- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- RAM topik
- Fujifilm X
- Milyen széket vegyek?
- Kettő együtt: Radeon RX 9070 és 9070 XT tesztje
- Milyen SSD-t vegyek?
- Milyen TV-t vegyek?
- TCL LCD és LED TV-k
- A kínai routerek mellőzését kéri az amerikai kongresszusi bizottság
- Lip-Bu Tan az Intel új elnök-vezérigazgatója
Új hozzászólás Aktív témák
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5272 üzenetére
Na de ki mondta, hogy az "Oázis D65" az abszolút pontosságú? A te elmondásod alapján a zöldes tint sehogy se hangzik természetesnek.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
janos666 #5271 üzenetére
Ez itt most konkrétan a fényerő volt, nem az rgb gain.
Vagyis a 120 nit belővése ne szoftverből történjen, mert ha menüből lényeges eltérés van, akkor csúnyán elveszti az elérhető bitmélységet: pl. ha RGB 190, 185, 172 adja a 120 nitet (mert a hasamra ütök és mondjuk 160 nit gyári beállításon hagyta a monitort az illető), az ciki - máris bukott 64-82 világossági értéket, amivel már csak kb 7,5 bitnyi információt tud megjeleníteni 8 bites vezérlés esetén. Akkor már inkább engedje kifutni mondjuk 121 nitre "as measured" módban, ha ott állapodik meg az interaktív mérés, érted.
RGB-t is érdemesebb azért inkább hardverből állítani, mert a monitorok lehet precízebben végzik a transzformációt, mint a VGA amit kiküld 8 biten. Ugye gamer/irodai vonalon ki tudja milyen vezérlés van a monitorban, de amúgy erre példa a hardveres LUT-tal rendelkező cuccok, amik rendre 14-16 biten számolnak. A hardveres LUT is azért jó dolog, mert akkor a VGA LUT maradhat teljesen lineáris, ami jótékony hatással van a kontrasztra és a sávosodás minimalizálására. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5269 üzenetére
Igen. A white pont is legyen As measured! Így jobb kontrasztot kapsz. Úgyis az interaktív méréssel állítod a monitor menüjében.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5266 üzenetére
Nemtom milyen technológiával működik a háttérvilágítás, de ha DC szabályzású, akkor lehet némi colour drift a ledek színében is ha ennyire leveszed a fényerőt. Olyan 100-140 nit között szokás kalibrálni sRGB színtérben SDR módban. Ebben a tartományban a háttérvilágításnak is optimálisnak kell lennie.
Bekalibrálod, majd ha kész a profil utána azt csinálsz a monitorral amit akarsz... Én is nyilván tökig leveszem sötét szobában. Viszont színmunkát nyilván sztenderd fényerőn és szobavilágítással csinálok. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5266 üzenetére
A WB drift-ről írtam feljebb. Ki kell kísérletezni egy optimális értéket amivel oda esik ahova szeretnéd nagyjából. Azért 8 bites panellel is be kellene tuni lőni olyan +-50 Kelvin-re. 10 bitessel megvan a +-10 Kelvin is nálam.
Hogy miért van erre szükség és miért nem oda teszi amit beállít az ember? Passz.
A feltételezett WB-t máris 6900-ra taksálja, amivel már meg is bukott a profil: mért és beállított WB különbsége 2.85, ami bukta.
Amúgy mi ez a 60 nit fényerő? Senkit nem láttam még 60 nitre kalibrálni.
Valamint a kontrasztod is bezuhant kicsit. Fehér- és feketeszint az "as measured"-re van állítva? -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5264 üzenetére
Hacsak nem pécsi vagy, akkor passzolok.
Még egy-két napig vagyok itthon és épp nálam van a kalibrátor. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5261 üzenetére
Amúgy ha hiszel az eszköznek, hogy jó arra, amire kitalálták, akkor elvileg jó az, amit kapsz.
Ha a kalibrátor azt mondja 7000 Kelvin, akkor az 7000 Kelvin. Ehhez képest a te 6500-as mérésed nyilván vörösebbnek fog hatni.Oázis féle monitor kalibrálásról feljebb már leírtam a véleményem. Azt tartom is, amíg nem a te gépedhez kalibrálják hozzá a monitort. (Nemtom. Így volt? Bevitted a géped? Vagy kijöttek házhoz?)
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5261 üzenetére
Teljesen ugyanazt akkor nem fogod látni a két különböző képernyőn. Hasonlót kihozhatsz belőlük, de ugyanazt aligha. Egyszerűen azért, mert nem ugyanaz a két monitor. Még egyforma kijelzőknél se garantált, hogy csontra meg fognak egyezni. Ilyen precizitáshoz már kéne a 10 bites panel minimum - mert ide már kevés a 256 árnyalat -, meg persze mindkettőnek fednie kellene ugyanazt a színteret, mindkettő tudja ugyanazt a fekete szintet, mindkettőnek legyen hasonló a natív gammája, stb.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5259 üzenetére
Passz. Spektrót többnyire csak szakmabelieknél találsz - mert átlagembernek minek kell ilyen méregdrágán, érted. Én egyszeri fotósként nem mentem ennyire bele ebbe, mert nekem megteszi a 2 dE eredmény is. Illetve olyan monitorjaim vannak, amikhez van letölthető korrekció.
Tudom, tudom az vki más gyártási szórásához van, de talán precízebb talán, mint a generic profil.A két ugyanolyan monitor - ha jól emlékszem - nálad ugyanaz a típus csak eltérő életkor?
Én eddig csak egyszer kalibráltam ilyet egy videós ismerősnek, de vak vezet világtalant alapon ugyan, de ott azért sikerült szemre hasonlót kihozni. Igaz azért a kettő közt elég durva különbségek voltak fényerőben és RGB gain-ben, szóval azt látva én nem lepődök meg rajta, hogy akár jó nagy szórások lehetnek még egy terméken belül is. Persze hozzá kell tenni, hogy ezek olcsó irodai monitorok voltak.Én magam én csak a laptopot próbáltam hozzákalibrálni a félprofi grafikus monitorhoz, de ott nyilván azért nem lett egyforma minden, mert az egyik 6 bit + frc és ~70% sRGB, a másik meg 8 bit + frc és vmi ~140% sRGB. A WB és fényerő úgy szemre megegyezett, de az árnyalatok nem voltak jelen a laptopon, amiket a másikon láttam.
Amúgy így emlékezetből asszem nálam is kicsit melegebbre kalibrál a DisplayCal, mint mondjuk a monitor gyári beállítása. De nekem ez tetszik. Verification jelentése szerint ez 6500 Kelvin, szóval én ezt elhiszem neki és én ennyivel letudtam a dolgot.
Hogy mit lát a szemem, az amúgyis szubjektív és nem mérvadó, mert pár perc alatt hozzászoksz.
Ez meg ugye nem ABX tesztkörnyezet, hanem mindennapi felhasználás, ahol változik a szoba fénye, változik a monitor fényereje, ki-/bekapcsol a kékfényszűrő a Windows-ban, stb.
Nekem a 3500 Kelvin-es kékfényszűrő képe is kellemes esti félhomályban. Egy idő után fel se tűnik. Akkor lesz hirtelen vörös minden, ha vmiért felnyomom a világítást a szobában és eltekerem D65-re a hőmérsékletét. Mert amúgy a világítás is inkább 3000 Kelvin-en szokott menni. D65-re csak színmunka esetén teszem fel, vagy ha nappal is kell a villany, mert annyira el van borulva.
Ezért is nem érdekel mit lát a szem, mert az nagyon jól alkalmazkodik bármihez. Összehasonlítani lehet csak objektíven, azt is csak gyorsan egymás után. Minden más látott dolog szubjektív. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti #5257 üzenetére
Lejárt a szerkesztés (köszi PH!):
Vagy told feljebb 100 Kelvinnel, ha hidegebbet szeretnél! Mindegy.
A lényeg, hogy ellenőrzésnél D6500-hoz viszonyítson a hitelesítés, különben helytelen következtetésből helytelen értékelést ad. Ha elmászik a WB akkor lehet, hogy D6400/6600-at veszi referenciának a DisplayCal és akkor érvénytelen az eredmény. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5256 üzenetére
Mit is szeretnél tulajdonképp elérni? Ha abszolút pontosságra törekedsz az ott kezdődik, hogy végy egy spektrofotométert. A vöröses szerintem természetesebbnek hat. Elvégre a WB is a kék-vörös csatornán mozog. A zöld tint sehogy se áll jól. De ha ennyire zavar a vörös, akkor csalj egy kicsit: vedd le mondjuk 6400 Kelvin-re. Illetve ne felejts el ellenőrizni sem! Lehet, hogy az ellenőrzésnél kijön a WB eltérés. Nekem pl a laptop képernyőn nehéz belőni nagyon a 6500K-t, mert egyszerűen elcsúszik cirka 50K-val. Aztán ha annyival lejjebb veszem, akkor utána már csak 30K-val csúszik el, stb. Ez olyan, mint a célba lövés. Kicsit kísérletezni kell vele. Persze laptopon nincs RGB gain nyilvánvalóan, így csak szoftverből tudja helyre húzni az RGB-t. Ráadásul 6 bit + frc panel, szóval lehetnek ilyen pontatlanságok amikor már csak 10-20 Kelvin finomhangolások mennek.
Persze, hogy létezik. Mivel az eszköz korrekció eltérő lehet. Elég ha a monitor típusánál egy nem megfelelőt adsz meg és láthatsz csodákat.
Sajnos ha egy a nem a te saját monitorod spektrumválaszához bemért korrekciót használsz, hanem vmi általános(an kielégítő) fájlt, abból lehetnek ilyen apró eltérések.Ennél pontosabb kalibrációhoz kéne a spektroval történő keresztkalibráció, ahol a - ha jól értem a koncepciót - a spektro beméri a monitor háttérvilágításának fényspektrumát, majd ehhez korrigál a kalibrátor. Mert amúgy max csak találgatni lehet, hogy egy fényforrás milyen spektrum görbével rendelkezik. Vannak ezek az általános fájlok a programokban amik vagy közelítik a valóságot vagy nem. Aztán vannak gyártási szórások a monitorokat illetően és a kalibrátorokat illetően is. Ha a te monitorod háttérvilágítása technológiából adódóan pl. más hullámhosszú vöröset bocsát ki, mint amire a szoftver a beállítások szerint számít, akkor ez lehet belőle.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
janos666 #5250 üzenetére
Ez így logikusnak tűnik, amíg arra építed fel az egészet, hogy te a képi tartalmat jeleníted meg a monitorodon hasonlóan mondjuk a hifizésnél az audió fájl lejátszása - ahol van értelme a bit perfekt kifejezésnek. Csak tedd hozzá, hogy az adatfolyam addig bit perfekt csak (ha megkerülöd a Windows keverőpultot pl Wasapi-val, mert default nem az) amíg eléri a dekódert, majd utána már az analóg lánc ráteszi a saját karakterisztikáját. A grafikus futószalagra visszatérve az ugye könnyen belátható, hogy vannak szoftveres és hardveres sajátosságai, szóval hasonlóan az audióhoz, te nem a jpeg-et nézed a monitoron, hanem azt a képet, amit a "bit perfekt" jpeg-ből generál neked a grafikus futószalag. Nem a jpeg fog kimenni DP-n/HDMI-n, hanem a VGA futószalagjának renderképe.
Ez meg hogy mennyire közelíti az etalont (ha létezik egyáltalán), az passz.
De gondolom nálam okosabb emberek nem véletlenül találták ki úgy a kalibrálást, hogy az az egész grafikus láncra alkalmazandó és nem értelmezhető a monitorra önmagában. Ugye egy dedikált monitor esetében a gyári kalibráció is csak annyit jelent, hogy kapsz egy hitelesítést arról, hogy a gyártó tesztpadján végzett mérés szerint a monitor valóban képes arra, amit a gyártó állít. De nem garancia arra, hogy otthon a te gépeden is azt látod out-of-the-box, amit kéne. Vagy szerinted miért terjedt el ez a szokás? Komolyan kérdezem, mert a közösség ezt általában axiómaként kezeli. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5243 üzenetére
Ez a történet nem kerek. Nem tudom mit csinálsz rosszul, de nem tudok már másra gondolni, mint hardver hibára.
Amúgy nem kereskedői support-ra gondoltam, hanem gyártóira. Adj be egy ticket-et Calibrite-hoz! Oázis féle kalibrációról csak hallottam eddig, de azt én komolytalannak tartom. Max ha beviszed a komplett géped, hogy na most ezt a VGA-t ehhez a monitorhoz legyenek szívesek (a saját kalibrátoroddal és szoftverrel a te esetedben).
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5241 üzenetére
Ennek így semmi értelme. Support. Aztán lássuk mit mondanak rá! Nincs kizárva a műszer hiba.
Csak hozzávetőlegesen, nekem nem volt probléma összekalibrálni egy félprofi monitort egy 6 bites TN laptop panellel - ugyanazzal a Display Pro kalibrátorral, ami neked is van. Ugyanolyan a WB, fényerő, minden. Persze avatott szem hamar kiszúrja, hogy utóbbi egyszerűen nem tud megjeleníteni sok árnyalatot (>99% vs <70% színtér lefedettség), de messziről hasonlítottak.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5239 üzenetére
Ha a gyári szoftver is tint-el, akkor kíváncsi leszek mit mond a support.
Azért a CCProfiler elég bolondbiztos tudtommal. Csupán egy next-next-finish varázsló az egész és jár a csomagban beépített korrekciós fájl is, igaz elég generic, de kielégítően kéne működnie a legtöbb monitorral. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5237 üzenetére
Esetleg a Calibrite saját szoftverével? Kaptál hozzá szoftvert, nem?
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5230 üzenetére
Boom!! My mind just exploded.
Én már azt sem értem miért kell ezt ki-bekapcsolni. Miért nincs vmi színtér transzformáció windows-ban, ami az SDR tartalmat a hozzá tartozó sRGB színtérben és gammával jeleníti meg HDR módban is. Szóval mappelje be nekem HDR módban az SDR tartalmat úgy, mintha be se lenne kapcsolva ha csak a szokásos nem HDR dolgok vannak megjelenítve. E helyett ahogy leütöm azt a kombót megvakulok, mert a böngésző fehér háttere ki fogja szúrni a szemem. Miért nem lehet átmappelni ezt a fehéret vmi emberi fényerőre, főleg ha van kalibrált képprofil telepítve?
Szóval kalap kaki, ahogy ezt a Win kezeli. Csúcsfényt nekem kb sosem szabadna látnom asztali munka mellett. Vagy nekem lóg bilibe a kezem, hogy lehetne ezt intelligensebben is. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5229 üzenetére
Fényerő szoftveres lekorlátozása csak a kontrasztot csökkenti valamelyest, ha nem tud kifutni a response görbe 255-ig. Én azt "as measured" beállításon hagyom és interaktívan állítom be a targetre. Így legalább egy csatorna mindig ki fog futni 255-re és így kapod a legjobb kontrasztot. Persze ez már csak szőrszál hasogatás a WB anomália mellett.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
thomasrc #5226 üzenetére
Elvileg VGA LUT-ból is helyre kell tudnia húzni a fehéregyensúlyt, ha nem nyúl az RGB csatornákhoz egyáltalán akkor is. Főleg laptopnál szokott így zajlani, ahol nincs is semmi ilyen lehetőség a beépített panelhez. Response görbén utána látszik is hasonlóan ahhoz amit a kolléga mutatott, hogy egyik-másik csatorna kicsit kileng a többitől. De D65-re be kell tudnia húzni szoftveresen is. Pont ez lenne a kalibrálás lényege.
Én is így oldottam meg a sajátomon, ahol az RGB csatornák beállítása sajnos globális, ugyanakkor a Custom képrofilokból többet is kalibráltam és lenne köztük eltérés RGB csatornában amit sajnos nem ment el külön-külön profilonként a monitor. Nem volt semmi gondom, a szoftver megoldotta. -
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5224 üzenetére
Hát ezek jó kérdések. Ennyire nem értek a monitorok lelki világához. Ezt lehet egy monitoros topikban kéne megkérdezni, mert itt sajnos nem jár túl sok szaki aki tényleg jártas a kalibrálásban. Esetleg a tévés topikban szokott lenni még pár szaki, aki keni a témát a kalibrálást is beleértve.
Én nekem már az magas miért nem tudja kihozni semlegesre a mérés a fehéregyensúlyt, pedig a beállítások mind jónak tűnnek. A háttérvilágításhoz is elvileg elégséges az LG WLED korrekció. Néztél hozzá letölthető korrekciót, hogy van-e?
A 8 éves monitornál is elvileg be kéne tudni állítania a fehéregyensúlyt még ha el is gyengült a háttérvilágítás kissé. De ha nem tévedek ez inkább a régi fénycsöves monitoroknál volt jellemző, hogy ahogy öregedett változott a színképe a fénycsőnek. A modern ledes monitoroknál már nem nagyon kéne ilyennek előfordulnia, főleg mivel az emberek 99%-a a fényerő negyedét se használja napi szinten.
Enyémben is elvileg van HDR, de soha semmire nem használtam (Win10-ben ez olyan esetlenül van megoldva, hogy kapcsolgassa ki-be az akinek két anyja van!).
-
Teasüti
nagyúr
válasz
BigBlackDog #5221 üzenetére
1. Felteszem jó a szemed és nem a zöld monitorhoz van hozzászokva.
2. Felteszem megfelelő korrekció van kiválasztva DisplayCal-ban a monitor(ok) típusához megfelelően.
3. Ha Calibrite a neve, akkor az kb egy teljesen új eszköz elvileg.
4. Felteszem, hogy a műszer teljesen felfekszik a monitorra; nem jut környezeti fény a szenzorra. A legjobb sötét szobában kalibrálni.
Ha a fentiek közül mindegyikre igen a válasz, akkor dobj fel egy-egy screenshot-ot DisplayCal beállításairól, amivel kalibrálsz. Ha minden jónak tűnik és mégse fasza, akkor lehet menni a support-hoz. -
Teasüti
nagyúr
Itt mindenki DisplayCal-t használ többnyire? Arról van vkinek vmi fogalma, hogy a profil információnál van a vga gamma táblázat és ott írja többek között, hogy 256 árnyalattal dolgozik a vga/képprofil (?). Nos, 10 bites meghajtás esetén ennek nem kéne 1024-et mutatnia?
-
-
-
Teasüti
nagyúr
Én spectral korrekciót választottam, egyet amiben hivatkoznak a mérőeszközre is, amit használok.
Szerintem átlag halandó ennél többet nem tehet otthoni körülmények közt. Amúgy passz. Gondolom csak bízni lehet benne, hogy megvolt hozzá a szakmai tudása az illetőnek, aki készítette a profilt. Valamint hogy nem túl nagy a gyártási szórás a kalibrátorok között. Erről nincs adatom. -
Teasüti
nagyúr
Érdekes. A típusszámra rákeresve TN panelt írnak.
Amúgy ez egy sikeres kalibráció, így ránézésre.
Itt szerintem nincs más teendő. Majd megszokod az új fehéret. Lehet, h gyárilag nagyon meleg volt a WB és most fura. Vagy erősen meleg szobavilágítás alatt nézed a monitort és lehet azért látszik kéknek. Azért egy 6500 Kelvin-es fehér nem fog beolvadni egy 3000 Kelvin világítású szobába.
Színmenedzselt munkára pl. a helység világítását is 6500-ra állítják be, hogy a szem azt lássa a monitoron, amit kell. Én is vagy nappali fény vagy D65 izzók mellett dolgozok képekkel (aztán persze este meg kikapcsolódáshoz már nem, akkor mehet a kékfény szűrő és a meleg világítás).
Viszont ha másik általad jónak tartott (bekalibrált) képernyőtől is nagyban elüt, akkor csinálj róla egy fotót: a két monitor egymást mellett, mindkettő riportját és a mérési beállításokat mellékelve. Annyit esetleg megnézhetünk nem-e vétettél hibát vhol a mérésben. -
Teasüti
nagyúr
Egyébként ha a típusnak megfelelő korrekciós profilt használsz és lemegy hibátlanul a kalibráció (nincs kitűnő anomália a grafikonokon és a számok is jónak tűnnek), valamint a hitelesítés is azt mutatja, hogy határértéken belül van minden, akkor megtetted amit lehetett.
Ha még ezután is kéknek látod a fehéret, akkor ez ilyen. Ezt tudja a monitor. Vagy pedig becsap a szemed, ami sokkal valószínűbb (pár perc után megszokod) - kivéve ha egymás mellé raksz két képernyőt és közvetlenül összehasonlítva is kékbe húz a kérdéses panel. TN panel amúgy sem a színhelyességéről híres, elvégre pár fokkal eltérő betekintési szögből mást fogsz látni.
Nem csoda ha alig lehet kalibrálni is.Laptopokba amúgy is dzsunka paneleket szoktak rakni nem csak az alacsonyabb árkategóriákban, de még fél misiért is.
Egyedül az ún. creator laptopokban van jó képernyő, amit kifejezetten videósoknak készítenek és egyéb szakmabelieknek, akik színmenedzselt munkára veszik.
Amúgy meg merőben eltérő képernyőknél ne várd azt sem, hogy egymáshoz képest 100% egyezést össze tudsz hozni, mert az sem reális. Még ha a fényerő, kontraszt és WB nagyjából megegyezik, a színtér lefedettség lehet annyira eltérő, hogy egyszerűen másnak látod az árnyalatokat ha egymás mellé raksz két kijelzőt.
Tehát az összekalibrálás is max akkor működik, ha két teljesen azonos monitorod van (és egyidősek). -
Teasüti
nagyúr
Jah igen, talán az egyik legnagyobb javulást el is felejtettem említeni: a szürkeskála helyrerakásával kapsz egy egyenletes kontraszt átmenetet a legsötétebbtől a legvilágosabbig. Talán ez a leglátványosabb változás a szín szaturáció megregulázásán túl.
Alapból nagyon sok megjelenítő túlságosan is kontrasztos, olyan szinten, hogy gyakran elvesznek már a képi részletek az árnyékos területeken és a csúcsfényeknél. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Dagidög #5052 üzenetére
Amennyire én tudom minden létező képernyőnél lehetnek ilyen eltérések, hogy mi a natív színhőmérséklete R=G=B értékeknél a szürkeskálán. Professzionálisabb monitoroknál ez pontosabb, gagyi képernyőknél meg mint az ökörhugyozás néha.
Ez is a háttérvilágítás és vezérlés minőségétől függ, milyen LED chip-ek vannak benne, azok DC vezérlésnél milyen fényt adnak adott értéken - pl barnába húz a fehér led alacsonyabb feszültségen, vagy elhidegül magasabb feszültségen, stb.
Viszont nem látom okát miért ne tudná helyrerakni a szoftver, már amennyire egy 8 bites vezérléssel ez megoldható. Nem lesz olyan pontos, mint egy hardveres kalibráció a maga 14 bitjével, de a GPU-s kalibrálás is meg kell tudjon közelíteni egy D65 fehéret. -
Teasüti
nagyúr
Csak ha szeretnél közel színhű képet látni úgy általában. Multimédiánál ez annyit jelentene, hogy azt látod, amit a film alkotója akart láttatni. Játéknál is jó, ha a helyén van a gamma és a szürkeskála. Képeknél meg ugye mondanom sem kell, hogy a bőrtónusok és a szaturált színek, meg úgy a színhőmérséklet általában lehet bárhol, csak nem ott ahol kéne. Lásd pl demó mód az áruházban kiállított tévéken, ami parasztvakításnak jó (szó szerint), de naoi használatra nem való (otthon a sötét szobában kiégeti a szemed, stb).
A másik a szemkímélés, ha esetleg gyárilag vmi nagyon hideg fényű, nagyon szúrós képe lenne. Illetve kalibrálhatsz környezeti fényre is, sötét szobába más beállítás kéne mint egy világos nappaliba, stb.
Szerintem mindenkinek kalibráltatnia kéne. Ha nem is az abszolút színhelyesség miatt, legalább a szemnek könnyed képi világ miatt. -
Teasüti
nagyúr
DisplayCal? Ha beállítasz egy színhőmérsékletet neki, akkor mire kalibrál? Mutass egy riportot! Én szoktam csalni kicsit a célértékekkel ha tudom, hogy alá- vagy fölélő a szoftver vmiért. Mittomén az enyém mindig hidegebbre kalibrál, mint szeretném ezért van, h 6500 helyett 6450-et adok meg neki, vagy 6400-at és egyszercsak véletlen pont beletrafál 6500 körülibe. Nem értem mi nem megy neki ezen, de ha egy kis eltolással bele lehet találni, akkor legyen hát!
Addig kell finomhangolni, amíg riportnál legalább azt feltételezze a program, hogy 6500 Kelvin lenne a kívánt érték és akkor ahhoz viszonyít. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti #5049 üzenetére
Eszközök gyártási szórása alatt ugye főként a mérőeszközt értem. Azt nem tudom az adott képernyő mekkora szerepet játszik a korrekciós fájl készítésekor. Gondolom a vmilyen minőségű fényspektruma el tudja húzni az eredményeket, ezért van technológiánként/típusonként más-más korrekció a kalibrátorhoz. Két technológia közt (pl. ccfl és wled) elég nagy diffi lehet, de egy családon belül (wled vs wled) remélhetőleg nem annyira mérvadó, amíg nem vmi dzsunka szar led chip-et raknak a monitorba.
-
Teasüti
nagyúr
3Ezt nem lehet megjósolni, mert hibás referenciával még a verifikáció is jónak tűnhet.
Egyedül spektroval lehetne ezt kideríteni, a digitális kalibrátorok nem abszolút pontosságúak.Gondolom olyan eltérés lehet, amekkora a gyártási szórás az eszközök között (kalibrálás után), hisz ideálisan a korrekciós fájl csak arra az eszköz párosra való, amihez készült.
Szuper képernyőnél ez remélhetőleg ilyen 1 dE alatt van bőven, de csupán találgatok. Gyenge minőségű képernyőnél meg lehet bármi, hisz még a led chip-ek is nagy szórást mutathatnak kínai és minőségi között. -
Teasüti
nagyúr
A programban van kereső is, ha véletlen szerencséd lenne - de ez nem valószínű, ha nem vmi populárisabb professzionális monitorod van. A "Correction" legördülő lista mellett vannak ikonok. Az egyik az online adatbázis.
Általában egy generic profil, mint az LCD White Led legalább kiindulásnak jó lehet.
Persze általában ez a korrekciózás itt véget is ér, hacsak nincs elfekvőben egy spektrofotométered is. -
Teasüti
nagyúr
Mit használsz? Az iProfiler-t (ha ez a neve a gyári szoftvernek, nem emlékszem) vagy mást?
A legtöbben mi DisplayCal-t. Utóbbiban tudok segíteni, de a súgója forgatásával hamar képbe lehet kerülni az alapokkal, illetve a weboldalán is van egy határ infó.
A masszív eltérés két ugyanolyan monitor között meg ne lepjen meg! Én az említett ismerősnél a sima irodai alkalmazásra szánt monitorok között - ugyanazzal a kép profillal - vmi 30% különbség volt fényerő beállításban, mire mindkettőt 100 kandelára hangoltuk.
RGB gain is merőben eltérőre jött ki a kettő között. -
Teasüti
nagyúr
Egy mérés simán eltarthat 15 perctől kezdve (gyors mérés és ellenőrzés alig néhány száz mintával) akár egy-két óráig is (lassú - értsd: precíz - mérés és több ezer mintás ellenőrzés).
A képernyő minőségétől függ leginkább mennyire kell precíznek lenni: egy minőségi monitor jó szürkeskálával és egyenletes gamma görbével kevesebb mintával is jó eredményt adhat, míg egy szar monitor meg több mérést kíván míg rendbe teszi nagyjából - amennyire lehetséges - a képet a szoftver. Vagy ha maximalista vagy, az itt csak időbeni hátrányt jelent.
És akkor hamar kiderül majd, hogy az első mérés nem optimális beállításokkal történt, de még a negyedik és ötödik se, mire kiismeri az ember a monitorát meg megismerkedik a technikával. Én első nekifutásra anno vagy két napig csak kalibráltam. De még most is van, hogy vmit máshogy csinálok újrakalibrálásnál.Ismerősnél is vagy három órát ott dekkoltam, mire a duál monitoros gépét belőttük videóvágáshoz - csak olyan nagyjából...
Aztán nekem még a gyors Pro változat van, míg a Studio elvileg lassabban is mér. -
Teasüti
nagyúr
válasz
ribarszki #5028 üzenetére
Távolabbi jövőben lehet érdekes lenne nekem is a TV kalibrálás, szóval nagyon érintőlegesen érdekelne csupán, hogy miként kell elképzelni ezt a kalibrálást?
Nekem úgy 6 éve volt utoljára tévém, vmi Samsung H6400 és ott úgy rémlik a képi beállításokból csak egy globális menü volt (nem rémlik, hogy bemenetenként külön mentette volna). Ez hogy működik egy HDR képes tévén, főleg ha alkalmazást is futtatsz? Van külön képbeállítás menü SDR-re és HDR-re?Én azt gondolnám, hogy ha tévé adásra kalibrálsz, akkor arról a bemenetről kéne kapnia a tesztábrát, mert a saját médialejátszó alkalmazás és egy külső HDMI forrás között nem biztos, hogy túl sok közös van. Hacsak nem a TV dekódolja az adást, de ha van külső set-top-box, akkor az is beleugat a képbe tuti.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Dagidög #5023 üzenetére
Persze. Úgy kezdődik a kalibrálás, hogy ki kell nyomozni milyen panel és milyen háttérvilágítás van az alanyban, majd ennek a típusához választani egy megfelelő korrekciós profilt kalibrálás előtt. Ez lesz a referenciája a kalibrátornak, amihez képest lehet viszonyítani a mérést. Ez olyan mint mondjuk a hőmérséklet mérés ahol a skálát gyártáskor jó esetben bekalibrálják (de ha már Prohardveren vagyunk, akkor ilyen a CPU hőmérséklet is, amit elvileg szintén kalibrálni kéne külső eszközzel és elmenteni ezt az offset-et, mert amit a szenzor mutat alapból annak nem biztos, hogy sok köze van a valósághoz). Vagy igazából bármilyen mérőeszköz esetén szükség van hitelesítésre és időnkénti újrakonfirmálásra, főleg digitális mérőeszközöknél.
Monitornál meg ugye fénymérés van, ami egy dimenzióval komplexebb dolog és ezek az olcsó kalibrátorok RGB színcsatornákat mérnek digitálisan, így ők csak szubjektív mérésre alkalmasak (gyártási szórás, nincs két egyforma minőségű eszköz, stb) amit el kell helyezni a színtérben egy referenciához képest.
Ez a referencia a korrekciós fájl, ami a monitor várható színképe és a kalibrátor által mért értékeket hozza közös nevezőre.
Itt azt kell látni, hogy mind a monitor, mind a kalibrátor mutat némi minőségi szórást, ezért ideálisan párban kellene bemérni őket spektrofotométerrel. Ekkor lehet kiküszöbölni a gyártási szórást.
Ha egy általános profilt választunk ("gyári" generic, vagy másik szoftverből betallózott, vagy mások által készített), akkor ott játszik némi pontatlanság, ami a mi eszközeink és a profil készítésekor használt eszközök minőségi különbsége lesz elvileg. Nemtom a generic profilok azok egy kiátlagolt ideális eszközre készültek-e és adhat egy jó kiindulási alapot olyan "jóvanazúgy" alapon, avagy IS szabvánnyal. Vagy ezek is egy valós eszközre lettek elkészítve és akkor a szórás nincs kiátlagolva, aztán történhet bármi ha a mi eszközünk színképe meg olyan távol áll a profil alapjául szolgáló képernyőtől, mint Makó Jeruzsálemtől. Gyanítom ekkor keletkeznek pl. magentába húzó fehérek.A legideálisabb ha van kéznél spektrofotométer (valószínűtlen) és lehet készíteni saját profilt.
A második legideálisabb, ha vki más ezt elkészítette ugyanilyen típusú eszközökre, és akkor azt betölteni. Ekkor persze lehet egy kis szórás, de olyan nagyon nem lehet mellélőni, mert legalább a technológia az garantáltan megegyezik. A nem ideális eset, amikor nincs ilyen profil, és vmi generic korrekciót kéne választani, ami meg vagy jó lesz vagy nem. Eltérő fénydiódák eltérő színképet adhatnak, és eltérő technológiájú panelek eltérő eredményt.
Pl. egy TN+film teljesen máshogy viselkedik, mint egy IPS. Elég csak ránézni a feketére, ami az egyiken szinte nem is létezik. A másikon se igazán egy OLED-hez képest. Aztán a háttérvilágítás minősége ugyanez. Öregedéssel meg még változik is. Egy kalibrátornak meg tudni kéne mivel van dolga - egy referencia -, mert nagyon el tudja húzni az eredményt, ha szar a korrekció.
Lásd a kollégánál feljebb! -
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti #5020 üzenetére
A korrekció ugye arról szól, hogy egy adott konkrét* képernyő fényspektrumát ismerve, valamint az adott konkrét* koloriméter spektrum válaszát is ismerve megtudhatjuk mi a valós objektív szín, amit éppen mérünk. Ha ez nincs, vagy rossz a korrekció, akkor a mérés szubjektív és így nem pontos. Az, hogy mennyire nem pontos az változó. Jó esetben csak pár százalék vagy vmi inszignifikáns DeltaE. Rossz esetben ez lehet nagyon rossz is.
*Ugye van gyártási szórás, ezért ideálisan egy korrekciós fájl kizárólag ahhoz az egy-egy eszközhöz való. Ugyanilyen típusú másik eszköz már eltérhet tőle. Ugyan az a téma, mint a képernyő kalibrációnál, csak ez a mérőeszköz kalibrációja, hogy a spektrumválasz vagy a mért eredmény az tényleg pontos-e.
Ezért van az, hogy ha rossz a korrekciós profil, akkor kvázi használhatatlan a kalibráció. -
Teasüti
nagyúr
válasz
general #5019 üzenetére
Vmi ott pedig nem stimmel. A kalibráció egy objektív dolog kéne legyen (korrekcióval), nem lehetnek szemmel látható eltérések két szoftver között, ha mindkettő optimálisan van beállítva. Ha jól láthatóan magentába húz a WB, akkor ott vmi nem jó.
Validálás után is ha azt hiszi a szoftver, hogy az úgy jó, akkor pedig a korrekciós fájl a ludas.De én még nem vetném el azt sem, hogy becsap a szemed. Mármint nem a különbségre értem, mert a színkontrasztot azt jól látjuk. De a fehéregyensúlyt te szemre meg nem mondod, hogy az pontos vagy nem pontos önmagában. Hogy neked természetesebbnek hat ha jobban zöldbe húz a tint, az egy dolog. Nekem is eltartott egy ideig az első kalibrálás után megszokni, hogy a fehér az nem az az éles hideg kalibrálatlan képernyő, amit addig évekig használtam.
szerk: a "gyári" az miért van idézőjelben? Ez a generic DisplayCal általános gumiprofilja? Azt csak akkor érdemes használni, ha nincs jobb. De az nem egy univerzálisan jó eredményt adó profil, nem jó igazából egy képernyőhöz+mérőeszközhöz sem 100%-ban, csak ahhoz amihez készítették. Lehet nagy általánosságban közelítheti a jó eredményt, lehet egyes esetekben meg nem. Ezek a generic profilok olyanok, mint a one-size-fits-all zoknik. A többségnek megteszi, de lesznek akiknek túl kicsi vagy túl nagy. -
Teasüti
nagyúr
válasz
general #5017 üzenetére
Ha csak fennáll a lehetősége, hogy nem a megfelelő korrekciót használod hozzá, az okozhat ilyen eltérést. Ha semmi se jó hozzá, akkor érdemes lehet megnézni a gyártó nem-e mellékel egyet a saját szoftverében, amit be lehetne húzni DisplayCal alá (i1Profiler fájlokat pl be lehet, ha jól tudom). Ha nincs és találni se lehet hozzá, a generic profilok meg mind szar eredményt adnak, akkor nincs más hátra mint fogni egy spektrofotométert és készíteni sajátot, az adott mérőeszköz és monitor pároshoz.
(Reálisabban keresni vkit, akinek van.) -
Teasüti
nagyúr
válasz
taranis #5003 üzenetére
A mintavételezéshez kéne vmi HDR képes cucc?
Az üzemi melegedésre és a környezeti hőmérsékletre is érdemes gondolni. Ha órákig megy a mérés és töltőre rakod, akkor lehet hűteni is kell.
De én előtte bemérném kalibrátorral, hogy egyáltalán mennyi az annyi mondjuk szobahőmérséklet és felforrósodott állapot között. Ha elég nagy a kilengés, akár vmi DIY is szóba kerülhet, ahol a kijelzőt leválasztva a készülékházról, esetleg aktív hűtéssel egész stabilan lehetne tartani. -
Teasüti
nagyúr
Szerintem annál fontosabb az ár/érték mutató. High end-nél eddig se volt akadálya a DisplayHDR1400-nak se. Majd ha 1000 euró alatt is minden gyártó 1000+ nit-et ad, akkor majd elgondolkozom a Pro Plus-on.
Addig még lehet aludni egy párat.
Egyelőre ott tartunk még, h sehol. Monitorban kizárólag a videószerkesztős képernyők tudják ezt (1500 euró felett), tévében meg a high end ha nem tévedek nagyot.
Aztán arról nem beszélve, h hányan vesznek akár csak 1000 euróért monitort hobbira.
A videósok persze most is megveszik, ha kell nekik a HDR grading a foglalkozásukhoz, de hobbira ők sem. -
Teasüti
nagyúr
Jah, csak ki ne derüljön, h a 8x8 csoportonkénti uniformity kompenzáció után beesik a fényerő.
Amúgy dicséretes, h van már ilyen tévében. Még a profi monitoroknál sem láttam ekkora felbontást erre a funkcióra. Asszem NEC is csak vmi két-három számjegyű zónával oldja meg az UC-t.
Más kérdés hogy mérik ezt be.
Mert egyszerű kalibrátorral biztos nem.
Amúgy a többi mozaikszó nekem kínai: mi a tök az az uled és xdr... -
Teasüti
nagyúr
Mennyibe kerülnek azok a tévék? Felteszem aki annyiért tévét vesz, az nem fog sokat vacillálni ezen a kérdésén.
Mi most itt arról beszélgetünk, h egy kocafelhasználó szeretné helyrerakni az irodai monitorát, aminek az értéke vetekszik a kalibrátorral. Persze felőlem vehet Plus-t is, ha úgy érzi később esedékes lesz egy alsó hangon 1500 eurós megjelenítő (jelenleg), de akkor még mindig lecserélhető a Studio is. (Esetleg ha addig fejlődik a panel technológia és jönnek az új generációs mérőeszközök 2000 nit feletti tartománnyal?) -
Teasüti
nagyúr
Otthonra, ha csak magam részére kell, akkor én most Studio-t vennék. Lassúnak lassú (vhol mintha azt olvastam volna, h 1 mintavételezés/s a limitje, de nem vennék rá mérget), a Pro azért 3-5x gyorsabban végez, de egy felhasználóra ez szerintem kibírható kétharmad áron. Pro az akkor jön jól, ha másnak is akarnék kalibrálni (azért nem mindegy, h két órát vagyok ott nála vagy egész nap) vagy a gyári szoftvert akarod használni VAGY (és ez egy bazi nagy vagy) hardveres kalibrációhoz kell és a monitor a Pro-val kompatibilis csak (pl az én Dell-em is kizárólag a Pro-t ismeri). Persze ez utóbbi csak professzionális monitoroknál érdekes.
A Plus pedig... nemtom. Szerintem belátható időn belül nem lesz rá szükség, de ezt döntse el mindenki maga! Azért 1000 nit sem kevés és jelenleg a max az a DisplayHDR1400 hitelesítés, de már a DisplayHDR1000 matricához is mélyen zsebbe kell nyúlni és mindkettő inkább videós monitoroknál elterjedt, konzumer kategóriában még nem igazán.
Én nem adnék ki arra egy valag pénzt, h talán majd 8 év múlva nem lesz elég nekem otthonra az 1000 nit-es tartomány.
Meg azért azt látni kell, hogy a HDR10+ és a Dolby Vision jelenleg 4000 nit-ig szabadon skálázható, szóval amint jön a technológia hozzá, úgy lesz elavult nem csak a Pro, de még a Plus is. Persze szerintem ez bőven overkill a konzumer piacon, de érted. Azért ez nem egy jó befektetés szerintem egy progresszív IT piacon.
Kicsit olyan, mint a gép építés: azt kell szem előtt tartani ami éppen elérhető, különben sose vennék semmit ha mindig az újat várnám. -
Teasüti
nagyúr
Elvileg a Rec2020 támogatott.
Ahogy írtam is nappaliba max betűző napfénynél jól jöhet. De este nekem a legfontosabb fícsőr egy tévében a fényérzékelő. Nem hogy HDR-t, hanem automata lesötétítést tudjon inkább!
És ha megoldanák, hogy ilyenkor ne legyen szürke a fehér, annak tudnék csak igazán örülni.
Telefonban van közvetlen tapasztalatom a 6-700 nites képernyőkkel, amik napsütésben is olvashatóak maradnak - nagyjából. Ez szupi, de nekem többnyire az a fontosabb, hogy meddig tud lemenni sötétben.
AMOLED az már nem rossz a feketéjével, de azért jó lenne ha szoftveresen is hajlandó lenne minimumra szabályozni, nem csak manuálisan.
HDR tévé meg csak úgy tehetné be a lábát hozzám, ha fényérzékelővel beszabályozza magát a környezeti fényhez és egységes marad kontrasztdinamika a képernyő és a környezet között. -
Teasüti
nagyúr
A i1 Display Studio a belépő szvsz. Legalábbis ez biztosan nem kémiai szűrőt tartalmaz, hanem ugyanazt a cold mirror alapú optikait, mint az i1 család többi tagja. Szóval ez a tartós eszközök belépője. Tudásban meg annyi, hogy lassúbb. Pro-hoz képest jóval tovább tart a mérés. Meg a szoftvere le van butítva, viszont 3rd party-nál ez meg nem igazán releváns.
Összehasonlító táblázat szerint (most találtam csak az Overview lap alján) más hardveres különbség nincs a Studio és Pro között, csak szoftveres. E szerint a Studio is tud wcg-t és 1000 nit-et.
Háztájira meg szerintem mindegy milyen gyors. Ki lehet bírni pár havonta azt a plusz időt.
A sebesség inkább akkor fog számítani amikor másnak kalibrálsz, mert hogy simán el lehet tölteni vele egy teljes műszakot, mire kikísérletezed a legjobb eredményt.
Plus az szerintem úri huncutság még 10 év távlatában is. Legalábbis én el nem tudom képzelni, hogy valaha szükségem lenne >1000 nit-es monitorra. 120 kandelára kalibrálok, a felett nekem bántóan fényes dolgozni rajta. HDR-t én max nappaliba tudnék elképzelni, ahol ha besüt a nap és kimossa a tévé képét, akkor tényleg semmi sem elég fényes. De nappali fény hiányában már kösz, de nem. Nem akarok én megvakulni! -
Teasüti
nagyúr
-
Teasüti
nagyúr
[link]
AVS fórumán kicsit tájékozottabbak. Szóval az új i1 család mindegyik tagja létező termékek átcímkézett újrakiadása. A Studio a ColorMunki-t váltotta, a Pro az maradt ugyanaz ami addig kapható volt, és a Plus az az OEM verzió volt a régi Pro-ból, ami nem volt boltban kapható.
Tehát ezek szerint már 10+ éves eszközök vannak piaci forgalomban mind a mai napig. Az átcímkézés is csak egy marketing fogás volt, szóval nem látom okát a támogatás megszűntetésének belátható időn belül. Meg amúgy XP-s meghajtók is tudnak még működni W7/10 alatt.
A ColorMunki meg elvileg ugyanaz a hardver, mint a Pro, csak szoftveresen lebutítva (lassúbb mérés és a gyári szoftver egy hülyebiztos frontend). DisplayCal-lal elvileg működik mindegyik.
Ha mégse, akkor max elállsz a vásárlástól 14 napon belül.
#4973Joshi
Tehát ezek értelmében eladtad, majd megvetted csontra ugyanazt a terméket drágábban?A korábbi retail verziós (és a mostani) Pro 1000 nit-ig tud mérni elvileg. Az kevés?
-
Teasüti
nagyúr
válasz
kuyarashi #4967 üzenetére
IPS sem jelent semmit önmagában. Régen még talán, amikor még a TN és a VA volt elterjedve és az IPS drága volt. De manapság már IPS-ből is gyártanak nagyon olcsón kritikán aluli vackot. Kalibráltam ismerősnek nagyáruházi monitorokat: sztenderd office felhasználásra szánva ha nem tévedek, két teljesen azonos típus egy időben vásárolva. Meg nem mondom mik voltak, csak az árkategóriára emlékszem ami olyan 100-150 font között volt újonnan, szóval belépőnek is az alja. Out-of-the-box köze nem volt a kettőnek egymáshoz, interaktív mérésnél az RGB gain eltérőre jött ki, de ami meglepett, hogy a fényerőben meg vmi ~20 érték különbséggel a menüben jött ki 120 kandelára mindkettő. Profilozás után meg sRGB lefedettség ilyen 70-75% között. És eskü videós a pali.
Azt mondanom sem kell, hogy black bleeding meg felhősödés...
Szóval IPS-ből is lehet gyártani ami még egy jobb fajta TN panelnél is gyengébb. -
Teasüti
nagyúr
Egyébként amire neked kell arra van egy olcsóbb megoldás: a fapados Studio változat az i1 Display-ből. Nem tudom pontosan milyen hardveres/szoftveres eltérés van a 3 verzió között, nem értek a lelkivilágukhoz, de a gyári oldal a Pro-ra írja a wide gamut-ot, a Plus-ra írja a HDR-t és a Studio-nál nem említi egyiket sem. Szóval ha SDR és sRGB neked elég, akkor a Studio-val meg lehet spórolni pár tízest.
A sorrend pedig elvileg így alakul: Studio -> Pro (ez a régivel azonos, és a régiek nincsenek lekorlátozva SDR-re se és asszem 1000 nitig tudtak mérni - ezt sorozatszám alapján lehet beazonosítani, h mikor gyártották) -> Plus (ez tud mindent wcg-től 2000 nites HDR-ig bezárólag).
A jövőállóság miatt érdemes lehet megfontolni kell-e valaha wcg monitor vagy hdr. Ha nem, akkor a Studio bőven megteszi.
Teljesen mellékesen szerintem a wcg monitor felesleges önszívatás. Fotósként mondom, hogy kár volt megvennem. Még a legtöbb nyomdába is sRGB-ben kell feltölteni, szóval jó sok mizéria a semmiért. -
Teasüti
nagyúr
válasz
kuyarashi #4963 üzenetére
Jut eszembe, mi van vele? Ezer éve nem látom itt.
Nemtom, akartam már kérdezni. Igazából ő a szakértő, én csak kontárkodok itt.
#4964_q
Ezeknél az eszközöknél nincs igazán mesterséges avultatás. A pl. Spyder nevet én már gyerekként is láttam felbukkanni az akkori PC újságokban (PC World vki?). Bőven túlélnek több generációnyi Windows-t is. Display Pro pl 2011-ben jelent meg és a mai napig ez a gold standard a piacon. Valamint a Display Pro-nak nem rég jelent meg a ráncfelvarrott verziója, ami lényegében ugyanaz a termék* új névvel és vmi firmware manipulációval (Plus és a Studio - egyik tud HDR-t, a másik meg nem). Szóval szerintem egy darabig még maradni is fog.
*A tévedés jogát fenntartom. -
Teasüti
nagyúr
Hardver nélkül nincs kalibráció. A szemed becsap.
Hát ha visszaolvasol párat, akkor láthatod hogy sajnos az olcsóbb eszközök nem tartósak. Spyder és belépő társaiban megfakul a színszűrő idővel. i1 Display Pro-ban a színszűrő meg nem mutatja jelét öregedésnek. Szóval azt kell átgondolnod mennyire fontos ez neked.
Elméletileg bizonyos időközönként újra kellene kalibrálni minden monitort ahogy öregszik.
Ha tartós használatra kell és színhelyes munkát végzel, akkor sajnos i1 Display Pro alatt nincs élet. Ilyen olcsó kémiait csak akkor vennék, ha megtérül az ára 1-2 éven belül. Mert hogy utána lehet cserélni újra... Hobbinak nem olcsó dolog a színmenedzsment.
A legolcsóbb megoldás, hogy vkivel bekalibráltatod. Ha nem ez a munkád, akkor nem kell túl gyakran elvégezni, mondjuk évi egy mérés szerintem megteszi otthonra.
Más dolog mondjuk egy filmipari colorist, mert ők meg hetente kalibrálnak monitort azon a szinten (persze nekik a szemük se rebben már ilyen kiadásoktól). -
Teasüti
nagyúr
Igénybe veszel ilyen szolgáltatást*, ahova elviszed a gépedet egy az egyben (vagy kijönnek házhoz - nem tudom odahaza van-e ilyen opció). Vagy keresel vkit, aki megoldja maszekban.
Ha kedved támadna magad csinálni, akkor épp pár hsz-szel feljebb láthatod a beugró árakat.
Utóbbi esetben az anyagi vonzatán kívül számíts még egy meredek tanulási görbére is meg pár nap kísérletezésre, mire belejössz.
*Oázist szokták emlegetni sokat. Mondanám, hogy vidd be oda a géped ha tudod, de átfutva a leírásukon ezen fennakadt a szemem: "A kalibrálást minden esetben ATI FirePro kártyával végezzük, ennek oka, hogy ezek a kártyák tudják DisplayPorton keresztül a csatornánkénti 10 bites pontosságot, ami a kalibrálási eredményünket nagyban javítja. Ezért lehetőség szerint minden monitort DisplayPorton keresztül kalibrálunk."
Ezek után szerintem hagyjuk az Oázist... -
Teasüti
nagyúr
Arra figyelj, h fekete háttérrel és besötétített szobában mérj ha tudsz. Nálam az i1Pro akárhogy teszem a monitorra, nem szigetel tökéletesen. Zseblámpával simán el lehet húzni az interaktív mérést fél-egy kandelával. Az pedig fekete mérésnél katasztrófa lesz, ahol nulla közeli értéket kéne mérni. A kontrasztarány meg a legsötétebb és legvilágosabb értékekből adódik.
A gain feltolásával nem hiszem, h nyersz bármit, szerintem azok csak arányszámok egymáshoz. De próbáld ki, meglátjuk.
Elvileg a max fényerő meg nem szól bele a kontrasztba lcd monitornál, a kijelző tartalma fizikailag nem változik mindegy milyen háttérvilágítást raksz mögé.
Kontraszt az papíron nálam is siralmas tesztelők eredményeihez képest, de ez van. Erről írtam feljebb. Nem akadályhoz semmiben igazából és szemre rendben van a kép. -
Teasüti
nagyúr
Írtad korábban, hogy az rgb gain manuális állításával nem kell foglalkozni mert a kalibrálás azt is megoldja, viszont hogyha kikapcsolom kalibrálást (reset video card gamma table), majd belövöm kb. szemre a fehéret és visszarakom a kalibrált profilt*, akkor nem zöldes, hanem kékes lesz a vonalak mögötti fehér háttér.
Remélem ezt nem kell megmagyarázni miért nem jó így.
Viszont amit én nem értek, hogy miért színeződik el az a teszt minta. Erre nem is láttam különösebb magyarázatot az Eizo oldalán, legalábbis nem említik mit jelentenek ezek a jelenségek. Felteszem az éles és keskeny függőleges vonalak nehéz feladatnak bizonyulnak annak a képernyőnek a subpixel geometriája miatt. Elvileg ha a szürke skálád helyre kerül, akkor nem kéne látnod elszíneződést itt sem. Gondolom...
Ha csinálsz egy report-ot a profilról (Verification), akkor ott lesz egy RGB Grey balance grafikon. Azon látni fogod, hogy mennyire szürke a szürke. Az Eizo teszt vhol középtartományban lehet ránézésre....És akkor ezzel el is érkeztünk oda, hogy a kalibrációhoz elengedhetetlen a tapasztalat és a kellő információ a teszt alanyról: megfelelő korrekcióval és beállítással addig kísérletezni, amíg a profilozás utáni hitelesítés is kielégítő eredményt ad. Én a mai napig nem tudok kihozni a monitoromból annyit, mint mások. Pedig napokig gyurmáztam már vele. Nálam a kontraszt rendre alacsonyabb, mint a többieknek és még nem jöttem rá mit rontok el. Sajnos a tesztoldalak nem közlik le a kalibráló szoftver beállításait, csak az eredményeiket. Illetve nincs univerzális recept sem pl a fekete pont eltolásra és korrekcióra, stb. a haladó beállításoknál.
Tekintve, hogy nálad túlmelegedés is szóba jöhet, ezért javaslom bekapcsolni a haladó beállításokat és az első fülön a fehér és fekete pont elcsúszás kompenzációt. Ezzel javíthatsz kicsit a pontosságon. Persze csak addig, amíg a panel működőképes marad és nem "megy el" a képe.
Ezt a szürkülést amúgy sem értem, nekem a ccfl technológiából egy monitorom volt csak, kb 10 éve és nem rémlik, hogy az szélsőségesen melegedett volna.
Talán ideje nyugdíjazni ezt a monitort.Állítsam be szemre a fehéret a monitor rgb gain csúszkáival, majd úgy indítsam a kalibrálást?
A szemed becsap. A környezeti világításhoz alkalmazkodik. Ha szemre is jó lenne, kidobnánk a műszereket az ablakon.
De végső soron "csak" multimédiára kell, szóval nem rugóznék túl sokat az ügyön. Ha tetszik az eredmény, akkor kit érdekel, hogy a szürkeskála helyenként zöldbe csúszik kicsit, vagy a színhőmérséklet 200 Kelvinnel melegebb, vagy az átlag Delta E relatíve gyenge?
Legyen egy szemnek könnyen emészthető természetes képed, emberi bőrszínekkel és ne legyen neonszínű egy gyümölcs vagy akármi és már jó is vagy szerintem.
Ehhez igazából semmi más nem kell, mint egy semleges színű szürke skála egyenletes átmenetekkel. Ha ez megvan, akkor a színátmenetek és a kontraszt is hű lesz a valósághoz. -
Teasüti
nagyúr
Korrekció nélkül nincs referencia, amihez hozzá lehetne mérni a kalibráló eredményét. Mivel a kalibrálók nem abszolút pontosak (egyes monitor technológiai sajátosságok nagyon el tudják vinni a mérést), ezért ez így semmi jót nem eredményez.
Hogy érted, h szürke a monitor a műszer alatt?
Azokat a teszteket még nem láttam. Majd otthon átnézem miről van szó.
-
Teasüti
nagyúr
Én gúgliznék kicsit a monitorod típusával és a displaycal hívószavakkal. Vhol vki biztos kalibrált már ilyet. Ha nem, akkor pedig a háttérvilágítás és a panel típusával keresgélnék. Végső soron vmi generic korrekció is lehet belőle, csak arra kell figyelni, h az adott technológiához készült-e.
100%-ban úgyse lesz pontos egyik se (ahhoz sajátot kellene készíteni, egy olyan műszer meg 800k-nál indul, ami hitelesíteni tud egy kalibrálót), csak közelíteni lehet hozzá.
Ha megvan melyik korrekciós profilt érdemes használni, akkor utána már révbe értél, legalábbis multimédiára én nem gondolnám túl a dolgot.
Fényerőnek azt választasz ami tetszik. Kontrasztot nem befolyásolja. Delta E... Az passz. Ccfl nem tudom hogy öregedik. Ha változik a színképe különböző fényerőn, stb. akkor az hatással lehet a színekre is. Elvégre a képernyő csak egy színszűrő, a fényt (és minőségét) a háttérvilágítás adja. -
Teasüti
nagyúr
Először is tisztázni kell mi a felhasználás?
Multimédia vagy munkaeszköz?
Multimédiánál kb itt végeztél is, hisz se a filmeken, se a játékokban nincs igazi előnye a kalibráció pontosságának, csupán egy szemhez gyengéd és természetes színvilág (vagy legalábbis amit az adott tartalom készítője megálmodott, azt látod viszont hűen). De ennyit már egy félig szar relatív magas Delta-E értékkel is lehet hozni, tartalom fogyasztáshoz ennél többre nincs is szükség: színhőmérséklet legyen a helyén, kontraszt legyen jó, fényerő vmi neked kényelmes legyen, a színek meg szubjektívek.Munkánál viszont más. Ott vannak sztenderdek. Itt a fényerővel kezdődik a dolog.
Fotósok többnyire 100-140 kandela közé kalibrálnak, ez van közel kb a nyomtatásban látottakhoz (de persze ez is próba cseresznye alapon megy és adott megtekintési/munka környezet világításától függ jobban mennyire lehet egyeztetni a monitort a fotópapírral).
Videónál meg 100 kandelára SDR tartalomnál és 1000 nit HDR tartalomnál (ez a veszély ahogy nézem nem fenyeget).
Ezt a második fülön a "White level" opcióval tudod megadni, majd a monitoron egy-két nittel érdemes fölé lőni. Tehát interaktív mérésnél inkább felette legyen kicsivel, mint alatta a fényerő. Szoftveresen le tudja szabályozni, de adni rá fényt nem tud.Valamint kérdéses hány biten vezérled a monitort és az a monitor milyen beállítások mellett kalibrálható natív színtérre. Egy 8 bites színcsatornával érdemes az RGB csatornákat a monitoron beállítani. 10 bitnél már akár rá lehet bízni a GPU-ra is (kalibráció helyre rakja nagyjából a színhőmérsékletet, így nem muszáj bántani az RGB gain-t, ha emiatt a monitor hisztizik vmi másik beállításra ami meg pont kéne - pl az enyém Custom képprofillal nem engedi bekapcsolni a háttérvilágítás kalibrációját, ami tiszta gáz de evvan). Illetve van-e a monitorban 3D LUT? Ha van, akkor általában az adja a legpontosabb eredményt, ha csinálsz egy hardveres kalibrációt a monitorhoz adott szoftverrel (ha támogatott a kalibrálód...), majd egy szoftverest is ez után (DisplayCAL-lal).
DisplayCAL-ban meg az egyik legfontosabb a mérőeszköz korrekciója. Nálad vmi generic S-PVA van, az nem tudom mennyire jó. Esetleg érdemes lehet keresni egy a monitorod típusához valót, amit Spyder-rel csináltak (első fülön a "Correction" melletti földgömb ikon).
Általános érvényű, hogy a monitor háttérvilágításának fajtája szabja meg milyen korrekció kell a műszerhez. Egy rosszul megválasztott korrekció simán tönkre tudja tenni a mérést. -
Teasüti
nagyúr
Nem igazán. Kamera profilozásnak nem az a célja, hogy korrigált színeket kapj. Az sajnos kamerától függetlenül sokkal inkább a jelenet világításán múlik. Ezt pedig jelenetenként kell korrigálni, már ha az a cél, hogy egyeztesd a színeket is a videóban klippenként egymáshoz és más gyártmányú kamerákhoz is.
Kamera profilozást is inkább úgy kell elképzelni videónál, hogy nem egy egyetemes sztenderdhez igazítanak, mivel olyan nincs - a színkorrekció is többé-kevésbé szubjektív. Hanem mondjuk egy másik kamerához. Pl. Canon színeket Sony-val, vagy Fuji színeket Panával, stb. Erre vannak már LUT-ok, amik emulálnak egy adott képprofilt egy adott kamerán a te kameráddal készült log-on. De ettől függetlenül a felvett jelenetben lévő színek a beeső fény minőségétől függenek leginkább, emiatt úgyse úszod meg a pepecselős munkát ha ezt korrigálni akarod egy adott kamerán. Két különböző kameránál már lehet LUT-ozni, hogy legalább a kettő közti eltérést minimalizálni - de ez is csak kiindulási alapnak jó.Szóval a továbbiakban én a videóvágás szerinti színkorrekciót nem mosnám össze a kamera profilozással (vagy bármilyen eszköz színkalibrálásával, ami azt illeti), mert semmi köze a kettőnek egymáshoz.
-
Teasüti
nagyúr
Szerintem jobban jársz, ha szkópon húzod be a colorchecker színeit ahova kell.
Kb mindenki ezt csinálja és így is oktatják.
Egyes szoftverek, mint például Davinci Resolve automatikusan el tudja végezni ezt a műveletet pár támogatott márkával (X-rite az pont kompatibilis).
Ellenben videó esetén még sosem láttam senkit LUT-talb.szakodniszínkorrigálni (kivéve technikai LUT, mondjuk színtér konverzió, stb), ahogy janos666 írja.
Javaslom gyere át ide, itt kaphatsz tippeket. -
Teasüti
nagyúr
válasz
general #4892 üzenetére
Amúgy a kontrasztra visszatérve, esetleg megpróbálhatod a Black Output Offset-et a másik végletben hátha javul a kontraszt (feltételezem 100%-on van, ha preset szerinti 2.2-es gammával kalibrálsz).
Én se értem teljes mértékben a technikai hátterét, de ez elvileg a gamma görbe illesztését tologatja a függőleges tengelyen aszerint, hogy az az ideális görbére illeszkedjen minél jobban (sztenderd színek) vagy inkább a panel adottságaihoz idomuljon inkább (a panel natív gammáját részesíti előnyben és elvileg ez adja a maximálisan elérhető kontrasztot az adott panelen).
Én nekem a kalibrált színek fontosabbak, így inkább az ideális görbét részesítem előnyben a panel natív feketéjével szemben (ami ugye RGB 0, 0, 0 érték lenne, de ezt ugye kénytelen megemelni a kalibrálás a színhőmérséklet miatt). Multimédiára mehet a panel natívja, ott senkit nem érdekelnek a színek reprodukálhatóságai. -
Teasüti
nagyúr
válasz
general #4892 üzenetére
DisplayCAL-ban keress az adatbázisban korrekciót, hátha más vki már elkészített hozzá egyet. Ha nincs, akkor a hardveres kalibrációhoz szükséges szoftverből lehet importálni a korrekciós fájlt DisplayCAL-ba. Ez utóbbit még én se próbáltam, én csak letöltöttem egyet oszt kalap kabát. De ha a kalibrátor szerint minden fasza, de mégsincsenek jó helyen a színek, akkor én is a korrekcióra tenném a tétem.
Természetesen az adott munkakörülményekhez - értsd fényviszonyokhoz - kell mindig beállítani a szükséges fényerőt a monitoron, majd ezután kalibrálni.
Ezzel én nem teljesen értek egyet. Multimédiára talán így kell, ott igazából senkit nem zavar milyen világos a monitor. Ami jólesik.
De professzionális felhasználásnál a környezet az kontrollált (mind megvilágításban, mind színhőmérsékletben - fotósok D65, nyomdászok D50 fénytesteket használnak elvileg, video broadcast az félhomályban történik, mozi az vaksötét stúdióban, stb) és a monitort pedig össze kéne egyeztetni a végtermékkel: ha ez egy nyomtatott papír alapú fénykép, akkor azzal. És ehhez a fényerőt pedig úgy kell belőni, hogy kb szemre megegyező legyen a papír (az adott világítás alatt és természetesen profilozott a nyomtató is) és a monitor. Az "ipari sztenderd" az csak egy kiindulópont, de ha nyomtatáshoz kalibrálsz akkor ezt csak empirikus úton lehet megállapítani a helyi adottságok szerint.
Más végtermékeknél más eljárások vannak (SDR videó az fixen 100 nit, HDR videó az szabvány szerinti 1000 nit, webes grafikánál megoszlanak a vélemények, stb).
Másrészt pedig nem értek egyet a kontrasztarányos okfejtéssel sem. A kontrasztarány a legvilágosabb és a legsötétebb színárnyalat matematikai arányszáma. Csupán egy mutató. Jelzésértékű, nem több. Attól, hogy a fekete nem fekete, attól a gammának még a helyén kell lennie, csak a görbe alja van lecsapva. Ennyi. A fekete mélysége nem igazán szól bele egy fénykép kontrasztjába grade-eléskor, elvégre a középtónusokhoz ahol a bőrszín is van, semmi a köze a feketének. Szerintem teljesen mindegy, hogy 0.08 kandela vagy 0.16 kandelán van a feketepont. A gamma a helyén van (már amennyire helyre lehet tenni 8 biten szoftveresen), onnantól a grade-nek is azt kell mutatnia, ami. A fekete meg azért nem annyira szánalmas egy IPS monitoron, hogy "film look"-os szürke legyen belőle, szóval szerintem kár rajta rugózni. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Teasüti #4887 üzenetére
Kicsit félreérthető voltam. Hadd tegyem hozzá, h fotósként tevékenykedek és nekem a munkámban semmilyen hátrányom nem származott eddig abból h a monitoron alacsonyabb a kontraszt a specifikációnál.
Ugyanakkor látni kell azt is, hogy 120 nitre kalibrálok (videóhoz 100 nit) és ez alacsony fényerőnek számít az olvasott tesztekhez képest. Bár elvileg a kontrasztnak majdnem függetlenek kéne lennie a fényerőtől egy lcd panel esetében szerintem, mivel a fehér- és feketepont együtt mozog a háttérvilágítás változtatásával. 0.08 nit feketéből lesz 0.16 nit kétszer akkora fényerőn, stb.
Ha innen nézem, akkor a 700 alatti kontrasztarány tényleg szánalmas kicsit. Ugyanakkor a tesztelők szabadabban kezelik a fényerőt. 200 nitre kalibrálhatnak, stb. (Igaz láttam eredményt a 100 nites rec709 profilban is 1000 feletti kontrasztra. Arra azért kicsit irigy vagyok.) De nekem mint fotós teljesen mindegy, hogy a fekete 8 század kandela vagy 16 század kandela fényt bocsát ki. Nem múlik rajta semmi.
A fekete mélysége nem igazán ütközik ki az én környezetemben, max egy vaksötét szobában látszana a fekete monitor sejtelmes fénye, ami esetleg filmezéskor lehetne zavaró. De nem filmezek monitoron...Valamint érdemes megjegyezni, h a kalibrálók is pontatlanok a fekete mérésében, szóval itt lehet szórás bőven az eszközök között.
Nálam pl a szürke színhőmérséklet grafikon megbolondul és extrém kilengéseket mutat az árnyékokban. Ez a jelenség (nekem) megszokott, így könnyen belátható, h - az én eszközöm (i1 pro) - nem tudja mérni olyan pontosan a feketét. Nálam a max delta E is általában mindig egy sötét árnyalatnál történik.Így a kontrasztarány is csak tájékoztató jellegű.
Szerintem nem érdemes nagyon rugózni rajta. -
Teasüti
nagyúr
válasz
general #4885 üzenetére
És mi a baj azzal a kontrasztaránnyal azon kívül, h nem tetszik?
Enyém (up2716d) is rendre 600-700-as kontrasztot produkál 100/120 niten, pedig tesztek szerint 1000 fölött kellene lennie. Hát ez van. Pedig elvileg hozzávaló korrekciót használok, spektrofotométeres méréssel. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Zsiráfnyál #4882 üzenetére
Ha össze akarod hangolni a kettőt, azt csak műszerrel lehet. Egy rendes kalibrálással választ kapsz arra is, hogy melyik monitornak mekkora a színtere számszerűsítve.
Viszont ezt már az új vga-val intézd, mert a kettő együtt alkotja a képet és a színek eltérhetnek két vga-n is. -
Teasüti
nagyúr
Üdv!
Dell up2716d lelkivilágáról kérdeznék. Itt azért többeknek van ezzel tapasztalata és nincs saját topikja. Szóval rábukkantam a 24 hz-es módra, amit 2048x1080-as felbontáson tud.
A gondom, hogy ez látszólag nem valódi 24p, mert az RTINGS tesztvideó 3:2 pulldown-ra utaló sakktábla mintát jelenít meg. A 60 hz meg katasztrófa, de azt hagyjuk is.
A monitor egy 1060 gtx-es laptopról van meghajtva DP porton.
Van arról tudomása valakinek, hogy ez "true 24p" lenne és a gép nem tud kadenciahelyesen lejátszani*, vagy pedig a monitor elektronikája akar becsapni és ez egy hardveres 3:2 pulldown egy 60 hz-en hajtott panelen?*Hisz még egy szerencsétlen Youtube is akadozik Chrome böngészőben teljes képernyőben ha előtérben vannak a kezelőszervek. Majd közel judder-free a lejátszás ha rejtve vannak.
Nem gondolom, hogy egy i7-es laptop dedikált gpu-val nagyon zavarba jönne egy Youtube-tól, szóval itt vmi nagyon nagy kóklerség lehet a háttérben. Gondolok itt a Google programozók anyukáira. -
Teasüti
nagyúr
Hagyom a francba, elment a kedvem.
Ez egy olyan termék, aminél a gyári kalibráció egyszerűen jó úgy, ahogy van.
Nem tudom mihez nyúljak. Sajnos az adatbázisban nincs hozzá spektrális korrekció. Arra még kíváncsi lennék, mennyit érne egy colorimeter profilozás ehhez a megjelenítőhöz.
De ezért hótziher nem veszek olyat, a munkához nincs rá szükség. -
Teasüti
nagyúr
Egyszerűen nem bírok ezzel a tablettel - Microsoft Surface Go. Egész álló nap ment a kalibráció és egy jó eredményt nem kaptam.
Bármit csinálok összenyomja a tonal range-t. Főleg az a black lifting zavar, de a teteje se fut ki egyik csatorna tetejére se érthetetlen módon.
White/Black level: As Measured.
Whitepoint 6420K (erre rendre 6540K körüli eredményt kapok, ami nem rossz).
Black output offset 100%.
Black point correction 0%, rate 4.00.
Speed slow.Black point correction-nel játszottam eddig, próbáltam auto-n, és próbáltam 4-nél kisebb rátával.
A vicces az, hogy a gyári kalibráció 0,075 nit-es fekete szintet tud, én meg sehogy se tudok lemenni 0,2 alá. Fényerőt 120 és 160 nit között próbáltam. Kisebb fényerőn előnyösebb a kontraszt. 1500:1-t tud a panel, amit én megközelíteni se tudok. Az utolsó mérésem nevetséges 411:1-hez jött ki 0,28-as fekete szinttel.
Bármit csinálok csak rosszabb lesz, mint a gyári kalibráció.Mit lehet ezzel kezdeni?
Korrekciónak a legáltalánosabbnak tűnő W-LED van megadva: LCD White Led Family (AC, LG, Samsung).Sötétített szobában mértem egész nap, egyedül monitorfény érte csak.
-
Teasüti
nagyúr
Aha, hogy arról van szó!
Azt hittem az az adott megjelenítő + kalibrátor pároshoz való. Vagyis amiket default látok a listán azok nem az i1D3-hoz vannak betöltve specifikusan?
Kíváncsiságból megnéztem az online adatbázist. Feljött vagy 6-10 találat az én kombómra.
Köztük mátrix és spectral korrekciók. De mit érek ezekkel a felhasználói korrekciókkal, ha nem magamnak mértem be? Azt hittem a gyári/default korrekció elegendő.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ph Rendhagyó tesztünkben egyik, teszteléshez használt készülékünket és annak kistestvérét mutatjuk be: a GretagMacbeth monitorkalibrálóit.
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- RAM topik
- Milyen autót vegyek?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Milyen okostelefont vegyek?
- A Galaxy S23 is kipróbálhatja a One UI 7-et
- Egy vagyont költ humanoid robotokra az egyik kínai EV-gyártó
- Telekom mobilszolgáltatások
- Fujifilm X
- Macska topik
- További aktív témák...
- ASUS TUF Gaming VG32V HDR10 2K 144HZ
- NEC MultiSync EA244WMI 24" FULL HD (1920X1200) LED IPS monirotok eladóak (HDMI van!!!)
- Acer Predator XB253Q 24,5" Monitor (!!6 Hónap Garancia!!)
- AOC 32" C32G2ZE/BK FHD VA 240Hz, ívelt kijelzős gamer monitor GARANCIÁVAL
- 55" Dell Alienware AW5520QF - 120hz 0.5ms 4k
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest