Hirdetés
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Kompakt vízhűtés
- Bambu Lab 3D nyomtatók
-
PROHARDVER!
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
DarthSun
#113773
üzenetére
Szerinted miért álltam neki TVC-t tuningolni? Azt mondták, hogy nem lehet. Ilyet nem mondunk egy mérnöknek., mert jön a fogd csak meg a söröm!
Ezek tartják szerintem frissen az agyat, mert fantáziát, kreativitást, meglévő alapokat, új dolgok elsajátítását és más észjárásának a megértését is megkövetelik. Na meg az sem egy hátrány, hogy amikor vagizni akar a kölyök a frissen tanultakkal, akkor fel lehet tenni a kérdést: Te ezt hogyan oldanád meg? Egyrészt visszavesz, másrészt kénytelen a tanultakon mélyebben elgondolkozni.Azt a foglalatot is le lehet cserélni...
-
válasz
Fenyő
#113758
üzenetére
Wolfot hud-dal, Doomot maximális méretben mértem. Az SLC2 nem lett volna rossz, csak amikorra elérhető lett már nem volt sok értelme megvenni itthon. Van még pár cucc ami íg járt. Ritka, ezért is van a polcon, szép darab és lehet mutogatni
Jó kérdés mi érte meg. DLC 40-ről olcsó Cyrix DX 40-re talán már megérte. Doomban ha nem is duplázta meg, de 60% fölött hozott egy ilyen csere. Ez akkor különbség, hogy hud-dal is teljesen jó lett a játék már. De ott volt az ár kérdés és azt a pénzt el lehetett másra, például hangkártyára költeni. Nehéz ügy volt. Egy bármilyen DX2-re meg már nagyon megérte cserélni, mert egy DX2 66 is simán 2-3x gyorsabb volt, mint a DLC programtól függően. 95 végén annyira leesett a Cyrix DX2 80 ára, hogy hülyeség lett volna kihagyni. Persze gond volt 5V-os variánst találni, de egy nagy körtúrával sikerült venni egy TI-t.
Ma annyira nincs különbség, hogy a 386-ot már nem is ajánlom jó szívvel, ha csak szórakozni akar valaki. Most venni kell egy 5x86-ot, PCI-os lappal, valami stabil S3-mas kártyával. Ha gyors gép kell, akkor 4x40-en mehet és akkor a lassabb Pentiumokat is át lehet ugrani és épyteni mellé egy 300A cerkás gépet. Ha lassítani kell, akkor 3x25, ha még lassabb, akkor a cache-t lecsapva a leglassabb 386-osokkal versenyezhet a gép.
Nah ezt kellett volna tudni akkoriban, meg a részvény elszállásokat, bitcoint... De nem tudtuk és pár ezer Ft is számított.
arn: Akkoriban ezt nem tudtuk. Próbáltuk állítgatni és hosszú órák alatt kitalálni a tutit. Most a makacs procit is be tudom lőni 2-3 próbálkozásból nagyjából és 1-2 kör benchmark után látom ,hogy stabil, vagy igazítani kell-e rajta. Az utóbbi automatizált, szóval még csak mellette sem kell ülni. Csak 3 évtizeddel lettünk tapasztaltabbak azóta...
-
Soyo SY-4SAW. Összevetve egy Soyo SY-025M lappal 8-15% a különbség programtól függően. Szintetikusban a legnagyobb, Doomban a legkisebb. A total átlag 12,3% az utóbbi javára. Ez nem akkora különbség ami miatt az utóbbit válasszam. Már csak azért sem, mert abból olyan van ami nem kezeli a 3,3V-os procikat, kedvem meg nem volt elmenni alkatrészt venni, hogy beültessem a hiányzó alkatrészeket.
szerk 1: Most nézem, hogy van DX2-es eredményem is és ott csökkent a különbség a két lap között kb. a felére. Lehet azt jobban szereti az újabb lap, frissebb a BIOS vagy ilyesmi. Végül egykutya, mert akkoriban a középtől +- 10%-ot simán szórtak a lapok.
szerk 2: A BIOS-t jól beállítva is kb. ekkora javulást lehet kb. elkönyvelni a DX2-nél, szóval alapbeállítással még nagyobb volna az eltérés, egész pontosan 8.9%-ot hozott a cache/RAM/busz állítgatás. Szóval a benchek eredményeit úgy kell nézni, hogy ekkora eltérés simán benne lehet atesztelő kezében.
-
válasz
Fenyő
#113727
üzenetére
Akkor korrekt az összehasonlítás, ha az SLC2 mellé rakunk valamit ami CPU-ban hasonló teljesítményű. ISA-s eredmények az alábbiak:
Dhrystone / Landmark 2 / Wolfenstein / Doom
486SLC2 @66 28193 / 153,19 / 17,9 / 4,1
486 DX2 @50 23807 / 167,26 / 21,5 / 9,9Ezek a procik sokkal gyorsabbak, mint egy 386SX vagy DX. A 486DLC-nél nyers erőben kb. kétszer gyorsabb a 486SLC2. A 25-30% gyorsulás így sokkal kevesebb, mint ami elvárható lenne. PErsze ez függ a programtól is. A wolfeinstein-nek nem kell sok CPU erő, jól skálázódik az átviteli sebességgel, míg a Doom a másik véglet. A 3DBench a Wolfeinsteinhez van közelebb.
Amit írtál érték nagyjából rendben van 33,3-at mértem 486SX-VLB párossal. Itt jönnek a kérdések és saját válaszaim:
- Mikor lesz kevés az ISA átviteli sebessége? A méréseim alapján valahol 486DLC 40- 486 SX33 körül kezd el érezhető lenni, de az ár/érték arány necces volt.
- Az SLC2 66-nál mi a szúk keresztmetszet? Az egyik maga a CPU busz, a másik pedig az azon lógó videokártya interface.
- Mire jó a VLB az SLC2 mellett? A VLB az utóbbin tud segíteni.
- Mikor limitál a 386SX alapú busz? A fentiből látható, hogy az SLC2 bár CPU-ban brutális, már a lassú DX2 50MHz-en is lenyomja Wolfeinsteinben köszönhetően a kb. 50%-kal gyorsabb 32 bites buszának a RAM felé. Ha még VLB-t is kapnának, akkor még nagyobb a különbség.Én nagyjából 486SX-40 körülire taksálom ahol volt értelme a VLB-nek, mármint lett volna a kifizetett árral arányosan.
A 40MHz-es busszal ugyanazok a tapasztalataink, az még probléma mentes. 50MHz gyorsabb, de válogatni kell hozzá az alkatrészeket. Most van olyan készletem ami 20MHz-es ISA buszt is elvisel hiba nélkül. 95-ben is sikerült egy hasonlót összerakni fél napi válogatással a használt részlegen.
szerk: Ha le tudnád mérni ISa/VLB-vel, akor tök jól össze tudnánk hasonlítani a limiteket. 3DBench, Wolfenstein és Doom is jó lenne, mert másként skálázódnak. A Doom imádja a CPU-t, a másik kettő meg ilyen gépen már sokkal inkább átvitel limites.
sidi: Ne feledd el, hogy a VLB teli órajelen megy. Tehát mondjuk az átlag lapon 8-10MHz körül megy az ISA, addig a VLB 33-on az SLC2 66 mellett. De ebből a hákolás és a CPU saját adatéhsége (16 bit limitációja) miatt alig marad meg valami.
-
válasz
Fücsök007
#113710
üzenetére
Most sem tudom értelmezni amit írsz. Abban egyetértesz, hogy a videókártya az akár MDA, CGA.. is lehet?
Az ISA nem szabvány. Ha nincs más az alaplapon, akkor nem lehet elfelejteni. Nem értem, hogy mi köze a drivernek a bus-hoz. Minden szoftver renderben ment amíg nem jöttek a gyorsítók, legalábbi PC esetében. De néha még azt követően is volt ami ezt is-azt is támogatta.
DarthSun: Amíg normális a hangnem miért ne vitatkozzunk?
Modern játéknál ahol több GB és töltöget menet közben már kell a fenének HDD.
arn: Most jön az egészre a csavar. A VLB nem bus master, mert osztozkodik az egyik PCI slottal és mégis ha kcisivel is, de a VLB a gyorsabb.
Pikari: Ne túlozzunk, "csak" 8x-os ár. A fizetések közben 2,6x nőttek. Vásárlóparitáson ez kb háromszoros árat jelent ami minden, csak nem jó nekünk. Azt érzem a jelenegi gen is kimarad, elég lesz a 3060Ti még pár évig.
-
válasz
Fücsök007
#113696
üzenetére
Videokártyában a 90-es évek eleső kétharmadában talán 2 gen váltás volt. Az egyszerű ISA kártyákat olyan 93-94 környékén kezdték felváltani a Windows-t gyorsító újabb cuccok. A VLB egy köztes generáció volt, azt követte a PCI. Ha így nézzük, akkor olyan 3 évente az is cserélődött. Aztán az utolsó harmadban elszabadult a 3D gyorsítás és több váltás volt, mint az első kétharmadban.
Na várj csak ez alapján neked a vidó kártya mást jelent:
Voodoo 1 korszak előtt nem volt tömegesen elterjedve videókártya az otthoni számítógépekben.
Nekem az MDA, CGA, EGA, VGA, SVGA is videókártya. Troll ON: A szakmai nyelv megfelelő használata is beleszámít a szóbeli eredményébe, ez -5 pont
98-ban PIII 500? Uhh, én meg örültem a 300A-nak, mint majom a farkának és a koliban az egyik legjobb gépem volt ezzel. Nade várj az nem 99 volt? Mert a 300A még PII alapokon készült és csak azt követően jött ki a P3. Ezeket már nem vágom hónapra pontosan, túl neológok.
arn: Ez az, hogy még a 805 is gyorsabb, mint a PCI. Nem sokkal, szóval DX4 100 esetén 10% a max különbség. Viszont az FSB növelésre a VLB elhúz, mert nem osztja vissza a deszka, mint a PCI-t. 2x50 MHz-en még DOOM-ban is 10% fölötti lesz az előnye a VLB-nek. Reálisan nézve egykutya, mert ahol az egyik kevés, ott a másik is az lesz. Ami egyértelmű, hogy a 16 bites ISA maximum egy 25-33 MHz-es sima 486 mellett válik határesetté. Kivéve, ha van 1/2-es osztó a BIOS-ban, mert akkor ha bírja táltos üzemmódba kapcsolható.
DarthSun: Ahogy 20GB körüli anyagból próbálsz valamit dolgozni, vagy több VM-et futtani rögtön jól jön az NVMe. Böngészéshez, 1 kis emuzgatáshoz persze mindegy.
sidi: SX meleltt a VLB olyan, mint a fake cache. A legjobb, hogy olyan lapot is találtam ami mindegy mit csinálok, mindig 1024kB SRAM cache-et ír. Gyorsítani nem gyorsít, de legalább lassabb nem lesz tőle a lap.
-
válasz
Fenyő
#113682
üzenetére
Az érvelésed ott csuklik, hogy a 486SLC2 az a 386SX buszt használja. Az meg sokkal-sokkal közelebb áll a 286-hoz, mint a 386-hoz. Ha az órajelet elhanyagoljuk, akkor annyira minimális a különbség a 286 és a 386SX/486SLC busza között, hogy egy primitív áramkörre rá is lehet illeszteni. A 386DX (486DLC) és a 486-ok busza egy másik kávéház, de azok szintén annyira közel állnak egymáshoz, hogy minimális áramköri különbség van közöttük. Ezért is voltak 5V-os 386DX/486 lapok a piacon.
A 486SLC2 csak CPU-ban van szeren és csak addig amíg a cache segíteni tud rajta. Ahogy elkezdesz sok adaton dolgozni beesik a teljesítménye a régi, 16 bites busz miatt. Ezért nem lehet összevetni a rendes 386-os procikkal. Ha VLB-t illesztettek hozzá, akkor ott igeaz az, hogy a VLB a teljes 32 bites 386DX/486 buszhoz készült, tehát az SLC2-vel nem működhet jól.
A 40 MHz-es SX felemlegetése nem korrekt. Ha figyeltél, akkor ezt olvashattad:
A DLC kb egy 486SX 25-33 közötti szintet hoz, ez nem elég a VLB-hez
Ehhez képest a 40MHz-en futó SX harmadával, vagy akár 40%-kal is gyorsabb nyers erőben. Doom alatt még egy kicsit többet is (50%) tud, mert ott a DLC40 inkább az SX 25-höz van közelebb.
Sajnos én nem vagyok szerencsés, a 3 darab 25-ös SX-em csak 33-on stabil. A 33-asok viszont mennek 40-en, és egy darab elindul 50-en, de a fél órás benchmark közben hibát dob. Úgy tesztelek, hogy elindítom a felvételt és a test.bat megfuttatja az összes benchet. De sajna visszanézve látszik, hogy hol a rar ignorál egy-egy fájlt (túlhózott bus miatt az IDE döglik) vagy a speedtest dől a kardjába, vagy DX esetén a quake kezd el renderelési hibákat mutatni. Szóval cáfolnám az, hogy a 25-ök szinte mind mennek 40-en. Elindulnak, de nem stabilak. A Cx DX40 pedig egy centi tuningot sem engedett, még BIOS képet sem adott. Ehhez érdemes hozzá tenni az 50MHz-es busz stabilitási gondjait. Ugyanazzal a beállítással az egyik procival atom stabil, míg a másik kér +1 WS-et. Például a 100MHz-es POD imádja a 2x50-es beállítást, míg a szintén Intel DX4 kínlódik vele, pedig próbáltam 4V-on is. Az 5x86-nak meg imádkozni kellett, hogy stabil legyen 3x50-en szűkebb waitek mellett.
Az SLC2-re kicsit visszatérnék a tesztek miatt. Nagyon becsapósak a korabeli benchmarkok. Sajnos a nagy részük nem volt felkészítve a cache hatására. Így ha befértek a belső 16kB-ba, akkor táltos sebességet mértek. Márpedig amik rendelkezésünkre álltak azok ilyenek voltak. Amikor meg nem fér be, akkor összeomlik a 16 bites busz mellett. Az első két eredmény ISA-val van. Wolf alatt az SLC2 nagyon tuti. Doom-ban a sokkal több memória művelet miatt esik vissza. Az SX+VLB eredményeknél meg az látszik, hogy Wolfban az ISA mennyit fog vissza, de Doom-ban nem elég, hogy a VLB rendesen ki tudja használni.
Wolf / Doom
486SLC2 @66MH: 40,6 / 14,1486SX @33MHz. 25,7 / 11,2486SX VLB@33 51,6 / 15,4Ami még érdekes, hogy a 386DX-töl örökölt busz hol fogy el a 486-ok esetében. de ezt a poént most nem akarom lelőni
arn:
Brand gepeknel 486on is baromi gyorsan levaltottak a vlbt pcira, ha sebessegelonnyel nem is jart, de lehetett a konfigokat a pentiummal homogenizalni.
Teljesen egyetértek. A PCI-os Virge gyengébb eredményt ért el, mint a VLB-s 805.
Fücsök007: Ha 86-ban vettél egy 386-ost, akkor sokáig húzta. Sajnos a mi realitásunk nem ez volt.
Hazai fizetések mellett a drága 93-as 386SX rögtön elavult volt. 95-ben már DX4 kellett volna ami két lépcsővel volt minimum feljebb, ha nem hárommal. Mire meglett a DX2 95-ben már a Pentiumok is ott voltak és 96-ra a DX4 is elavult. Azátn idővel sima Pentiumunk lett, de addigra MMX 200MHz volt a közép és mire azt megvették az emberek megjött a 300A. Mennyi váltás is ez így 93-98 között?
-
válasz
Fenyő
#113679
üzenetére
Nem elég a 33MHz-es 486SX a VLB mellé. Persze Wolfenstein sokat gyorsul (25,7 vs 51,6 FPS) de ahogy jön valami ami CPU-t igényel máris nem éri meg a felárat. Doomban 11,2 és 15,4 FPS jött ki és a VGA kártya árkülönbségéből már rendes DX 40-50-et lehetett venni ami mindenhol csodát tett. A csapda az, hogy DX2 66 mellé viszont már kell a VLB. Doom eredmények: 29 vs 13,1. Viszont van egy sima ISA UMC alaplapom amin 25MHz-en lehet hajtani az ISA buszt. Na az egy táltos
Az én konklúzióm az, hogy nem a 486 busz kell neki, hanem az erő a prociban, hogy ki tudja használni az alsó hangon négyszeres sávszélesség különbséget. A DLC kb egy 486SX 25-33 közötti szintet hoz, ez nem elég a VLB-hez, vagy ahol jelentős a különbség ott meg már nem számít annyira. A feltételezésem egy DRX2-vel lehetne igazolni, de olyanom nincs...
-
válasz
Pikari
#113663
üzenetére
Ez is egy módszer. Pont az árak völgyében a hulladékok szakadékában turkálsz. Olcsóbb, mint a modern vas és még nem megy fel az ára, mint a rendes retró cuccoknak.
Czo: Bingó, így kaptam meg a DLC-s alaplapot. 386SX lap árából kijött még 4MB RAM és indulhatott a vadászat. 5V-os Ti486DX2 80-at sikerült találni. Kis tuning után tehát így lett egy DX2 100MHz-en 8MB RAM-mal 95-ben. Ja igen és használt cuccok közül túrtam hozzá VLB-s kártyát ami 0WS-tel bírta az 50MHz-et.
envagyok: Diák kérdezte a véleményem laptopról. 500k. Jó konstrukció, de elmondtam azt az oldalt is ,hogy ez mennyire éri meg neki. Ha tanul is rajta és most úgy néz ki, hogy rákapott kicsit a programozásra, akkor szakirányba állíthatja. De ez szerintem a szülők dolga lenne, hogy beszéljenek a gyerekekkel a pénz elköltéséről, értékéről. Azt érzem nekem sikerült valami értelmes kompromisszumot nevelni a kölyökbe. Fiam például még mindig valami 2011 V4-es gépet hajt évek óta. Persze közben fel lett tápolva: RAM, CPU, SSD, videókártya. De csak apránként, trendektől lemaradva, ár-érték arányt mérlegelve. A fejlesztéseknek maximum 50+1%-át voltam hajlandó kifizetni, hogy neki is fájjon.
sidi: Köszi. Eredetileg benchmarknak indult, aztán nosztalgia lett belőle. A folytatás nem lesz ilyen hosszú.
arn: Annyival egészíteném ki, hogy 95 végére a Cx alapú 486 DX-ők ára 5000Ft köré esett. Annyival olcsóbb volt a DX4-nél és volt közöttük 5V-os is, hogy belépő szinten verhetetlenek voltak pár hónapig. Kb. a 386SX helyét vették át.
-
A proci a szűk keresztmetszet. Egy 486-tal sokat változik a kettő kártya közötti különbség.
Pikari: Zsák krumpliért veszed és legalább előre tudod, hogy nem fut rajta a program. Amit kiadtam rá, azért 286-ot lehetett volna venni. Olcsóbban már csak használt használt XT-t adtak. Szóval akkor ez volt a "zsák krumpli" szint. A már emlegetett nyugati rokonyoknak akkor már 486DLC volt az olcsó gép amit elvileg lehetett volna rendes 486-tal bővíteni.
DarthSun: Nem mindegy, hogy 486DX4 vagy DLC van a kártyák mellett. Ahogy az FSB sem. De ez majd 1 hónap múlva lesz csak soron...
-
válasz
DarthSun
#113622
üzenetére
A csudákat. Egy dupla órán olyan kemény feladatot kellene elvégezni, ami akár 5 perc maximum. Excelben ott az adat -> CSV -> mysql-be betölt -> adatkonverziós hibákat felismerni -> javítás -> újabb CSV import -> 3-4 SQL query. Mindez még csak nem is CLI-ben, mert phpmyadminnal lehet kalamolni.
Estére dobok be olvasni valót
-
válasz
DarthSun
#113613
üzenetére
Előbújik belőlem a tanár amikor a butaságokat (a súgó is hülye) ismétlik az emberek. Tegnap már 3-man álltak a végén a táblánál. mert ha már súg, akokro talán jobban tudja. Nem tudta...
A nincsenek driverekt úgy értsd: Nem kell vele foglalkoznod, mert az OS része és egész jól működik, nem úgy mint Win alatt. Amire oda van írva, hogy Mac támogatott azt bedugod és megy.
-
válasz
DarthSun
#113589
üzenetére
Aki ordas nagy baromságokat mondott. Egymás mellett van az asztalon a két telefon. Van amiben az egyik, van amiben a másik jobb. De ha nem lehetne normálisan menteni, akkor tuti nem használnám egyiket sem.
Androidra sokkal több hulladék van, de nincs amit ne tudnál megoldani iOS-en. Az, hogy nem ismered és nem is vagy hajlandó megtanulni nem az almák, linuxok stb. stb. hibája. Ami időt befektettél a Win 98 unretrósításába bármit meg tudnál oldani.
Például linux alatt használom a DA kártyát, telefonnal és fényképezővel készítek videókat. Az utóbbival további képeket. De ha nagyobb felbontás kell, akkor az almát kapom elő. ipad-on nézem a grafikonokat. Bármelyik eszközön tudom rögzíteni a bench eredményeket és végül Win alatt vágom össze az egészet.
Czo: Azt se hagyd ki, hogy az MS és a google dolgokhoz is van kliens az almákon. Nagyjából bármit bármivel össze lehet hozni, csak akarni kell. Házi backup szerver építése is egy laza délutáni mutatvány.
-
válasz
DarthSun
#113545
üzenetére
Szokásos hiba. A helyi bányászbéka szemszögből nézed.
persze mondta hogy ez ájfon esetén természetes, nem szabad akárhova másolgatni, meg letöltögetni, ami részben érthető, aztán behalt az eszméje, és sírva borult az asztalra, istenem az esküvői fotók is...
Urban legend, nem értenek hozzá. Nekem egymás mellett él a 3 rendszer és mindegyikkel meg tudom csinálni amit akarok. Van amelyiket nehezebb hozzá igazítani, van amit könnyebb, de a sudo és admin mód sok dologra képes.
Pikari: Szép magyarázat a nem telik-fukarság párosra. Az elsőt teljesen megértem, jártam eleget a cipőm mellett. Azóta egy bizonyos nép fiai mellett megtanultam, hogy nem vagyok annyira gazdag, hogy a fontos dolgokon spóroljak. Ha kiszámolja az ember, akkor sokszor meglepő, hogy a TCO nagyon nem adja ki a régi szaroknál.
-
válasz
DarthSun
#113542
üzenetére
Ne ragozd. Mac 10% fölött áll már jó ideje, ha jól emlékszem. Az MS bevételének jelentős részét már nem az OS hozza, hanem az O365 és az ahhoz köthető előfizetés. A hanyatló Főváros úgy is többszörös fejenkénti GDP-t, fizut mutat fel, mint az annyira patronált vidéki falvak. A hanyatlást hagyjuk meg a nyugatnak amit sofőrünk kanyarban előzött meg.
Pikari: Az M1 mentén pár cégnél jártam arra és voltak normális gépek, gondolom ez M6-tól délre, vagy más periféria. Mondjuk oktatásban egy R620 is csodálatos vívmánynak számít, de nem ez kellene a mérce legyen.
-
KROK már meg is válaszolta. De ezekbe a régi gépekbe olcsó a memória.
KROK640: Ha meg nagyobban csinálja az ember, akkor ezek fogyasztanak is rendesen, szóval otthon csak bohóckodni lehet vele.
hirdetésekben utazott a cég, meg minden hozzá tartozóban.
A kiegészítő mérnöktanár szakot a covid alatt tettem le. Ezzel elektronika, elektrotechnika szakmai, illetve ehhez kapcsolható szakirányú tárgyakat taníthatok. Pl. informatika az ilyen határeset, de elég gyakorlatom van, hogy ne okozzon gondot.
Pikari: Felénk például nincs ilyen, a T-nél sem jellenző, WIX-ben sem... Valami földrajzi behatárolás csak van
-
válasz
KROK640
#113474
üzenetére
A Gen8, nem 8th gen, a HP így nevezgeti el a verziókat. Ez nagyjából egy dell R630-nak felel meg.
Nem így működik a dolog. Adott feladatra építed a gépet. Egy storage viszonylag kevés RAM és CPU-val is elfut. Viszont kell hozzá gyors és lassú háttértár, valamint megfelelő hálózat. Aztán ezeket lehet szépen összefogni. Pl. NVMe működhet read és/vagy write cache-ként HDD-k előtt. Ha virtualizálni akarsz, vagy LLM-el foglalkozni, akkor megint más kell. RAM, CPU, vagy az utóbbihoz valami GPU szerűség. Ezért írtam, hogy valós terhelés alapján tesztelünk, mérünk, módosítunk, megint mérünk és csak azután vásárolunk cuccokat.
Gimnázium, de csak hobbi. Kell a kikapcsolódás a corporate b*it mellé. Amikor még startup voltunk azt viszont élveztem. Nem kicsit, hanem nagyon
Pikari: ön jól választott. Az itt látható 1366...
Milyen gépteremben/cégnek van még C2D? Csak hogy jó messzire kerüljem el őket.
Szirtimorc: Szép ház. Izé váz
-
válasz
KROK640
#113467
üzenetére
2x 12 mag, némi vinyó bootra meg SSD az adatoknak.Ez már nagyon régi Gen8 gép. Most ez a config már csak belépő szint, az alatta lévőket már csak virtualizáljuk.
A komolyabb vas az 1.5T RAM, 2x64 mag, valami 480-as raid 1 bootnak és 5x 6.4T NVMe storage a menü. Van közte még DB gép is RAM-ban félúton, kevesebb maggal, de magas órajellel és természetesen NVMe az adatbázisnak. A hálón most gyökölnek a srácok, a 25G az endpointoknak kezd kevés lenni néhány esetben. A 100G backbone meg kevés lesz, ha gépek is azt kapnak, szóval ott 400G-re kell lépni. Storage-ről már írtam pár napja amikor a HDD-rő volt szó. Aztán lehet viccnek gondoltad, hogy lemértük és van PB stílusú cuccunk.
Holnap 7:45-től lesz órám. A kettő miért zárja ki egymást? Ja értem, aki nem ért hozzá tanítja...
DarthSun: Nem duplázódnak, inkább a mennyiségük nő. Egyszerűen ha megáll egy node, akkor ne vesszen túl sok vele együtt. Nem mindegy, hogy mennyit kell visszasyncelni amikor visszajön. Horizontális skálázódás ezért jobb
-
válasz
jokeph
#113418
üzenetére
A 13600k baja a hűtés. Nagyon-nagyon fel tud pörögni amikor dolgozik. Szerencsére a Vegas-nak nem szóltak arról, hogy Pikari szerint nem szabad skálázódnia sok magra. Persze ehhez kell jó pár layer, 4k felvételek, vágás, szűrés. Még a GPU-t is pörgeti a végeredmény kódolásához. 500W-ot csúcsban be tud cuppantani, de folyamatosban is 300 fölött van a rendszer fogyasztása.
KROK:
egyre inkább felbukkannak majd a 64GB-os gépek is.
Már a 6700k-ban is annyi lett nagyon gyorsan 16->48->64G, pedig az még az elmúlt évtized zenéje volt.
-
válasz
envagyok
#113395
üzenetére
A userbenchmark abszolút hülyeségeket ír.
A PH-n miután kidobták a két anomáliát 37,1%-ot mértek a 2600 és a 6700 között. Abban amire én használtam és ezekkel teszteltem ez inkább 50% volt. Nagyságrendet nem hozott, de előrelépés volt és sok apróságot hozott amire jól jött. A 2600 tuningjával meg leírtam, hogy mi a baj. Húzhattad, szintetikus benchben sokkal jobban erősödött, mint a valós, sok memóriával dolgozó esetben. A DDR3 4GHz-en már eléggé kezdett szűk keresztmetszet lenni, ahogy mentél felfelé ez még inkább előjött. A 6700k-nak meg ott volt a 2133 -> 2400 -> 2666 váltás elég olcsón.
A 1366 más kávéház jó. Ha a sok mag jött jól, akkor az vert mindent, főként egy jó Xeon-nal. A 2,1-es dual Quadra alakított Pro-t is megalázta. Van egy workstation a raktárban és abba még bónuszként 192G RAM-ot is bele lehet tuszkolni. Igaz telirakva csak 1066-on hajlandó kezelni, de legalább nem fogy ki belőle.
Ami elég értelmetlen lépés volt az a 6 -> 7. gen. Teljesen agyhalál, hogy ugyanazt eladták minimális optimalizációval.
Sokmagos témához: A 13600k-ra ráuszítom a renderelést. 100%-on megy az apraja-nagyja. Kicsit több, mint a fele idő alatt végez, mint a 9700-as. Jelige: sok kicsi sokra megy.
-
válasz
DarthSun
#113365
üzenetére
Lesz még overkillebb is. Nem egészen 30 évvel ezelőtt volt egy hirtelen áresés a 486-os prociknál. De az majd csak februárban, még a végén megfertőznek ezek a fránya PC-k.
Amikor rendeltem egy 2011-es knai lapot az elér egészen az étkezőasztalig. Aztán mire hazaértem Bécsből már be volt építve a kölyök gépébe. Aki kapja marja...
KROK640: Ne is mondd, próbálgattam a local AI cuccokat és max small modellig tudok felmenni. A szerverem is csak medium-ra jó.
envagyok: Userbenchmark? hiszel még a mesékben?
A ph-s teszt IPC-t mér de helyesen kell értelmezni. A választott alacson órajel azért kellett, hogy mindegyik proci bírja, de van vele egy apró probléma, méghozzá a 3GHz. Ahogy növeled az órajelet a 2. gen úgy kezd kifogyni a RAM sávszélességből. Így is mértek 21%-os IPC előnyt. 3.8+ GHz-en már nagyobb lenne az újabb cucc előnye. Add hozzá (szorozd) a gyári órajel előnyt (17%) és meglesz az 50% különbség. Persze ez egy szégyen, hogy 4 gen. csak ennyit hozott, de kijön a sokat kárhoztatott 10% körüli növekedés generációnként.
A Gene VIII simán elbírt a 6700 után a 9700-zal. Nem is kellett sokat mókolni, egy kis forrasztás és kész. a 9900-at már nem mertem volna belerakni, mert a 9-es szériánál már elég csücskösen adták meg a fogyasztást és elég durván fel tud szaladni hosszú másodpercekre, ha engedékenyen hagyja az ember a BIOS-t.
-
-
#113347
frescho
addikt
FoxiestFox
#113345
válasz
FoxiestFox
#113345
üzenetére
Ha elférne, akkor már egy régi chieftec álló toronyba lenne az egész. Van hozzá egy 990-es deszka sok slottal és egy 9-es FX. De a helyszűke nem teszi lehetővé. A lányokat meg nem akarom kiköltöztetni, hogy több hely legyen.
DarthSun: hétvégén meglesheted, hogy én hogy DOS-olok.
Amúgy meg száradjon le a keze annak az idiótának aki bacsis oldalát próbálja törni/dosolni. Hogy ebben mi a jó neki? Most állítgathattam megint a dolgokon egy kicsit.
-
válasz
KROK640
#113326
üzenetére
"De egy 2600 ->6700 váltást is nagyon lehetett érezni." - hát... lehet, ezt így nem próbáltam.
De én igen, mondjuk speciális eset vagyok. 2600->6700->9700 Mindegyiknél elég szép előrelépés volt. 50% és új tech amiért már érdemes váltani. Pl. NVMe slot nem volt a 1155 esetében és simán bele tudtam tuszkolni 64GB-ot a 6700 mellé. A 9700 renderelésnél a 8 fizikai maggal több, mint 60%-kal volt gyorsabb a 4 mag + HT-nál. Játékokban a egy GTX760 is simább érzést adott, 1060-nal meg főként. [link]
-
válasz
KROK640
#113299
üzenetére
Pedig pont a 6-os (igaziból az 5-ös) indította el az új szériát. A 7-9. generáció szinte 1:1 arra épült, csak kicsit tuningolták, meg növelték a magok számát. A 2. széria után igaz, hogy nincs olyan új amire érdemes lett volna 1-2 generációval megelőzőről váltani. Mondjuk egy 6 vs. 9 is csak a + magok miatt érte meg a hákolást. De egy 2600 ->6700 váltást is nagyon lehetett érezni. Mára már a 6700 is elavult.
-
válasz
leweegee
#113129
üzenetére
Ez egy régi mondás. Akkoriban üveg plafon volt az ember fejett, ha műszaki vonalon akart előrejutni és nem lett párt tag. Ma is ez van, egy ponton nem lehet előrébb jutni. Ilyenkor jön az, hogy valami másba kezd az ember, hobbizik vagy rossz esetben elkezd inni.
Azok az idők nem voltak annyira jók, csak az idő szépíti meg. De és is simán szeretnék 30 évvel fiatalabb lenni. Nem érdekelne, hogy a cipőnk mellett jártunk.
-
-
válasz
envagyok
#113077
üzenetére
Ki kéne szortírozni a PC-s szutykokat. Van ott minden, de annyira nem hat meg és sajnálom rájuk az időt, hogy csak vannak. Most még kicsit elbohóckodok a 486-tal, de aztán vissza a retróhoz, meielőtt megmételyeznek. Ez is nosztalgikus, de nekem már az a korszak amikor ment a patkolás és erősen emlékeztet arra, hogy miként próbáltuk utolérni a lehetetlent: PODP, DX2-100...
-
#113025
frescho
addikt
FoxiestFox
#113023
válasz
FoxiestFox
#113023
üzenetére
Az első lépés, hogy le kell tenni az alapfokú gondolatolvasási OKJ-t. Ha nincs meg a képzettséged, akkor sokkal macerásabb az üzembentartása.
Lord Myn: Duplagondol. Nézd meg mit jelent az Amiga. Ha tudsz németül, akkor a megfejtést már leírtam
Azt nem írtam ,hogy jó, de vannak rajta érdekes megoldások. De van IBM PC-m is. Az is érdekesebb a tucat PC10-nél.
-
#113022
frescho
addikt
FoxiestFox
#113011
válasz
FoxiestFox
#113011
üzenetére
"Az Amigák egy másik világ, nem értek hozzá, milyenek vannak és mennyiért reális itthon..."
Igazán senki se ismeri ki őket. Kívülről nézve vannak szőkék, barnák, vörösek, igaziak és festettek. Reálisan mind ráfizetés, de mit lehet tenni. (Amiga=Freundin)
Lord Myn: Bios nincs, emlékeztet egy A2000-re. Az egyetlen specialitása a 8 bites IDE port. Tényleg nem kell hasra esni tőle. Egy PCJr sokkal érdeksebb darab.
-
válasz
DarthSun
#112989
üzenetére
Ez érdekes téma, mert van amikor felbukkan egy érdekes ajánlat ami erősen torzíthatja az ember értékítéletét.
Amúgy meg nem értem mit ölitek egymást ezeken a tucat PC-s cuccokon. Legalább valami csinos Amiga miatt menne a taréjcsipkedés, hogy ki viheti haza.
Lord Myn: Commodore PC is csak egy tucat XT klón
-
válasz
zotyesz66
#112879
üzenetére
Így van. Nagyjából 200m-en belül volt 5 üzlet, ebből kettő használt cuccokat is árult. Az első teljesen saját építésű gépem alkatrészeinek jelentős részét ott szedtem össze boltonként. Aztán kb. 2 évvel később a használt részlegen dolgozott egy évfolyamtársam akivel kiválogattuk azokat a cuccokat amik rendesen bírták az 50MHz-es VLB-t.
-
Vadász utcában több volt egymás mellett és még ugyanabban a háztömbben a másik oldalon még egy. Azok a szép idők...
anaqer: Szerverek kevésbé harapnak. De a baby AT megmart a múlt héten elég csúnyán.
hobizoli: 2000-ben átlag embernek teljesen felesleges volt. De ha mondjuk videót digizett, vágott akkor máris nem. Volt kolléga aki mellékesen esküvőkön videózott és neki jól jött. De ez is változott, mert 2 évvel korábban még több értelme volt, 2002-ben meg sokkal kevesebb. Nagyon gyorsan változott akkor a sebessége a gépeknek.
-
válasz
hobizoli
#112867
üzenetére
90-es évek közepén még volt értelme SCSI-nek. Úgy kb. a 420-asok voltak azok amik már kezdtek normális sebességet elérni, ha csak 1 vinyó, 1 CD volt. De volt több meló aminél azért ez akadály volt. A 90-es évek végére ez már csak ott volt igazi probléma és az SCSI jobb, ahol sok sok adattal időérzékenyen dolgoztak. Videó vágás, kijátszás például. De ilyen volt a CD írás is. Amit nem vesztek figyelembe, hogy a sok állományt on the fly rendezte ISO-ba a program. Ezért nem sequenciális, hanem random IO kellett volna sok kis állományra. Na ebben volt jobb az SCSI. Meg abban amikor mondjuk folyamatosan kellett sok adat, mert akkor hardver raid-et csináltunk és voilá lett sebesség.
Én kb. 1-2 évvel voltam lemaradva, részben saját pénzből, részben emigrált rokonytól levedlett géppel tartottam úgy-ahogy a lépést. De ez nem jelenti azt, hogy mi voltunk az iparban a mérvadók. Itthon mindig ment az olcsón okosba sufnisan olyan valahogy jó lesz módon megoldós téma. Mert ugye nem volt pénz, tudás, igény a jobbra. (A kívánt szöveg aláhúzandó.)
96-ban már dolgoztam olyan helyen ahol ez számított. Le is tudnám mérni valós terheléssel is akár, mert van a polcon minden hozzá. Például az első digitális földi teszt adás berendezéseiből iis véletlenül, mert azok a barbárok aszondták dobjuk a kukába... De ha nem akarjátok elhinni, akkor úgyis fölösleges.
envagyok: Emlékszem amikor az volt a hír, hogy komplett gépet lehet venni 1000$-ést. Majd jött a 800$-os gép húúúúú.
A 6-8. gen. sem sokkal drágább és máris lehet Win 11 rá. De linuxxal a 4. gennel is el lehet karistolni, bár én már nem szeretném, a műhelybe is már a 9. gen van.
Sok dolog van amivel lassan nem érdemes foglalkozni. Most ölik meg a szemem előtt azt a részét a szakmának amit szeretek csinálni.
Lesz még nagy sírás a full cloud vonal miatt, csak már ember nem lesz rá, mert nincs utánpótlás a gyengébb fizu miatt. Na meg kezet összekoszolni, kábelezést átgondolni, kivitelezni az is olyan utálatos dolog, mint megérteni a gépek működését. -
válasz
Pikari
#112858
üzenetére
Khmmm. mysql, ceph, veeam -> program futás sebessége. Ebben semmi tudományos nincs.
mysql -> Ügyfélnek mennyi idő után van beimportálva a feltöltött CSV vagy készül el a riport és abból a számla.
ceph -> media adatbázis kezelés. Képek feltöltése, átméretezés, replikáció több helyszínre
veeam backup -> mennyi ideig tart a futás, azaz mennyi időnként lehet incremental backupot csinálni. Snapshot konszolidáció stb. stb.Ezeknél tudni kell, hogy mi a szűk keresztmetszet. Ha nem méred, nem tudod. Hálózat sebessége, latency, valami kód részlet vagy a storage. Nem tudományos, hanem mérnöki megközelítés, nem sacc/kábé amire el fogunk költeni milliókat. Az elsők között használtunk PCIe flash meghajtókat (10k/darab) mySQL alatt, de előtte lemértük SAS meghajtókkal szemben. Ugyanezt megcsináltuk ceph-re és az jött ki, hogy a vinyó elég teljesítményben és kapacitásban 4x akkorát lehet kihozni ugyanabból a pénzből.
Nem mennek a kukába hamarosan, fokozatosan szorulnak vissza, de még mindig van terület ahol ár/értékben vezetnek. Ugyanez volt az SCSI-vel, apránként szorították ki az UDMA, majd SATA vinyók őket. Azokat meg a SATA, majd NVMe csatolós SSD-k.
FoxiestFox: Az elején küzdős volt. A Win95 szoftvere inkább lefagyott, mint írt. A Win 3.1-es stabil volt, de nem volt szabad a géphez nyúlni. Aztán amikor lett megoldás linux alá már jó lett.
KROK640: Megint abból indulsz ki, hogy felétek mi volt.
Azért furcsa a minimálbér, mert diákként össze tudtam szedni nyári/suli melletti munkából, meg ajándékokból kb. 30k-t egy év alatt. Vagy a szakgányolást fizették meg jól, vagy a keleti oldal ennyivel mélyebben volt.Durva a különbség: 93 végén 386SX-et építettem amikor felétek a C64 ment. 95-ben a 486 DX2-vel is csak futottam a trend után, miközben nyugatabbra ott volt a Pentium ahogy arn írta. Mondjuk halkan megjegyzem, hogy NSZK-ba szakadt rokonyok ott is "csak" teljesen multimédiával kigyúrt 486-ost vettek csupasz Pentium helyett, az volt nekik kb. 1 havi fizu. Ez azért jó, mert este ezt kiegészítésként belemesélem a következő magyar verzióba.
hobizoli: Egészítsd ki a történetet, hogy mikor, mert anélkül nem lehet elhelyezni. Az, hogy mi volt az itthoni SOHO környezetben nem jelenti azt, hogy az volt a jó megoldás. Csak hogy érthető legyen két nem PC-s példa és mellé időpont: Az A4000-nél átálltak IDE-re, lett is belőle lázadás, mert az animációk kijátszásánál nem volt biztosan elég a tudása. Ez 1992. Az Apple az SCSI-t 97 vége felé kezdte elhagyni talán a G3 iMAC környékén. A kettő között volt 5 év és hatalmas fejlődés.
90-es évek végére az SCSI visszavonult a munkaállomások/szerverek területére, de ott még megvolt a maga előnye. A SATA és az első SSD-k ezt is kb. kinyírták, még a nagy, olcsó tároló kapacitás az ahol tartják a frontot. Ehhez is lehet évszámokat rendelni, azok nélkül értelmetlen a beszélgetés.
-
válasz
Pikari
#112843
üzenetére
Ha nem mérted meg, hogy mit fogyaszt a sync, akkor honnan tudod, hogy valójában a sebességet a DB elérés vagy az adatok lemezre írása viszi el?
Leírtam, hogy valós terhelést mértünk, még alkalmazást is írtam. Ha nem tiszta, hogy mi az, hogy DB, ceph vagy veeam azon sajnos nem tudok segíteni.
Mit terhel a sync? Mennyi ebből az IO, mennyi amit hálózati forgalommal tölt stb. Ahol a SAS még mindig jobb az a hosszú ideig magas terhelés. A 15 perc wallet sync az rövid terhelés. A Monerónál meg kellene tudni, hogy ez mennyi terhelést jelent, mekkora tárhely kell, IOPs vagy inkább átviteli sebesség érzékeny. Ezek nélkül nem eldönthető, hogy szükség van-e gyorsabb tárolóra és ha igen mire.
Példát is írtam, hogy mikor és mire jó még mindig a SAS és mikor jobb az NVMe. Az SLC cache és annak ürítése a fw hangolásától függ. Hiába cserélsz SSD-re, az még nem jelent üdvösséget és stabil működést. Az iwiw kalibernél meg shardolod az adatokat vagy még inkább eleve jól skálázható DB-t választasz. De a képeket és más médiát ott sme fogod mind SSD-re rakni, mert inged-gatyád rámegy. Erre kell a tiered storage amiről írtam. Ha érted, hogy miről írok, akkor nem értem a kifogásaid. Ha nem, akkor írhatok részleteket. De az, hogy egy moneró sync-ből akarsz általános következtetést levonni az csak a ne nézz fel szint.
hobizoli: 98 végén már lehetett 300A cerkával vagy 166MMX-től felfelé kicsit piszkálva, normális HDD-vel CD íróval olyan gépet építeni ami biztosan írt. Ezt írtam, hogy kb. akkorra taksálom amikor good enough lett erre SCSI nélkül is. De volt amire még nem. Az első írók itthon talán 1 évvel korábban jelentek meg. Azok mind SCSI modellek voltak. Az ATA ami nekem lett az 99 elején jött és elég problémás volt az elején szoftveresen ez interface miatt. Típusszámom nincs, de lilás-kék gombja volt.
Ugyanarról beszélünk, csak te le voltál maradva. Mondjuk nem csak te, hanem kompletten az ország. Az, hogy neked vagy nekem mikor lett meg egy technika nem értem miért lenne mérvadó. Én szerencsés voltam és volt 2x-es Mitsumi meghajtó a 386SX-es gépemben hangkártyával 94-ben. KROK akkor még C64-nél tartott ami legkésőbb 87-től volt elavult az A500 megjelenésével. Szerintem mérvadónak annak kell lennie ami az akkor éppen aktuális, elérhető cucc volt a nagy felvevő piacokon. Németeknél 93 elején már hirdettek CD-rom meghajtókat. 94 elejére már nem különlegesség, sima számtech hirdetésben több variációból lehet választani, hangkártyával, szoftverrel több variációban.
Ott hibázik az SCSI temetése, hogy 1-1 estet nézel. Az igaz, hogy átlag otthoni felhasználásnál már nem volt sok értelme a Celeronoktól, de sok esetben pedig igencsak jól jött az SCSI. Még évekkel később is volt sok ilyen attól, hogy nem láttad, nem dolgoztál vele.
-
válasz
Pikari
#112840
üzenetére
Sosem mértem.
->Dunning−Kruger-hatás
SSD-nél is hatalmas különbségek vannak. Párhuzamot is lehet vonni az SCSI-vel. Majdnem ugyanaz a meghajtó, de a firmware más. Ennek köszönhetően rövid mérésnél még jobban is teljesít a SOHO, mert pont erre hangolták. A folyamatos terhelést sokkal jobban, stabil teljesítménnyel bírja a "profi" cucc, bár egy kicsit lassabbnak tűnik 15-30 perces terhelésnél. Például a garbage collection másként van megoldva, sokkal hamarabb elkezdi és eleve foglalva van erőforrás erre a célra.
hobizoli: Rakd mellé az évszámokat. Nem tudom pontosan, de olyan 98 körüli lehet az ATA-4 szabvány. Az SCSI meg kb. a 80-as évek legelejénre datálódik vissza.
"lehet ilyen 486-knal meg szamottevo volt a diffi, de a Pentiumoktol kezdve"
Nagyjából, bár inkább a Pentiumok 3. szériája (MMX) és még inkább a PII platform az amikor már simán lehetett nagyobb sebességgel megszakadás nélkül írni CD-t mindenféle "ne nyúlj hozzá!" nélkül sima ATA meghajtókkal. Nekem elég hamar volt ATA-s íróm (nem meglepően itthon gyártott, leesett darab) és szenvedtem vele, mert nem volt hozzá csak a saját programja Win 3.1 alá az meg sok dolgot nem ismert. Az volt ilyen elindítod és békénhagyod darab. A legtöbb progi eleinte csak SCSI meghajtókat kezelt, linuxon is csak idővel jelent meg egy SCSI-ATA fordító réteg. Na ott az SCSI jó lett volna, csak ugye ez lett nagggyon olcsón.
Teljesen természetes, hogy az SCSI-t kiszorították adott szegmensből a gyorsabb consumer cuccok. Először workstatin-be mentek fel, mert több lemezt, írót tudott kezelni, majd onnan is feljebb szorultak. Még most is van olyan terület ahol nem tudod megoldani SATA-val.
Szóval az SCSI mellé kell rakni az időpontot és felhasználást, hogy adott időpontban volt-e haszna, vagy csak pénzt dobott ki az ember.
-
válasz
Pikari
#112835
üzenetére
SCSI a 80-as évektől volt a 2000-es évek közepéig, onnan SAS vette át a helyét. A kb. 10 év tapasztalat ezért nem releváns.
Mekkora IOPs és MB/sec? Fontos, mert ahogy írtam a SAS ma már csak nagyobb méretekben értelmes SATA-hoz képest. Például 500-600 MB/sec folyamatos terhelés és 100k IOPs mellett. Nem stopperrel és szintetikusan teszteltük, egyszerűen ráeresztettük a DB vagy ceph OSD terhelést vagy csak több helyről több szálon párhuzamosan backupolunk. Érdekesség, hogy ezt a hálónak is bírnia kell, alap a 100Gbps, ha már alig drágább a 40G-nél.
SSD-t ne kevert az SCSI mellé, nem ez volt az eredeti kérdés. Le is írtam, hogy az NVMe sokkal jobb. DB-nél úgysem megy az ember pár TB fölé, inkább szegmentálja, oda nagyon frankó. De nagy storage esetén 100TB/node esetén anyagilag értelmezhetetlen. Kell 1-2 NVMe cache-nek (5-10% a HDD-hez képest) a second tier meg mehet SAS-ra. Ilyesmiket használunk pl. veeam alá, hogy legyen elég hely: [link]
-
válasz
hobizoli
#112830
üzenetére
Azért, mert képes volt busmaster üzemre. Az SCSI buszon (kábelen) lógó eszköz átvette a vezérlést és át tudta vinni az adatot a vezérlő segítségével a memóriába. Sima DMA művelet volt, de a CPU-t tehermenetesítette, mert nem kellett pollolni, meg mifene, hanem 1 parancs és nem volt több dolga. Emellett ami még jó volt, képes volt az eszközök között is átvinni, tehát a merevlemezről rögtön a CD író bufferébe került az adat, nem járta meg a gép memóriáját.
Ennek az egésznek egy esetben volt és egyben még mindig van értelme. Akkor volt amikor lassúak voltak a gépek és idő kritikus volt a művelet, mint CD írásnál. Amikor még mindig van, amikor sok eszközön végzünk sok műveletet egyszerre és a CPU csak karmesterkedik ezek felett. Bár ma már magas IO-ra ott az NVMe, de nagyon nagy kapacitást még mindig merevlemezzel lehet olcsóbban építeni.
kiegyészítés: A SATA sok SCSI feature-t vett át. Például a command queue-t vagy a különböző státusz információk lekérdezését (SMART) és ezzel sokat közelített az SCSI felé. Ma ugye SAS van a lemezeken ami felülről SATA kompatibilis és pár dologban még mindig többet tudnak a SAS merevlemezek. Van egy érdekes fajtájuk ami igaziból SATA HDD mechanikáját örökli SAS csatlakozóval és firmware-rel. Ezek a near line-ok és több tucatot is belapátolnak egy egy storage node-ba, a kiterjesztett monitorozás, kcisit jobb minőségű csapágyzás és jobb minőségbiztosításnak hála kevésbé hullanak, mint SATA társaik. A jobb csatoló és firmware miatt pedig ha nem is gyorsabbak, de a hosszabb távú folyamatos terhelésnél is konzisztens a teljesítményük.
Pikari: Üzemeltettél, mértél IDE/SCSI vagy SAS/SATA lemezekkel megáldott gépeket? Mondjuk DB terhelés 1 napig folyamatosn 12-16 HDD-n.
-
válasz
Pikari
#112753
üzenetére
Az én listám erősen hiányos, mert már nem emlékszem csak pár darabra.
93 - ST-225 MFM 20MB 386 mellé pont jó párosítás nem?
94-95 100-120 MB Conner
95 vége-96 eleje vége valami 420-as, elvégre 486-ra váltunk vagy mifene!
99 január Jó nagy Deskstar az első nagyvasba.
Itt van egy nagy luk amire nem emlékszem. Az tuti, hogy a Deskstar hordozóssá alakult, majd ebben el is halálozott. Az tuti, hogy 2004 körül az NF2-be már valami SATA került és volt mellette NAS is.
2005 végén 4x 120G SATA RAID 10 tömb a NAS-ba.
2006 elején RAID tömb kapmec fizikai behatás miatt, de le tudtam kaparni róluk az adat nagy részét pár trükkel. Ugyanekkor vettem 3x 250G-t, mind különböző gyártótól és széttelepítettem egymástól több km-re. Na ez nagyon fájt.
2009 Első SSD, valami kis méretű Intel a Win 7 alá.
2012 talán 120-as Agility 3 és mellé megint szétszórva 3 méretes, 1 TB feletti kapacitású merevlemez. Talán 2TB lehetett? De ez már messze nem retró. -
-
válasz
KROK640
#112723
üzenetére
Gyors keresés: 98 szeptemberi Made in Hungary 10.1G
Szerintem nem ment át a helyi dolgozók + leesett a kamionról lényege. A lábasjószág mind elkelt a környéken töredék áron. Így lehetett nagy vinyót megfizetni. Ahogy egy időben Győrben fütyülős csigákat lehetett szerezni autóhoz.
-
válasz
Pikari
#112696
üzenetére
Az i 8250U-t már lassúnak tartom. Hiába van benne elég RAM és 4 mag+HT. Ahogy megnyitok rajta 2-3 nem túl nagy programot és 8 lapot érezhetően belassul. A háttérben egy word-excel-VS code triónak nem kellene ennyire megfognia. Egy hello world vagy 3 oldalas doksi nem okozhatna ilyet.
Szóval ami szerintem elfogadható az egy 6. gen i5, vagy 8. gen-től az i3. Ezeknek van megfelelő single thread teljesítménye és elég magja is rendes használathoz. Az első Swiftet sem azért vették, mert jó autó volt. Ha a Swift a Pentium, akkor az i3 egy Astra szint amibe már elfér a család.
arn: Linux alatt elvileg igen. De ez is arról szól amit írtam. Ezt fent kell tartani, idő, ember és költség.
Fenyő: Tudtam, mert megtaláltam a korabeli méréseim, csak már azóta kicsit elfelejtettem
-
válasz
Pikari
#112679
üzenetére
Teljesítményben. Ez azt mutatja meg, hogy hány év lemaradásban vannak. Persze lehet azt mondani, hogy ők nem akarnak csúcs cuccot építeni, de az olyan vergődés, mint amit az AMD ad elő a GPU-kal.
De amikor kijött az ugyanazt a teljesítményt nyújtó procikkal kellett volna versenyeznie. Érts ez alatt: A 8-as széria i3-masai lenyomják a 2-3 gen i7 processzorait. A HTs Pentiumok pedig kb. a régi i3-mak szintjét képviselték.
Ezek a cuccok érdekességnek, gyűjteménybe, meg nagyfal mögé jók, de amúgy olyan VIA-s az egész.
arn: Eddig az x86 procikról volt szó. Ez valami MIPS vagy RISC-V lesz. Azt egyszerűbb tervezni és jobb irány, csak megfelelő technológiát kellene még mögé rakniuk. Talán elérik az Intel Bronz-Silver Xeonjainak a határát. De ugye ezeknek meg az Apple kellene, hogy a mérce legyen. Néz meg, hogy a legszutykabb M1 mit teljesített.
envagyok: SCSI kártyád van? Ahhoz van CD emulátor
DOS-hoz van egy tanulság: Lassú gépen az EMM386 is számít. Akár 5-10%-kal is csökken vele a teljesítmény.
-
válasz
Pikari
#112677
üzenetére
Semmit nem jelent az FSB órajel önmagában. Jóideje már a busz is többszörözött, több fázisú órajelet használ a legtöbb platformon. Csak abba gondolj bele, hogy miként etetnék szerencsétlen procit adatokkal, hány bites adatbusz kellene?
arn: Arra a 32 magosra gondolsz aminek az egyszálas teljesítménye az atomos cuccokat sem karistolja? Tökéletes routerekbe, meg hasonlókba, de fürtöket építeni nem éppen.
Okos reklám platformot fejleszt a cégünk. Tudnák mesélni, hogy miként célozzák meg azt is aki "őt aztán nem fogják befolyásolni sose a rohadék..."
-
-
Otthoni felhasználásból indulsz ki. Mondjuk már ott sem szeretnék egy ilyen lassú egy szálas teljesítményt nyújtó procit használni. Ipai, hadi körlümények között fáj ez igazán. Sokkal több chippel lehet elérni azonos teljesítményt. A skálázódás nem lineáris, szóval egy mai 32 magos Xeon vagy AMD chip helyett nem 4x kell több. Ez emeli a komplexitást, a fogyasztást, az éptési helyet, időt, mennyiséget... Magyarul sokkal többe kerül. Meg tudják építeni? Természetesen, de gazdaságilag megterhelőbb és vagy lassabb lesz vagy terheli a költségvetést. Ha az előbbi, akkor könnyebb megőrizni az elsőséget, ha az utóbbi, akkor meg nem jut másra. Kína épp az utóbbit választotta, a 80-as években ebbe a CCCP beleroppant.
Az AI helyett inkább masszív adatgyűjtés és elemzés az amire gondolsz. Nem mai történet és Kína magas szintre emelte. Iszonyú pénzt költött és költ el erre a polgárai jóléte helyett. Errefelé kicsit másként használják, nem totális megfigyelés, hanem ahogy írod inkább befolyásolás megy. Láttam, hogy ezt hogy fejlesztik és a hozzá tartozó erőforrás igényeket és félelmetes, hogy az elmúlt tizenpár évben (igaziból a covid éveitől számított kb. 4-5 évben) mennyit csökkent a belépési küszöb. Na pont ezt nem tudják még legyártani a kínaiak.
-
válasz
Pikari
#112634
üzenetére
Talán mert 7000-es procit teszteltek ami viszont fogyasztásban összevethető, vagy mert ez volt kéznél?
Sok TDP adat nincs, de itt van egy fogyasztási grafikon is: [Innen vették át az eredményeket] Az AMD ellenféllel kb. egy szinten fogyaszt és harmada a sebessége. De igazad van nem fair, mert miért i3-8100-at és AMD 5600G-t állítottak ki ellene amikor lehetett volna újabb, gyorsabb procit is találni ellene?
Jobban utána nézve a VIA CNS-en alapul, azt egyszer már keményen átdesignolták. A mostani nagy előrelépés a 7000-esnél egy újabb redesign és az órajel emelés szorzata. Nem teljesen új mag, kb. ugyanúgy leszármazott, mint ahogy a C2D és a core szériák. Volt egy állítólagos 7nm-re átállás, de erre nincs bizonyíték, ha meglépték és tömeges gyártásra képesek, akkor le a kalappal előttük. Elvileg chipletes, de nem találtam skalpolt prociról képet. A fogyasztása cserébe elszállt, a 30W-os adatodra kíváncsi lennék honnan származik. Intellel méretazonos a kialakítása a procinak, nem kell a hűtővel variálni, van rá dögivel. Ezt értelmezhették félre?
A fentiek alapján ők meglépték mindazt amit az AMD-Intel páros anno. Integráltak IMC-t, megreformálták a belső dolgokat amennyire lehetett és emeltek szépen órajelet. A következő lépés innen egyre nehezebb lesz és nagy a távolság a vezető gyártók mögött.
Ha tesztelnél pár egyszerű szintetikus tesztet, akkor össze tudnánk vetni. RAR, cinebench meg más ingyenes. Vissza tudom fogni a procim TDP-jét, az sem gond. Akár IPC-t is lehetne, hogy azonos órajelen mit tudhat.
-
válasz
Pikari
#112617
üzenetére
Azt áruld már el, hogy egy számítástechnikai oldal miért hazudna a mérési adatoknál. Mi értelme lenne? Legegyszerűbben egy rendes teszttel tudnád megcáfolni. Össze lehetne ereszteni mondjuk egy sima i7 9700-zal, azt lehet butítani 4 magig, hogy a 6 gen i5-jeit hozza. Mellé csapni mondjuk valamit a 4. genből és kész.
"kb 2-4x gyorsabb mint amit a via leggyorsabb (quadcore) magja hajdanán tudott." Ami akkor tudott fele single threadet teljesítményt a konkurenciához képest. Nagyon szépen tartja a VIA-nál szinte már hagyománynak mondható lemaradást.
"az immár 8 éves kx5000 valódi teljesítménye kb egy második generációs i5 szintjével egyezik meg (azonos órajelen kb 15%-al lassabb)" Mi a valós órajele a kx5000-nek? 15%-kal lassab az IPC, de mi a szitu órajel terén? Nem keresek rá, csak tippelgetek: 2GHz? A 6000-nél már elérték a 3GHz-et? A 7000-es maximuma 3.5 körül van?
A felsorolt dolgok is évtizedesek, nincs mitől hasra esni, még jó, hogy hozza bármi amit kiadtak jó régen.
Nem másolt, csak megvették, mert nem voltak képesek sajátot tervezni. Az ugye megvan, hogy a tervezők evakuáltak a cégből, így probélmássá vált a továbbfejlesztés. A kx7000 pedig ahogy emlékszem már Intel magokon alapul.
Nagyon sok a hasonlóság a Baikallal, ha megnézed azt ami a háttérben történik. A ruszkik és a kínaiak is saját lábra akarnak állni legalább néhány kritikus eszöznél. Ez teljesen érthető, de az elérhető adatok azt mutatják, hogy a lemaradásuk nem akar csökkenni. Saját proci tervezés mellé saját gyártást akarnak. Ezt gáncsolja el a nyugat. Az USA aljasul játszik mind a kettő ellen ez nem kétséges, de ez láthatóan működik. Mondjuk már ez a sebesség is elég lehet a haditechnika nagy részébe...
-
Nem mindenki, ez inkább csak a PC-sekre igaz. 8 bites vonalon sokan gyűjtenek csak úgy, vagy valamilyen tematika alapján. Én például korszakot nézek és ezen belül is vannak csoportok. Például a magyar vagy a britt gépek.
Pikari: Ha nem próbáltad, akkor mi alapján véleményezed? Itt van egy kis betekintő: [link] Kb. ugyanazt hozza, mint amikor még VIA-nak hívták. Még csak azért sem lehet kiemelni, mert a kínai elvtársak alkották, mert valójában csak a VIA-t viszi tovább. Ugyanez van a Bajkal-os szerencsétlenkedésnél is.
Az igazi párhuzam azonban amit a vasfüggöny mögött összehoztunk. Szeretem a magyar gépeket, de a realitás az, hogy sok éves lemaradással hoztuk össze jóval drágábban, silányabb minőségben azt amit a nyugat. Amikor meg jobban mögé nézünk, akkor kiderül, hogy a legtöbb ami elkészült nagyrészt másolt, lopott, átvett, elavult cucc volt.
KROK640: 4. generációs i5-tel tud versenyezni sok szálon, az talán 2012-es. Évtizednél is több a lemaradásuk. Single thread-ben a 2. generációs Core2 is gond. #aszankcioknemmukodnek
-
válasz
Pikari
#112605
üzenetére
Ezek nem alternatívák, inkább csak érdekességek.
Egy gyenge Ryzen 1 szintet talán tud, az 1700 simán elkalapálja. 1 szálon tuti nem, 8 szálon talán megver egy 1400-at. Ez annyira értelmes választás, mint a VIA C3 processzorok voltak. kx5000-en nem szeretnék internetezni, ahhoz képest még egy i5-ös 1155 is rakéta.
-
#112603
frescho
addikt
FoxiestFox
#112592
válasz
FoxiestFox
#112592
üzenetére
Valahogy így érzem én is. Eltűnt az igazi változatosság. Még a PC platformon belül is két gyártóra szűkült minden. Arn-nal ellentétben úgy gondolom, hogy nem csak a legjobbat nézi mindenki. Sőt, különben nem pátyolgatnának minden féle nyomi gépet. Szeretem az obligát C64-et, de a magyar mindenféle izéket is nagyon kedvelem.
Az már csak a bronz kor lehetett. Az aranykor a jó képességű micro gépek idejében volt olyan 90-92-ig. Azt követte a DOS-os ezüst kor. Először kis visszalépésnek tűnt, de az SB Pro, erős 486 párosra eredeti, új játékok jöttek és kialakult a fő játék típusok. A Windows-os korszak már csak ezek iterációja volt.
-
válasz
DarthSun
#112583
üzenetére
Tudod jól, hogy én úgy vagyok vele, mint a Zsiráffal. Most PC-t hergeltem az elmúlt 1-2 hétben és még élveztem is. De ahogy elértem a Win95-98 érát máris lankad a lelkesedésem. Éppen ezért a 8 bitesekkel indított sorozatot DOS-486 kombóval fogom zárni. Ha nagyon sok érdeklődő lesz akkor sem megy MMX fölé, mert nem mozgat meg. Ha szóba kerül elolvasom, esetleg elnosztalgiázok az akkor tapasztalatok felett és ennyi.
Sokan ugyanígy vagytok az én cuccaimmal. Szép-szép, de nem hiányzik a szenvedés a monitorral, háttértárral, joystickal, a javítgatások stb. De ez így jó, mindenki csinálja azt ami érdekli és örömet okoz neki.
Jó, hogy mondod el is felejtettem megkérdezni a muftikat. Kiadhatnának egy fetvát ezekre a HD-s kártyákra.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
KROK: Egy perces csenddel emlékezzünk meg róluk. Gondolom az köztudott, hogy idén lesznek 40 évesek.
-
válasz
hobizoli
#112546
üzenetére
Nem ezt írtad. A között, hogy "a kisrepulobol kiugros ejtoenyos mpeg-1 tesztvideot 30fps-l letolta full screen-ben" nem jelenti, hogy a játékokban jobb lett volna. Arról nem írtál, hogy játékokban is jobb lett volna a kártyád. De ha mégis, akkor kérlek emeld ki az eredeti hozzászólásból.
A következtetésed eredménye helyes volt, de a dedukció amit leírtál az helytelen. Az MPEG dekóder és a játékok alatti sebesség között nincs ok-okozati összefüggés.
envagyok: Az átvezető videókon segített, ez levezethető a hozzászólásból. Az állítás viszont nem egyenesen következik: A játék sebessége jobb lett az MPEG gyorsítástól?
Most pont sikerült két olyan configot is összeraknom ami akkoriban volt nekem. Aztán átépítettem arra mait szerettem volna. Majd egy olyanra amiről álmodoztam. Talán a következő volt ami még élmény volt, az utolsó már nem annyira.
KROK640: Első trendi gép 98 végén a 300A @450-en volt. Az volt akkoriban az optimális felső közép választás.
-
válasz
hobizoli
#112535
üzenetére
Aztán az a kártya a videókon kívül semmi máson nem segített. A játékok, a Windows mind jobban ment a 100-as procival. Tehát a konklúziód falsch volt. Viszon még jobb húzás volt a jumperek kis igazgatásával a procit 1-2 lépéssel felhúzni.
arn: Persze ma már könnyű. Most is 8k egy 386SX és 10 egy 386DX alaplap, mint akkor, csak ez az összeg elinflálódott. Akkor a fél várost bejártuk, hogy spóroljunk annyi pénzt amiből tudtunk venni egy doboz lemezt. Időnk volt, pénzünk sokkal kevésbé.
envagyok: Mondjuk azért, mert nosztalgiázni akar az ember gyermeke.
-
-
Ne PC-ből indulj ki, nekem az másodlagos platform, meg aztán nem is hithű
. Amiga és az biza ha PAL, akkor 50Hz-es.KROK640: Azok a gépek nem a hatalmas fogyasztás, hanem a szar hűtés miatt voltak hangosak. Egy mai hőcsöves cucc szerűséggel venti nélkül sem melegednének túl.
-
-
#112457
frescho
addikt
FoxiestFox
#112455
válasz
FoxiestFox
#112455
üzenetére
De ha egyszer csíra volt és azt hitték, hogy majd miattuk lesz minden sok szálas. Végülis így lett, mert kitolták az Intelből a 8 magot, de ehhez kellett egy olyan proci amit meg is vettek az emberek. A Ryzen 2. szériája hozta el szerintem az igazi áttörést.
-
#112454
frescho
addikt
FoxiestFox
#112452
válasz
FoxiestFox
#112452
üzenetére
A teljesítményére céloztam. Ha nem lenne meg a szleng jelentése: [link]
-
válasz
Pikari
#112443
üzenetére
Az AMD is visszatért ehhez a felépítéshez. A szoftverek 1-2 éves lemaradaással tudják követni a vasat legjobb esetben. Ha pedig valaki nincs diktálási pozícióban, akkor meg nagyjából soha. Az AMD tanulhatott volna a K6 3Dnow esetéből, ott is apránként jöttek patchek.
arn: Egyre inkább úgy érzem, hogy fizethetek, de nem lesz tökéletes. Az újabb think-ek okosabbnak tűnnek és arányosan drágábbnak is. Az lenne a z igazi, ha capture-t is támogatnák direktben, de ne álmodozzak. Szóval akkor nekilátok gyűjtögetni.
-
válasz
Pikari
#112441
üzenetére
A második szériánál kicsit javítottak a frontenden, de így is gyenge maradt. Ha 1 mag terhelését vesszük 100%-nak, akkor két magot terhelve egy modulban csak 160%-ra gyorsult. Egyértelműen nem tudta etetni a frontend a magokat. Arra tippelek, hogyha teljesen kigyúrják a frontendet, akkor nem nyertek volna helyet a szilíciumon, ugyanott lettek volna, ergo visszajutnak a kezdő állapothoz. Ezért nem érte meg azt kigyúrni. Amit elképzeltek az volt, hogy majd a programokat optimalizálják a felépítéshez, de a pár % miatt senki sem fordított rá külön libeket.
Próbálgattam és GCC-vel újrafordítva programokat akár 20-25%-ot is gyorsulhatott egy program. Távolról emlékeztetett a 8088 optimalizációs csodájára, ha valakit érdekel, akkor ez utóbbiról tudok kicsit mesélni, az végre retró, elvégre kívül 8 bites
Az FX legfontosabb újítása a brutális thermal és power management volt. Ez okozta a táp áramkörök rángatását, melegedését, throttlingját. A korábbiakhoz képest sokkal gyorsabban váltott üzemállapotot amit le kellett volna kezelnie az alaplapoknak. Jó tanulópálya volt a gyártóknak.
-
Eddig a think felé hajlok egy dolog miatt.
Nekem fontos, hogy tartsa meg a bemenetei frissítési frekit. Ha az 56,6Hz, akkor maradjun annyi. Demóknál a frissítés váltás el tud törni dolgokat. Ezzel hogy áll az OSSC? A felskálázás kevésbé hat meg. A sima CVSB bemenet viszont jól jönne.
Pikari: Rosszul emlékszel, csak egy viszonylag kis méretű saját bufferük volt. A frontend közös volt egy modulban. [link]
-
válasz
hobizoli
#112428
üzenetére
Nem ez volt a baj, hanem a frontendet durván alul méretezték. A két "magot" nem volt képes etetni az utasítás dekóder. Ezen akartak spórolni, de nagyon nem jött be, nem gondolták végig. Az egy szálas gyengeség meg a "mag" gyengesége miatt volt, mert arra számítottak, hogy majd mindenki beleugrik a sok-sok szálas programok írásába. Nem is értam ezt miből vették amikor pár százalékuk volt csak.
arn: Köszi szépen. Sajna ettől nem lettem okosabb, drágák és mindegyiknek megvan a maga nyűgje. Szóval még nincs meg a szent Grál, de legalább drága.
-
válasz
envagyok
#112424
üzenetére
Hónapokkal a CPU megjelenése előtt megszereztem a hozzá való AM3-mas lapot Japánból. Ott dobta piacra először a cég és pont volt rá lehetőség, hogy elhozza valaki. Aztán csak vártam a procit és vártam... Végül úgy jártam, mint éji bogár. Rohadt nagyot koppantam
Adtam nekik sok lehetőséget, volt pár különböző, sőt van is, de nem zártam a szívembe.FoxiestFox: A fakó színeket nem javítja ki. Azonban a hirtelen tranzienseket jobban elkeni. A DA átalakításnál a fázishibák, pontatlan órajel nagyon hamar kiűtközik. A múltkor ugye morogtam a változó beállítások miatt. A vicces, hogy a Windows driver regiszter szinten vezérli a kártyát és itt ami X vagy Y pixel kell, hogy legyen annyi is, egyedül a kép kezdődik 1-2 sorral odébb, de ezzel együtt lehet élni. Csak éppen a DAC és annak szűrése/tápja valami fenomálisan botrányos. Persze az is lehet, hogy kicsit már a kondenzátorok is kezdenek kiszáradni, de 3 különböző kártya kipróbálása után már ezt sem tartom valószínűnek. Szóval a CRT és a Windows driver is bejött.
-
-
Már ha a bemeneti kép is akarja.
A szerencsétlen Tridenten új feature-t fedeztem fel. Pontosabban tudtam, csak nem sejtettem, mert régen a monitorra kentem. Szóval az törpént, hogy a Win 3.1-nek megmondtam, hogy én most 800x600 256 színt várok el tőle. Szerencsétlen 386SX persze dobott egy hátast, mert ez alig több, mint 3x több RAM mozgatást jelent, mint az alap 640x480 16 színnel. Na szóval szépen el is indult, én meg állítgattam a DA-t, hogy szép legyen a kép. Rájöttem, hogy ez a DA ennyit tud, kicsit csíkos, kicsit zizis, de megy. OK, akkor elindítom a tesztet. Na innen jött a vidám mutatvány, mert lélegzik a kép. Igen, még a DA kártyán is látom, hogy terhelés hatására bevibrál, szinkronban mozog stb. Közben az egész gép nem fogyaszt 20W-ot, tehát ez nem a táp, hanem a Trident.
Régen a CRT sokkal toleránsabb volt, nehezebben esett ki a szinkronból és elmosta a komolyabb hibákat. Itt nem ez a szitu, láthatóan van egy terheléstől függő moduláció a kimeneten. Na mindegy, ez ennyit tud, így kell szeretni. Hogy is volt az, hogy ide a hulladék jött?
Ez az új retrothink még mindig horror áron van. Előbb vagy utóbb beáldozok egy 1200-est érte, de még nem szántam rá magam.
-
#112399
frescho
addikt
FoxiestFox
#112391
válasz
FoxiestFox
#112391
üzenetére
Ez ilyen volt, fogadd el így.
Rájöttem, hogy mi a baja a DA kártyának. Kontaktos. Furcsa, hogy a PCIe foglalatba dugott kártya egyszer úgy dönt, hogy elkezd a megszokottnál jobban melegedni és kontaktossá válni. Vagy csak volt egy software upgrade és a kettő együtt. De a fene egye meg!
-
válasz
jokeph
#112361
üzenetére
Úgy bizony. Csak le kell ragasztani , meg összekötni 2-2 tapmancsot.
Viszont a capture kártyám megőrült az upgrade-től. 30 másodperc alatt fagyasztja meg a gépet attól, hogy elindítom az OBS-t. Most szerelhetem vissza, hogy tutira menjek...
hobizoli: Ezek a tuningok azért elég logikusan mentek. Fesz emeléshez a referenciához kell hozzányúlni. Ha vlaami új IC volt, akkor adatlap elő, azt kis méregetéssel megvolt, hogy mit kell csinálni. Az analóg időkben, mint pl. 486-nál még az a megoldás is volt, hogy a jumper helyett egy potmétert kötött be az ember és szépen beállította mondjuk a 3.8 vagy 4V-ot.
-
válasz
hobizoli
#112327
üzenetére
mert nincs egyensulyban
Istenem, de sok ilyen gépem volt. kb. 6 év alatt szerintem 2-3 havi rendszerességgel építettem át a gépem. Éppen volt kis pénz, akkor valami fejlődött, aztán megint várni kellett. A vidd el, használd egészséggel XT-ből így lett apránként más gép. Az Amigából kifutotta a monitor és a kártya hozzá, elvégre a Trident ment 8 bites slotban, de már csak ST-225 fért bele a maradékba, az is kölcsönbe félig. Tudtam, hogy a következő lépést csak ki kell várni, a nyári keresetből alakult 386SX +2MB RAM. Aztán lett 4MB RAM, mert már nem indultak el az új dolgok, de az MFM maradt. Intermezzóként a 80MHz-es kristályt 96-ra cserélve máris gyorsult a gép cca 20%-ot. Jött egy alkalmi hangkártya-CD kombó, egy írt CD után a hellyel már kevésbé voltam bajban és a lemezeket sem kellett cserélgetni, hogy visszatöltesm amit éppen letöröltem. De a legjobb az volt, hogy már volt hangja. Kicsit később merevlemez is akadt a gépbe, hihetetlen 80, vagy 120MB volt? Aztán a videókártya kapott több RAM-ot, mondjuk sok értelme nem volt, de olcsón utánam vágták. Igenám, de a nagyobb felbontást már nem bírta csak interlacedben a monitor, az is cserélődött. Azután befutott a kettes vágányra egy DLC-s deszka, hálásan megköszöntem. Valamivel később ez kapott egy DX2-őt ami 80 helyett 100-on járt, mást nem lehetett tenni 5V-os volt szegénykém. Valami hűtőházas meló után 8MB RAM lett benne. A vinyó egyre jobban szorított és kellett volna valami VLB-s kártya, de csak az utóbbira futotta a Danonos melóból. A sörösök jobban fizettek és az adatbázisokat jobban szerettem a túrórudi számolgatásnál. Ebből lett gyorsan vinyó, majd átmeneti megoldásként leesett egy 5x86, de csak ISA kártyával, mert az úgyis átmeneti. Aztán a koleszban akadt másodkézből S7-es lap és bele egy 6x86, na meg egy Miro S3-as kártya. Talán ez volt az első ami viszonylag kiegyensúlyozottan volt közepes gép. Procik jöttek-mentek, néha alig tudtak bemelegedni a foglalatba. Majd az egész ment a levesbe és betámadtam a görögöket, utánuk meg az első igazán jó PC-m: 300A cerkával 98 dec 24-én..
-
#112322
frescho
addikt
FoxiestFox
#112318
válasz
FoxiestFox
#112318
üzenetére
T42p amit kibírt mellettem az egy csoda volt. Beutazta velem a világot. A kijelzőjét nem szerettem, de amúgy jó darab volt. Elég sok volt belőle, párnál elhullott a GPU forrasztás, de 3 évesen cserélve ez sem volt akkor gond.
-
#112316
frescho
addikt
FoxiestFox
#112304
válasz
FoxiestFox
#112304
üzenetére
miután használtan kivásároltm az Asszony használta jó darabig. Sokkal jobb lett, mint a későbbi T30-as. Na azokat kimondottan rühelltem.
KROK640: Erősen kell akarni, na meg egy átalakító sem árt hozzá. Volt drága pénzért és olcsón is. A slot1 hátrányos helyzetű volt, mert egymásba kellett őket dugdosni. Gépmozgatás után az volt az első, hogy ellenőrizni kellett, hogy a helyén legyen.
-
válasz
Pikari
#112299
üzenetére
MMX és K6 mellett találtam minden félét meg a keveréküket, de a 125W elég keskeny volt. Upgrade-nél voltak meglepő dolgok amikor ATX-nek nézett ki, de mégsem az volt a cucc, mert a gomb nem nyomógomb volt, hanem kapcsoló a kamu ATX-ben.
Le voltatok maradva, a Celeronra váltás felénk 98-99-ben történt. Akinek nem futotta rá, az K6-ot próbált hergelni a gépbe.
-
válasz
Pikari
#112287
üzenetére
A nagy kérdés, hogy ez merre volt vidéken?
125W-os táp-ot P1-hez adták? Vagy esetleg macskát dobálni?
2000-ben az 5x86 már keskeny volt a P1-el együtt. Felénk a belépő a K6/3 volt. Akinek kevésbé futott a szekér az ment a lepattanóra, a lecserélt alkatrészeknek mindig volt piaca és mivel cimborák voltak, ezért egy kerítés építést is simán be lehetett számítani egy videókártyába.
Az emlgetett pályaváltásnál egy 600E-t vágtak hozzám. Ősszel-télen kaptam egy T20-at ahogy lejárt a próbaidő, az után lett rendelve. 2001-ben bent a cserélt gépek már P4-ek voltak. Egy Compaq munkaállomásom még megmaradt... Amikor kérdeztem, hogy de miért az volt a válasz, hogy többe kerülne lassú géppel dolgoztatni az embereket. Amikor már benti melót végeztem, akkor a gépben 2 vagy 2.4-es Northwood jött és emlékszem, hogy az első között kaptuk páran ezeket. Ez nyár eleje lehetett, mert a szemem műtötték a tavasszal és az után volt.
Lanpartyra ahova jártunk két ember ugrott bele RDRAM-os P4-be. Amikor láttuk az ár/érték arányt, akkor mi kivártunk. A Tua Cerka tuningolva kitolta a BX idejét sokaknak. De ez már ugye bőven GHz fölött ment és több embernél is láttam. Aztán Athlon XP lett, majd az cserélődött Thorton -> Bartonra unlockolva procira.
-
válasz
Pikari
#112284
üzenetére
Az milyen táp volt? A 98-ban vett "kék gombos házzal" nekem ilyen gondom nem volt. Választhattam azt a házat, meg egy 2x drágábbat, így jár aki dec 24-én megy gépet vásárolni. Most vagy neked volt peched, vagy nekem mázlim.
A múltkor valaki linkelte a miklandos árlistát. Akkor olvasgattam a PÁF-ot, ott is volt amúgy tápról szó: [link] Ezek szerint lehet én vagyok mázlista, de ezek a gépek tuti 100W alatt fogyasztottak. Akkor azok milyen tápok voltak maik még ennyit sem tudtak?
-
válasz
KROK640
#112280
üzenetére
A MHz mellé ne feledd a félig igaz 486 szériát: DLC, SLC.
Mert akkoriban átlag FPS mérés volt. aztán amikor multiban jöttek a nagy csaták, akkor átment képregénybe az egész. A bencheknek megvan a maguk hibája. A DOS-os időkben ezekkel nem voltunk igazán tisztába, de még a 2000-es évek elején sem. De akkor már sokkal több lehetőség volt.
DOS benchmarkra visszatérve:
Hogy lehet az, hogy egy proci több teszben 30-40%-kal sőt van amiben 80-nal gyorsabb, aztán a végén doom-ban 6% az előnye?
De van még durvább, Landmark, PMIPS +150 és +192%-os teljesítmény. Wolfeinsteinben már csak +18% az előnye.Ez lehet találós kérdés is: Mi okozhatta ezt?
-
válasz
Pikari
#112266
üzenetére
A 3 merevlemez Raid5 kártyával tuti többet fogyasztott, mint a régi merevlemezem. Úgy nagyjából a dupláját. DVD meghajtó van benne.
Nem terheltünk mindent egyszerre. CPU-grafika igen, de hogy közben CD-t írjunk senkinek nem jutott az eszébe.
A gépben 4 portos hálókártya van, ez valamikor szerverként volt használva, így került hozzám. Sőt egy hangkártya/modem kombó is ül benne, hogy minek azt nem tudom.
Ez a gép többet fogyasz, mint amim akkoriban volt. Ha kevesebbet akarnék etetni vele, akkor kibelezem. Simán tudnék 20-25W-ot spórolni csak a RAID kiírtásával, CF kártyával és a G450 Trióra cserélésével. A második proci többet evett most, mint amit felsoroltál és azok jó része nem volt a többségnek, vagy külső tápról ment. Webkameráról akkor még senki sem hallott, a korábbi modemem külső tápos volt, tuner kártya is ritka volt és az sem gyakori, hogy az ADSL miatt bent legyen egy hálókártya.
Akkoriban simán használtuk ezeket a tápokat a boldog tudatlanságban és működtek évekig. Mai fejjel bátrak voltunk, de ettől még ez volt.
-
válasz
Pikari
#112226
üzenetére
VP6 1 darab 1GHz-es P3-mal CPU stress tesztelve 75W alatt van paraszthajszállal. A gépben még egy disk, Matrox G400, RAID és háló kártya volt. Radeon 9200-re átcserélve a fogyasztás jelentékenyen esik, 67W-ra. Két procival 100W fölött eszik kicsivel (102-103 között ingázik), de ugye 1 CPU-s configról volt szó. Azt hozzá teszem, hogy linux alatt konzolról terheltem, mert a két procit akkor még csak Win 2k alatt lehetett volna még kihasználni. Szóval a grafika még ehetne többet, de még úgy is a kényelmes távolság van 100W-ig. A táp egy öreg 350-es 350PNF volt.
Van még kérdés?
Ja a procik 01-es Malay 1.75V-os SL52R típusúak. Ami érdekes, hogy akkor a TDP még értelmes volt, ha jól keresem, akkor ez 30W-os és a második proci ennél kevesebbel növelte kicsivel a rendszer fogyasztását. Ha táp hatásfokát is figyelembe veszem, akkor a 28W növekedésből olyan 22-23W lehet a proci. Valószínűleg a RAM keresztmetszet vagy valami kevés neki a lapon, ezért nem tudja koppig kihajtani a szuflát belőle.
Még egy: Már elfelejtettem, hogy ezek a régi házak milyen harapósak a feneseesen beléjük.
KROK640: Az Intel már meghúzott hasonló a lapot a 486SX-szel... A nagyobb szám, újabb név marketing ereje.
-
-
válasz
Pikari
#112215
üzenetére
Mi köze a K7-nek a P3-hoz? Az a felvett teljesítmény, nem amit a tápnak le kell adnia. Akkor még a veszteség is sokkal nagyobb volt. 1 vinyó, hangkártya, vidikártya, DVD író, meg a megszokott rack volt a felállás. De ha gondolod holnap leballagok és megmérem a dual P3-mat, hogy az mennyit eszik.
arn: Írtam, hogy nagyon kedvező volt az ár. Meg végre futotta rá, miközben a 98-as 300A óta csak egy TNT2-re, meg vinyó cserére jutott, de ezekre spórolni kellett, míg akkor lett mozgástér. Az eredeti terv a továbbpasszolás volt, de aztán maradt nálam. Steppingre nem emlékszem, de nem slot-os volt, átalakítóval ment.
Jobban belegondolva, ha azt a lét amit akkor kaptam értelmesen fektettem volna be, akkor... Na de hagyjuk, mert így megismertem olyan embereket pár lan party miatt akik később segítettek jó állást találni. Szóval a fene tudja.
Mindreader: Itt ül mellettem. Ha mindenki csak ekkorát tévedne, akkor kevésbé lennének frusztráltak az emberek. Úgy kezdődött, hogy beragadt a nyomtatóba a papír és én segítettem neki.
FoxiestFox: Nem volt nagy eresztés. Egy MX-re is megérte lecserélni. A driverei kimondottan szarok voltak.
-
válasz
KROK640
#112201
üzenetére
2000 nyár végén/ősz legelején amikor elkezdtem felépülni a tanári fizetésből és jött egy nagyon-nagyon kedvező ajánlat...
Pikari: Vagy csak emlékszem a gépeimre. De ha már google, akkor keressünk rá mennyit is fogyaszthatott.
R100 23W [link]
CPU 29W [link]
Merevlemez, CD, hangkártyára 20W bőven elég.Összesen 80W, ez bőven alatta van ennek:
codegen táp a valóságban kb 100w körül volt.
Sőt a 7500 csak átmeneti megoldás volt, mert a TNT2 után erősen nem vált be és egy fizuval később már valami Gef MX ment a gépben. Aztán meg egy 8500. Cserélgettem, mert volt rá végre keret és lelkesedésben sem volt hiány. Még a Tua Cerka is megjárta a gépet mielőtt cserére került. A táp meg nem változott. Mondjuk nem csoda, ezeken nem volt extra táp csati.
arn: 2000 nyarán váltottam állást, a tanári fizut tripláztam ezzel, hirtelen lett pénzem. De lehet, hogy a proci nem augusztusban, csak szeptemberben lett meg. Az tuti, hogy október előtt, mert még nem követtem el egy azóta is tartó hibát.
-
válasz
Pikari
#112195
üzenetére
Khmm...
"Egy 800 mhz fölötti bármilyen p3 konfig a maga idejében csak egy magazinok oldalairól hivogató hiú ábránd volt, nem egy olyan konfig, amit ténylegesen össze lehetett volna kalapálni annélkül, hogy mindenből a csúcskategóriát vásárold."
Az 1000EB 2000 nyarán már nem volt csúcs, de közel volt hozzá. De minden más nem az volt. A BX-es BH6 már elavult volt. Ahogy a 7500-as radír sem rúgott labdába a Gerősök mellett.
A tápos rész is butaság, az egész gép nem evett 100W-nál többet.
"szerintem ezeket az 1 ghz körüli tartományokat érdemes volt kihagyni, és megvárni, hogy letisztuljon legalább annyira a helyzet, hogy a 200w-os codegen tápok helyett legyen valami olyan is, ami fel tudja kapcsolni a gépet."
Ezek tartják szerintem frissen az agyat, mert fantáziát, kreativitást, meglévő alapokat, új dolgok elsajátítását és más észjárásának a megértését is megkövetelik. Na meg az sem egy hátrány, hogy amikor vagizni akar a kölyök a frissen tanultakkal, akkor fel lehet tenni a kérdést: Te ezt hogyan oldanád meg? Egyrészt visszavesz, másrészt kénytelen a tanultakon mélyebben elgondolkozni.
Lesz még nagy sírás a full cloud vonal miatt, csak már ember nem lesz rá, mert nincs utánpótlás a gyengébb fizu miatt. Na meg kezet összekoszolni, kábelezést átgondolni, kivitelezni az is olyan utálatos dolog, mint megérteni a gépek működését.
Azért furcsa a minimálbér, mert diákként össze tudtam szedni nyári/suli melletti munkából, meg ajándékokból kb. 30k-t egy év alatt. Vagy a szakgányolást fizették meg jól, vagy a keleti oldal ennyivel mélyebben volt.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- LG 27UL500-W - 27" IPS - 3840x2160 4K - 60Hz 5ms - HDR10 - AMD FreeSync - 300 Nits - sRGB 99%
- Bomba ár!! Lenovo E31-80 - i5-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 13,3" I HDMI I Cam I Win10 I Garancia!
- Beszámítás! Xiaomi Redmi 9 64GB mobiltelefon garanciával hibátlan működéssel
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad Yoga X390 - i5-8G I 8GB I 256SSD I 13,3" FHD Touch I Cam I W11 I Gari!
- PROCASTER 40UNB700 40" 101cm televízió + Számla + Garancia
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest