Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz TommyGun #125 üzenetére

    ''mi lenne ha 64bites rambusok rohangálnának manapság a gépekben 1066Mhz-en Duálban''
    A 64 bit-es RDRAM azt jelentené, hogy a bit-szélessége közvetlenül illeszkedne a P4 QDR rendszerbuszához, viszont mivel a 4-szeres órajele mellett még DDR üzemmódú is, 2 db P4-et is kiszolgálhatna. Lassúbb lenne, mint a megfelelő 4 csatornányi DDR SDRAM, de a kevesebb vezeték és csatlakozó miatt az alaplap olcsóbb is. Ez az olcsóbbság szerver kategóriában nem különösebben hasznos, ha egyszer a teljesítmény rovására megy.

    1 CPU-s rendszerekben integrált grafika mellett volna értelme, de ezt meg az húzza keresztbe, hogy a grafikus kártyáknál még fontosabb, hogy mennyi a RAM hozzáférési ideje, szóval ez is elég rossz komprumisszum lenne.

    Az egyetlen terület, ahol az RDRAM igazán domboríthatna, az a nagy sebességű médiakódolás. (Talán HDDTV videó kódolák/dekódolók.) Itt a nagy hozzáférési ideje nem számítana hátránynak, viszont a kevesebb számú vezeték és kevesebb RAM modul előny lenne.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz TommyGun #123 üzenetére

    De mint írtam, nem maga az RDRAM a dual, hanem a chipset lehet olyan, hogy 2 db RDRAM-ot (akár ugyanazon a RAM modulon) tud kezelni dual módban. Tehát a dual módért az érdem nem a Rambus-é, hanem az Intel-é!

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz #64791808 #117 üzenetére

    ''Igenis a rambus lényege a dual channel.''
    Ugyan már! Az RDRAM (ti. a ''Rambus'' a cég neve) lényege a nagymértékű szerializálás, melynek jegyében lecsökkentették a bit-szélességet (és vele a vezetékek számát) az SDRAM-ra jellemző 64-ről 16-ra, amit 4-szeres órajellel kompenzáltak, és DDR átviteli üzemmóddal gyorsítottak még tovább. Tehát az RDRAM lényege, hogy minél nagyobb legyen a VEZETÉKENKÉNTI ÁTVITELI SÁVSZÉLESSÉG. Ennek a filozófiának pont az ellentéte, hogy használjunk minél több csatornát (vagyis hogy növeljük a bit-szélességet). Nem is másért, mint kényszerűségből lépték meg.

    ''Azér a LÉNYEGE a dual, mert így kompenzálják a 16 bites adatszélességet.''
    (#115)-ös írásomból láthatod, hogy a 16 bit-es szélességet (a 64-gyel szemben) a 4-szeres órajellel kompenzálják. A dual-channel vagy azért kell, mert 2 db P3 procihoz van a chipset, vagy azért, mert P4-hez, amely procinak dupla sávszélességű a rendszerbusza.


    ''Gyakorlatban viszont ezek a technológiák időbeli megjelenései nem fedik egymást. Érsd: a rambus AKKOR, AMIKOR AZ i850 RINGBEN VOLT, a legizmosabb volt, hasonlíthattad te akármilyen sd/ddr alapú platformhoz, azok hanyattestek.''
    De csak azért, mert mint írtam, az Intel szándékosan hátráltatta az SDRAM fejlesztését (eleinte a magasabb órajelű SDRAM-okat nem támogatták a chipsetjei, aztán a DDR SDRAM-ot, aztán pedig a dual channel DDR SDRAM támogatásával késlekedtek). Hatalmas piaci súlyánál fogva pedig elő is fordulhatott volna, hogy sikerül kinyírnia az SDRAM-ot és vele a konkurenseit. Szerencsére nem így történt (mert a DDR SDRAM annyival jobb volt, hogy még a gyengébb cégel támogatása is elegendőnek bizonyult a sikeréhez). Úgy látszik hadilábon állsz ennek megértésével.

    ''Az i850e + dual rd32 1066MHz-en. Embertelen teljesítmény, amit a p4 képtelen kihasználni. Először is mikor jött a képbe az, hogy hogyan lehet kihasználni?''
    Hogy-hogy mikor? Mindig! Semmi értelme jó drágán aránytalanul gyorsítani egy rendszer valamely elemét, ha azt a rendszer egésze nem tudja kihasználni.

    ''Summa summarum: a rambus leváltásának nem voltak teljesítménnyel kapcsolatos okai. A mai napig rambus rendszerű memóriaarchitektúra lenne, ha a rambus inc. nem játsza a kapzsi nagyfiút.''
    Szerintem pedig az történt, hogy egy bizonyos ponton az Intel is belátta, hogy még a P4-hez sem az RDRAM a legjobb, de mert ekkor betartott neki a Rambus cég (korábban már utaltam a közöttük lévő kizárólagossági szerződésre), a kapcsolatuk annyira megromlott, hogy később az Intel is elfordult tőle, és a Rambus cég egyetlen támogatója a SiS maradt - de ők sem lettek sikeresek vele.

    Amúgy a Rambus bármennyire is kapzsi (mert most is kapzsi), új RAM architektúrájuk (az XDR SDRAM) könnyen lehet befutó, mert ez legalább tényleg jobb a DDR SDRAM-nál, távlatilag. (Ez ugyanúgy a szerializálás jegyében született, mint korábban az RDRAM, de a szimmetrikus jelkezelés miatt a teljesítményt és a hatásfokot javító technológiát is tartalmaz. Önmagában a szerializálás csak arra jó, hogy kevesebb drótunk legyen.)

    ''Jól írtad, a ddr-nél külön vezérlő van, amelyeknek a munkáját összehangolták. Pont erről beszélek! A rambusnál egy vezérlő van, és képes több csatornát vezérelni.''
    Ez így nem OK. A vezérlő a chipsetben van (Athlon64/Opteron-tól most tekintsünk el), és az vezérli az egyes RAM modulokat, ha kell, több csatornás üzemmódban.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz #64791808 #112 üzenetére

    ''A komoly rambus chipset p3-hoz az i840 volt. Itt már dual channelről beszélünk.''
    Valóban, csakhogy ez a chipset 2 CPU kiszolgálásához készült.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz #64791808 #109 üzenetére

    ''Csakhogy a Rambus lényege a dual channel. ''
    Szó sincs róla!
    Az RDRAM lényege az, hogy szemben a már korábbról ismert SDRAM-mal (amely 64 bit-es szélességben kommunikál), az RDRAM csupán 16 bit-es, ugyanakkor viszont 4-szeres ÓRAJELEN, továbbá DDR üzemmódban működik, ezért:
    - Minthogy az 1/4-es bitszélességet éppen kompenzálja a 4-szeres órajel, az átviteli sebességi többlet abból fakadt, hogy az RDRAM DDR átvitelű volt, a közönséges SDRAM pedig nem.
    - Az előbbiből az is következik, hogy a négyszeres órajelű (nem keverendő az átviteli frekvenciával!) RDRAM átviteli sávszélessége éppen annyi, mint a DDR SDRAM-é (amely ugyebár szintén DDR átvitelű).
    - Tehát üzemmód és sávszélesség szempontjából az RDRAM és a DDR SDRAM korrektül összehasonlítható (ha mindegyikből ugyanannyi csatornát veszünk) A különbségük az, hogy amit a DDR SDRAM a 4-szeres bit-szélességgel visz át, azt az RDRAM 4-szeres frekvenciával.
    - A 4-szeres frekvencia miatt az RDRAM azonos félvezető technológián gyártva feltétlenül többet disszipál, ugyanis a disszipáció a határértékek közelében nemlineárisan növekszik.
    - Az RDRAM kis bitszélessége (16 bit) miatt kényszerűen szerializált átvitel megnöveli a késleltetési időket, noha a 4-szeres ÓRAJELŰ RDRAM elemi DRAM cellái ugyanolyan gyorsak, mint a DDR SDRAM-é.
    - Az előbbi 2 dolog miatt mind disszipáció, mind az applikációk futási sebessége szempontjából a DDR SDRAM a kedvezőbb.

    Az Intel egyébként azért használt 2 csatornás RDRAM-ot a P4-hez, mert a P4 rendszerbuszának a sávszélességét ezzel teljesen ki tudta használni. A P4 rendszerbuszát pedig szándékosan dupla sebességűre (QDR) csinálta a konkurens Athlon procikéhoz (DDR) képest.

    Persze az Intel megtehette volna, hogy csinál 2-csatornás DDR SDRAM-os chipsetet is a P4-hez, de állítólag ezt majd 1 évvel késleltette egy, a Rambus céggel kötött kizárólagossági szerződése. De azt nem engedte, hogy időközben mások fölözzék le a hasznot, ezért az nVIDIA-nak egyszerűen nem volt hajlandó licenszet adni a P4-hez, a VIA-nak pedig csak olyan drágán adta volna, amit az sokáig nem volt hajlandó kifizetni (mondván, hogy nekik amúgy is van joguk hozzá).


    ''Sőt, a 16 bites rambusok CSAK dualban voltak hajlandóak menni. ''
    Ez természetesen téves. Maga az RDRAM megy single-ben is, más kérdés, hogy az adott CHIPSET hány csatornát igényel egy adott procihoz.

    ''Etikátlan egy dual ddr400-at egy dual rd800-zal hasonlítani.''
    A DDR400-as SDRAM órajele 200 MHz, ezt egy 4-szeres, azaz 800 MHz-es órajelű (és 1600 MHz-es átviteli frekvenciájú) RDRAM-hoz lehet hasonlítani. Ezek átviteli sebessége azonos (200*2*8 = 800*2*2 = 3200 MByte/s). (Csak éppen a DDR SDRAM _FÜRGÉBB_, mert kisebb a késleltetése.)

    ''Ha dual ddr400-ra keresel alternatívát, akkor nézz meg egy dual pc1066-os 32 bites (!) rambus rendszert. Itt már 2x32 bit sávszélesség áll rendelkezésre.''
    2*32 bit-nyi RDRAM sávszélessége már meghaladja a P4 rendszerbuszának sávszélességét, ezért csak szintetikus tesztek mutatnák ki a nagyobb RAM átviteli sebességet, gyakorlati haszna nem lenne (legfeljebb integrált grafikánál).

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz L3zl13 #97 üzenetére

    ''Szvsz jobb volt. Legalábbis adott gyártási technológiai szint mellett jóval gyorsabb volt.''
    Ez NEM igaz! Az RDRAM-ot mindig úgy tesztelték, hogy
    - vagy SDRAM-mal versenyeztették DDR SDRAM helyett,,
    - vagy 2-csatornát használtak belőle, amikor a DDR SDRAM-ból csak 1-et,
    - vagy JOBB félvezető technológián gyártották (hogy magasabb frekin lehessen hajtani), még ha a kiforratlansága miatt sokkal drágább is volt,
    - vagy minimum overclock-olták (ha azonos technológián gyártották), de így nagyobb üzemi fogyasztással, hőmérséklettel és speciális hűtéssel.


    ''400-as RDRAM volt már mikor az 400-as SDRAM és dual channel sehol nem volt.''
    Bármilyen RAM fajtából ki lehet erőlködni olyat, amelyik akár 1.5-2-szeres arányban gyorsabb (mondjut az átviteli sebessége), mint a piacon legelterjedtebb konkurensek. (Lásd fentebb.) De ez még nem jelenti azt, hogy jobb lenne, ugyanis az összehasonlításnak sokmindenre ki kell terjednie, pl. a hozzáférési időkre, a fogyasztásra, az előállítási költségre, stb. is.

    Amúgy az igaz, hogy amikor az Intel elkötelezte magát az RDRAM mellett, akkor automatikusan HÁTRÁLTATNI kezdte az SDRAM fejlesztését - aminek az egész iparág a kárát látta. Lényegében a VIA az nVIDIA és az AMD cégek összefogásán múlott, hogy az SDRAM talpon tudott maradni, sőt, idővel annyira jó lett (DDR400), hogy már egyszerűen tarthatatlanná vált az RDRAM helyzete, ugyanis ekkor már INKORREKT MÓDSZEREKKEL SEM lehetett azt a látszatot kelteni, hogy az RDRAM gyorsabb lenne (valós alkalmazások mellett), még P4 mellett sem, pedig az nem büntette túlságosan az RDRAM-ot a nagy késleltetése miatt.

    ''Persze hogy máshogy működött. De arra még emlékszem, hogy a dual chanel elterjedéséig P4-re az RD-RAM volt a leggyorsabb.''
    Persze. Dual channel RDRAM-ot versenyeztettek single channnel DDR SDRAM-mal. F*sza.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz bujdyka #95 üzenetére

    Hát igen, az Intel ismételten megpróbálja az iparágat olyan memória fajtára átkényszeríteni, amely csak neki jó, mert elfedi a procijai túl nagy késleltetési idejét. És még az is lehet, hogy sikerül neki. De én azért bizakodó vagyok, csak tudjon az AMD elegendő mennyiségű gyors procit előállítani!

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz TommyGun #84 üzenetére

    Szerintem is úgy érdemes váltani, hogy lehetőleg nyerjünk is rajta, de minimum ne veszítsünk.

    ********
    ''Lehet, hogy rosszul értettem amit írtál, de az jött le a 2. pontból, hogy a csúcs VGA-kon használatos memória tulajdonképpen megeggyezik a DDR3-mal.''
    Lényegében igen, bár nem pontosan, ezért is jelölik GDDR3-ként (a G-vel utalnak a grafikus felhasználásra, és az ahhoz való illesztésre).

    ''XDR-ről meg csak annyit tudok mondani, hogy a technológia fejlettségén kívül nagyon fontos az elérhetősége és az ára is. Az RD RAM is sokkal fejlettebb volt a DDR-nél, mégis megbukott a Rambus hülye politikája miatt.''
    Az RDRAM _NEM_ volt jobb a DDR SDRAM-nál, csupán a különféle INKORREKT tesztelő módszerekkel sokáig ezt a látszatot lehetett kelteni.

    Ezzel szemben az XDR RAM-ban van fantázia, az valóban jobbnak tűnik. De igazad van, az árazáson és a hozzáférhetőségen nagyon sok múlik.

    **********
    ''Sajnos üzleti okokból a DDR nem fog 400 MHz-nél följebb kúszni a JEDEC-nél, bár mindannyian tudjuk, hogy DDR600 már most is létezik.''
    Érdekesség képpen emlékeztetem a nagyérdeműt, hogy eredetileg a DDR400-at sem akarták szabványosítani, mert úgy tervezték, hogy a 400-as átvitelű RAM-ot már mint DDR2-400 szabványosítják. De szerencsére akkor tért át az Intel az RDRAM-ról dual channel DDR SDRAM-ra, és hogy-hogy-nem, egycsapásra szabványosították a DDR400-at.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz bujdyka #80 üzenetére

    A dual core AMD-hez szerintem is elegendő a dual channel DDR400. A quad core-os pedig quad channel dukálna, de az új Socket-be valószínűleg el is férne a szükséges több láb.

  • DcsabaS

    senior tag

    A lényeget már többen leírták, úgyhogy csak ismétlés végett:

    1.) A kimondottan kis memória késleltetésekkel üzemelő integrált RAM vezérlő mellett A DDR2 még nagyobb arányban rontaná a teljesítményt, mint Intel prociknál. Utóbbiaknál úgy látjuk, hogy kb. DDR2-667-re van szükség ahhoz, hogy az eredő teljesítmény megfeleljen a DDR400-zal elérhetőnek. Ez azt jelenti, hogy Athlon64/Opteron vonalon az integrált DDR2-es vezérlőnek csak attól kezdve lehetne értelme, hogy már megfelelő áron vehetők a DDR2-800-as RAM-ok is (ezek késleltetése gyakorlatilag azonos lenne a DDR400-éval).

    2.) A DDR2-800 megjelenéséhez még idő kell, de közben bebizonyosodott (elsősorban a grafikus vezérlőknél), hogy a DDR2 fogyasztása (a nem ideális lezárás miatt) nem tartható megfelelően alacsony szinten. A hibát kijavítva ezért a csúcs kategóriás kártyákon már GDD3-as RAM-ot használnak. A DDR3 egyéb lényeges szempontból nem különbözik a DDR2-től, tehát a mai DDR400-ra jellemző hozzáférési időt a DDR3-800 produkálna.

    3.) Mire az Athlon64/Opteron vonalon aktuálissá válik az áttérés valami újabb fajta RAM-ra, addigra nyilván lesz minimum DDR2-800, illetve DDR3-800, ezért nem kell majd arra számítani, hogy az eredő processzálási sebesség csökken.

    4.) Hogy pontosan mikor és mire lesz érdemes áttérni, azt még az is befolyásolja, hogy a hagyományos DDR technológiával meddig mennek föl frekiben. Technológiai szempontból nem lenne akadálya a DDR600-nak, ami azt jelentené, hogy csak még később, a DDR3-1200 körül lenne értelme az átállásnak.

    5.) Az XDR memória (Rambus) nagyobb prefetch-csel dolgozik, ezért az adott átviteli sávszélességhez tartozó késleltetése még rosszabb, de szerencsére (elméletileg) konfigurálható, így elvileg optimalizálni lehet a procihoz. Pillanatnyilag rosszabb teljesítményt nyújtana, mint a DDR400, de amire megvalósul, addigra jobb is lehet (kérdés, mennyiért).
    Amiben egyértelműen jobb, az az, hogy szimmetrikusan kezeli a jeleket, ami javítja a zavarvédettségét, és lehetővé teszi az üzemi feszültség (és a fogyasztás) további drasztikus csökkentését.

    6.) Az előbbiek miatt:
    - 1 éves távlatban a teljesítményt leginkább DDR400->DDR500->DDR600 átmenettel lehetne növelni.
    - 2 éves távlatban itt lehet a DDR3-800, DDR3-1200, amely nem okozna sem számottevő gyorsulást, sem lassulást, az értelmét az adná, hogy olyan RAM-ot használjunk, ami akkor olcsó és nem fogyaszt túl sokat.
    - 2-4 éves távlatban megérkezhet az XDR memória, amely főképp azért érdekes, mert távlatilag csak a szimmetrikus jelkezeléssel lehet csökkenteni a fogyasztást (eltekintve a félvezető technológiától), és azt ez tudja.

    7.) Minthogy az Athlon64/Opteron procik egyik fő erénye a fajlagosan alacsony fogyasztás, hajlok rá, hogy az XDR memóriára lenne jó áttérni vele a DDR után.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés