Hirdetés
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pötyi
őstag
-
Pötyi
őstag
-
Janos250
őstag
válasz Steve_Brown #97996 üzenetére
Az IRLB4030
Két rendelésnél is fake lett. ESP32 kimenetével a gate-re nem nyitott ki teljesen, a FET olyan forró volt, hogy égette a kezem. 48V-ot használ az a panelAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Steve_Brown #97963 üzenetére
Bár közben már írtam de ide beteszem ezt, ami évek óta működik:
https://prohardver.hu/tema/arduino/hsz_16910-16910.htmlAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
ekkold
Topikgazda
válasz Steve_Brown #97972 üzenetére
Az ESP32 és az egyéb céleszkzök is többnyire 3.3V-ról mennek (az ESP paneleken általában már van LDO 5V -> 3.3V, de az kikerülhető). Erre már érdemes egy kicsi SOT23 tokos stpe-down konvertert betenni. MP2459 pl. a gyakorlatban kisebb zajú, mint egy 78xx ananlóg stabkocka!!
A MOSFET-ek meghajtásához 3,3V valószínűleg kevés, az 5V már elég lehet, ha "logic level FET"-et választasz, de felesleges az 5V stabilizátor is, mert az a legcélszerűbb, ha a fetmeghajtó nagyobb feszültségről megy, akár közvetlenül a 7...8V-os feszről.
[ Szerkesztve ]
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
Reggie0
félisten
válasz Steve_Brown #97972 üzenetére
Attol fugg, hogy mennyire szeretned huteni. Az LDO melegedni fog, akar 2-3W-ot(de talan meg 5W-ot is) is kell tudnia futeni, meg akkor is amikor allnak a rotorok valamiert, pl. a foldon van. Elonye, hogy sokkal kisebb valoszinuseggel fog gerjedni pl. a motorok meghajtasatol.
En a giroszkopnak kulon LDO-t es szurest is hasznalnek, hogy minel tisztabb tapfeszultseget kapjon, elvegre belulrol az egy analog eszkoz.
-
Reggie0
félisten
válasz Steve_Brown #97969 üzenetére
7.4V step-up-ot erdemes elhagyni. Eleve amennyi a hatasfoka rogton annyit vesztesz a kapacitasbol, raadasul az aram is duplaja fog a cellan folyni, igy eleve a rezveszteseged is nagyobb lesz a rendszerben. Inkabb ket cellat kell sorbakotni. Masfelol tekercs es kondi is kell hozza, amik parszaz amperre nem elhanyagolhato tomeget jelentene.
A villanymotorok aramfelvetele, ha jol tippelek uresjarasban mert propellerek nelkul. Altalaban egy kis FPV dron 3-20 percig tud repulni, azaz az akkumulatorat 20C es 3C kozotti atlagos terheles eri. Mikor gyorsit a dron a terheles ennel meg nagyobb. Csucsban 100-200 ampert is felvesz mind a negy motor egyutt. Azaz egy kis dron 6000mAh-s kis akksijan 20-120 amper az atlagos terheles.
[ Szerkesztve ]
-
ekkold
Topikgazda
válasz Steve_Brown #97969 üzenetére
Nem értek ezeknek a repülő szerkezeteknek a méretezéséhez, de érzésre 100mA nagyon kevésnek tűnik. A 18650-el az a baj, hogy fém házas ami plusz súly. Azonos súlyt feltételezve egy LiPo akksi biztos, hogy több energiát tárol. A konverziónak meg van hatásfoka, ami biztosan 1 alatti. Tehát szerencsésebb ha kihagyható. Pl. 2 cella sorbakötve, biztosan több hasznos energiát tud leadni, mint 1 nagyobb cella + step-up.
[ Szerkesztve ]
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
ekkold
Topikgazda
válasz Steve_Brown #97963 üzenetére
Repülő szerkezetnél minden gramm számít. Vannak nagyon apró FET meghajtók is SOT23, vagy még kisebb tokban, amihez szinte semmi külső alkatrész nem kell.
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
Reggie0
félisten
válasz Steve_Brown #97963 üzenetére
Inkabb tc4424, ha dual kell, de akar mic44xx/mic42xx/mic41xx-bol ami tetszik neked. Ilyen alkatresz temetore sincs szukseg, a diodakat es fesz osztokat nyugodtan vagd ki a gatekrol, eleg azt kozvetlen bekotni a meghajtoba.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Steve_Brown #97768 üzenetére
Elvileg létezik még LED-be integrált ellenállás is, de itt nem feltétlenül szükséges, mivel 3 V-ra tervezett az egész, illetve az elem merül is még.
Ez nagyjából a fehér LED működési tartománya / nyitófeszültsége, amit még direktben is elvisel, ráadásul itt a vezetékelés, illetve az áramforrás belső ellenállása is korlátoz valamennyit.
Rokonnál úgy oldottam meg a karácsonyfát, hogy ráakasztottam egy kis dugasztápot meg egy LM2596 modult, a trimmerrel igény szerint beállítva a fényerőt. Nem USB dugasztáp, hanem valami régi telefonhoz való 6-7 V-os darab került elő a lomtárból.
-
ekkold
Topikgazda
válasz Steve_Brown #97768 üzenetére
Fene tudja, lehet, hogy csak "eldugták valahová" , de lehet, hogy tényleg nincs. Sokminden kitellik ezektől a gyártóktól az olcsóság jegyében. A sajátomat megnéztem labortápról, hogy mekkora árammal világít elfogadhatóan, kerestem egy minimum és egy maximum értéket, és megpróbáltam ez alapján méretezni a Li cellához egy előtét ellenállást. Ha jól emlékszem nem túl kritikus az értéke, esetmben egy sima 47 ohmos került be...
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
ekkold
Topikgazda
válasz Steve_Brown #97754 üzenetére
Teljesen jó megoldás az LDO stabilizátor, de én pl. egyszerűen egy előtét ellenállással használom. Kicsit csökken a fényerő ahogy merül az akku - na és, kit érdekel?
De ha nagyon zavar épít 2db tranzisztorral egy áramgenerátort hozzá, és akkor az akku lemerüléséig állandó lesz a fényerő. Arra a <100mA alatti áramra felesleges lenne kapcsolóüzemmel foglalkozni...http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
aujjobba
addikt
válasz Steve_Brown #97756 üzenetére
Nem ugy van, hogy a LED-en eso feszultseg (kvazi) stabil, a tobbi meg leesik az elotet ellenallason?
-
laed
tag
-
aujjobba
addikt
válasz Steve_Brown #97754 üzenetére
3db AA NiMH akksi?
-
tordaitibi
veterán
válasz Steve_Brown #97750 üzenetére
Aha, akkor sem értem mert az előbb említett nagyértékű ellenállás, kondenzátor az ezeknél a földfüggetlen kimeneteknél a negatív és a föld között szoktak lenni.
Vagy mint nálad, ninc semmi, viszont akkor meg ha tényleg totál galvanikusan elválasztott a kimenet, nem szabdna csipkednie, se semmit nem mérhetnél.
Én otthon hobbi napelemezek, és mindkét inverterem ténylegesen galvanikusan elválasztott az akkukör és a kimeneti 230 között.
És nem csipked, az akkukörön sem tudok még 5 voltot se mérni a 230-hoz képest.
Én tudományom itt megállt -
tordaitibi
veterán
válasz Steve_Brown #97739 üzenetére
Ez viszont így nagyon érdekes, ha gyárilag földelt, akkor a kimeneti nagtívnak belül fémesen össze kell lennie kötve a védőfölddel.
Pl. az összes PC táp ilyen.
Esküdj hogy a ház földelése teljesen rendben van.
Mert mást nem tudok ennek okára hogy a kimeneti nagatív csipked.
Mérnél ohmot a kihúzott táp 230-as földje és a kimeneti nagatív között?
Nullának kéne lenni.
Ha nem, akkor passz, de én még ilyen tápot nem láttam. -
ekkold
Topikgazda
válasz Steve_Brown #97746 üzenetére
Igen, ilyen kondit célszerű használni. Ellenállásból érdemes kicsit robusztusabb 1W-os vagy 2W-os típust választani, ezeknek nagyobb a feszültségtűrése, nem üt át, nem szakad meg, akkor sem ha véletlenül kap egy nagyobb maflást és ugyanúgy filléres tétel.
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
ekkold
Topikgazda
válasz Steve_Brown #97739 üzenetére
Sok gyári készülék esetében nem foglalkoznak ezzel, pedig megoldható probléma.
- Az egyik megoldás amit E.Kaufmann kolléga is írt, azaz le kell földelni a készülék egyik (pl. a negatív) kimenetét. Tápegység esetén ennek az a hátránya, hogy ez később akadályozhatja két ilyen egyforma (egyformán földelt) táp sorba-kötését (zárlat keletkezik). A másik ebből fakadó hátrány, hogy két földelt készülék összekötésekor a készülékek között úgynevezett "földhurok" alakul ki ami fokozza a zavarérzékenységet (ami bizonyos esetben hang és képhibákat okozhat)
- A másik megoldás, hogy a negatív ágat egy 300nF.... 470nF körüli X kondenzátorral kapcsolod hozzá a védővezetőhöz. Így ez elvezeti azt a kis kapacitív áramot, és a zavarok jelentős részét is, de elegendő az impedanciája ahhoz, hogy a földhurok káros hatásait mérsékelje. Ezzel a kondenzátorral érdemes párhuzamosan kapcsolni egy rel. nagy értékű ellenállást is (470k ... 1M) ez megakadályozza a készülék (és az X kondenzátor DC) elektrosztatikus feltöltődését is, de elég nagy érték ahhoz, hogy a rajta átfolyó meglehetősen kicsi áram, semmilyen más áramkör működését ne zavarja. Így megszűnik a csipkedés, a lebegő potenciálok, (pl. nem nyírsz ki érthetetlen módon FETeket egy barátommal előfordult ilyen okokra visszavezethetően)Ez utóbbi módszert alkalmazom pl. a forrasztóállomásom esetében (eddig sikeresen), és a labortápodba is ezt javaslom (ez egyúttal a kapcsolóüzemből eredő zavarokat is csökkenti - legalábbis kapcsolóüzemű táp esetén )
szerk: készítsek rajzot, vagy elég egyértelmű így leírva ?[ Szerkesztve ]
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
tordaitibi
veterán
válasz Steve_Brown #97737 üzenetére
Teljesen normális.
Ha kettős szigetelésű, a kimenet és a 230 között van egy pár pF kondenzátor hogy a kimenet ne lebegjen valahol az univerzumban hanem legeyen a viszonylagos potenciál.
Meghalni senki nem fog ettől a pár100mikroampertől.
Régi tévék is ezt csinálták mikor a földelt antennamadzagot bedugtad, csipkedett meg szikrázott.
Ha a tápod gyárilag védővezetős, azaz földelt konnektorba kell(ene) dugni, akkor ha ezt megteszed, a hiba magától megszűnik. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz Steve_Brown #97733 üzenetére
A zavarszűrő kapacitások képeznek egy feszültségosztót ami a 230 V-ot megfelezi, illetve ráterhelve ez csökkenhet is.
Nem védővezetős készülékeknél is szokott lenni bizonyos zavarszűrő kapacitás, ami primer-szekunder között egy kis áthidalást képez, de szintén nem okozhat emberre veszélyes áramot.
Profi labortáp teljes galvanikus elválasztást / elszigetelést biztosít, kapcsolóüzemű, illetve gazdaságos megoldásoknál lehetnek kompromisszumos konstrukciók is, ez nem hiba általában. A felhasználónak kell úgy konfigurálni az áramkörét, kötni a testelést, meg amit akar, hogy ilyenekre tekintettel legyen.
[ Szerkesztve ]
-
daninet
veterán
válasz Steve_Brown #97733 üzenetére
szerintem földelési baja lehet, illetve valamiféle szivárgó áramot is gyanítok de nem vagyok hozzáértő követem a témát mert érdekel az okosak mint mondanak
[ Szerkesztve ]
Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>
-
tordaitibi
veterán
válasz Steve_Brown #77262 üzenetére
Erre több ok miatt nem tudok konkrétan válaszolni.
Az egyik hogy már évek óta nem űzöm napi szinten a motorvillampsságot.
A másik, a bekötése többféle lehet, annak dacára hogy 4 kivezetéses a szabályzó, ezeket több kivitelbe gyártják.
És egyáltalán nem mindegy hogy a motoron hogyan van kialakítva a tekercs, testelt 1, nem testelt, azaz 2 kivezetéses, egy tekercsrendszer része és a többi az a világítás, és a szabályzó számít a világítás terhelésére is.
Nem olyan egyszerű pláne így ,messziről. -
tordaitibi
veterán
válasz Steve_Brown #77181 üzenetére
Többféle a működés.
Tirisztor, és ennek a félhullámon belüli gyújtásával szabályozzák a max. töltőfeszültséget. Jó megoldás.
Szintén tirisztor, és amikor sok a fesz. akkor egyszerűen rövidrezárja a tekercset. Ez jellemzően a 3 fázisú generátorral rendelkező motorokba szokás, ahol nincs gerjesztés hanem állandómágnes van.
Ez a legrosszabb megoldás, égnek is le szépen az állórészek a sportmotorokon.
Külső ellenállásokon emésztik fel a túlfeszültséget.
Ez ritka, de régebben sok helyen találkoztam vele.
Tranzisztoros soros szabályzót én még nem láttam mert üveghangon akár 70V felett is lejöhet a töltőtekercsről, ezt nem egyszerű szabályozni így. -
#90088192
törölt tag
válasz Steve_Brown #76646 üzenetére
A probléma azonos emlékeim szerint az S51 esetében is.
Próbáltad S51 töltő tekercs +feszültség szabályzó kombinációt?Ha a tekercsek azonosak akkor kb semmi akadálya egy 3 fázisú rendszer létre hozása. A fázis hasítanak a lényege egy szabályozott Gratze híd, vagyis 2 normál dioda van meg 2 tirisztor.
-
#90088192
törölt tag
válasz Steve_Brown #76607 üzenetére
Amit keresel azt így hívják 3 oszlopos feszültség szabályzó (mechanikus)
Pl Trabant 6v feszültség szabályzó. Jawa meg MZ is hasonlót tartalmazott ha jól tudom. Az való a dinamos megoldásokhoz. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz Steve_Brown #76607 üzenetére
Először is nem tudom, miért kellett letiltani a korábbi nickem és arcátlanul csak ennyit írtak indoklásnak: "klón regisztráció". Milyen klón? Miről beszélnek ezek?
Mindegy, megpróbálom akkor szemléltetni, hogy a Prohardver milyen szakmai válaszokra nem tart igényt és nem gond, ha megint törlitek, mert ezek után amúgy sincs nagy kedvem írni ide. Csak ezek megint olyan kérdések, amiről legalább van mit tárgyalni.
#76607 kisvakond111
Ebben a kisebb teljesítményű kategóriában ez természetes, mert a generátor nem szabályzott, hanem permanens mágnes gerjeszti a tekercseket, ami ennél fogva stabilizálatlan feszültséget ad. Hasonló probléma jelentkezhet a kerékpárok kis generátoránál (nem dinamó), ahol Zener-diódával is korlátozhatják a feszültséget, nehogy lejtőn lefelé ledobja az embert egy áramütés, nagy sietség közben.
Ilyen generátoroknál bevett eljárás a söntstabilizátor alkalmazása, tehát egyfajta műterhelés, ami a feleslegben keletkező energiát elfűti. Gyári megoldásokban gyakori a tirisztoros söntszabályzó, az is "rázárogat" a tekercsre, ha jól emlékszem, vagyis felemészti az energia egy részét, a feszültség függvényében.
Láttam erre kapcsolási rajzokat a neten, amikor a gyárinál jobb megoldásokat igyekeznek kitalálni, vagy annak legalább részben finomított változatát.
Különbség érzékeltetésére: az autók, illetve erőművek szinkrongenerátorai nyilván nem permanens mágnessel, hanem szabályzott elektromágnessel (forgórésszel) vannak megoldva.
#76571 Samus
Ezt az aszinkron motorfajtát is a kisebb teljesítményű kategóriában alkalmazzák, mivel a réz rövidzár (rövidrezárt menet), ami szükséges a vasmagban előálló fáziskésés létrehozásához (ami meg kell a forgáshoz / forgómező kialakulásához) fűt, energiát pazarol, illetve más szempontból sem a legjobb megoldás, komolyabb teljesítményen már nem megengedhető ilyen játékos trükk.
A forgórész a kalickás elvet követi (az is egyfajta rövidzár).
Mivel 1 póluspárról beszélünk, a fordulatszám 50 Hz-en akkor lehetne 3000, ha a forgórész mágnes lenne, ami a forgómezőt szorosan (szinkronban) követné. De ez aszinkron gép, ahol már bejön a képbe a slip fogalma, ezért a 3000 is csak kevesebb lehet:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszinkron_gép
Tehát alapesetben a bal-jobb tekercs egyforma, amivel a motor tud valamennyi max. lehetséges (3000 alatti) fordulatot, terheléstől is függően. Amikor a fordulatot tovább kellene csökkenteni, egyik tekercset további menetszámokkal növelik:
Remélem kitűnik, hogy max. fokozatban (fehér-fekete) alapból 2 db tekercs szerepel és közöttük a hőbiztosíték. Azt bővíti ki a többi tekercs.
Ahogy csökkentjük a fordulatot, a további tekercsek csökkentik az áramot, ami miatt csökken a motor nyomatéka, a slip erősen megnő.
-
#85619712
törölt tag
válasz Steve_Brown #76607 üzenetére
Így már értem, sajna amit linkeltem az 7 volt alatt halott ügy, pedig az pont ezt tudja. Nem lehet 12 "voltosítani" a vasat? Izzók, és a dudán kívül mi van még ami 6v? A gyújtás gondolom lendkerekes, nem trafós, az maradhat.
-
#85619712
törölt tag
válasz Steve_Brown #76605 üzenetére
Létezik ez is az, bár jó lenne tudni mekkora az a feszültség.
-
VIPowER
őstag
válasz Steve_Brown #73162 üzenetére
Fotózd már le amit építettél. Legalább 2W-os ellenállás kell. Már csak kíváncsiságból összedobtam én is fapadosan : [link], bár nekem csak BD242 volt hirtelen a kezem ügyében, meg egy 18 ohm-os ellenállás, de tökéletesen működik.
-
Attix70
aktív tag
válasz Steve_Brown #72486 üzenetére
[link] Robogó fesszabályzót kell rátenni, 12V-os.
[ Szerkesztve ]
Próbáljuk meg a mondatokat NAGYbetűvel kezdeni
-
Attix70
aktív tag
válasz Steve_Brown #72272 üzenetére
Vegyél hozzá robogó fesszabályzót, pár ezres tétel. Teljesen más elven működik (és tényleg működik), igaz 12V-os lesz
Próbáljuk meg a mondatokat NAGYbetűvel kezdeni
-
Attix70
aktív tag
válasz Steve_Brown #72244 üzenetére
Felejtsd el ezt a megoldást. Korábban említett step-down megoldást használj (elenyésző lesz a veszteség).
Amúgy milyen trafó az (mekkora teljesítményű) aminek így változik a kimenő feszültsége (24-19V , nagyobb terhelésen 8V) ? Valami itt nem kerek!
Step-down-nál Pki=Pbe (6V*1.5A ki = 22.5V*0.4A be) tehát 15Va-es trafó is jó lehet.Próbáljuk meg a mondatokat NAGYbetűvel kezdeni
-
VIPowER
őstag
válasz Steve_Brown #72269 üzenetére
A 8V már nagyon az alja, de elméletben még működnie kell.
-
VIPowER
őstag
válasz Steve_Brown #72261 üzenetére
Inkább valami hasonlót ha már ragaszkodsz ehhez. Így közös bordára lehet őket tenni. Az egyiket szigetelni kell.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Steve_Brown #72249 üzenetére
Nem megoldás. A két példánynak különbözhet a kimeneti feszültsége. Inkább használj bypass tranzisztort.
[ Szerkesztve ]
-
Ribi
nagyúr
válasz Steve_Brown #72249 üzenetére
Végülis ha melegítőnek használod oké.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Steve_Brown #72244 üzenetére
Nem tudja. Ráadásul még a 19V bemeneti feszültségnél is el kellene
fűtenie (19-6)*1.6, azaz 20,8W teljesítményt!
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest