- Hamarosan megkezdődik a nubia 2,8K-s táblagépének szállítása
- Barátokká váltak az eddig rivális AI-óriások
- ASUS blog: Ideális olcsó utazós gép lett az új Vivobook S14
- Az Aura Displays hordozható monitorhármasa jól felturbózhatja a produktivitást
- Dual Mode-os IPS monitorral adott magáról életjelet a Gigabyte
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Vezetékes FEJhallgatók
- Hisense LCD és LED TV-k
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Raspberry Pi
- OLED TV topic
- Apple asztali gépek
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Yeffy
veterán
válasz
Pubszon
#20546
üzenetére
Sziasztok,
magneses LED csikot keresek, de olyat, ami ugy van burkolva/megoldva, hogy a ledek "kockai" nem latszanak, es "folyamatosabb" a feny atmenet ket LED kozott. Ezaltal olyasmik, mint a regebbi neonok 10+ evvel ezelottrol.
Ilyesmire gondolok, nem tudom, mennyire ertheto, amit makogok.
Kaphato hasonlo/masik markatol, vagy csak ez letezik? ARGB vezerleshez keresem.
Ez tetszene, csak picit rovidnek tunik, meg lehetne olcsobb.
Bocsi, nem valasznak ment!
-
imibogyo
veterán
válasz
Pubszon
#20541
üzenetére
Vigyázat laikus válaszol...
Én arra gondolok, hogy valahol mégis csak rászökik egy kis feszültség a kapcsolt lámpakábelre, és az a kis feszültség "gerjeszti" a LED-eket. Ez valószínűleg annyira kicsi, hogy a "jobb" lámpákon nem lehet észre venni, a "rossz" lámpákon (vagyis inkább az alacsonyabb gyújtófeszültségű LED-ekkel, vagy érzékenyebb elektronikával szerelteken) pedig igen.
Én most csinálom az udvari, "kert" világítást, még csak a hátsó kocsibejáró 4-es lánca, és a ház két főbejárata feletti 2-2 refi van kész, de az egyik (nem mozgásérzékelős) 10W-os refim nekem is derengett akárhogy kötöttem (2 alternatív és 4 keresztkapcsoló van nálam egy körben). Ha a helyére bekötöttem egy másikat, akkor nem volt semmi sem, de ha a "hibásat" átkötöttem máshova, akkor is derengett lekapcsolva (a középső 6-8 LED csak halványan).
-
MrDerekas
addikt
válasz
Pubszon
#20541
üzenetére
Valószínű, hogy a mozgásérzékelő részének a készenléti árama szivárog el a ledekig és attól. Sejtésem szerint ugyanezen jelenség miatt derengenek nekem a váltókapcsolós körre telepített reflektoraim.
Szerk: a világítós csillárkapcsolóknál is derengenek a ledes izzók, mert annyi elég nekik, amit a kapcsoló irányledje csurgat. -
FirstTripla
tag
válasz
Pubszon
#20344
üzenetére
Köszi ezt nem tudtam, hogy benne van a vezérlő chip. A lábkiosztást írtam korábban, hogy 5V, Data, N/A, Ground, de ennek ellenére nem írják kompatibilisre a LED szalag honlapján. Valószínűleg ha azonosak a szalag bemenetei akkor nem lehet gond, mert ott is így írják: "M/B 3 pin DRGB Header (+5V,DATA,N/A,GND)" és alaplapon ugyan ilyen néven vannak.
-
FirstTripla
tag
válasz
Pubszon
#20342
üzenetére
Szia, igen azt tudom, hogy tudja ezeket a címezhető LED szalagokat kezelni, olyat is kerestem, csak ezekben a számozásos dolgokban nem vagyok tisztában, illetve abban, hogy ha az MSI és ASUS-t támogatja az adott szalag akkor ugyanazzal az 5V-os csatlakozóval és lábkiosztással támogatja-e majd a Gigabyte alaplapot is. Régen elvileg 3 tű széles csatlakozó volt, üres hely nélkül, de most már a 4 tű széles csatlakozó lett.
RGB 5V-tal is azonos színeket tudja, ha jól értettem, csak ott nem külön r,g,b sáv van (ami miatt egész szalag egyszínű) hanem egy adat sáv, illetve gondolom valamilyen elektronika, hogy egyesével lehessen címezni a LED-ket. -
#19967
razorbenke92
őstag
Pubszon
#19966
-
Barret001
addikt
válasz
Pubszon
#19908
üzenetére
Éppen tegnap szedtem szét egy packot! Ilyet még nem láttam...Mind a 8 akku szinte nullára volt merülve! 0,3v alatt voltak,volt ami 0. A nyolcból kettő vette a töltést.Természetesen rájuk kellett bikázni,mert a normálisabb töltők kb 2,6V alatt halottnak ítélik az akkut,és nem indítják el a töltést. Most várok,hogy mennyire merülnek vissza.Mindkettő feltöltődött teljesen,és nem is túl kevés idő alatt. Ha gyorsan merülnek,akkor kuka.
-
-
PHM
addikt
válasz
Pubszon
#19906
üzenetére
Nem igazán. Kis értéken kell korlátozni az áramot.
Ha mindenképp próbálkozni akarsz a dologgal, állíts be 4 V-ot
és köss az akkuval sorba egy 10-15 ohm 2W-os ellenállást.
Töltés közben mérd a feszültséget, s ha azonnal felmegy 4V-ra,
szinte biztosan kuka. Figyeld az akku hőmérsékletét is, mert ha melegszik,
szintén kukagyanús. -
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#19696
üzenetére
Vagy van egyszerű relémodul is, a késleltető nem használható ki, illetve nincs rá szükség, ha az USB-ről kapja a tápot is, tehát nem csak a triggert.
Ebben az esetben, amikor a TV kikapcsol és az USB 5 V megszűnik, a relé úgyis elenged azonnal, hiszen nem kap tápot. Bekapcsolásra sem kell késleltetni, hadd szóljon azonnal.
-
SecRS
tag
válasz
Pubszon
#19348
üzenetére
A másodikra azt írja a leírás, hogy az output "DC1.25V-13V". Miért csak 10V?
Egy kicsit kókány lesz a dolog, mert USB-ből érkező 5V-t fejlesztek step up modullal 12V-ra és azt kéne tudni valahogy szabályozni. (12V, 0,19A venti)
Laptopban fog működni ez a történet, azért nincs 12V (max, SATA csatinál valahol), a tápot meg nem terveztem szétcincálni. -
Kernel
nagyúr
-
#19139
sketchifun
senior tag
Pubszon
#19138
-
SRII
őstag
-
ULPIUS
őstag
-
ULPIUS
őstag
válasz
Pubszon
#19122
üzenetére
Koszonom, en nem vgyok nagy forrasztgato, remeltem hatha van elore gyartott adapter amibe csak be kene dugni. Itthon lehet ilyet kapni amugy? En nem tudok ebayrol vasarolni, es nem is szandekozom.
Nezd meg az usb 3.0as olvasok arat, itthon, azokat ami nem csak sd-t tud
nem usb 2 a cel igy 2017ben, amit linkeltel, ilyenbol nekem is volt mar vagy 10 fele, mind szarra ment, ez az elolapi meg jo massziv, szepen fognak a bemenetek rajta... -
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#19015
üzenetére
Igen, azt eleve úgy értelmeztem, hogy 2x2, de a párhuzamos kapcsolást csak a töltés idejére.
Akkuról lehet találni adatlapot, 1A nem számít soknak ezeknél, a melegedést kell nézni egyébként.
Az Ah kapacitás értelemszerűen az áram és idő szorzata (leszámítva a melegedéssel járó veszteséget), de bontott akkunál már csökkenhet a kapacitás.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#19013
üzenetére
Lehet úgy is, bár ha már bontásra kerül a soros kapcsolat, akkor inkább szokás párhuzamosan kötni az összes cellát és úgy tölteni, egy nagyobb áramú töltővel.
De mindegy végeredményben. 1A árammal tölt egy TP4056 modul, ha két cella van rajta párhuzamosan, kétfelé oszlik az áram.
Négy cellát is fel tud tölteni egy modul, ez nem jelent túlterhelést, hiszen ugyanúgy 1 A-on korlátoz, csak az már négyfelé oszlana és lassan végezne.
A modulokat is lehet párhuzamosítani, az azonos pontok összekötésével, akkor összeadódik a töltőáram. Nagyobb áramot tud például ez:
https://www.aliexpress.com/item/-/1859122482.html
De ezt be kell szabályozni műszerrel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#19011
üzenetére
Ennek épp az a lényege, hogy a betáp galvanikusan egymástól elszigetelt tápegységekből áll, így nem keletkezhet zárlat, a cellák maradhatnak összekötve:
Ha a betáp közös lenne, akkor viszont a cellákat nem szabad összekötni:
Egyébként a másik lehetőség az lenne, hogy venni egy 8,4 V végfeszültségű Li-ion töltőt (vagy egy CC/CV step down modult), de akkor a cellákra kellene egy 2S védelem, ami az említett eltolódási problémát kivédi.
2 serial védelemre egy példa:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#19009
üzenetére
Step down modulból csak az jó, amelyiken áramkorlátot is lehet állítani, de célszerűbb ilyet venni:
http://www.ebay.com/itm/152210096504
5 db töltőmodul, szinte ingyen. A két soros tagra rákötsz kettőt, valamint két USB-tápot. A többi nem árt tartaléknak, mert tönkre is lehet tenni néha.
A modulok maradhatnak a cellán állandóra is, visszirányban nem meríti le. Bővebben itt írtam róla:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_51362-51362.html
A "TPA" csak elírás (az más IC).
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#19007
üzenetére
Jó hozzá, de soros cellákat nem jó védelem nélkül tölteni, ami figyeli a feszültség eltolódását és lekapcsol, ha az egyik fele túltöltődne.
Vagy azt is meg lehet tenni, hogy előbb feltöltöd az egyik tagot, utána a másikat, egy TP4056 modullal. Vagy kettővel külön, amihez esetedben csak 2 db 5 V-os dugasztáp kellene. Közös táppal nem lehet, a soros kötés miatt.
-
cuko
aktív tag
válasz
Pubszon
#18818
üzenetére
Értem, köszi. Tudnál ajánlani valami olcsó megoldást rá? Arduino nem annyira hangzik annak - otthoni netezős géphez lenne, elsőszámú szempont a praktikusság.
Pl egy ilyet rá lehet kötni?Illetve ha nem ilyen távirányítóval lehetne kapcsolni, hanem rá lehetne kötni egy fél fokkal masszívabb kapcsológombra, az lenne az ideális, de igazából már egy ilyen távirányító is jó lenne (és feltépőzáraznám az asztal melletti szekrényre).
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18784
üzenetére
A 0702 jelzés is mutatja, meg sejthető is, hogy ennél 7 chip van sorosan és 2 ilyen ág van párhuzamosan. Látszik is benne halványan a 14 chip.
7x3 = 21V, plusz még egy kicsivel több a nyitófeszültség.
Minél több LED van sorosan, annál inkább lehet engedményt tenni az áramgenerátoros táplálás követelményéből, mert a LED-ek jelleggörbéjének eredője érvényesül, vagyis csökken az üzem közbeni áramnövekedés meredeksége. Ezért sokan nem is foglalkoznak vele, stabilizált feszültséget adnak ilyen, vagy nagyobb feszültségű LED-eknek.
Ha ennyivel a névleges 260-280 mA áram alatt indulsz, valószínűleg nem is fog megfutni, pláne jó hűtéssel. Bár ezt így látatlanban nem lehet garantálni, ki kell próbálni.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18730
üzenetére
Persze, ezt eddig is gondoltam, csak ebben az esetben ezt így nem lehet megközelíteni.
Eleve osztóként van bekötve a trimmer, nem szimpla ellenállásként, így mindkét fele számít. Tegyük fel, kapsz két értéket:
2+8 kΩ
6+4 kΩEzt nem is tudod olyan módon behelyettesíteni, ráadásul egy ellenálláshálózat részét képezi, ahol minden befolyásol mindent.
A rajz első részén a trimmer szerepel önmagában.
A második ábrán látszik, hogy két ellenállással kellene kiegészíteni, ha az alsó és felső értéket is szeretnéd eltolni. Ha csak az áram felső határát akarod csökkenteni, az alsó ellenállásra nincs szükség.
Ha megnézzük, hogy az 50 mΩ söntön eső feszültség pozitív irányba tolja a műveleti erősítő noninvert (+) bemenetét, a trimmerrel az invertáló (-) bemenetre adott feszültség pedig minél pozitívabb, végeredményben annál több áramot engedélyez, mert kiegyenlíteni igyekszik a másikat. Tehát elvileg a kis áram tartozik az alsó értékhez.
Ha a trimmert kiegészíted két ellenállással, akkor az már nyilván nem 10 kΩ lesz, hanem több, megváltoznak az áramköri viszonyok. Ezért is kiszámíthatatlan, hogy mivel kellene kiegészíteni, sokkal egyszerűbb próbálgatással meghatározni.
Vagy sorba lehet kötni két trimmert is, bejátszani a szükséges állásokat, utána a két szélsőt megmérni, fix ellenállással helyettesíteni. Csak pont olyan szabványérték bizonyára nem lesz, közelíteni kell.
De elvileg célszerűbb akkor már 3 db 4,7kΩ értékű trimmert használni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18728
üzenetére
A kimenőfeszültséget csak annyiban kell beállítani, hogy a nyitófeszültségnél biztosan több legyen. Bármennyivel lehet több, csak kevesebb ne legyen.
Az áram úgyis korlátozódik a másik trimmerrel beállított értékre, ennek során a feszültség leesik pont annyira, amennyit a LED önmagának igényel, behatárol (hasonlóan, mint egy Zener-dióda).
A harmadik trimmer pedig már felesleges is, mert az akkutöltésnél használható ki. Be lehet vele állítani a töltés végét jelző LED-et, hogy az áram 5%-ra esésekor jelezzen a felhasználónak, mikor veheti le az akkut a töltésről.
Noha ártani nem árt a harmadik, mivel az a része egyébként sem befolyásol semmit, csak jelez. De kapható olyan CC/CV modul is, ami eleve csak 2 db trimmert tartalmaz:
http://www.ebay.com/itm/121817042229
http://www.ebay.com/itm/152246108207Régebben találtam hozzá rajzot is:
Az áramkorlát R9 trimmere egy TL431 söntstabilizátorról kap nagy pontosságú 2,495 V feszültséget. A stabil feszültség az áram pontos tartásához szükséges.
A műveleti erősítő bemenetei az R15 áramérzékelő söntre kapcsolódnak, amellett a szabályozhatóság érdekében a noninvert bemenet feszültségét a trimmerrel elhúzzák pozitív irányba, a már említett 2,495 V felé.
A műveleti erősítő kimenete egy LED-en keresztül a step down IC negatív visszacsatoló körébe avatkozik be, ahol a feszültséget felhúzza, a kimenőfeszültség ettől leesik. A LED egyúttal jelzi az áramgenerátoros módba történő átváltást is.
A szabályzási tartomány a trimmer környezetében lévő ellenállásokkal igény szerint beállítható, próbálkozással a legcélszerűbb.
-
-
imibogyo
veterán
válasz
Pubszon
#18396
üzenetére
Én úgy oldottam meg az én hűtőmet (mondjuk Intel 1050-re), hogy kifúrtam egy kicsit nagyobbra a lyukakat a hűtő felfogatón és az elfekvőben lévő (de amúgy nem tökéletesen passzoló) hátlapi merevítőn is és hátulról átengedtem az egészen sima hatlapfejű csavarokat alátéttel a hátlapi merevítő felől, elölről meg simán rákapattam az anyákat és kész is... Volt amikor pedig elölről tettem meg ugyanezt, vagyis a hátlapi merevítőnél lógtak ki a csavarok. Mindig ahogy jobban kézre állt.
Szerintem hasonlót a te esetedben is meg lehet oldani. Mondjuk ne legyél lusta úgy, mint én és vágd le a csavarokat megfelelő hosszra.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18188
üzenetére
Mindig effektív értéket szokás megadni, méghozzá adapterek esetében a névleges terhelésre vonatkozó feszültséget.
Ez azt jelenti, hogy terheletlenül feljebb szalad, miután ezek egyszerű vasmagos trafók, nem stabilizált.
Egyébként 9V x gyök2 = 12,7V csúcsérték, ebből lejön két dióda feszültségesése (egyszerre mindig két diódán folyik áram a Graetz-hídon), az 2 x 0,7-0,8V.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18036
üzenetére
CC/CV töltési eljárást javasolnak az akkuk gyári adatlapján is, a különféle ólomsavas akkukhoz is, mint a Li-ion akkukhoz is.
Be kell állítani a kívánt áramkorlátot, azzal fog menni a töltés, míg el nem éri a végfeszültséget, amit szintén be kell állítani.
Meg szokták adni azt is, hogy mennyire lehet tölteni pufferüzemben (amit tartósan elvisel akármeddig) vagy mennyi lehet szakaszos töltésnél a végérték. Tegyük fel, hogy 13,8V-ot elvisel tartósan, de 14,4V-ig szabad tölteni.
Ilyenkor egy profi töltő felnyomja 14,4V-ig, ezen a szinten tartja, majd figyeli az áramot, ami elkezd csökkenni. Bizonyos százaléknál lekapcsolja a feszültséget 13,8V-ra, ezen tartja. Ezt lehet bonyolítani, hogy időnként rátölt stb.
De lehet olyan töltő, ami csak egy fix időzítés után (amit a gyártó megad) vált a csökkentett feszültségre.
Lehet olyan töltő, hogy csak odafigyelsz rá és magad kapcsolod le a töltést. Ha jól vettem ki, a háromtrimmeres változatnál a középsővel be lehet állítani, hogy például a CC-szakasz 10%-ra csökkenésekor jelezzen a LED. Kis késlekedés még belefér, annyira azért nem érzékeny.
Vagy eleve csak a csökkentett feszültségig hagyod menni, ami nem tud kárt okozni még akkor sem, ha úgy felejtik. Autóban például 13,8V a jellemző feszültség, amire a generátor tölt, de lehetnek eltérések.
De ismétlem, a feszültségeket csak általános példának írtam, meg kell nézni az adatlapot, vagy legalább hasonló típusokét.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18034
üzenetére
Hogyne lenne:
http://www.ebay.com/itm/321495124606
http://www.ebay.com/itm/321476591273
Vagy hasonlókat lehet még találni.
De az első linken a középső potmétert hülyén nevezik, így jobb:
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#18030
üzenetére
"Meddig merülhet ez az akku?"
Erre nincs konkrét adat, mint egy Li-ion vagy NiMH/NiCd esetén. Az érték típus- de főleg áramfüggő, nagyobb terhelőáram esetén bőven 10V alá is mehet a lekapcsolási pont. Az igaz, hogy relatív kis áramok (<C/3) esetén a tipikus érték 10,5..10,8V. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Pubszon
#18030
üzenetére
A konvertert beállítom 700mA-re, de mennyi legyen a feszültsége?
Tehát az áramlimitet 700mA-re állítod, a feszültség pedig a 14.4+2V konverter drop +1...2V tartalékra választanám.
A töltési görbét, ami ideális lenne itt nézheted meg.
Ha pedig arduino, akkor azzal megodhatnád egyszerűen az áramlimit átállítását kis értékre (lásd @And tanácsát) a töltöttség elérésekor. Akkor nem kellene órákat számolgatni/figyelni.
Ehhez fel kellene fedezned a konverterben azt, ahogy az áramlimitet állítja (valószínűleg potenciométerrel) és relével kapcsolt ellenállás segítségével ezt meg tudnád oldani.
A kérdés pedig, hol kapcsoljon le a töltés? Meddig merülhet ez az akku?
14.4 és (mintha) 10.8V.
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#18025
üzenetére
"Én úgy gondoltam, hogy 700mA-al és 14.4V-al."
Az elgondolás nem rossz, de ugye e két feltétel közül egyszerre csak az egyik teljesülhet. A savas ólomakkuk teljes feltöltése (több más kémiához, pl. a Li-ionhoz vagy -polimerhez) hasonlóan két fő szakaszra bontható:
- áramgenerátoros mód (állandó árammal töltünk, a feszültség növekszik, míg a feszültséglimitet el nem érjük), majd
- feszültséggenerátoros mód (a kapocsfeszültséget tartjuk állandó értéken, ekkor a töltőáram már csökken).
Tehát jól megválasztott feszültséglimit esetén valójában nincs is szükség konkrét lekapcsolásra, a feszültséget állandó értéken tartva a töltöttség szinten tartható, terhelés hiányában a töltőáram nulla közelébe csökken.
A feszültséglimit pontos értéke a felhasználás módjától függ. Ciklikus üzem (teljes töltés, utána kisütés) esetén a limit magasabb lehet 2,4V/cella értékig (12V-os névleges feszültségű, 6-cellás akku esetén ez 14,4V-ot jelent), készenléti vagy szinten tartó üzem esetén 2,25..2,3V/celláig (13,5..13,8V-ig). Ha a töltés módja ciklikus, a lekapcsolás alsó áramlimitre történhet: mikor a feszültséggenerátoros módban a töltőáram a kezdeti (áramgenerátoros módban megszabott) érték töredékére, mondjuk tizedrészére csökken, a töltés befejezettnek tekinthető. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Pubszon
#18025
üzenetére
Én úgy gondoltam, hogy 700mA-al és 14.4V-al.
Mindkét feltételt csak egy 10 ohmos ellenállásra kapcsolva teljesítheted. Az akku pedig nem egy lineáris jellegű eszköz. A 700 mA egy jó választás, annyival kb. 15 óra hosszat "szokás" tölteni ezt az akkut. A 14.4V az akku végfeszültsége. Éppen ezért nem biztosítaná a töltőáramot, amikor az akku feszültsége megközelítii. Legjobb egy 700 mA-es áramgenerátorral tölteni, ami 14.4V-nál nagyobb feszültséget igényel a működéshez.
Sajnos a rajz(ok) nem teljesen érthető(ek) számomra.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Pubszon
#17900
üzenetére
Ez csak majdnem igaz. Oka az, hogy induktív terhelés esetén a feszültség és áram fázisa egymáshoz képest el van tol(ód)va. Így a feszültség nullaátmenetelénél nem nulla az áram, ezért a fő kapcsolási elem (triac vagy tirisztorok) nem "alszanak ki".
Ezt áttalában a "Random turn-on relays" típusú relék kicselezik, de a modernebb, klasszikus nullátmenetesek (zero-crossing relays) is simán kezelik akár 0.75-ig is az induktív terhelés okozta aktív/passzív teljesítményarányt. Alaposan át kell böngészni a relé adatlapját! És hozzá lehet olvasgatni egy keveset. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Pubszon
#17799
üzenetére
Természetesen lehet ha az 5V-os táplálás galvanikusan el van választva a motor táplálásától; annál sokkal nagyobb feszültségen is, mert mint írtam korábban: sorba kell kötni. A galvanikus leválasztást azért említettem, mert az adatai között semmi utalás nincs rá. Szerintem váltóáramot nem mér (lehet mégis, ha a modulon található IC ezt tudja, de akkor a kimeneti feszültség is váltó lesz). A további eszmefuttatás az Arduinoval akkor érvényes, ha van neki/körülötte egy A/D konverter is, mert ez egyszerűen egyenfeszültséget ad az áram függvényében.
Szerk.: Utánaolvastam:
1. tudja a váltóáramot is mérni, ami természetes, mivel Hall szenzorra épül.
2. 2.1kV a be- és kimenet közötti szigetelés, ne aggódj a 40V miatt! -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17552
üzenetére
(Hát igen, mégis csak érdemes elolvasni az adatlapot, és csak akkor használni PWM-mel, ha az kifejezetten említ ilyesmit. Márpedig az XL4001-es adatlapja erről nem ír, tehát ezeknek az olcsó paneleknek a fícsörlistáján szereplő tételeket nem igazán szabad fenntartások nélkül elhinni. Mindannyian gazdagabbak lettünk egy tapasztalattal, de hát utólag könnyű okosnak lenni
.) -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17494
üzenetére
"Gondolom itt is figyelnem kell arra, hogy a forrásfeszültség (31.5V) nagyobb legyen mint a sorba kötött LED-ek max nyitófeszültsége"
Igen, de itt más az ok, mint egy soros ellenállásos áramgenerátornál: ez kapcsolóüzemű konverter, de csak lefelé képes konvertálni, vagyis a bemeneten mindig nagyobb feszültséget kér, mint amit ad (vannak felfelé vagy mindkét irányban konvertáló áramkörök is, ez nem olyan). A minimális dropout feszültsége 1,5V, tehát legalább ennyivel nagyobb bemeneti feszültséget igényel, mint amit elvárunk tőle a kimenetén.
"De a fent linkelt felállással mi történne ha csak 10 LED-et kötnék rá (2*5*3.3V = 16.5V, 700mA)? A konverter továbbra is közel a 31.5V-os forrásfeszültséget adná ki?"
Mivel ez a konverter áramgenerátoros módra (is) képes, 5 darab soros led esetén nyilván az annak megfelelő feszültségszint közelébe állna be a kimenete, de továbbra is az áramot tartaná stabil értéken.
Egyébként nem nehéz megtalálni, hogy a konverter IC típusa XL4001, és az adatlapja elég sok dolgot elárul a fent említett dropout-feszültségen kívül is: 2A-es maximális áramot adhat, a tápfeszültsége pedig maximum 40V lehet (viszont az eBay-en árult panelen csak 35V-os tűrésű kondenzátorok vannak, ezért annál ennyire specifikálták az inputra adható szintet). A konstans áramot az IC 5-ös (CS, current sense) lábára csatlakozó ellenállás állítja be, tehát akár módosítható is, Rcs= 0,155V / I_led, ahol I_led= a meghajtó kimeneti árama, amperben. A panelen tehát egy 0,44Ω körüli ellenállást lehet találni, amit láthatóan három SMD ellenállás párhuzamos eredőjeként alakítottak ki (Rcs= 1,3Ω II 1,3Ω II 1,5Ω = 0,453Ω).
Mod: Érdekes, hogy külső PWM-vezérlési lehetőséget nem említ az adatlap. A panelen a driver IC 6-os (engedélyező) lábára viszik ezt a bemenetet, de ez fordított működésű: alacsony szinttel engedélyezett, magassal pedig tiltott a meghajtó. Persze attól, hogy nincs specifikálva, még működhet is a külső PWM-funkció
. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17491
üzenetére
Minél nagyobb a forrás feszültsége és a soros ellenállása, annál inkább tekinthető áramgenerátorosnak a táplálás, hiszen annál kevésbé függ az átfolyó áram a terhelésen eső valós feszültségtől. Ha a forrás például 100V, és a 'legrosszabb' esetre (Uf_min=54V) számolsz soros ellenállást 300mA-hez, akkor Uf_max=64,8V-ra még mindig 230mA fog adódni. 200V-os forrással ugyanez 300 és 278mA lenne Uf_min és Uf_max esetére. Könnyen belátható, hogy ez ugyan nagyon szép, csak így a veszteségek is növekednének.
Tehát az áramlimit miatt a minimális nyitófeszültséggel kell számolni az ellenállást, akkor esik a legnagyobb feszültség a soros áramkorlátozón. Viszont ha épp a maximum közelében lesz a kialakult nyitófeszültség, akkor (attól nem sokkal nagyobb tápfeszültség esetén) kicsi lesz a ledsor árama. Ez egy ilyen játék. Ahhoz, hogy minden jó legyen (állandó áram és a lehető legjobb hatásfok), lehetőleg DC-konverziós / kapcsolóüzemű áramgenerátort kellene használni.
A példádhoz: ha 3,3V a ledenkénti nyitófeszültség, akkor jól számoltál, de ha csak 3*3V, akkor 3V esne az ellenálláson is, és az áram 441mA-re (névleges+26%) állna be, ami nem mellesleg az adott ellenállás terhelhetőségének is sok lenne (>1,3W). Itt mindenesetre segítség az, hogy három darab soros lednél a nyitófeszültség szórása is kisebb, illetve a nagyobb áramú fehér teljesítményledek nyitófeszültsége valóban inkább pár tizeddel nagyobb 3 voltnál. De a tervezésnél illik a lehetséges szélső értékekre és a melegedésre is odafigyelni, ami ráadásul állandó áram mellett csökkenti a nyitófeszültséget.
A neten kismillió ledkalkulátor található, amelyek sok mindenre odafigyelnek, még javaslatokat is tehetnek. Például soros kapcsoláshoz: [link]. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17483
üzenetére
"Tudom, hogy nem az AC részhez kellene nyúlni hanem a DC kimenethez."
Félreértettem, mivel korábban azt írtad, hogy "Szerintem a tápegységben van áramkorlátozó (mert a lámpában nincsen!) és az elé kellene beiktatni a MOSFET-et", vagyis a tápegység elé, az nem ugyanaz, mint a ledek elé.
A számításhoz: említetted, hogy a jelenleg a ledsoron / panelen mérhető nyitófeszültség 64..65V, és így - ellenállás nélkül - is 300 mA folyik rajta. Ha a nyitófesz értékét pontosan Uf=64V-nak, a táp (feszültségforrás) feszültségét pedig Ut=65V-nak vesszük, akkor 6,8Ω-os soros ellenállással I=(Ut-Uf)/R= 150 mA körüli áramot kapunk. Persze a nyitófeszültség valamennyire áramfüggő is, de még mindig ott van a széles lehetséges értéktartománya, amit specifikáltak rá: 54...64,8V. Ha egy másik, típusra ugyanolyan lámpában csak egyetlen tizedvolttal kisebb a beépített ledek nyitófeszültsége (ugyanekkora nyitóáramnál) a lehetséges maximumnál, akkor a teljes ledsoré Uf= 18*3,5V= 63V lesz, ez pedig 6,8Ω soros ellenállással és 65V-os táppal már dupla akkora, 300mA körüli áramot eredményez, a legrosszabb esetben pedig (ledenként 3V, Uf=54V) már 1,6 ampert! Tehát nem elég, hogy az egyes panelek / ledsorok árama nem egyforma lenne, rossz esetben a megengedett vagy névleges érték többszörösére és növekedhet a nyitóáram. Ezért nem lehet a nyitófeszültséghez közeli tápfeszültséggel (feszültséggenerátorral) és kis értékű soros ellenállással áramot stabilizálni, ha túlságosan nagy a nyitófeszültség lehetséges tartománya.Mod. #17485 Bici: ha azok zárt vasmagos induktivitások, akkor az életben nem szeded szét azokat.
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17476
üzenetére
Valamiért leragadtam a 0,9A-es tápnál, de ezek szerint azt csak kérdésed (feszültségtartomány) miatt linkelted be, a valóságban nem olyat használsz.
"Szerintem a tápegységben van áramkorlátozó (mert a lámpában nincsen!) és az elé kellene beiktatni a MOSFET-et. Igaz?"
Ez zűrös ügy, épp azért, mert az egy AC-bemenetű előtét, feltehetően valamilyen belső kapcsolóüzemű tápegységgel. Akárhogy is, annak a bemenetére - a hálózat felé - több okból sem köthetsz mosfetet: váltakozóáramhoz az nem jó, és nem ad galvanikus leválasztást sem. Ráadásul ha valóban valamilyen kapcsolóüzemű táp / konverter van benne, akkor nem igazán mennél sokra fázishasításos (pl. triakos) vezérléssel. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17474
üzenetére
Ezzel annyi a probléma, hogy a gyári lámpa, amit belinkeltél, tartalmaz előtétet, mivel 230V-is hálózatról táplálható. Ezt te eltávolítottad (?) és a korábban említett 900mA-es áramgenerátorról tápláltad? Sehogy sem áll össze a kép, mivel az a panel 300 mA teljes áramot igényel a leírásod szerint.
Ha ezt olyan feszültséggenerátorra kötöd, amelynek kimeneti feszültsége a panel üzem közben mérhető valódi nyitófeszültségének a közelében - vagy mint esetedben, a konkrét tartományában - van, akkor nem marad 'tartalékod' az áramgenerátor vagy soros ellenállás számára. Ez a ledenkénti 3..3,6V-os nyitófesz tartomány túlságosan is tág, 18-cal felszorozva meg főleg az. Visszaértünk az egyik eredendő problémához, hogy miért nem táplálunk feszültséggenerátorról ledet: a meredek nonlineáris U-I karakterisztika miatt kis feszültségváltozás túlságosan nagy áramváltozást indíthat el a leden (ráadásul az adott áramhoz tartozó feszültség pontos értéke hőmérsékletfüggő, a led pedig üzem közben melegszik). A lényeg: nem tudható biztosan, hogy mi fog történni, ha egy stabil 60V-os tápra kötnéd a panelt. Ha az üzemi (300mA-es) áramhoz tartozó teljes nyitófeszültség >60V, akkor a panel árama kisebb lesz a névlegesnél, ha pedig a valós nyitófesz <60V, akkor túláramot kapnak a ledek (amitől még jobban melegszenek, attól pedig csökken a nyitófeszültségük, attól még nagyobb áram folyik rajtuk, és kész is a hőmegfutás, a panel hamar tönkremehet).
Tehát a nyitófeszültség mindenképp egy tartományt jelent, és az úgy nem megy, hogy mi egy feszültséggenerátort oda beállítunk és azzal tápláljuk a panelt. A helyes felállás mindig fordított, áramgenerátorosan táplálunk, amire majd kialakul a panelen valamekkora nyitófeszültség. A probléma áthidalható úgy, hogy a tartománynál lényegesen nagyobb értékű feszültségforrást alkalmazunk soros ellenállással, de esetedben ez nem túl praktikus a túlzottan nagy nyitófeszültség és a soros ellenálláson keletkező hőveszteség okán. (Hálózati 230V AC táplálásnál a soros áramkorlátozó elem jelentős részét kondenzátorral építik fel, így az egész kör kevésbé melegszik.) -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17472
üzenetére
Mekkora annak a led sornak a nyitófeszültsége (hány darab led van sorosan kötve)? Mert ha jóval kisebb, mint 64V, akkor felesleges olyan nagy feszültségű táplálás, a fölös teljesítményt a soros ellenállás fogja elfűteni, ez pedig épp a jó hatásfoknak fog betenni. Márpedig eddig is egy 20..40V-os hasznos kimeneti tartományú 0,9A-es áramgenerátorral tápláltad. Ez legjobb esetben is 24V*0,9A= ~22W veszteséget fok okozni az ellenálláson, teljes áramnál. Ha a sor nyitófeszültsége 40V alatti, akkor ennél is bőven nagyobbat. Ez nem igazán praktikus, bazi nagy ellenállás kell hozzá.
Minden tekintetben jobban járnál, ha:
a.) vagy eleve PWM-es képességű áramgenerátort használnál, vagy
b.) olyan led sort / szalagot szereznél be, amely tartalmaz előtétet, és nem áramgenerátoros táplálást igényel. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17470
üzenetére
Egy generátor / tápegység vagy feszültség-, vagy áramgenerátoros módban tud működni, a kettő együtt - egy időpillanatban - nem megy. Nem mellesleg adott feszültség mellett adott áramot felvevő fogyasztó csak fix ellenállású lehet (ezt az ellenállást pontosan a feszültség és az áram hányadosa adja), egy led vagy ledsor pedig eléggé nemlineáris alkatrész, pont ezért kell neki áramgenerátoros táplálás.
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17467
üzenetére
Miért kellene stabilizálni egy áramgenerátor kimenetén megjelenő feszültséget? Így pont az áramgenerátoros jellege veszne el. Egy maximális értéken megfogni éppen lehetne, de ezt inkább belsőleg - a saját szabályozókörében - kellene, nem utólag, kívülről. Az értelmét viszont még mindig nem látom, mivel úgyis annyi a kimenetén a terheletlen feszültség.
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#17463
üzenetére
Ha eddig működött, valószínűleg ezután is fog. Látszik, hogy nem teljesen korrekt a dolog (például jóval 100% alatt eléred a maximumot), de a vezérlő szerencsére elviseli, bizonyos áramkörökkel ellentétben nem tilt túlfeszültség miatt, nem csökkenti le a kapcsolási frekvenciát, vagy nem elég gyorsan, stb. A lényeg, hogy megy, és ebben az áramkör viszonylagos egyszerűsége is szerepet játszhat.
Lompos48: no problem. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17460
üzenetére
Tény hogy nem vagyok túlságosan járatos a gyári led-meghajtó modulok világában, de léteznek olyanok, amelyeknek van kifejezetten PWM-bemenetük, például ez: [link]. Driver IC-k esetén is létezik ilyen megoldás, tehát nem az áramgenerátor kimenetet kell szaggatni hozzá valami nagyáramú feten keresztül. (Nálad egyébként ez hogy nézett ki, mi volt a kapcsolóelem, amire a PWM-forrást kötötted?)
#17459: Nagyjából ugyanazt írtuk, ezt pedig:
"A példában szereplő 40V DC az áramgenerátor feszültségtartaléka."
épp az utánad következő hozzászólás cáfolja. Raktam már össze néhány fajta led-drivert, PWM-mel dimmelhető kivitelűt is, és bizony legtöbbször előfordul rajtuk egy OVP- (túlfeszültségvédő) bemenet, amely a ledről egy ellenállásosztóval juttat egy belső komparátorra jelet, és túlfeszültség (akár ledköri szakadás) esetén bizony tiltja a meghajtást. Egy dolog, hogy mi a specifikált kimeneti feszültségtartomány, amelyen belül a meghajtó szépen eldolgozgat a megadott hatásfokkal, és egy másik, amire képes kiülni szakadás esetén, hiszen itt mégis általában kapcsolóüzemű, belső szabályozókörrel ellátott meghajtókról beszélünk. Az adott típusnál a valós többlet a 'névleges' tartomány maximumához képest laza 60..80%. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17457
üzenetére
A ledek szempontjából nem számít, de a vezérlés oldaláról nézve problémás lehet, ha az nincs felkészítve a PWM-üzemre. Értem ez alatt, hogy például itt van ez a típus, amely meghatározott számú ledet (ergo nyitófeszültséget) feltételez a kimenetén. Ha te ezután kötsz egy külső PWM-es vezérlést mondjuk egy kapcsoló fettel megvalósítva, az azt fogja jelenteni, hogy kikapcsolt állapotban, mikor a ledsoron nem folyik áram, az áramgenerátorról nem tudni, hogy fog viselkedni. Nem véletlenül van megadva rajta a lehetséges feszültségtartomány, szélsőséges esetekben - szakadással vagy rövidzárral lezárva - azt nyilván nem fogja tudni tartani. Ha egy áramgenerátor terhelő ellenállását elkezded növelni, akkor a kimeneti feszültsége (az Ohm-törvény okán) szépen növekedésnek indul, szakadás esetén kiül egy jó nagy értékre. És ez az, amit az adott típusnál nem tudunk: mekkora lesz a maximális kimenőfeszültsége, megvan-e valahol fogva. Mivel a szakadás számára nem üzemszerű állapot, nem tudni, hogy a driver ezt hogy reagálja le, az sem biztos, hogy hosszútávon elviseli-e ez az erősen kínai kinézetű dobozka.
Mod: persze nem jelenthetjük ki, hogy ez biztosan káros a meghajtóra, meg lehet azt csinálni korrekten is, de az adott típus tervezésénél szerintem előrébb való volt a költséghatékonyság.. -
And
veterán
válasz
Pubszon
#17454
üzenetére
Egy led meghajtó mindig konstans áramot ad (állandó feszültséggel csak olyan kivitelű led-fényforrás használható, amely már tartalmaz áramkorlátot, ez pl. a led szalagok esetén jellemző), mivel a nyers ledek áramgenerátoros meghajtást kívánnak. A 20..40V DC azt jelenti, hogy a megadott áramot ekkora kimenőfeszültség-tartományban képes tartani, vagyis terhelésként kötött ledeket úgy kell bekötni, hogy a ledsor teljes várható nyitófeszültsége beleessen ebbe a tartományba. Egyes linkeken le is írják, hogy ez a modul 20..30 darab 1W-os (azaz 300mA-es névleges áramú fehér) ledekhez való, azokból 7..11 darab, egyenként 3 darab led párhuzamos kapcsolása köthető sorosan a táp kimenetére. Vagy akár 3W-os ledekből (amelyek egyenként 900mA-t igényelnek) 7..11 darab soros kapcsolását is kihajtja, olyankon nem kell párhuzamosan kötni a ledeket, nincs szükség az áram háromfelé osztására.
)
Nálad a pont!
.Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Konica Bizhub C220 - A3 fénymásoló
- Gamer laptop felvásárlás Magas áron, gyorsan és egyszerűen!
- Csere-Beszámítás! RTX Számítógép játékra! I5 13400F / 32GB DDR5 / RTX 4070 Super / 1TB SSD
- Telefon felvásárlás!! Xiaomi Redmi Note 13, Xiaomi Redmi Note 13 Pro, Xiaomi Redmi Note 13 Pro+
- LG 27GR95QE - 27" OLED / QHD 2K / 240Hz & 0.03ms / NVIDIA G-Sync / FreeSync Premium / HDMI 2.1
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged