Hirdetés
-
PROHARDVER!
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116823 üzenetére
"amikor a PR érték nőtt csak gyorsan, a valós sebesség már nem olyan ütemben" - pontosan. Már az Athlon XP végefelé az FSBvel való mókolásnál is nőtt a PR, de aztán később méginkább. Folyamatosan jöttek az újabb és újabb számítási módok, hogy mennyivel kéne szorozni az eredeti órajelet, hogy kijöjjön a PR+, egy idő után egyszerűbb volt megtanulni, hogy melyik proci mennyi + -nak felel meg (mondjuk én az elején is így csináltam). Meg jött a kavarodás, a 3100+-os Barton pl verte a 3200+-os Bartont, és hasonló fura anomáliák.
Aztán mikor kijöttek az Athlon 64-ek, akkor a PR érték végképp kezdett elköszönni a valóságtól. (Főleg az X2-eseknél már). -
Pikari
addikt
válasz
fpeter84 #116832 üzenetére
Az s3 integrált megoldásai, és a pci-e változatok magok szintjén ugyanazok, és biztosan hardveresek a pixel shaderek bennük. Nekem az a benyomásom volt, hogy a gma950-nél jobb teljesítményt és kompatibilitást nyújtanak. A DX10 érához érve viszont fordul a kocka, ott már az intel jobb.
Valószínűleg a SiS dx9 igpjével keverted össze, az tényleg csak annyi, hogy van vele aero.
-
Yutani
nagyúr
válasz
fpeter84 #116788 üzenetére
Itt van TPU retró teszt is hozzá.
-
válasz
fpeter84 #116788 üzenetére
Kimaradt, hogy Slot 1-re és socket 370-re értem az SD Dualt...
Sajnos a Micron ennyi volt, saját lapot gyártott, azt is prototípusként, nem terjedt el más gyártóknál.
willamette/korai nw P4-eket igencsak verték még SDR lapban is.
.Ez a s423 érára, annak is az alsó házára volt igaz.
A Coppermine 1000 képes volt elkalapálni az 1,3-1,5 GHz-es Willamette-t játékokban. A magasabb órajelű Willamettek 1,6 felett már lekörözték a kortárs Coppermine-t és az 1266-1300-as Tualatint.Az 1400-as Tua érkezésekor, már volt a piacon DDR-es P4 lap, s478, és Northwood. Ezzel már nem tudott mit kezdeni, legfeljebb a korai Willamette magosokat tudta fogni, de komoly különbség már nem volt köztük. A 478-as 1,6A Northwood már bőven nem Tualatin kategória, főleg, ha azt nézed, hogy a Tua 1400-at elhúztad 1,7GHz-ig, addig az 1,6A Northwood már megfutotta a 2300-at, vagy többet. Nem feltétlen az órajel, jobbára a buszsebesség volt döntő köztük.
-
válasz
fpeter84 #116776 üzenetére
Nekem is tetszenek az ilyen ki nem forrt dolgok, ez adja a történelmi érdkességét a hardvereknek. Az nagy ziccer lett volna, ha az SD-ből készül ténylegesen Dual Channeles lap, nem volt annak olyan rossz az írás olvasása, az alacsony időzítései miatt.
Kedvenc vonalam, a Micron Detroit DDR chipsetes Slot 1 lapjai, na ilyen a világon nincs. Vagy a szintén DDR-el szerelt Socket 370-ek. Utóbbiból elég sok volt, meglepő módon.
Másik nagy kedvenc, amit sosem láttam, és jó eséllyel nem is fogok, az a Creative Blaster Board fekete slot 1 lap, integrált SB Live!-al.Annó volt szerencsém egy DDR-es Asus TUA266-hoz, végül azt becseréltem egy dobozos IT7 MAX2-re, ami tönkre ment fél év után, nagy hiba volt utólag belegondolva, de 10+ éve még az Abit volt a prioritás... Ez a lap a maga módján (mármint az IT7) szintén egy különleges darab, az Abit lehagyott róla minden régi csatlakozót, ide értve a com portokat és a nyomtató portot. Cserébe kapott optikát, egy rahedli usbt, firewiret és már 2002 tavaszán volt rajta SATA! Hiába i845E, talán a leg fullosabb lap volt erre a chipsetre, mint korai első szériás P4 DDR-es alaplap. Ekkoriban Asus P4B266 volt az ellenfél, amin még CPU tápcsatlakozóként is molex volt, míg az IT7-en ott figyelt a 4 pines CPU táp, ha ez nem lenne elég, majd elfelejtettem az alaplapi post kijelzőt, a power-reset gombokat, és a RAID-et. Őrület komolyan.
Nyomozgattam régebben socket 370-es DDR alaplapok után, a TUA266-on kívül volt még bőségesen, pl. Asus CUV266, ezt nagyon élném, de sosem láttam élőben. Ennek léteztek dual CPU-s verziói is. Chaintech CT6, ilyet láttam annó, de nem sikerült lecsapni rá aprón.
VIA, nak is volt saját gyártású DDR-es Socket 370-e, de azt nem értem miért hagyták ki az AGP-t róla, nagy kár. -
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116754 üzenetére
A pékség itt falun is durva. Nemrég nyílt, tényleg finom, meg kicsit nagyobb aszemle is meg a kifli is mint coopba (úgy 10%-al), de az árak ... egyetlen sós kifli 140ft (a coopba 70ft) a zsemle hasonó árban van, a kenyér pont kettes szorzóval megy a bolthoz képest.
Jónak jó, plusz külön előny, hogy mostmár vasárnap is lehet pékárut szerezni, de félek ilyen árképzéssel hamar be kell csukjanakNekem egy reggelihez kell 3-4 sós kifli, meg 15dkg parier, az már éppen hogy megáll 1200ft alatt
(pár éve még egy 500-asból is kaptam vissza)
-
envagyok
veterán
-
arn
félisten
válasz
fpeter84 #116748 üzenetére
A sajat korara ertettem - kb fel evig volt nagyon vagyott hw.
Szvsz folyamatosan emelkedtek az arak, de egyet ertek a kollegaval, hogy ez csak egy szuk hwreteget jelol (ilyenolyan preferenciak alapjan), amugy a hwek nagy resze szemet es megy hulladeknak. Meg azzal is, hogy ez addig ertek tobbnyire, amig van egy nosztalgiazo reteg. A csupan a retro irant onmagaban (nosztalgia nelkul), szvsz ez meg sokkal kisebb csoport a retrozokon belul.
En sose tekintettem erre befekteteskent magamnak gyujtom, mert hasznalni szeretnem oket, de legalabb kiprobalni. Es azt a par gepet vegtelensegig hegyezgetni, hogy oromet okozzanak.
-
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116733 üzenetére
Igen, régen így mentek a dolgok. 2007-ben lett két P4-es konfigom, rendes nagy Northwoodok, egy 1600A és egy 1800A (mindkettő jól meg is húztam) ... A kettő együtt nem került fele annyiba se, mint 4 évvel korábban nagyker áron, Áfa nélkül, az Athlon XP 1700+ -as konfig.
Volt két Gravis Ultrasoundom. Mikor 2009-ben fel kellett mindent számoljak, többek között ezeket is megpróbáltam eladni. 500ft-ért hetekig tukmáltam őket, a kutyának nem kellettek, mentek sok más jó dologgal együtt a szemétbe (amit csak tudtam eladtam, pl a két P4-es eladódott). Erre 10 évvel később pont itt a topicban megtudtam, hogy darabja simán akár 50-60 ezer ftot is érhet
Persze javarészt kommersz dolgok voltak, de akkor is sajnáltam őket. Meg sok volt a teszteleten cucc is, pl Rambusos P4 lap, meg duál procis lap stb. volt sok érdekesség is azért, amik lehet, hogy már akkor e-hulladékok voltak. Mindenesetre pl ma nem tudom mit kezdenék kb 18-20db 20-160GB-os hibátlan ATA HDD-vel, és még egyszer ugyanennyi teszteletlennel. -
Pikari
addikt
válasz
fpeter84 #116754 üzenetére
Véglegesen búcsút kell inteni az 500 forintos tucat retróhardverek korának. 100 meg 200 forint haszonért nem fog senki se gyűjtögetni, hónapokig kerülgetni valamit, fél óráig csomagolni, postára rohangálni, sorban állni/futárt rendelni, várogatni. Addig kell örülni, amíg egyáltalán van valami a piacon 10k alatt, sok éra ma már teljesen kihalt a piacról, ha van is, ötven-százezrekért megy.
-
envagyok
veterán
válasz
fpeter84 #116754 üzenetére
Ha valamit sokallsz, írj az eladónak, mit ér neked.
Ha drágán próbálja adni, úgyse veszi meg senki.
Majd lemegy az ára.
Kár ezen rugózni.
Nem is értem miért zavar téged, ha drágán árul valaki valamit, amire te magad is azt mondod, nem ér sokat.Én még mindig azt mondom, hogy jó ha vannak ezek a "nepperek", mert inkább legyen elérhető sok régi cucc, mint daráló.
-
envagyok
veterán
válasz
fpeter84 #116751 üzenetére
Nem tudom hol laksz, de itt kenyérből 1000-1200ft/kg alatt csak szemét van.
Igazából vaterán ha veszel, azt számold bele, hogy az eladó eleve kapna érte 2000ft/kg körül, plusz egy-egy terméket (beszerezni), tesztelni fotózni, hirdetésre feltenni, majd csomagolni, postára adni több óra "meló", szóval igen, 4-5000Ft alatt semmit sem éri meg hirdetni, eladni, mert akkor inkább más tevékenységet végez az eladó, vagy inkább pihen.
Szerintem inkább legyen minden felrakva netre akár 5-10000Ft-ért, majd értő emberek kimazsolázzák, mi ér annyit. Ha meg sokallja valaki a kért összeget, menjen utána maga a pcknek, szerintem többe lesz.Én örülök neki, hogy mentegetnek régi hardvereket, meg azt is díjszom ha valaki leteszteli, nem csak eladni akarja.
Ha mind menne a darálóba, még kevesebb cucc maradna.
Meg a mai világban 5000ft-ért 8liter benzint, vagy menüt 2 személyre, vagy egy délutáni családi fagyizást tudsz venni, hát inkább egy régi alaplap, és főz inkább az asszony, vagy jégkrémet veszünk -
envagyok
veterán
válasz
fpeter84 #116748 üzenetére
Igazából most is szinte fogd és vidd szinten mennek 95%-ban a régi hardverek.
A maradék 5%, amiből kevés van, sőt egyre kevesebb, és sokan vágynak rá, azok szerintem nem mennek át filléres tételre jó darabig.
2 kilós kenyér itt most 3k a boltban , abból simán lehet komplett működő átlagos retró gépet beszerezni.
Én ezt nem mondanám drágának. -
válasz
fpeter84 #116737 üzenetére
Ezt az átmeneti időszakot sem ismertem, köszi az infót!
DFI AD77 lappal tapasztaltam, ezen KT400-as chipset van, DDR-el.Az egyedi táp áramkör megoldható, nulláról tervezve majdnem könnyebb, mint megvenni. És jó eséllyel akkor befaragható ATX tápba. Mindkét esetben elég drága mulatság lenne megbízható, olyan konvertert találni / kreálni amire rá lehet bízni CPU tápkört. Ez egy olyan utca ahová nem érdemes bemenni, mert töredék áron vannak modernebb, erős 5V ággal rendelkező tápok 2003-6 közötti időszakból.
-
hobizoli
nagyúr
válasz
fpeter84 #116724 üzenetére
legtunnnerebb Tündérbárd 70-75W korul zabalt, az a VRM hatasfokat is nezve 7,5-8A a 12V-s agrol
azert akkorisban is boven tudtak 12A felett ezen az agon
a HDD is csak inditaskor spin-up ideje alatt kerte a 2-2.5A-t, utana harmadaval is el van
az AGP meg a 3.3V-rol ment -
válasz
fpeter84 #116687 üzenetére
Egyetértek, de a világcsúcshoz kellett. P2 már picit lassú hozzá, Copper @1000 kihajcsa retró körülmények közt is.
A P4 már nagyon elcsúszik a naptárazásban, nyilván.
Ahogy postoltam, RyZenben is megy, de hiába a 4.6GHz proci, a PCI fix 33MHz, sokkal lassabb mint P4- ben. -
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116681 üzenetére
Igen, arra valóban emlékszem, hogy így volt, hogy nagyon ingadoztak a RAM árak. Legalábbis 2001-ben, mert 20K körül vettem 128MB-t, nem sokkal később 256MB már 62K volt ...
Egyébként 2000-ben nem volt 64MB-om, csak 32 (na az tényleg mindenhez kevés volt) meg 96MB, amivel tök jól el lehetett lenni.Mondjuk Win 98-at használtam akkoriban. A Hitman 32MB-al szó szerint 7-8 percig töltött, és állandóan swappelt, 96MB-al 10-20mp alatt betöltötte a pályát, és nem swappelt.
-
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116644 üzenetére
Igazából ha nem játszik az ember, akkor ma egy 10+ éves I5-el még el lehet lenni. Nem is kell olyan kiemelkedő gép mint amit említettem, de azzal még akár megkockáztatom, hogy 2-3 év múlva a legújabb címek is maxon fognak menni.
2000-ben 64MB kevés lett volna? Jó, sok biztos nem volt, én 96MB-val remekül megvoltam, a Win98 szépen ment vele, 1 évvel később a WinME meg 192-vel ment nagyon szépen. De ha megnézed még 2000 októberében is 64MBval szerelték a gépeket, 379 ezertől van az első 128MB-os. Ilyen árak mellett nem hiszem, hogy 2000-ben nagyon elterjedt lett volna a 128MB. 2001 tavaszán viszont szépen esett az áruk a 128-as modulomat már valami 20K környékén vettem.
Az a 633@1100 részint lehetett utolsó kiadás, részint pedig onnan is valami waffer közepe. Ezek a Copper alapú Celeronok általában 1100-ig mentek, de jellemzően azt is inkább a 667 utáni darabok tudták.
Volt Copper alapú 1100-as Celeron is, de nagyon ritka volt, és szinte semmit sem lehetett rajta húzni. Sokkal jobban járt az ember a dupla L2-es Tualatinnal, ráadásul azok mentek 1466MHZ-en szinte mind. -
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116571 üzenetére
Egyébként akkoriban olyan gyors volt a fejlődés, hogy nem is nagyon volt érdemes felső kategóriás cuccot venni.
Havernak van egy ilyen gépe : MSI MPG Z590, INTEL Core i7-11700K 3.60 @ 5 GHz, 128GB RAM, GeForce RTX 3090 24GB, 9TB SSD, 36TB HDD ez már négy éves, és van egy olyan sandám, hogy még 4 évig aligha kell bármit is fejleszteni rajta. Ez a 2000-es évek elején elképzelhetetlen volt, kb egy lakás árából sem tudtál olyan PC-t építeni ami 4-8 évig fullon viszi a legújabb címeket is, fejlesztés nélkül." akkor is már rettentő kevés 64MB-ra maradt keretem" - Azért az nem volt olyan kevés akkoriban. 2000 márciusától voltam 32-ről 96MB RAMon, és akkor azzal remekül el lehetett lenni. 2001 áprilisában lett 192MB RAM, még ugyanabban az évben az értelmetlenül sok 768MB, majd 384MB ... ami egyébként olyan szinten sweetpot volt, hogy 2002-ben DDR1-re álláskor csak 256MB RAMom volt és még az is elég volt, majd 2003 tavaszán jött a 640MB RAM...
BE6II meg a 1100-ra húzott Celeron az jó lehetett azért, nekem sajnos akkoriban csak a 466-osom volt és a nagy vágyam egy 566@850-es Celeron volt.
-
válasz
fpeter84 #116630 üzenetére
Csak egy registry tweak kell hozzá, hogy a Vsync, és az OC menü is megjelenjen az nvida panelban már elég korai driverekkel is.
Itt fent van.Hozzáadod, reboot, kész.
-
efemm
tag
válasz
fpeter84 #116602 üzenetére
Pár hónapja írta itt valaki, hogy gyűjt a 90-es évekből számtechboltos szórólapokat. Találtam pár darabot 94-95-96-ból (Carrera, Ready, FeFo, Mixim, Rufus), valami "Budapesti Újsággal" együtt. Ha rám ír privátban, szívesen elküldöm neki ingyen. (Semmi kedvem ilyeneket szkennelgetni.)
-
válasz
fpeter84 #116582 üzenetére
Azért nézem a megjelenési dátumot, mert az épp aktuális CPU család alá tartozó BX-es lapot valahogy mégis kategorizálni kell. Erre jó a Klamath, Deschutes, Katmai és Coppermine megjelenési ideje, és az ezekkel párhuzamosan érkező lapok évszámok közé szorítása. Nyilván a régebbieket is felkészítették, nem arról van szó, hogy ezek képtelenek lennének az egyel újabb CPU-k fogadására, szimplán nem a legfrisebb aktuális fejlesztések. Emiatt nincs meg a funkció a P2B-F-ben, ami a P3B-F-ben igen, vagy emiatt nem tud a BH6 normális osztókat, ahogy egy BE6 és a BE6 II már gond nélkül megoldja. Maga az északi híd valóban nem jelent szűk keresztmetszetet a teljesítményben, legalább is ha BX-et BX-el vetünk össze, ugyan azt tudják a 98 eleji, mint a 2000 végi darabok.
A P2B-F-hez nem hasonlítottam a BX6 2.0-át, értem mire golndolsz, nem voltam pontos. Ott példaként hoztam őket, miszerint a P3 debutálása előtti lapokról van szó, mégis mennek bennük akár a Coppermine-ok is. Az IC felőli megközelítésed helyes, de azt se feledd, hogy a legkorábbi A1 és A0 steppinges 500-700 MHz-es Coppermineok még indultak ezekben a lapokban, gond nélkül, annak ellenére, hogy 1,6 voltosak. A felsőházban a CuMine már 1,75V-os, azoknak semmi bajuk nem lesz 1,8V-on sem, ahogy a kisebbeknek sem.
Valójában két kivételes gyártó képességeit hasonlítjuk össze egy olyan korszakban, mikor a fent nevezett tuning opciók, főleg a szoftveres része jóformán csak az Asust és az Abitot érintette. Egyet értek azzal, hogy a P2B-F a kanyarban sincs, egy BX6 2.0-hoz képest, de ismét jöhet az idősávozás, mert régebbi darabról van szó. Példaként a P2L97 a P2B-F-hez képest nincs a kanyarban, de ez nem von le abból, hogy mennyire jó lap volt a maga korában. Ez utóbbi lapokat nem tekintem még így sem P3 korszakba illőnek.
Egy olyan vitába keveredtük ami napokat fel tudna ölelni, viszont envagyok kolléga kérdését nem tudtuk megválaszolni.
Szóval igen, a BX6 2.0 lehetne alternatíva, ha nem létezne a BE6. Két teljesen egyező lap amúgy sem volt a piacon.
Tartom magam az évszámos megközelítésemhez, értem a te álláspontod is, abban viszont mindketten valószínüleg egyet értünk, az évszámokat elengedve, hogy a P3B-F-nél magasabb polcra lehet tenni egy BE6-II-t SH6-ot és egy VT6X4-et is Abit fronton. Asus saját portájáról pedig a P3C2000 és a P3V4X bizonyosan felszereltebb darabok nála. -
válasz
fpeter84 #116580 üzenetére
Közben megtaláltam a kortársát P2B-F.
A P2B-F-be is lehet rakni Coppermine CPU-t, ahogy a BX6 2.0 is fogadja őket, ettől még nem tekinteném őket P3 korszakba illő lapoknak.Régebbi alatt azt értem, hogy a BX6 v2.0 1998 végi lap, bőven a Deschutes érában, míg a P3B-F 1999 végén debütált, már a Coppermine korszakban október után.
Az FSB értékek beállításában is hasonlót nyújt mint egy BE6, ami tekinthető inkább kortársának, hisz valamikor 99 nyár végén már voltak a piacon BE6-os Abitok. Ellenben ezen már megtalálható az UDMA66 vezérlő, ami a P3B-F-en nincs. Abban teljesen igazad van, hogy a felszereltségük szinte azonos. A listád, jobbára minden tuningra képes Slot 1 lapra ráhúzható adathalmaz. A nüansznyi különbségeket a lapoknál a megjelenési idejük és a hozzájuk viszonyított konkurencia lapjai jelentik.
Nekem a BX-es lapokkal a fő problémám az, hogy tuningnak számít a 133-as FSB P3 alatt. Jobban kedvelem emiatt a később érkező 694X-et, míg a BX-et legfeljebb 700/100-as Coppermine-ig érzem helyén valónak. Ezek persze mind saját preferenciák, van aki az 1400-as Tualatint is tuningolja BX-ben, ezt is meg tudom érteni miért jó.
-
válasz
fpeter84 #116578 üzenetére
Felszereltségre hasonlóak igen, viszont a BX6 régebbi, mint a P3B-F. Létezett az Asusnak is egy P2B-xxx nem tudom az utó tagját, ami pontosan a BX6 megfelelője, három memória slottal. A P3B-F már Katmai/Coppermine korszak inkább, mint Deschutes, ezért tenném a BE6-II mellé. Ebben az esetben viszont az Abit minden téren jobb választás lehetne nála.
-
Pikari
addikt
válasz
fpeter84 #116555 üzenetére
Meg az a tény, hogy bele tudtad pattintani egy pentium 1 helyére, így megspórolhattad az alaplapvásárlást, házvásárlást, tápvásárlást. Persze igen, a celeron leverte teljesítményben, de ha nem volt rá pénzed, akkor az se volt annyira rossz választás. 1999 körül a super socket7 alaplapok nagyon olcsók voltak már, 50k-ból meg tudtál venni egy 350 mhz körüli k6/2 processzort mondjuk egy 5ali61-el (AT form factor), 32 - esetleg 64 - mega rammal, 1gb HDD-vel, 8 megás grafikus kártyával, és akkor 2-3 évig nem kellett gépre költened, max ramot venned.
-
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116555 üzenetére
Persze, valószínűleg az osztálytársam is ezért akart cserét, meg mert tudta, hogy 2× annyi RAMmal és 84MHZ-el magasabb órajellel is gyengébb a gépe mint az enyém. Valószínűleg még inkorrekt sem akart lenni (arról ugyan sosem volt szó, hogy mennyit fizetne rá, ha ... ) csak egyszerűen menekülni a konfigtól.
Ha belegondolsz a K6-2-nek ez volt az egyetlen előnye, hogy a két csomag (alaplap+CPU) között majdnem egy havi minimálbér különbség van. Na meg a magas órajel miatt madárfogásra is jó volt. -
arn
félisten
válasz
fpeter84 #116544 üzenetére
A sebessege miatt nem igazan volt meg forradalmi a v2 utan, viszont egy felbevagott kartyan, amin a gpun kivul par alkatresz volt, teljesen uptodate volt minden ficsorrel, a 3dfx hulye limitaltsaga nelkul, es az nvidia jott ra, hogy a drvek mennyire fontosak, nem eleg a jo hw.
Gyk a 3dfx minden problemajat megoldottak egy generacion belul, ugy hogy a sebessegrol se kellett lemondani, es a hozzaallas vezetett oda ket korrel kesobb mar piacvezetok voltak. A riva128 csinalta meg az alapokat, de a tnt egy nagyon fontos lepcso volt az nvidia kesobbi sikereben.
-
ityam
őstag
válasz
fpeter84 #116541 üzenetére
hát nekem nem volt kt7-A-ra pénzem. de kt7-e m volt(Hát ezek már akkoriban az olcsó jónak tűnő Abit alaplapok voltak(lehet az E-n egy memo foglalattal kevesebb volt...)) ami emlékeim ugyanazt tudta csak nem hivatalosan.
Én a kt7-E-t is azt hiszem bukás nélkül váltottam s754 sempronra. vagy legalábbis kevés pénzt költöttem rá. -
ityam
őstag
válasz
fpeter84 #116534 üzenetére
aztán lehet rosszul emléxek és a 233MMXen nem volt AGP(mert hát ez levetett régi örökség volt...) ezért vettem meg a voodoo1 et és a 366cel+LX alaplappal használtam őket tovább és az LX es alaplaphoz lett már TNTm? Hát logikusabb ez, de emlékek foszlányosak... 1983 as születéssel.
-
ityam
őstag
válasz
fpeter84 #116534 üzenetére
Nekem bátyám volt. Az ő gépén nöttem fel(commodore64 után 286 tól). Külön gépünk akkor lett amikor én megörököltem a 233 as mmxet egy trio64 el. Ekkor váltott bátyám k6-2 re. Én megvettem a bátyám haverjától először a voodoo1et anyuéktól kikönyörögve persze rá a pénzt. Jó volt, de aztán a trio+v1 et TNTre cseréltem(nah itt nem tudom hogy tnt1 re amit tnt2m64re váltottam ingyen). Amit tuti radeon Le@ddr következett.(ezt filóztam kíro2re váltani de végül nem mertem alacsonyabb dxes kártyát venni így lett gef 3 ti200am később)
Ha volt is tnt1 tnt2m64 cserém nem emléxek sebességkülömbségre. Valszeg okkal -
ityam
őstag
válasz
fpeter84 #116532 üzenetére
Már nekem keveredik hogy volt e tnt1 em, vagy csak tnt2m64 em. Volt e tnt1 em amit ingyér be tudtam cserélni tnt2m64re.Hát fakó emlékek tini koromból. Lehet volt ilyen....
Amit írsz tesztet érdekes. én is tervezek ilyesmit. A legtöbbem meg is van. kivéve a slot A(tippem szerint ez a pluto). hú mennyit álmodoztam slot Aról. dehát nem volt lehetőségem(pénzem rá) kipróbálni, ezért lett végül 750 es thunderbirdem... -
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116522 üzenetére
ÚÚ jó kis gép ez, PIII 550MHZ, 256MB RAM, 16MB-os TNT. Régen oda lettem volna egy ilyenért, még úgy 2001 nyarán is
(2001 tavaszán meg kifejezetten ilyesmiről álmodoztam, csak csak 192MB RAM-al, amiből a RAM meg is lett meg a VGA is adott volt, csak a Celeron 366 volt Celeron... )
-
válasz
fpeter84 #116517 üzenetére
Kemény retró project
. Én ilyen szinten már nem mennék bele. Sima retró/középretró/madness is full komp.
Sőt XT/VGA csatolóval is jó a 83- as SpaceCommander, az átellenes pont Zen/HD6870- el is tökéletes, ennél nagyobb átfogás nem létezik az Univerzumban.
No, mindegy, én feltöltöttem az összes létező NV drivert, a többi már a Te dógod.... -
KROK640
nagyúr
-
arn
félisten
-
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #116504 üzenetére
Ti 4800-at megismerhettük (az NV28-as alapú szemben a Ti4200-4600 NV25-ével). Sőt, az MX480-at is
Az NV25 meg valószínűleg egy meg nem jelent VGA placeholdere lenne, a sorrend alapján kb Ti4300 lett volna, vagyis az órajelei a Ti 4200 250/250-je és a Ti4400 275/275 (GPU/VRAM) közé ékelődtek volna be, és feltehetőleg a nagyon kicsi teljesítménykülönbség miatt nem lett belőle külön kártya. (mind a 4200, mind a 4400 NV25-re épül) ha belegondolsz a Ti4200 és Ti4400 között ígyis csupán 10% különbség volt mind GPU erőben, mind memória sebességben.
A 4400-nak még annyi előnye volt, hogy a 4200-asok 64/128MB-osak voltak, addig a 4400-ból asszem csak 128-as létezett. De ebben nem vagyok annyira biztos. -
arn
félisten
válasz
fpeter84 #115839 üzenetére
De a dmaval mi van, amit a dosos programok varnanak hangnal? Pcinal busmaster van, nincs szukseg dmara a memoria eleresehez.
Nemelyik ritka 820as lapnal, aminel egy bridge chippel megoldottak az isa supportot, mar ott sem volt teljeserteku a dma tamogatas, es idozitesi problemai voltak a kartyaknak (igazabol ez mar az utolso nativ chipeknel is elfordulhat regebbi isas kartyaval). Pedig ez meg a kortarsa volt az isas chipseteknek. En hamar feladtam vele a probalkozast.
-
válasz
fpeter84 #111897 üzenetére
Jól hangzik, bár a sok közeli cpu láb forrasztása nem ígérkezik a legkönnyebb feladatnak, itt a szerző belülről kifelé haladó spirális sorrendet javasol.
frescho: Öszvér (VIP) lapok sosem lesznek olyanok sem sebességben, sem kompatibilitásban, mint egy natív lap, ilyen szempontból egyetlen normálisabbat találtam, egy umc chipseteset (a lap különlegessége még, hogy akár 256mb-nyi fpm ramot is megeszik, így akár Debian 7 is elindul rajta, viszonlyag modern böngésző is forgatható/próbálható rajta, ha van türelmed kivárni míg elindul
), az már majdnem megközelíti az etalon Asus SV2GX4-et, bár ha találsz más Sis 471-es lapot és áteszel bele egy ilyen az Asusos biost az is működik (igazából az átlagoshoz képest jóval bővebb beállítási lehetőségek emelik ki a fenti Asus lapot).
-
gban
veterán
válasz
fpeter84 #111818 üzenetére
Lehúzod a soros port apa csatlakozójáról a burkolatot (ahova az egeret dugod), és megnézed, hogy sorba van ráforrasztva a sok kábel vagy cikk-cakkban.
Mindegy melyiket látod, meg kell próbálni a másik fajtával.
És igen, garantáltan ezt a két 'szabványt' (de talán a bekötés a helyesebb szó rá) használta mindenki.
Méregetni tök fölösleges, de ha ezt az utat érzed hasznosnak, senki nem tart vissza. -
gban
veterán
válasz
fpeter84 #111809 üzenetére
Com, nem szabványos lábkiosztás: biztos hogy szabványos. Csak 2 szabvány van
A kivezetésre cikk-cakkban ráforrasztott és a sorban ráforrasztott. Piros mindkettőnél fix, a többit kell átforrasztani.
CF: nekem is haldoklik egy 128-as, és ha épp lehal, pc-n nem látja se az ide, se az usb olvasó.
Egy módon tudom ilyenkor csak formázni, egy fényképezőben. -
válasz
fpeter84 #111756 üzenetére
8088-nál a nincs értelme azt jelenti, hogy nem fogja tudni üzembiztosan etetni a processzor. Sima 8 bites slotba nem is tudom milyen kártya lenne az ami 115k fölött menne stabilan.
Az IDE-nél a probléma nem a kártya első sorban, hanem a HDD. Azok nem mennek 8 bites módban. Viszont ha találsz egy Goldstar vezérlős IDE kártyát, akkor azzal és egy jól beállított XT-IDE ROM-mal menni fog a CF kártya. A CF-ek jelentős része ugyanis hajlandó 8 bites üzemmódban működni.
Pár hónapja próbálgattam hálózati kártyával ezt a módszert és össze lehetett hozni. De azért kellett jumperelni, cserélgetni, állítgani, szóval tudni kell, hogy mit és miért csinál az ember
envagyok: Azért van még ott sok játék amit nem említettél. Wizard of Wor, 1942, Arkanoid, Robocop és még lerakatnyi lövöldözős arcade, soccer... Minimum 25 jó játék tuti kijött a legjobb években, ma meg talán 1-2.
-
zotyesz66
őstag
-
Pikari
addikt
válasz
fpeter84 #90254 üzenetére
Nekem TNT1 van benne. Ali chipset driverrel, és egy korai 2.x-es verziószámú TNT driverrel az Asustól tökéletesen működik. Újabb driverekkel már diavetítés tapasztalható. Az Asus drivere, ha nincs ali chipset driver, letiltja az AGP támogatást, így nincsenek stabilitási problémák sem. A TNT2 driverei már túl gépigényesek ahhoz, hogy jól fusson benne.
-
válasz
fpeter84 #90261 üzenetére
VIA- hoz talán nem foglaltam össze, de a postjaimban, blogjaimban benne van. Ennél is válogatni kell rendesen a drivereket, 4in1- et és a videot is. Jó nagy eltérések vannak teljesítményben, valamint a stabilitás is csak akkor jó, ha sikerül a megfelelő meghajtókat megtalálni. Most el van pakolva, nemtom lenézni a seteket.
SIS- t meg inkább Socket3- al használom, ott is a régebbi 471 chipset- et, jobb mint a későbbi.PCI/PCIe : ilyen adapterkombinációkat nem próbálgattam, MDJ fórumtársunk gyakorlott ebben. Én inkább kicsit más irányból közelítem meg ezt az overkill témát, keresem azt a legújabb konfigot, melyre még felmegy a Win98 és a DOS is működik vele rendesen. PCIe 775- el már sikerült - itt a Win98, valamint a DOS.
-
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #90262 üzenetére
Az a helyzet, hogy én az Athlon XP-k megjelenéséig kerültem az AMD-t. A K5, K6 érában egyszerűen túl gyengének találtam őket, inkább 100MHZ-el lassabb Celeront ajánlottam (100MHZ akkor nagyon sokat számított), de csakis az Intelt. Később a korai Athlon korszakban meg a sok lesarkazott CPU-s hír és a pillanatok alatt elfüstölő procik miatt néztem rájuk úgy, mint bíboros az óvszerautomatára.
Talán már meséltem a topicban, hogy volt egy osztálytársam akinek volt egy K6-osa asszem talán 400 vagy 450MHZ-es volt, szintén valami ali chipsettel, és ő akart velem cserélni félkonfigot. Pontosabban lapot és procit, hogy én adjam a lapom meg a 366-os Celeronom, kapok az ő lapját meg prociját, és bónuszba még 64MB memóriát is ad mellé. Gyanús lett nekem ez az elméletben nagyon jól járok business, gondoltam magamban, hogy ennyire biztos nem lehet hülye ... úgyhogy elmentem hozzá, hogy megnézzem hogy is teljesít a vasa. Úgy jöttem el tőle, hogy nincs az az isten, hogy én ebbe a cserébe belemenjek. Hatalmas csalódás volt a gépe, hiába volt - akkori szemmel - sok MHZ-es előnye, rögtön láttam, hogy ez érezhetően gyengébb mint az én Celeronom 366-on, ráadásul 458-ig fel is tudtam húzni. És akkor még nem sejtettem hogy a szotyvarék lapom mennyire visszafogja.
Erre 2001 nyarán jöttem rá, mikor Zida Tomato lapban Via chipset mellett volt egy 466-osom, és elmentem egy ismerősömhöz. Pont ASUS V3400TNThe vlt mint nekem, 128MB RAM (nekem 192), és 366-os Celeron. 366-on olyat ment, hogy csak lestem, 100MHZ hátránnyal szemmelláthatóan gyorsabb volt mint az én szotyvarék lapos Celeronom... ugyanis a jelentős eltérés az volt, hogy neki egy BX-es csúcs Abit lapban volt az egész. Akkor tanultam meg, hogy az alaplap az, amin a jövőben nem szabad spórolnom.Visszatérve a csereberés osztálytársra, egy másik alkalommal is bepróbálkozott, akkor egy Savage 4-esre akarta elcserélni az ASUS V3800TNT2-esemet, és hosszasan ecsetelte, hogy mekkora istencsászár a Savage 4-es. Teszt jelleggel cseréltem vele egy hétvégére, alig vártam, hogy hétfőn visszaadhassam. Legalább korrekt volt, mert mikor mondtam, hogy nem buli, akkor vita nélkül visszakaptam a kártyámat... de így utólag meggondolva szerintem madárnak próbált nézni.
-
válasz
fpeter84 #90262 üzenetére
Elmodnom mi lett volna: csalódás. A korai ócska lapok erősen visszafogták még a Celeront is. Azoknál egy tuningolható olcsó Inteles lapkészlet, mint mondjuk LX ami ment simán 83MHz-es, vagy akár 100-on egy meghúzott 300A Cerkával is jobb választás volt. Talán használtan ki lehetett volna hozni, de az offline világban nehezebben ment ez annak aki nem volt benne a seftben.
Vicces, hogy pont azt a felhasználót testesíted meg akit pár héttel ezelőtt emlegettem, mint K6 és Cyrix 6x86 vásárlót. Amikor a keret erősen limites volt és abba a legjobb ami belefért is csak az alsó kategóriára volt elég.
-
arn
félisten
válasz
fpeter84 #90254 üzenetére
En konkretan ezert dobtam a ss7 konfigomat (elso k6-2 + v2), mert meg egy nyomorult elsogeneracios agps riva128al sem volt kepes megbizhatoan mukodni a korabeli driverekkel. Valszeg volt nemi koze ennek az egesznek ahhoz, hogy a k6 hamar elhalt. Az amdnek kellett volna egy sajat chipsetet csinalni, vagy babaskodni felette.
Ha ss7 konfigot epitek, az csak k6-3+v3al lesz, az annyira dummy kartya, hogy normalisan megy benne.
-
válasz
fpeter84 #90254 üzenetére
Akkoriban problémás volt. A későbbi ALi-AGP driverrel, benne a megfelelő beállításokkal + alaplapi BIOS setekkel már jók az NVidia kártyák is. Régebbi hsz- ban ezt is összegyűjtöttem, mit hogyan kell beállítani. GeF3/4/FX kártyákkal teszteltem is, rendben működik.
6600GT AGP 2 bevágásos, van itt Fred23- nak. Fotót is készített róla.
-
válasz
fpeter84 #90245 üzenetére
Igen, az NV FX széria mindegyike megy 2x- es AGP- ben. A 6xxx sorozatot nem próbáltam, 6600GT- ből pld nem is tudtam hogy van 2 bevágásos, de létezik, viszont lepróbálva nincs, hogy működik vagy füst.
Az AIW lényegében az SS7 tesztre lett beszerezve, de elég jól bírja szerencsére, jó sok mérés lett vele futtatva, ráadásul tuningolva(398/351) ment végig.
(#90248) Czo : mármint a P5A-B ? AT formátumú lap, AT/ATX tápcsatival, és ATX tápot dugtam rá, de a R9800Pro- val nem indult - [link], [link] .
-
Czo
addikt
válasz
fpeter84 #90245 üzenetére
Az ActiveSync Serial over USB volt, linuxon az usbserial vitte (es viszi a mai napig is), az FTDI es a tobbi USB Serial donglehoz hasonloan. A soros port pedig nem feltetlen lassu, 4 Mbps sebesseget eleg sok soros port tudott mar akkoriban is az alaplapra integralva, sott sok alaplapnal mar nem csak CIR/SIR (115kbps) infrahoz volt elokeszites az alaplapon, hanem akar MIR/FIR is volt (1Mbps/4Mbps). Ha ezeket aktivaltad, akkor a COM2 lett "bekotve" az infra adovevohoz. A PalmPDA-k is tudtak tobbet, mint 115kbps, ugyonakkor teny, a digi fenykepezom meg nem volt stabil 33.6 kbps felett. A smart mediat kivehettem ugyan, de a soros portos smart media olvaso se volt jobb
-
válasz
fpeter84 #90224 üzenetére
A 9800Pro éppen amiatt lett kiválasztva mert ez a legerősebb AGP video, mely még megy 1-2x- es AGP- ben. Bár nem mindegyik SS7 lapban indul. Az Epox MVP3G2- ben szépen megy, az Asus P5A-B- ben képet sem ad.
Figyelni kell mert a R9xxx sorozatból sem mindegyik megy SS7- ben, de ezeknél a fizikai bevágás jól jelzi, a 2 bevágásosakat biztonságosan bele lehet tenni régi lapba.
Jól látszik ez az általam használt példányon is. -
KROK640
nagyúr
válasz
fpeter84 #90234 üzenetére
Hát persze, hogy lassan számolja a memóriát (abból mennyi van?) hiszen eléggé levitted az órajelét
Egyébként az USB úgy '99 körül kezdett terjedni, ha jól emlékszem a Celeron A-kkal (mendocino) egy időben. Eleinte Univerzális Semmi Busznak hívtuk, mivel USBs eszközök nem nagyon voltak, csak a csatlakozó került rá lelkiismeretesen a lehető legolcsóbb lapra is. Igaz akkoriban még ilyen 1-2db.
-
arn
félisten
válasz
fpeter84 #90214 üzenetére
Az azonos orajelnek nincs sok ertelme, teljesen mas a memoriabusz szelessege, sok mulik a chipseten is. Vagy nem tudom mit akarsz kihozni a tesztbol
nem tudod fuggetleniteni a platformtol, resze a storynak.
Pl a pentium a chipsetek sokat fejlodtek, kesobb edo majd sdramot is kezeltek, a wb cachet meg pb cachere csereltek. Ez onmagaban jelent vagy 15% elterest, ha eltekintunk a folyamatos orajel novekedestol.
-
válasz
fpeter84 #90214 üzenetére
"sima Pentium, MMX, Cyrix, K6-2, K6-III+ egy DX4 vagy Am5x86-al szemben" : az utóbbi kettőt akkor más lapban kell futtatnod.
S7/SS7 procikat összevetettem én is, főleg tuninggal, FSB és szorzó variálgatással, de van benne alapórajeles tesztsor is. Videokártya, a még nem is létező R9800Pro, mely jobban kimutatja a különbségeket, mint egy korabeli.
Arn és Frescho is tesztelgette az S7/SS7/5x86 vonalat, az összefoglalóban a cikkek, táblázatok.
Elég nehéz lesz összehozni FX- el egy SS7 lapban beállítható értékeket, de ha sikerül, akkor nagy bravúr.
ALL : az összefoglalóban a 200MHz teszt kié is ?, most nézem hogy inaktív a link. Valamint Bacsis letöltési oldalát is rendbe kéne hozni, mert ott sem mennek a linkek.
-
Czo
addikt
válasz
fpeter84 #90201 üzenetére
Az itt levo VRM labakon merted a feszultseget? Vagy a CPU foglalaton merted a feszultseget? http://www.dickhardtstrasse.org/Hardwarehandbook/index.html?cpu_586.html
Szerk: En kivennem a CPU-t, a SENSE pin-t pl GND-re huznam, es megneznem a cpu foglalat lyukain a feszultseget. A PWR GOOD az vajon input vagy output? A modul jelzi a feszultsegek eloallasat, vagy a modulnak kell reagalnia a tapegyseg power goodra?
-
arn
félisten
válasz
fpeter84 #89346 üzenetére
Kozvetve teszteltem en is korabban, ket egyforma chipsetes lappal, a pb kb 10%al gyorsabb.
De igazabol annyira szuk ideig voltak piacon olyan lapok, ami egyikkel jott, de a masikat tamogatta, hogy sok jelentosege nincs… kb par honap elteressel jelentek meg ezek a lapok, mert mar 430fx kell hozza, de meg socket5. Vhogy 95 tavasszal jott a 430fx, nyaron a socket7, ev vegere ki is kopott a socket5, es 96 elejen meg ott volt a 430hx, ami csak pb cachel jott.A socket5 lapok 95%ban wb cachesek, aki socket 5 konfigot akar, megbekel ezzel, socket7bol meg mar sokkal nagyobb a valasztek, teljesen logikatlan olyat valasztani (430hx, vagy mmxhez 430tx).
A socket5 tema nagyon egyszeru… socket5 lap az, amit olyan foglalattal szereltek, es p54c proci megy bele.
Ezt az egeszet csak azert tudom, mert epitettem mar egy ilyen gepet, es utanaolvastam parszor. Nem akartam nagy atfedest a socket7 mmx konfigommal, de azert jo lett volna egy meg gyorsitos elotti pentium, igy jott, hogy hozzakotom a foglalathoz, es az bekorlatozza a lehetosegeket. Igy lett a tucat p133 + trio64v+ + triton konfigbol egy erdekesebb p54c p120 + vision968 + triton konfig, meg ha vagy 20%al lassabb is.
Amugy ez az atfedeses kavaras mar a 486nal is megvolt, elvileg socket1be minden 5vos 486 belemenne, a socket2 csak a pod miatt kellett (vicc, hogy 93 kornyeken ezzel reklamoztak, aztan 95re jott bele proci teljesen feleslegesen), a socket3 meg a 3.3v miatt. Ennek ellenere van olyan socket3 lap, ami csak 5vos procikat fogad, es tuti hogy a socket2 lapok 99%a sose latott pod procit.
-
arn
félisten
válasz
fpeter84 #89339 üzenetére
Az csak a pin kiosztasa, minden single vrm proci olyan, p200ig bezarolag. De nem hinnem, hogy talalnal olyan socket5 lapot, ami hivatalosan 6xet tamogat - mivel azok 95ben kihaltak, es addig csak p54c procik jelentek meg.
Azt a dualproci es p54c foglalatot nem is ertem a pdfben. Ez szvsz csak annyit jelent, hogy socket7 lapban megy, ha dual vrmet tamogat, akkor abban megy az l es az mx.
-
Vladi
nagyúr
válasz
fpeter84 #89333 üzenetére
Nekem van ötletem! CSak nem tom menynire marhaság.
Azon gondolkodtam, hogy a régi gépben, p3 vagy socket a, ugye még nem nagyon tudtak pwm-el szabályozni cpu hűtőt. Tehát zúg, mint az állat.
A kérdés az, hogy mikortól van hőmérő a procikban? p1 talán, vagy később?
Mindegy, gondoltam összedobok egy arduinot - az már talán le tudom programozni, meg összeforrasztani - ami méri a hőmérsékletet majd szabályozza a ventit ennek eredményeként. Mondjuk ormótlan a gyárit, tehát egy nyákra feltenni az egészet. aztán rögzíteni a gépházban. Mondjuk.... egy isa slotban. De akkor már midegy, ha onnan kapja az 5 voltját... de akkor már mindegy, ha az operációs rendszerrel is képes valami adatbuszon keresztül kommunikálni!
wow! Isa kártyára épített arduino. Ha kommunikálni képes az os-el, akkor már baromi sok mindent is csinálhat!
-
arn
félisten
válasz
fpeter84 #89329 üzenetére
Igen, a procira gondoltam… hivatalosan csak a p54c proci volt socket5, azokat 120mhzig gyartottak, illetve a p120 is keszult mar azzal a gyartastechnologiaval, mint a p133, ami hivatalosan az elso socket7 cpu volt.
Maga a foglalat is erdekes, mert a socket5 lapok altalaban 2x szorzoig mentek, tehat epp ugy bele lehetett tenni a p133at, mint a socket7be a korabbi elvileg socket5 cpukat.
-
Czo
addikt
válasz
fpeter84 #89329 üzenetére
Felidoben "upgradeltek" a socketet. Bejott a dual voltage, a megemelt fogyasztasi keret es az ujabb szorzok. Egyszoval felkeszultek a jovore. Az idealis vilagban, innentol kezdve minden lapon ott lett volna az extra VRM, stb stb. Nyilvan, ez nem igy tortent
Aztan evekig tudtal meg vasarolni a teljes Socket 7 speckonak nem teljesen megfelelo Socket 7-es lapot. Az MMX ugy jott, hogy az elso sajtotermekeknel az volt mondva, hogy minden meglevo lap tamogatja, hiszen ugye, minden lap (majdnem) Socket 7 evek ota. Szoval tok jo terv volt a forward compatibilityre, de nem jott ossze.
-
Czo
addikt
válasz
fpeter84 #89326 üzenetére
Valami santit azzal, amit mondassz. A P133-tol kezdve minen Intel CPU Socket 7. A Socket 7-nel jelent meg a specifikacioban a dual voltage tamogatas, jelentek meg ujabb szorzo kombinaciok illetve nott a processzornak atadhato elektromos teljesitmenykeret. Viszont a dual-voltage tamogatast bazisok gyarto lesporolta, merthogy minek. Volt is pislogas, amikor az MMX megjelent es kiderult, ugyan, hogy mar evek ota minden lapnak tamogatnia kellene, megsem fenekig tejfel a helyzet
. Szoval, ha neked van lehetsoeged berakni a 2. VRM-et, akkor biztos, hogy Socket 7 specifikacio alapjan keszult a lapod, mert a korabbinal ezek a labak aszem GND-k voltak. A teljesitmenynoveles vegul nem okozott elonyt, mert mire szukseg lett volna ra, addigra ezek a CPU-k dual voltagesek lettek, igy eleve nem tudnad berakni Socket 5-os lapba. A szorzo allitast pdeig szinten megsporoltak a lapgyartok, igy jottek olyan torzszulott CPU-k, amiket 1.5-re kellett jumperolni, hogy 4.0 vagy 4.5 legyen belole, illetve, itt meg berobban a SS7, ami miatt ugye eleve megint lapcsere kellett.
Szerk: A lenyeg kimaradt. Szoval, hiaba Socket 7-es pl a 166-os sima Pentium, semmi featursetet nem hasznal ebbol, ezert beteheted a korabbi, Socket 5-be is. Nehany nagy ugrast eltekintve, a processzorok busz protokollja kb azonos.
-
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Intel Core i5 14600KF - 14mag/20szál - Új, 1 év garancia - Eladó!
- AMD Ryzen 5 2600x hűtővel eladó
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i7 7700K 4 mag 8 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i7 4790 4mag 8szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i9 13900K 24 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Asus TUF Gaming F16 (2024) FX607JV Grey - 16" / Intel Core i7-13650HX / 16GB / 1 TB SSD / NVIDIA
- 13-14" Új és használt laptopok , üzletitől a gamerig , kedvező áron. Garanciával !
- Apple MacBook Pro M1 256GB,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
- Csere-Beszámítás! Számítógép játékra! R5 3600 / RX 570 8GB / 16GB DDR4 / 500GB SSD + 1TB HDD
- Fujitsu USB Port Replicator PR09 (5K vagy 2 x 4K felbontás) (DisplayLink)
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest