Új hozzászólás Aktív témák

• #68 Silenzio addikt Teasüti #64

  Új Válasz 2012-12-20 19:21:12 #68

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Silenzio

  addikt

  válasz Teasüti #64 üzenetére

  Interpoláció az mpeg-tömörítések alapvető tulajdonsága, szót se róla, van és kell is. Ennek ellenére azt kell mondjam, egyrészt a moziban (35 mm-nél) egyrészt nincs, nem is lehet motion blur és szükség sincs rá. Szerintem a vízszintes mozgásnál ott nem fogsz látni szaggatást. Az a DV- és egyéb videotechnológiák sajátja. De lehet, csak szerencsés vagyok, hogy a filmszak hosszú évei és a heti 4 (kötelező) moziba járás alatt nem találkoztam ilyesmivel

  assemble: szerinted hol filmszerűbb a mozgás, mozifilmben vagy videofilmben? Naná, hogy az előbbiben, pedig az a lassabb...
  A 24 fps meg nem 24 Hz, ne keverd a kettőt. 35 mm esetében Hz-ről beszélni eleve sántít, a másodpercenként 24 ciklus a kémiai filmnél még nem "frekvencia" nincs képernyő, ami a szemed előtt villogna. Ahogy az anti aliasingtól sem lesz több poligonod, hiába kevésbé kockás a kép: ne keverjük a szezont a fanszőrrel. Monitoron is (jó esetben) minimum 60 Hz-en nézed a 24 fps-es filmet.
  Nekem inkább az európai tévék 50 Hz-ével van bajom, de szemlátomást azon sem emelnek... Ezek szerint jó az úgy is. Vagy nem.
  A korai színes film is gyengébb volt a fekete-fehérnél, a színek nélküli verzió volt a valósághűbb, akkármilyen hihhetetlenn. Az meg szintén baromságokat beszél (nem akarok ujjal mutogatni), aki szerint a régi, fekete-fehér filmek akadoznak és szar felbontásúak. Az emberi szem megközelítőleg 10 ezerszer 10 ezerszeres felbontással működik, ettől a 4K még rettentő messze van, a kémiai film viszont röhögve viszi. Picit több tiszteletet, ha kérhetem. Ha nekem nem is, a mozgókép elmúlt 117 évének kijár. Jövő héten fogja betölteni...

  Én amúgy, mint látható, azon "kevesek" közé tartozom, akik szerint a digitális technika még a 35 mm cipőfűzőjét sem kötheti be (jelenleg), akik szerint szegényesebb, kevésbé plasztikus vizuális ábrázolást tesz lehetővé ez a kor és ez a technológia. Persze a mostani, fos amerikai filmek csak bazári látványosságok, vizuális művészetről szó sincs. Ettől még szomorú vagyok, hogy a kémiai film korának leáldozott. A technológiai fejlődés nem jelent mindig automatikus előre lépést.

  Hogy ne legyek teljesen OT, hangsúlyoznám: játékoknál minél több az fps, annál jobb... A micro stuttering egyébként nem áll közvetlen összefüggésben a sebességgel.

• #60 Silenzio addikt

  Új Válasz 2012-12-20 13:15:42 #60

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Silenzio

  addikt

  Vistaboy, ez a zárójelbe tett "csakazértis" gondolat elég gáz. Egy blogon talán még elmenne, de egy portál esetében elég ratyi. De ha már itt tartunk, hagy trollkodjak kicsit: Carmack alaposan mellényúlt a tech5-val, a Rage pedig szimplán szar. Nyunyú!

  Amúgy a filmek és a játékok közt van egy baromi nagy különbség. A játékok esetében a mozgás időzítése nem fps alapú (kivéve pár régi játék esetében), bármennyivel megy, az időmérése nem fog változni. A film fix matéria, a felvételnél dől el a sebessége (kivéve pl. lassított filmnél, de ott is erre megy ki a játék, hogy visszajátszásnál lassított legyen). Sajnos a Pal és az NTSC szabványok ütközése bonyolítja a dolgot. Nálunk egy film DVD-n 25 fps-sel megy, az USÁ-ban 30-cal, a moziban 24-gyel, és aki időzített már szinkront az jól tudja, ilyenkor mi történik adott esetben a hangsáv hosszát is, amit ölég nehéz kivitelezni anélkül, hogy pl. a filmzene hamissá ne válna, tehát hogy ne változzon a hangmagasság. Pár magyar kiadó is remekül bele tud sétálni ebbe a csapdába. Kiborító. Ahogy az is nevetséges, hogy az USÁ-ban ezért gyakran néhány perccel rövidebbek a filmek (NTSC megint csak).

  És most jön a lényeg: a film attól filmszerű, hogy 24 fps-ses alapra készült. A nézői szokások, az egész filmkultúra erre a realitásélményre épül. Jackson a 48 Hz-ének mellékhatása épp az, hogy a film nem érződik filmszerűnek, csak abban az esetben, ha irreális a látvány, mint a természeti képek vagy sok CGI esetében. Ezt rengeteg kritikus szóvá teszi. Műanyagszerűnek hatnak a díszletek, a profi technológiai háttér ellenére meg olykor home videósnak tűnik az összhatás. BÁRKI BÁRMIT MOND (Vistaboy után szabadon), ez alap, épp annyira, mint hogy lelassítunk egy robbanást, ha filmet csinálunk, mert így tűnik nagyobbnak, így kap súlyt. Valódi sebességnél gagyi pukkanásnak hat csupán. Nem tudom mit hoz a jövő, de a 48 Hz szerintem zsákutca lesz, akár a 3D, aminek már most erősen csökken a piaca néhány nyári kimutatás szerint.

  80 pár éve, a némafilmes érában még 16 fps-sel mentek a filmek. Amikor 24 fps-re váltottak, gondolom sokan élték át azt, mint ma mi, vagyis akiket zavar a Hobbitban lévő mozgás. Mint akkor is, most is elképzelhető, hogy átszokunk és idővel természetesnek érezzük majd, de az a matéria nem lesz teljesen ugyanaz.

  Az már abszolút magánvéleményem, hogy Hollywood általában jól befürdik, ha csak a technikát nyomják. Kiüresednek a filmek, mint az 50-es években, amikor majdnem csődbe mentek, részben emiatt, részben a gettósodás (így lettek pornómozik a patinás MGM filmszínházakból a 42. utcán NY-ban), részben a tévé miatt. Jött a szélesvászon, színes film, később a Cinerama, akkor is volt már 3D, jött a szagos film, a filmművészetet mégis olyan arcok váltották meg, akik fekete-fehérben, 4:3-ban, egy tolókocsiba ültetett operatőrrel nyomultak, mint Godard, mert ők újak voltak, frissek. A filmkészítéshez (ahogy a játékokhoz) nem feltétlenül pénz kell, hanem szellem meg ötlet. Hollywood meg bekaphatja, mert már egyre többen unjuk. Carmackot is.

Új hozzászólás Aktív témák