- A Moore Threads egy profiknak készült grafikus kártyával bővítette kínálatát
- Szó szerint táptitán a Seasonic legfrissebb üdvöskéje
- Egyedi Ryzent kér a Lenovo a készülő olcsó kézikonzoljába?
- Scuf Reflex Pro kontroller és egyéb Black Ops 6 érdekességek
- Egyelőre a Qualcomm áll jobban az ARM-mal vívott jogi csatában
- Házimozi belépő szinten
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- ZIDOO médialejátszók
- Milyen hangkártyát vegyek?
- Calibre, az elektronikus könyvtár
- Steam Deck
- Gaming notebook topik
- Azonnali processzoros kérdések órája
- Szó szerint táptitán a Seasonic legfrissebb üdvöskéje
-
PROHARDVER!
Ezt a topik azért került létrehozásra, hogy a fórumon megforduló elektroműszerészek és tápokkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek megoszthassák értékes tapasztalatukat és szakmai, valamint magánvéleményüket az ebben a témában kevésbé járatos fórumtársaikkal.
Új hozzászólás Aktív témák
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#8961
üzenetére
Nem én írtam, hogy rengeteget, és nem szaroztam le ezt a két márkát. Főleg, hogy a saját nem egy csúcs tápom (fsp) gond nélkül veszi ezt. Igaz nem névlegesig terhelve csak a 12V 10A- rel (az 5V is, de csak 22mA) és minden feszültség atx szabványon belül van (hullámosság, túllövés is) Mondjuk a 12V-os kör túlfeszültség védelme a szabvány (minimum) 13,4V helyet 12,8-on avatkozik be, de ez nem nagyon zavar.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#8957
üzenetére
Miért is kellene rengeteget elfűteni? Ha rengeteget kell fűteni csak azt jelenti, hogy nincs induktivitás a körben és meg kell emelni az áramot, hogy kijöjjön a szaggatott vezetésből. De szaggatott vezetés esetén is működik, csak nem igaz a Uki=Ube*b*N2/N1.
Ha veszel mondjuk egy Mean Well-t akkor érdekes módon mind stabil 0 terhelésen is, és nincs benne sok W-os ellenállás sem, és a mean well még csak egy jobb taiwani gyártó, nem is márka.
Én pedig elvárom, hogy akkor ezt más is tudja. Főleg, ha a legolcsóbb lomex cuccokból összeraksz egy 5 elemből álló tny-os ic-vel való kis tápot, és az is tudja.Én stabilnak úgy gondolom, ha mérem a kimenő feszültség hullámosságát, és nézem az átmeneti folyamatokat terhelés gugratásra. Ha rendben találom, és nem kezd ugratásra lengeni akkor jó.
Ha a pc tápok nagy többsége ezt nem tudja, akkor fenntartom az állításom. mentségükre legyen, bámulatos, hogy annyiból kihozzák
-
kts88
aktív tag
Ekkor már értelmesebb venni egy kész trafót a hozzá való IC-vel. Most csináltam egyet ezzel.
Lomexben van 16W-os trafó (tud picit többet is), de farnell árul nagyobbat is. Vagy le ie lehet kézzel tekerni.
Csak az 1. meg talán a 2. lesz rossz
Ráadásul van a lomexben etd34 teljes készlet. Az N27 anyag esetén tud legalább 300W-ot, N87 anyagnál meg 500-at.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
kjani18
#8947
üzenetére
Szia!
A feszültségét meg lehet emelni, de erre jobb egy "gagyi" típus, mert ott nem szól bele a túlfeszültség védelem
A vargánét égészen +-25V-ig is lehetett emelni (de akár tovább is Quad 405 gond nélkül ment vele).
A tl494 fb lábára és a föld közé egy poti kell csak. Sok cikk van ami ezt részletesen leírja.Ha csak azokat az ágakat terheled, hogyan záródik az áram? A terhelés két dióda katódot lát, bár van olyan eset amikor működik, de ahoz terhelni kell az 5V-ot is (jobban mint a 7V-ot)
De mivel fb-vel állítható a feszültség odatekered az 5V-ot 7V-ra vagy 8,7V-ra. Persze nem árt átkondizni.De ha jobban érdekel, létezik a neten komplett at táp átépítés.
-
kts88
aktív tag
válasz
szacsee
#8944
üzenetére
Szia!
Én is ilyen procit tekerek, hasonló gépben. A tápegység egy 5 éves fsp bluestorm II 550W (csodás kínai kondikkal, de ki nem cserélem), C7-et nem próbáltam, de tökéletesen megy. (eleve mindegy, hogy üresjáratba 1 vagy 10W-ot fogyaszt, a többi komponens úgyis elnyomja.)
Szerintem egy kicsit túl van lihegve a téma. Normál asztali gépben mindig van elégséges terhelés.
Eleve ha jó a táp, akkor 0 terhelésen is stabil feszültséget kell szolgáltatnia. Ami ezt nem tudja az ipari hulladék.
-
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8893
üzenetére
A primer mosfet mellett is nézd meg. (1 tranzisztoros forwardnak látom a topológiát, legalábbis a második linken az van)
1 tranzisztoros forward tápnál nem lehet megúszni a snubbert (flybacknél sem). A diódákról elviekben le lehet, schottky ill. soft recovery dióda alkalmazásával.
Az RC tag kondiját ha megnézed, egyértelműen azonosítható legyen a kondenzátor típusa. Alacsony tangens deltás polipropilén kondi jó csak ilyen feladatra. Ilyen típus (wima kondik közül) MKP10, FKP1, MKP4 is ha alacsonyabb az igény. De ha c243 felirat van rajta az is jó (siemens liszensz, többek közt a remix is csinálta)
Ha nem tudod beazonosítani az a biztos ha cseréled.Másik ha bírod hűtéssel növelheted a moset gate ellenállását. Ez lassítja a kapcsolási folyamatokat, kevésbé tud érvényre jutni a transzformátor kapacitív csatolása.
Átkondizásról: ha kondi bajt látsz akkor ott periodikus lengéseket kellene látnod. Ez abból következik, mert a csökkenő kapacitás miatt nem tud jól szűrni, illetve a növekvő ESR nagyobb ohmos feszültségesést eredményez rajta. De a lengés az vagy a kapcsolási, vagy a kapcsolási freki 2x értékén mérhető.
A PE-t nem véletlen írtam, egyszer megjártam
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8891
üzenetére
Terhelés? Nekem nem derül ki, hogy milyen csatolásban van a szkóp. Fizikailag megy rendesen a táp?
Iletve jó volt a földelésed? Oszcilloszkóp PE vezetée és a táp PE vezetéke.
Lehet rádiófrekis zavar, mert ahogy nézem 100ns osztásban vagy. Ez 10Mhz-es oszcillácói.
Lehet RC védő van pusztulva, vagy y2 kondenzátor. -
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8838
üzenetére
Köszi szépen! Ez gyakorlatilag egy nand kapu, aminek van egy Y bemenete is. Elvileg TTL, de 18V-ról is megy. Ha digit áramkörben van, akkor cmos nand kapuval kiváltható (persze nem stimmel a lábkiosztás), de cseh tervezők használták tápegység vezérlőnek is! Na ekkor az is számít, hogy hol billen át 0-ból 1-be. Ekkor nem lehet helyettesíteni. Sajnos nem egy gyakori áramkör, de havonta kell javítani olyat amiben ez van. Eddig nem sok ic volt rossz, de csere darab már nincs..
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#8788
üzenetére
Erről jut is eszembe, bár nem elektrosztatikus kisülés. Láttam már, hogy TTL áramkör tönkre teszi az 5V-on járatott CMOS-t! Sorba kelett kötni a cmos bemenetével 10k ellenállást és jó lett. Sajnos a cmos elég mimóza, és van olyan, hogy bizonytalanul, de még működik. Egy darabig...
-
kts88
aktív tag
és van is mindenkinek dc lakatfogója
energy4ever Akkor végre egy kis siker! Szerintem jól megoszlik az áram, a vrm-ek nem kötik össze a különböző 12v-okat. De lehet érdemes lenne a gnd-t erősen összekötni. Most a kártyákon keresztül, illetve a hálózati PE vezetőn van összekötve. Lehet nem jelent semmit, de két minifit csatlakozó és 6 bele való tüske nem egy eget rengető ár.
azért nem gyenge 3 6970, én meg elvagyok a pentium g3220 igp-vel[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
építész
#8772
üzenetére
Akkor az a szerencse kategória, meg nem volt mögötte teljesítmény. Van a cmosban esd védő áramkör, mert meg van diódázva a táp felé. De jó párat láttam már ami ennek ellenére is tönkre ment. Azokban pedig biztos nem volt tervezett elévülés, mert helyben terveződött. Illetve tudok olyan esetről ahol egy 4,5 tonnás trafó durrant el hálózati zavartól.
-
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8761
üzenetére
Én kipróbáltam és gond nélkül be tudom tenni a kosaramba. Enged is onnan tovább lépni a címellenőrzésre.
Minden pipa "yes" állásban van? Mert ha igen akkor az a baj, mert van egy katonai aplikációs kérdés is, ott "no" kell.
Illetve meik IC, nekem az ucc3817n melett ott van a "free samples".Profilnál szállítási cím, számlázási cím, cégnév (kamut is eszi) be van állítva?
energy4ever Elviekben elégnek kell lennie. Mivel a táp csak 12V-ot állít elő, gyakorlatilag névlegesen teljesítményig kiterhelheted azt az ágat. A többit a 12V-ból állítja elő 1-1 dc/dc, és mind egyedi szabályzású. De nincs típusismeretem, hogy meik a tuti.
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8755
üzenetére
Szia!
Nem írtad mennyi kell, mert ha csak 1-2 darab akkor azt maga a gyártó kiküldi neked ingyen!
Az ucc3817n ugyanis benne van a free sample-közt. A ti-től pedig könnyű mintát rendelni, nagyon felhasználóbarát. Ebből 3-at lehet rendelni alkalmanként.
Persze nem szeretik ha ész nélkül rendel az ember. (bár egy 1,3 dolláris icnél nem szívóznak)
Kb 1 hét alatt érkezik meg, és nem kínából.
Van sok más is náluk ami jól jön tápba. pfc, rezonáns vezérlők, current mode vezérlők stb.
Ha sok kell akkor fel kell venni a kapcsolatot ezek közül valakivel :[link] De jelenleg csak a digi-key-nél van raktáron.[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
A teréz körúton lévő conrad nyitva van szombat délelőtt.
A lomexen kívül sok másik van, hqvideo, kontel, elektrokontha, illetve vannak a különböző gyártóspecifikus forgalmazók chipcad, smd kft, semikron is. Meg persze a neten elérhetők farnell, distrelec, ret, tme. És rengeteg aki nem jut még eszembe.
A lomexben az a jó, hogy nagyon olcsó, és nem zavarnak ki ha csak 2 ellenállást kérsz.
[ Szerkesztve ]
-
-
#8716
kts88
aktív tag
energy4ever
#8715
kts88
aktív tag
válasz
energy4ever
#8715
üzenetére
Jól vannak kiosztva a 12V ágak? Nincsenek túlterhelve?
-
#8714
kts88
aktív tag
energy4ever
#8710
kts88
aktív tag
válasz
energy4ever
#8710
üzenetére
Egy probléma jutott eszembe még. Fentebb tornas már említette, hogy DC/DC konverteres táp legyen. Ahogy nézem a kinézett táp nem az. Felvetődik a kérdés, mi van akkor ,ha rettenetesen van terhelve a VGA-k meghajtására használt táp 12V-ja, míg a többi nem. Ekkor nőhet kicsit az 5V 3,3V, meg tud-e terhelés nélkül annyira nőni, hogy levágja a védelem a tápot?
#8711 didyman amit láttam az jól ment a gnd összekötése nélkül is, de az a biztos, ha össze van erősen kötve, főleg, hogy nem tétel 2 lengő apa házat venni.
[ Szerkesztve ]
-
-
#8706
kts88
aktív tag
energy4ever
#8699
kts88
aktív tag
válasz
energy4ever
#8699
üzenetére
Szia!
Extrém tuningosoknak bevett gyakorlat az ilyen közösítés. Illetve egy valamire való szervert is több táp teker (mondjuk ott a rendundancia miatt). A számítógép komponensein meg nincs összekötve a 12V, így nem is feltétlen kell 100%-ig eggyezni a feszültségnek. A 0V-ot nem tudom, hogy össze kell-e kötni, amit láttam, azon nem volt, elég vastag réteg köti össze magán az alaplapon, vga-n. Viszont lehet tényleg kevés az ágankénti 18A, a 6990 elég éhes. Vagy 50k az sok már? Annyiért lehet kapni 1-1,2kW-os tápot.
#8679 cer Valószínüleg a pfc rész okozta felharmonikus áramokat szűri a hálózat felé. Ezek a kondik polárfüggetlenek, bárhogy bekötheted, akár AC alkalmazásra is jók.
#8705 tornas Nem látom, hogy azt írta volna, hogy nem mehet a közös fémház.
Steve198310 ezt azért mellőzd
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
A szaturácioót már fentebb leírták, Az Rdson általában minél kisebb annál jobb. Bár néha a picit rosszabbnak tűnű jobb. Mivel nagyobb félvezető réteggel érik el a kisebb ellenállást, sokkal több töltést kell bele nyomni, hogy gyorsan kapcsoljon. Egy kisebb ellenállásúba általában kevesebbet igényel. Kijöhet olyan eset, hogy lehet annyit spórolni a kapcsolási veszteségen egy nagyobb ellenállású mosfettel, hogy kompenzálni tudja a vezetési veszteség többletét.
a 1047-es gto-s feszültséginverterrel van megépítve, a traxx már igbt-s, de ez már egészen elborult szint. Már magának a félvezetőnek több kW disszipált teljesítménye van. Na ott már az is számít néha, hogy 1,4ohm vagy 1,3ohm a gate meghajtó ellenállás.
Az ellenállásnak mindenképp a ráírt érték közelében kell lennie. Szerinem nem is nagyon kapható 10% tűréstől rosszabb ellenállás már. Ilyen mértékű eltérésnél csere, 8 forintos alkatrésznél nem igazán kell mérlegelni. Bár éppenséggel ptc jelleggel rendelkezik az ellenállás fura, hogy csökkent.
didyman Félelmetes mit fejlődtek az igbt-k. Ar IR nek láttam app. note-ját ahol számítással igazolták egy korábbi mosfetes áramkörükön, hogy kisebb az igbt vesztesége. Egy fuji gen5 igbt-ben pedig olyan parazita tranzisztor van ami miatt nem lehet túl nagy áramot ráadni.
A régieknél nem tudom, de már a gate kapacitás az azonos méretű mosfethez képest kb fele. Csak még mindig ott van az a fránya farokáram és Eoff paraméter.. (de ZCS és ZVS áramkörben mehet a nagyfreki)[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Jól látod, de kapcsoló üzem esetén már annyira ki kell nyitni, hogy a külső elemek határozzák meg az áramát.
Alapesetben a fet, igbt, bipoláris tranzisztor mind vezérelt áramgenerátor.
A bipoláris tranzisztor áramvezérelt áramgenerátor
míg a mosfet, fet, igbt feszültségvezérelt áramgenerátor.
Ezeket a tranzisztor külső jelleggörbéi leírják, de inkább audio erősítő építőket érdekli, ez az aktív tartomány.
Az SMPS építöket az érdekli mennyi az a minimum amikor már saturációban van, és a külső elemek határozzák meg, hogy mennyi áram follyon rajta.
A bipoláris tranzisztorokkal nem nagyon foglalkoztam, minimális az ismeretem vele kapcsolatban. A lényege, hogy ott általában a nagyobb tranzisztoroknak már kicsi a bétája ezért a bázisra rengeteg áram kell, hogy szaturációba kerüljön. Ekkor 1-2V körül alakul a saturációs feszültsége. Mindenképp komoly teljesítményt jelent a meghajtása. Kizárólag meghajtótrafóval, vagy olyan meghajtóval lehet kapcsolni aminek saját tápja van. (van más út is, de ott sok a veszteség a meghajtó fokozaton).[link] Ezt a képet elnézve bekapcsolásnál megpróbálják minél jobban árammal telíteni a bázist, majd amikor kikapcsol megpróbálják minél gyorsabban kirántani a töltéseket belőle, c5-6 tag gyorsít.A fet bemenetű eszközök kicsit mások, ezeket megfelelő mennyiségű töltéssel kell ellátni, csak a be és kikapcsolási folyamatok alatt igényel teljesítményt a kapcsolás. Ennek köszönhetően teljesen ki is halt a bipoláris tranzisztorok fejlesztése, legalábbis teljesítmény igényes alkalmazásokban. Maga a kimenőfokozata megmaradt az igbt esetében.
Szokás hallani, hogy a fetbemenetű eszközöket feszültséggel vezérlik. Igaz, de picit sántít ez. Ugyanis, hogy a megfelelő feszültség megjelenjen a g és s lábak közt adott esetben komoly energiát is be kell pumpálni, minél nagyobb a frekid annál nagyobb lessz a veszteséget a gate körben.
Áltlában azok a mosfetek amiket használok 3V körül nyitnak és áramgenerátorosan viselkednek 6-7V gate feszültségig. 9V körül pedig már szaturációban vannak, ekkor igaz a rájuk írt Rdson (25fokon persze). Gyakorlatilag egy darab vezetékké változik saturációban. Mivel ellenállás az áram effektív értékének a négyzete fogja melegíteni, és üzemi hőfokon 2 3x ellenállásnövekedése is van. Sajnos a nagyfeszültségűeknek nagyon nagy már az ellenállása. 500V az a vonal ahol nem egyértelmű, hogy igbt vagy mosfet a jobb, de 500 alatt egyértelműen mos, fölöttte igbt Könnyebb meghajtani mint egy bjt-t, lehet traqnszformátorral, ic-vel stb. Kikapcsolásnál ügyelni kell, hogy a meghajtó kemény nullát esetleg negatív tápot biztosítson, mivel magától nem kapcsol ki. A meghajtóval kapcsolatban lehetőleg tranzisztor oszlop kimenete legyen, ami vagy + vagy - tápra teszi a gate lábat minimális impedanciával. A megható áram csúcsát pedig kívülről beállítja az ember egy ellenállással. didyman már említette, hogy tesznek diódát párhuzamosan a gate ellenállással. Ezzel gyorítják a kikapcsolást, csak a meghajtó belső ellenállása korlátozza az áramot. Náhány esetben azért vigyázni kell ezzel is, nagyon kis belső ellenállású meghajtók így olyan tempóban kikapcsolják, hogy a szórásokon veszélyes mértékű túlfeszültséget generálhat. Ezért , hogy korlátozzák a kikapcsolás sebességét még egy ellenállást sorba kötnek a diódával is ha nagyon kis belső ellenállása van a meghajtónak. Illetve vannak esetek amikor pont a gyors kikapcsolás káros, de pc tápban maradjunk annyiban, hogy a gyorsabb jobb. A mosfet igbt meghajtásról egyébként küldtem egy jó jegyzetet
Ezeket ami leírtam a néhány 10 esetleg pár 100ns időtartományba esnek! Jelentősen kisebb idők mint a teljes kapcsolási periódus. Ha azonos nagyságrendbe esnek már régen rossz.
Ha kijön egy táp akkor alapesetben nem kerülhetnek a tranzisztorok olyan állapotba, hogy egymásra nyissanak. Eleve van egy meghatározott holtidő ameddig a tápvezérlő nem ad ki vezérlő jelet, ezt tervezésnél nagyobbra választják mint a kikapcsolásokhoz szükséges eset. Eleve csak 50% kitöltésnél jöhet elő, de garantáltan nem oda van méretezve a táp. Ha mégis egymásra tud nyitni akkor komoly meghibásodás következménye lehet csak. A tranzisztor meghajtása nem tudja biztosítani a kikapcsoláshoz szükséges negatív áramot. Valami oknál fogva a kikapcsolást segítő ellenállások megnyúltak, elégtek. Ha oszcilloszkóppal megvizsgálód a bázis / gate jelelakot meredek felfutású jelet kell mérned, mind + mind - irányban. Az, hogy mosfet vagy bjt van egy tápban, vezérlés szempontjából lényegtelen, mindössze meghajtásügyileg más, meg persze a megcélzott kapcsolási frekvencia. (ne keverjük ide a mai tápokat, mert más topológia van bennük, ott elvárás, hogy együtt legyen nyitva a két tranzisztor) De lényegi különbség a meghajtásban sincs, minél gyorsabban elárasztani a szaturációhoz szükséges árammal/töltéssel. -
kts88
aktív tag
Alapesetben nem tud összenyitni. Eleve 50%--os kitöltésre kellene tervezni, hogy összenyithasson, de akkor nem lenne tartalék a rendszerben. Illetve van védelem ez ellen, a vezérlő ic-k belül össze vannak kapuzva, illetve a periódusidejét beállító RC tag a kapcsolás közti holtidőt is beállítja.
Csak nagyon durva hibánál tudna összenyit. Két dolgot tudok elképzelni. A tl494 output controll lába valahogy földre kerül, ekkor forward vezérlésre áll át és azonos ütemben kapcsolja a két kimenő tranzisztorát. Ekkor a meghajtó transzformátor 1-2 impulzus után el is telítene.
Másik a meghajtó transzformátor szekunder tekercselése valami oknál fogva zárlatos lesz. Nem tartom valószínüleg, hogy ilyen történhet, max akkor ha valaki csavarhúzóval megsérti. (bár pont a héten találkoztam zárlatos trafóval, de az extrém koszos környezetben ment)
Sokkal valószínűbb, hogy más teszi tönkre a tranzisztort.A bipoláris tranzisztoror meghajtásának is megvan a maga művészete, de a mosfeteknek és igbt-knek is
Ha valaki nagyteljesítményűeket jól tud meghajtani akkor pusztán abból meg tud élni. -
kts88
aktív tag
Szia!
Akkor erről az én véleményem, majd kijavítanak ha rosszul tudom.
Szerintem nem lehetett túlfesz, eleve túlfesz csak kikapcsolási folyamatok alatt történhet. Persze jöhet a szomszédból ia ha valami extrém durva dolgot kapcsol ki. Bekapcsolásnál inkább beesik a hálózat.
Az a kis kondi vagy valamilyen időzítő, vagy valami tápszűrő tagja a segédtápnak. Ha tápszűrő, akkor, hogy meglegyen az első bekapcsolás valami nagy ellenállással van felkötve a nagyfeszre, ha az rövidzár (bár inkább elég az ellenállás, de ki tudja mi van ott, nem látom) felrántja az 50V-os kondit az egekik, majd dörren. Szinte biztos, hogy minden tönkre ment a környékén.
A kis panelodon törtem a fejem, de nem lehet más mint egy dióda védő rc tag!
Gondolom így van kialakítva: diódahíd közös katód => egyik ellenállás => Kondik, kondikkal párhuzamosan a másik ellenállás. Mivel van egy tekercs a diódahíd után, nincs olyan dolog a sarkain ami megfogná a hálózat felől jövő túlfeszt. Ezért kell bele valami ami megfogja, mindenképp kondicsere. Olcsó tápban a híd után rögtön a betápkondi, ami megfogja, aktív pfc esetén meg szintén egy pici kondi. Igazából az okozza a túlfeszt, hogy ha kellően terhelve van a táp, akkor folyamatos lessz a tekercsben az áram, ami kemény kommutációt okoz a diódahídon, kemény kommutáció alatt a hálózat felől lévő szórások (pl emi szűrőtekercs differenciális induktivitása) feszültség túllövéseket okoznak. Aktív pfc-nél elfelejtődött ez, mert szinuszos az áramfelvét és természetes módon szűnik meg az áram a diódahídon. A melegedése természetes, le kell sütni a kondit, hogy jó legyen.Emiatt nem is nagyon kell bejövő ntc, mivel van egy dög nagy tekercsed, nem tudod hirtelen növelni az áramát. A tekercs árama bármi is történjen 0-ról indul és valamilyen véges meredekséggel tud emelkedni. Mivel itt 100hz frekire van méretezve a folytó, egy félperiódus minimum kell, hogy valamit mozduljon az áram.
Aktív pfc esetén hiába van folytó, de az picike értékű, nagyfrekire van beállítva.Sajnos ettől nem lesz jobb a táp. Esetleg a bemenő folytó egészségesen néz ki? Induktivitását le tudod mérni?
-
-
kts88
aktív tag
Erről lehet többet tudnának mondani egy mini-itx, vagy valami htpc topicban.
Én aránytalanul erősnek érzem a 3,3V-os és 5V-os ágat, a 12-est meg gyengének ezekhez képest.Ha csak a procit, meg az ssd-t nézem akkor biztosan elégnek kelle lennie. De valamit fogyaszt a ram meg az egyéb alkatrészek ami fel van rakva az alaplapra.
Sajnos nem tudom, hogy a procid esetén mit jelent a 35W, mert ez tdp osztály. Lehet beéri 20W-al is, de lehet 33,3 kell neki csúcsterhelés közelében. Bár gondolom nem processzorigényes alkalmazásokat akarsz futtatni, az idő nagyrészében úgyis csak 5-10W körül jár.
Egyébként szükséges a paneltáp?
-
kts88
aktív tag
Szia!
A procinak az csak a max fogyasztása ami így is 3A. Az ssd-k sem hiszem, hogy sokat ennének. De van még pár periféria. Én úgy emlékszem ramot is 12V-ról táplálják, legalábbis a ram feszültséget előállító konverter megy 12V-ról. Szóval lehet karcsú tud lenni amikor 100% közelében megy a rendszer.
A 4A-t
szerintem tartósan elviseli.Nincs megadva olyan, hogy zárlati és tartós áram?
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8559
üzenetére
Szia. Végső soron mindennek lehet hozzá köze.
A gate és a source között van ellenállás, egy 10k. Ez zárja le a mosfetet, hogy ne tudjon a gate láb lebegni. Ide szerintem a 10k megfelelő.
Magán a gete ellenálláson már gondolkodtam, de elviekben bírnia kellene, mert 2A a meghajtó. A katalógus zárlati áramnak 2,5A-t ad meg, ebből az jön le, hogy 6Ohm meghajtó belső ellenállása. Ha ehhez hozzá veszem a 4,7-et akkor 10 köré jön ki, és 1,5A a csúcsáram, plussz van a mosfetnek is gate ellenállása, csak nem közli a katalógus, amelyik típusnál közlik ott 2-3 ohmot írnak. Az ir a dinamikus paramétereit ellenállás nélkül adja meg. Lehet megnövelem, mivel pici az irf640 töltés igénye.
Más esetben használtam már nagy ellenállást, de ott látszódott a gate jelalakon, hogy lengések alakultak ki alacsony Rg esetén. Itt nem láttam, ezért mertem ilyen picit berakni.
Szoktak még berakni 18V-os zenert is, de azt elhagytam a rendszerből, mivel eddig nem nagyon használt nekem. -
-
kts88
aktív tag
Na ez nagyon mellé ment, tornas számára lett volna privát.
Akkor az on rész:
Készítettem teljes hidas DC/DC konvertert. 150V a betáp, 500W a teljesítménye. 4db irf640 van benne. Működik, de néha akadnak gondok.
A tranisztorok meghajtására 2db ir2110 meghajtó van alkalmazva. A problémám, hogy időnként elhal egy meghajtó. Most halt meg 3. alkalommal, de mindig a felső ági része ment tönkre. Ezen felül csak a tokon belüli + áramot adó tranzisztor, - áramot el tudta nyelni. 2x teljesen, most 3. alkalommal még valamennyire megy, de mintha extrém mértékben megnőtt volna a belső ellenállása.
A meghajtók tápja erősen van kondenzátorozva, 22uF kerámiával, 470nF MKT impulzuskondival.
A tranzisztor G és S lábára menő vezetékek egymás melett futnak.
A meghajtó ellenállás 4,7Ohm, a tranzisztort még lezárja 10k is.
Boostrap diódának 600V 35ns-es típus van.
Tápfeszültsége : bekapcsoláskor egy áteresztő tranzisztor ad 13V-ot, üzem közben stabilizált 15V.
A vezérlőjelent uc3825 szolgáltatja, de próbáltam ucc2808-al is.
Üzem közben (amikor jó) a tranzisztorokon nem mérhető jelentős feszültségugrás, a gate jelalak is tankönyvi. Az áramkör szórási induktivitása minimális.
A kapcsolási frekvencia 110khz.
Mivel kicsi a gate töltés igénye az irf640-nek, nem hiszem, hogy túl lenne terhelve. Elviekben a réteghőmérséklet 50 fok alatt marad Ta=25fok esetén.Eddig használtam már ir2106, ir2153-at, ir2121, ir2125, és tlp250-est, ezekkel nem tapasztaltam hasonlót.
Ha valaki használt már 2110-est és vannak tapasztalatai, annak megköszönném ha megosztaná. Esetleg soros ellenállás az uc3825 és a 2110 közé?
üdv.: kts88
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
atti_2010
#8479
üzenetére
Nem hiszem, oda vannak a toroid magoktól de pár dolgot érdemes tudni.
Általában nincs hozzájuk doksi, nehézkes a beszerezhetőség., de végső soron a ferroxube gyárt.
Ha veszel egy csúcs szuper toroidot, akkor azt nem tudod jól megtekerni. Túl nagy lesz a szórás. Sokkal könnyebb megtekerni egy E, ETD, vagy RM magot. Nem beszélve arról, hogy elég nagy vaskeresztmetszettel is kaphatóak ezek.Max kimenő fojtónak az alacsony permeabilitású kivitelek.
-
kts88
aktív tag
válasz
atti_2010
#8477
üzenetére
Ha hobbi akkor dícséretes!
A trafót tudja melegíteni pár dolog.
Van maga az áram okozta rézveszteség, de ez a legkisebb tétel egy nagyfrekis trafónál (kivéve ha nem sodort huzalból van tekerve)
Másik nagy tétel a az alkalmazott frekvencia.
De a legnagyobb az a megengedett indukció. Az indukció és a freki mindig van, üresjáratban is veszteséget termel.
Az epcos így adja meg: a frekvenciától 1,6-os az indukciótól 2,5-ös hatáványon van a teljesítmény veszteség. Mérlegelés kérdése, hogy indukcióból vagy frekiből engedünk meg nagyobbat.
Ezt a progit ajánlatos leszedni, benne van minden epcos vas, a helpben pedig a veszteség képlete.A miheztartás végett:
Tegnapi mérésem. 500W-os teljes hidas kapcsoló üzemű táp. A konstrukciónál teljesen lényegtelen volt a hatásfok, csak a méret és teljesítmény számított. Hard-switch topológia, semmi rezonáns. A trafó epcos gyártmányú etd34 N87-es anyag.
1. mérés: frekvencia 100kHz, indukció 0,3T a transzformátor 120 fokig melegedett, fojtótekercs 90 fok.
2. mérés: frekvencia 150kHz, indukció 0,2T a transzformátor 100 fokig melegedett., fojtótekercs 120 fölött.Látható csökkent a trafó vesztesége, de a tápban minden másé nőtt. A kimenő fojtó túl is melegedett.
Végül is maradtam 100kHz és 0,3T indukciónál és módosítottam az áramkörön, hogy legyen helye hűlni. Nagyobb vastestű fojtótekercs beépítésével csökkentettem a környezetének a hőmérsékletét, így lekúszott 90 fokra.
Megbízható motortekercselő szakembert felhívtam, és megkérdeztem ezeket a hőmérsékleteket. Ő nem tartotta extrémen vészesnek, főleg, hogy nem volt kényszerhűtés. Az alkalmazott szigetelő anyagok 155 fokig jók, a zománchuzal F hőállóság esetén 200-at is elviselne.
Ezek után meddig is melegedett a trafó?
Ha nagyon melegszik akkor én azt ajánlanám, hogy próbáljon saját maga készíteni. A tekercselést finom litze huzalból, esetleg réz lemezből készíteni. A vasnak meg alacsony veszteségű epcos n87 vagy n97. Egy komplett n87 magkészlet, megvan egy ezresből.
Vigyázat! a lomexben n27 van, az sokkal rosszabb.
A ferroxube vasak is jók, de ott sem mind. Azt hiszem az n87-nek a 3c90 vagy 3c85 felel meg. -
kts88
aktív tag
válasz
atti_2010
#8468
üzenetére
Szia!
Szerintem nem lesz könnyű szerezni. Ezek inkább kínai gyártók, nekik meg nem erősségük a dokumentáció.
Ha flyback topológiához kellene sokkal könnyebb dolgod lenne.
De felsorolok pár céget ahol talán megnézheted: Murata, coilcraft, hahn, würth, coiltronics, bourns, pulse.
Talán érdemes megnézni egy-két ref. desing-et az ic gyártóktól. Szoktak mellékelni alkatrészlistát, ott van transzformátor gyártó is.
Esetleg tudokunk segíteni ha megmondod mihez kell. -
kts88
aktív tag
válasz
#68216320
#8397
üzenetére
Szia!
Szerintem ilyen kérdéssel fordulj az extrém tuning topicba. Ugyanis több srácnak van tapasztalata az ilyen felállásról. Zé_Mester tuningjánál személyen láttam így üzemelni számítógépet ( 6magos nahalem + 4x 4890)
Egyébként nem hiszem, hogy galvanikusan szét lenne szedve, a hálózati föld ugyanis közös. És fütyül a műszer a gnd pont és a védőföld közé.
Egyébként én megvalósíthatónak gondolom.
-
kts88
aktív tag
Szia!
A fentebb linkelt Mean Well szerintem kínai létére nem rossz. Többek közt a másfél milliárdos Flirt motorvonatban is van!!
A kialakításról, pont az sejteti a minőséget, hogy nincs ventije. Normális tápot eleve nem tervez az ember úgy, hogy csak ventivel üzemeljen. Ha kell bele a venti akkor az vagy barkács, vagy spórolnak a hűtéssel, alkatrésszel. Nem beszélve arról, hogy neked nincs teljesítményigényed. Még 20A-el is csak 100W.
Nekem a tapasztalatom az ilyen tápokkal, hogy kb 1 éve szereltem be egy szikraforgácsolóba egy 5V 30A-est, és 2 12V 10A-est, bár az omron volt. eddig hiba nélkül.
Pedig csak napi 6 órát van kikapcsolva! Az 5V-os meg 25A terhelésen üzemel és irtózatos mennyiségű ttl kaput hajt. -
kts88
aktív tag
válasz
#90933760
#8357
üzenetére
Szia!
Amiket felsoroltál az a kártya GPU vrm-je és a memóriáké. Értelem szerűen a memória kapja a gyengébbet. Az R22 feliratú kockák valószínűleg 220nH értékű tekercsek. Mellette pedig egy kicsi félhíd van, ahol egybetokozták az alsósági, felsőági tranzisztort meg a meghajtást. Ki-ki másképp nevezi, de ezek közül ismerős lesz pár név, directFET, DrMOS, Nextfet stb.
Jobboldalt hagyományos mosfetből felépített szinkron buck modul van.
A félvezetőkről jól tudod, hogy 100 fokos is lehet, de nem biztos, hogy a tokozat is. Általában belső rétegre adnak meg egy hőmérsékletet pl.: 150, 175 fok, de a tok sokkal hűvösebb, főleg a műanyag.
Szerintem a jobb oldali részre nem kell, ami meleget termel azt leviszi róla a vastag rézfólia.A bal oldalihoz pedig nem tudom, de egy sima bordának elégnek kell lennie oda is. Annyira ügyelve, hogy erősen rögzítve a kis átmeneti hőellenállás miatt. De valószínűleg azoknak a moduloknak a hasa alatt nagy pad van, és ott is sok hőt elvisz maga a panel.
Azt, hogy ne legyen légáramlat, nem tudod megúszni. Mivel nem csak ezek melegednek. Komoly melegedést produkálnak a tekercsek is. Szélsőséges esetben még a tranzisztorok meghajtói is tudnak, illetve maguk a digitális áramkörök is. Sőt maga a kártya nagy áramú huzalozása is (ugye itt 100A-es áramról van szó).
Röviden: jobboldalra semmit, balra valamilyen borda, radiátor ventilátorját pedig úgy beállítani, hogy átmozgassa a gépház levegőjét. (ugyan ezek az alkatrészek a processzor társaságában is megtalálhatóak)
-
kts88
aktív tag
Valószínüleg csak a kor az ok.
Régebben használt tl494 és társai vezérlők nyitott kollektoros kimenettel rendelkeznek, így önmagukban alkalmatlanok fet meghajtásra. Impulzustrafóval viszont nagyszerűen lehet bipoláris tranzisztort kergetni vele, esetleg magában P tranzisztort. A tl494 pedig félhídra van kitalálva.A szigetelt kapuelektródás félvezetők (MOSFET, IGBT) nagyon sokat fejlődtek az utóbbi időben. (még a hazai kiskerekben is nézve, ma sokkal jobbak vannak mint 1 éve). A mai tápokba egyszerűen bűn lenne bipoláris tranzisztort tenni. Ha az van benne, akkor azt 20 éve tervezték.
Az, hogy miért forward, nem tudom. Egy kéttranzisztoros forwardhoz pontosan annyi alkatrész kell, mint egy félhidashoz, csak a vezérlő más.
Az árkülönbözet is minimális a vezérlők közt, nevesebb gyártótól a nem industrial vezérlő:
forward: 100-200Ft
push pull, ammiból egy impulzustrafóval lehet félhidast csinálni 400-500ft.
Bár a taiwani gyárak az uc384x-et már 40 forintért is adják.Ha nagyon akarnak spórolni az 1 tranzisztoros forwardnak van létjogosultsága, mivel ott egy alsóági fet van, amit megteker a 40 forintos meghajtó, mellé meg egy 15 forintos gyorsdióda kell a lemágnesezéshez.
Lehet nincs más kombinált vezérlő, és ekkora tételben semmi sem tétel már. És a 2 tranzisztoros forward pedig jobb mint az 1 (kisebb Umax, ezáltal elég egy 600V-os mosfet, 1 kapcsolósnál ha pfc-s a táp azért illő egy 800-as).
Persze ha megnézzük néhány csúcs tápjában azért nem véletlen egy fáziseltolós, ZVS kiegészítéses teljes híd
Coolmen Meg kell hagyni, szép darab! Biztos, hogy csak a vezérlő pusztult meg? És ez nem valami más elhalásának a következménye.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8268
üzenetére
Ha beteszünk a trafóval sorosan egy pici áramváltót, akkor félhídnál is mehet a current mode. És nem kell hatalmas méretű, egy picike körömnyi vasra is elég.
Ráadásul veszteséget is spórol, mivel a söntön több watt is keletkezhet egy ekkora táp esetében.
Illetve miért kell az árammódhoz ragaszkodni? Fesszabályzásnak alárendelt áramszabályzással is mehet bármilyen kínzás a tápnak. És az árammódnak van is hibája, terheletlenül nem lát ellenörző jelet, csak a trafó mágnesező áramát. Normális működéshez emiatt be kell rendesen gerjeszteni a vasat, hogy legyen mágnesező áram.
Pl láttam így készített noname 800W-os tápot uc3845-el, terheletlenül üzemképtelen volt, folyton lelőtte a védelem. -
kts88
aktív tag
Hegesztőt is láttam ilyenben, de nem igazán értem miért.
Ha már van 2 tranzisztor, akkor minek nem fél híd? Ott azonos indukció melett nagyobb teljesítmény, vagy ugyanakkora vason azonos teljesítmény kisebb indukcióval. Ezáltal jobb hatásfok. Nem beszélve a szekuder oldalról, ahol a szűrésre fele akkora elemek is megfelelnek.
Mindezt úgy mondom, hogy az egyetlen normálisan működő tápom FORWARD , és nagyon kedvelem az uc284x vezérlőket[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Valójában a kapacitás nem annyira sarkalatos. Ha jól emlékszem az atx szabvány 1% hullámosságot ír elő. Ezt teljesíteni gyakorlatilag már 100uF-al is lehetne. Ami a nagyobb gond az az ESR, ami a belső ellenállásával egyenértékű, ez pedig megszabja a megengedhető áramát. Függ a gyártási technológiától és a fizikai méretétől. Mígy egy 100uF-os jó esetben tud 200mA-t, addig egy 1000uF-os már 1A körül is. Ezért van benne inkább nagyobb. Persze vannak kivételek, de azok magasabb árazásúak, tápegységben nem, de alaplapon már lehet alkalmazzák (pl teapo cr 1000uF 6A).
Szóval ha lehet inkább minél kisebb esr értékűt. Ráadásul a kisebb esr értékű kevésbé melegszik, nagyobb élettartam.[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
A tirisztornak nem csak e két paramétere létezik. Ott van a kommutációs idő, megengedhető di/dt, du/dt. Elképzelhető, hogy tényleg elpuszul a hirtelen fellépő nagy meredekségű áramtól. Bár a fene sem tudja mert pici benne a kristály, és hamar vezetni tud az egész felülete.
-
kts88
aktív tag
Az alsó tranzisztoros rész tetszetős. Lehet simán is csak tranyó. Pl jó egy sima bipoláris tranzisztorból felépített áramgenerátor is.
De bekarcoltam két kis rajzot, mosfettel, mert azok jobbak ide, mert büntetlenül párhuzamosítható.
Ezzel azt használod ki, hogy aktív tartományban egy feszültség vezérelt áramgenerátor. Mivel nincs visszacsatolva így melegedés hatására csökkenni fog az árama. A poti lehetőleg heli, és a két soros ellenállás azért kell, hogy ne lehessen végállásba tekerni (az alsó elhagyható nyugodtan) A tranzisztor gate lábán pedig kis lezárás. Mivel a tranyó 3-4V vezérlő feszültségtől vezet ezért csak 12V-ra jó.
Ez kicsit bonyolultabb, de jobb. Ez már PI szabályzóval tartja a beállított áramot. Az ellenörző jelet söntről veszi ami az R6. Ha R2 és R3 megegyezik, akkor arra szabályoz, hogy azonos abszolút értékű legyen a söntellenálláson a feszültség, mint a bemenetére adott. PL R2-R3 10k R6 0.1 ohm a bemenetre -1V-ot adva 10 amper fog folyni. A bemenetére, hogy különbség képződjön negatív feszültséget kell kapcsolni.
R4 C1 a szabályzóhoz tartozik, Valószínüleg ha R4 1k és C1 100n működik.
R5 elviekben nem kellene, de a biztonság miatt, nehogy az offszethiba kiültesse az integráló tagot. Saccra 1 mega jó.
C2 kis holtidőt visz be, így nyugodtabb a kör.
Műverősítőnek bármi jöhet szinte, én tl072 párti vagyok. (olcsó és megteszi)
Fontos, hogy kell neki a + - táp. Cserébe bármekkora feszültség köthető a tranzosztorra.
A tranzisztorokről annyit:
Bipoláris sajna már sok áramot kérne a bázisán. N csatornás mosfetek szinte mind jók, lehet is párhuzamosítani őket, és nincs hőmegfutása. IGBT is jó, de abból az újabbak, amik melegedés hatására kevésbé vezetnek. Azt hiszem a Trench IGBT-k ilyenek. (de ennek is csak párhuzamos üzemben van jelentősége)
Fontos, hogy a kinézet tranzisztor fizikailag is nagy legyen! TO247 tok. A kisebb, főleg ami szigetelt nem bír hőt átadni és 60-70 W körül tönkre megy. De a nagyobban sem ildomos megengedni nagyon 100W fölött.A lomexben kapható 165x100x30-as hűtőborda ami jó árban van, az erősen ventizve tud olyan 150 és 200W közt. Ha több tranyó van szét kell szórni rajta, mert nem oszli szépen el a hő.
így későre ennyit, ha eszembe jut valami megírom.
-
-
kts88
aktív tag
Eléggé sűrűn
Az ellenállás Ganz Baja ellenállás. 9x11ohm. 1 és 100ohm között bármi kirakható belőle. Vörösizzásig terhelhető, de 6kW-tól még csak 200 fok. Elvileg nézz szét az aprók közt, mert a 2-es metró szétszerelések miatt sok hasonló kerülhet értékesítésre. Tápegységeknél eléggé jól jön[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Köszi szépen!
Ahogy nézem a PowerQuatroban nem csalódni. Nem hiába volt tőlük elájulva a fősulis t.elektro tanárom. A két áramkör közül a kisebbet ismertem, az oldalukon is fent van színesben, de a nagyobb az még emésztődik
De ahogy látom ők is maradnak 400V alatt. Szóval lehet megpróbálom meggyőzni a főnököm, hogy próbáljunk 3 ból csinálni egyet.
Esetleg ha érdekel feldobtam ide a jelenlegi képét (a jobb oldali). Kapcsolástechnikailag nincs benne semmi érdekes, egy erősen kigyúrt buck.[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Nézegettem már. A legnagyobb baj, hogy nem low cost kivitelen készülnek
.
Nagy vasúti rendszerben fogják és a vonatatási transzformátorra raknak még egy tekercset, vagy a fűtési 1500V-os tekercsre akasztanak egy trafót.
Ez megoldja a leválasztást, utána pedig vagy egy tirisztoros féligvezérelt hidat raknak, vagy valami DC/DC konvertert. Illetve jó nagy igbt lassan tekerve jó nagy vasra dolgozva(hallani is a flirt motorvonatban). Csak ez elég drága.
Illetve van trolibusz dukumentációm, eredetileg is ebből indultam ki. Itt egy nagy buck van ami megkapja a felsővezeték DC-jét, vagy ha telepen van akkor az egyenirányított 3 fázist. Csak arról feledkeztem meg, hogy a kereke miatt ki van szigetelve. Egyébként a segédüzemét felraktam ide megleshetitek ti is, ez egy önjáró troli segédüzeme.
Gyakorlatilag elég modern séma ez vasúti jármúre is ráhúzható (2-es 4-es metró pl). Van egy betáp ebből előállítunk 24V-ot, egy akkufeszt, illetve 3 fázist a szellőzőknek. A vonatatási inverter külön doboz.
Kerestünk céget aki készítene nekünk nagy porvasmagot (ha már nagyobb gépekben van, valahol lehet kapni), Nem is volt vészes az ára, de minimum tételt írtak elő, így maradnuk kell a kiskerekben kapható dolgoknál.Valószínüleg megpróbálok majd hasonló dolgot mint amit proci0 írt. Bár úgy nem lehet, de ha építenék 3 darab tápot, amik 1-1 fázist kapnak, majd egy nagyfrekis trafó után közösíteni. Ekkor lehet ugyanis menni a frekivel, mert elég a mosfet. Bár a Kívülről 1 táp valójában 3 lenne.
didyman Nem épp, kisvasúti jármú, ami sajna nincs kiszigetelve a földtől
[/OFF,][ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8172
üzenetére
Sajna igen, azzal rövidre zárod a hálózatot.
De nincs különösebb baj a közvetlen egyenirányított hálózattal. Sima 326-os diódakapcsolással meg kicsi fojtóval hálózat függvényében 500 és 600 közt ingadozik a DC kör.
De ezen a teljesítményen inkább a DC/DC átalakító problémás. Jelenleg buck típusúval működik, de jó lenne leválasztott, mert igencsak tud rázni a kimenete -
kts88
aktív tag
Valakinek vannak rajzai nagyobb teljesítményű tápokról? Nem kell, hogy pc-s legyen. Ami a baj 8kW ! kellene, leválasztva. Ekkora teljesítményhez pedig 3fázisú betáp kell, de ekkor a puffer feszültség helyből 600V is lehet. Tehát a mosfet felejtős, IGBT kell. Emiatt pedig alacsony a kapcsolási freki, és nagy vas kell. Distrelec már nem forgalmaz ekkorát az UI vasakra se jön ki.
Hard switch és rezonáns is jó lenne. Csak lehetőleg ne sok 10ezres félvezetőkből legyen -
kts88
aktív tag
Picit off, de ezek nem IGBT-k. Ezek hagyományos bipoláris tranyók. Esetleg BJT néven is lehet említeni. Maga az IGBT kicsit más. Ötvözve van a bipoláris tranzisztor illetve a mos tranzisztor. Gyakorlatilag csak a teljesítményelektronika alkalmazza. Sajnos nem valami gyors, hard switch alkalmazásban csak pár 10 kHz, rezonánsban pedig 100kHz a megengedhető frekvencia. De az elmúlt 10 évben rengeteget fejlődött. Ma már kapni 1,3V-os saturációs feszültségű példányt is, illetve 6000V 6000A-ig gyártják. Ettől már csak a tirisztor a durvább, de nem biztos, hogy sokáig, mivel a gto-t már beérte.
-
kts88
aktív tag
Nos ami még fontos, a snubber kapacitás az kondenzátorként viselkedjen! Eleve csak fólia jöhet szóban, de ott is csak az FKP1 és MKP10, a szám is lényeg (WIMA kondik). Saját káromon tanultam meg, miután egy sima mks felrobbant előttem, hogy csak ez a két fajta jó.
Általában rezonáns táp rezonáns kondezátorának is csak ezek jók. Mivel ezeknek a du/dt paramétere jó nagy. Persze picivel drágább mint egy sima, meg nagyobb is.
Ha javítasz és olyan kondit kell cserélni amit nem tudsz könnyen beszerezni, az a biztos, ha ilyet raksz be.Illetve a DC kör is meghálálja ha ilyennel hidegítik.
-
kts88
aktív tag
Gyakorlatilag a maximálisan megengedhető feszültségtől, a szórási induktivitástól, és a maximális csúcsáramtól. De számít a tranzisztor kapcsolási sebessége, minél gyorsabb, a di/dt paramétered annál nagyobb, ami nagyobb feszültség lökést eredményez.
Mindenféle utánaolvasás nélkül ha sima RC tagod van, valószínűleg differenciál egyenletet kell megoldani, hogy megkapd az értékeket (diódára megvan nekem, levezetve)
Jómagam RCD típust használok, ott sima egyenletet felfirkantok, hogy a szórási energia (I^2*Ls*0,5) legyen egyenlő a sznubber kondi és a max megengedhető feszemelkedés energiájával. (Cs*0,5*dU^2). Ezt használva a valóságban kicsit kisebb feszültség emelkedés lesz, mivel ott korlátozott a tranzisztor kikapcsolási sebessége. Az R-t úgy választom, hogy egy bekapcsolás alatt, a betáp feszültségig süsse le a kondit.Interneten inkább normális gyártóknál lehet utána olvasni, mint pl a semikron!! Azt hiszem nekik van egy szép, több fejezetes pdf.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Szia!
Szép kis pfc modult szereztél. Nos én arra szavaznék, hogy teljesen rendben van.
Ez a típusú pfc egy boost konverter. Ebből rögtön következik, hogy magasabb lesz a kimenet, mint a betáp csúcsa. Pár 10V-al magasabbnak is kell lennie, máskülönben a folytó az energiáját csak nagyon lassan tudná leadni.
Mivel a kimenő maxot általában egy ellenállásosztóval méretezik, aminek az alsó tagjára van előírva egy feszültség érték. Ahhoz, hogy ezt a feszültség értéket tartani tudja 350V-ig pumpálja fel a kimenő feszültséget.
Dióhélyban ezek az egyszerrű pfc-k nem csinálnak mást mint:
a kimenő feszültség alapján van egy hibafeszültség. Ez bejut a szabályzóba, aminek pedig a kimenetét simán felszorozzák a betáp feszültség függvényében. Ha a betáp fesz szinuszosan változik, a betáp áram is így fog. Ha DC-ről táplálod, akkor annyi az egész, hogy konstans értékkel szorozza a szabályzó kimenő jelét.
Szerintem annyit vehetsz még észre, hogy ha magasabb feszültséggel táplálod akkor gyorsabban indul (indulhat). Mivel a kis ic-k táplálása úgy történik, hogy fel van húzva a betáp vonalra egy nagyértékü ellenállásal a táp lába (van bele integrálva egy zener dióda). A meginduló áram tölt egy kis elkót. Ha az elkó elég magas szintre töltődött kienged a reset állapotból az ic. Ha magasabb a fesz nagyobb áramot hajt át az ellenálláson, hamarabb is tölt a kondi. Amíg az ic nem idul meg, és nem kap kapcsoló jelet a mosfet, addig a kimenő kondin a betáp feszültség csúcsa jelenik meg. (24V -> 35V )
Szerintem tegyél a kimenetére pici terhelést néhány kOhm, majd köss sorba egy izzót a betáppal és mehet is a hálózatba. (de azért letakarnám valami nem éghető és szigetelő anyaggal )És még egy apróság! DC-ről táplálva még ha magas is a dc szint 100-200V, ne terheld névlegesen. A bemenő dióda híd megadhatja magát! Ugyanis a diódahidak megadott kimenő árama kétszerese a beépített diódákénak, mivel 50Hz váltó esetében a diódák árama (átlagos árama) fele a kimeneti áramnak. DC esetben pedig mindig ugyan az a kettő vezet.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7875
üzenetére
Szia!
Ha már ventiről esett szó az ebm-papst mint gyártó milyen? Illetve olyan boltot tudsz ahol lehet kapni 8x8-as ventit (12V, 24V esetleg ac230) ami minnél erősebb? Hang nem számít. Jelenleg 38cfm-es van, de kevés. Egy 165x110x35mm hűtőről kellene 50 fokban levinni alsó hangon 200W-ot. -
kts88
aktív tag
Szia!
Nem tudom mire akarod alkalmazni, de labortápnak nem ajánlanám.
Ha normális védelem van benne akkor a kimeneti feszültséget nem lehet nagyon piszkálni (bezzeg a vargáné ment 50V-ig is)
Sokszor a labortápot áramgenerátornak alkalmazzák. Ilyet nem tud egy pc táp, azt rendkívül merev feszültséggenerátornak tervezik meg.
Ha jól tudom össze van galvanikusan kötve a gnd a hálózati véfőfölddel!!. Bár a tápzsinór módosításával ez megkerülhető, de nem ajánlott.És még egy dolog, nem nagyon piszkálnám a hútőbordákat, ugyanis ha gyenge a tranzisztor alatti szigetelés folyhat feléd pici áram. Sajna a klasszik csillámfóliát 500V mérőfeszültséggel mérve ohmos ellenállása van. Szerencsére a szilikonos fajták gond nélkül tudnak 1000V DC-t.
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7762
üzenetére
Azt hiszem picit elbeszélünk egymás melett.
Nem állítom, hogy rossz a rezonáns, csak, hogy jobb minőséget követel meg.
Én ZCS-t próbálgattam ráadásul rezonancia frekvencia alatti üzemben. Ott hatványozottan jöttek a problémák (megfelelő időben kikapcsolni a félvezetőt amikor a dióda átvette az áramot, terhelés hatására a transzformátor eltolta a rezgőkört stb.)
A PC tápok ahogy nézem ZVS módot alkalmaznak. Ehez rezonancia fölötti frekivel járatják a kört és frekivel szabályoznak.
[link] Itt van is egy 300W ATX táp méretezve. ZVS módban is hasonló problémák azért előjönnek mint amit láttam.
300W-hoz ahogy nézem 2.5A van a rezonáns tagon. A félvezetőknak ha van már pici hűtőbordájuk ezt röhögve viszik, de minden másnál ellenőrizni kell. PL elég-e MKS kondi oda vagy MKP vagy FKP kell-e?
A kimeneten pedig 25A kimenő áramhoz 12A kondiáram tartozik. Ott az is van, hogy emiatt a kondenzátor ESR paraméterének 3mOhm alatt kell lenni, hogy a kitűzött hatásfokot tartani lehessen.
Sajna a mosfeten is megvan a 2,5A eff áram és a zvs üzem miatt csak adott parazita kapacitású építhető be. (ebben az esetben a parazita kapacitás egy veszteségmentes kikapcsolási snubber).
Egy ilyen feszültségű mosfet esetén nem nagyon tévedünk ha 1 Ohmnak vesszük a meleg ellenállását. Ez 13W veszteség két tranzisztoron.
Z
Ahol szerintem sokkal jobb ez az a ZVS kiegészítéses fáziseltolós inverter, de ehhez 4 tranzisztor kell. A ti weboldalán böngészve van egy ilyen megépítve. 600W 94% ! -
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7754
üzenetére
A fénycsőinverterben ahogy nézem már az Evig is rezonánst gyártott. Kivétel nélkül mint önrezgő, integrált áramkör is csak a legújabbakban van. De ott inkább amiatt, hogy önszabályzó így a tápegység (pl slr áramgenerátor tud lenni, PLR pedig feszültséggenerátor tud lenni, bárminemű szabályzás nélkül).
Sőt tirisztor gyújtónak is láttam már.
Kétségtelen, hogy jobb hatásfokot lehet vele elérni, de ennek mindenképp ára van, nagyobb áramra kell méretezni.
Ahol nagyon sokat tud dobni az nem is a mosfetes tápok, hanem az igbt ! Mivel a jelentős farokáram miatt nem emelhető a kapcsolási frekvencia csak néhány 10kHz tartományba. De rezonáns módban el lehet érni a 100kHz-et is. Az igbt másik előnye, csak az átlagáram melegíti, az effektív pedig csak azt a nagyon kicsi soros ellenállását.
Ilyen megoldással láttam már egy 4 PC táp méretben 15kW-ot. -
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7735
üzenetére
Sajnos makacs jószág vagyok és kötöm az ebet a karóhoz. Nincs olyan, hogy csupa jó és nincs hátrány. Az áram effektív értéke mindenképp nőni fog! A ZVS kspcsolásoknál meg pláne. Nem akarom részletezni a rezonáns topológiákat főleg, hogy nagyobb tapasztalatom csak az SLR topológia rezonancia frekvencia alatti üzemével van. Ráadásul az áramgenerátoros nem épp PC tápba való.
Rövid áttekintésnek feltöltöttem egy kis egyetemi jegyzetet és két példát ide
Van benne egy ZVS-CV példa nehéz kibogarászni, de ha jól lesed észre lehet venni, hogy a példában szereplő 500W kimenő teljesítményhez csak az egyik kapcsoló elemen 17W veszteség van. Ehez még jön a másik kapcsolóé, és a diódáké.ZVS esetében ugye nullfeszültségű kapcsolás van. Ekkor a mosfetekkel párhuzamos kondenzátorok nem engedik hirtelen megváltozni a kapcsoló elem feszültségét, és már megszűnik az áram mire a feszültség változni tud. Nem szükséges beépíteni a kondenzátort, elég lehet a parazita kapacitás is.
Sajnos csak akkor működik így ha az áram minden üzemállapotban negatív szakaszú is tud lenni. Máskülönben elégtelen lenne a kapacitások kisülése és nagyon lassulna a kikapcsolás. A megnövelt áram hullámosság bár középértékben megegyezik a hard switch kapcsolással, effektív értékben nagyobb. A mosfetek vesztesége pedig négyzetesen változik az effektív értékkel. Sajnos a mosfetek Rdson ellenállása 200-300V fölött már elég rossz. Nagyon kell keresni ami 600V és mondjuk csak 0,2Ohm. Nem tűnik soknak de 10A eff áramnál ez már 20W tisztán vezetési veszteség. Ráadásul ez 25 fokon mért ellenálás. 70-100 fokos réteghőmérsékleten elérheti az 1Ohmot is.
Szóval tényleg jó a rezonáns, de csak mértékkel, és ami fontosabb kellő körültekintéssel, mert hamar füstté változik a beépített alkatrészállomány.
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7728
üzenetére
A pfc ic-t nem véletlen írtam, a gyárak kezdenek rájönni, hogy egy flybuck tápból nulla költség ráfordítással lehet pfc-s tápot gyártani. A félvezető gyárak app. notejaiban egyre több ilyen "single stage" topológia jön ki adapterek, és led meghajtók számára. Persze új ic-t terveznek hozzá, de a régi szaggatott módú pfc-vel is megl lehet építeni aká több száz wattig. Sajna a csúcsáram egy bizonyos teljesítmény fölött tarthatatlan lesz, de ez van, kis teljesítményhez jó.
A rezonáns dolgok nem tudom mennyire terjedtek el a pc tápokban, nekem rossz tapasztalatom van velük. Sajna kivétel nélkül drasztikusan növelik az elemek effektív áramterhelését. Megköveteli az egyre jobb és drágább mosfeteket, az elkókat el kell felejteni, vagy drasztikusan túlméretezni. A trafóról pedig nem lehet lespórolni a litze vezetéket. Bár ott kárpótol, hogy kevesebb menet kell rá.
Sajna bebuktam a rezonánssal, a trafó szórása ugyanis változott a terheléssel. Majd ha tapasztaltabb leszek talán újból elő kerül.A tápegységek mekkora részben rezonánsak? Esetleg kvázi rezonánsak?
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7726
üzenetére
Ezzel picit vitatkoznék. Mivel automatikából nem vagyok elég jó, ezért ha szabályzót készítek fogom és egyszerűen tizedére állítom a PI tag vágási frekijét, mint a kapcsolási freki. Általában működik is így, de egy alacsony frekis tirisztoros hídnál ahol nagy energiatárolók vannak, ott már azért próbálkozok.
Ha megnézed a gyártók is hasonlóra jutnak, csak ők azért rendesen utána számolnak.
[link]
Itt egy tl431-el megvalósított szabályzó van. Van a vége felé mintafeladat ott 65khz-hez igencsak hallható tartományba eső frekvenciák jönnek ki.
Sőt ha megnézed van egy single stage pfc-hez is ajánlott szabályzó. Ott nincs is feltúntetve a kapcsolási frekvencia, mivel ami fontosabb alapharmonikusként 100Hz-es jel van, erre 19Hz-es szabályzó jött ki nekik.
Hagyományos forwardon kipróbáltam, ha simán üzemeltettem teljesen hangtalan, de bekötött szabályzóval erősen sípolt.
Úgy viselkedik, mintha AM lenne. A szabályzó kimenete az alapharmonikusnak tekinthető, és a kapcsolási freki pedig a vivőfrekvencia.A kis adapterek ide pont nem valók, sokszor nem is pwm a szabályzási elvük. Gyártó váltogatja, de tcm, crm, meg hasonló jelzőket aggatnak rá. Felfogható egy frekvencia modulált eljárásnak. És ha sok lesz a kimenő fesz, egy túlfesz koparátor letilt. Ekkor vár mondjuk az mc33262 típusú pfc ic 640ms-et majd újra indul.
[ Szerkesztve ]
-
#7724
kts88
aktív tag
molni65112
#7712
kts88
aktív tag
válasz
molni65112
#7712
üzenetére
Szia!
Szerintem a táp szabályzását hallhatod meg. (a kapcsolási frekit nem, az 100kHz-es tartomány is lehet) De a szabályzó tagok vágási körfrekvenciája bele tud esni a hallható tartományba, ráadásul más terhelésen a szabályzó is máshogy dolgozik, lehet ezért hallod néha folyamatosan néha meg nem.Sajna okos dolgot nem tudok mondani, ez ellen a gyártónak kell tennie. Pl megfelelő impregnálás, szorosra húzott tekercselések, vagy az egész tervezésénél figyelembe venni, hogy a fül mit hall hangosnak, és az ebbe a tartományba eső frekvenciákat kerülni.
#7721 Mr. Teddy Szerintem vegyél bele egy újat. Persze a paramétereire ügyelve: áramfelvétel, feszültség, szállított levegő mennyisége.
Nem tudom mennyibe van egy bele való csapágy, de pl egy kis 500W-os neve nincs sarokcsiszolóba többe került mint maga a gép új ára.....[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7704
üzenetére
Nem tudom, de szerintem azt inkább már a du/dt meredekség korlátozás miatt. 60kHz-en 40A mellett, de alacsony feszültségen (20V), járattam schottkyt. Nem mértem rajta különösebb anomáliákat. Kisüzemileg pedig túl nagy meredekséget nem tudok, mert a meghajtó tranziszor gate ellenállását viszonylag nagyra veszem.
Viszont ha tudsz valamit ami nekem ködös, vagy ismeretlen számomra, azt szívesen venném ha megosztanád, mert néha előfordul, hogy apróság miatt hamuvá égnek a félvezetők.[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Akkor az egy EE40-es vas. Nem véletlen, hogy akkora. Valószínüleg a szerver táp gyártó nem hülye, mivel szeretné hosszú élettartamúra tervezni, nem használja ki teljesen. A sima pc táp gyártók gyakorlatilag a telítés közelébe méretezik a trafót (0,4T indukció kb), és a frekit is kitolják amennyire csak lehet. Ekkor összemegy a trafó, pl 150khz-en 600W-hoz elég egy 3x3 centis trafó is. Ennek azért ára van, maga a vas felmelegszik álltó helyében 100 fokra is! Persze ez melegít mindent rendesen, és még terhelve sincs....
Ha nagyon picit emelünk a kereten mondjuk 5 dollárt (ennyi a különbség egy etd39 és etd29 között) lényegesen nagyobb vaskeresztmetszetet kapunk, így le lehet menni adott teljesítményhez a frekivel és az indukcióval is.
Valószínüleg minden ezért nagyobb benne, mivel a kondenzátornak meg a méretével az esr paramétere csökken, így kevésbé melegíti az áram.
Ezek filléres alkatrészek, de nagyon sokat jelenthetnek. Sajna a pc táp gyártóknak ez a pár dollár is sok. Nem is emlékszem, hogy nagyon lennének mondjuk minőségi mkp, fkp fóliakondenzátorok sima tápokban, sőt alaplapokon sem! Közben meg verik a mellüket a low-esr elkókra.
Nem akarok reklámozni senkit, de egy volt fok-gyem mérnök kis cége készít kapcsoló tápokat. Azokban alacson indukcióval tekert trafó van, és elko csak elvétve van benne, ahol lehet fólia van. Fura mód jelenleg 20 éve!!! üzemelnek.Egyébként gyünyörű egy táp, ha szabad ilyet mondani
Nekem csak egy kb 200W-os IBM szerver tápom van. Az kb mint egy mai 600-as, leszámítva, hogy vörösréz bordái vannak. Ha hazamentem karácsonyra készítek róla képet, bár az nem ekkora csemege -
kts88
aktív tag
A snubberek általában vagy belső, vagy külső eredetű túlfeszültséget tudják megszüntetni.
Illetve lehet vele csökkenteni a kapcsolóelemek igénybevételét.
Persze valamit valamiért alapon, a bennük található ellenállás melegedni fog.A tranzisztorokkal párhuzamosan RCD (ellenállás, kondenzátor, dióda) snubbert alkalmaznak. Ez kis mértékben csökkenti a kikapcsolás alatt fellépő veszteséget, illetve a szórási induktivitások energiáját levezeti. Sajnos kismértékben növeli a bekapcsolási terhelést.[link]
Létezik soros snubber is, induktivitással, de eddig nem nagyon láttam alkalmazni, csak sok kW tápokban.A Si alapú diódákkal pedig soros RC tag ami megoldja a tárolt töltés levezetését. Ehez normálisan csak írott formában van meg nekem a méretezés egy ősrégi könyvben, de a tirisztor védő rc képletek jók ide.
A schottky mivel fém-félvezető, így elviekben nincs tárolt töltése, emiatt nem is kell neki snubber.Nagyobb trafó
Mekkora lehet az? Amit linkeltem az egy ETD59 ami 20kHz-en 1450W-ra lett méretezve, kb fél kiló. Ettől mér csak az EE65, EE70 , UI és UU magok a nagyobbak[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Szia!
A 40A még nem olyan combos. Inkább a tárolt töltés és a dióda feszültsége jelenti, hogy mennyire van túlméretezve.
Saját tapasztalat, egy általam épített 500W-os forward táp alapján, aminek a kimenete 24v 20A, és elpukkant egy 600V-os 50ns-rs 60A-es dupla dióda a kimeneten.
A kemény kommutáció miatt egyszerűen tönkre ment, pedig határértékek alatt volt hajtva bőven.Persze jól snubberelhető, de simán 10W-ok keletkeznek az ellenálláson.
Schottkyval sokkal jobb az eredmény, mivel ott elviekben nincs tárolt töltés, de azok elég halványak feszültségben, de jó esetben egy 100V-os példány bőven sok 5 illetve 3,3V-ra
A főtrafó üti ezt a méretet??
-
kts88
aktív tag
Szia!
Ahogy nézem az adatlapot ez kéttranzisztoros forward topológia, amiben impulzustrafóval kergetik a magas szintű mosfetet. Ha a főáram ilye, akkor a kisebb teljesítményű ágakat simán kergethetik kis 8 lábú current mode ic-vel, illetve lehet kapni egybetokozva teljesítményelemmel, mosfetnek álcázva.
De ha már impuzustrafós akkor lehet a többi ág is, amiket így simán rápakolhatnak a szekunder körre is.
Egy apró megjegyzés, ha több trafós egyedileg szabályzott akkor még inkább pontosnak kell lennie a feszültségnek, inkább az lehet, hogy rádobták a terhelt állapotbeli feszültségeséseket is.
kisicst off, megcsináltam a single stage tápot! egyelőre megbízhatatlan, szörnyen melegszik (bár 80% a hatásfoka), rém ronda, de 8x14 centi, cosfi1 és 200W
-
kts88
aktív tag
Szia!
Oszcilloszkóp ügyben én ilyet használok :[link] Bent a melóhelyemen is ilyeneket nyúzunk. A linkelt bolttól azt hiszem van olcsóbb is, csak az már nem magyar.
Tapasztalatok vele:
nagyon könnyű kezelni, és jól teszi a dolgát.
Az usb portja nem leválasztott, de az akkumulátor segítség ebben. Sajna az usb az 1.1 ezért csak abban az esetben javasolt a használata ha dokumentáció miatt le kell menteni a képernyőt.
Bár nem tűnik soknak a mintavétel, de bőven elég ilyen dolgokra. Van egy 2Gs-es is, de az nagyon sok zavarjelet szed össze.
Az aksi nagy előnye, de gyárilag elég drága. Olcsón megúszható ha fogja az ember és beragaszt a gyárilag adott üres fedélbe 2x3 rossz laptop aksiból bontott Li-ion telepet. így még erősen rossz telepekkel is elzakatol vagy 3 órát. Természetesen tölti is ezeket.
Nagyon nagy hibája, hogy nem mindegyik példányban megy az XY mód!!! Nem tudom mi okozza.
Kisebbik hiba, nem tud a lementett jelekkel matematikai műveleteket végezni, csak az éppen mért jelekkel.Én vigyázok rá, de a munkatársaim a sajátjukra már kevésbé, szóval erős nyúzást is bírják (vasúti körülmények)
Ebben az ársávban pedig még esetleg használt digitális jöhetne szóba, de olyan aminek hagyományos sugárcsöves kijelzője van!! Sokkal jobb képet ad, zavarjeleket nem jelzi ki. Néhány régi digit szkóp pedig amit régen aranyárban mértek pedig tud olyan dolgokat mint pl: sávszélesség korlátozás, a mért jelre szűrők helyezése, általad megadott törésponti frekvenciával. Mentett jelekkel művelet stb . Persze a drágább maiak is tudják de az már vicces ár
Remélem segítettem!
-
kts88
aktív tag
Nem teljesen PC táp szóval egy kis OFF
Leírom az elmúlt pár nap tapasztalatát. Készítenem kellett tápegységet pár kimenet, potenciálfüggetlenül, mindössze mikrokontrollert meg pár tirisztor gyújtót kellett táplálnia. 16 és 100V bemeneti feszültség esetén (fura szint, de járművön előfordul) Acélos 30W-ra méreteztem, de minden félvezetőt ehhez képest is túl. Mivel single stage pfc-ben gondolkodom magamnak ezért flybuck kapcsolást valósítottam meg itt is. E20 méretű transzformátorra lett elkészítve és szépen le is adja a teljesítményét. Hatásfokát szemlélve pár wattal terhelve 85% körül mozgott. Névlegesre kiterhelve viszont 75-re csökkent. Ezt három összetevő adta.
A kimenő diódák kb 2W
A bemenetén lógó snubber ami megette a tranziens feszültségeket szintén kb 2W
És maga a trafó kb 6W ! Magas indukción ment (0,4T) ezért rendkívül melegedett
Ebből következik, ha hatásfok vadászok akarunk lenni akkor jó nagy vas kell és alacsony indukció bele. Illetve el kell kezdeni gondolkodni a szinkron egyenirányításon is.Ezen kívül összeraktam már egy kísérleti szinkron-buck kapcsolást. Egyelőre próbapanelen, de az eredmények még így is rendkívül jók, hatásfok ügyileg.
Bemenet DC 30V kimenet 12,5V volt. 6,5A-es kimenő áramig terheltem. Az alacsony terhelésnél mért hatásfokra nem emlékszem pontosan, de a végén mérve 90% volt a hatásfok. Ekkor 3A volt a bemenő áram, így a bemenő teljesítmény 90W míg a kimeneten 81,2W. Szerintem megy ez még feljebb ha normális tranzisztor meghajtást és kisebb ellenállású tekercset használok és rendesen lenyákolva próbálom újra[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Tirisztorra számoltunk még ilyet, ott elő tud állni legrosszabb esetben, hogy az egyik nem is vezet.
Most ahogy hirtelen utána néztem, nem látom, hogy a diódáknál adnának-e meg valamilyen tól-ig tűrést.
Ettől függetlenül félnék a párhuzamos félvezetőktől, kivéve ha mosfet. -
kts88
aktív tag
Nem ismerem ezeket.
Nekem Ferenczy Ödön kapcsolóüzemű tápoppos könyve
Illetve Ned Mohan Power electronics , és Keith H. Billings Switchmde Power Supply Handbook van meg.
Ezen felül Kandós főiskolai jegyzetek, meg régebbi műszaki könyvkiadós könyvekből sok.
Csáki-Ganszky-Ipsits-Marti: Teljesítményelektronika ez 77-es kiadás, nem is a kapcsoló üzemű tápegységekről szól. De olyan dolgok vannak benne ami sehol máshol. Pl tárolt töltés levezetése. Ez valódi könyv.
Vannak még kifejezetten villamos hajtásokhoz kapcsolódó könyveim, bár az ide lehet nem való.
-
kts88
aktív tag
Nos, a fura elképzelésemet azért tudom máshogy is indokolni, akkor lehet közösebb nevezőre jutunk.
Először is, nekem a pfc mindenképp kell!. Tudom, hogy magamnak kell, de fontos lenne tapasztalat szerzés miatt, és így hosszú távú (megbízhatóság) ismeretekre is szert tennék. Mostanság ugyanis a cégnél egyre gyakrabban felvetődik a pfc gondolata. Szeretnénk ugyanis 1kW körüli frekiváltókat építeni olcsón. Ugyanis ebben a teljesítményben nem sok alternatíva van. (megvan a proto már) Itt már azért jól jön a fázisjavítás, főleg, hogy láttam már, ahogy a simán egyenirányított kapcsoló táp leveri a biztit. 10 db 60W-os led driver ugyanis 65A-es áramcsúcsokat eredményezett. Ez akkora felharmonikus tartalmat jelentett, hogy a betápon lévő 16A-es kismegszakító leoldott túlmelegedés miatt. Pedig csak 600W-volt.
Illetve vannak kisebb feszültség igényű alkalmazások nálunk, 24V. Ha nem is létszükséglet, de mindenképp előny ha a mienk tudja ezt.
Emiatt imndenképp egyfokozatú pfc-t építenék.
Mivel ekkor a kimenetre sok kondi kell, ez a gyors szabályzást lehetetlenné tenné. Ebből kifolyólag nem használhatnám fel közvetlen 12V-ra a pc számára. Mire érzékelem, hogy mondjuk zárlat van, addigra késő már, a kimeneti kondik nagy energiatartalma rásülne a zárlatos körre. Ilyen áramoknál (legalább 20000uF) már a fólia el tud égni.
Emiatt inkább ebből reszelném ki a 12V-ot, így a végén kicsi kondi lehetne amiben az energia is kevés.
Erre a célra pedig un. szinkron-buck kellene, ekkor ugyanis nincs dióda, az alaplapokon is szépen teszi a dolgát 100A mellett.
Ha hagyományosan nézzük, akkor ugye pfc- valamilyen félhidas konverter. Az ilyen p-p elrendezéssel azért nincs jó tapasztalatom. Ami nekem tényleg jól ment az rezonáns volt, de ott el kell felejteni, hogy én szabályozni is tudjam. Emiatt kerülném a hagyományos félhidast. Tapasztaltam, hogy legalább egy marék tranzisztort jelent, mire működik, akkor is ideig óráig. Persze nem lehetetlen megoldani, de maradnék azon a részen amit ismerek már jól!
Jelenleg a munka meg az albikeresés nem engedi, hogy sokat foglalkozzak a témával, de mihelyt lesz időm foglalkozom vele. Van is egy működő pfc-m, kipróbálom majd trafóval. Akkor mindenki okosabb lesz majd.Illetve valaki nem tud jó megoldást készenléti körre? Valamilyen önrezgő, ami nem telítődő vasmagot használ. (vagy az is elég, ha valaki tudja a tápokban alkalmazott telítődő vasmag-e vagy nem) Ha nem akkor reprodukálható könnyen.
Valaki tud helyet ahova pdf-eket lehet feltölteni? tényleg van egy pár könyvem szívesen megosztom.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#7293
üzenetére
Akkor neki kell esni
. Ha kiismerted és tudja a sávszélességkorlátot, megírhatnád. Bent a cégnél ugyanis a régi 20 éves gouldon kívül egyik sem tudja! Még az idén vásárolt 4 csatornás csoda agilent sem.
T. elektros méréseknél meg jól jön, ha nem egy egybefüggő zajtengert lát az ember.
Nekem legalábbis tetszenek, és úgy-ahogy témába is vág.
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest