Új hozzászólás Aktív témák

• #24 demagóg aktív tag

  Új Válasz 2013-10-01 14:23:02 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  demagóg

  aktív tag

  Csak pár szót fűznék néhány hozzászóláshoz, sok jó tipp lett leírva. Néhány hsz viszont láthatóan hosszabb gondolkodás nélkül született.

  -A felhasználás mellett lehet érv a szélesebb hőmérséklet tartomány ami az SSD esetében valamivel szűkebb.
  -További ok lehet a szélesebb magasság tartományban garantált működőképesség (pl. tengerszint alatt is).
  -A 800G (kikapcsolt állapotban) elérése hosszú fejlesztés eredménye, de nem lehetetlen. Ez az érték egy szabványosított mérési elrendezés eredménye (amelynek nem része a kátyúkon való áthajtás vagy a földhöz vágás pl.). A téves következtetések oka lehet az is, hogy a PH munkásai sem vették eddig a fáradtságot, hogy körbejárják ezt a témát, de írtak már le korábban olyat egy cikkben, hogy ha nekifutásból vágja földhöz a tárolót akkor sem éri el azt az értéket amit akkor ahhoz a cucchoz megadott a gyártó. Jeleztem az értelmezési problémát, de akkor sem volt érdemi reakció. De most itt minden tisztelt érdeklődőnek: A megadott shock érték (G) mellé mindig (!!!) tartozik egy paraméter általában milisecundumban, hogy az a gyorsulási érték mennyi ideig áll(-hat) fenn. Jelen esetben ez 1 msec (a 800G-hez, több érték párt is megadnak esetenként). Üzem közben ez az érték 300G (2ms). Továbbá megadják a mérés során alkalmazott gyorsulás lefutási formát is, ami jelen esetben (mint általában) mindössze (!) egy darab fél szinusz hullám. Ehhez a tárolóhoz is megadnak egy másik nagyon fontos paramétert, a vibráció maximális értékét (szintén az üzemi és a kikapcsolt állapothoz is). Ehhez is jól definiált mérési elrendezés tartozik. Ez lehet random vagy meghatározott frekvencia tartomány is. Na itt már a valós élethez közelebbi értékeket láthatunk, ami pl. esetünkben 3G max. (10-500 Hz tartományban, működés közben).

  Ha pontosan ismerjük a körülményeket, a pontos paramétereket ahova szánjuk az eszközt, akkor ezek a laboratóriumban mért értékek többnyire jól adaptálhatók a gyakorlati felhasználásra, de egy az egyben nem használhatóak az alkalmasság megitélésére.

  -Ez a tároló (mint mindegyik) tartalmaz akár több shock detektort. A detektálás pillanatában még van idő a fejszerelvényt kicsapni a parkoló rámpára és a mechanikára kritikus érték elérésekor a fej már nincs veszélyben sem a felületre, sem önmagára. Ez nem új dolog, már régóta alkalmazzák magát az elvet.

  Magáról az eszközről. Nehéz megállapítani, hogy ez most mennyire piacképes. Ipari, és/vagy mostoha körülmények között (tehát nem szerver vagy desktop alkalmazás) nem minden felhasználáskor egyértelmű az SSD előnye. Az SSD-re inkább jellemző, hogy gutaütésszerűen pusztul el úgy, hogy semmit sem lehet utólag levadászni róla. Hiába figyelik esetleg okos programok a kondíciót, a SMART értékeket. Egy HDD esetén többnyire hosszabb lefutású egy mechanikai elhalálozás és többnyire van idő a mentésre (vagy csupán a nem tervezett rendkívüli karbantartásra) a vég eljövetele elött. Aki már beleszaladt pofonba SSD miatt pl. egy gyártósor vezérlő rendszerében, az már inkább mérlegeli a tulajdonságokat és nem bízik vakon az SSD-ben.

Új hozzászólás Aktív témák