Hirdetés
- Komolyan ráállt a csúcs-GeForce-ok átalakítására Kína
- A kézikonzolok teljesítménytrónjára pályázik az AYANEO és a GPD
- Szénszál és réz találkozik az Inno3D egyslotos RTX VGA-in
- Vezetékmentes és kompakt gaming klaviatúra a Cherry Xtrfy védjegyével
- Cserélhető filtereket biztosít az Elgato legfrissebb, 4K-s webkamerája
- Milyen TV-t vegyek?
- Komolyan ráállt a csúcs-GeForce-ok átalakítására Kína
- Melyik tápegységet vegyem?
- Milyen videókártyát?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- ASUS notebook topic
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Los Angeles
csendes tag
válasz
Attila2011 #298 üzenetére
max. 40 fokos vizet tud gyártani
https://medenceorias.hu/AQUARK-Mr-Perfect-MPC220-inverteres-medence-hosziv -
DUB Inc.
aktív tag
válasz
Attila2011 #298 üzenetére
Én a padlót 28-32 fokos vízzel fűtöm... 29-30 az átlagos.
-
Attila2011
aktív tag
válasz
Los Angeles #297 üzenetére
Mert a gyártó se ajánlja hozzá? De szerintem 26-27 fokos vízzel sose fogsz kifűteni egy házat, a gyártó oldalán erre van adat. Padlóhoz is kell 38-40 fok. Honlapon nem volt fenn egy valamirevaló katalógus sem.
-
Los Angeles
csendes tag
Sziasztok! Fatüzelésű vízteres kandallóm van, arra van felépítve a (még) szigeteletlen vályogházunk padlófűtése. Monoblokkos hőszivattyúban gondolkodom, hogy ne függjünk a fától, de persze hibrid rendszerként megtartanám mindkét opciót.
A lényegi kérdésem arra irányulna, hogy megjelentek a 4 évszakos medencefűtések( pl.: Aquark UFHS-AP sorozat), amik elképesztő 15-ös COP-értékeket mutatnak fel (-15 C-foknál is 5-ös COP), és alsó hangon feleannyiba kerülnek, mint egy normál monoblokk hőszivattyú. A kérdés, hogy miért ne használjam ezt a házam fűtésére? -
LOTR
addikt
mivel az említett pályázat maximum 12kw teljesítményű hőszivattyút engedélyez, így a radiátoros családi házhoz ez kelleni is fog nektek (ha esetleg nem lesz elég a hőleadó teljesítmény, akkor még fan coilokat tudtok beépíteni, de nagyobb radiátorokra is lehet cserélni a meglévőket - nyilván ezt utólag megcsinálni saját forrásból lehetséges)
vannak utófinanszírozós költségek, így a tervezés és az energetikai tanúsítványok is ilyenek, de a szabványosítás és villanyszerelés is - ha jól emlékszem (ide kiegészítésként még: ezek a partnerekkel egyénileg egyeztethető dolgok, egy tanúsítványt muszáj megcsinálni beadás előtt, de a villanyszerelést a megnyert pályázat tudatában tudjátok elkezdeni)
a pályázatba bele kell írni, hogy milyen teljesítményű és árú berendezésekre adod le az igényt, ehhez kell kivitelezői szerződés is, beadás után már nem fogsz tudni módosítani rajta
-
hermfer
csendes tag
köszi a választ. Ennél a pályázatnál azt nem értem, hogy az elnyerés előtt kivitelezői szerződésben gondolom le kell írni mekkora hőszivattyú kerül beépítésre, de ha az energetikai tervezés csak a pályázat elnyerése után történik meg(gondolom ezt mielőtt tuti a dolog a kivitelező nem vállalja be, hogy talán ki lesz fizeteve majd), akkor ott lehet az jön ki, hogy a szerződésben nem jó teljesítményű lett beleírva.
-
LOTR
addikt
nem követeli meg a tervezést, a tervezés azért indokolt, hogy biztosan jól működjön a rendszer (a tervek, számítások szerint)
ez a kettő tétel nem azonos, az energetikai tanúsítvány "csak" azt mondja meg, hogy milyen energetikai jellemzői vannak/lesznek az épületnek (fogyasztás, co2 kibocsátás stb)
előbbi hsz-ben arra próbáltam utalni, hogy ha az új hőtermelő beépítése mellett bármennyire is esetleg nem kell semmit módosítani a kivitelezés során, attól azt még egy tervezőnek ki kellene számolnia
senki nem fog elhinni semmit a megrendelőnek, hiszen, ha valami mégsem úgy van, ahogy "megbeszélték" (ez ugye használat során tud majd megjelenni), akkor a felelősség a tervezőé, mert nem ellenőrizte számításokkal
emiatt nem lesz sokkal kevesebb a munkadíja sem (gondolom ezért lehet az, hogy a hasonló "kisebb" munkáknak tűnő megrendeléseket nem szeretik elvállalni, mert nem sokkal kevesebb a munka vele, mint egy teljesen új tervezéssel, amikért pedig több pénzt el lehet kérni, hiszen "látványosan" több a munka) -
válasz
Attila2011 #292 üzenetére
Igen, a hatás kettős: sok önjelölt szakember jelenik meg a piacon + a tényleges szakmunka ára az égbe szökik. (És vélhetően a kontárságé is...)
Járulékos hatás: gyakorlatilag az összes, érintett szakemberek munkájának ára elszáll, akkor is, ha mást csinálnak éppen, hiszen miért kérnének kevesebbet, ha többet is kaphatnak.
MaCS
-
válasz
Attila2011 #289 üzenetére
Ez van.
Most már két olyan csapatról tudok, akik a héten beteget jelentettek, és tudni lehet róluk, hogy valójában sokkal nagyobb díjért hőszivattyút, illetve split klímát szerelnek.
MaCS
-
hermfer
csendes tag
válasz
Attila2011 #289 üzenetére
Tegnap nagyon nehezen sikerült találnom egy épületgépészt, aki hajlandó elvállalni. A szóban elmondott információk alapján 200-250000Ft-ra saccolta az árát. Ma fogok tudni beszélni még egy szakemberrel, kíváncsi vagyok ő mit mond.
Szinte minden gépészeti cég azzal pattintott le Veszprémben hogy magán emberekkel, családi házakkal nem foglalkoznak csak nagyobb beruházásokkal.
Azt véletlen nem tudjátok, hogy az öszi RRF-6.2.1-es pályázat megköveteli-e hőszivattyú esetén ezt a tervezést? Mert láttam az elszámolható költségek között olyat, hogy:
energetikai terv készítése: maximum 333.375 forint
Ez valami más lehet, mint a kiindulási energetikai tanusítvány, amire 24000Ft-ot lehet elszámolni. -
A tételes árakat nem ismerem, de egy építkező sorstársam tegnap puffogott azon, hogy a tervező közölte vele, hogy a rezsiharcos bejelentés előtt egy héttel egyeztetett tervezési árat nyugodtan szorozza meg kettővel.
A szomszédban folyó, sima lakásfelújításnál meg a vízvezeték-szerelő jelentette be, hogy aznaptól +50%, mert annyi megrendelést kapott fűtés-/gázszerelésre, hogy megteheti.
MaCS
-
LOTR
addikt
válasz
Attila2011 #286 üzenetére
igen, pontosabban fogalmazva: "hasonló" tervezések
ugye melyik tervező fogja elfogadni egy megrendelőjétől, hogy bemondásra elhiszi neki, hogy a megrendelő által elmondottak a tényszerű valóságot fedik letehát meg kell nézni, vagy/és ki kell számolni - látatlanban nehéz bármi pontosabbat mondani, de ha ennyire egyszerű a dolog, akkor ezt akár egy kivitelező is meg tudja mondani és lehet komolyabban terveztetni sem kell
-
-
Attila2011
aktív tag
Az áráról fogalmam sincs, ezzel a részével sose foglalkozom, csak számolni és rajzolni szoktam. Ilyenkor kell csinálni egy hőszükséglet számítást, mivel papíron vannak tervek, gépre kell vinni őket, betervezni az adott készüléket, erről alaprajz és kapcsolási, plusz dokumentáció. Nagyjából. Hogy milyen áramra kötöd, az már ebbe a tervezésbe nem tartozik bele.
#282scott_free
1. Akkor az építész számolhatott el valamit. Nekem az a 30 m2 fal rengetegnek tűnik. Mert még ha van is egy két teherhordó fal, többsége keskeny válaszfal.
2. Nem. Ez az 5 kW arra vonatkozik, hogy pl az általam számolt 104 m2 födém hővesztesége kb 5.6 kW volt, a 25 cm szigeteléssel rendelkező födém vesztesége kb 0.6 kW lett. De mint írtam, ez egy adott rétegrendre vonatkozott, nagyon régi egyszerű fa födémről volt szó a példában, amin alul fa, nád, vakolat van. Hogy mi helyett mi lenne elég, azt senki se meri majd neked megtippelni. -
Boy_25
csendes tag
Sziasztok!
2 ajánlatot kaptam épülő házunk elkészült fűtésterve alapján. Az egyikben Mitsubishi Zubadan szerepel különálló 300l-es HMV tartállyal, a másikban pedig Fujitsu Waterstage beépített 190l-es HMV tartállyal. Melyik a jobb hőszivattyú a kettő közül ár-érték, tudás, megbízhatóság, szervizelhetőség, alkatrészutánpótlás szempontjából?
Előre is köszönöm. -
scott_free
senior tag
válasz
Attila2011 #280 üzenetére
1. az alaprajz alapján összeadtam a helyiségek méretét (ez lett 101 m2), a műszaki leírásban pedig a tervező írt 130 m2-t a beépített alapterületre.
2. ez az 5kW a hőszivattyú teljesítményre vonatkozik? (tehát pl. egy 16kW-os helyett elég lenne egy 11kW-os?)
-
hermfer
csendes tag
válasz
Attila2011 #277 üzenetére
Egy ilyen tervezésnek mi a reális ára, mert abszolút nem vagyok képbe vele, csak egy nagyságrend érdekelne.
Családi ház kb 170m^2 hasznos területtel
Energetikai tanúsítványunk nincsen
alaprajz csak papír terveken van meg
Cél a meglévő gázfűtés mellé hőszivattyú, ami a gázt kiváltaná, amikor nincsen túl hideg a hőszivattyú gazdaságos működéséhez. H tarifás villanyóráról üzemeltetnénk . -
Attila2011
aktív tag
válasz
scott_free #279 üzenetére
1. Amikor egyes helyiségek hőszükségletét számolják, akkor csak nettó alapterületet veszik figyelembe, így a falak belső méretét. Ha egész épületre, akkor kevésbé vacakolnak ezzel. Milyen vastag falak vannak ott, hogy 30 m2-t tesznek ki? Nem írtad el?
2. Pont a napokban számoltam ki 25 centis szigeteléssel, 100 m2 esetén olyan 5 kW csökkentést eredményez. De ez attól is függ, hogy pontosan milyen a meglévő födémed.
-
scott_free
senior tag
Két gyors kérdés:
1. a számításoknál a ház teljes, bruttó alapterületét vagy csak a nettó, falak nélküli, hasznos területeit kell figyelembe venni? (130 m2 vs. 100 m2)2. teljesen szigeteletlen födém 30 cm-es kőzetgyapot szigetelése kb. mennyit jelenthet a fogyasztásban?
-
Attila2011
aktív tag
Szívesen!
Kivitelezőre biztos nem bíznám, mert egy jelentős részük még kivitelezni is képtelen normálisan. Épületgépész mérnök kell hozzá, aki tervezéssel foglalkozik.
Hogy mi kell hozzá, attól függ, hogy mit akarsz terveztetni pontosan. Ház alaprajz mindenképpen kell, legjobb dwg formátumban. A meglévő fűtési rendszer adatai, vagy az elképzelésed arról, hogy milyen legyen. A tanúsítvány sokszor nagyon kókányolt, lehet jobb, ha csinál a tervező egy új energetikát. Ha fűtőtesteket is kell méretezni, akkor egyébként is kell majd hőveszteséget számolnia. -
hermfer
csendes tag
válasz
Attila2011 #275 üzenetére
Szia,
köszönöm a válaszod. Még abban tudsz tanácsod adni, hogy a méretezést rá lehet bízni a kivitelezőre vagy ehhez külön szakember kell? Ha kell, akkor mi a megnevezése az ezzel foglalkozó szakembernek? Energetikus vagy gépészmérnök?
És milyen információk kellenek a tervezéshez/méretezéshez, gondolom az energetikai tanúsítvány alap, de emellé még mi ajánlott? -
Attila2011
aktív tag
Szia!
258-as hsz-ben írtam párat, de hátha van még topikban egy-két tervező, aki tudja ezt a választékot bővíteni.
Én általában jobbnak tartom a kültéri és beltéri egységek szétválasztását, így a meglévő rendszeredre is könnyebben rá tudod tenni.
Hűtőközegből nem ajánlott van, hanem adott gyártmányú szivattyúhoz mit ír elő a gyártó. -
hermfer
csendes tag
Sziasztok!
- Melyik hőszivattyú márkák ajánlottak, radiátoros rendszerhez kb 50 fokos előremenő víz esetén (-5 fok alatt maradnánk a gáz mellett)? Olyanra gondolok, hogy melyikből szerelnek sokat, hogy legyen aki ért hozzá és legyen alkatrész ellátása is.
- A split vagy a monoblokkos hőszivattyú optimálisabb-e ilyen magasabb hőmérsékletű rendszerhez.
- Hűtőközegből mi az ajánlott, amiket eddig olvasgattam az alapján R410a és R32 a kedvelt. Ezeknél a gázoknál van éves szivárgás ellenőrzés vagy egy 9-12kw-os rendszerben úgyis akkora töltet van, hogy mindenképpen elő van írva?
- Az is érdekel, ha valakinek van személyes tapasztalata ilyen radiátoros gázos rendszer mellé telepített hőszivattyú használatáról. -
válasz
Attila2011 #272 üzenetére
Nem azt mondom, hogy nem egyértelmű és nem logikus, hanem azt, hogy sokak számára mégsem tiszta. Sajnos azok közt is soka kókler, akik hivatalosan ezzel foglalkoznak -- és több amperrel számolni ugye biztonságosabb...
MaCS
-
válasz
Attila2011 #268 üzenetére
"A második bekezdést nem teljesen értem, vagy nekem van este vagy át kéne fogalmazni."
Az villanyhálózat méretezésénél a névleges és nem a felvett teljesítményhez méretezték a vezetékeket. Tekintettel pedig arra, hogy a klímák külön áramkört kaptak, amiről az összes eszköz táplálkozott, igencsak vastag drótot kellett behúzni.
De hidd el, villanyszerelői körökben egyáltalán nem olyan triviális, hogy a megadott értékek a fűtő, illetve hűtő teljesítményre vonatkoznak. Amikor a felújításra kértünk árajánlatot, két villanytervben is figyelmeztettek arra, hogy az általunk megjelölt 4 db. 4 kW-os klímához már hálózatnövelés kell, mivel azok áramfelvételét nem fedezi a 2×25 A sem.
MaCS
-
Attila2011
aktív tag
válasz
scott_free #269 üzenetére
Jah lehet valóban, de én még sose találkoztam ezzel a márkával (se egyetemen, se kiállításokon, se munka során). Keress róla neten, hátha van vele tapasztalat.
-
scott_free
senior tag
válasz
Attila2011 #265 üzenetére
Ez alapján elég japánnak tűnik: https://www.chofuglobal.com/history.html
-
Attila2011
aktív tag
Az mindig a leadott teljesítmény hőszivattyú esetén, a felvett sok dologtól függ, de scop és seer alapján lehet saccolni egy átlagot. A második bekezdést nem teljesen értem, vagy nekem van este vagy át kéne fogalmazni.
#266hermfer
-5 fokig simán mehet, egyes gépek akár alacsonyabb hőfokon is jól működnek már. Ne dolgozzon együtt a kettő. A gázfelhasználást mindenképpen csökkentené, illetve a teljes energiafelhasználás is csökkenne. -
válasz
Attila2011 #263 üzenetére
Kérdés, hogy mi az a 12 kW. Felvett vagy fűtési teljesítmény-e. Mert nagyon sok helyen keverik a két adatot. Reklámanyagokban is, még akár a saját kárukra is.
De láttam már a fűtő teljesítményre biztonsági ráhagyással méretezett elektromos hálózatot is. (Az érintett szakember szerint fűtési üzemben a split klíma is csak egy közönséges kályha...)
MaCS
-
hermfer
csendes tag
Sziasztok,
Gondolkodunk, hogy a szeptemberi napelem és fűtés elektrifikálása pályázaton elinduljunk.
Ami jelenleg adott:
2 generációs családi ház kb 160-170m^2 hasznos területtel, 10cm külső szigeteléssel és lábazat szigeteléssel.
jelenleg 10 éves d-ég euro condens 25F kondenzációs kazán van egy 120 literes hmv tartállyal. 45 fokos előremenő vízzel fűtjük a radiátorokat. Semmilyen felületfűtés nincsen és nem is tervezzük, mert túl nagy munkával járna ha egyáltalán ki lehet alakítani.
Ennek a rendszernek az éves fogyasztása 2100m^3 gáz.A cél az lenne, hogy 0 vagy -5 fokig a pályázat által fizetett hőszivattyúval tudjunk fűteni és amikor ettől hidegebb van, akkor gázzal. Azt nem tudom, hogy érdemes-e úgy kialakítani a rendszert, hogy párhuzamosan a kettő együtt dolgozzon és ez mennyivel bonyolítaná meg a kivitelezést.
Ennek az elképzelésnek van értelme vagy tök feleslegesen építenénk ki ezt a rendszert, érdemben nem tudná csökkenteni az energia felhasználásunkat?
Illetve Veszprém megyében vagy a környékén ismer valaki olyan kivitelezőt, akit jó szívvel tudna ajánlani, aki hozzáértéssel méretezi a rendszert? -
Attila2011
aktív tag
válasz
scott_free #264 üzenetére
Sose hallottam róla, gondolom olcsó kínai felcímkézve. Egyik hozzászólásban írtam pár megbízhatóbb márkát.
De pontos számítás és tervezés nélkül ezt nem lehet, még kiválasztani sem. -
scott_free
senior tag
válasz
Attila2011 #263 üzenetére
Az első ház esetében a szigetelés nem megoldható, mert iszonyú sokba kerülne (alul-felül-oldalt, plusz 14 ablak egyedi formájú ablak cseréje... + gázkazán csere 1 millió), ráadásul azzal se nagyon lennénk kisegítve, ha 5000 m3 helyett "csak" 3000 fogyna, mert az még mindig plusz félmillió ráfizetés lenne évente. A hőszivattyúnál ráadásul később napelemmel tovább csökkenthető a számla.
A második háznál a szigetelés is a kalapban van még, mert ott megoldható a két szint különválasztása és társasházzá alakítása. Úgy már elvileg beleférhet a fogyasztás a 2x1729 m3-be.
Erről a Chofu márkáról hallottatok? Megbízható?
-
Attila2011
aktív tag
válasz
scott_free #261 üzenetére
Erre semmit se lehet javasolni, meg kell terveztetni. Általányt lejjebb tudod vinni, ha szigetelnél még tél előtt, így nem lesz ilyen nagy mértékű ráfizetésed.
"Ha jól számoltam, akkor talán mindkettőhöz elég lehet egy 12 kW-os készülék?"
Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy nem elég. Amúgy hogy számoltad ki? -
sz.zs.
senior tag
válasz
scott_free #261 üzenetére
Csak akkor lesz jó, ha 45-50 fokos előremenővel ki tudod fűteni a házat.
-
scott_free
senior tag
Sziasztok,
az új rezsiárak miatt a családban 2 háznál is felmerült a hőszivattyút fűtésre váltás, a költségek miatt levegő/víz megoldással.
1. Egyszintes családi ház, kb. 150 m2 (teljesen alápincézve, de az nincs fűtve)
- jelenlegi gázfűtés: ősrégi, 30 éves, rossz hatásfokú és rosszul is működő gázkazán
- éves fogyasztás: 5000 m3 (egy modern kondenzációs kazánnal valszeg 4000 alatt lenne)
- padlófűtés
- szigetelés csak az szeles oldalon
- műanyag, 2 rétegű ablakok és ajtók2. Kétszintes családi ház, kb. 200 m2 (fűtetlen pince egy részén)
- jelenlegi gázfűtés: jobb minőségű, kb. 6-8 éves kéményes kazán
- éves fogyasztás: 4200 m3
- radiátoros fűtés
- szigetelés nincs
- nagyrészt műanyag, 3 rétegű ablakok (pár helyen 2 rétegű fa)Tudom, hogy előbb a szigetelést kellene megcsinálni, de a kettő együtt (szigetelés + hőszivattyú) jelenleg nem fér bele. Ahogy az sem, hogy a szigetelés után hiába kevesebb a fogyasztás, de a tavalyi alapján fizessünk ki 1-1,5 milliót pluszban. (átalány van, bemondásra meg csak évfordulókor lehet váltani, valamikor jövő tavasszal... - arról nem beszélve, hogy a túlfogyasztást vagy visszafizetik, vagy nem, vagy csak m3-ben írják jóvá és nem a hétszeres áron)
Mindkettőnél csak fűtésre kellene a hőszivattyú, meleg vízre vannak bojlerek.
Ha jól számoltam, akkor talán mindkettőhöz elég lehet egy 12 kW-os készülék?Lehetőség szerint japán gyártmányt szeretnénk, miket javasolnátok?
Monoblokk vagy split rendszerű a jobb? R410a vagy R32 - számít ez egyáltalán?
Melyik típus alkalmas radiátoros fűtésre?De minden tanácsot, ötletet szívesen fogadok!
Köszi! -
válasz
Attila2011 #258 üzenetére
Én örülök annak, amit írsz, mert nekem a józan paraszti eszemet használva sokkal ésszerűbbnek tűnik a multisplit kialakítás.
MaCS
-
stickermajom
addikt
Bevitt energia alatt vajon mire gondol a
költőFujitsu? Hőenergiára?Adott egy WGYA100ML3/WOYA100KLT szett, alapból nem mér fogyasztást, csak extra modullal tudná. Bevitt energia menü viszont van, csak nem tudom mit jelent.
-
Attila2011
aktív tag
Nekem továbbra se áll össze a kép, elég sok multisplit rendszert terveztünk, nem jelentkezett semmilyen probléma. A hatásfok nem feltétlenül lesz rosszabb, a hosszabb csövezésen kicsit nagyobb a hőveszteség, az való igaz. Hogy "gyengébb a vezérlés", csak egy értelmetlen blődség. Olyan a vezérlés, amilyen a rendszerbe van építve. Több a műszaki probléma? Hát ha szarul van megtervezve, kivitelezve és egy ócska rendszert telepítenek, akkor biztos. Egyébként miért lenne? Legfeljebb nagyobb gondot igényel a szakszerű kiépítés.
Ár előnyről nem beszéltem, hiszen mit hasonlítunk össze mivel? Gree vagy hasonló olcsósított klímát egy Daikin vagy LG rendszerrel?
De nekem a házra biztos nem kéne 4-5 kültéri egység.#255Bohus
Elolvastam, szinte semmi konkrétumot nem írnak, amit írnak se támasszák alá."esetleg a műanyag burkolat recsegve hő tágul a leolvasztásoknál"
Lehet, hogy nem a legszarabbat kell megvenni#257Tapsi
"Valami ilyesmi."
Ez elvileg egy működő, alkalmazott megoldás, ha a hőszivattyút csak olyan tartományban akarják üzemeltetni, amikor nagyon magas a hatásfoka. De nem biztos, hogy egy család ház esetén nagyon realizálódna ebből érzékelhető haszon. Vezérlés is kicsit bonyolultabb lenne."Laikusként azt gondoltam, hogy jó az, ha a hőtermelő el van választva hőcserélővel a fűtésrendszertől, már csak a szennyeződések miatt is."
Erre van a szennyfogó/iszapleválasztó, védi a rendszert. Ha nem valami nagyon régi öntöttvas radiátorok vannak 80 éves csővezetékkel, akkor nem látok ilyen problémát."A kazánban nem glykolos víz van."
A monoblokk klímában viszont annak kell lennie a fagyásveszély miatt, így szerintem azt szintén le kéne választani a kazános körről, amiben sima víz kering. Vagy gylkolos vízzel feltölteni a kazán primer kört is."Te milyen hőszivattyút ajánlanál?"
Amiket mi szoktunk tervezni családiházakhoz pl. a Daikin, utóbbi időben egy két Samsung, volt korábban pár Clivet, nagyobb rendszerekhez gyakran LG, de a Panasonic is jó, vagy az új szériás Midea gépek."Elég távol vannak egymástól"
Ha nem kastélyban laksz és két szélső szárny közt kell megoldani, illetve nem zavarnak a vezetékek vagy el lehet őket takarni, esetleg padláson vinni, akkor nem lehet gond. Legfeljebb a réz ára. -
válasz
Attila2011 #251 üzenetére
Mit értesz kiegészítő alatt? Például -5 °C-ig hőszivattyú, alatta pedig gáz menne?
Valami ilyesmi.
Hőcserélő elé biztos nem kötném, inkább utána
Laikusként azt gondoltam, hogy jó az, ha a hőtermelő el van választva hőcserélővel a fűtésrendszertől, már csak a szennyeződések miatt is.
A kazánban nem glykolos víz van.
Szerintem jobb megoldás egy kültéri egység, illetve egy vizes beltéri.
Mi a lényegi különbség a kettő között az én szemszögemből?
4-5 klímát csak úgy tennék, hogy egy kültéri egységre fűzni őket.
Elég távol vannak egymástól, nagyon hosszúak lennének a csövek. Nem igazán jönne ki a matek. Nekem is kicsit szedett-vedett ez a megoldás, de ez így megáll 1,5 millióból, hőszivattyúval a duplája lenne.
Te milyen hőszivattyút ajánlanál?
#256Bohus
Akkor is meg kell oldani a szellőztetést, ha a légtechnika csak rásegít az egyébként radiátoros fűtésre? Mondjuk, hogy lokális hőszükségletet fedez. -
Bohus
aktív tag
válasz
Macsorsi #246 üzenetére
Kizárólag abban az esetben mennék bele ebbe a légfűtésbe, ha a szellőztetést is kiépítenék mellé. Ez ugyanis az egész rendszer Achilles-sarka.
Ahogy itt is írták, légtechnikával hőszükségletet fedezni - még jól hőszigetelt, alacsony hőveszteségű épület esetén is - csak magas légcsereszám mellett lehet. Az alacsony hőveszteséghez viszont - többek között - a légcserét közel nullára redukáló korszerű nyílászárókra van szükség, így viszont szellőztetni kell! Méghozzá nem ablaknyitással, hanem gépi szellőztetéssel.
Vagyis célszerű lenne a szellőző levegőbe frisslevegőt keverni, az elszívott levegő egy része pedig kidobásra kerülne. Erre viszont ezt írják: "... friss levegő betáplálást rá tudnánk kötni a rendszerre, de gépészeti szempontból nem a legideálisabb megoldás, bármennyire is kedvezőbb lenne anyagilag." Ezt én indoklás nélkül is elfogadom, így viszont marad az, hogy a fűtéssel együttműködő gépi szellőztetésre van szükség. Ha biztosítható az, amit írnak, vagyis "A két rendszer tökéletesen működik egymás mellett, egymást támogatva. ", akkor kérni kell a szellőztetés megtervezését és kivitelezését is. -
Bohus
aktív tag
válasz
Attila2011 #253 üzenetére
Itt olvasható egy - véleményem szerint - egész korrekt pro-kontra összefoglaló.
-
válasz
Attila2011 #253 üzenetére
Igen, az, BME-s diplomával.
Nagyon mélyen mondjuk nem mentünk bele a kérdésbe, de határozottan állította, hogy a közös kültéri egységgel rosszabb lesz a hatásfok, gyengébb a vezérlés, sokkal több a műszaki probléma, és még csak olcsóbban sem jövök ki belőle. Telepítéskor még igen, de az üzemeltetési költségek (és a rengeteg hajtépés) nagyon gyorsam felemészti a kezdeti árelőnyt.
MaCS
-
válasz
Attila2011 #251 üzenetére
"4-5 klímát csak úgy tennék, hogy egy kültéri egységre fűzni őket."
És ezt miért? Pár hete még úgy volt, hogy klímásítás előtt állunk, egy emeleten három hálószobát akartunk bevonni. Felvetettük a közös kültéri egység gondolatát, mire a kifejezetten klímázásspecialista épületgépész majdnem szívrohamot kapott, majd amikor végre kapott levegőt, azért könyörgött, hogy csak azt ne, minden szempontból sokkaljobban járunk a sima split-párosokkal.
MaCS
-
Attila2011
aktív tag
Mit értesz kiegészítő alatt? Például -5 °C-ig hőszivattyú, alatta pedig gáz menne?
Hőcserélő elé biztos nem kötném, inkább utána, eleve nem jó, ha magas hőmérsékletű vizet állít elő, hőcserélő már hidraulikailag méretezett is, stb...
Nem vagyok benne biztos, hogy jót néztél ki, ennél van jobb kínai is (gondolom csak át lett címkézve).Na most ha monoblokk, akkor abban glykolos víz kering. Esetleg kazánban is? Mert a hőcserélő elé szeretted volna tenni. Szerintem jobb megoldás egy kültéri egység, illetve egy vizes beltéri.
4-5 klímát csak úgy tennék, hogy egy kültéri egységre fűzni őket. De ez is jó lehet. Sőt most a samsungnál láttam olyan rendszert, ami egyszerre kezel egy vizes beltéri egységet és több hűtőfolyadékos beltéri klímát.
-
A családomnál 2 évvel ezelőtt került kiépítésre korszerű gázfűtés modern radiátorokkal. A kazán külön hőcserélővel le van választva a fűtőrendszerről. Mit gondoltok, egy hőszivattyút minden egyéb sallang nélkül beköthetünk a kazán oldalára kiegészítő fűtésként? Első körben monoblokk hőszivattyúkat néztem, pl ezt.
Az alternatíva split klíma lenne 4-5 darab, de most megfuttatnám itt ezt az ötletet is.
-
Attila2011
aktív tag
Mit értesz az ésszel kialakított csatornák alatt? Légcsatornát lakás esetén lehet vinni födémben statikus tervek szerint, falban korlátozottan, álmennyezetben (talán a legjobb), de olyat is szoktunk tervezni, hogy padlásról vezetjük be, ha egy szint van vagy emeleti helyiség. Sajnos az építészek nem mindig gondolnak a szellőztetésre, így néha nehéz.
Míg a frisslevegő bevitel például 30 m3/h egy egy fős szobába, ha ezzel fűtöd, sokkal több kell. Értsd úgy, hogy ennek sok-sokszorosa. Ezekhez a mennyiségekhez nagyon komoly, nagy keresztmetszetű légcsatorna hálózat is kell. Na most a legtöbb családi ház esetén már itt megbukik az elképzelés.
A linkelt oldal képén nem láttam például elszívást, nem olvastam el, hogy milyen gépet alkalmaznak, de elszívás, hővisszanyerés, recirkuláció nélkül a levegős fűtés teljesen felejtős. Elképzelhető, hogy a dokumentációban szerepel valahol, de a képen nincs, s ilyen fontos technikai részlet helyett inkább betettek egy erősen csalóka táblázatot.Valóban jól "skálázható", mert a levegő sűrűsége, fajhője rendkívül alacsony, alig tárol energiát. Nem úgy, mint a víz, ami egyébként jó szabályozás mellett szintén jól "skálázható".
Ha valaki csak levegős fűtést tud kialakítani, akkor inkább oldja meg különböző oldalfali, mennyezeti klímával. Ez lehet akár olyan fc készülék, amiben kazán/hőszivattyú által előállított víz kering, vagy olyan multisplit rendszer, amiben hűtőközeg.
A passzívházat azért írtam, mert az rendelkezik annyira jó szigeteléssel, hogy csekélyebb légmennyiség is elegendő, illetve a bent lévő személyek hőleadása. Valamint mérnek légtömörséget is, ami nem utolsó ilyen fűtés esetén.
Talán felhasználói oldalról ennyi, de biztos lehetne még érveket hozni.
-
válasz
Attila2011 #247 üzenetére
És miért? Azért kérdem, mert (bár mi a csövezésről lemaradtunk), a nálunk felbukkanó épületgépésztől azt hallottuk, hogy ha a csatornákat ésszel alakítják ki, akkor nagyon gazdaságos, ráadásul nagyon jól skálázható megoldás.
MaCS
-
Macsorsi
tag
Sziasztok!
Mi a véleményetek a légcsatornázható klímás, levegő-levegő hőszivattyús rendszerről?
Konkrétan erre gondolok: https://www.praktikusfutes.hu/
Köszönöm, Orsi -
Bohus
aktív tag
válasz
dabgergo #241 üzenetére
Ezzel a formulával hozzávetőlegesen ki tudod számolni:
ahol:
k - szigetelőanyag hővezetési tényezője
L - csőhossz
r1 - csőátmérő/2
r2 - cső+szigetelés átmérője/2
T1 - ~ víz (glykol) hőmérséklet
T2 - ~ környezeti hőmérsékletAz első négy paraméter rendben van (gyártói adat, csőhossz helyi adottság). A hőmérsékletek viszont nem állandóak a szezon során, vízoldalon az előremenő szabályozás miatt, illetve a környezeti hőmérséklet is változó: valahogy közelíteni kell. Vízoldali hőmérsékletnek javaslom a tervezett előremenő/visszatérő hőmérsékletek átlagát venni. Fűtési szezon átlaghőmérséklete Mo.-on kb. +4°C, a talajban némileg eltérő (és mélységtől is függ), de közelítésnek jó lesz.
Tisztességes szigeteléssel azon a 3-4 méteren amit írtál (a dupla csőfektetés miatt L a távolság duplája lesz!) 100W alatti lesz a veszteség. Szigetelésnél olyan konstrukciót kell alkalmazni, ami nem engedi átnedvesedni a szigetelést, ellenkező esetben többszörösére növekedhet a veszteség.
-
dabgergo
őstag
válasz
Attila2011 #240 üzenetére
Igen, földben menne a vezeték és glykolos víz lenne benne.
-
Attila2011
aktív tag
válasz
dabgergo #239 üzenetére
Ezt ki lehet számolni, hogy adott hőmérsékletek esetén, adott szigeteléssel mekkora a veszteség, így fejből nem tudom. Azért olyan eszméletlen sok biztos nem lesz. Vezetéket földbe tervezed vinni? Gondolom fagyásveszély miatt glykolos víz lesz benne a közeg, bentre teszel egy hőcserélőt is?
-
dabgergo
őstag
válasz
Attila2011 #238 üzenetére
Még van lehetőség eldönteni h hova legyen téve. Azért gondoltam a faltól messzebb a kerítéshez mert ott kevésbé van útban ill. hangja talán kevésbé hallatszik.
De ha nem éri meg, mert túl sok a hatékonyságveszteség és drága jól szigetelni, akkor talán jobb a fal mellett. Nem értek hozzá, mit javasoltok?
-
dabgergo
őstag
Monoblokkos hőszivattyú esetén ha a kültéri egységet a ház falától 3-4 méterre elviszem, nem fogja kvázi fűteni a keretet és komoly hőveszteséget okozni?
-
válasz
Attila2011 #234 üzenetére
Egyetértek. Úgy tudom, hogy Németeknél évek óta kötelező.
-
Madwe
nagyúr
válasz
Attila2011 #232 üzenetére
Minősíteni nem feltélen kell, ha az adott w/m2 év értékeket hozza s hőhídmentesítve van... esetleg egy blowerdoor teszt mehet neki...
egyébként nyilván drágább, de sokkal több szigetelés nem kell neki a jelenlegi szabványhoz képest, s valóban kilőttek az anyagárak, de a munkadíj ugyanannyi egy 15 és egy 30 centis homlokzati szigetelésnél is...
az energiaárak meg, hát... szerintem hamarabb meg fogja az érni mintsem az ember gondolná
plusz azért a hűtés-fűtési rendszeren tényleg lehet fogni pár milliót... viszont vitathatatlanul drágább, de nem annyival, mint régebben, amikor 4-5 centi szigetelést kb rátettek homlokzatra, födém szigetelés nem is volt s hőhidakat se kezelték... ma már pár centi extra anyag + céltudatos tervezés + odafigyelőbb kivitelezés kell csak -
válasz
Attila2011 #232 üzenetére
Ez amúgy már él? Mert én most veszek egy vatta új lakást, és abban nincs aktív szellőztető rendszer.
-
Attila2011
aktív tag
Legalábbis akkor, ha elég valami "passzív jellegű", mert a ténylegesen passzív, ami minősített is, továbbra is nagyon drága. Már csak a minősítés is egy hatalmas összeg. Persze lehet mondani a tervezőnek, hogy te valami hasonlót szeretnél. De reális időn belül nem fog megtérülni az sem (főleg ilyen anyagárak mellett, mint most). Max akkor, ha nagyon elszállnak az energiaárak.
#231Tapsi
Normál ház esetén is kell, idézem a TNM rendeletet:
"Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel."
Tehát vagy egy komplett hővisszanyerős rendszert építesz ki, vagy csak szívod a levegőt és ablakokba építesz egy résszellőzőt.Egyébként van olyan klímakészülék, amibe tudsz vezetni frisslevegőt.
-
Madwe
nagyúr
válasz
Attila2011 #229 üzenetére
Új építés esetén a passzív ház se feltétlen akkora ugrás a jelenlegi KNE szabályoktól árban, s ott pl pont a hűtés-fűtésen lehet nagyot spórolni (pláne ha pl gépesített szellőztetést amúgy is tervezne az ember) s lehet az egész felületfűtés skippelhető... persze ahhoz megfelelő telek, tájolás, tervezés szükséges
-
Attila2011
aktív tag
Azért nem ilyen egyszerű, van olyan FC készülék, amiben víz kering, másikban hűtőközeg. De a lényege az, hogy van egy hőleadó felület és a hőleadást ventilátor segíti. Van belőle lábon álló, mennyezet alatti, falba építhető, falra szerelhető, stb...
Új építés esetén, mint írtam, én mennyezetfűtést/hűtést tennék be (nem sokkal drágább, mint padlófűtés). Földszintre pedig padlófűtést temperálás miatt.FC készüléknek azért van hangja is, sugárzásos hőcsere nem valósul meg (fűtés esetén lenne kellemesebb), persze hűteni nem rossz.
-
válasz
Attila2011 #225 üzenetére
Igazándiból a fan coil egy radiátor, amiben van ventilátor is, nem? Szóval gyakorlatilag az elve ugyanaz, mint bármilyen klasszikus radiátornak?
Csak azért kérdezem, mert kvázi építkezés előtt állok, és keresgélem a megoldásokat. Szeretném a hűtést/fűtést is egy rendszerrel megoldani. A padlófűtést imádtam anno, de sajnos hűtésre nem igazán támogatott. A fan coil előnye még a könnyű telepíthetőség.
-
Attila2011
aktív tag
Ha nem számít a költség, akkor. Egyébként vannak olcsóbb és drágább rendszerek is, például egy NGBS mennyezetifűtés/hűtés anyagköltsége majdnem csak fele egy Kekelit rendszernek. Persze munkadíj nélkül nézve.
Több érv is van, hogy miért rossz, kisebb hőátadási tényező miatt energetikailag is rosszabb, függőleges léghőmérséklet különbség rosszul alakul, képzeld el azt, amikor télen hideg a padló és fázik a lábad. Komfort szempontjából is nagyon előnytelen így.
Amúgy amikor egyetemre jártam, folyt néhány kutatás ebben a témában, de nem követtem, hogy milyen eredménnyel. Több különböző tényező hatását vizsgálták komfort szempontjából, egyik ilyen a padlóhűtés volt. -
LOTR
addikt
válasz
Attila2011 #225 üzenetére
Ha én építenék magamnak új házat és árammal akarnék fűteni, akkor valószínűleg padlófűtés lenne temperálásra, mellette pedig mennyezetfűtés/hűtés.
ha nem számít a bekerülési költség, gondolom akkor értendő?
itt körülöttünk most sok helyen kezdtek új házat építeni, de a födémfűtést az első árajánlat láttán elengedte mindenki
lehet hogy komfortosabb és praktikusabb, de sokkal drágább isamúgy gyakorlati példa van arról, hogy miért nem jó a padlóhűtés?
mert ha csak annyi, hogy hideg, akkor itt Mo-on azt a pár hetet, amíg hűteni kell, valahogy gazdaságosabbnak érzem papucsban átvészelni, mint esetleg milliókkal többet elkölteni a födémszerkezetreamúgy nálunk is úgy lett tervezve, hogy a radiátoros rendszert egészíti ki a fc kör, és legalább hűteni is lehet vele (minden más megoldás sokkal nagyobb munka lett volna)
-
Attila2011
aktív tag
Hogy konkrétan mennyibe kerül pl a Daikinnak egy Altherma, amivel fűteni és hűteni is tudnak, és mennyibe kerül nekik 3 split klíma (ha az 3 kW-os és hőszivattyú 9), azt nem tudom, sőt valószínűleg rendkívül kevesen tudják, ezek üzleti titkok. Ebbe ugye vannak gyártási, kutatási költségek is vastagon, mint írtam sokkal komolyabb vezérlés (ez elég drága része) hardveresen és szoftveresen is, meg egyebek. Ezért senki se tudja megmondani, hogy a kW-ra bontott többlet árnak hol kéne lennie.
"Új építésű ingatlanról beszéltem."
Ezt nem írtad le szerintem, de lehet én nem olvastam el elég alaposan."Amúgy mit gondolsz a fan coilról?"
Nem tartom a legjobb megoldásnak, amikor levegővel fűtenek, de találkoztam már olyan esettel, amikor ezt volt célszerű használni. Ez sok dologtól függhet. Ha én építenék magamnak új házat és árammal akarnék fűteni, akkor valószínűleg padlófűtés lenne temperálásra, mellette pedig mennyezetfűtés/hűtés. -
válasz
Attila2011 #223 üzenetére
Oké, elfogadom, pont azért írtam ide, mert nem vagyok a téma szakértője. De továbbra sem látom, hogy konkrétan műszakilag tételesen mi indokol ekkora árkülönbséget. És kicsit azt érzem, hogy ti sem. Persze, a vizes hőcserélő nem olcsó, de nem is végtelen összeg.
Ez az állítás hülyeség, kicsit fordítva nézed a valóságot. Attól, hogy valaki lecseréli a hőtermelőt, nem biztos, hogy teljes fűtési rendszert is cserél
Új építésű ingatlanról beszéltem. De amúgy igazad van, mert ugye a kondenzációs gázkazánok is viszonylag alacsony hőfokon dolgoznak. Gondolom az új építésű kecóknál a hűtési opció miatt választanak mondjuk mennyezetfűtést/hűtést?
Amúgy mit gondolsz a fan coilról?
-
Attila2011
aktív tag
Alapvető fogalmakkal nem vagy tisztában. Az egész berendezést nevezik hőszivattyúnak, ebben két hőcserélő van, a belsőt nevezik kondenzátornak, a külsőt elpárologtatónak (és még ugye egy kompresszor és egy fojtás).
Aztán nagyon nem mindegy, hogy a belső egységen te csak levegőt áramoltatsz egy ventivel (split) vagy ki kell építeni benne egy vizes hőcserélőt, mellé szivattyú és egyebek.A működési elv nyilván ugyanaz, de akkor vegyél egy frigót és építsd be, mert az is ezen az elven működik.
"Mert egyetlen szakirodalom sem ajánlja."
Milyen szakirodalom? Kérlek mutass néhányat konkrétan. Mert ezek szerint sorozatban terveztünk borzalmas rendszereket."ergo romlik a COP értéked"
Nyilván romlik, és? Az SCOP értéked így is 3 felett marad (55 fokos előremenővel). Sőt amilyen az időjárás télen utóbbi években, el tudom képzelni, hogy kicsit jobb is lesz, mint katalógusban megadott."Vagy szerinted viccből raknak új telepítésnél hőszivattyú mellé felületfűtést?"
Ez az állítás hülyeség, kicsit fordítva nézed a valóságot. Attól, hogy valaki lecseréli a hőtermelőt, nem biztos, hogy teljes fűtési rendszert is cserél és kiépít komplett felületfűtést az egész épületben. Ez úgy lenne igaz, hogy új építés esetén építenek ki felületfűtést mindenféle komfort szempontok miatt, ha van rá plusz pár millió forint és ehhez választanak hőszivattyút.
De tapasztalat meglévő házak esetén, hogy gázkazán vagy cirkó helyére hőszivattyú megy (mert lett pl napelem), a fűtést pedig megoldják radiátorokkal/konvektorokkal, esetleg a földszintre betesznek egy padlófűtést. Sok elképzelés indul olyan szépen, hogy lesz padlófűtés, mert komfortos a meleg padló, lesz mennyezetfűtés, mert nyáron hűteni is lehet vele, aztán meglátják a költségeket és kérik a tervek módosítását. -
válasz
Attila2011 #219 üzenetére
Hogy is néz ki egy split klíma?
Van benne egy hőszivattyú (kültéri), a közvetítő közeg ugye gáz, a beltéri egységben van egy elpárologtatónak nevezett eszköz, gyakorlatilag egy gáz-levegő hőcserélő. Miben más ehhez képest mondjuk egy levegő-víz hőszivattyú? Annyiban, hogy nem gáz-levegő, hanem gáz-víz hőcserélő van benne. Minden más szempontból ugyanaz a működési elvük.
Az pedig hülyeség, hogy ne lehetne radiátort kötni rá, miért ne lehetne?
Mert egyetlen szakirodalom sem ajánlja. A radiátoros fűtés lényege, hogy limitált a hőleadó felületed, ezért magasabb hőmérsékletű vizet kell benne áramoltatnod, ergo romlik a COP értéked. Vagy szerinted viccből raknak új telepítésnél hőszivattyú mellé felületfűtést?
Egyébként még egy jobb vizes rendszernél lehet létjogosultsága, de levegő-víznél mekkora hőmérsékletet kell áthidalni mondjuk -10 foknál? Rengeteget.
-
DoItYourself
addikt
-
LOTR
addikt
nem írtam, hogy 2x-es általában a különbség, csak azt, hogy a példában
de most így első találatra 12kw samsung levegő-levegő klíma 1,5m [link]
ehhez képest az általad linkelt lg is (fajlagosan) kb 2x drágábbén nem látom azt, hogy az ismertségükkel egyenes arányban mentek volna fel az árai a hőszivattyúknak is
sőt az építőiparban talán ezek még azok a tételek között vannak, ahol annyira nem is nőttek meg az árak (pl a vizes rendszer kiépítésénél akár 50% emelkedés is volt az elmúlt 1-2 évben) -
Attila2011
aktív tag
"Azért felejtsd el, mert nem minden esetben kell szonda. Például nálam adott egy fúrt kút nagyon jó vízhozammal. Ezért kérdeztem rá csak és kizárólag a készülékre."
Mellékesen jegyzem meg, hogy azt a vizet valahol vissza is kell táplálni, amihez szintén kell valami szivattyú, stb... De én arra gondoltam, hogy maga a készülék más felépítésű, jóval bonyolultabb, mint egy klíma külső.A lózungokró... Szerintem itt hangzott el több konkrét dolog is, de ha gondolod, vegyél egy egy gépet és szereled szét, majd kiderül. Itt nem a daikin vagy pana fejlesztői válaszolnak, akik valami oknál fogva kifecsegnék az egyébként erősen védett fejlesztéseket, hanem vagy laikus felhasználók, érdeklődők esetleg épületgépész tervező, kivitelezők. Tehát irreális elvárásaid ne legyenek.
Amúgy meg tovább drágítja, hogy split az levegő levegő, a hőszivattyú meg mondjuk víz levegő, tehát kell bele egy újabb hőcserélő, bonyolultabb szabályozás (itt biztos megjegyzed, hogy az csak szoftver sokszor, de azt is meg kell fizetni), akkor van benne vízoldali szivattyú is.
Meg mégis valahogy előállít mínusz 10 fokban is neked 55-60 fokos vizet, míg az olcsó splitet csak hideget köhög.Az pedig hülyeség, hogy ne lehetne radiátort kötni rá, miért ne lehetne? Elég sok hőszivattyús fűtést terveztünk, ahol radiátor vagy valami konvektor (padló, falba épített, szabadon álló) volt a hőleadó és nem felületfűtés. Persze radiátorra hűteni nem lehet, de fűtésről volt szó.
-
-
LOTR
addikt
én próbáltam válaszolni, de rosszul volt feltéve a kérdésed
ha valamiből kiválasztjuk az egyik legolcsóbb és a legdrágább terméket, akkor sem lehet azt mondani, hogy általában ez a jellemző, ezek alapján nem igaz, hogy 8x annyiba kerül a vizes hőszivattyú, mint a levegős (hiszen linkeltem is, hogy ott arányaiban kb 2x-es a különbség)
a kompresszorra azt mondják, hogy nagy különbségek nincsenek
elektronikában már lehetnek (programozhatóságban, felhasználhatóságban is, de lehet a 80-90% úgysem használja ki, tehát sok esetben felesleges)
az ismertebb, nagyobb márkák, mondhatni prémium termékei, prémium áron is mennek, de egyáltalán nem biztos, hogy annyival többet is érneklegalábbis, amikor szervizessel beszéltem nagyjából mindig ez volt a végső konklúzió
-
stickermajom
addikt
Csökkenni szerintem nem fognak, maximum stagnálni, mert addigra a technológia a mindenféle hiány miatt behozza a különbséget. De igen, valószínűleg van benne egy nagy adag divat is, én korábban a munkadíjra tettem fel ugyanezt a kérdést. Amíg egy split klímát valószínűleg 100-ból nagyonmax felrak neked bárki, addig a primer köri szerelés egy hőszivattyúnál Pest megyében 3-400k. Jó a csövek keresztmetszete nagyobb, de a technológia gyakorlatilag azonos.
-
Oké, megismétlem. Nem a komplett rendszerről beszéltem, hanem konkrétan a hőszivattyú részről (a split klímában is az van).
A hőszivattyút rá tudod tenni a meglévő radiátoros, vagy felületfűtéses rendszeredre mondjuk a gáz helyett, vagy gáz mellé.
Ez nem lesz olcsóbb, mintha teleraknád klímával a házat új telepítés esetén. Radiátorra rakni hőszivattyút nem túl jó ötlet, de ezt ti is tudjátok.Elmondom, hogy honnan jött a kérdés: szerintem az árakat egyszerűen a divat hajtja fel. Most menő lett hőszivattyút rakni központifűtésként, és le lehet aratni ennek a hasznát. Később, amikor felfut a termelés, nagyobb lesz a konkurencia szerintem csökkennek majd az árak is.
Amúgy lózungokon kívül még senki sem írt konkrét technológiai indokot.
-
sz.zs.
senior tag
Almát hasonlítod a körtével. Tök másra való a kettő. A hőszivattyút rá tudod tenni a meglévő radiátoros, vagy felületfűtéses rendszeredre mondjuk a gáz helyett, vagy gáz mellé. És egy 7-10 kW-os hőszivattyú ellátja akár a 120-150 m2-es házadat hűtési - fűtési energiával. Klímából ekkora házba kellhet akár 5-6 db is, ami együtt 12-15 kW. Ha szeretnél velük fűteni is akkor darabja 3-400e között lesz. Na melyik az olcsóbb????
-
válasz
Attila2011 #211 üzenetére
Ezt csak azért írtam, mert a miénkben nincs tálcafűtés. De minimál összegért bele lehet rakni (mi nem kértük, nem akarunk vele fűteni).
Víz-víz esetén a szondát elfelejthetem, de azt hogy felejtsem el, hogy vízből kell a hőt kinyerni és nem levegőből? Kicsit más technológia kell oda szerintem.
Azért felejtsd el, mert nem minden esetben kell szonda. Például nálam adott egy fúrt kút nagyon jó vízhozammal. Ezért kérdeztem rá csak és kizárólag a készülékre. -
LOTR
addikt
16kw fisher 1,7m [link]
a pana, fuji, mitsu, daikin meg alsó hangon a duplája (gyártókat kellene megkérdezni, de ár/érték arányban nem biztos, hogy meg is éri annyival többet fizetni)
mod
lehet csak rosszul értelmeztük a kérdésed, tehát nem biztos, hogy megéri a "legdrágább" készüléket megvenni, alapesetben pedig nincs akkora nagy árkülönbség a kettő között
fajlagosan (kw-ra leosztva ) pl a fisher csak kb 2x drágább, mint az általad említett (amúgy más típusú készülék, az lg-vel meg mondhatni azonos árban is van), de itthon nem lesz olyan tél, amikor ne boldogulna a fűtéssel -
Attila2011
aktív tag
Víz-víz esetén a szondát elfelejthetem, de azt hogy felejtsem el, hogy vízből kell a hőt kinyerni és nem levegőből? Kicsit más technológia kell oda szerintem.
"Azt javasolta a telepítő, hogy 3 fok külső hőmérsékletig fűtsünk vele"
Meg ezt is írtam ugye. A hőszivattyú fűtésre is van, az emberek szeretnének vele 3 fok alatt is fűteni, sőt akkor igazán. -
LOTR
addikt
valószínűleg itt lesz a válaszod is:
levegő-levegő hőszivattyút hasonlítasz össze, levegő-vizes rendszerrel
ráadásul egy split rendszert egy monoblokkossalnagyjából hasonló lehet a kérdés, hogy mi a különbség két autó között (ugye benzin-dízel- elektromos, trabant, mercedes ésatöbbi)
-
Madwe
nagyúr
Azért az árért a klíma valszeg nem hőszivattyús klíma, így fűtésre alacsony külső hőmérséklet mellett nem az igazi, alacsony cop értéke lesz. Míg a linkelt hőszivattyú -15 fokon is képes lehet közel 3-as cop értékkel a névleges teljesítményére, addig a sima klímád copja 1 körüli s a névéeges teljesítményének a közelébe se tud érni.
-
válasz
Attila2011 #205 üzenetére
Magáról a készülékről beszéltem, a szondát-kutat felejtsd el!
Most szereltettünk klímát, 3,5KW-os 200 ezerért. Azt javasolta a telepítő, hogy 3 fok külső hőmérsékletig fűtsünk vele (nem fűtésre vettük), mert az alatt a tálca elfagyhat. Ennek a megoldása a tálcefűtés, amit utólag is bele tudnak rakni, nem nagy tétel.
Közben egy 2x ekkora teljesítményű levegő-víz hőszivattyú 8x ennyibe kerül: [link]
-
Attila2011
aktív tag
Szia! Nyilván van oka, például egy mezei split klíma teljesítménye sokkal kisebb, valószínűleg gyengébb a (S)COP és (S)EER értéke, más a működési tartománya (télen nem fog előállítani kellően magas hőmérsékletű fűtési vizet), stb... A víz-víz rendszer meg teljesen más, nem is nagyon értem milyen szempontból hasonlítanád össze. Ahhoz például kutakat kell ásni vagy talajszondákat lerakni, meg ilyenek.
-
Sziasztok,
Van bármilyen technológiai oka annak, hogy egy levegős hőszivattyú mondjuk többszörösébe kerül, mint egy mezei split klíma? Illetve hogy egy víz-víz hőszivattyú még ennél is drágább?
-
LOTR
addikt
H tarifánál arra érdemes odafigyelni, hogy ha kialakítjátok neki a mérőhelyet, akkor legyen szerződés és így h tarifás mérőóra is (a h tarifás amperekért már külön fizetni kell a szolgáltatónak, 3.900 Ft + áfa/amper - ha jól tudom) - a teljesség igénye miatt érdemes utánajárni, hogy pontosan mi is a folyamat ekkor
amíg van szaldós elszámolás és a napelemes termelés fedezi a fogyasztást, addig ugye úgysem lesz fogyasztó kötve a h mérőórára, de ha valamiért mégis megszűnne a szaldó (bár sokan azt mondják, hogy akiknek élő szerződésük van, azoknak ez nem fog bekövetkezni mostanában, emiatt ajánlják kivitelezők, hogy aki megteheti az inkább nagyobb inverterre szerződjön, hogy a jövőben esélye legyen a bővítésre új szerződés megkötése nélkül), akkor ne kelljen egy esetleges szabványmódosítás miatt új mérőhelyet kialakítani, hanem egyből a meglévő h órára lehet kötni az engedélyezett fogyasztókat
nyilván itt is benne van a rizikó, hogy addigra lesz e jogszabályi/szabványosítási változás, de végülis ha erre is lehet használni az 50%-os pályázatot, akkor akár ezzel a kockázattal is megérheti a dolog
mostanában nem követtem a napelemes topikot, ott talán jobban benne vannak a témában
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen TV-t vegyek?
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Motoros topic
- Komolyan ráállt a csúcs-GeForce-ok átalakítására Kína
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Lexus, Toyota topik
- Melyik tápegységet vegyem?
- Milyen légkondit a lakásba?
- Gitáros topic
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...
- Telefon felvásárlás!! Honor 200 Lite, Honor 200, Honor 200 Pro, Honor 200 Smart
- Ventillátorok és tápkábel modding kitűnő árakon! Most extra 10% kedvezmény!
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook U757 - i3-7GEN I 16GB I 256SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W11 I Garancia
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A16, Samsung Galaxy A26, Samsung Galaxy A36, Samsung Galaxy A56