OLED Televíziók - témaösszefoglaló

0. GY.I.K.
1. Történelemi áttekintő
2. OLED kijelzőkről általában
3. A WOLED technológia és a WRGB
4. Előnyök
5. Hátrányok
6. Bejáratás
7. Videójátékos (vagy PC használói, monitorként alkalmazás)
8. További érdekességek és praktikus gyakorlati tudnivalók

0. Gyakran Ismételt Kérdések

- C11 és C12 típusjelölések: ugyanaz a két készülék, annyi a különbség, hogy a C12 hátlapja fehér, a C11 hátlapja fekete. Az LA/LB jelölés a régiókód. Kering a neten, hogy a C12 modellek közül párban előfordulhat a G1 EVO panel, de korlátozva van a fényerő

- talp vs soundbar: a talp kialakítása miatt alacsony a készülék, ezért ha soundbar-t teszel a tv alá az 1,5-2cm ki fog takarni a képből, vásárlás előtt erre érdemes odafigyelni

- szervízmenü: A CX szériánál menüből érhetőek el különböző tv-vel kapcsolatos adatok, úgy mint üzemóra (kulcsszó: UTT), rövid pixel refresh (kulcsszó: OffRS), hosszú pixel refresh (kulcsszó: JB), C1-nél ezek szervizmenüből érhetőek el
Ehhez vagy egy szervíz távirányító kell, vagy egy telefonos APP
Szervizmenü elérése CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!!! (ne állíts el semmit!)

- Dolby DTS: CX/C1 szériánál nincs DTS licensz (akárcsak a Samsungnál), ezért ha bármilyen formában ilyen fájlt akar lejátszani az ember, abból némafilm lesz. Bluray lemezes filmek 50%-át lehet így bukni, de letöltött filmek is kb fele ilyen hangformátumot használ. A passthrough beállítás sem segít ilyen esetekben, mert a TV nem továbbítja sehová azt az audio codec-et, amit nem ismer, hiába dugok rá 1 olyan soundbar-t, ami kezelné.

- LAN port: csak 100-as LAN csatlakozót van a TV-ben. 4k+dolby vision filmek esetén a pillanatnyi sávszél igény lehet, hogy meghaladhatja már ezt az értéket. Ha olyan nagy méretű a fájl, lehet hogy már rendszeres buffering/megakadás is lehet emiatt.

- panel hibák: előforduló hiba lehet a banding (sávosodás), tinting (elszíneződés), pixel és subpixel hiba. A banding idővel javulhat, de mindhárom esetben ha zavaró a jelentkező hiba fordulj az LG szervizhez

-kalibrálás: az első 100-200 óra járatás előtt nem javasolt, változik annyit a panel, hogy feleslegessé válhat a vásárláskori kalibrálás

- pixel refresh: A készülék automatikusan futtatja a pixel frissítéseket, amiből 2 féle van.
A 4 üzemóránként kikapcsolás után futtat egyet, ez kb 5 perces.
A hosszú (~1 órás), ~2000 üzemóránként fut le. Ez manuálisan is indítható a menüből, adott esetekben segíthet egy bizonyos mértékű panel degradáción.
(de ennek az ~1 órának a jó része az, hogy megvárja, míg lehűl a készülék, és utána dolgozik még egy keveset).

- szériák:
B8/C8 - 2018
B9C9 - 20198
BX/CX - 2020
A1/B1/C1(11/12) - 2021

- hasznos linkek, videók:
Gray uniformity tesztvideó
CX beállítások PS5-el
C1 beállítások PS5-el
Alapbeállítások
Ajánlott kikapcsolni

1. Történelemi áttekintő

Az OLED (Organic Light-Emitting Diode / szerves fénykibocsátó dióda) működésének alapja az elsőként 1950-es években megfigyelt elektrolumineszcencia (bizonyos anyagok elektromos áram, vagy -mező hatására fényt bocsátanak ki), melyet >>>

2. OLED kijelzőkről általában

A PDP (plazma) technológiához hasonlóan minden egyes al-képpont (a képpontokat az alapszíneket felsorakoztató al-képpontok alkotják) önállóan bocsátanak ki fényt, így az LCD megjelenítőkkel ellentétben elérhető a valódi fekete állapot is >>> (már az első piaci forgalomba került OLED TV-k is kvázi tökéletes feketét kínáltak és manapság gyakorlatilag minden OLED kijelzőre igaz ez).
Fogyasztásukat tekintve ugyanakkor az OLED kijelzők az LCD-khez állnak közelebb, miközben PDP-knél jóval magasabb maximális fénykibocsátásra képesek >>>.

3. A WOLED technológia és a WRGB

Régóta kísérleteztek nagy méretű OLED paneleket használó televíziók gyártásával, de a legtöbb próbálkozás kudarcba fulladt, amely az élettartammal kapcsolatos problémákra és a magas gyártási költségekre vezethető vissza.
Az LG Display az egyetlen olyan vállalat, amely jelenleg TV méretű (>50”) OLED paneleket gyárt az úgynevezett WOLED-technológiával, melyet a KODAK-tól vásároltak.
A WOLED, azaz White (fehér) OLED paneleknél a közvetlen R (piros), G (zöld), B (kék) fénykibocsátástól eltérően (mint például a mai okostelefon méretű Samsung OLED kijelzők) az egyes al-képpontok mind egyforma fehér OLED fényforrást használnak, amelyek elé al-pixelnkénti színszűrőket helyeznek el. Továbbá WRGB

A jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható OLED TV-k mind ezt a technológiát használják (minden más készülékgyártó az LG Display-től vásárol kijelző-paneleket), így jórészt csak szolgáltatásokban (beleértve a képfeldolgozást is) és külső megjelenésben találunk eltéréseket az egyes televíziók közt.

4. Előnyök (az utóbbi években piacra került LG panelek):

- Tökéletes fekete, avagy “végtelen” kontrasztarány (bármilyen képtartalom esetén)

- Megközelítőleg (~98%) DCI-P3 színteret kínálnak (legalább is bizonyos fényerő szintig), mely ideális a jelenleg forgalomban lévő UHD HDR Blu-Ray kiadványokhoz (melyek jellemzően DCI-P3 színeket használnak Rec2020 konténerben), melyben lehetséges 100%-ban emulálni (szoftveresen kikeverni) a korábbi Rec709/sRGB szabvány színeit is. Mindemellett a precizitásuk (natív 10 bit) és frissítési sebességük (valós 120Hz) is megfelel a kor kívánalmainak, így HDR tartalmak esetén is zajmentes és éles mozgóképet láthatunk (bár ezeknek vannak egyéb korlátjai is a kijelző-panelen kívül).

- Rendkívül vékony televíziók készíthetők (legjobb példa erre az LG W szériája, a “tapéta tv”).

- Kiváló mozgáskezelés lehetősége. >>>
... két megoldás létezik a mozgókép élességének növelésére és esetlegesen a mozgás folytonossági érzetének javítására (mindkettő erősen megosztó):

/ BFI (Black Frame Insertion ~ fekete képkockák közbeszúrása) >>>

/ Mozgás interpoláció >>>

A kettő elvileg együtt is használható, de konkrétan OLED-eknél nem feltétlenül javasolt, mivel 120fps-t szül az algoritmus, a BFI pedig kidob belőle 60-at (és szerintem még senki nem vizsgálta, hogy dob-e ki felváltva eredetit, vagy csak interpoláltat).

5. Hátrányok:

- Átmeneti képvisszamaradás (angolul Image Retention, magyarosan Ghosting ) kellemetlenség és beégés (angol nyelvhasználatban burn-in vagy screen burn) veszély.

Az OLED technológia egyik gyakran emlegetett hátránya (de talán hozzájárul a relatív hírhedtségéhez, hogy nem sok más komoly érvet lehet felhozni ellene), mely abból adódik, hogy az egyes pixelek, mint fényforrások folyamatosan öregszenek a használattól, >>>

FRISS (2018-as helyzet): OLED Burn-in Test – RTINGS.com (YouTube link)

Ezen hibák kiküszöbölésére a gyártók nagy hangsúlyt fektetnek. A gyakorlati védekezés és „javítás” eszközei például:

--- A pixel frissítés névre hallgató eljárás, mely során az elektronika megpróbálja kompenzálni az öregedést. Ez az eljárás automatikusan elindul minden negyedik működési óra után, a készülék kikapcsolását követően, ezért nem javasolt áramtalanítani a készüléket a kikapcsolást követő órában. >>>

--- A Pixel eltolás nevű funkció, mint a neve is mutatja, pár pixel távolságban mozgatja a képet különböző irányokba (nem jár minőségvesztéssel, de monitorként használva zavaró lehet pár pixelcsík levágása is).

--- A Logo Luminance funkció a statikus tartalmak káros hatását hivatott csökkenti az által, hogy a szoftver érzékeli az ilyen tartalmat és csökkenti a területfényerejét (valamelyest homogenizálja a terhelést).

Az OLED TV jelenleg tehát elsősorban inkább azoknak ajánlott, akik főként film és sorozat nézésre (esetleg néhány megfontolással játékra) használják a televíziójukat. Aki főleg TV adást néz, és naponta órákig ugyan az a csatorna virít rajta, esetleg rengeteget játszik a televíziót használva kijelzőként (kontrasztos statikus HUD-al), azoknak talán inkább az LCD technológiájú TV-k ajánlottak, amennyiben félnek a beégés kockázatától, mely ilyen típusú használat mellett valós veszély lehet.

6. Bejáratás

Az OLED kijelzők esetén is (plazmákhoz hasonlóan) van egy hozzávetőlegesen 100-200 órás "bejáratási idő" (az első használattól kezdődően). Ezen időszak alatt érdemes fokozottan kerülni a (főleg kontrasztos kontúrokat tartalmazó) statikus tartalmakat, és lehetőleg a teljes képet kitöltő, állandóan változó tartalommal használjuk. Emellett bánjunk kiemelten óvatosan a HDR tartalmakkal (főleg az ilyen játékokkal).
Fontos tényező a képbeállítás is. A későbbiekben sem célszerű feleslegesen magas értéken tartani a maximális fényerőt >>>

A bejáródás során jellemzően csökken az inhomogenitás (a 0. perces kezdő állapothoz képest), illetve az új „foltok” (avagy szürke felhők, néha függőleges sávok) kialakulására való hajlam is.
Tehát mindenképp használjuk legalább 10-20 órát a készüléket, kb. 5-5 óránként legalább 1 órát készenlétben pihentetve (így fut le legalább 1-2 automata kompenzáció), mielőtt visszaküldenénk a boltba „foltos szürke” hibák miatt. Ezek jó eséllyel eltűnnek, vagy gyakorlati szempontból jelentéktelenné válnak. Ezzel kapcsolatban ne feledjük, hogy LCD-k közt sem ritka a „felhősödés”, szóval eszerint álljunk hozzá az apró hibákhoz…

A televíziók ideális kép beállításai megtalálhatóak az interneten (pl. RTINGS). Megfelelő műszer hiányában nem érdemes hozzányúlni a Fehéregyensúly és Színkezelés beállításokhoz, mivel ezek készülékenként változó módosításokat igényelnek (vagy új, magasabb kategóriájú készülék esetén amúgy is igen közel eshetnek az ideálishoz).

7. Videójátékos (vagy PC használói, monitorként alkalmazás):

A mai OLED TV-k bemenet és megjelenítés közti késése (vagy input lag értéke) televíziós viszonylatban egész alacsony (általában ~20ms Game/PC módokban), bár a valódi "Gamer" monitorokkal (nem csak FreeSync/Gsync, de e mellé real-time scan-out) nehezen versenghet (de szórakozásra általában ez is bőven megfelel és "munkához" sem zavaró).

Noha a késés általában Game/Játék (vagy ehhez hasonló elnevezésű, esetleg még Graphics/Grafika, stb) képmód(ok)ban is mindig az elérhető legalacsonyabb, ugyanakkor a valódi RGB kép (chroma sub-sampling nélküli, avagy YCC értelmezésben teljes értékű 4:4:4 felbontás) eléréséhez további beállítások elvégzésére van szükségünk.
- LG esetén át kell neveznünk a HDMI bemenetet PC-re (választható címke)
- Panasonic esetén be kell kapcsolnunk a 4k Pure Direct funkciót
- Sony esetén ... (sajnos most csak tippelni tudok, de Graphics módba kell váltanunk?)

Példának tekinthető PC-s beállítások (SDR/HDR, film/játék, nVidia): [link]

Továbbá mérlegelendőek a soron következő ABL és SABL leírások ˇˇˇ

8. További érdekességek és praktikus gyakorlati tudnivalók és GYIK/FAQ

ABL - Average Brightness Limiter (~ átlagfényerő korlát ~)
A teljes képernyőre számolt össz-fényerőt korlátozó funkció. >>>

ASBL - Auto Static Brightness Limiter (~ állókép fényerő korlát ~)
Ha a szoftver állóképet vél felismerni, akkor egy jelentősen alacsonyabb korlátot húz a fényerőre. >>>

ANSD - Auto News Station Dimming (~ hírcsatorna fényerő korlát ~)
A fentebb tárgyalt ASBL egy újabb variánsa, mely a 2018-as LG TV-ken jelent meg. Feltehetően a hírcsatornák fényes szövegsávjait hivatott felismerni, és azok beégésétől védeni a kijelzőt. (Bővebben angolul.)
A szintén 2018-ban bevezetett "Logó Fényesség" opció használata mellett ritkábban jelentkezik (feltehetően azért, mert a Logó funkció egy korábbi lépésben már elhalványítja azokat a képelemeket, amikre ez az algoritmus reagálna).

Logo Fényesség - 2018-ban jelent meg, a TV csatornák logóit (és nyilván más, hasonló statikus képelemeket) hivatott némileg elhalványítani a képvisszamaradás, vagy beégés megakadályozásának (vagy legalább elodázásának) érdekében. A magasabb fokozat elvileg gyorsabb reakcióidőt jelent, vagyis hamarabb jelöl meg (és sötétít el) egy statikusnak tűnő képelemet logóként a TV (a Ki állás letiltja a funkciót).

Ezekkel többnyire csak monitorként történő használat esetén szembeötlőek (de nyilván előfordulhatnak kivételek).
-> Sajnos előfordulhat (legalább is bizonyos LG TV-ken), hogy a koránt sem statikus, de folyamatosan nagyon sötét jelenek alatt is bekapcsol tévesen az ASBL (mint ha csak a nagyobb kiterjedésű és világos mozgó elemeket ismerné fel dinamikusan változónak, a mozgó sötét tárgyakat, vagy apró világosakat nem). Erre nem hivatalos megoldás lehet a TPC kikapcsolása az IN-START menüben (lásd fenti link), de csak saját felelősségre! A kellemetlenebb megoldás, hogy pár percenként előhozzuk a lejátszó GUI-t, vagy körözgetünk egy keveset a kurzorral a képen.

WiFi (5GHz AC) gondok (LG, több gyártási év): A router beállításai közt Auto helyett válaszd a listán szereplő legkisebb csatornát/frekvenciát.

Hasznos HDR tesztvideók: [link] (a készítő leírása: [link]).

LG firmware frissítési üzenetek eltüntetése (amennyiben nem kívánunk frissíteni - thx chros):
lgtvonline.lge.com
snu.lge.com
su.lge.com
su-ssl.lge.com

"Téglalaphiba" -> [link]

USB 3.0 -> 1Gbe átalakító (integrált 100 Mbps lan helyett): [link] (külföldi fórum)

Jellegzetes homogenitási hibák (nem csak WOLED, de itt gyakoribb téma):
Tinting (világosa elszíneződés), banding (gyakran sávos foltosodás, inkább sötét képen) >>>

------------

Felhasználói elégedettségi felmérés: [link] (#59667 Brave_86 , [link] )

Az összefoglaló Bakus fórumtársunk első verziója alapján készült, janos666 gondozásában.