Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Dzsekó
addikt
Traxdatát és Ridatát elrontotta a Pioneer 109.
Traxdatát megírta, de nem tudta visszaolvasni, ridatát írás közben 4x%-nál elrontotta.
Ez még 2005 októberében volt.
Eddig én is csak Verbatim DL lemezt írtam (a két sikertelen próbálkozás után).
Csak kiváncsi volnék, hogy konkrétan AZ a TDK mit tud.
Szal #33, aki írt már Ricoh MID-jű TDK DL-t.
Szerk: ANT: Akkor én is PPétert kérdeztem, és csak Verbát mondta,
De akkor még nem volt TDK (2005), és gondolom azóta csak volt valami fejlődés.
[Szerkesztve] -
Dzsekó
addikt
Úgy emlékszem annyi volt az ára, de ez még 2003 január volt.
A Pioneer A05 volt 82e, és ez jó ár volt, mert lehetett kapni 92-ért is.
Fél év múlva volt 45 ugyanez a meghajtó. Tudom, mert barátom fél évvel később vette,
én meg mérges voltam, hogy ilyen gyorsan lezuhant az ára.
A The One lemezeket már én is 400 körül vettem akkor nyáron. -
-
-
slaci007
senior tag
Verbatimból csak 8x-osból volt hamis,a Fujinál a prodisc médiakód a gyártóra utal,a mínuszos médiakódja MBI ilyen kóddal volt a ricoh silver az sem volt egy rossz lemez.
A mínuszos a jobb választás sokkal kevesebb és ritkább a PI Failures,ha ez az érték túl nagy vagy túl sűrű azt már észrevenni lejátszásnál asztaliba,de ott is sok függ a lejátszótól.Ki kell tapasztalni melyik asztaliba milyen lemez jó.
[Szerkesztve] -
Dzsekó
addikt
TDK-k nálam nem voltak rosszak,
Verbatim pedig a DL-ből is mind jó lett.
Eddig Gab-tól és itmediában vettem Verbatimokat, és
lekopogom nem voltak hamisak.
12.07-én érkezett itmediába Taiyo Yuden MID-jű Verbatim,
bár ott alapanyagnak írják a Taiyo-t
Amelyik lemez nevében benne van a ri szócska, azokban sose bíztam,
mert sok rosszat láttam belőle, és sztem még több is a hamis, mint Verbatimból.
A régi ritek G03 és G04 MID-jű lemezek jók voltak, még mind olvashatóak,
pedig 2003-ban írtam őket. A G05-nél kezdődött a hamisítás.
Sőt a 2003-as csillogófehér Princo-k is tökéletesek még ma is. (asszem lengyel import)
Ezeket még 1x-esen írtam meg. 1 óra/darab. És 1000 volt az ára 1 darabnak.
[Szerkesztve] -
Dzsekó
addikt
Én is elolvastam.
Magyarul a fenti két lemez tökéletes, ha az olvasásteszt jó.
Nekem pioneer íróm van és a minőségellenőrzésnél a start gomb szürke
cdspeed-nél, csak az olvasásteszt megy.
Eddig nem tudtam miért, de nem is foglalkoztam vele.
A cikket elolvasva gondolom azért, mert nem támogatja az író a minőségtesztet.
De ha hamis eredményt ad, akkor nem is akarom lefuttatni. -
#25
attiati
veterán
Ferlingfan
#17
attiati
veterán
válasz
Ferlingfan
#17
üzenetére
TDK-ra írták páran, hogy elég sokat elrontanak belőle az írók, nem?
Verbatimot meg mindenki dícséri, de állítólag rengeteg hamis kering forgalomban.
Honnan állapítsam meg, hogy nem hamisítvány amit veszek?
Amúgy Fujinál a prodisc típus mire utal?
Ridata, ridisc és főleg az Arita cuccokat én messze elkerülöm. Lg olvasóm 3-4 hónap után nem akarta már őket teljes egészében beolvasni. Philipssel eddig semmi bajom nem volt se cd-ben, se dvd-ben. -
#00809728
törölt tag
Szasztok!
Nem tudom,hogy érdemes-e venni olcsó noname lemezt amiről fogalmad sincs milyen tipus,fajta,megbizhatoság stb...
Ha valaki nem egy nagy felhasználó akkor kicsit számoljon utána pár dolognak mennyit használ fel. Noname és a verba esetleg plextor közti ár külőnbséget nézze és egyből rájőn 500-800ft + tőbblet mégtalán el is ment volna neki.
-
#12
Jarod1
veterán
.:Kristian:.
#11
Jarod1
veterán
válasz
.:Kristian:.
#11
üzenetére
milyen a DVD íród?
-
#11
.:Kristian:.
addikt
.:Kristian:.
addikt
nekem van még egy válogatós dvd íróm. Az se mindegy milyen dvd-re írok. A Ridisc-re egyáltalán nem ír, Arita (rózsaszínre) arra se, de már a kékre tud... hüle finnyás.
ezért ezeket én nem is vezek, most valami noname van amin egyáltalán nincs semmi felirat csak egy fehér borítás és kész, eddig jónak tűnik. -
#10
#00809728
törölt tag
LALA_kiraly
#8
#00809728
törölt tag
válasz
LALA_kiraly
#8
üzenetére
+ jobb de attól függ mert pld a gagyi nem írok példát hátha megsértődnek páran azt nem ajánlom.
pld plextor,verba,ricoh ezeket ajánlom és a ne írd meg 16* sebeséggel.
PPETER az utobbi Ricoh gold + az már ugy tudom nem eredeti Japan hanem valami istenverte Tajwani és a plextor 712 nem is ismerte fel.Tudsz valami bővebb infot vagy valami kis Magyar cikket?
-
PPeter
addikt
Mi a DVD-RAM és miben különbözik a DVD+/-RW lemezektől?
A DVD-RAM egy speciális újraírható DVD-lemez. Technológiáját tekintve közel áll a DVD-RW és +RW korongokhoz, de ezeknél kissé fejlettebb adatrögzítési módszert használ az alacsony szintű jelrögzítési folyamatot tekintve: az írás nemcsak a spirális nyomvezető árokban (ennek mentén történik az írás az írható lemezeken) zajlik a megszokott formában, hanem a gondosan előformázott land és groove területeken egyaránt, amely leginkább az előre kialakított szektorok miatt különbözik a többi RW megoldástól - és pont ezért megbízhatóbb. A közhiedelemmel ellentétben a DVD-RAM nem magneto-optikai adattároló, hanem szimplán optikai (ha valaki meg szeretne győzni az ellenkezőjéről, az keresse meg a mágnesfejet a DVD-RAM írására képes meghajtójában, és küldje el postán Dévényi Tibi bácsinak), és ugyanúgy fázisváltásra (phase-change) épül az adatrögzítési elve, mint a CD-RW, DVD-RW és DVD+RW formátumoknak. A fázisváltásos adatrögzítés speciális hordozóréteget használ: egy nagy erejű lézerimpulzus hirtelen felhevíti a hordozótéteg egy pontját, amely az impulzust követő gyors lehűlés következtében amorf stádiumba kerül - ezzel együtt jelentősen megváltozik az optikai tulajdonsága is. Egy ilyen amorf szekciót később egy közepes erejű lézersugárral újra kristályos szerkezetűvé lehet alakítani, hogy visszanyerje eredeti optikai tulajdonságait. Ez az adattárolási módszer újabb és megbízhatóbb a MO (magneto-optikai) elven működő formátumok adatrögzítésénél.
A DVD-RAM lemez 22 fizikailag előformázott zónából és gondosan definiált szektorrendszerből áll. A DVD-RAM meghajtó már írás közben ellenőrzi az éppen rögzített szektor tartalmát, és amennyiben írási-visszaolvasási problémát tapasztal, megkísérli a szektor újraírását, ismételt hiba esetén ''kiveszi'' a sérült szektort a felhasználható adatmezők közül, és a ''helyére'' linkel egyet az adott zónához rendelkezésre álló tartalék szektorok közül. Az előre kialakított rendszer miatt a DVD-RAM lemez sokkal inkább megfelel a ''random'' adatkezeléshez, közvetlen állományrendszer írásához/olvasásához.
A legtöbb DVD-RAM meghajtóval a Windows XP lemezkezelőjében minden telepített segédprogram nélkül meg tudunk formázni egy RAM korongot FAT32 állományrendszerben és úgy írhatjuk-olvashatjuk, mint egy nagyméretű floppy-, vagy merevlemezt. Külön telepített, rezidens programokkal (InCD, DirectCD, esetleg az adott íróhoz kapott DVD-RAM ''driver'' segítségével) a DVD-RAM lemezek nemcsak FAT32, hanem UDF fájlrendszerben is leformázhatók és ugyanígy direkt módban kezelhetők, de ez nem az jelenti, hogy csak így használhatjuk őket. Ha viszont így használjuk, előtte le kell formázni (nem simán törölni, bár a formázás ugyebár törli is a lemez tartalmát).
Természetesen a megszokott CD/DVD-író programokkal is írhatunk a DVD-RAM lemezekre session szinten, nem kötelező a direkt állománykezelés. Ebben az esetben ugyanúgy kezelendő, mint a többi újraírható DVD-lemez, multisession módban bővíthetjük, gyors- vagy teljes törléssel törölhetjük a lemez tartalmát. Ilyenkor klasszikus értelemben formázni nem kell.
A bekapcsolt natív belső visszaellenőzés miatt az effektív sebesség mindig kb. a fele a kiválasztott írási sebességnek.
A DVD-RAM lemezekre a gyártók 100.000 újraírást jósolnak, szemben a normál DVD+/-RW lemezek 1000 ciklusra becsült ''újraírhatóságával.'' A DVD-RAM ''class0'' szabvány 1x-5x lemezeket és meghajtókat tartalmaz, a közelmúltban bejelentett ''class1'' DVD-RAM formátum egészen a 16x-os sebességig tornázhatja majd fel a DVD-RAM írási/olvasási sebességét. Az egyoldalas DVD-RAM lemezek kapacitása ugyanúgy 4.7 GB-ként kerül megjelölésre, mint a DVD+/-R(W) lemezeké (~ 4485 MB), de kicsivel kevesebb adatot tudunk rögzíteni rájuk (~4370 MB). A 9.4GB-osnak jelölt DVD-RAM lemezek valójában kétoldalas korongok, a két külön oldal gyakorlatilag két önálló lemezként funkcionál. A DVD-RAM alapvetően lomhább, de megbízhatóbboptikai adattároló, mint a többi DVD-formátum, ennek ellenére főleg Ázsiában van nagy piaca, ahol rengeteg videotechnikai, elektronikai eszközben megtalálható, mint beépített adattároló. Az egyetlen olyan DVD-formátum, amely a professzionális adattárolási szegmensben labdába rúghatott (de igazából a relatíve kicsiny kapacitás miatt csak nagy fürtökbe szervezett DVD-RAM meghajtók rendszerével valósítható ez meg). Kétrétegű változata nincs és minden bizonnyal nem is lesz.
Legújabb, akár 16x-osan is írható/olvasható változata is megszületett (lásd fentebb a ''class1'' szabvány bejelentését), a legújabb írók 12x-esen tudnák írni - ha Európában kapható lenne ilyen lemez. -
PPeter
addikt
Mi a különbség a DVD+R és a DVD-R között?
Az írható DVD-k közül a két legismertebb formátum- illetve szabványcsoport a DVD-R és DVD+RW. A DVD-RAM egy harmadik, speciálisabb formátum (egyébként ugyanaz a cégcsoport bábáskodik felette, mint a DVD-R és -RW felett). Fontos tudni - sokan nincsenek tisztában vele - hogy gyárilag préselt, műsörös lemezek se nem ''pluszosak'', se nem ''mínuszosak'', ez a megkülönböztetés csak az írható lemezekre vonatkozik. A gyári lemezek adatai préseléssel kerülnek a lemezre.
A DVD+RW szabványcsoport (amely magában foglalja az egyszer írható DVD+R és az újraírható DVD+RW lemezeket is, ezért van rajta a kis RW logó az egyszer írható DVD+R lemezeken is, ami sokakat megtéveszt és újraírhatónak hiszik ezeket lemezeket) az újabb, elvben technológiailag fejlettebb szabvány. Gyorsabb és könnyebb - ezáltal olcsóbb - a gyártása (mégis egyelőre ez a kicsivel drágább, legalábbis mifelénk). Alapvető gyártástechnológiai különbség, hogy a DVD-R lemezek a préselés során nem kapják meg azokat az előformázott információkat, amelyket a DVD+R esetén kapásból a lemezre kerülnek, tehát a DVD-R lemezek gyártása plusz egy fázisból áll (mondhatnánk úgy is, hogy körülményesebb), egy úgynevezett prewriting process-ből, amelynek során ezek médiaazonosító adatok a lemezre kerülnek. Különbözik még az előre rögzített nyomvonal (mondhatni sorvezető) kialakítása is, amely mentén az írás történik, a DVD+RW szabvány újabb, pontosabb, ugyanakkor rugalmasabb megoldást alkalmaz, ezáltal alapból képes (lehetett volna) mind a CLV, Z-VCLV, mind a CAV, P-CAV írásmódokra (ezek abban különböznek, hogy a lemez külső része felé növekvő kerületi sebességet hogyan használja ki, vagy kompenzálja az író az írási sebesség növeléséhez vagy épp szinten tartásához), valamint jól látszik, milyen gyorsan tudták növelni az írási sebességet a DVD-R-vel szemben.Ha már megírtuk a lemezt, nincs külnbség egy DVD-R koronghoz képes a minőség tekintetében.
A DVD-R előnye, hogy meglehetősen korán rendelkezésre állt, jóval korábbi szabvány, tehát a lejátszók és olvasók mindegyike elég nagy magabiztossággal kezeli, ugyanis a gyártói érdekszövetségek jól összedolgoztak annak érdekében, hogy a kompatibilitás kezdettől fogva magas szintű legyen. A DVD-R lemez a műsoros lemezek gyártás előtti előkészítésének hivatalos formátuma (a szalagos DLT meghajtókon leadott masteren kívül), hiszen csak a DVD-R A, azaz DVD-R for Authoring lemezekre tudunk (megfelelő íróval) CSS védett anyagot rögzíteni, a DVD+RW szabvány nem teszi lehetővé a házilagosan írt lemezeken a másolásvédelem alkalmazását, tehát a hivatalos authoring, premastering stúdiók számára csak a DVD-R for Authoring használható, persze ez nagyon pici (profi) szelete a piacnak. Időközben a legtöbb a gyárban már elfogadják - védelem nélküli premasteringhez - a DVD+R és +R DL lemezeket is.
A DVD+RW szabvány későn jött (érdekes módon először az újraírható változata volt elérhető és csak később érkezett az egyszer írható DVD+R), ezáltal kompatibilitási gondokkal küzdött az elején.
Ennek az oka az eltérő médiaazonosító (BookType) jelölés. Ugyanis minden egyes lemeztípushoz (a gyárilag préselt DVD-ROM korongokhoz, egyszer- és újraírható DVD-R és DVD+R lemezekhez egyaránt) tartozik egy úgynevezett médiaazonosító jelzés, más néven BookType bitsetting. Ez a lemez legelején található digitális azonosító, és ez alapján dönti el az olvasó (vagy az asztali lejátszó), hogy milyen olvasási stratégiát kell alkalmaznia az adott korong helyes dekódolásához, stabil olvasásához (különben csak akadozva, vagy egyáltalán nem tudja majd lejátszani). Mind a DVD-R, -RW, -RAM, mind a DVD+R és DVD+RW lemezek saját azonosítóval rendelkeznek, és természetesen a DVD+R DL is kapott egyet. A gond ott kezdődik, hogy sok asztali lejátszó nem igazán ismeri (vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy 2001 táján nem ismerte) a DVD+R, DVD+RW és a legújabb DVD+R DL (kétrétegű) lemezek azonosító kódját, így előfordul(t), hogy nem (voltak) képesek lejátszani (helyesen felismerni) a pluszos korongokat. Erre nyújt megoldást a BookType bitsetting rugalmas beállítási lehetősége, amelynek köszönhetően a DVD+R, +RW és DL lemezekre a gyárilag sokszorosított DVD-ROM lemezek médiaazonosító kódját írathatjuk az alapértelmezett pluszos médiakódok helyett. Mivel a megírt lemezek optikailag igen közel állnak a gyári korongokhoz, az így ''megtévesztett'' lejátszók DVD-ROM lemezként megközelítve simán tudják majd kezelni az ügyesen megírt lemezeket. A DVD+RW lemezeken természetesen utólag is lehet változtatni a bitsetting beállítást, a DVD+R és és DVD+R DL lemezeken ezt az írás előtt kell elvégezni, és a meghajtó – újabb változtatásig – általában az összes lemezt így írja majd meg a későbbiek során. Sajnos nem minden DVD-író esetén van módunk a bitsetting szabad átállítására. Ám ahol ez lehetséges, ott általában nagy mértékben növeli a pluszos lemezek várható kompatibilitási esélyeit a régebbi lejátszókban.A DVD-R és DVD-RW lemezeken is lehetséges lenne elvben BookType-ot állítani, de ezt a legtöbb hardver nem támogatja és éppen ezért nincs is szükség rá.
Maga az írás túl sokban nem különbözik, ha a DVD+R és DVD-R korongok írását részleteiben elemezzük. A menet közbeni sávkövetés módszere eltérő csöpet, itt a DVD+R(W) szabvány előnyben van, ugyanis az előre rögzített ''sorvezető'' más rendszerű, az írás menete elvileg rugalmasabban programozható, ezért ment egyszerűbben a menet közbeni minőségellenőrzés implementálása, a külöböző gyors írásmódok bevezetéséről (P-CAV, Z-CLV) nem is beszélve. Ezért tudott a DVD+R formátum hamarabb elérni a 16x-os tempóig (de mára a DVD-R ugyebár beérte). A lemezre rögzített adatok logikai és fizikai kódolása (adatrögzítés, hibajavítás, szektorok) természetesen megegyezik mind a két szabványnál, hiszen ennek minden tekintetben a közös '''alap'' DVD formátummal kell megegyeznie. Ma már mindegy, milyen lemezre írsz. Ha normális, márkás lemezt veszel, legyen az akár DVD+R, akár DVD-R, ugyanazt várhatod el tőlük mind kompatibilitás, mind életattartam szempontjából. Fontos kiemelni, hogy ez igazából nem is két külön adathordozó, adattároló szabvány, hiszen mind a kettő a DVD formátum házilag írható változata, és mint egy családba tartozó lemezeket, a kompatibilitás köti őket az ''ős'' alapszabványhoz, a gyári műsörös DVD-lemezeket kiváltandó.
[Szerkesztve]
Maxell-t (Yuden000T01) vettem valami 400-500 forintért artisjus matricával.
)
Az még a hőskor volt! 
![[kép]](http://img.tar.hu/slaci007/size2/27261913.jpg "[kép]")
![[kép]](http://img.tar.hu/slaci007/size2/27350144.jpg "[kép]")
Új hozzászólás Aktív témák
- Mobil flották
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
- Politika
- Kiderült mit tud a Nintendo Switch 2 rendszerchipje
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Gaming notebook topik
- Samsung LCD és LED TV-k
- További aktív témák...
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 16/32/64GB RAM RTX 4060Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Mini PC, tiny PC HP ProDesk 600 G2 i5-6500T, Fujitsu Esprimo i5-7500T
- AKCIÓ! MSI B450M R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD ROG RX VEGA 56 8GB Rampage SHIVA Thermaltake 530W
- Bowers/Wilkins Px7 S2 fejhallgatók
- Realme 7i 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest