Új hozzászólás Aktív témák

• #67123 Ear001 addikt

  Új Válasz 2017-07-15 10:01:15 #67123

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ear001

  addikt

  Tegnap véletlenül kimentünk az úszó VB-re. Tényleg véletlenül, beesett pár last minute ingyen jegy, a gyereket meg érdekelte a "vizibalett". A helyszín ugye a városligeti tónak a fele a Vajdahunyad váránál.

  Beléptető kapuk, táskaátvilágítás, motozás, jó nagy sorok, hát ugye terrocselekmény elleni védelem kell, ezért van kinn a fél TEK az ijesztgetésen kívül semmire sem jó BTR-jeikkel meg ahány faszi annyiféle kézifegyverrel talpig feketében. Hát ez van.

  Beállunk az egyik sorba. Jön egy kedves segítő lány hogy fáradjunk át a másikhoz, az rövidebb. Milyen igaz, átfáradunk. Tényleg rövidebb, mert itt nem jut minden sávra táskaátvilágító röntgen, ezért a felénél csak szemrevételezéssel-rákérdezéssel dolgoznak. Itt például elhiszik, hogy jeges tea van a jeges teás palackban, nem kobozzák el rögötön. Más kérdés, hogy nincs figyelmeztetés a jegyen, hogy mit nem lehet bevinni, ez csak ott derül ki, megy is a szentségelés körülöttünk. Sebaj, kézi fémkeresővel végigcsipogtatnak minket, lányom ilyet még nem élt át, nagyon élvezi, szabad az út.

  Irány a jegyszedő, mutatjuk, hogy izé szektor. Ááá, akkor nekünk nem itt a helyünk, hanem menjünk ki és balra, hatvan méter után lesz a kapunk, ahol be kell mennünk, mondja a jegyszedő. Kiverekszünk a szembeforgalmon, közben azon tűnődünk, hogy a beléptető kapuknál, az átvizsgálás előtt ugyan miért nem lehet jelezni, hogy itt ugyan melyik szektorhoz lehet lejutni.

  Közben elsétálunk a hivatalos VB emléktárgyakat árusító bolt előtt. Be lehet menni, nézelődni, de vásárolni nem, mert azt majd csak szombattól. WTF?!

  Hatvan méterre persze semmi, jön a bokros rész, taposunk a bokrok között, mert itt már elfogyott a betonút. Bekanyarodunk a kapunál, mutatjuk mink van, kedvesen mondják, hogy nem-nem ez a médiás bejárat, amit mi keresünk, az még ötven méter.

  És tényleg. Megint sor, megint csomagátvilágítás. Kérdezzük, már rutinosan, ezzel a jeggyel, ebbe a szektorba jó helyen vagyunk? Mondják igen. Mondjuk, hogy izé, mi már átestünk az átvilágításon, nem siethetnénk, mert már megy a verseny? Nem. A terror elleni harc az első. Legyen. Most röntgeneznek, a tea veszélyes, ezért bevinni nem lehet, de ott hagyni sem ( a reptéren ilyen célra azért ott a szemetes). Annyiban maradunk, hogy megígérjük, hogy megisszuk. Tovább, mutatjuk a jegyet a jegyszedő lányoknak, hogy izé szektor, hova menjünk? Hát ide ne, mert ilyen szektor itt nincs. Talán menjünk ki, és balra hatvan méterre...

  Na itt lettem annyira felindult, hogy kisebb szervezőcsoport alakult. Nem hangoskodtam, a segítők valóban segíteni akartak, de ez a zéró kommunikáció a biztonságiak és a jegyszedők között, meg amúgy is az egész rettentő félkész jellege, az információ teljes hiánya azért erősen kivont a kedvességemből, meg a lányom már annyira akarta látni a "vizibalettet", mi meg már vagy húsz perce szüttyögtünk a porban. A végén egy szemmel láthatóan magasabb pozícióban lévő ember vett minket a szárnyai alá. Nála volt adóvevő, rózsaszín pólóban volt, és azt mondta, hogy ő itt egy igazgató féle. Felkísért minket a tribünre, azt mondta, hogy itt forduljunk jobbra, és ahol látjuk azt a hosztesz lányt, na az ott a mi szektorunk.

  Megköszöntük, odamentünk, mondjuk izé szektor, jó helyen járunk. Hát biztos nem, ez itt a VIP részleg, de előkapta a telefonját, amin megnézett egy térképet, ami alapján azt gondolta, hogy ott lejjebb, talán azok lesznek a mi helyeink. ( Az csak egy apróság, hogy mi is megpróbáltuk megnézni a hely szektor térképét, hogy mégis hol menjünk be, de ilyet nem találtunk a honlapon.) Talán azok voltak, mindenesetre olyan kevesen voltak még, hogy senkit sem zavartunk.

  Kifelé menet megtaláltuk azt a bejáratot, amin talán be kellett volna jönnünk, ami valóban a VIP-esekkel közös. Kicsit vicces, hogy igazi susnyataposás után lehet elérni, valamint pont a ligetvédők sátrai és paravánjai mellett visz el az út (no pasaran).

  Amúgy az ott dolgozók türelme, segítőkészsége előtt le a kalappal, ők is érezték, hogy egy félig kész szervezetlen kulimászba csöppentek, amit empátiával lehet a legjobban túlélni, de bakker, ez egy csilliárd forintért összerakott gigarendezvény. Néhányan mondtaák, hogy ez olyan magyaros, de ez nem igaz. Voltam én már jó pár komolyabb eseményen itthon, aminek a szervezése, lebonyolítása az első perctől kezdve hibátlan volt. Hát ez a vizes VB nem ilyen.

  

  

Új hozzászólás Aktív témák