Hirdetés
- Lassan állítjuk a fát, és a hardverek is be vannak csomagolva
- Klasszikus kínai festmények ihlették a Colorful legfrissebb memóriáinak külsejét
- Ultrakompakt Key E SSD-vel jelentkezett a Silicon Power
- Mesterséges intelligenciára kihegyezett mini PC jött az ASUS műhelyéből
- ASUS blog: ExpertBook P5 notebook, a munkagép
- Közösen vinné a játékokba a gépi tanulást a Sony és az AMD
- TCL LCD és LED TV-k
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Calibre, az elektronikus könyvtár
- CPU léghűtés kibeszélő
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Milyen monitort vegyek?
- OLED TV topic
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Amazon Kindle
-
PROHARDVER!
A ledek energiahatékonyságuk és a tömeggyártás miatti egyre alacsonyabb árukkal mind népszerűbb fényforrások. A legelterjedtebb foglalatok (pl E14, E27) mellett a sokat használt foglalatokon (pl GU 10, GU 4, MR 16) át ma már a ritkán használt, speciális foglalatok (pl R7s) számára is van ledes alternatíva. A ledes fényforrások a fogyasztók megszokásainak megfelelően formájukat tekintve is igazodnak a korábbi technológiákon alapuló fényforrásokhoz, így találunk kompatibilis ledes alternatívákat pl halogén izzóink helyére is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz batagy #21543 üzenetére
Kimenet szempontjából mindegy a vezérlés módja, végeredményben az áram nagyságát csökkented, ld. kép a PDF-ből.
Ezeknél sima DC szokott kimenni, amit persze PWM tápegység generál, de annak van egy saját kapcsolófrekvenciája, míg a PWM vezérlőjel ettől független dolog, frekvenciában is.
A PWM vezérlőjel nem terhelhető feszültség, ami beállítás célját szolgálja (információhordozó csak lényegében), nyerhető például olyan smart home rendszerből, ami ilyet szolgáltat kimenetként.
Ha valaki potmétert szeretne, egy találat vagy valami hasonló.
A 12 vagy 24 V-os LED szalagok PWM dimmere másik dolog, mivel az konkrétan a tápfeszültséget szaggatja, megfelelő terhelhetőségű MOSFET-eken keresztül.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Onderon #21520 üzenetére
A hűtőfelület már korábban megrepedt szerintem a hőtágulás természetes hatásai miatt.
A többi meg csak a szokásos. Egyik LED kiégett, megszakadt a soros áramkör. Ilyenkor a szenesedő LED mutat némi ellenállást, amin egy kis áram még átszivárog, így halványan világíthat egy ideig.
A jelenség általánosan ismert TV háttérvilágítások esetében is, ilyeneket könnyen tudok javítani is (akár az összes LED cseréjével is), miután szakmailag csak egy kis ujjgyakorlatnak számít, mondjuk egy TV-hez képest.
De csak az érdekesség kedvéért írom, az emberek nem javítgatnak ilyet, ez már csak hobbi.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tibbike01 #21512 üzenetére
https://teardownit.com/posts/what-is-a-cob-led-strip-whats-inside-a-cob-strip
Két jellemző képet emelnék ki, ami "rávilágít" a lényegre. A sárga anyag foszforral kevert szilikongumi, amit ibolya tartományban világító chipek gerjesztenek. Így jön ki maximális hatásfok, ami általánosan elterjedt megoldás.
A chipek nagyon apró tokozásúak, hasonlót láttam egyébként némelyik LG LCD TV-ben is, csak ott alu PCB van és sárga, foszforos műgyantát tesznek rá, ami hajlamos leperegni, olyankor lila lesz a kép.
Így világít a foszfor nélkül:
Itt a nagy SMD tokok csak összehasonlításként szerepelnek, a kicsik vannak a lekapart szalagon:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Ezek jó hővezető gázzal töltött lámpák, hogy a LED hűtése megfelelő legyen. Azért is készül üvegből, ami megtartja a gázt, amúgy műanyag olcsóbb lenne, gondolom. De így az izzólámpás gépsorokat csak át kellett konfigurálni LED-lámpákra és a gépek sem mennek a roncstelepre.
Nincs jelentősége elvileg, hogyan áll benne a szál.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Kezdőként #21453 üzenetére
42 LED van soros kötésben, valószínűleg névlegesen 9 V-os, ahol egy tokban 3 chip van sorosan.
365-390 V szabályzási tartomány 42-vel osztva 8,7-9,3 V-ra jön ki, ami reális érték.
Hogy a driver 42 V-ra áll be, nem indikál egyértelmű hibát. TV-nél is vannak ilyen megoldások, hogy bekapcsoláskor ugrik fel a feszültség, de érzékeli a szakadást (nem jön létre áram), ekkor leszabályoz.
Ezért előbb a LED-eket kell megvizsgálni, mivel az szokott általában megszakadni, vagyis esélyesebb. A vizsgálathoz 10-20 mA áram is elegendő lehet, bár vannak olyan cseles hibák is, amikor kis áramon még világít, nagyobb áramon beleszakad.
-
-
Dr. Szilikát
őstag
Ismerem a jelenséget, garázsban is van egy régifajta, potméterrel max. időzítésre tekerve, de az is elég hamar lekapcsol. Normál mozgásoknál nem is gond, de az ember elkezd valamit szerelni a munkaasztalnál stb., akkor már zavaró. De ott van külön lámpa is, ezért annyiban hagytam.
Van egy E27 PIR lámpám is, ami nem állítható, de legalább gyárilag eltalálták úgy az időzítést, hogy tűrhető. Ami gyárilag gyors és állítani sem lehet, az már szívás.
De mintha láttam volna 12-24 V-ra is, csak olyat kell keresni, ami megfelelő. Ha nem írja az eladó, akkor rákérdezni esetleg.
-
Dr. Szilikát
őstag
Lesz egy kis félreértés, mozgásérzékelők vannak, ami lehet PIR vagy mikrohullámú, utóbbit nevezik "radarosnak" is, de ez csak laikus szleng. Noha érzékenyebbek általában, mint a PIR, viszont néha fals bekapcsolás is történhet.
De jelenlét szempontjából mindegy, a késleltetés számít. Alábbi példa, amit én is rendeltem nemrég, ez egy 230 V-os kapcsoló, relé nincs benne, csak 40 W-ot bír kapcsolni egy kis triac segítségével.
Mivel a késleltetést mindig a legutóbbi megmozduláshoz képest számolja, ha például 5 percre állítom, akkor elvileg 5 percig kellene mozdulatlanul ülni a konyhában, vagy a WC-n, hogy lekapcsoljon.
Tehát, ha 5 percen belül megmozdulsz, akkor nem kapcsol ki, csak ahhoz képest 5 perc múlva és így tovább.
"All day" annyit jelent, hogy nem figyeli a nappali világosságot, azaz nappal is bekapcsol.
-
Dr. Szilikát
őstag
Ezekkel az a gond, hogy nem sima egyenáramot kap, a kis dobozkában lévő egyenirányító az 50 Hz szinuszból ilyen 100 Hz hullámzó jellel látja el a szalagot, amitől az vibrál.
Ha elsőre nem is feltűnő, tartósan elviselni ilyet nem jó:
Ráadásul a linken triac szabályzós változat látható, ami a hullámzó jelet tovább hasogatja, azért is nevezik fázishasítónak:
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
5 V-os szalagra nem jó a 12 V, még PWM-szaggatással leszabályozva sem, mert túl nagy csúcsáram jut a LED-ekre. Nem az 5050 tokméret számít, hanem 12 V-ra 3 chip kapcsolódik sorosan és egy ellenállás, majd ez ismétlődik paralel.
5 V-os szalagon 1 chip + 1 ellenállás sorosan és ez folytatódik párhuzamosan. A fehér LED nyitófeszültsége például kb. 3 V, azt kell kiegészíteni ellenállással, ami az áramot korlátozza / beállítja, illetve biztosítja a részben áramgenerátoros jellegű meghajtást. Ha az áram 5 V-hoz képest van beállítva, oda nem jó a 12 V.
A PWM fényerőszabályzó a 12 V-ot csak megszaggatja, de attól még ekkora a csúcsokat küld a szalagra.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz BB9000 #21398 üzenetére
Prell az olcsóbb kapacitív előtétes lámpáknál jelenthet kockázatot, mivel a kapacitás a meredek impulzusokkal szemben alacsonyabb impedanciát képvisel, mint a szinuszjelre, amire méretezve van. Noha ezen felül szoktak még valamennyi ellenállást is beépíteni az impulzusok mérséklésére, de azt én sem szívesen kapcsolgatom, mert amikor pont a szinusz csúcsának időpillanatát kapjuk el, az nem olyan jó. Ha nullátmenetre kapcsolunk, az meg a legjobb.
A kapcsolóüzemű driverek erre nem érzékenyek, eleve tág feszültséghatárok képesek biztosítani a LED-ek részére a stabilizált áramot, PWM-szabályzással, illetve a puffer is megfogja a prellhatást.
Maga a LED egyáltalán nem érzékeny a kapcsolgatásra, hiszen félvezető lévén nagyobb frekvenciát is kisugároz, ha kell. A LED-szalagok dimmere eleve PWM szaggatással szabályoz, csak a szem nem látja, valahol 10 kHz felett vibrál.
TV-k háttérvilágítása is PWM vibrálással jár, amikor le van szabályozva. 100 %-on már nem lehet észrevenni.
Ha túláramimpulzus lép fel, az már gond, de a stabilizált driver azt kizárja.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz g.peter23 #21373 üzenetére
Mivel ezek stabilizált feszültségű tápegységek (CV / constant voltage), a megadott kimenő teljesítményig pontosan tartani kellene a 12 V-ot. Kis tűrés van csak megadva általában.
Vannak áramra stabilizált LED-driverek is (CC / constant current), de az megfelelő LED-ek közvetlen meghajtására való. A LED-szalag más műfaj, mert ezeken ellenállásokkal van megoldva az áramkorlátozás és fix tápfeszültséget igényelnek, legyen az DC 12 vagy 24 V-os szalag, vagy épp AC 230 V-os.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz jozsi252 #21316 üzenetére
Egyrészt a bőséges gyantázás vagy más folyasztószer is elősegíti a kívánt hatást, amellett a hőmérsékletnek is megfelelőnek kell lenni. Általában azért az ónban lévő anyag is elegendő, ha jó a hőmérséklet (azaz ilyen esetben emelni kell egy kicsit), ugyanakkor a szalagra is vigyázni kell, mert az meg nem bírja a hőt, ezért gyorsan kell dolgozni.
Szokott lenni olyan effekt is, amikor az ónban lévő gyanta mégis kevés, ezért önkéntelenül több ón adagolásával kompenzálunk, hogy több gyanta kerüljön rá, ez persze pazarláshoz is vezet, végül az ónból esetleg vissza kell venni a pákára, így kár érte.
Ezért jó bizonyos esetekben, ha van pluszban gyantánk vagy jófajta zsír / akármi.
Elvileg az anyagban lévő 1 % réz (Cu1 jelzés) sem szolgálja az általad kívánt hatást, inkább ellene van, ha jól rémlik, de az is leküzdhető.
Fázis-nulla egyébként csak szimbolikus jelentőségű, attól nem megy tönkre semmi, ha felcseréled, legfeljebb szokás a kapcsolót a fázis útjába iktatni. Főleg azon LED-lámpáknál, ahol másképp kikapcsolási anomáliák állnak elő (szivárgóáramok miatt), egyébként mindegy lenne.
A hibát belső okban kell keresni, szétszedni, megvizsgálni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Zirowe #21288 üzenetére
2B7C konfiguráció, amennyire látszanak a számok. Vagyis összesen 14 LED, 2 párhuzamos, 7 tag sorosan.
300 mA áramot generál a driver, ekkora áramon 3,4 V feszültségesés is kialakulhat egy tagon, de 3,3 V legalább elvileg. (Igaz, hogy vannak többszörös LED-tokok is, de ahhoz már kevés lenne ez a driver.)
3,3 V x 0,3 A x 7 = 6,93 azaz 7 W durván.
Ezt bárki megmondja, hogy (gyakorlatilag) 7 W-ot elfűteni a semmi kis alu PCB-n mekkora forróságot generál, hacsak nem szerelik további hűtőbordára az egészet. A fal hőelvezetése bizonyára kevés ahhoz, hogy kellően csökkenjen a hőfok.
Emiatt lassan kiégnek a LED-ek, legalább egy paralel tag a sorban, amelyiknek elszenesedett fekete pontot látsz a közepén, arról ismerheted fel, sok esetben. Egy tag szakadása pedig az egész sort oltja ki.
Emiatt szokott szakadozni, vibrálni, ami lehet eleinte múló, végül végzetes általában.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Túlmelegedés során így szoktak tönkremenni, egy LED megég, szenesedik és mivel soros chipek, az egész lámpa kezd villogni, lehalni.
Más kérdés, hogy a túlmelegedés alultervezés (mármint túl melegre tervezés) következménye, vagy a LED-ek minősége nem megfelelő (nem a tervezett), vagy épp a felhasználó teszi olyan zárt lámpatestbe, amivel a tervező nem kalkulált, vagy nem is akart.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz andrás47 #21244 üzenetére
A lámpák / márkák amúgy nem az én területem, csak ami ismert dolog, hogy igyekeznek határértékre, illetve élettartamra tervezni, ami esetleg még addig sem él. Mert túl magas üzemi hőmérsékletre állítják be, vagy olyan LED-eket építenek be, ami nem bír annyit.
Ha szabályozható lámpa, azt lehet esetleg kímélni, csökkentett terheléssel.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz andrás47 #21240 üzenetére
TV-szervizben általános tapasztalat, LED-hibák okoznak ilyet, nem a driver. Vagy épp, ami LED-lámpákat hobbiból szétszedtem, szintén.
Úgy képzeld el, hogy soros kötésű chipek, mint a klasszikus karácsonyfaizzók. Egy megszakad, kialszik az egész. Csak a LED tud olyat is, hogy a soros körben 1 db megég, elszenesedik, avagy vezet is, meg nem is. Előbb vezet, utána beizzik, beleszakad, ekkor kialszik az egész, vagy egy kis áramot még átenged.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz MrSealRD #21227 üzenetére
A tápegység ilyen esetben feszültséggenerátoros, azaz fix DC 12 vagy 24 V-ot ad. Utána a PWM dimmer ezt megszaggatja 10-15 kHz frekvencián, amit a szem nem érzékel, noha a LED-ek képesek követni:
A klasszikus (AC 230 V) triac-dimmer is kapcsolóüzemben működik, sőt PWM-nek is mondják némelyek, ami részben igaz is, csak kicsit másképp, ezért a szakmai nyelvezetben nem biztos, hogy megállja a helyét, de ez van:
Hogy egy LED-lámpa alkalmas legyen ilyen jelalak fogadására, sőt ezt a feszültséget átalakítsa a LED-áram (DC) szabályzására, ahhoz kell a dimmelhető driver, a lámpába,
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mtbsrác #21215 üzenetére
Pont olyat nem láttam, de nem pótolhatatlan. A szokásos 3528 tokozású 12 V-os szalagok így néznek ki:
12 V-ra három LED és egy ellenállás soros kötésben. Elvileg úgy van kitalálva, hogy négyfelé oszlana a feszültség, tehát az ellenálláson 3 V esne, gyakorlatban lehet több.
Nálad a 301 SMD kód jelentése: 30 és 1 db 0 azaz 300 ohm. 3/300 kb. 10 mA áramot állít be.
151 --> 150 ohm (20 mA).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Steady74 #21125 üzenetére
De azok előtt csak egy kis dobozka van, Graetz-hidas egyenirányítóval, 100 Hz félszinuszt kapnak a LED-ek, zavaróan vibrál. Nem nagyon vállalható szerintem, én nem bírnám. Alkalmi / ünnepi dekorációra való inkább.
60 LED van sorosan és az ellenállások, így 60 LED-enként darabolható.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Primary92 #21075 üzenetére
Nem csak "egyet-kettőt", ennél azért sokkal alaposabban ismerem a különféle konstrukciókat, részben saját bontás, részben netes infók, felvételek alapján (szakmai szemmel tekintve egy fotó is sokat elárul).
Szétszedés is olyan dolog, hogy lehet, valamit egy laikus nem tud szétszedni, de azért mégis vannak rá trükkök. De nyilván olyan konstrukciókkal érdemes foglalkozni, ami szimpatikus ilyen szempontból.
Meg az is nyilvánvaló, hogy ez nem járható út mindenkinek (pláne még a LED-cserék, driver javítások), nem is ajánlottam, csak megjegyeztem, hogy ilyen is van.
Inkább csak a problémára igyekeztem jobban "rávilágítani", hogy miről szól ez a dolog.
Mellesleg a kijelzők háttérvilágításánál is hasonló a helyzet, célszerű elvégezni a megfelelő módosítást a driver áramkörében és akkor tovább él a TV.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Zolee897 #21067 üzenetére
Nem feltétlenül a pörgetés, igénytelenebb gyártók visszaélnek azzal is, hogy a gazdaságos gyártás érdekében olcsóbb LED-eket, alulméretezett alkatrészeket, illetve hűtést alkalmaznak, így magasabb üzemi hőfokra áll be, miközben az olcsóbb LED pont kevesebbet bírna.
Elvileg neves gyártó lámpáit kellene vásárolni, hátha az jobban ad magára, ezzel együtt drágább is. Zárt lámpatest nem jó, legyen nyitott, jó szellőzés.
Magam másképp közelítem meg, a driver megfelelő módosításával csökkentem a LED-áramot, így kímélőbb hőfokon megy. Nyilván gyengül a fény, de ha nagyobb teljesítményűt veszünk, abból jobban lehet gyengíteni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz atee_13 #21036 üzenetére
Az 50 W-os halogénizzó, ez meg 5 W-os LED-lámpa. Ennyi teljesítményt vesz fel a hálózatból.
Egyes források szerint lumenben (fényerő) tudhat ugyanannyit leadni, de nem garantálok semmit:
Ampoule intelligente led opaque réflecteur 36° GU10 350 Lm = 50 W blanc chaud.
https://www.amazon.fr/M%C3%BCller-Licht-LED-Reflektor-Gu10-350lm/dp/B07CSGFRVP
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz v.attis #20976 üzenetére
Át kellene mennie, az adatkimenet biztosítja az alacsonyimpedanciás meghajtást, ami szükséges ahhoz, hogy zavart ne vegyen fel. Ellenkező esetben az adatvonalat egy árnyékolt kábelen kellene továbbítani, harisnyát a GND-re kötve.
De terhelés szempontból nem külső zavarra utaltam, hanem a szalag vékony rézfóliáján folyó áram feszültségesést hoz létre, és mivel itt PWM-jelekről van szó, az áram impulzusokat hordoz, ami az adatvonalon futó 0 és 1 jelek szintjébe is belezavarhat, bizonytalanná téve a jelfelismerést.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz v.attis #20974 üzenetére
A digitális LED-szalag úgy működik, hogy az elején beadsz egy adatcsomagot. Az első LED (ami lehet IC-vel egybeintegrált vagy külön) leválasztja a saját parancsát, majd a kimenetén átadja a parancsot a következő LED-re, de már hiányzik az első parancs, levette a sor elejéről. Tehát a második adatjel kerül előre és így tovább, "mindenki" megkapja a saját parancsát. Így lehet előállítani fényfolyamot, vagy amit akarsz.
Viszont ebből az is következik, hogy egy vezérlő kimenete olyan parancsot ad ki, ami adott számú LED-et képes megszólítani. Ha levágsz belőle, az nem gond, hiszen csak elakad a jel, visszacsatolás nincs. Ezért nem is szabadna lefagyni visszafelé, normális esetben nincs semmi visszahatás. Ezt okozhatja elvileg a szalag túlterhelése, a rézfólián jelentkező impulzusáramok zavaró hatása.
De ha a parancs kevesebb számú LED-et utasít, az elvileg már probléma.
-
Dr. Szilikát
őstag
A 230 V bemenetű szokványos tápegységeket nem lehet dimmelni, mivel csúcsra pufferelt egyenirányítóval kezdődik az egész, mindennek tetejébe a kimeneti stabilizálás (akár áram vagy feszültségre), mindenáron arra törekszik, hogy a primer instabilitást kiszabályozza, tehát a bemeneti változásokra érzéketlen legyen, már amíg lehetséges.
Mivel sok helyen adottak voltak a klasszikus (izzólámpához való) triac dimmerek, külön tápáramköröket kellett fejleszteni, hogy azzal kompatibilis legyen a LED-lámpa (tápegysége). Ezen felül megjelentek később a lefutóélű fázishasítók, ami triac helyett MOSFET-kapcsolóval működik. LED-driverekhez kedvezőbb, de ezek is csak dimmelhető tápegységet (lámpát) tudnak vezérelni.
Csak két link a témában, amit dobott a kereső:
https://www.electroniccircuitsdesign.com/led-driver-circuits/20-w-triac-dimmable-led-driver-using-lt3799-driver.html
https://www.electronicsweekly.com/news/products/led/choosing-the-right-dimmable-led-driver-2013-08/[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
De itt foszforos fehér LED-ekről van szó. Ha olyan egyszerű lenne, akkor az un. PWM-mentes monitoroknál sem kellene trükközni.
Nem mindegy, hogy PWM-szaggatással csökkentjük a fényerőt, amikor a csúcsáram mindig maximális értékre stabilizált, de azt megszaggatjuk.
Így működnek a szokásos TV háttérvilágítások, így csökkentéskor nem is változik színhőmérsékletet.
Ha viszont simán csökkentjük a LED-áramot, állandó értékre beállítva, szépen besárgul a fehér LED.
Ez annyira nem csak elmélet, hogy magam is tapasztaltam, amikor egy 40 collos TV-t állítottam be monitornak. Hogy ne bántsa a szemem, belenyúltam a driver áramkörébe és lejjebb vettem a csúcsáramot, míg a PWM fényerő maradhatott 100-on, azaz PWM-mentesen lényegében.
Akkor jött a csodálkozás, hogy jól besárgult a kép. Még szerencse, hogy a képtartalom hidegre állításával sikerült kompenzálni.
Joe123
Nem tudom most mobilról lekövetni, mi az a "for A-Type only", amit látok, hogy nincs galvanikus elválasztás (külön szekunder), csak külön egyenirányító.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Joe123 #20926 üzenetére
30-42 V között (jól) működő, drivert tipikusan a soros 10 chipes konfigurációhoz használnak, ami üzem közben beáll mondjuk 34-36 V-ra.
Ahogy melegszik, öregszik, a driver dolga, hogy kövesse a változásokat, miközben az áramot az előírt értékre stabilizálja. Normális esetben nincs akkora változás, többi a biztonsági tartalék.
Viszont nem szükséges maximális terhelésnek (itt 1,05 A) kitenni a LED-eket, mehet rá kevesebb áram, ami jobban kíméli. Ugyanakkor a LED-áram csökkentése a színhőmérsékletet is csökkenti némileg, azaz melegebb irányba tolódik.
(Az ellentmondás nyilván csak látszólagos, az izzó vas is minél melegebb, annál hidegebb a fénykibocsátása, vagy fordítva.)
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz bekesizl #20852 üzenetére
Véletlenül a második linken le is írja a tudnivalókat, noha laikus módon "váltóáramú trafónak" nevezi az elektronikus trafót.
Viszont így a stabil DC 12 V tápellátás rendben van. A lámpák minőségi problémája, hogy nem bírják sokáig a hőterhelést, illetve a hűtés sem úgy van tervezve, hogy alacsonyabb lenne / lehetne az üzemi hőfok.
A vibrálás LED-hiba általában, túlhevülés miatt megég, szakadozni kezd, majd meg is szakadhat teljesen. Elegendő, ha belül csak egy chip (tok) megy tönkre, a soros kötés miatt az egész lámpa hal le.
Csökkentett feszültségről tovább bírná elvileg, de akkor a fényerő is kevesebb értelemszerűen. Vagy eleve nagyobb teljesítményűt vesz valaki, amit leszabályoz és így növeli az élettartamát.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tknof1871 #20768 üzenetére
Láttam a youtube-on, hogy amikor a fali kapcsolóval felkapcsolják akkor megnyomják a távirányítón az ON gombot, de nekem nem sikerült párosítani a LED-et a távirányítóval.
Ilyenkor csak azt nem értem, hogy nem említed: "láttam a hozzá mellékelt leírásban". Nem írnak semmit, egy Osram márkánál?
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #20665 üzenetére
Nem gyárt ez sem, ahogy írják is, nagyker cég, Kínából nagyban rendel, ezért rányomják nekik még a Steck nevet is. Csak egy példa, az ismerős kínai zseblámpák:
https://www.steckhungaria.hu/termekek/8/led-elemlampak/
"Nagykereskedőként kizárólag viszonteladók részére értékesítjük termékeinket, biztosítva Partnereink versenyképességét és színvonalasságát a végfelhasználói piacon."
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz t72killer #20643 üzenetére
2835 csak a tok méretére utal, attól még a gyártmány és minőség lehet bármilyen. Ez a méret kínai TV-kben is gyakran használatos egyébként.
Kerámia hordozónak talán az a trükkje, hogy amikor alulemezt használnak, a rézfólia és alumínium között van egy teflonnak tűnő szigetelőréteg, ami nagyon vékony ugyan, de bizonyára rosszabbul vezeti a hőt, mint a kerámia.
Meg természetesen sokat számít a jól kitalált légáramlás is.
Képek: https://www.amazon.com/SANSI-Equivalent-Lumens-Daylight-Non-Dimmable/dp/B071P95X5Q
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Predator2 #20622 üzenetére
Nem teljesen világos a probléma. A lámpatest fehér alapjáról visszaverődik a fény, az nem elveszett.
Neked 3 foglalat van benne elfektetve, azt szeretnéd, hogy lefelé világítson? De az milyen E27 lámpa, ami oldalirányba világít? A menet állásáról nem is beszélve.
A képeden egyébként nem izzó szerepel, hanem kompakt fénycső. Rokonnál van ilyen kombináció (UFO-lámpák és meleg fényű kompakt fénycső), tűrhető amúgy.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Igényesebbnek látszik a szekunderkör kialakítása, nagyobb terhelhetőségű MOSFET mindkét ágon, illetve úgy tűnik, egy másodlagos konverziót is alkalmaznak. Valószínűleg ezért lehet két nagy dióda (D2-D6), egyik egyenirányító, másik a DC-konverter részére, illetve az utóbbihoz szükséges induktivitás (221 felirat, azaz 220 µH).
Hasonló megoldás a TV-tápegységeknél is előfordul, bár ott jobban indokolható, de ezt alaposabb feltérképezés után lehetne érteni, hogy itt miért bonyolítottak rajta egy kicsit. Amúgy teljesen vállalhatónak néz ki.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz K3ll4n #20616 üzenetére
A driver pontos típusa HVG-150-42, tehát 150 W és két trimmerrel lehet állítani külön az áramkorlátot és a feszültségkorlátot.
Ha azt mondjuk, hogy a LED-panel 1,2 A áram hatására tipikusan 40,6 V-ra áll be, ezt úgy kell felfogni, hogy melegedés hatására némileg csökkenő érték, befolyásolhatja gyártási szórás, öregedés is.
Tehát az áramot stabilizáljuk, a LED-sor pedig önmagának korlátozza a feszültséget, mondhatni "saját igénye" szerint.
Ha párhuzamosan kötsz 3 db ilyet és beállítasz 3,6 A áramot, az alapesetben egyformán oszlana el 3 ágra, amennyiben a 3 ág tökéletesen egyforma. Csakhogy ez nem feltétlenül így van, ráadásul idővel változhat is az eloszlás.
Ha egyik ágon véletlenül megszakad egy LED, akkor 3,6 A már csak két ágon oszlik el, az sem feltétlenül egyformán.
Az nem rossz éppen, hogy lehet állítani a feszültségkorlátot is, csak azt ideális esetben olyan értékre kellene, hogy legyen szabad "tágulása" a LED-sornak, még plusz néhány volt értékkel. Tehát, az öregedés során mondjuk már 42 V lenne szükséges az 1,2 A létrejöttéhez, a driver el tudja engedni addig is a feszültséget.
De mi van akkor, ha aszimmetriák jönnek létre, egyenlőtlenül változik a nyitófeszültség, akkor adott feszültségen már nem egyformán oszlik el az áram. Ha a feszültséget trükkösen lekorlátozod a trimmerrel mondjuk 41 V-ra, így megvédheted a túlzott áram kialakulásától a legkisebb nyitófeszültségű ágat, illetve az egyik ág szakadása ellen is megvédheted a másik kettőt. De az áram egyenlőtlen eloszlását nem tudod kivédeni, meg az is lehet, hogy 41 V nem elegendő minden helyzetben a megfelelő teljesítményhez.
Tehát vannak éppen lehetőségek, kérdés, mennyire jön be a gyakorlatban. Mint említettem, némelyik kínai TV-ben is van ilyen megoldás, amikor 3 LED-sort párhuzamosan kötnek egy közös driverre.
Működik is, egy ideig. Utána már nem. Egy sor megszakad, emiatt kinyíródik a másik kettő valamelyike. Utána a maradék is kiég. Szakmai szempontból ez egy eléggé megvetett, kártékony megoldás, amit a spórolás okán követnek el.
A korrekt megoldás, az egyes soros ágak stabilizálása, áramfigyelése külön-külön.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Steady74 #20606 üzenetére
Igazság szerint sehol nem alkalmaznak lángra képes anyagokat, tehát füstölhet, szenesedhet, netán izzásba is jöhet egy alkatrész zárlat esetén, de lángra nem kaphat.
Másrészt a hazai követelmények szigorúak, csak itt sem lát rá mindenre a hatóság, átcsúszhat azért ez-az.
Ne legyen a közelben tűzveszélyes anyag, inkább arra kell törekedni és akkor lefüstöl magának a hibás egység. -
Dr. Szilikát
őstag
A szoftveres részére nincs rálátásom, a hardverből annyi látszik, hogy adott a lehetőség az egyes ágak PWM vezérlésére. Ami feltűnő, hogy fehér ágon egy nagyobb terhelhetőségű dual MOSFET kapcsol (Q5), a másik három kisebb.
Lakatfogókkal igazság szerint nem foglalkoztam, mivel elektronikában az nem nagyon használható, így arról nincs tapasztalatom. Noha olvastam, hogy LED-áramokat mérnek vele egyesek.
-
Dr. Szilikát
őstag
A képen szereplő EGLO driver nem valósítja meg a tökéletesen független szabályzást, mivel egy bizonyos feszültségérték áll be a pufferkondenzátoron (27-31 V tartományban), amit a MOSFET kapcsolók 5 ágon szaggatnak PWM-módban.
Látszik ott egy dual MOSFET a fehér ágakra (nagyobb áram) és három kisebb az RGB-re.
Ebben az esetben az 520 mA kimenőáram is összértékként jelentkezik, ami az egyes ágakon változó arányban osztható el. Láthatóan nincs optocsatolós visszaszabályzás a szekunderről a primerre, hanem egyszerűen csak a primeráramot korlátozzák, ettől lesz korlátozott a kimenőáram is (vagy konkrétabban a teljesítmény).
Mivel azonos nyitófeszültséget kapnak, a fehér ágakon azonos számú LED-eknek kell lenni, míg a színesnél (ahol eltérő a nyitófeszültség) a darabszámot úgy kell megválasztani, hogy szintén azonos szinten nyissanak.
Tehát ebben az esetben ki lehetne próbálni, hogy mégis összekötöd mindegyik ágat és meghajtod egy szimpla áramgenerátorral.
Amit előzőleg írtam, más esetre vonatkozott, ahol nem azonos a nyitófeszültség. De az mindenképpen érvényes, ha kiesnek ágak, az összes áram a többire jut. Hogy mennyit bír egy-egy ág külön, azt meg így nem tudni, ezért célszerű kisebb árammal próbálkozni.
-
Dr. Szilikát
őstag
Nem lehet párhuzamosítani az egyes ágakat, mert nem azonos a nyitófeszültség, így nem egyformán oszlana el az áram. De még ha pontosan egyforma lenne, akkor is jönnek a problémák, amikor egy ágban megszakad egy LED. Onnan kezdve az 5 ágra beállított áram már csak négyfelé oszlik, azaz több jut egy ágra, amitől ismét kiég valamelyik és így tovább.
De az is gyakori, hogy egy LED zárlatos lesz (TV-s tapasztalatok, létezik ilyen kínai, párhuzamosított konstrukció, de ott legalább egyforma az összes LED, már amíg jók), akkor azon az ágon csökken a nyitófeszültség, több áramot fog felvenni, kevesebb jut a többire és amiatt ég ki.
Tehát ez csak úgy korrekt, hogy mindegyik ág áramát egyedileg állítja be, stabilizálja egy áramgenerátor. Ekkor azt látjuk, hogy az egyes ágakon nem pont egyforma feszültség alakul ki, mert a szabályzás leköveti az igényelt nyitófeszültséget.
Mielőtt valaki félreértené, ez nem vonatkozik a LED-szalagokra, ami feszültséggenerátoros meghajtást igényel és ellenállások képezik az áramkorlátot / kiegyenlítést.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Igazság szerint a LED, mint lakás stb. világítási témával a gyakorlatban nem nagyon foglalkozom, miután TV-video-audio szerviz a profilom, illetve az is lassan már a múlt, a fórumozás meg csak időtöltés.
De mivel gyerekkortól hobbi az elektromosság / elektronika, így nyilván igyekszem követni az új megoldásokat, ezen a téren is. Meg azután vannak elektronikai alapvetések, fizika, ami nem változott az idők folyamán, így ehhez a részéhez hozzá tudok szólni.
A linkelt eszközök áramgenerátoros, egycsatornás kimenettel bírnak, ha jól látom, így RGB-t sem tud áganként vezérelni.
-
Dr. Szilikát
őstag
500 mA áramra beállítod (miután kisebb meghajtóáram megengedett), az adatlap szerint ezt 8-43 V nyitófeszültség között képes biztosítani, így belefér a kívánalmakba.
A dimmernél, amikor ezt írja:
Input Voltage DC12-24-36-48-54 V
Ez fix feszültségű üzemmódokra utal, mint ahogy van 12 vagy 24 os LED-szalag például, amit egy CV tápegység hajt meg, a dimmer pedig ezt szaggatja PWM-módban.
A fent említett 500 mA viszont CC-mód, ezt a kettőt így nem lehet összekombinálni elvileg. Ha utólag elkezdjük szaggatni az áramgenerátor stabil áramát, az nem vezet jóra.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #20533 üzenetére
Nyilván egyszerűbb felcserélni, csak én olyan esetre emlékeztem, ahol más problémák is előálltak a működésben, amin színcsere sem segített.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz flegga92 #20531 üzenetére
Minden további nélkül lehetséges, sőt voltak is hasonló panaszok fórumon, amikor nem jól működött, noha a bekötésben hibát nem lehetett látni.
A távszabályzók egyszerre lenyomott gombokat ritkábban kezelnek, inkább valamilyen egymás utáni szekvenciával szoktak operálni a szervizbeállítások, TV-nél stb.
Amelyik vevőben külön van egy beállításokat tároló EEPROM vagy 8 lábú flash memória, lehetne próbálkozni annak törlésével. Hátha visszaáll alapra. De előbb lementeni a tartalmat, hogy vissza is lehessen csinálni, ha lehalna.
Vagy elvileg át is lehetne másolni a tartalmat, ha egyforma a vevő.
Ebben egy PIC van:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
LED-szalagon:
9 W
5B9C
5 ág (branch) párhuzamosan és 9 db sorosan, áganként.
9W / 270 mA = 33,3 V üzemi nyitófeszültség.
33,3 / 9 = 3,7 V LED-enként, ami kicsit talán soknak tűnik, de ilyenkor a 9 W is már egy kerekített szám szokott lenni, ezért nem lehet biztosra venni.Ehhez megfelel valószínűleg olyan driver, ami 27-40 V között képes szabályozni és 270 mA áramra stabilizál, de 250-et sem fogsz észrevenni valószínűleg, viszont jobban kíméled vele a LED-eket. Hacsak nem sérült, égett már most. (9x3= 27 V alsó értékből célszerű kiindulni).
Ettől függetlenül nem garantált, hogy 5x9 azaz 45 db LED tokot látsz, mert vannak olyan tokok is, ami sorosan több tagot tartalmaz.
Kimértem a megmaradt drivert, 22V-ot mutatott a mérőműszer.
Áramgenerátoros drivernél, terhelés nélkül előfordulhat, hogy előbb felugrik a feszültség max. értékre, majd a terhelés hiánya miatt leállít a védelem mondjuk 22 V-ra.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Nem tudom most követni, melyik konkrétan, de okos, ami informatikai hálózatba integrálható, Wifi, appvezérlés, ilyesmi.
De nem a Wifin van a hangsúly, mert például okos TV, ami internetképes. De az lehet LAN-kábeles (Wifi-modul nélküli) is, kezdetben ilyenek voltak csak.
Hűtőszekrény, automata kávéfőző, is onnan kezdve okos, amikor már "netezni" tud. Távolról vezérelhető fűtés stb.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Benhill #20463 üzenetére
Van ilyen, hogy egyik LED megszakad. Ha kulturáltan szétszedhető, a hibás LED-et átköti az ember és megy tovább.
Valakinek furcsa lehet, hogy rövidzárral kiiktatunk egy LED-et és ez még szakszerű is, de ehhez az áramgenerátoros és feszültséggenerátoros táplálás különbségét kell érteni. Akkor kiderül, hogy ez tényleg így korrekt.
Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy célszerű feltérképezni a lámpa áramkörét, miután vannak olyan megoldások is, amikor LED-sorokat kötnek párhuzamosan. Itt viszont az egyes sorokban azonos számú LED-eknek kell szerepelni, így oszlik el nagyjából egyformán az áram.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Exodion #20457 üzenetére
Láttam korábban, csodálkoztam is, hogy miért szerepel rajta a "Triac" szó, ami fizikai képtelenség. Nem lehetséges vele lefutó éllel megszakítani az áramkört.
Annak meg nem sok értelme, hogy triac is legyen beépítve és MOSFET is, hiszen utóbbival úgyis tetszés szerint lehet kapcsolni.
Csak arra tudok gondolni, hogy még a gyártócég is ilyen felületes, ragaszkodnak egy ismert kifejezéshez, csak úgy megszokásból (ilyen a "LED-izzó" is, amit szakmabeli esetleg csak idézőjelbe zárva mer leírni).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DarkChild #20448 üzenetére
Sok lehetőség nincs, ezen a gazdaságos szinten egyszerű triac dimmert szoktak alkalmazni:
https://www.aliexpress.com/item/4001331476180.html
A képen a rézgyűrű az érintője. Itt ugyan LED-kompatibilitást is említ, de azért ez nem magától értetődő. Még valamelyik neves cég honlapján is arra hivatkoztak (lényegileg írom), hogy a saját dimmerük LED-lámpával vagy működik vagy nem, ez mindig próba kérdése.
Másik lehetőség a LED-lámpákhoz (is) gyártott záróélű MOSFET dimmer, de ahhoz is szükséges dimmelhető LED. Ezzel szemben a triac csak felfutóéllel indítható (ami mellesleg zavarforrás is, zavarimpulzust képez, szűrni kell), áramot megszakítani nem tud, csak a következő nullátmenetnél.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Nojbee #20421 üzenetére
...ezt muszáj a tápegységgel csatlakoztatni, vagy be lehet kötni ugyanúgy mint Ezt a típust?
Miért, utóbbit hogyan lehet? Ha megnézzük az angol oldalon ugyanazon cikkszámot:
https://www.eglo.com/uk/bar-strip-light-led-stripe-z-99685.html
Akkor kiderül, hogy ez a szalag 2 méteres kiterjesztése a "starter set" nevű készletnek. Vagyis a magyar oldal hiányos, ha jól látom. Hogy a starter set mennyivel terhelhető, azt is tekintetbe kell venni a toldásnál.
Kicsit off: legtöbb magyar honfitársam képtelen megérteni, hogy a "szett" szó egy magyaros hülyeség. Szet, azaz készlet. Nem szett.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz v_viktor #20397 üzenetére
Nyilván tudjuk, miről beszélünk, csak így belezavarodik az ember, ha azt mondjuk, hogy a fali vezérlő, vezérli a vezérlőt.
Utóbbi a lényegi dimmer, ami az angolban valaminek a csökkentésére utal. Nem konkrétan szaggatásos elven (ahogy ezek működnek), noha általában fénycsökkentés, de lehet más is. Ez egy távvezérelhető dimmer, jelen esetben a 12 V-os tápegység és a LED között:
Ez meg a dimmer vezérlője, távszabályzója:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz st6969 #20386 üzenetére
31 V-ra párhuzamosan kapcsolódnak a lelógó szálak, ezért az egymástól független. De a szálakon már soros LED-ek vannak, ott egy megszakad, az egész alszik ki.
Viszont ezek a LED-ek mikroamperekre érzékenyek, amitől már halványan világít, érintésre is.
Ha feltételezzük, hogy szigetelési ellenállás szempontjából rendben van, még akkor is bejönnek a képbe kapacitív hatások. Noha a LED egyenárammal működik, de a tápegységnek van egy minimális kapacitív átvezetése a hálózat, ezen keresztül a föld irányába, ami veszélytelen, de egy LED már érzékelheti. Az ember pedig a földön / akármin áll, ami lehet szigetelt, de kapacitív úton kialakulhat egy kis (váltakozó) áram.
A fázisceruza működéséhez hasonlóan.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Teasüti #20377 üzenetére
Kompakt fénycsöveknél létező jelenség a villogás. A vezetékek közötti szivárgó áramok miatt a benne lévő puffer lassan feltöltődik, majd elér egy szintet, amikor az önrezgő inverter beindul, fénycsövet begyújtja. Ettől persze rögtön kisül a puffer, majd kezdődik elölről.
A vezetékek közötti kapacitáson pont a váltakozóáram tud haladni. Noha ennek ellentmond, amikor autóban, az utastér világításánál tapasztalnak ilyet, ahol kapcsolók, esetleg a vezetékek között szivárgó egyenáram okozza.
Az indukció áramjárta vezető által gerjesztett elektromágneses térben jön létre, általában nem erről van szó és az is váltakozóáramú jelenség (a transzformátor alapelve).
Még egy, amikor a plazma TV-m kezdett ütemesen bekattanni, kikapcsolás után. Itt is a puffer töltődött, de más okból. Beiktattam egy relés kapcsolót, amivel számítógépről indítom, illetve elalvás esetén ezzel áramtalanítódik a házimozi, az éppen nézett videó után.
Egyszer meg lett fordítva a dugás és a nullát szakította meg a relé. A plazma nagy teljesítményű, földelt tápos konstrukcó. Mint kiderült, a bemeneti zavarszűrű kapacitásokon keresztül, a fázis és védővezető közötti feszültség hatására szintén töltődni kezdett a puffer, én meg csak néztem, hogy mi van ilyenkor (vagy inkább hallottam, félálomban).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz BEndre34 #20375 üzenetére
Egyik dolog, hogy energiát nem igazán fogyaszt, ami forintban komolyan kifejezhető lenne, de a LED-ek, illetve áramkörök sem használódnak, ilyen semmi igénybevételtől.
Tehát létezhet olyan alkalmazás, amikor valaki azt mondja, hogy maradjon így, nagyon jó. Vagy meg is lehet szüntetni a jelenséget, ha valakinek úgy szimpatikusabb.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz st6969 #20368 üzenetére
Ebben a kategóriában úgy vannak LED-szalagok szerintem, mint minden LED-es TV-ben.
A közismert LED-szalagok, ami leggyakrabban 12 V-os, feszültséggenerátoros táplálású, 3 db soros LED plusz egy ellenállás képezi az áramkorlátot, illetve ezek ismétlődnek párhuzamosan.
A LED-szalagok nem túl jó hatásfokát ez a bizonyos ellenállásos konstrukció okozza, miután azokon teljesítmény vész el.
De a normálisabb lámpákban (gyakorlatilag a LED-es TV-khez hasonlóan) ezt nem így oldják meg. Hiába látsz benne "szalag féleséget", az nem ugyanaz, mint a 12 V-os LED-szalagok. Itt sok LED kapcsolódik sorosan és áramgenerátoros táplálást kap.
A közismert LED-szalagokon az ellenállások biztosítják az áramgenerátoros jellegű meghajtást.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Dluinet #20365 üzenetére
Képzelj el egy 5 és 10 W-os LED lámpát. Mindkettőt beállítja a tervező 90 fokC chiphőmérsékletre (mobilon nem tudom most normálisan leírni). Márkás darabok ezt még bírják is, a gyengébbek kevésbé, bár most nem is ezt próbálom érzékeltetni.
Nem a teljesítmény számít önmagában. Ugyanakkor mindkét esetben megtehetem (kis barkáccsal), hogy csökkentem a LED-áramot, amitől csökken a teljesítmény, a melegedés és a színhőmérséklet is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Dr. Szilikát #20351 üzenetére
Tegnap telefonról nem tudtam bővebben, alábbival lehetne még szemléltetni.
COB LED (egybe integrált LED) vagy diszkrét LED-panel mindegy, az elv szempontjából. Itt 10 chip szerepel sorosan és 10 sor párhuzamosan. A paralel tagok a nyitófeszültséget nem növelik (kicsit csökken legfeljebb), míg a terhelhetőséget növelik tízszeresre.
Ha azt mondjuk, hogy 300 mA áram hatására kialakul rajta 34 V feszültség, akkor 10 W-ot vesz fel lényegében.
Mellékes, hogy az adatlap máshoz tartozik, ezek csak példák. Névlegesen 33 V-osnak mondják ezt a változatot (10s), de a valóság láthatóan kicsit árnyaltabb. A görbéből kitűnik az is, hogy itt egy 30-40 V között szabályozni képes driver épp megfelelő lenne hozzá.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Exodion #20348 üzenetére
Áramgenerátoros táp az áramot stabilizálja, ez a prioritás. Ha nincs rajta terhelés, a feszültséget elméletileg a végtelenségig kellene növelnie, hogy áramot generáljon, ami a gyakorlatban nem lehetséges, ezért is van egy korlát.
Felszalad egy max. feszültségre, amit a LED-sor viszont lekorlátoz a saját szintjére. Hogy mennyire, ez függ a soros tagok számától és még az is némileg áramfügő, ld. a korábbi jelleggörbét. 10 tagú sor mondjuk 33 V-ra és így tovább. Ezért kellene rámérni üzem közben, abból kiderülne.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Exodion #20346 üzenetére
Terheletlen feszültség, ami a LED-sor szakadása esetén áll elő, esetedben nem azt kell nézni.
Üzemi tartomány 30-40 V, ami valószínűleg soros 10 chipes konfigurációra utal. Ez nagyjából 33 V-ra áll be, de méréssel is ellenőrizhető. Noha 40/11 = 3,64 is még beleférne, de az már határeset. Ilyen 30-40 V-os drivereket a 10-es LED-ekhez szokták inkább ajánlani.
30/9 = 3,3 V azaz 9 darabos sor szintén nem valószínű, mert 3 V alsó érték kellene legalább.
Ha csökkented a meghajtóáramot, magától értetődően csökken a teljesítmény is. Ha feltételezünk 33 V elméleti feszültséget, akkor 200 mA áramnál csak 6,6 W-ot vesz fel a LED.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #20338 üzenetére
kérdés, hogy a panel milyen feszültségtartományban kéri azt a 220 mA áramot. Lehet, hogy 20-45VDC van ráírva
Ráírni lehetne éppen, de a LED-panel szempontjából ennek nem sok értelme. Adott áramon a LED egy bizonyos értéken határolja a feszültséget. Egy példabeli fehér LED nyitóirányú karakterisztikája (nem mind pontosan ilyen, de közelítő):
- 1 db LED-en 200 mA áram hatására (kerekítek) 3,1 V feszültség alakul ki.
- 10 db soros LED-en 31 V és így tovább.Ha van egy ismeretlen LED-panel, akkor működés közben megméred és kapsz egy konkrét feszültséget.
Tegyük fel, mértél 31 V-ot. Ebből levontad a következtetést, hiszen már sok-sok éve olvasod ezt a topikot és ezért régóta tisztában vagy vele, hogy a vizsgált LED-panel 31 V nyitófeszültségű, az adott áramon.
Ehhez hozzáveszed, hogy a nyitófeszültséget a hőfokváltozás bizonyos mértékben befolyásolhatja, akár 31-32 V között, amit a driver tudjon lekövetni, miközben a 200 mA áramot fenntartani igyekszik:
Ehhez hozzáveszed, hogy legyen még ráhagyás, 28-36 V között akár. Ezen kívül pedig, amit kapsz éppen a piacon.
Végül pedig alábbi ábra a gyártási szórást szemlélteti, ha más példányokat is szeretnél alkalmazni:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Zirowe #20336 üzenetére
Olyan driver kell, ami 220 vagy 200 mA áramot generál, ennyi csökkenés fényerőben még alig feltűnő. Hacsak nem akarsz szándékosan még lejjebb menni. Kisebb fényerő --> hosszabb élet.
Feszültségtartomány nem fontos akkora, mert az egy univerzális driver, ami 40-80 V között is képes szabályozni.
Meg kellene mérni működő állapotban, hogy mennyire áll be a feszültség, abból lehet következtetni. Ismét egy példával tudnám érzékeltetni. Adott egy sorosan 16 LED-es panel (lehetnek paralel tagok is, de feszültség szempontjából nem az a lényeg).
Egy LED-nek 3-3,5 V szabályzási tartomány már elegendő az üzemi fényerőhöz, 16 tagnál ez 48-56 V lenne.
Tehát jó lenne hozzá a 40-80 V-os driver is, de nem szükséges.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Exodion #20331 üzenetére
A drivernek van meghatározott kimenete, csak egy példát mondok, legyen 33 V / 300 mA.
Ez azt jelenti, hogy sorosan 10 chipes konfigurációt képes meghajtani stabil 300 mA árammal, amihez a névleges 33 V nagyságát változtatja, szabályozza. Ezt nevezik áramgenerátoros meghajtásnak.
Ha a LED-panelod 300 mA terhelhetőségű, annál több áramot nem kaphat, csak kevesebbet.
Ha elképzelünk egy dimmelhető bemenetű drivert, azt úgy tervezik, hogy az izzólámpákhoz való klasszikus triac-dimmerrel működjön lehetőleg (bár itt adódhatnak kompatibilitási gondok).
Elkezded dimmelni a bemenetét, a driver pedig elkezdi csökkenteni a példában a kimeneti DC 300 mA értékét, vagy azt is megteheti, hogy PWM-szaggatja, ez már mellékes.
Plusz, lehet olyan LED-panel is, ami mondjuk két ágon vezérelt, egy közös pozitív, kettő negatív, összesen 3 vezeték. Vagy több ágon is. Tehát ezeket mind figyelembe kell venni és fenti példát a saját esetedre átértelmezni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Azért soros, mert két kapcsoló és két lámpa össze van kötve egy vezetéken. Aki ismeri az 58nm erkélyes lakótelepi lakás szerkezetét, az amelyik 2 félszobája van, az elmondhatja a másik véleményét is.
Ez egy gyakori laikus felfogás, sokszor láttam már a neten.
Plafonon sorban vannak a lámpák --> soros kapcsolás. Szakmai szempontból ez nagyon vicces.
A plafonon lévő 230 V-os lámpákat ugyanis párhuzamosan szokták kötni, ezzel a gondolattal meg kell barátkozni. Akkor is, ha azokat alternatív kapcsoló (két külön kapcsoló) vezérli, a lámpák elektromosan párhuzamosan vannak.
Ez igaz a 12 V-os halogén lámpasorokra is, legfeljebb ott több trafóra is szét lehet osztva a terhelés, de a lámpák párhuzamosak.
Emlékszem hogy régen nevelő apukám letesztelt soros kapcsolású lámpatestekbe az energiatakarékős kompakt fénycsőket, nem világítanak, hiába kapcsolgatott a nevelő apukám.
Valaki mit barkácsol házilag, ő dolga, de ez nem a lakásokban alkalmazott normális bekötés. Kompakt fénycsöveket főleg nem lehet sorosan kötni, illetve más, elektronikus lámpákat sem, mert ezek nem képeznek olyan lineáris / ohmos terhelést, mint az izzólámpák, amin egyformán eloszlik a feszültség, ha az izzó egyforma.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tknof1871 #20207 üzenetére
LED-lámpa többféle konstrukcióban is létezik, de a szinusz hullámzása mindegyikben szűrt, valamilyen mértékben, ugyanis a LED olyan jól követi (ez nem izzószál, nincs semmi hőtehetetlensége), hogy szűrés nélkül tűrhetetlenül vibrál, még a 100 Hz hullámzás is (második ábra). Az első ábra 50 Hz-es, félhullámot kihagyó változata, azt ne tudd meg, nagyon vibrál.
De ez nem is így működik, vasmagos trafó nyilván nem fér bele a lámpákba, a kapcsolóüzemű driverek 60-80 kHz frekvencián működnek, a bemeneten 100 Hz, kondenzátorral pufferelt jelforma van, amiben keletkezik ugyan hullámzás, de azt tovább mérsékli az aktív áramgenerátor áramot stabilizáló működése.
Az egyszerűbb, kapacitív előtétes lámpáknál viszont a 100 Hz hullámzás érvényesülne, de azt pufferkondenzátorral szűrik. Hogy mennyire, ebben lehet némi spórolás, amitől vibrálhat.
Van lineáris (disszipatív) áramgenerátorral szabályzó lámpa is, ahol a szabályzásnak lehetnek bizonyos korlátai, de még ez is tűrhető talán, vibrálás szempontjából.
#20205 macilaci78
LED-tápegység és PC-táp működési elve azonos, hálózati frekvenciára nem érzékeny, 50 vagy 60 Hz sem számít, miután egyenirányításra kerül.
Szinkron vagy aszinkron motorok fordulatszáma a frekvenciával arányosan változik, tehát 50 Hz helyett 60 Hz már észrevehető, de 49-51 Hz semmi lenne, de ez sincs, hiszen a hálózati frekvenciához digitális órát lehet igazítani, ma már. Ha van is néha minimális lassulás, azt később egy kis gyorsulás kompenzálja, vagy fordítva. (Régen a KGST-hálózat nem volt stabil, akkor én is egy kvarcvezérelt áramkört építettem az órás rádiómba, hogy egyáltalán használható legyen.)
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Fernet #20025 üzenetére
Nem lesz jó, az RGB szalagok csak egyszínű világítást tudnak, mármint a teljes hosszra értve.
Ami neked van, passzív 5050 LED-ek, ha jól látom, külön integrált vezérlővel, ami hasonló az aktív WS281x technikához, csak utóbbi egy tokban integrált.
Ennek jellemzője az egyvezetékes adatbusz, amire sorban fel vannak fűzve a LED-ek (DI vezeték):
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Fernet #20021 üzenetére
Digitális címzésű szalag, az egyes LED-ek aktiválása megfelelő szoftver kérdése is, illetve a hardveres képességen is múlik.
Amikor ezt látod, hogy a szalag nem csak teljes hosszában azonos árnyalatra képes, hanem azon belüli fényjátékokra is, az külön-külön van címezve.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Rugólábserif #20005 üzenetére
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz LógaGéza #20001 üzenetére
http://www.normandled.com/upload/201808/WS2815%20LED%20Datasheet.pdf
The BIN receives the data signal, and then compare the data with the DIN side after phagocytosis of 24bit data, if DIN do NOT receive the signal, then switching to BIN for receiving the input signal, which ensure that any the IC's damage does not affect the signal cascade transmission and make the BIN in state of receiving signal until restart after power-off.
Rajzon is mutatja.
-
Dr. Szilikát
őstag
Az üzemi hőmérsékletet befolyásolja a környezeti hőfok is, nem csak a saját hőtermelés. Hálózati feszültséget kompenzálja egy normális driver, a szokásos határok között, ez nem nagy kihívás.
Ha LED helyett izzószálasra gondoltál, egyébként én nem ismerek ilyeneket. Elektronikát ismerem általánosságban, illetve LED problémák sajátosságait is kitapasztaltam, részben lámpák bontása, illetve TV-szerviz miatt is volt rá alkalmam.
-
Dr. Szilikát
őstag
Alulméretezett és/vagy gyenge minőségű LED-ek okozzák, illetve azok túlmelegedése, vagy túl meleg üzemi hőfokra való beállítása. Ahhoz képest, amit bírna.
Soros kötésű LED-eknél elegendő 1 db LED szakadozása, hogy megszakítsa az egész áramkört, így a többi sem világít tovább, illetve gyakran gyengélkedéssel kezdődik. COB LED-eknél is, csak ott egyben van a hálózat.
Külsőleg nem tudsz hatni rá, mert a belső áramgenerátor a LED-áramot stabilizálni igyekszik, hálózati feszültségtől, hőfoktól függetlenül. Egy megoldás van, ami minden LED lámpára hat, hogy vásárlás után szétkapni, LED-áramot csökkenteni, az elektronikába való beavatkozással.
Ettől csökken a fényerő, csökken az üzemi hőmérséklet, nő az élettartam. Valamennyit csökken mellesleg a színhőmérséklet is, azaz hideg irányból meleg felé tolódik. Észrevehető, de nem nagy mértékben, vagy fel sem tűnik esetleg.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz AssAssynn #19903 üzenetére
Maga a villogás a LED-re ártalmatlan, az elektronikára is. Az átlagos fényerő csökkentése lehet esetleg kímélő, tehát amikor a programban több a sötét időtartam, mint a világos.
De ezek a karácsonyi világítások nincsenek olyan erősen kihajtva, hogy túl sokat számítana.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz greenface #19887 üzenetére
A led villog a távirányítón...
Ez általában jónak mutatja az elemet, bár azt nem bizonyítja 100 %-ban, hogy az eszköz bocsát ki jelet és az megfelelő is, azaz nincs valami frekvenciaeltérése stb.
Egyébként a terhelt feszültség számít, olyan is volt már, hogy kivéve 12 V, de rákapcsolva túlzottan leesik a feszültség, mert már annyira megnőtt az elem belső ellenállása. De akkor már a LED se nagyon villog. Csak a példa kedvéért, nekem most 12,2 V egy régóta használt elem, ha rányomom a gombot 11,6 V-ra esik és így rendesen működik, akár még jövő ilyenkor is, a tapasztalatok szerint.
De ez megint csak ilyen időtöltő okoskodás volt részemről így távolról, mivel ilyen problémákat közelről lehet / kell alaposan kivizsgálni.
-
Dr. Szilikát
őstag
Nem nagyon szokott csökkenni, ami már gyárilag ilyen.
Vannak készülékek, amikor több éves elhasználódás után jelentkeznek hangok, az viszont gyakran hibára utaló és egy ponton vége is lehet teljesen. Mármint attól még lehet javítható, ha megéri és van hozzá anyag is.
#19866 Centurion534
Az sem mellékes, mi van még beiktatva, dimmer stb., mindenesetre tápegységeknél késleltetett indulás lehetséges, a bemeneti 230 V megjelenéséhez képest, de "utóvillanás" nem jellemző.
-
Dr. Szilikát
őstag
Készenléti állapotról van szó gondolom, amikor a tápegység (LED-driver) terheletlen.
Ilyen előfordul a kapcsolóüzemű tápegységeknél, hogy terheletlenül némi zaj jelentkezik, ami sok esetben "csak" kellemetlen, de nem hibaforrás, főleg új készüléknél. Azaz nem elhasználódás hozta ki belőle több év alatt, mert az is más.
Lehet, hogy kicserélteted és a másik is ilyen lesz. Tehát ez egyéni dolog is, meg az is tény, hogy ebben a szakmában sem lehet 100 % biztosat mondani. Azaz meglepetések mindig előfordulhatnak.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19835 üzenetére
Egyik sem így működik, miután kapcsolóüzemű tápegységekről beszélünk, áramgenerátoros módban.
Ezekben a 230 V AC először is egyenirányításra kerül, pufferelésre, majd a DC feszültséget egy IC, illetve MOSFET 40-70 kHz kapcsolófrekvencián küldi a kis trafóra (nagyobb frekvencián kisebb trafóval lehet átvinni adott teljesítményt). A kapcsolófrekvenciát ember nem hallja. A kis ferritmagos trafó után történik ismét az egyenirányítás.
A bemeneti szűrőtekercs rezeghet esetleg hallható frekvencián, vagy a pufferkondi kiszáradása is okozhat problémát, de az nem új eszköznél jelentkezhet.
Létezik még az "elektronikus transzformátor" fogalma, ami pufferelés nélkül működik:
https://www.google.com/images?q=electronic+transformer
De igazság szerint a kérdés megválaszolásához több információ lenne szükséges. Vagy közeli vizsgálat.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Revolit #19823 üzenetére
A vége hiányozni elvileg. Ezek egyedileg címzett LED-ek és egy adatvezeték halad végig a szalagon, de mivel nincs mindegyik LED-nek egyedi azonosítója (ami képtelenség is lenne), csak azt tudják csinálni, hogy az első LED megkapja az adatcsomagot, leválasztja belőle a saját részét, majd így módosítva tovább küldi a következő LED-nek (akkor már a 2. LED "képzeli" magát elsőnek), az is lehasítja az adatot és így tovább.
Tehát a betáplálási ponttól kezdve lesz 1-2-3 stb. azonosítva, ha levágod a végét, akkor ott semmi nem lesz, lemarad. Más szoftver szükséges, ha másképp akarod vezérelni. Illetve a szoftvert kell átállítani a LED-ek számához, hogy "tudjon róla".
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz ssgt1981 #19818 üzenetére
Ha nincs rajta apró kapcsoló sehol, akkor úgy szokták megoldani, hogy az alkonyatérzékelés mindig aktív. Ha netán szürkületnél még nem kapcsolna be, de szükségünk van rá, a fali kapcsoló ki-be és beindul, ezután addig világít, míg mozgást érzékel, plusz a késleltetési idő.
A beépített érzékelő általában a fehér lámpabura alatt egy fotoellenállás, ami "kifelé" néz, a külső fény irányába:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz migabi24 #19813 üzenetére
Ha a tápegység kettős szigetelésű (azaz hálózati dugója nem védővezetős), megpróbálhatod a kimeneti (DC) negatív pontot leföldelni, a teszt kedvéért.
Vagy földeléses tápegységet alkalmazni, aminél a védővezetőt eleve összekötik a DC negatív ponttal.
Alapvetően egy kettős szigetelésű készüléket nem szabad földelni, miután a szabványalkotó ezt a megoldást biztonságosabbnak tekinti, mint a földeléses rendszert. Utóbbit azon készülékeknél alkalmazzák, aminek korrekt kettős szigetelése nem kivitelezhető (fűtőszál stb.) tehát itt a védővezetőt csak jobb híján alkalmazzák, miután van egy elvi aggály, hogy netán azon keresztül máshonnan visszatérő feszültség gondot okozhatna egy hibátlan gép érintésekor is.
De azért erre elég kicsi az esély, nem véletlenül használjuk a mindennapokban a földelt rendszerű készülékeket is. Pláne ma már FI-relé / EPH is besegíthet ilyen bajok kivédésében.
Vízvezetékre, radiátor stb. nem szabad kötni (pl. esetedben a negatív pontot), mert hiba esetén feszültséget küldhetnél a csőrendszerre. Noha tesztként érdekes lehetne (megszűnik-e ettől a zavar), de határozottan tiltott ilyet tenni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz migabi24 #19810 üzenetére
Olyanra én azért nem gondolok, mert ezek pontosan 12 V-ra stabilizált tápegységek (legalábbis a 12 V-os szalaghoz való példányok), azaz mindegy ilyen szempontból.
A szalag nagyobb feszültségtől melegedne jobban, de akkor a fénye is erősebb (lenne, de az már káros is lehet az élettartamra). Más kérdés, hogy a szalag hosszán is esik némi feszültség, a tápegység csak a saját kimenetét figyeli és stabilizálja értelemszerűen. Vagy vannak állítható kimenetű tápegységek is, amivel a szalag elején kicsit emelhető a feszültség (pl. 13 V-ba még nem hal bele), így több marad a végére.
A PWM-dimmer még egy külön műfaj, ami a 12 V szaggatásával működik:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19781 üzenetére
Nyilván nem örül a nagyobb hőmérsékletnek, de bírnia kell.
Nem teljesen világos itt az előzmény alapján, 60 W-os tápegység jobban melegszik szerinted 20 W terheléssel, mint mondjuk 50 W-on?
Igen. A tápegység kis terhelésen rosszabb hatásfokkal üzemel.
De attól még nem melegszik jobban. Arról nem beszélve, hogy 33% terhelésről volt szó:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz ekrisztian #19680 üzenetére
TV-szervizt üzemeltetek, de a fórumozás nekem csak anonim hobbi, azaz elméleti infók átadása.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
HÁZIREND, kérem megszívlelni.
- Akvarisztika
- Közösen vinné a játékokba a gépi tanulást a Sony és az AMD
- S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- TCL LCD és LED TV-k
- Futás, futópályák
- Linux kezdőknek
- Olasz webshop szivárogtat Honor Magic7 árakat
- XPEnology
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest