Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Nekomajin

    aktív tag

    válasz philoxenia #151 üzenetére

    Az algoritmikus szemlélet nagyjából megegyezik a problémamegoldó gondolkodással, csak az előbbit inkább az informatikában használják, az utóbbit meg inkább a természettudományokban. Egészen véletlenül biológia-informatika szakos tanár leszek, ezért elég jól látom az összefüggést. Sok ember számára az algoritmus szóról rögtön a programozás ugrik be, pedig algoritmusokkal van teli az életünk. Egészen olyan alapvető dolgoktól kezdve, mint egy szendvics elkészítése. Bár ezt te szerintem érted, szóval ez most nem is elsősorban neked szólt.

    A gondolkodási műveletekről már korábban írtam, de ebben a topicban már én magam se tudnám visszakeresni, szóval mégegyszer:
    Az emberi gondolkodás különböző elemi és összetett műveletekből áll. A teljesség igénye nélkül ilyen például az összehasonlítás, az elvonatkoztatás, a konkretizálás, az analógiás gondolkodás, az analízis, a szintézis, stb. Ezekből a lépésekből áll össze az a rendkívül bonyolult művelet, amit gondolkodásnak nevezünk.
    Az iskolában (a készségtárgyaktól most eltekintve) alapvetően háromféle területen fejlesztik a gyerekeket. A legkézenfekvőbb a ténybeli tudás (évszámok, nevek, helyek, képletek, tételek, stb) és az eszköztudás (írás, olvasás, számolás, idegen nyelv, számítógép használat, stb). De ott van egy harmadik, ami sokszor ezek mögött bújik meg, az pedig a gondolkodás fejlesztése. A memória fejlesztése (pl versek tanulása), az összefüggések felismerése, az induktív gondolkodás, a deduktív gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, stb.
    Ez az a terület, amit a kívülállók és a gyerekek sokszor nem vesznek észre, de a tanár tudja, mert megtanulta az egyetemen. A tanár tudja azt, hogy mi értelme van bemagoltatni a verset, mi értelme van megtanítani a párhuzamos szelők tételét, miért rendez egy feladatot táblázatba, ha felsorolással is lehetne, és úgy általában miért ad olyan feladatokat, amilyeneket ad.

    A Word meg MS témához csak annyit, hogy annak rengeteg különböző oka van, hogy miért Wordöt használnak az iskolákban. Ezeknek egy része a tanároktól teljesen független, külső tényező. Viszont a jó tanárok most se Wordöt tanítanak, hanem szövegszerkesztést. Ha van rá idő, akkor bemutatnak alternatív szofvereket is, de itt a hangsúly a "ha van rá idő" részen van.

  • bimbiri

    tag

    válasz philoxenia #151 üzenetére

    Továbbra is hangsúlyoznám, hogy más vonatkozik az általános iskolákra, a szakiskolákra, a szakközépiskolákra és más a gimnáziumokra! Nem lehet egy kalap alatt beszélni róla.
    Az általad említett Pistike szakiskolába jár, ha esztergályos vagy autószerelő lesz. Eleve csak 2 évig tanul informatikát, heti 1-2 órában. Kb 90 informatika órája volt az iskolában. Ebből a 90 órából Talán 20 óra jut a szövegszerkesztésre. Ennyi idő alatt nem lesz "wordvarázsló", Különböző szakmai órája 500-1000 között lesz.
    A táblázatkezelésre hasonló adatok vonatkoznak, talán még kevesebb órában.
    A programhasználatról, vesd össze (csak egy röpke pillantással) a piacon kapható szakkönyvek és tankönyvek összetételét! Alap és középiskolában tanítani tankönyv alapján szoktak, a piac szinte kizárólag csak MS könyveket tartalmaz. Részben ezért használnak MS szoftvereket. Ha lenne kellő mennyiségű, minőségű és választékú tankönyv más programokhoz, könnyebben elterjednének. A könyv írása és kiadása pénzbe kerül, amit az MS (részben vagy egészben, nyíltan vagy titokban) finanszíroz.

    Az algoritmikus szemléletről csak röviden, mert nem ragadnám el a szót a lelkes kollégától! Sokal jobban képben van a témában. Csak ezt a forrásanyagot osztanám meg. De itt is hozzáteszem, hogy nem mindegy milyen életkorban, milyen iskolaformában van szó róla!

Új hozzászólás Aktív témák