Új hozzászólás Aktív témák

• #1620 zsiga_667 tag Muerte68 #1617

  Új Válasz 2019-10-21 16:13:02 #1620

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  zsiga_667

  tag

  válasz Muerte68 #1617 üzenetére

  Abban teljesen egyetértek, hogy a fotózás szellemi munka, végig kell gondolni hogy mit és miért csinálsz ha jól akarod csinálni. Nem is ezzel van a bajom. Hanem azzal, hogy mostanában mekkora divat lett filmre fotózni. A jelenlegi digitális gépek már bőven ott tartanak, hogy egészen pontosan nulla előnye van a filmnek. Ja, de egy van, középformátumot értelmes áron csak filmesben lehet kapni. Ez meg ugye azért erősen rétegigény.

  De zajban, dinamikában, kényelemben egy mai gép agyonveri a filmet. Árban meg főleg. 10 tekercs film + előhívás + szkennelés árából kapsz egy belépő milc-et.
  Sokan nosztalgiával tekintenek a filmre, mert kiskorukban megszokták a hibáit, meg a régi objektívek képét is, amik meg torzítanak, élességet nyomokban tartalmaznak a képszéleken, stb. Kis utómunkával simán le lehet rontani egy digitális képet pont ugyanolyanra mint egy filmest...
  Nem a szemfókusz meg a wifi fog segíteni hogy jobb képeket készíts, hanem pl. az hogy a szar kis egypálcás Olympusom jobb képet csinál akár iso 3200-on, mint amit húsz éve lőttem 800-as filmre, 1600-ra pusholva meg pláne. Meg egy Panasonic kitobi (12-32 talán?) szebben rajzol mint akármelyik ősrégi, filmre tervezett fix.

  A másik látásmódos résszel sem igazán értek egyet. Ha te annyira jó vagy, hogy belefér hogy feleslegesen korlátozd magad pl. azzal hogy csak x darab képet csinálhatsz, jó neked; én vagyok annyira alázatos és belátom a saját korlátaimat hogy elfogadjak minden kis segítséget amivel technikailag jobb képeket tudok csinálni. A témában meg kompozícióban jó képekhez meg egy út vezet, a gyakorlás. Ha egy kezdő beveszi azt amit írtok sokan erről az egész filmesdiről, fog csinálni évente 300 képet, és semmit nem fog fejlődni a látásmódja. A hibákból (jelen esetben a "digitális hulladékból") ugyanis sokkal jobban tanul az ember, mint a sikerekből. A jó fotós úgy készül, hogy a szar fotós fogja magát, csinál tízezer szar képet, és végiggondolja hogy melyik miért nem jó, és mit kell majd legközelebb csinálnia ahhoz hogy jó legyen.

  Azt viszont tényleg nem értem, hogy mért baj rábízni a technikára azt, amit jobban tud mint mi? Akár az autofókuszt például. A fotós dolga az, hogy eldöntse mi legyen éles, a gép dolga meg az hogy ezt végrehajtsa. Az úgy gondolom vitán felül áll, hogy kézzel-szemmel sose fogsz olyan pontosan élességet állítani, mint egy jó AF-rendszer. Egy átlag filmes gép AF-pontjai a kereső igen kis százalékát fedik le, míg egy mai modern digitális gépnél 90% körüli értékek vannak. Vagyis sokkal pontosabban ki tudod választani azt a pontot, amit szeretnél élesre állíttatni a géppel.
  De ott a fénymérés is. Ha szerencséd van, jól működik a filmes géped fénymérője, vagy már ellőttél vele párszáz tekercset, és tudod fejből hogy mikor mennyit kell rajta korrigálnod. A milceddel meg nem érdekel ha esetleg kicsit pontatlan, mert látod a keresőben real-time, és egy mozdulat betekerni egy kis korrekciót. Óriási előny, hogy nem kell tippelgetni minden második képnél, hogy na akkor ezen most sok a fehér, 2/3-ot vagy egy egészet expózd túl, esetleg kettőt. (Persze lehet mindig spot-mérni szürke lapra, kivéve ha dinamikusan változik a témád, vagy a fény napfelkelténél, vagy gyorsan szalad a gyerek a fa alatt a napról az árnyékba és vissza.)

  Na, ez jó hosszú lett, elnézést mindenkitől hogy raboltam az idejét a hülyeségeimmel.

  (#1618) 80hun : Filmessel kezdtem, mint kb. mindenki 30 év felett. Smena, olcsó automata kompakt, majd belépő Nikon SLR, az első digitális gépem egy 300D volt egyetemista koromban. Jelenleg nem fotózok filmre.

Új hozzászólás Aktív témák