- TCL LCD és LED TV-k
- Hobby elektronika
- RAM topik
- Vezetékes FEJhallgatók
- MILC felhasználók szakmai topikja
- Madzag nélküli ollós klaviatúrát villantott a Keychron
- Azonnali processzoros kérdések órája
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
Hirdetés
-
Minden előzetest megerősít a TENAA a Razr 50-nel kapcsolatban
ma Az előzetes információknak megfelelő formában és specifikációval regisztrált a Motorola következő kagylója a TENAA adatbázisában.
-
Két projektorral bővül az Acer Vero család
ph A lézeres elven működő és 4K felbontást kínáló környezetbarát egység a HL68 családba érkezik.
-
Így fest a Steel Effigy korai béta változata
gp A külső nézetes hack&slash akciójáték az előzetes információk szerint PC-re érkezik.
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Janos250
őstag
Kipróbált már valaki ilyet?
http://www.ti.com/lit/ds/symlink/ina240.pdf
Szimpatikusnak tűnik, de az árát sem sikerült megtalálnom.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4062 üzenetére
A fényérzékelő arra kell, hogy világosban ne világítson a led? Mert ezt a pir szenzorok gyakran tudják, és akkor nem kell fotoellenállás! Ha jól értem a fotoellenállás szerepét.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Pubszon #4072 üzenetére
Én 9-nél többet nem szoktam a panelokra adni, de így is süt a fesz. stab. IC. Én közbeiktatnék egy DC/DC konvertert 7 V-ra beállítva, az párszáz Ft.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
" Hogy tudom ezeket kiküszöbölni?"
Korszerűbb processzor talán. De akkor nem biztos, hogy passzol a megírt kód.
Ez a hátránya az Arduino szerű projecteknek, hogy mindenki ír hozzá valamit, amik önmagukban jól működnek, de együtt kevésbé, elsősorban a megszakítások összeakadása miatt.
Ezért szoktam azt mondani, hogy bizony gyakran bele kell nézni a library forráskódjába.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"Vagy lecserélném egy Cortex M0-ra"
Cortex M0 5 ezerért? Na, ne!
Akkor már Cortex M3 kevesebb, mint 1(!) ezerért!Egyébként nekem is az a véleményem, hogy aki több mindent használ, az célszerű, ha továbblép egy korszerűbb processzorra. A megírt arduino programok változtatás nélkül futnak azon is, ha nincs bennük valami spéci dolog. Viszont van egy halom plusz lehetőség!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Hoppá, lemaradt a link.
STM32F103C8T6 Cortex-M3 "sárga jumperes" most kb ezer Ft, de én vettem már 800 alatt is:
http://www.ebay.com/itm/Useful-STM32F103C8T6-Cortex-M3-ARM-STM32-Minimum-System-Development-Board-Module-/391573807550?hash=item5b2b9e21be:g:pMkAAOSwmLlX6MQC
Van, aki a leaflabot kedveli inkább:STM32F103RCBT6 ARM Cortex-M3 leaflabs
http://www.ebay.com/itm/STM32F103RCBT6-ARM-Cortex-M3-leaflabs-Leaf-maple-mini-module-for-arduino-STM32-M-/152115041250?hash=item236ac353e2:g:Ln4AAOSwmtJXUlJw
És FT232RL USB-serial (5v/3.3V) konverter:
http://www.ebay.com/itm/FTDI-FT232RL-USB-to-TTL-Serial-Converter-Adapter-Module-5V-3-3V-For-Arduino-KG-/172370053398?var=&hash=item28220e4916:m:m8UO3VfixxK6PKIWoLJQJLAAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Távirányításra nekem mániám a WiFi.
Valamilyen olcsó ESP8266 board. pl:
http://www.ebay.com/itm/ESP8266-ESP-12E-Serial-Port-Wireless-WIFI-Module-IO-Adapter-Plate-Expansion-/252240079584?hash=item3abaae2ae0:g:MRAAAOSwL7VWjTKM
vagy ez kényelmesebb:
http://www.ebay.com/itm/NEW-Version-NodeMcu-Lua-ESP8266-CP2102-WIFI-Internet-Development-Board-Arduino-/201492149523?hash=item2ee9de3513:g:7oYAAOSwr7ZW3qee
Vagy ez:
http://www.ebay.com/itm/OTA-WeMos-D1-CH340-WiFi-Development-Board-ESP8266-ESP-12E-For-Arduino-UNO-R3-IDE-/272260523056?hash=item3f63fde430:g:8-MAAOSwnNBXTpNkEzeket mindet használtam/om, megelégedéssel. 72 Mhz, sok memória, stb.
WEB szervernek programozom, és távirányítóként az éppen kéznél levő mobiltelefon szolgál, amin mint WEB lapot nyitom meg.
Már megjelent az ESP32 is, de annak az ára még a csillagos egekben van, pedig az nagyon sok mindent tud egyetlen IC-be belepasszírozva. WiFi, BT, halom protocol, stb. Nekem egy már megérkezett (3 eFt), de a panel nem jött még meg hozzá, viszont az 50 mil-es lábakat amatőr körülmények között macerás forrasztani. Ha komplett panelt akar vásárolni az emberfia, az még az irreálisan magas 10 eFt körül van, de lesz az jóval olcsóbb is.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Van persze, nem is rossz az se, csak amit linkeltél, az 5050 Ft!
Szóval akkor így módosítom:
Akkor már inkább STM32 Cortex M0, M3, vagy M4 sokkal olcsóbban.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Igen, jelenleg az ARM STM32 vonal (M0, M3, esetleg M4, ..) az olcsó és jó megoldás, ami biztosan nem kárbaveszett munka, mert a magasabb verziójú procikon is mennek (általában) simán az alacsonyabbra írt programok. És nem utolsó szempont, hogy ARM!
A Cortexen a PWM hardver alapon egyszerűen megy, akár több is. Adott frekivel - ha kell - akár 4 különböző kitöltöttséget is tudsz timerenként.
Hardver alapon, nem kell interrupt. Ez nagyon hasznos, pl. ha valaki WS2812 pixelenként színváltós LED szalagot akar programozni. Elindítja a PWM jelet, és akár van valami interrupt, akár nincs, a PWM jel hossza nem változik.
Mindössze azt kell nézni, hogy lejárt-e már a 1.2 microsec, hogy küldhetjük a következőt. Nincs se delay, se interrupt, semmi. Korábban tetszőleges frekijű hardver PWM-re már írtam itt egy mintát.
A hang meg tipikusan I2S, de ezt csak elméletből mondom, mert ezen a proci típusom még nem próbáltam. Érdekes megoldás az I2S-re, amikor a már említett LED programozását is I2S-el oldják meg: a 0-át 1000-ként, az 1-et pedig 1110-ként küldik ki. Hasonló, mint az RLL kódolás a vincsesztereknél.Nézd meg azt a listát, ami Aryes linkelt!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Na, ez egy jó oldal
Különösen az, amire mutat:
http://www.gammon.com.au/interrupts
Ezt mindenkinek ajánlom !Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
válasz Gergosz2 #4115 üzenetére
Én akkor gurultam be a TI-re, amikor - már jó régen - a TIRIShez alig találtam valami használható infót. Azóta "haragszom rájuk". Mellesleg még mindig van a fiókban egy marék TIRIS olvasó IC-m, de az már ott is marad.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4122 üzenetére
Hirtelenjében ez:
https://prohardver.hu/tema/arduino/hsz_3914-3914.htmlAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4122 üzenetére
Még egy kis kiegészítés:
Beállítod a frekit úgy, hogy 1.2 microsec (ha jól emlékszem) legyen a periódusidő, a kitöltöttséget (emelt szint hossza) pedig aszerint, hogy 0 vagy 1 kerül kiküldésre. Kiküldesz 1 bitet, várod az 1.2 microsec lejártát (közben bármi történhet, az se baj, ha néhány microsecre hosszabbodik) és küldöd a következő bitet.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4129 üzenetére
"És két bit között folyamatosan változtatja a paraméterezést a szoftver? Ez nagyon perverz módszernek hangzik, még ha lehetséges is."
Némileg az.
"Az MCU pwm vezérlőjének basztatásához nem kell a processzor?"
De, kell. A bit küldés indításhoz. Egy adott bit küldésének a megkezdése és következő közötti idő elég ahhoz, hogy a megszakítások lekezelésre kerüljenek.
A 72 MHz olyan, mint a 640 kByte: "mindenre elég"
"hogy lesz ebből "multitasking"? "
Igazi multitasking ebből sehogy. Még olyan se, mint pl az ESP8266-on a loop1, loop2, stb. módszer, ahol minden wait, vagy "wait" átadja a vezérlést a másik loopnak.
"Teszem azt ha bejön egy megszakítás és az ISR végrehajtása közben megszakad az adatküldés, mert nincs idő basztatni a PWM vezérlőt?"
De, van idő. Nem szakad meg, mert a hardver csinálja. Csak az indításhoz kell a proci. Az indítás után min 1.2, max néhány microsec idő van. Olyan megszakítást persze nem bír el, ami néhány microsecnél hosszabb.
"kétszer akkora ROM-ja elég meggyőző."
Így van!
DMA ügyben azok válaszoljanak, akik jobban értenek a témához, mint én.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4131 üzenetére
"Ennél viszont ezt hogy lehet kivitelezni delay nélkül?"
A delayt ugyebár mellőzni szoktuk, helyette valami hasonlót alkalmazunk:
https://www.arduino.cc/en/Tutorial/BlinkWithoutDelay
Pontosság növelése érdekében a proci órajelét számláló regiszter tartalmát figyeljük a millis() helyett.
Itt annyi a könnyebbség, hogy a magas szint hosszát nem kell figyelni, mert azt a hardver elintézi, csak a ciklus végét kell nézni.
Ebben jóval nagyobb a tolerancia, mint a magas szint hosszában.
Persze lehet halmozni az élvezeteket, és az előre összeállított adatok kivitelét interruptal megoldani: amikor vége a ciklusnak, interrupt, és egy újabb bit.
Vagy a magas szint lejártára interrupt, mert akkor már "feltölthető a következő bit", és akkor mehet folyamatosan a PWM, nem kell bitenként újra indítani.
Lehetőségek tárháza bőséges, csak a fantázia szab határt.
"De akkor ez az idő nem lenne ugyanúgy elég bitbang esetében is (nem tudom melyik művelet gyorsabb)?"
De, csak akkor a magas szint idejét is figyelni kell, ami sokkal precízebb időzítést igényel, mint a két egymást követő bit időzítése. De megoldható, persze. Vagy akár ezt is interrupttal intézed.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4133 üzenetére
"Kettő között mit csinálsz?"
Semmit, várom az idő múlását. A mikrokontrollerek az idejük döntő részében ezt csinálják: várnak
"Vagy itt is van már loop1, loop2, stb?"
Még nem találkoztam vele.
"Viszont azt megnézném hogy hozod össze delay nélkül mikroszekundum szinten a dolgot!"
72 MHz órajelnél 1 microsec az 72 utasításnyi idő. Van regiszter, ami az "órajeleket számolja".
Ezért indításkor letárolom, hogy éppen hol tart, majd figyelem, hogy a pillanatnyi és a letárolt különbsége mennyi.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Én amondó vagyok, hogy a proci spéci dolgainál nem nagyon látom értelmét a környezet saját dolgait kihasználni, mert:
Először kikeresi az ember a manuálból, hogy melyik regiszterbe mit kell betölteni. Utána két lehetőség van:
1. Egyszerűen az adott cím(ek)re kiírjuk az adott érték(ek)et, és örülünk ha működik.
2. Megkeressük, hogy az adott környezetben mit minek neveznek, és az adott nevekkel, módszerrel állítjuk be a regisztereket.Ha valaki ezt foglalkozásszerűen napi 8 órában csinálja, természetesen a 2. módszer sokkal kényelmesebb. de ha valaki amatőrként (mint pl. én) csinál ezt-azt, akkor a 2. módszer csak plusz macera az elsőhöz képest. Mindamellett, ha közben átállunk egy másik környezetre, minden kezdődhet elölről.
Segítség ugyan, hogy gyakorlatilag mindenki az STM által közreadott fejlesztő környezet dolgait integrálja a sajátjába, de azért ez mégiscsak macera.
"Nem találtam Arduinora megoldást, úgyhogy IAR-ral nyomom ezt most"
Na, - többek között - ezért választom én inkább a regiszterek közvetlen írását, mert az minden környezetbe változtatás nélkül átvihető.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Persze, profik ne arduinot használjanak.
Viszont az amatőr csak akkor tudja, hogy mint jelent pl. a
htim3.Init.Prescaler = 0;
ha előtte megnézte a manuálban, hogy mi az a prescaler.
Akkor viszont már ez is egyszerű:
*((volatile uint32_t *) (baseaddress + 0x28)) = 0 ;Persze, ha utána újra hasonló programokat kell írni, akkor sokkal könnyebb fejben tartani a Prescaler nevet, mint a 0x28 számot.
Igen, persze a HAL-ban mindennek neve van, nem kell a számokkal tökölni.
De ha az STM32CubeMX-et használjuk, akkor még grafikusan is megszerkeszthetjük. Ha tudjuk, hogy mit!
Mellesleg ez is egy C (C++) programot generál, amit utána bármilyen környezetben használhatunk.
Igaz persze, hogy az arduino elterjedt STM32masterje a Maple könyvtárát használja.
"Nem találok semmi DMA kezelési példát Arduinora"
Nem arduinora, hanem STM32 procira kell keresni. Az minden környezetben használható, mivel C (C++)Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #4183 üzenetére
Kipróbáltam, és nekem ez a példaprogram ugyanezen a panelon mind a ledet, mind a 3 lábat megfelelően mozgatja. Próbáld ki, hogy a NYÁKból kivéve se mozognak a lábak? Jól állítottad be a panel típusát?
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #4197 üzenetére
STLink-el nem próbáltam, de ma nemigen érek rá, de kíváncsiságból majd azért megnézem. A legegyszerűbb - szerintem - ilyen esetben arduinon a megfelelő regisztereket (pl. amit fpeter javasolt) kiíratni
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Első kérdés:
Milyen RGB leddel akarsz világítani?
a. Amelyik szalagon színenként együtt tudod vezérelni a szalag összes azonos színű ledjét, (a szalag végén 4 kivezetés van)
b. vagy amelyiken ledenként külön-külön állítod a színeket (szalag végén 3 kivezetés, WS2812B)
Kell hozzá táp (12V) valamint a led és a táp közé valamai kapcsoló szerűség, amit az arduino vezérel.
Ha a b. verzió, akkor kell hozzá megfelelő program az arduinoba, és kell valami, amivel megmondod az arduinonak, hogy mit csináljon pl. halványúljon, színt váltson, stb.Az általad linkelt ATmega328 alapú lap előnye, hogy a "klasszikus" arduino, hátránya, hogy egy kissé öregecske.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Melyik típusú szalagról?
Célszerű elég izmos tápot választani.
Én szinte mindent az ebayről veszek, kivétel a 12V-os táp.
Az a józsefvárosi piac kínaijainál olcsóbban beszerezhető.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Ez a típus az elmúlt 2-3 hónapban itt a fórumon már többször terítékre került.
Van, aki BT-vel vezérli, van aki mobiltelefonról. Én az utóbbi híve vagyokAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
-
Janos250
őstag
Arduino + rossz DVD olvasó:
"How to Make Arduino Based Mini CNC Plotter Using DVD Drive"
http://www.instructables.com/id/How-to-Make-Arduino-Based-Mini-CNC-Plotter-Using-D/?ALLSTEPSAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4251 üzenetére
Egy ilyen verzió?
void valami(String idezet, int B)
{
lcd.print(F(idezet));
lcd.setCursor(0, 1);
lcd.write(byte(2));
lcd.setCursor(2, 1);
lcd.print(B);
}case 30:
valami("Max brightness:", Bmax);
break ;
case31:
valami("Min brightness:", Bmin);
break ;Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4251 üzenetére
"Egyébként ezt a mai világban nevetségesnek tartom, de bakker jól jön másfél KB így a rom végén"
Csak halkan kérdezem:
Nem kellene átállni ehelyett az öreg proci helyett valami korszerűbbre?
Mert ez a proci nem a "mai világ", hanem egy régebbi világ!
Ugyanilyen árért sokkal korszerűbbek is vannak!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Hú, ezek elég drágák :-(
Én ilyet használtam:
http://www.ebay.com/itm/Arduino-I2C-IIC-RTC-DS1307-AT24C32-Real-Time-Clock-Module-For-SMD-AVR-ARM-UNO-R3-/262136732796?hash=item3d08911c7c:g:3lYAAOSwX~dWps7C
Nem volt vele gond.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Nem teljesen jól gondolod.
Eredetileg saját rendszere volt, de mióta az arduinot portolták rá, azóta gyakorlatilag mindenki arduino rendszer alatt programozza. Az eredeti keretrendszer fejlesztésével le is álltak. ARM proci, célszerűen C++ alatt programozod, de részeket rakhatsz bele C-ben, vagy assemblyben is. Pl. kényelmesen előállítható vele hardver szinten az akár 10 Hz-es megszakítás is, amit Teasüti szeretne.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz krisztianAMG #4268 üzenetére
Ezt nevezik úgy, hogy H bridge. A H betű négy sarkára jön a táp, a vízszintes részre a motor. A csúcsok mellett van egy-egy (összesen négy) FET, amit kapcsolgatsz, így a motoron hol erre, hol arra folyik az áram. Négy relével is megoldható ugyanez.
Pl.:
http://www.ebay.com/itm/L9110S-H-bridge-Stepper-Motor-Dual-DC-motor-Driver-Controller-Board-for-Arduino-/262136733719?hash=item3d08912017:g:cAgAAOSwx-9W1Pro
vagy
http://www.ebay.com/itm/Stepper-Motor-Drive-Controller-Board-Module-L298N-Dual-H-Bridge-DC-For-Arduino-/201732551359?hash=item2ef83272bf:g:JKMAAOSwkEVXGHe6Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
C++ profik!
Régebben alkalmaztam egy módszert, hogy a fordítás során a fordító ne dumáljon a típus különbözőség miatt, hanem végezze amit mondok. Pl. egy pointer értékét simán be lehetett tenni egy egész változóba, stb.
"recompile"-ra emlékszem, de valószínűleg rosszul, mert sehol nem találom. Tudom, meg lehet oldani másként, de bosszant, hogy nem emlékszem rá. Tehát ezt a szót keresem, nem a típus megadásos típuskonverziót. Tudja valaki?Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
"Lézeres távolságmérés
A sugárzást visszaverő tetszőleges felület távolságát lehet mérni, nincs szükség külön
reflektáló felületre. A lézer-impulzus terjedési idejének meghatározásával működik.
Nagy távolságokat is lehet mérni kedvezőtlen, ipari körülmények között is. A mérési
idő rövid, ez alkalmassá teszi mozgó tárgyakon végzendő mérésekre is.
A módszer lényege, hogy egy fény impulzust, vagy egy szinuszosan modulált fényerejű
nyalábot bocsátunk ki, mely a környezet adott pontjáról visszaverődik és visszajut
az érzékelőbe. A távolsággal arányos mennyiséget az impulzus, vagy a szinuszosan
modulált jel meghatározott állapotának, fázisának terjedési ideje jelenti.
A fázis-modulációs módszer a kibocsátott és visszavert jel fázisának összehasonlításán
alapszik, és nem igényel nagyfelbontású idő mérést."http://nikportal.cickany.hu/mobil/lib/exe/fetch.php?media=ear_tetelek.pdf
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Az időt méred, persze, csak "másként".
A kimenő és a visszaverődő modulált ("rezegtetett") jelet egyenlő szintre hozás után analóg áramkörökkel kevered.
Az eredő ( majd szűrt) jel feszültsége függ attól, hogy mekkora a fáziskülönbsége a két jelnek, amit egyszerű ADC-vel mérsz.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Aliexpress tapasztalatok
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- TCL LCD és LED TV-k
- Samsung Galaxy Felhasználók OFF topicja
- EAFC 24
- Politika
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- OFF TOPIC 44 - Te mondd, hogy offtopic, a te hangod mélyebb!
- Diablo IV
- További aktív témák...
- lenovo DU9033S1 Onelink Pro Dock TÖBB DARAB Töltő nincs benne az árban
- Új Gyári Lenovo 65W Notebook adapter USB-C csatlakozóval
- iPhone 14 PRO - Arany - Gyönyörű
- iPhone 14 PRO MAX - 2026.10ig Garancia - Független
- Microsoft Surface Book 2in1 Érintős Szétszedhető Laptop Tablet 13,5" -60% i5-7300U 8/256 QHD+ Win 10
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen