Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz #06658560 #21 üzenetére

    Ott ahol az információnak meg kell érkeznie a feldolgozáshoz.
    Elértük azt a szintet, hogy a processzoron belül az egységes órajelszinkron fenntartás kihívást jelent.

    Nem vagyok elektromérnök, szóval más talán jobban hozzá tud szólni.
    Végül is a jelenlegi futószalag modell is már részfeladatokat megoldó részegységekben gondolkodik. Elég csak a részegységen belül fenntartani a szinkront. De azért nem egyszerű

    A program is egy adat.
    Ha úgy tekintjük, hogy a program adat és az adat információs jelként terjed az áramköri lapkán, ahol ha elér egy részegységet akkor az egy picit alakít az információn, akkor elég csak azt szavatolni, hogy az információ minden egyes bitjének az áthaladás alatt közel ugyanannyi időt/távot kelljen töltenie. Esetleg az út során vannak pontok, ahol az egyes bitek be tudják várni egymást.
    De gondolj bele, itt már számíthat (?), hogy egy dword szorzás esetén az egyik szám 2. bitjének a végeredmény 31. bitjére is hatása lehet, szóval a jelnek oldalirányba is terjednie kell.
    30GHz jel hullámhossza 1cm, szóval a feldolgozóláncban az egyes bitek feldolgozási hossza max ennyivel térhet el.
    Aztán amihez nem értek, hogy a tranzisztoroknak is van egy nyitási/működési sebessége. Ezek a végrehajtás során összeadódhatnak. Aztán az is számíthat, hogy melyik bitnek mennyi tranzisztoron kell keresztül mennie, azokon mennyi időveszteséget szenved, ha ez a dwordon belül eltér, akkor megint csak máskor van a végponton az adat.
    Ami gondolom a túlhajtásnál meg számíthat, hogy ezeknek a tranzisztoroknak a nyitási sebességen kívül a gyártási pontatlanságok miatt van egy tűrése is. Azaz nem tudnak két tranzisztort tökéletesen ugyanúgy legyártani, az egyes tranzisztorok nyitási sebessége CPU-n belül eltér. Nem sokkal. Lehet, hogy csak 20ps (tipp?) De ugye sok kicsi sokra megy, és ha a tranzisztor teljes működési ideje 333ps (3GHz esetén, akkor az az +/-20ps fájdalmas lehet, és egyszer csak elkezd nem megbízhatóan üzemelni, mert nincs időszinkron.

  • joysefke

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz #06658560 #21 üzenetére

    A vezetékben sem tud fénysebességgel vagy gyorsabban terjedni a jel, függetlenül a vezeték ellenállásától/impedanciájától.

    Legjobb (középiskolás) tudásom szerint az összes kábelen terjedő jel (elektromos impulzus) úgy terjed, hogy amikor feszültséget kapcsolsz a kábelre illetve bármilyen áramköri elemre, akkor a vezeték illetve az áramköri elem körül a kapcson lévő feszültség (potenciál-különbség) hatására kiépül egy elektromos mező, amely elektromos mező a benne található töltött mozgékony részecskéket is mozgatja.

    A jel terjedési sebessége ennek megfelelően nem az elektromos részecskék mozgási sebessége lesz, hanem a vezeték illetve az áramköri elem körül kiépülő elektromos mező felépülési/változási sebessége. Az elektromos mező felépülési sebessége pedig egyenlő a vezetéket körbevevő anyagban az elektromágneses sugárzás terjedési sebességével. Ez mondjuk a fény sebességének olyan 70-99% a.

    Tehát a processzorban a jelek terjedési sebessége is kevesebb (de maximum) mint a fénysebesség. Ez pedig azért lehet szűk keresztmetszet, mert a processzoron belül vannak olyan egységek amelyeknek egymáshoz képest szinkronban kell üzemelniük. Ezt egy órajelgenerátor jele biztosítja számukra amelynek ütemére dolgoznak. Ami nem lehet egyszerű, ha olyan hosszúak a vezetékek/egymástól való távolságok, hogy már az órajel generátor jele és enyhén más fázisban van a vezeték két végén.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák