Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz hcl #230 üzenetére

    Ne vedd magadra, de ez sem mintapéldája a könnyen, egyszerűen és jól érthető hozzászólásoknak. Figyelmesen kellett elolvasnom ahhoz, hogy értsem, nem volt elég csak ránéznem a szövegre és máris ismerni a tartalmát anélkül, hogy szóról szóra végiggondolom.
    Bár igaz, én is túl hosszú és gyakran feleslegesen bonyolult hozzászólásokat írok (ráadásul OFF-ba :DDD), de nem nagyon szoktam helyesírást, vagy stilisztikát kritizálni. :B

    Lehet, hogy bennem van a hiba, de amíg megkapom a szükséges információt és még úgy is több rajta a hasznom, mint a megszerzésbe fektetett munka, addig nem zavar a tálalás (extrém szélsőséges eseteket leszámítva, de ott általában vélek okot látni rá, például feltételezem, hogy szegény ember jócskán az átlagtól butábbnak született és/vagy elbánt vele a "sors" ilyen téren, így nem csak lustaság és hanyagság, hogy sohasem tanult meg jobban írni/beszélni, kifejezni magát...).

    Illetve ez szerintem hozzáállás kérdése is a "magasabb rendű" oldalon (ahová a kritikusok helyezik magukat). Én nem arra használom a kognitív kapacitásom, hogy helyesírást ellenőrizzek, hanem arra, hogy kiszűrjem a zavarokat. Ha egy gépelési és helyesírási hibáktól hemzsegő szöveget nézek, akkor nekem képiesen kifejezve nem a hibák kezdenek el vörösen izzani és terelik el a figyelmem a lényegről, hanem a helyére táncol minden és a szerintem legvalószínűbb megoldást, úgymond, "rekonstruált változatot" látom. Szubjektív megítélésem szerint ez talán jobb, de nyilván mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya, illetve azt sem vitatom, hogy a hibás és zavaros tartalom a legrosszabb a három közül... De ezen talán megéri néha elgondolkodni a nyevtannáciknak, hogy a nyeltvtanliberalizmus sem a sátántól ered. :))

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz kromatika #194 üzenetére

    Na igen, ha túl sokat időzik az egy szem melósuk azzal, hogy belevakoljon egy új utasításkészletet a lapkába, akkor nem marad ideje egyenletesen felkenni a pasztát a kupak alá. :DDD

    A szorzó-szabad LGA-s CPU-knál talán lesarkazásgátló keret kéne kupak helyett, illetve a magasság pótlására vastagabb talp, ami egyben merevebbé is tenné...

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz Sebestyen01 #179 üzenetére

    Főleg ha Atlag gamerpistike nem fog ilyesmire gyanakodni, ha pl. havonta egyszer kifagy a Call of Duty [N]. De mint látod, szerencsére lezso6 (#181) kiszámolta neki előre pontosan a hiba valószínűségét, így nem is kell (biztos, hogy van neki legalább 3 ilyen CPU-ja és azóta folyamatosan teszteli őket, hogy minél pontosabb eredményt nyújthasson). :P

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz Geller72 #96 üzenetére

    Dual-BIOS nélkül is megoldható a BIOS recovery.

    A Phoenix BIOS-oknál egy időben pl. volt egy BootBlock nevű régió, amit alapbeállításokkal nem írt felül a Phoenix féle flash utility és pl. laptop-okon az FN+B, Win+B, FN+Esc ha hasonló billentyűket nyomva tartva tudtad rávenni a gépet, hogy ezt töltse be a normál BIOS helyett, mikor áramot kapott, és ez alkalmas volt egy lecsupaszított DOS futtatására (ami kijelzőt sem kezel, csak automatikusan lefuthat egy program), amiben le tudott futni a flash utility, újraírva a BB utáni régiót. Speciális kapcsolóval frissíthető volt maga a BootBlock is, célszerűen azután ha a normál BIOS frissített és tesztelten üzemképes volt. (Az már más kérdés, hogy sokszor úgy adta oda a gyártó a frissítő csomagot a felhasználónak, hogy benne volt ez a paraméter a mellékelt *.bat file-ban, tehát azonnal felülírta a BB-t is, tehát ki tudtad nyírni a lapot, ha pl. hibás volt a képfile, mert másik alaplaphoz tartozott...)

    Asztali gépeknél mellőzték a billentyűkombinációt, inkább ellenőrizte a BootBlock, hogy helyes-e a BIOS, és automatikusan kezdte keresni a "floppy meghajtót" a BIOS képfile-ért, ha nem.

    De tény, hogy léteznek alaplapok (nem is kevés), amin ez a mechanizmus ugyan jelen van, de valamiért nem működik (vagy egyáltalán nem azt csinálja, amit elvileg kéne neki, be sem lép a recovery módba, vagy csak annyira speciális floppy meghajtóval lenne hajlandó dolgozni, amit csak puszta véletlenségből találsz, szimpla FAT pendrive vagy akár random floppy meghajtó sem jó neki, vagy a flash utility-ből is speciálisan módosított verzió kéne, amit nem, vagy szintén csak véletlenül találsz meg neten és mindez a service manual-ban sincs kellően dokumentálva, stb).

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    A "nem lehet tökéletesen tesztelni" érv kapcsán azért kíváncsi lennék rá, hogy az Intel Linpack benchmark/teszt programmal (főleg azzal bináris verzióval, ami tőlük jön, az ő saját fordítójukkal és ahhoz tartozó beállításaikkal) előjön-e ez a probléma (és akkor lehet tovább nézegetni, hogy Intel helyett MS compiler-el ugyan ezt...).

    (#36) Geller_1972

    Ez így működik, ahogy szeretnéd. Le tudod tölteni a mikrokód frissítéseket és sok alaplap firmware-ét otthon is tudod szerkeszteni (nem hivatalosan, de gyakorlatilag kiszivárgott gyártói szoftvert találsz ehhez a neten, nem csak reverse-engineered tákolmányokat), többek közt a CPU mikrokódot is kicserélheted benne.

    Sőt, a CPU mikrokód futtatás közben is lecserélhető, a Linux kernel is tud ilyet (az jellemzően bootoláskor, minél hamarabb igyekszik ezt megtenni, de lehet később is) és talán a Windows is csinálja (még ha utóbbinak le is van szűkítve a mikrokód gyűjteménye a komoly hibákat hordozó példányokra és/vagy lasabban bővül/frissül).

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz Prof #138 üzenetére

    Ezt a consumer vagy prof. cuccokra érted?

    "Netezős"/irodai gépen nem is kérdés. Még az ingyenes Linux is tökéletes, de a várható életciklust is figyelembe véve a Windows és Office alapkiadások ára sem vészes mellé.

    Egy játékos PC esetén szerintem legfeljebb is egál, de inkább a hardware a drágább. Nagyon tág a spektrum abban is, hogy ki mennyit költ gépre és abban is, hogy játékra, a kettő közt nincs is közvetlen összefüggés (középkategóriás hardware-en is lehet igényed minden hónapban egy új játékra, de ahhoz is lehet high-end géped, hogy egy-két RPG és/vagy multiplay FPS játékot játssz egész évben).

    Specifikusabb munka esetén már fordulhat a kocka, de ott is tág a spektrum és érdekes kérdés, hogy hol húzod meg a határt a PC hardware és a kiegészítői közt, pl. ha egy esztergapadot vezérel egy PC, akkor is külön PC-nek tekinted, vagy egyben nézed a berendezés árát és hogy van-e egyáltalán ismert ára külön csak a szoftvernek, vagy csak a géppel együtt kapod a licens-et és ilyen formában legfeljebb upgrade-ek, avagy meghosszabbított támogatási idő kapcsán értelmezhetőek szoftver árak.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés