Új hozzászólás Aktív témák

• bit_vector tag

  #96

  #94 stol

  2005-06-09 12:22:52

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  bit_vector

  tag

  #94 stol

  #94 stol

  Ellentmondásokat tapasztalok a hsz.-eidben
  
  Ez így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik.
  
  Akkor, miért kötöttél bele, a terhelés formájába?
  Ha nagyon akarom, akkor modulálhatom valami jelalakkal a műterhelés vezérlését, és máris nem statikus a terhelés.
  
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat...
  Ebben egyertértünk
  
  Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  Erről nem tudok nyilatkozni, nem sok szervertápot javítottam eddig.
  
  A mostani tápokban pedig még mindig a MOSFET a mérvadó (ahol Ids van Ice helyett), de ez már csak egy kis kötekedés
  Evvel nem értek egyet 100%-ig, mivel, a kapcsolások 80%-a a primerkörben, bipoláris tranzisztorokra, ill. TL494, KA7500 párosra épűlnek.
  A MOS-FET-es kapcsolások mostanában kezdenek elterjedni, bár voltak kakukkfiókák, UC3842 & KAxxxxx MOS-FET-es párosítások is.
  
  a diódákról pedig nincs igazad. Ha a statikus áram lenne kívánatos, akkor azt hiszem még mindig a bikanagy ruszki diódák is jók lennének (főleg hogy nehezebb lenne a táp ), de ez nincs így. Amíg egy szinuszos egyenirányítónál általában a statikus áramoka dominánsak, addig egy SMPS esetében pedig a dinamikusak (különben hogyan lehet 10%-os kitöltési tényezőnél 100A-t áttekerni? - és az átlaga esetleg nagyobb lesz a dióda statikus áramánál).
  Akkor, egy fali dugasztápban levő egyenirányítóhídban is dinamikus áramok mennek stb.
  Kitöltési tényező diódánál??? (erről még nem halottam, tranzisztornál van, de itt nem tom).
  Hal jól értelmezem, itt a nem ismétlődő áramimpulzusokról akarsz bemutatót tartani.
  Az a 100A-es áram''tű'' max, pár ms-os lehet, különben, a sziliciumlap átég/átvezet.
  
  
  De, ha már enyire bennevagy az elméletekben, megkérdezném, hogy a főtrafók ferritének méretéről, és tekercseléséről, mi a véleményed, maximális kimenőteljesítmény viszonylatában???
  
  (Próbáltam építeni, 400W-nál nagyobb tápokat, de a tranyók, és diódák cseréje után a főtrafó gyengeségébe, ill. az áramváltók gyengeségébe ütköztem.[több párbaválogatott szekunderoldali egyenirányító, 2SJ6920 kapcsolótranyó stb.])

  Akkor, miért kötöttél bele, a terhelés formájába?
  
  Csakazért, mert egy digitális berendezés terhelése nem megfelelő szűrés esetén inkább dinamikus, mintsem statikus (pl. nézz rá az áramerősségre egy szkóppal /áramszonda?/). Sajnos a mostani alaplapok többsége elég gyenge tápszűréseket tartalmaz (ezt meghagyják a táp gyártójának) a tápcsati oldalán.
  
  Kitöltési tényező diódánál???
  
  Nem ott bakker, hanem a szekunder tekercs felől érkező energiacsomagoknál annál inkább... Ha ismered a tápokat, ezt is ismerned kell.
  és nem a nem ismétlődő (non repetitive) áramcsúcsokról beszélek. Tudod ha van non-repetitive, akkor van repetitive is, és ez az áramlimit néha jóval nagyobb mint a statikus (continous) áram.
  
  
  De, ha már enyire bennevagy az elméletekben, megkérdezném, hogy a főtrafók ferritének méretéről, és tekercseléséről, mi a véleményed, maximális kimenőteljesítmény viszonylatában???
  
  vannak rá elméletek, melyek köszönik szépen jól megvannak a polcon. Ha kell, előszedem őket, de mivel inkább a dig. technika dívik nálam, ezért nem vagy csak ritkán nyúlok hozzájuk. Amit viszont könnyű akár házilag is nagyon elbaccintani az a ferrit légrése, ekkora teljesítményen (>400W) ez már kellhet. És akkor még ott van a szórt kapacitások, stb. problémája, ami mind gondot okozhat a vezérelhetőség oldalán.
  
  
  (Próbáltam építeni, 400W-nál nagyobb tápokat, de a tranyók, és diódák cseréje után a főtrafó gyengeségébe, ill. az áramváltók gyengeségébe ütköztem.[több párbaválogatott szekunderoldali egyenirányító, 2SJ6920 kapcsolótranyó stb.])
  
  esetleg miért nem próbáltál több fázisú (>2) vezérlésben gondolkodni, persze több -de kissebb- vassal? tanulságos eset lehet egy APC UPS tanulmányozása is, ott is hasonló módon alakítják a delejt. (A múltkor láttam néhány gyári selejtet a lehel úti elektronika boltban /L..ex/ - ha lett volna némi zsebpénz nálam, és nem másra kellett volna költeni egy párat vettem is volna - de a lényeget ki lehetett hámozni belőle). Esetleg szinkronegyenirányítás?
  
  üdv.
  

Új hozzászólás Aktív témák