- Hoztunk 15+ kevésbé ismert Windows-tippet és -trükköt
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Videószerkesztés
- Zenelejátszó építése, a kiváló hangzásért
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- ZIDOO médialejátszók
- Raspberry Pi
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
Új hozzászólás Aktív témák
-
Reggie0
félisten
válasz
#06658560
#25
üzenetére
Elolvastuk, csak olyan nincs, hogy nulla impedanciaju vezetek. Esetleg nulla ellenallasu lehet, de a gyokjel alatti kepzetes reszek sosem lesznek nullak, mert a terbeli kialakitas miatt mindig lesz kapacitasa es induktivitasa. Meg a szupravezetoknek sem nulla az impedanciaja. Egy kivetelt tudok: a nulla hosszusagu vezetek. Csak annal meg nehez a terjedesrol beszelni, szoval nem tudom, hogy miert erdekes neked beszelni rola.
-
#06658560
törölt tag
De jó, hogy ketten is csak a kommentem felét olvastátok el, illetve az érdemi mondandót nem értelmeztétek!
A vezeték hossza és a jelek egymást követő impulzusa független egymástól! A vezeték hossza és a jel terjedési sebessége a késleltetést határozza meg. Attól, mert x sebességgel képes terjedni a jel, még elég random frekvencián terjedhet, az utóbbit a küldés és feldolgozás sebességének legkisebb közös többszöröse korlátolja. -
Reggie0
félisten
Igazabol elektromagneses mezo epul ki, azaz nem csak elektromos, hanem magneses ter is. Konkretan a sebessegtenyezo a relativ premabilitias es relativ permittivitas szorzat negyzetgyokenek a reciproka. Raadasul ez meg frekvenciafuggo is(lathato tartomanyban ez a toresmutato).
(#22) borg25: Igazabol a hullamhossz otode-hatoda a megengedett elcsuszas, mert meg a tranziensek lecsengeset is meg kell varni. Ha nagyon rafekszenek es minden szempontbol homogen terjedest meg tudnak oldani, akkor is max a fele, mert a lefuto es a felfuto elnek is helyen kell lennie. Igazabol pont emiatt terjedt el periferiainterfeszeknel a soros adatatvitel es az adatba kodolt orajel, mert igy a szomszedos vezetekek kozti jelelcsuszast, ami a parhuzamos interfeszek rakfeneje, egy csapassal kikusszobolik. Viszont erre processzornal nincs mindenhol lehetoseg. Ok, ki lehet szervezni kulon egysegbe a CRC/AES szamolo modult, esetleg FPU-t, de az olyan muveleteket nem, amelyeknek 1 orajel kesleltetesueknek kell lenniuk.
-
joysefke
veterán
válasz
#06658560
#21
üzenetére
A vezetékben sem tud fénysebességgel vagy gyorsabban terjedni a jel, függetlenül a vezeték ellenállásától/impedanciájától.
Legjobb (középiskolás) tudásom szerint az összes kábelen terjedő jel (elektromos impulzus) úgy terjed, hogy amikor feszültséget kapcsolsz a kábelre illetve bármilyen áramköri elemre, akkor a vezeték illetve az áramköri elem körül a kapcson lévő feszültség (potenciál-különbség) hatására kiépül egy elektromos mező, amely elektromos mező a benne található töltött mozgékony részecskéket is mozgatja.
A jel terjedési sebessége ennek megfelelően nem az elektromos részecskék mozgási sebessége lesz, hanem a vezeték illetve az áramköri elem körül kiépülő elektromos mező felépülési/változási sebessége. Az elektromos mező felépülési sebessége pedig egyenlő a vezetéket körbevevő anyagban az elektromágneses sugárzás terjedési sebességével. Ez mondjuk a fény sebességének olyan 70-99% a.
Tehát a processzorban a jelek terjedési sebessége is kevesebb (de maximum) mint a fénysebesség. Ez pedig azért lehet szűk keresztmetszet, mert a processzoron belül vannak olyan egységek amelyeknek egymáshoz képest szinkronban kell üzemelniük. Ezt egy órajelgenerátor jele biztosítja számukra amelynek ütemére dolgoznak. Ami nem lehet egyszerű, ha olyan hosszúak a vezetékek/egymástól való távolságok, hogy már az órajel generátor jele és enyhén más fázisban van a vezeték két végén.
-
borg25
senior tag
válasz
#06658560
#21
üzenetére
Ott ahol az információnak meg kell érkeznie a feldolgozáshoz.
Elértük azt a szintet, hogy a processzoron belül az egységes órajelszinkron fenntartás kihívást jelent.Nem vagyok elektromérnök, szóval más talán jobban hozzá tud szólni.
Végül is a jelenlegi futószalag modell is már részfeladatokat megoldó részegységekben gondolkodik. Elég csak a részegységen belül fenntartani a szinkront. De azért nem egyszerűA program is egy adat.
Ha úgy tekintjük, hogy a program adat és az adat információs jelként terjed az áramköri lapkán, ahol ha elér egy részegységet akkor az egy picit alakít az információn, akkor elég csak azt szavatolni, hogy az információ minden egyes bitjének az áthaladás alatt közel ugyanannyi időt/távot kelljen töltenie. Esetleg az út során vannak pontok, ahol az egyes bitek be tudják várni egymást.
De gondolj bele, itt már számíthat (?), hogy egy dword szorzás esetén az egyik szám 2. bitjének a végeredmény 31. bitjére is hatása lehet, szóval a jelnek oldalirányba is terjednie kell.
30GHz jel hullámhossza 1cm, szóval a feldolgozóláncban az egyes bitek feldolgozási hossza max ennyivel térhet el.
Aztán amihez nem értek, hogy a tranzisztoroknak is van egy nyitási/működési sebessége. Ezek a végrehajtás során összeadódhatnak. Aztán az is számíthat, hogy melyik bitnek mennyi tranzisztoron kell keresztül mennie, azokon mennyi időveszteséget szenved, ha ez a dwordon belül eltér, akkor megint csak máskor van a végponton az adat.
Ami gondolom a túlhajtásnál meg számíthat, hogy ezeknek a tranzisztoroknak a nyitási sebességen kívül a gyártási pontatlanságok miatt van egy tűrése is. Azaz nem tudnak két tranzisztort tökéletesen ugyanúgy legyártani, az egyes tranzisztorok nyitási sebessége CPU-n belül eltér. Nem sokkal. Lehet, hogy csak 20ps (tipp?) De ugye sok kicsi sokra megy, és ha a tranzisztor teljes működési ideje 333ps (3GHz esetén, akkor az az +/-20ps fájdalmas lehet, és egyszer csak elkezd nem megbízhatóan üzemelni, mert nincs időszinkron. -
borg25
senior tag
Több száz GHz nem valószínű, hogy valaha is lesz. Mindennek a fény az oka. Nyomorék nem hajlandó 3e8 m/s gyorsabban haladni. Ez azt jelenti, hogy 3GHz egyetlen üteme alatt ami ugye 1/(3e9) s megtesz 10cm-t.
Vegyél elő egy vonalzót és kezd el nézni, hogy milyen távolságok vannak a a CPU és a RAM közt.
Persze erre mondhatod, hogy és? A RAM tartalma ott van a Cacheben ami a CPU-n belül található egy 400-600mm2 területen, szóval mag átlója kb 2cm. Ez azt jelenti, hogy 15GHz órajel alatt, már a CPU-n belül is csak akkor ér oda a jel, ha nyílegyenesen kell mennie. Nem számolunk azzal, hogy kvantumszinten a szabályok picit mások, a 2cm alatt hányszor lassul a jele, mert a tranzisztornak is szüksége van egy kis időre míg kapcsol...
Szóval 30-100GHz eléréséhez szerintem egzotikus kvantum trükköket kéne alkalmazni, hogy le lehessen győzni a fénysebességet. pl kvantum-összefonódás. -
Qkackca
őstag
Akit érdekel kicsit mélyebben, igaz angolul van:
https://fuse.wikichip.org/news/1479/vlsi-2018-samsungs-2nd-gen-7nm-euv-goes-hvm/ -
mzso
veterán
Még akkor is tudnak bőrt lehúzni erről a szilícium rezsó technológiáról amikor már nincs is.
Adná az ég, hogy valaki piacra dobjon valami modernebb, gyorsabb processzor technológiát ennél a 60-as évekbelinél amit még mindig nyúznak.
Tök jó lenne valami több száz GHz-es grafén, vagy egyéb 2D anyagra épülő technológia. Ezek meg rohadhatnának meg ott ahol vannak, Intelestül TSMC-stül. -
-
menpee
aktív tag
Megszorzod néhány milliárd tranzisztorral chipenként a fingot és ott a hurrikán.
Továbbá a 130->90nm technológiai váltás 40nm-t csökkentett egy húzásra, a 2008-as 45nm és az idei 7 nm-es gyártástechnológiát összehasonlítva valószínűleg hasonló ugrást látnánk. Amikor van miből faragni, akkor könnyű a dolog, amikor nincs, akkor egyre nehezebb és drágább.
-
paprobert
őstag
#1
Jim Keller a júliusi Inteles interjújában kifejtette, hogy bár lehetséges időszakos lassulás, ő teljesen biztos hogy a következő évtizedekre is lesz 'technológiai roadmap'. Elmondta, hogy közel 30 éve dolgozik a szakmában, és már a 90-es években is a 'már csak 10 év van hátra' mantra ment.
A szembejövő problémák némileg változnak, és ha valami kikerülhetetlennek tűnik, akkor új filozófiával, új ötleteket bevetésével megy tovább az élet.
-
Így van
Kb reszeljük a fingot. Nagy kérdés, hogy tényelgesen tudnak-e bármit is javítani a fogyasztás/teljesítmény arányon, illetve a chipek gyártási költségén? Ez már messze nem a 130->90nm technológiai váltás, amivel pl megjelent az A64 x2, berobbantva a népet a többszálúság világába.
-
Az arányok számítanak.
De az EUV pl eleve egy olyan dolog már amit kevesen engedhetnek meg maguknak, nem véletlenül szált ki a Global Foundries.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ph Már 2020-ban megkezdik a 3 nm-es node-on a kísérleti gyártást.
- Facebook és Messenger
- iOS alkalmazások
- iPhone-t használók OFF topikja
- Elektromos cigaretta 🔞
- Lenry: Melléképületblog - 4. rész - Kocsibeálló
- PR-Telecom
- OpenWRT topic
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Hoztunk 15+ kevésbé ismert Windows-tippet és -trükköt
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- További aktív témák...
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T460P - i5-HQ I 12GB I 500GB SSD I 14" FHD I Cam I W10 I Gari!
- Eredeti Lenovo 230W töltők - 4X20Z83995
- Csere-Beszámítás! Számítógép játékra! R5 3600 / RX 570 8GB / 16GB DDR4 / 500GB SSD + 1TB HDD
- Keresünk dokkolókat
- AKCIÓ! MSI B365M i5 8600 16GB DDR4 512GB SSD RX 5700XT 8GB CM MASTERBOX Q300L Zalman 600W
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest