Hirdetés
- Locsolkodás helyett hardverekre feni a fogát az ünnepi nyúl
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Saját márkás HDD-ket követel meg az egyes NAS-okhoz a Synology
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Házimozi belépő szinten
- Gigantikus leépítéssel építené újra az Intelt a cég új vezére
- RAM topik
- Az Intel szerint a régebbi processzoraikat keresik az ügyfeleik
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
#847
becuszabi
aktív tag
[CS]Blade2
#846
becuszabi
aktív tag
válasz
[CS]Blade2
#846
üzenetére
Felejtős.
Újra kellene tölteni, levákuumozni, aztán lezárni. -
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#785
üzenetére
A kocsmai mértékegységrendszert én sem ismerem túl jól, de a térfogatok átváltását napi szinten gyakorlom, szóval igen, átgondoltam Ha a 6 ml meg nem lesz elég, akkor a szelepen keresztül még mindig tölthetsz bele (bár ha maradtál a presta szelepnél és azt a menetes résszel befelé rögzítetted, akkor nem lesz túl egyszerű...pont lezár ha pl. egy fecskendőből szeretnéd feltölteni).
A szelepezést mindenképpen újra kell gondolni, mert ha sokat akarsz kísérletezni, akkor rendszeresen újra kell tölteni a hűtődet, hiszen azzal is számolnod kell, hogy vákuumozás közben (mialatt folyamatosan csökken a nyomás) is megy el némi hűtőközeg.Vákuumpumpát végül is sikerült szerezned?
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#782
üzenetére
Oké, ez a "fél mm egyenletes eloszlásban" dolog valóban erőteljesen idealizált állapot, de ezzel legalább egyszerűbben lehet számolni, mint a statisztikailag is nehezen modellezhető kóbor vízcseppek alágördülésével.
A linkelt oldalról csak a 8. oldalt találtam érdekesnek a téma szempontjából (bár szerintem a többi is izgalmas
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).A "nem tudom" tényleg egyszerűbb válasz lett volna, de ha tudnám a pontos választ, vagy bárki más, akkor ez a topik már régen bezáródott volna az érdektelenség miatt
Szóval csak ötleteltem.
Akkor tehát most mennyit teszel bele? Fél decit (50 ml, 5 cl), vagy 3-5 cm3-t? Elég nagy a difi.Apropó, tulajdonképpen mekkora teljesítményű eszköz hűtésére tervezed a cuccot (bocsi ha írtad már a típust, de nem nagyon vágom, hogy egy proci, vagy egy vga kártya mire képes).
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#778
üzenetére
Ez tényleg nem egyszerű számítás, mivel sok paramétert kellene figyelembe venni (és ezeknek egy részét nem is tudjuk).
Maga a rendszer is elég bonyolult, hiszen sem fizikailag, sem termikus szempontból nem homogén (két fázisátalakulás a rendszeren belül, két eltérő hőmérsékletű résszel, a kettő között hőmérsékleti gradienssel.
Keresgélés közben ezt találtam. A 8. oldal táblázata szerint 0,1 bar nyomáson 45,6°C a telítési hőmérséklet, azaz ilyen nyomáson a víz és a felette lévő gőz egyensúlyban van, másképpen fogalmazva 0,1 bar nyomáson ilyen hőfokon forr a víz. Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy ez a hőfok megfelel (gondolom ezt még a legfinnyásabb processzorok is elviselik).
A táblázat további adatait felhasználva én azt számoltam, hogy ezen a nyomáson a telített vízgőz tömege, az általad megadott térfogatban kb. 35 mg, ami nagyon kevés, de elegendő ahhoz, hogy telített legyen a tér vízgőzzel, azaz ennél nagyobb tömegű víz bejuttatásakor már folyékony állapotú közeg is marad a rendszerben.
Csakhogy itt jön közbe az, hogy neked ez kevés, hiszen
- kellő mennyiségű víz kell ahhoz, hogy felvegye a nem kevés hőmennyiséget (kellő hőkapacitása legyen a rendszerednek)
- a kondenzálódó víz elegendő mennyiségű legyen ahhoz, hogy a gravitáció hatására lecsurogjon a falon, ahogy Livio is említette. Ebből a szempontból éppen ez az, amit a legkevésbé ismerünk.
Lövésem sincs arra, hogy milyen vastagnak kell lenni a folyadékfilmnek ahhoz, hogy a gravitációnak ne tudjon ellenállni, csak a hűtőtornyod belső felülete a biztos. Ha csak a falakat nézzük, akkor 576 négyzetcentiméterről van szó., amit ha egyenletesen beborítunk 0,5 mm vízréteggel, akkor az 28,8 g-ot (ill. kb ugyanennyi ml-t) jelent.
Mindezek közben természetesen figyelembe kellene venni, hogy a párolgás nem csak a torony aljában, hanem annak belső faláról is történik, hiszen az nincs elszigetelve a fűtött és hűtött végektől. -
becuszabi
aktív tag
Nem keményedett az üvegszál, hanem elveszítette a tartását. Ez a szövet néhány cm-es szálakból van készítve, a kötőanyag kiégetése után szinte széthullott.
A szövet biztos, hogy a gyanta miatt nedvesedik rosszul.
Az üveg felületére a szabad -OH csoportok révén szinte bármilyen más csoport felaggatható. A laborban mi is szoktuk egy, a mérőműszerbe való üvegcsövecske felületét "passziválni", a lehető legtöbb szabad OH-t lekötjük, hogy a felület hidrofób és apoláris legyen.
-
becuszabi
aktív tag
"A szilikonról azt írták, hogy a kémiai módosítások csak a felületén alakulnak vissza, ahol érintkezik a levegővel. A belsőbb rétegekben megmaradnak, úgyhogy elvileg lehetséges sziloplaszttal is megoldani ezt a problémát..."
Ha a belső réteg hidrofil marad, az nem segít rajtad, hiszen az anyag áramlása a kapillárisokban zajlik, ehhez pedig az kell, hogy a kapilláris felülete és a szállítandó anyag kedvelje egymást. A víznek hidrofil felület kell, úgyhogy még a legkisebb hidrofób szigetecske is komoly gátat jelent egy ilyen anyagtranszportnak. Ezért nem fog működni a sziloplasztba benyomkodott szilikagél sem.
A forrasztóónnal mit kötnél a felületre?
Szilikagélt? Nem jó, nem szeretik egymást (a forraszanyag nem nedvesíti a szilikát).
Fémport, -forgácsot, -szemcsét? Igen, az működhet, csak el kell jól találni az arányokat, meg a por (forgács, szemcse) részecskéinek nagyságát, hogy a forraszanyag ne töltse ki teljes mértékben a részecskék közti teret, vagy ha mégis, akkor legalább a felületi egyenetlenség elég nagy legyen (pl. ha finom, tűszerű forgácsokat használnánk, akkor a forraszanyagba csak egy részük ágyazódna be).
Ezzel én is próbálkoztam, de csak fémport tudtam előállítani, ami túlságosan finom volt, így a forrasztóón minden rést kitöltött."Most a forrasztóónon agyaltam, de arról azt írják, hogy ólommal keverik benne az ónt, úgyhogy az most kimarad."
Az olcsóbbakba tényleg van, a jobbak viszont már teljesen ólommentesek. Amivel én próbálkoztam az ón-ezüst-réz: 96,5%-3%-0,5% összetételű volt, ráadásul egy teljesen pasztaszerű kivitelben (felületszerelt áramköri lapok gyártásánál használták), ami nagyon megkönnyítette a fémporral való összedolgozást (+ gyantát is tartalmazott és még oldószerrel is hígítható volt).Üvegszövet:
amikor a múltkor szó volt róla, akkor eszembe jutott, hogy van itthon ilyenem, ki is próbáltam, csak elfelejtettem megírni a tapasztalatomat. Szóval, tapintásra kellemesen érdes, ami bizakodásra adott okot, de vízzel megcseppentve látszott, hogy nem az igazi, mert az nem szívódott be, csak nagyon lassan. Ugyanakkor újjal szétkenve a felületen a szövet áttetszővé vált, ami egyértelműen jelezte, hogy a víz kitöltötte a szálak közti teret.
Az üvegszövetről papírzsepivel felitatva a vizet, majd újra megcseppentve már szépen elterült, tehát a szövetet alkotó elemi szálakra tapadt kevés víz kellően hidrofil felületet adott. Ez számomra azt jelenti, hogy ha egyszer átnedvesedik a szövet, akkor működik a kapilláris hatás. Ha több rétegben lenne (pl. egy cső belsejében egy több rétegű tekercsként), akkora rétegek közti rés miatt ez talán még fokozottabban jelentkezne.
A szövet amúgy nagyon gyorsan száradt, ami szintén azt jelzi, hogy a fajlagos felülete nem elhanyagolható.
A piromán kisördög azért csak felébredt bennem, úgyhogy a gázégő lángjába beletettem egy darab szövetet. Zöldes szélű, kormozó lánggal éget és elég fojtó szagú gázok keletkeztek (kipróbálása csak szabad levegőn ajánlott), ami szerintem valamiféle epoxi műgyanta kötőanyagra utal és ez megmagyarázná a felület csökkent nedvesíthetőségét is.
A ragasztó kiégetése után a szövet elveszítette a jó kezelhetőségét, már nem igazán lehetett feltekerni. -
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#755
üzenetére
"tehát vákuumpumpa kell"
Ez esetleg? A laborban nálunk is hasonló van, vákuumdesztillációhoz használjuk.
A presta szelepes kísérletedet elnézve, most már végképpen nem értem, hogy hogyan is lenne felépítve a hőoszlopod. Na jó, értem, csak éppen azt tárgyaltuk korábban, hogy ha a szelep végén lévő csavar lenne belül, akkor a fecskendővel létrehozott vákuum hatására a szelep kinyit, majd a szivattyúzás leállításakor a külső nagyobb nyomás hatására zár. Ezt az állapotot viszont fixálni kellene a csavar segítségével, mert különben a vákuumod hamar lecsökken (még az országúti kerekeknél használt 8-10 bar is hamar elszökken, ha nem rögzítik a szelep helyzetét, nálad pedig még 1 bar különbség sem lesz).
inf3erno
"A random összekevert cucc nem vezeti a vizet."Most mondjam azt, hogy én megmondtam?
Hidd el, a szilikon vakvágány. Bármit is keversz bele, ha annak bevonja a felületét, akkor az onnantól hidrofób. Ha lyukakat/kapillárisokat készítesz bele (pl. a sóval történő keveréssel és azt azt követő kioldással), akkor is hidrofób felületeted van, ami taszítja a vizet, így nem fogja azt vezetni.
Extrém kezeléssel hidrofillé tehető a felület, de ahogy írtad te is, ez nem stabil állapot. A kémiai módosítás meg teljesen felejtős. -
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#731
üzenetére
Mondom, hogy értem
inf3rno meg azt is érti, amit én írtam.
Volt egyébként valaki, aki ezt úgy csinálta, hogy a szelepet beforrasztotta a csőbe (rézből van, csak le kell takarítani a rávulkanizált gumit), betöltötte a folyadékot a csőbe, elkezdte forralni, a szeleptűt lenyomva tartva kiengedte a gőzt, majd amikor úgy gondolta, hogy elég kevés víz maradt a csőben, visszaengedte a szeleptűt, a rendszer lezárt, a tartalma visszahűlt és a légkörinél kisebb nyomás keletkezett.
Arra már nem emlékszem, hogy működött is a heatpipe, vagy sem.Utálni fogsz, de a presta szelep nem lesz jó, mert annak a belsejében nincs rugó, ott tényleg a kifelé ható nyomás zárja le a rendszert, a szelep véletlenszerű nyitása ellen a szeleptű végén lévő kis anyával lehet védekezni.
Az autószelepben viszont van rugó, ami alapból is zárja a rendszert.
Neked valami ilyesmi kellene, ebben a doksiban kicsit jobban látszik a szerkezete.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#723
üzenetére
Ez is heatpipe, pedig nem kör keresztmetszetű:
Szóval ez szerintem teljesen lényegtelen
Amúgy egyelőre tényleg nem teljesen világos, hogy a
csövedetbocsi, zárt szelvényedet hogy tervezed használni. Függőlegesen, a 40*40 mm-es méretű talpat melegítve, a másik ugyanilyen méretűt pedig hűtve?
Én kapilláris réteget mindenképpen raknék bele, mert gondolom tekintélyes hőmennyiséget szeretnél vele elszállítani (tehát nem szimpla, a méretének megfelelő méretű hűtőbordaként szolgálna) és ez komolyabb anyagmennyiség áramlást jelentene. Lehet, hogy nem elegendő a felület, hogy azon csak úgy lecsordogáljon a kondenzált közeg.A szelepre visszatérve. Értem az elrendezést, meg az irányt, de ahogy utaltam rá, az a szelep mindkét irányba zár. A hagyományos módon használva a nyomás is(!) segít a zárásban, fordított állásban pedig a belsejében lévő rugó tartja a helyén a szeleptányért. Ha a 3 bar nem tudta kinyitni, akkor a te felhasználási módodnál sem fogja beengedni (elméletileg) a külső levegőt. A gyakorlatban persze mindenképpen gondoskodni kell a légmentes lezárásról. Ezt egy gumibetétes szelepsapkával simán meg lehetne tenni.
Ha lenne olyan pumpafejem feleslegben, amiről írtam, szívesen elküldeném, mert tényleg jó megoldás ez a zárási mód (13-14 baros nyomáskülönbségnél is tökéletesen zár és úgy zárom le a szelepet a pumpálás végén, hogy közben nem bontom meg a rendszert). -
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#714
üzenetére
A wikiszótár szerint:
"Cső: belül üres, többnyire henger alakú tárgy, amelynek átmérője a test hosszúságához képest kicsi".
Ha jól láttam, akkor a hossz/átmérő nálad kb. 10, úgyhogy ez nekem cső...egy rövid cső, de azért cső"utólagosan eltávolítandó szerkezet, ami nyitva tartja a szelepet. lehetetlen. bicaj szelepnél annak belülre kéne kerülnie, amit ugye vákum után nem tudok eltávolítani. belülről ugye..."
Ja igen, én fejben a szelepet mégis csak a hagyományos módon kötöttem be
Viszont ha a szelepet lezárod, akkor lehet, hogy mégis jó lesz így.
A szelep tehát normál módon bekötve, a bazi nagy kamrádban ott a víz + levegő, a vákuumgépnek olyasmi a fejkialakítása, mint a bicikli pumpának (azaz a rácsatlakozáskor nyitja a szelepet), vákuumozás, lecsatlakozás, a szelep belseje zár, majd egy külső kupakkal bebiztosítod a zárást.
Ebben az esetben a legnagyobb probléma, hogy a lecsatlakozásnak úgy kell megtörténnie, hogy a rendszer közben ne levegősödjön fel.
Nekem van olyan pumpám a bringához (pontosabban szólva a teleszkóphoz), aminél a felcsatlakozás után a fejében egy központi csavart be kell tekerni és az nyomja be a szelep tűjét. Pumpálás (közben a nyomás ellenőrzése a beépített mérőn), majd csavar kiteker (szelep lezár) és lecsatlakozás (egy viszonylag kis térfogatú térben kell létrehozni a nagy nyomást és biztosítani kell, hogy lecsatlakozáskor ne történjen nyomásvesztés)Az ammóniás próbát én sem javaslom, mert:
- az ammóniát cseppfolyós gázként kellene beszerezni (nem felszentelt földi halandó számára felejtős )
- mérgező, maró anyag
- beviszünk a rendszerbe egy újabb változót, mert már nem csak a zárt térben lévő folyadéknak és annak gőzével kell számolni, hanem egy olyan vízben oldódó gázzal is, aminek az abszorpciója hőfok és nyomásfüggő, azaz mindjárt van két, egymástól nem független egyensúlyi folyamatunk. Ez így még ötletelés szintjén sem problémamegoldás, sokkal inkább problémagyártásinf3erno:
"A fém oxidációja az egyetlen dolog, ami miatt leválhat a felületről, mivel ecetsav keletkezik a sziloplaszt vulkanizációja során, ami ugye oxidáló sav."
Nem, az ecetsav nem oxidáló sav. Az elektronegatív fémeket (pl. alumínium, cink) megtámadja, a sók oldékonyságának függvényében fel is oldhatja. A réz elektropozitív fém, az ecetsav nem oldja, de oxigén jelenlétében megtámadja (az oxigén oxidálja a réz felületét, a keletkező oxid pedig már oldódik a savban).
Erre a problémára viszont tökéletes megoldás az ún. semleges szilikon tömítő/ragasztó. Nagyobb barkács-, vagy festékboltokban lehet kapni. Ugyanúgy nedvesség hatására polimerizál, csak közben nem keletkezik ecetsav, így fémekhez is jó.A szilikonról a véleményemet már leírtam, nem fogom magam ismételni, de jó kísérletezést
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#712
üzenetére
Hmm, ezt a bringás topikban nem is vettem észre (mondjuk jó régen jártam arra)
A kerékpár (autó)szeleppel tényleg az a nagy baj, hogy egyrészt a légkörinél nagyobb nyomás benntartására találták ki, másrészt pedig alaphelyzetben is van egy előfeszítése, azaz egy rugó húzza rá a szeleptányért a lyukra.
Kipróbáltam, ha a pumpa fejét csak annyira teszem rá, hogy már ne szökjön el a levegő a pumpáláskor, de még ne nyomja be a szelepet, akkor 3 bar-nál még nem nyit ki.
A te esetedben a legnagyobb nyomáskülönbség max. 1 bar, azaz határozott nyitásra nem számíthatsz.A másik probléma, hogy ha sikerülne is megoldani azt valamilyen szerkezettel (ami vákuumozás alatt határozottan nyitva tartja a szelepet), hogy el tudd távolítani a vizet a csőből, utána tökéletesen le is kellene zárnod a rendszert, hogy ne tudjon fellevegősödni.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#709
üzenetére
Engem sokkal inkább az érdekelne, hogy pontosan mik is lesznek a kísérletek.
A kísérlettervezés arra való, hogy a kimenetelt befolyásoló faktorokat optimalizáljuk, vagy meghatározzuk, hogy a kimenetelhez milyen mértékben járulnak hozzá.
Ehhez viszont működő (a végeredmény szempontjából hasznos eredményt produkáló) kísérletekből kell kiindulni.
Na ezeket nem láttam eddig
-
becuszabi
aktív tag
3-400 m-es heatpipe?
- iszonyat ár a fúrásra
- iszonyat ár a hőcsőre
további problémák adódnak: hőszigetelés? mire akarod használni (a kávédat melegen tartani, vagy lakást fűteni)?Megint csak azt mondom (valakinek már írtam mással kapcsolatban), hogy ha a hőcsővel való hőszivattyúzás valóban működne (ill. hatékonyabb és olcsóbb lenne), mint a normál hőszivattyú, akkor már használnák.
Itt ugye most nem arról van szó, hogy a hp segítségével hűteni kell a talajt, hanem a talaj és levegő közti hőmérséklet különbséget a levegő hőmérsékletének emeléséhez használnád.
A hőszivattyú alkalmazásánál ugyanakkor nem szükséges ilyen jellegű hőmérsékleti eltérés (nem a melegebb rendszerrel melegítjük a hidegebbet), mert ott inkább a hőtartalom "áthelyezése" történik. -
becuszabi
aktív tag
Kezdem kicsit hülyén érezni magam, hogy olyan sokszor negatív véleménnyel vagyok a próbálkozásaiddal kapcsolatban. Tényleg semmi rosszat nem akarok, csak a felesleges munkától szeretnélek megóvni.
Szóval, mielőtt egy többfaktoros kísérlettervezésbe fognál, pár ötlet:
- a sziloplaszt nagyon sűrű, homogén keveréket készíteni a segítségével (úgy, hogy közben levegő ne kerüljön bele), szinte képtelenség
- sebbenzinnel hígítható, de szigorúan csak addig, amíg nem találkozik nedvességgel (a térhálósodott anyagot már csak duzzasztja) és így is gyorsan kell vele dolgozni, mert valamennyi nedvességet a benzin is képes felvenni (nekem a benzines oldat is belekötött egy idő után az üvegbe)DE a legnagyobb gond az, hogy
- ha sikerül is megtalálni azt az arányt, ami még nem tölti ki a szilikagél szemcsék közti pórusokat
- vagy sikerül a kioldásos módszerrel szilikon habot létrehozni
a szilikon gumi felülete rendkívül hidrofób, azaz víztaszító. Hiába áll ugyanúgy szilícium és oxigén atomok láncolatából, amíg a szilikagél felületét poláros (hidrofil, vízkedvelő) -OH csoportok borítják, addig a szilikon guminál apoláros -CH3 (metil) csoportok. Márpedig ez mindent fog csinálni, csak nem beengedni a vizet a pórusokba. A számunkra szükséges kapilláris hatásnak előfeltétele, hogy a folyadék nedvesítse az adott felületet, fordított esetben a negatív kapilláris hatás jelentkezik, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a folyadék minden erejével azon van, hogy elhagyja a pórusokat.szab.tam: valahol a #300 bejegyzés környékén Veriakilis kolléga mutatta be az általa készített lapos heatpipe-ot. Az ott leírt technikával szerintem a te céljaidat (nagy átmérőjű, szögletes hőcső) is meg lehetne valósítani.
-
becuszabi
aktív tag
A rezet, ha savval akarod maratni, akkor mindenképpen valamilyen oxidáló hatásúval kell próbálkozni. Tömény kénsav, salétromsav. A beszerzésük bonyolult, vagy engedélyköteles. Ezek hiányában a következő anyagokkal lehet próbálkozni: vas(III)-klorid vizes oldata (30-40%-os), nátrium-perszulfát vizes oldata (20%-os), esetleg sósav/hidrogén-peroxid elegyével. Ezekhez az anyagokhoz viszonylag egyszerű hozzájutni. Én az első kettőt ismerem, tiszta és kevéssé veszélyes, de nem túl gyors maratószerek. A harmadik gyors, de elég veszélyes, otthoni alkalmazásra egyáltalán nem javasolt.
Ugyanakkor közös problémájuk is van. Mivel a kezelendő fém tiszta (a csöveket a megfelelő korrózióállóság és a jó megmunkálhatóság érdekében alacsony szennyezőanyag tartalmú nyersanyagból készítik) a marás viszonylag homogén felületet eredményez, azaz csak bemattul, de komoly felületi egyenetlenség nem alakul ki, így az elérni kívánt porózus felület nem jön létre. -
becuszabi
aktív tag
Nos, szerintem elég rossz irányba mész.
Nem arról van szó, hogy infót gyűjtesz és okosodsz, mert az pozitív.
A porózus réteg kialakítása szempontjából a szilikagélnek, gipsszel, vagy bármilyen polimerrel történő összeragasztása nem jó. Részben azért, amire magadtól is rájöttél (nem bírják a vizet), részben azért, mert az egymástól nagyon eltérő anyagok összehozása közben a kondenzátum mozgatását végző kapillárisokat eltünteted.
A harmadik probléma, hogy ezek az anyagok nem csak egymástól, de a rendszer működése szempontjából kulcsfontosságú résztől, a fémcső anyagától is nagyon különböznek. És mindezt egy változó hőmérsékletű környezetben akarod működtetni. Ez tartósan nem fog üzemelni, mert az anyagok hőtágulás közti különbség gyorsan lerombolja a porózus anyag szerkezetét.
Talán nem véletlen, hogy a készen kapható hőcsövekben a csővel azonos anyagból képezik ki a folyadékot szállító réteget.Amit linkeltél, az valóban jó dolog, de azon kívül, hogy a hozzá szükséges anyagok beszerzése elég költséges, maga a technikai kivitelezés is problémás.
-
becuszabi
aktív tag
Igen, ha nagyobbak a gömbök, akkor nagyobbak a pórusok, viszont akkor a kapilláris hatással is egyre kevésbé lehet számolni, ami a folyadék mozgásának a hajtóereje. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy víz esetén számottevő kapilláris hatásra mikronos nagyságrendű "csatornák" esetén számíthatunk.
Távol álljon tőlem, hogy bármilyen tapasztalatszerző kísérletről lebeszéljelek, de hidd el, hogy a teljesen feltöltött cső nem fog működni.
A VRK lemezeknek van olyan változata, amelyiknél a szilikagél réteg egy kb. 0,1 mm vastag alu lemezen van. Én erre a típusra gondoltam, amikor a hajlítási próbát javasoltam.
-
becuszabi
aktív tag
Magát a csövet nem tömheted tele porózus anyaggal, mert akkor a gőz nem tud szabadon áramolni.
A VRK-s (TLC-s) lemez jó ötlet, de mechanikailag nagyon keveset bír. Próbálj meg levágni belőle egy vékony csíkot, vagy kör alakúra hajtani. Le fog pattogni a szilikagél. Ha a cső belső felületét vonnád be ezzel (és úgy, hogy nem hullik le a nedvesség hatására), valószínűleg a hőtágulások közti eltérés rombolná le a szerkezetet.
Talán nem véletlen, hogy a gyári hp-oknál vagy a cső belső felületébe marják be a kapillárisként működő árkokat, vagy mikroszkopikus méretű fémgömbökből, szinterezéssel alakítják ki a folyadékot szállító réteget."Érdekel, hogy vajon azért, mert nem megoldható, vagy azért, mert nem értenek hozzá."
Biztos, hogy nem a szakértelem hiánya miatt nem találkozunk a gyakorlati alkalmazások tömegével. Szerintem ennek gazdaságossági okai vannak. Egy ilyen rendszer (ha megvalósítható), akkor biztosan drágább a jelenleginél. Lásd, minden ház tetején lehetne napkollektor, napelem, mindenkinél működhetne hőszivattyú, vagy az elfolyó használati melegvíz hulladékhőjének egy részét lehetne hasznosítani pl. peltier-elemekkel stb., de mégsem ez van, mert a technológia egyelőre többe kerül, mint az az energia, ami kinyerhető, vagy megtakarítható (soká térül meg). -
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#628
üzenetére
Igen, szerintem is itt bukhat meg a dolog. 15-20-25 kW-nyi hőt kiszipkázni nem olyan egyszerű.
Szeretjük a hp-ot, mert nincs szükség a közeg áramoltatására, de a fizikát nem lehet meghágni, a kis mennyiségű közegnek kicsi a hőkapacitása és ezt még az sem tudja ellensúlyozni, hogy viszonylag gyorsan szállítja a hőt.Gyári megoldásokat eddig csak napkollektoroknál láttam, ami legjobb esetben is csak a használati melegvízhez volt elegendő (vagy a fűtési rendszerbe segített be), de így is tele volt zsúfolva csövekkel.
-
becuszabi
aktív tag
Vékonyfalú húzott rézcső nem túlzottan bírja a nyomást. Melóban használunk 1/4"-es csövet, aminek a falvastagsága kb. 0,8 mm. Arra a gyártó 1000 psi-t (kb. 69 bar) enged. A réz ráadásul hő hatására kilágyul, romlik a nyomásállósága.
Az a szelep, amit én említettem, az nem nyomásra, hanem hőre nyit (mint egy bimetal), tehát amint felmelegszik kinyit és úgy is marad addig, amíg a beszerelésének helye nem hűl le. Ha pedig nyitva van, akkor a kondenzált folyadék is vissza tud jutni az elpárologtatóba.
A hp-ot amúgy miért tartod jobb megoldásnak, mint az áramló vízzel töltött cső (hagyományos hőhasznosítás)? A számításoknál azért azt is figyelembe kell venni, hogy egy kazánban mekkora hőmennyiség keletkezik és azt hogyan lehet onnan jó hatásfokkal kivinni.
Igen, a szivacs egy porózus anyag, csak a folyadék visszavezetéséhez nem elegendően kicsik a cellák. A kapilláris hatáshoz nagyon kis pórusátmérőjű hab kellene, aminek ráadásul nyílt cellásnak kell lennie. Na, ez az, amit technikailag nehéz megvalósítani.
-
becuszabi
aktív tag
Nem vagyok szakértő (azokat még várjuk), de pár gondolat, meg infó.
- Azok a hp-ok, amik a számítógépekből ismerősek rendszerint víz(gőz)zel működnek és rézből készülnek. Ha jól emlékszem ezeknek a max. alkalmazási hőfoka 250°C. A maximális hőfokot két dolog határozza meg: maga a töltet minősége és a cső anyaga.
A töltet minősége (azaz, hogy milyen anyag végzi a hő szállítását) azért fontos, mert az anyag az adott körülmények között fázisátalakuláson megy át, folyadékból a hő hatására gőz lesz, ami aztán kondenzáció közben leadja a hőt, majd kezdődik elölről a folyamat. Minden anyagnak van egy ún. kritikus hőmérséklete, amely felett már nem gőzről, hanem gázról beszélünk. Mindaddig, amíg a kritikus hőmérséklet alatt vagyunk, addig rá lehet bírni az anyagot arra, hogy kondenzáljon.
A cső anyagának szerepe egyértelmű, bírnia kell a hőt és a nyomást.
A feltételeknek egyszerre kell teljesülnie, tehát vizet használva még acél csővel se nagyon lehet 200°C fölé menni (a szerkezet bírni fogja, csak a hőszállítás nem fog működni).- A hőáram szabályozására nincs ötletem, amiről eddig hallottam az úgy működik, hogy a hp-on belül van egy szelep, amely adott hőmérsékletnél kinyit, így a gőz el tud jutni a kondenzáció helyére. Ez viszont nem rendelkezik olyan fokozatmentes tartománnyal, amit te szeretnél.
- Fórumokon eddig olyat láttam a "porózus" rétegre, hogy vékony fém (réz) szálakból szőtt harisnya (olyan, mint a jobb minőségű koaxiális kábelek árnyékoló rétege) volt a csőben. Házilag ez a legegyszerűbben kivitelezhető.
Te közvetlenül a tűztérből szeretnéd elvezetni a hőt hp-pal?
-
becuszabi
aktív tag
Az mennyiben befolyásolja az egész működését, hogy a heatpipe-ban a nyomás a légkörinél alacsonyabb? A hanghullámok kialakulásához szükség van a részecskékre, ami ebben az esetben egyrészt lényegesen kevesebb, másrészt pedig a mozgásuk, a belső tér hőmérsékletének csökkenése-emelkedése miatt folyamatosan változik. Nem hangolódik el egy ilyen rendszer?
-
becuszabi
aktív tag
Utólagosan? Nehéz ügy. Gyárilag a cső gyártásakor csinálják, a megfelelő szerszámon történő áthúzással.
Házilag szerintem fém szitaszövet csőben történő elhelyezésével lehet a legegyszerűbben létrehozni a folyadékszállító réteget. Itt meg a kettőt kombinálják.Vannak olyan kábelek, amelyekben árnyékolásként pont ilyen rézszövet van.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
Albert-M
#569
üzenetére
Mivel a heatpipe-ban csökkentett nyomás nyomás van, nem kell ahhoz nagy rés/repedés, hogy fellevegősödjön. Nem tudom mekkora nyomás alá helyezted, de ahhoz, hogy te a tömítetlenséget észrevedd (pl. apró buborékok formájában) igen komoly hézagnak kell lennie.
Azt írtad, hogy szép lassan veszítette el a hővezető képességét. Ez nagyon kicsi lyukra utal, ezt te nem fogod észrevenni. Mivel a tömítetlenséget nem javítod ki, feltöltheted bármilyen precízen, a problémát nem oldod meg.
Szerintem vegyél másik hűtőt.
-
becuszabi
aktív tag
Ha egy edénybe folyadékot öntünk és lezárjuk azt, akkor a folyadék feletti tér telítődik a folyadék gőzével, idővel beáll egy dinamikus egyensúly, azaz a folyadékból pont annyi párolog el, mint, amennyi gőz lekondenzál.
Ha csökkentjük a nyomást (teljesen mindegy, hogy a folyadékot, vagy a gőzt távolítjuk el), akkor az egyensúly eltolódik a párolgás irányába, de ha elegendő folyadék maradt a rendszerben, akkor a fenti dinamikus egyensúly ugyanúgy beáll.Az edényben tehát van folyadék, a felette lévő tér telítődve annak gőzével, ugyanakkor az edényben a nyomás kisebb a légkörinél.
Remélem, így már rendben van a "definíció"
-
#556
becuszabi
aktív tag
agrarfiatal
#555
becuszabi
aktív tag
válasz
agrarfiatal
#555
üzenetére
Ez attól függ, hogy milyen hőmérsékleten akarod használni. A heatpipe tervezésénél elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a hűtendő test hőmérsékletén a cső belsejében lévő folyadék felforrjon.
Itt megtalálod a víz forráspont-nyomás összefüggését.
Tb a forráspont Celsius fokban, a P pedig a nyomás Torr-ban (vagy Hgmm-ben, a légköri nyomás: 760 Torr). Ha egy csövet megtöltesz vízzel, majd kiveszed a felét, akkor elvileg a felére csökkentetted a vízre nehezedő nyomást (760 Torr → 380 Torr), ez a képlet szerint kb. 80°C-os forráspontot jelent. -
becuszabi
aktív tag
Nem, átmérő.
A falvastagság a nagyobb átmérőknél kb. 1 mm.
Természetesen a nagyobb nyomást csak az acélcsövek bírják, a rézre talán 50 bar az az, ami rámehet (legalábbis a mi munkánk során).
Vannak más alkalmazásaink, ahol a kb ugyanilyen méretű acélcsőnek 400 bar-os folyadéknyomást is ki kell bírnia. -
becuszabi
aktív tag
5-10 évet csak kibír, manapság ennél többre tervezni egy műszaki rendszert felesleges.
Munkahelyen használunk 3-6 mm átmérőjű fémcsöveket (réz és rozsdamentes acél), 5-200 bar nyomás van bennük, de szerkezeti hibából adódó probléma még nem volt.
A réz idővel változik, átalakul a kristályszerkezete ill. eléggé ragaszkodik az oxigénhez. Mindezek hozzájárulhatnak a heatpipe elöregedéséhez, de gyanítom, hogy az a fejlesztés következtében hamarabb cserélődik le, mint a hatékonyságának romlása miatt. -
becuszabi
aktív tag
Ha jól le van zárva (és a gyári az ilyen), akkor nincs semmiféle veszteség.
Ettől függően persze tönkre lehet tenni szélsőséges körülmények között (pl túlhevítés, 2-300°C-ra), de ésszel használva időtálló.
A cső falának porózusságára szükség van, az biztosítja a folyadék gravitációval szembeni áramlását, az nem hibaforrás.mgyr: 200 ezer mi lenne, a komplett gép, vagy csak a hűtés?
Minél nagyobb a gép teljesítménye, annál többe kerül a gép és a hűtése is. Ha teljesen passzív gép kell, akkor nagy felületű/tömegű hűtőborda és sok heatpipe kell. Ha semmi barkácsolási lehetőség nincs, akkor az egyedi fémmegmunkálást kell megfizetni. Veheted persze készen is, de az egyrészt kompromisszum (neked kell alkalmazkodni), másrészt meg méregdrága. -
becuszabi
aktív tag
Csak a vízpára, meg a felületi víz kevés lesz. Ha ilyen keveset hagysz benne (szobahőmérsékleten), akkor a hűtendő egység hőjétől garantáltan mind el fog párologni. Lesz egy csöved, alacsony nyomású vízgőzzel, 0 hűtőhatással. A heatpipeban olyan nyomásnak és folyadékmennyiségnek kell lenni, hogy a folyadék a proci, vagy chipszett hőjétől elpárologjon, de a cső másik végén lévő hűtéstől visszakondenzáljon. A csőben hagyott víz mennyiségével azt lehet szabályozni, hogy a folyadék milyen hőmérsékleten párologjon el. Minél kevesebb marad annál alacsonyabb hőmérséklet kell a folyadék felforralásához. ~ 50°C-os forráspont az, ami nagyjából jó.
-
becuszabi
aktív tag
#413-ban pont egy ilyenről van szó.
A gyártása mondjuk macerásabb, csövet húzni sokkal egyszerűbb. Nem beszélve arról, hogy a csöveket csak le kell gyártani adott mérettel és hosszal, aztán a hűtőt készítő cég úgy hajlítgatja, ahogy neki tetszik.
A hőt le is kell adni, többnyire a csövekre húzott lamellákon keresztül. A csőformának az egységnyi térfogathoz tartozó felülete nagyobb, így a hűtés hatékonyabb lehet. -
becuszabi
aktív tag
...volt valamikor. Ma már nem találni így, tisztán, részben az illékonyságából eredő tűzveszély, részben pedig a nagyon erős bőrszárító hatása miatt.
No meg ugye egy időben idióta emberkék robbanóanyagot csináltak belőle (ami persze aztán rossz helyen és rossz időben csattant el)
Igyekeznek mással helyettesíteni, ill. adalékolják, így hp-hoz nem lesz jó.
Etilalkoholhoz hamarabb hozzá lehetne jutni, igaz, az sem 100%-os. -
becuszabi
aktív tag
válasz
CPT.Pirk
#498
üzenetére
Miért kell ilyen hosszan vezetni? Szerintem sokkal egyszerűbb lenne a lehető legrövidebb úton kivezetni oldalra. A bútor oldalára fel egy jó nagy hűtőbordát és arra rászerelni az előzetesen felfelé hajlított hőcsövet, minden toldalék, amit beillesztesz, egy újabb hőellenállás, nem biztos, hogy jót tenne a hatékonyságnak.
-
#496
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#493
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#493
üzenetére
Köszi, megpróbálok eljutni oda.
CPT.Pirk: lehet hosszabb is, nem gond, de akkor nagyobb átmérőjűnek kell lenni (nem véletlen, hogy 400 mm-es csak a 8 mm átmérőjűből van).
...vagy marad a szekrény belsejének átrendezése. -
#489
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#488
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#488
üzenetére
Szia!
Egyelőre egy heatpipe-os hűtőbordát vettem (3 db 6 mm-es csővel). Igen jó ára volt. Szétszedni nem akarom, tesztelem majd a nagy gépben. Ha beválik, akkor a jelenleg kissé forrófejű mini-itx-es gép is kap ilyen jellegű hűtést, de ahhoz mindenképpen kell szerezni külön hőcsövet, mert a kis doboz miatt semmilyen gyári hűtő nem fér el benne.
A terv az az, hogy a hp-pal a kisgép oldalára, vagy tetejére szerelt alubordára vezetném ki a hőt. Elvileg egy 6 mm-es is bőven elegendő lesz, de ha a nagyobb felületű oldal lesz bordákkal beborítva, akkor a jobb hőelosztés érdekében két 3 mm-es cső lenne.
Egyelőre még bordák után kutatok. Vagy egy 20*20 cm-es (max. 2 cm-es bordamagassággal), vagy egy 20*4,5 cm-es kell (ekkor lehet 5 cm magas is a bordázat).Ha nem titok, megkérdezhetem, hogy te honnan szerezted be az alubordát?
-
#486
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#485
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#485
üzenetére
Hát igen, a 15-20 €/db árat kicsit soknak tartom, 300 db-ot meg nem szeretnék venni hogy negyedére jöjjön ki egy
...ha így nézem, akkor a Conrad még majdnem olcsóbbA csövek lezárására ki kellene próbálni azt a módszert, hogy a nagy átmérőjű csőbe keményforrasztással rögzíteni lehetne egy vékonyabb (1-3 mm) csövet. A töltetet ezen keresztül is el lehetne távolítani, aztán összenyomni és a végén leolvasztani a végét. Garantáltan nem menne el a vákuum és a kisebb átmérőjű részt sokkal gyorsabban is le lehet zárni, így nem melegedne túl az egész heatpipe.
-
#484
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#483
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#483
üzenetére
Igen és sajnos ugyanolyan áron
-
#482
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#481
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#481
üzenetére
Köszi
, akkor jól sejtettem.
Ahogy elnézem áraik hasonlóak a Conrad-éhoz. -
#479
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#478
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#478
üzenetére
Egyelőre ott tartok, hogy sikerült szereznem kb. 20*15*4-es nagy hűtőbordát az egyik mini-itx-es pc-m oldalára. Passziv cucc a lelkem és már sikerült párszor bekapcsolatatni a hővédelmet, így ha nem akarok ventit rakni bele, akkor nekem is heatpipe-pal kell elvezetni a procitól a hőt. Ezért érdeklődtem a csöveket tartó furatról.
Saját hp-ra nem sok esélyem van, mert nincs komoly műhelyem (még), ahol lehetne fúrni-faragni.
A Conrad oldalán található adatok közül a 'Qmax' az mit is jelent? A szállítható hőenergiát? Milyen mértékegységben, Watt?
-
#477
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#476
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#476
üzenetére
Hát nagyon odab..sz ez a projekt. Egy nagy mega-gratula Neked
Többször is végignéztem az oldalt, de hát nem semmi...iszonyat meló (meg szerintem pénz is a sok réz miatt) volt ezt megcsinálni.Az egész gépoldalt beborító borda külön tetszik.
Szerintem a saját gyártású, vagy nagyobb teljesítményű heatpipe-okkal azt a nagy hőelosztó réz sínt ki lehetne majd váltani...legalábbis így első ránézésre. Vagy esetleg maga a hőelosztó is lehetne egy lapos heatpipe.
Pár kérdés:
- A lapos 'hp' (ami a hőelosztót köti össze a procival) hogyan készült? Úgy értem a lemezek és "távtartó" rudak rögzítését hogyan oldottad meg? Lágy-, vagy keményforrasztással? A lemezek belsejében van kapilláris réteg?
- A csövek foglalatául szolgáló réztömbökben a furat mennyire passzentos? A két fél összefogatásakor van rés a felek között, vagy pont jó? -
becuszabi
aktív tag
Ezért gondoltam az alacsony olvadáspontú ötvözettel való forrasztást. Ha a forraszanyag pl. 150°C-on hígfolyós, akkor nem kellene tartani a heatpipe túlmelegedésétől. Természetesen a forrasztást nem pákával, vagy hasonló módon csinálnám, hanem mondjuk a komplett cuccot egy szabályozható hőmérsékletű termosztátba ("kemence") tenném.
-
#455
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#453
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#453
üzenetére
Melóban használunk 1/8"-es (~3,2 mm), rézből készült csövet, falvastagság kb. 0,8 mm. A forgalmazó szerint biztonságosan max. 100 bar nyomást bínak el. A víz kritikus nyomása (a kritikus hőmérséklethez tartozó gőznyomás) kb. 220 bar...szóval lehet, hogy ezért van az a max. 300°C-os felső határ a heatpipe-oknál.
...szerintem egy kb. 150°C-on olvadó ötvözettel már jól lehetne dolgozni -
#454
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#452
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#452
üzenetére
Hmmm...az nem is olyan rossz (ill. nem is olyan alacsony).
...sikerült beszereznem némi bizmut fémet, amivel elég alacsony olvadáspontú ötvözeteket lehet készíteni. Már csak a réz nedvesíthetőségét kell majd kipróbálni.
mod: nem hiszem, hogy a fizikában ismert kritikus hőmérséklet lenne a felső határ (víznél ~370°C)...valószínűleg itt a cső nyomásállóságáról lehet szó, ami réznél azért korlátozott
-
#451
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#449
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#449
üzenetére
Gyári heatpipe-ot mennyire lehet büntetlenül felmelegíteni? Hőelvezető tömbbe való beforrasztása okán kérdezem.
-
-
becuszabi
aktív tag
Az oxigén megkötésére szerintem azért van szükség, mert a vízben oldott oxigén elég agresszív tud lenni (még a viszonylag nemesnek számító réz esetén is), valahol olvastam egy hp-ot gyártó cég honlapján, hogy külön kiemelték a víz nagy tisztaságát és gázmentességét (csökkentett nyomáson, többször desztillálták).
Hőkapacitás, párolgáshő tekintetében a víz teljesen verhetetlen Thermal Properties, a többi folyadékkal megvalósított hőcsövek a más hőmérsékleten és nyomáson való működés szempontjából lehetnek érdekesek (pl. aceton esetén lényegesen kisebb nyomást kell létrehozni a szobahőfok közeli forráspont biztosításához), illetve ha a folyadék kapilláris rétegben történő mozgása sem mellékes, akkor a nevezett szerves oldószerek lényegesen jobbak, mint a víz. -
becuszabi
aktív tag
A 96%-os etanolban a maradék víz. Ez az ún. azeotróp elegy (ennél az összetételnél az összetétel-forráspont görbének minimuma van, magyarul a 96%-os etanol-víz elegynek mind a víznél, mind a tiszta etanolnál alacsonyabb a forráspontja).
Aldehidet, kémia tudással (meg persze laboratóriumi gyakorlattal) felvértezve lehet otthon is készíteni, de szerintem ennyire nem kell túlbonyolítani. Gyanítom, hogy inkább antioxidánsként van jelen, mintsem hőátadó anyagként.
A forráspont pedig nem teljességgel mérvadó. Hűtésnél az is fontos, hogy a hűtóközegnek milyen pl. a hőkapacitása és ebben a víz verhetetlen.
Több komponensű elegyeknél komoly fizika-kémiai tudás kell, mert különben csak rengeteg próbálkozással lehet az ideális összetételt megtalálni és ahogy néztem a korábban említett honlapot, az összetétel terén nem túl bőbeszédűek -
#439
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#438
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#438
üzenetére
Értem, szép meló lehetett, de szerencsére így a szerelhetőség és a hőkontaktus biztosítása is jobb lesz.
-
#437
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#436
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#436
üzenetére
Nos igen, a rézzel elég kellemetlen dolog dolgozni, puha, kenődik mint a franc és hozzájutni se egyszerű.
A tömbök egyben vannak és úgy van benne a furat, vagy két félből lett összerakva? Az előbbi esetben tényleg nem irigyellek a feladat miatt -
#435
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#434
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#434
üzenetére
Várjuk!
...de addig is: saját heatpipe-pal, vagy gyárival dolgoztál? -
#433
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#432
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#432
üzenetére
Ha kiszámolod a kondiban tárolt energiát, akkor érthetővé válik, hogy miért. Ez nagyon kevés szufla és mivel folyamatosan nem is lehet ezzel a módszerrel "fűteni" a rezet, az gyakorlatilag mindig visszahűl.
-
#431
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#430
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#430
üzenetére
Nahát, pont ilyenen töröm a fejemet már egy ideje. Az ötletem az, hogy egy durung fűtőpatronnal melegítek egy alutömböt és egy hőt vezető (vagy nem vezető) anyagon keresztül melegítek egy másikat. A hőmérsékletet spéci érzékelőchip-ekkel [pl. DS1621] mérném mindkét tömbben, soros porton keresztül mennének az adatok a PC-re, majd az összegyüjtött adatokat offline módon feldolgoznám (grafikon). Ebből lehetne látni, hogy időben hogyan változik a hőmérséklet, így a hővezetés dinamikája is vizsgálható lenne. Eredetileg ún. gap-pad vizsgálatára terveztem, de icipici módosítással hőcsöveknél is alkalmazható lenne.
-
becuszabi
aktív tag
Igen, úgy van. Az anyag ahhoz eléggé porózus, hogy a folyasztószert megkösse, ahhoz viszont túlságosan is tömör, hogy ki lehetne mosni valami oldószerrel.
...de jól van hagyjuk már az elcseszett próbálkozásomatvalamilyen fémporlasztást kellene összehozni...csak ugye ehhez meg meg kellene olvasztani a fémet (lánggal, indukciós kemencében), sűrített levegővel "beleporlasztani" pl. vízbe, mint hűtőközegbe és készen is van a szemcse (a levegő sebességével lehetne szabályozni a méretet)...milyen egyszerű ezt leírni, csak aztán próbálnánk megvalósítani
-
#426
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#425
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#425
üzenetére
A koromhoz, meg a mellette megjelenő nehéz szénhidrogének talán jobb lenne valami erős felületaktív anyag (pl. Brigeciol).
Aztán jöhet az oxidra a sav, hogy szépen letakarítsa a felületet.
Végül meg desztvíz, esetleg még alkohol és szárítás. -
becuszabi
aktív tag
-
#420
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#418
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#418
üzenetére
Igen, olvastam a leírásokat és amint látod az extra finom szemcsékkel be is buktam
Ha jól értem, akkor Te az áram okozta hőhatással, ún. szintereléssel "ragasztanád" össze a fémszemcséket. Elvileg lehetséges, de gyanítom, hogy ehhez brutális áramerősség kellene. Nem tudom mekkora kondenzátoraid vannak, de szerintem az ilyen hatással rendelkező áram már a kondit is szétkapná...gyakorlatilag rövidzárási áram folyna.
Elég sok írást elolvastam a porózus fémhabok, szinterelt ötvözetek gyártási technológiájáról, de a legegyszerűbb házilagosan is kivitelezhető módszer még mindig az, amit itt leírtatok. A többi az sajnos meglehetősen körülményes, ill. komoly műszaki hátteret igényel.
Kicsit jobb lenne a helyzet, ha a vázat alkotó fémszemcséket valamilyen könnyen kivitelezhető (és termelékeny) módszerrel lehetne előállítani.
-
becuszabi
aktív tag
Nos, az előállított rézpor heatpipe töltésére (mint kapilláris réteg) teljesen alkalmatlan
A rézpor összeragasztására az SMD alkatrészek forrasztásánál használatos pasztát próbáltam ki (mert ilyen van itthon ). Réz:"ragasztó" arányként az itt leírt 7:3-at használtam (a keverék keverhetőségét, kenhetőségét némi folttisztító benzin hozzáadásával javítottam). A sötétbarna keveréket kb. 1 mm-es rétegben terítettem ki egy aluminium lemezre, hagytam megszáradni, majd elektromos főzőlapon melegítettem (kontrollként egy kis darab pasztát is ráraktam a lemezre, hogy lássam mikor olvad meg).
A lemez kb. 5-10 perc óvatos melegítés hatására szépen összesült. Mechanikailag nem a legjobb tulajdonságú, mivel hajlítva, minimális alakváltozás után eltörik (ez bizony még a nagy ívű hajlítást sem bírná ki ). Ennél viszont lényegesen rosszabb, hogy tömörsége miatt nagyon kevés vizet vett fel (vízcsepphez érintve, nagyító alatt, erős fénynél éppen lehet látni némi "folyadékfelszippantást").
Szóval a kis szemcseátmérő kb. egyenértékű azzal, mintha semmit nem vinnénk fel a cső belső felületére.
Aztán a lomok között találtam egy nyomásszabályzóba való szűrőt, amit ahogy elnéztem apró fámgömbökből sajtoltak össze. Na, valami ilyesmi lehet az ideális kapilláris réteg: ellenállás alíg van a folyadékkal/gőzzel szemben, miközben nagyon jól felszívta a folyadékcseppeket (a viznél sokkal jobban a metanolt, vagy az acetont).
Itt van egy kép a szűrő egy darabjáról és a rézporról (igen drasztikus a különbség )
(A képen lévő vonalzón a kis beosztás 1 mm)
A szűrőt alkotó gömbök olyan 150-200 mikrométer átmérőjüek lehetnek...a rézpor szemcséi meg...phhhh...min. 1-2 nagyságrenddel kisebbek.
a rézport más projekthez készítettem, csak gondoltam heatpipe-os alkalmazhatóság szempontjából is megnézem
-
becuszabi
aktív tag
A korábban említett heatpipe szuperlötty eredeti kitalálójának oldala: [ice hammer]
...hát ők se sokat árulnak el róla...csak annyi derül ki, hogy ez az egész mix arra jó, hogy a hűtőközeg gyorsabban mozogjon (de, hogy most a kapillárisban, vagy a gőzfázisban az passz) -
#414
becuszabi
aktív tag
Veriakilis
#413
becuszabi
aktív tag
válasz
Veriakilis
#413
üzenetére
Igen, és ha úgy vesszük pofonegyszerű is.
Ez gyakorlatilag olyan mintha az itt bemutatott lapos "hőcsövet" szögletesítették volna.
Egy normál, nagy felületű, passzív rézborda aljára fel kell vinni a "kapilláris réteget" (a széleken kihagyással), az oldalfalakakra szintén és össze kell erősíteni keményforrasztással. Gyakorlatilag sík lapokkal lehetne dolgozni és a végén összeilleszteni az egészet (a folyadék betöltésére, meg eltávolítására pedig olyan kis vékony csöveket lehetne használni, mint ami a hűtőgépeknél is van (könnyű lehegeszteni a végét)...áhhh...lenne felszerelésem tuti kipróbálnám (van itthon pár full passzív és szögletes réz bordám)
...bár lehet, hogy bepofátlankodok valamelyik laborba, ahol van kemence
A kocsmai mértékegységrendszert én sem ismerem túl jól, de a térfogatok átváltását napi szinten gyakorlom, szóval igen, átgondoltam ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).
, akkor jól sejtettem.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- eBay
- Locsolkodás helyett hardverekre feni a fogát az ünnepi nyúl
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Saját márkás HDD-ket követel meg az egyes NAS-okhoz a Synology
- Futás, futópályák
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Nők, nőügyek (18+)
- Politika
- Kerékpárosok, bringások ide!
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- További aktív témák...
- Huawei P20 Pro 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- www.iking.hu - Eladó Samsung S23 Ultra Phantom Black Használt, Karcmentes
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 5500 16/32/64GB RAM RTX 4060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 13400F 32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! Gigabyte H510M Intel i3 10100F 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1060 3GB GDDR5 Rampage Shiva 500W
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest