Új hozzászólás Aktív témák

• #8611 kts88 aktív tag tornas #8609

  Új Válasz 2013-08-05 11:02:02 #8611

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kts88

  aktív tag

  válasz tornas #8609 üzenetére

  Jól látod, de kapcsoló üzem esetén már annyira ki kell nyitni, hogy a külső elemek határozzák meg az áramát.

  Alapesetben a fet, igbt, bipoláris tranzisztor mind vezérelt áramgenerátor.
  A bipoláris tranzisztor áramvezérelt áramgenerátor
  míg a mosfet, fet, igbt feszültségvezérelt áramgenerátor.
  Ezeket a tranzisztor külső jelleggörbéi leírják, de inkább audio erősítő építőket érdekli, ez az aktív tartomány.
  Az SMPS építöket az érdekli mennyi az a minimum amikor már saturációban van, és a külső elemek határozzák meg, hogy mennyi áram follyon rajta.
  A bipoláris tranzisztorokkal nem nagyon foglalkoztam, minimális az ismeretem vele kapcsolatban. A lényege, hogy ott általában a nagyobb tranzisztoroknak már kicsi a bétája ezért a bázisra rengeteg áram kell, hogy szaturációba kerüljön. Ekkor 1-2V körül alakul a saturációs feszültsége. Mindenképp komoly teljesítményt jelent a meghajtása. Kizárólag meghajtótrafóval, vagy olyan meghajtóval lehet kapcsolni aminek saját tápja van. (van más út is, de ott sok a veszteség a meghajtó fokozaton).[link] Ezt a képet elnézve bekapcsolásnál megpróbálják minél jobban árammal telíteni a bázist, majd amikor kikapcsol megpróbálják minél gyorsabban kirántani a töltéseket belőle, c5-6 tag gyorsít.

  A fet bemenetű eszközök kicsit mások, ezeket megfelelő mennyiségű töltéssel kell ellátni, csak a be és kikapcsolási folyamatok alatt igényel teljesítményt a kapcsolás. Ennek köszönhetően teljesen ki is halt a bipoláris tranzisztorok fejlesztése, legalábbis teljesítmény igényes alkalmazásokban. Maga a kimenőfokozata megmaradt az igbt esetében.
  Szokás hallani, hogy a fetbemenetű eszközöket feszültséggel vezérlik. Igaz, de picit sántít ez. Ugyanis, hogy a megfelelő feszültség megjelenjen a g és s lábak közt adott esetben komoly energiát is be kell pumpálni, minél nagyobb a frekid annál nagyobb lessz a veszteséget a gate körben.
  Áltlában azok a mosfetek amiket használok 3V körül nyitnak és áramgenerátorosan viselkednek 6-7V gate feszültségig. 9V körül pedig már szaturációban vannak, ekkor igaz a rájuk írt Rdson (25fokon persze). Gyakorlatilag egy darab vezetékké változik saturációban. Mivel ellenállás az áram effektív értékének a négyzete fogja melegíteni, és üzemi hőfokon 2 3x ellenállásnövekedése is van. Sajnos a nagyfeszültségűeknek nagyon nagy már az ellenállása. 500V az a vonal ahol nem egyértelmű, hogy igbt vagy mosfet a jobb, de 500 alatt egyértelműen mos, fölöttte igbt Könnyebb meghajtani mint egy bjt-t, lehet traqnszformátorral, ic-vel stb. Kikapcsolásnál ügyelni kell, hogy a meghajtó kemény nullát esetleg negatív tápot biztosítson, mivel magától nem kapcsol ki. A meghajtóval kapcsolatban lehetőleg tranzisztor oszlop kimenete legyen, ami vagy + vagy - tápra teszi a gate lábat minimális impedanciával. A megható áram csúcsát pedig kívülről beállítja az ember egy ellenállással. didyman már említette, hogy tesznek diódát párhuzamosan a gate ellenállással. Ezzel gyorítják a kikapcsolást, csak a meghajtó belső ellenállása korlátozza az áramot. Náhány esetben azért vigyázni kell ezzel is, nagyon kis belső ellenállású meghajtók így olyan tempóban kikapcsolják, hogy a szórásokon veszélyes mértékű túlfeszültséget generálhat. Ezért , hogy korlátozzák a kikapcsolás sebességét még egy ellenállást sorba kötnek a diódával is ha nagyon kis belső ellenállása van a meghajtónak. Illetve vannak esetek amikor pont a gyors kikapcsolás káros, de pc tápban maradjunk annyiban, hogy a gyorsabb jobb. A mosfet igbt meghajtásról egyébként küldtem egy jó jegyzetet
  Ezeket ami leírtam a néhány 10 esetleg pár 100ns időtartományba esnek! Jelentősen kisebb idők mint a teljes kapcsolási periódus. Ha azonos nagyságrendbe esnek már régen rossz.
  Ha kijön egy táp akkor alapesetben nem kerülhetnek a tranzisztorok olyan állapotba, hogy egymásra nyissanak. Eleve van egy meghatározott holtidő ameddig a tápvezérlő nem ad ki vezérlő jelet, ezt tervezésnél nagyobbra választják mint a kikapcsolásokhoz szükséges eset. Eleve csak 50% kitöltésnél jöhet elő, de garantáltan nem oda van méretezve a táp. Ha mégis egymásra tud nyitni akkor komoly meghibásodás következménye lehet csak. A tranzisztor meghajtása nem tudja biztosítani a kikapcsoláshoz szükséges negatív áramot. Valami oknál fogva a kikapcsolást segítő ellenállások megnyúltak, elégtek. Ha oszcilloszkóppal megvizsgálód a bázis / gate jelelakot meredek felfutású jelet kell mérned, mind + mind - irányban. Az, hogy mosfet vagy bjt van egy tápban, vezérlés szempontjából lényegtelen, mindössze meghajtásügyileg más, meg persze a megcélzott kapcsolási frekvencia. (ne keverjük ide a mai tápokat, mert más topológia van bennük, ott elvárás, hogy együtt legyen nyitva a két tranzisztor) De lényegi különbség a meghajtásban sincs, minél gyorsabban elárasztani a szaturációhoz szükséges árammal/töltéssel.

Új hozzászólás Aktív témák