- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
- A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
- A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- Gaming notebook topik
- OLED TV topic
- TCL LCD és LED TV-k
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Milyen egeret válasszak?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
Hirdetés
-
Egyre közelebb a Poco F6 startja
ma Újabb ár/érték csatát nyerhet a Xiaomi almárka.
-
VR játék lesz az Batman: Arkham Shadow (Meta Quest 3)
gp Egyelőre csak egy teaser trailert kaptunk a teljes leleplezésre a Summer Game Festen kerül sor.
-
Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
ph A szerverpiacra szánt Turin platform, illetve a mobil szintre nevező Strix Point érhető el a főbb partnerek számára.
Új hozzászólás Aktív témák
-
fsb1000
nagyúr
Tovább folytattam a kisérleteket... hátha valakit érdekelnek az eredmények:
K3 kisérlet.
Az elöző K2 beállítást megfordítva a meleg oldal vízhűtést kapott 2db radiátorral, a hűtőborda pedig 700ml vizet hűtött.
Előszőr 12V-ot kapott a peltier
Az eredmények sokkal biztatóbbak, mint K2 kisérletben.
A meleg oldal stabilizálható volt. 38°C-n, köszönhetően a nagy hőleadásra képes radiátoroknak.
Ekkor a peltier 12V / 13A táplálást kapott. Látszik hogy kisebb dT nagyobb áramot eredményezett és nagyobb hőszállítást is.
Ugyanis a 700ml vizet 20 perc alatt 11 fokkal hűtötte le. Ez 0,55 C/Min
Eközben a meleg oldal 10°C-t emelkedett.
Ha jól számolom, akkor a hasznos hőelvonás (viz lehűtése) átlagosan csak 26W volt, de ehhez jön még némi hőszívárgás amit csak becsülni lehet pár 10 Wattra
Qviz= c*m*dT=4.18*700*11= 32 KJ
32KJ/1200sec =26WEzt a teszthelyzetet is megismételtem 5V-tal. 5V / 5.8A táplálást kapott a 400W-os peltier
Igy is elég gyorsan lehűtötte a 700ml vizet a peltier: 20 perc 8,4 °C = 0,42 C/min
A meleg oldal 7,5°C-t emelkedett
Qviz= c*m*dT=4.18*700*8,4= 24,5 KJ
32KJ/1200sec =20WEzek a hőteljesítmény értékek messze elmaradnak a becsült és várt értéktől, vagy amit a calculátorral ki lehet számítani.
De ezt mértem.... -
fsb1000
nagyúr
Elkészült a hőcserélő, amelyben 2 peltier párhuzamosan dolgozik majd, de a beüzemelése elött tettem mégegy kisérletet. (K4)
2db azonos peltiert (400W) egymásra helyeztem - azaz sorba kötöttem - és igy végeztem el a 700ml víz lehűtését.
A 12V-os ág 11,5V-ra lecsökkent és a peltiereken 8,2A folyt át.
A melegebb peltier kapocs feszültsége 5,5V a hidegebbé pedig 6.0V volt.20 perc alat 12,1°C-vel hűtöte le a vizet a páros, amely 0,6 C/min átlagosan.
Eközben a melegoldal 17 fokot emelkedett, ami jelentősen több, mint a K3/12V-os kisérletben, de csak kicsivel több hőszállítást eredményezett
Qviz= c*m*dT=4.18*700*12,1= 35,4 KJ
32KJ/1200sec =29,5WII. kör hőfoka 46,3°C-nél állandósult, annak ellenére hogy a hűtési oldal percenként legalább 0,1 fokot csökkent.
1 óra elteltével a hideg és meleg oldal között kb. 38 fok volt a különbség, ez viszont több mint az 1peltier/12V = 28°C és az 1peltier/5V = 23°C értékei.
-
fsb1000
nagyúr
Ezt a kisérletet megismételtem 2 körös vízhűtéssel is 2db 6v-on (8A) hajtott peltierrel.
1.vizkör <--- Peltier_hideg / Peltier_meleg ---> 2.vizkörA hőcserélő egy nem túl jó hőellenállású öntött(!!) alutartály volt. Szigetelés nem volt.
Ennek ellenére igen jó eredmény született.A 4°C csökkenést 30 helyet 9 perc alatt érte el a rendszer
A kiegyenlítődés pedig 16°C hidegoldal ás 36°C melegoldali vízhőfokoknál állt be.
A 20°C ugyan nem nagy deltaT, de a peltierek 2 oldalán ennél nyilván nagyobb volt.Könkluzió:
C2D processzort (max. 100W) 15-16 fokos vizzel lehet igy hűteni.
A cél a 0 fok körüli vízhőfok lenne az 1.körben
Ehhez jöbb hőcserélő (rézblokk) és több peltier kéne. (újjabb 2db beszerzését tervezem)
-
fsb1000
nagyúr
Nagyon sok energiát, időt és pénzt öltem a réz hőcserélőre, aminek a lelke 4db 800grammos szerver CPU hűtő.
Sajnos a második ragasztás után is eresztett, bár mostmár nem szökőkút szerűen, hanem csak szívárgott.
Feltöltve, szerelvényezve több mint 5Kg a két tartály összsúllya és a feszülés-melegedés következtében az illesztések egy helyen megint nem zártak 100%-osan.
Egyszerüen nem üzembiztos a szerkezet, még ezen a kis nyomáson sem.
Ideiglenesen lemondtam róla és az alu öntvényes kis hőcserélőt alakalmaztam a továbbiakban.
Mielött elinditottam volna a próbaüzemet valós környezetben (mükődő gépben) tettem még egy kisérletet mert féltem, hogy idle-ben harmatpont alá viszi a vizhőfokot a 2db peltier,
ugyanis nem tudtam processzor környékét megfelelően szigetelni.K6/6V kisérlet abban különbözött K5/6V-töl, hogy a hidegoldalról levettem a 2db radiátort és a hőcserélő közvetlenül nyomta a CPU-blokkba a hűtött vizet.
A vizhőfok lassan csökkent (10perc alatt 8°C K5/V6-ban ez 4°C volt) de igy is 2x gyorsabban mint radikkal.
A vártnál lassabb hőfok csökkenés talán a sok veszteség miatt volt és hogy legalább 600-700ml vizzel töltöttem fel a hideg kört épp ezen okból.Ez a kisérlet azzal a tanulsággal járt, hogy terhelés (radi, vagy CPU) nélkül sincs gyors hőmérsékletváltozás és lesz időm kikapcsolni a peltiereket ha harmatpont alá menne a víz hőfoka.
Mivel ilyen nagy a rendszer "tehetetlensége" majd kipróbálom azt is, hogy terhelés alatt kikapcsolom a peltier hűtést.
M(eleg)=35°C H(ideg)=16°C nél lekapcsoltam a peltiereket, ekkor kezdőtőtt a kicsapódás a hőcserélőn ami pár fokkal biztos hidegebb mint a víz és a CPU blokk.
(körny. hőmérséklet 24,6°C ) -
fsb1000
nagyúr
Úgy gondolom, nagyrészt elértem a peltieres CPU hűtéssel kapcsolatos kitüzött céljaim.
Megtaláltam a megfelelő eszközöket és kikisérleteztem azokat a hűtési megoldásákot, amik kevés pénzből és "házilag" is megvalósíthatók, valamint biztonságosan és nem túl drágán üzemeltethetők.
Legoptimálisabbnak a 2 körös peltieres hűtést találtam, 2-4 peltierrel (Qcmax=234W)
A kisérletek során kiderült, hogy az 5 legfontosabb feltétel miként teljesíthető.1. Megfelelő teljesítményű hőszállítás CPU-ról (60-200W) [több nagyteljesítményű TEC]
2. A peltier másodlagos hőtermelésének csökkentése [több nagyteljesítményű TEC]
3. Megfelelő tápellátás biztosítása [több TEC 1/3-2/3 Umax-on üzemeltetése]
4. Melegoldal relatíven alacsony hőfokon tartása [vizhűtés nagy hőleadókkal]
5. Hidegoldal szigetelése, főleg CPU-nál - ez nem sikerült.
(Más alaplapot és blokkot kell választani, hogy legyen hely a szigetelő anyagnak)A hőcserélő elkészítése külön történet, gyártatni kell...... vagy házilag rézlemezből forrasztani.
De mint látható a kereskedelemben kapható IP65 alu dobozokkal is megoldható.
Rézből jobb lenne, de olyat nem találtam. Műanyag dobozok nem váltak be.
Másik alternatíva (drágább) 2db HDD vizhűtő blokk felhasználása. Ezeken található 50x100mm-nyi réz felület a 2 peltiernek.
Korábban azt hittem, hogy nem lesz elég a hőátbocsátási tényezője egy ilyen megoldásnak, de az alu öntvénynél csak jobb lehet.Az eredmények: [link]
Számadatok előhűtött folyadékkal:
(előhűtés kb. 10perc. terhelés után idle módban ennél lassabban hűl vissza a folyadék)
Alacsony hőfokon a CPU hőmérséklet mérése nem volt pontos, alacsonyabbat mért a kupakra, mint a hidegoldal vízhőfoka... ezt korrekcióztam1.
E6750/2.66Ghz Vcc=1,3V TEC = 2x6V Amb: 26°C
A hidegoldali víz körny.hőmérséklet alatt volt tartható
Az n-edik terhelési ciklusban sem ment feljebb a maghőfok 35°C-nél
Meleg oldal alacsony hőfokon maradt (tripla radi 3x12cm ventillátorral)
TEC hűtés megszakításával a CPU hőfok csak lassan emelkedett és folyamatos terhelésnél sem ment 42°C felé.Idle / Load
Hideg kör 16 / 20
Meleg kör 30 / 36 Léghűtéssel (TX2)
CPU kupak 17 / 24 24 / 41
CPU mag 23 / 35 32 / 502.
E6750/3.8Ghz Vcc=1,41V TEC = 2x6V Amb: 26°C
A hidegoldali víz körny.hőmérséklet alatt tartható.
Az 4-edik terhelési ciklusban a maghőfok 55°C-nél stabilizáódottIdle / Load
Hideg kör 16 / 22
Meleg kör 32 / 40 Léghűtéssel (TX2)
CPU kupak 17 / 34 24 / 41
CPU mag 23 / 48 32 / 503.
E6750/3.8Ghz Vcc=1,41V TEC = 2x12V Amb: 26°C
A hidegoldali víz körny.hőmérséklet alatt NEM volt tartható
Léghűtéshez képest nincs jelentős maghőfok nyereségIdle / Load
Hideg kör 17 / 28
Meleg kör 32 / 46 Léghűtéssel (TX2)
CPU kupak 18 / 36 29 / 52
CPU mag 24 / 50 38 / 68Az adatokból nem látszik, de a diagram jól mutatja, hogy a 2x12V TEC táplálás nem volt hatékony.
idle módban nem hült vissza a víz, vagy csak nagyon lassan.
A meleg oldal majdnem 46 fokig melegedett, már az első terhelésnél-
Folyamatos terhelésnél pedig 49 fokig, magával húzva a hidegoldalt is 28 fokig.Erre a problémára a megoldás már korábban is látható volt.
2db helyett 4db TEC alkalmazása 12V helyett 6V-on
és/vagy
nagyobb radiátorok alkalmazása a meleg oldalon[ Szerkesztve ]
-
fsb1000
nagyúr
Most nézem, hogy a léghűtési adatok rácsúsztak a többire...
Igy gondoltam:1.
...............Idle / Load
Hideg kör 16 / 20
Meleg kör 30 / 36
CPU kupak 17 / 24 ......Léghűtéssel (TX2): 24 / 41
CPU mag: 23 / 35 ........Léghűtéssel (TX2): 32 / 502.
...............Idle / Load
Hideg kör 16 / 22
Meleg kör 32 / 40
CPU kupak 17 / 34 ......Léghűtéssel (TX2): 29 / 52
CPU mag: 23 / 48 ........Léghűtéssel (TX2): 38 / 683.
...............Idle / Load
Hideg kör 17 / 28
Meleg kör 32 / 46
CPU kupak 18 / 36 ......Léghűtéssel (TX2): 29 / 52
CPU mag: 24 / 50 ........Léghűtéssel (TX2): 38 / 68[ Szerkesztve ]
-
#360
fsb1000
nagyúr
TESCO-Zsömle
#359
fsb1000
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#359
üzenetére
ÜDV!
Milyen az a szívott rendszer?
az F.BS ragasztónak elvileg tömítenie is kéne.
A végleges verzió kisebb lesz és valszegg full réz. -
#361
TESCO-Zsömle
félisten
fsb1000
#360
TESCO-Zsömle
félisten
Szia!
Az ugye tiszta sor, hogy a szivattyúnak van szívó és nyomó csonkja. Előbbi után tulnyomás (kompresszió), utóbbi elött pedig alacsonyabb nyomás (depresszió) uralkodik.
Mindkettő a kiegyenlítő-tartályig 'tart'. Ha a kiegyenlítő tartályt a nyomócsonk után kötöd, a rendszer szívott lessz, a szivattyú ugyanis a tartályban levő levegőt tudja csak nyomni, ami ezt sűrűség-novekedésével kompenzálja, és a rendszer szempontjából kioltja (pl: levegős hidraulikus rendszer). A szívócsonktól visszafele a tartályig szívott lessz a rendszer.Ha a tartályt a szívócsonk elé kötöd, ugyanez a helyzet, csak fordítva.
Így a tartály elhelyezésével tudod szabályozni, hogy szívott vagy nyomott legyen 1-1 szakasz. Én azt javaslom, hogy ez legyn a sorrend: Tartály->Hőcserélő (szivárgó aékatrész)->szivattyú->minden más. Prsze az, hogy az adott alkatrésznél szívott a rendszer, nem jelenti, hogy nem fog szivárogni, mivel a hajszálcsüvesség elve mindenhol él, viszont belső nyomás nem terheli majd.
Van vmi, amire figyelned kell, beépítésnél ill. feltöltésnél! A tartálynak (v feltöltési pontnak) kell a legmagasabban lenni! Nyomott tartálynál ugyanis nincs az az előny, hogy a pumpa kirántja a tartályból a vizet és 'erőből' feltölti a rendszert.
Sub-Dungeoneer lvl -57
-
#362
fsb1000
nagyúr
TESCO-Zsömle
#361
fsb1000
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#361
üzenetére
Üdv!
Van egy kis gond... az általam ismert PC-be szerelhető szivattyúk mind "ráfolyósak", azaz jelentősen kisebb a bemenetén a "szívóhatás", mint a kimenetén "túlnyomás".
A tartály azt biztosítja, hogy legyen mindig elegendő felvehető folyadék a szívattyú bemenetén.Ha tudsz, akkor légyszi javasolj egy olyan szivattyút ami nem ráfolyós.
De akkor is megmarad a probléma, hiszen ahol eddig a víz kiment a túlnyomás miatt, ott a levegő be fog menni, ha ugyanakkora lesz a nyomás különbség a környezet és a hőcserélő belseje között csak ellentétes a különbség. (kivéve ha az általad vázolt "szivot" rendszerben nincs nyomáskülönbség)Én azt tartanám helyes megoldásnak egy PC-be szerelhető folyadék hűtésnél, hogy egyáltalán ne legyen szivárgás.
De ha tudok szerezni "szivásra" is alkalmas szívattyút, akkor kipróbálom amit javasoltál.
-
#363
TESCO-Zsömle
félisten
fsb1000
#362
TESCO-Zsömle
félisten
Nos nem egészen. Először is a szívott oldalon nincs akkora nyomás-különbség, mint nyomott oldalon. Levegő semmiképpen sem léphet a rendszerben, mivel akkor vhol eresztenie kell a víznek. Amennyiben a rendszer zárt, és levegő szivárog befelé, akkor odabent nő a nyomás és egy idő után a belső nyomás egyensúlyba kerül a külsővel és akkor se be, se ki...
Ez persze fent áll elenkező esetben is, csak ott víz-veszteség lép fel és félő, hogy mire az egyensúly létrejön, vagy e minimum alá esik a vízszint, vagy vki újratölti a tartályt.
A legegyszerűbb mégis első körben venni egy tubus sziloplaszt-ot és azzal megkenni...
Pumpából meg Laing DDC-k.
Sub-Dungeoneer lvl -57
-
#364
Reset Elek
aktív tag
TESCO-Zsömle
#363
Reset Elek
aktív tag
válasz
TESCO-Zsömle
#363
üzenetére
Wáááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!
Gyerekek, ez a szivattyú-nyomattyú dolog nagggyon kemény!
DDDDDDDDDDDDe légyszíves ezt a csodás elméletet senki másnak ne áruljátok el!
Legyen az a Prohardver Peltieres topicjának kicsiny titka!
Hogy is van az, hogy a Laing DDC szívja a vizet?
Ha az enyém nyomja, akkor hibás?Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
#365
fsb1000
nagyúr
Reset Elek
#364
fsb1000
nagyúr
válasz
Reset Elek
#364
üzenetére
Hello Elek!
Látom neked is vannak "problémáid" ezzel az elmélettel.
(bár valóban léteznek szívott rendszerek, de nem hinném, hogy a nyomást_nem_tartó edények ellenszereként alkalmaznák)TESCO-Zsömle :
Én még várnám tőled azt a "PC" szivattyú tipust, amely nem ráfolyós.
Nekem is Laing DDC-m van és inkább nyomni szeret.[ Szerkesztve ]
-
#366
TESCO-Zsömle
félisten
TESCO-Zsömle
félisten
Minden szivattyú nyomni szeret, de szívni is tud.
Ez a dolog nem vagy-vagy alapon megy! Mindkettő jelen van a szivattyú(k)nál, ha akarod, ha nem! Zárt rendszeren belül pedig a tág-tartálynál vált a rendszer. (Vagyis ahol levegővel érintkezik a keringetett folyadék.Mutass egy olyan centrifugál-szivattyút, ami ha szívocsonktól nyomócsonkig fel van töltve vízzel, akkor nem rántja ki a lavorból a vizet!
Egyébként amit írtam az igaz. Lehet vele vitatkozni. Nekem ez a szakmám, úgyhogy tudom mikor nyomott és mikor szívott egy rendszer! Igaz, én fűtési rendszerek szintjén tanultam a dolgot, de az jóformán ugyanaz, csak nagyban.
Mindenesetre én meggyőzhető vagyok, tehát ha a "Wáááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!"-nál és a "
DDDDDDDDD"-nél elfogadhatóbb érvet írtok, akkor én azt hajlandó vagyok értelmezni.Az előző hsz-emben felvetett eset, és fsb-aggodalma a levegő-szívás a gyakorlatban azért nem lehtséges, mert nincs akkora szívóereje a szivattyúnak. Ezért általános szabály a rendszert nyomottra építeni!!
Eleket külön megkérném, hogy mellőzze a hülyének-néző(s) hsz-eket irányomban, mert attól le tudja dobmi az agyam az ékszíjjat! Különösképp, ha igaz, amit írtam.
Tesség mégegyzer elolvasni!
Az ugye tiszta sor, hogy a szivattyúnak van szívó és nyomó csonkja. Előbbi után tulnyomás (kompresszió), utóbbi elött pedig alacsonyabb nyomás (depresszió) uralkodik.
Mindkettő a kiegyenlítő-tartályig 'tart'. Ebből milyen úton tetszett kisilabizálni, hogy a szivattyú csak nyom, vagy csak szív??
Sub-Dungeoneer lvl -57
-
#367
fsb1000
nagyúr
TESCO-Zsömle
#363
fsb1000
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#363
üzenetére
TESCO-Zsömle:
Átgondoltam mégegyszer, amit írtál, és megértettem, hogy szivott rendszernél miért nincs szivárgás.
Kösz!Viszont a légtelenítéssel tuti gondjaim lenének, ezért inkább futok egy 3. kört nyomott rendszerrel, új ragasztással és szorító bilincsekkel.
Kiváncsi lettem, hogy a mega-rézlamellás-hőcserélőm, mennyivel lehet jobb, mint az alu-doboz-barkács. -
fsb1000
nagyúr
Kéne egy kis tanács!!!
Az 5. feltételt nem tudtam megoldani, azaz nem tudtam szigetelni a CPU-t.
Az alaplapon túl közel vannak a kondik, nincsenek sík vagy hengeres felületek.
A több rétegben méretre vágott szigetelő lap semmit nem ért..... mindig maradtak szabad felületek, mert nem csak a blokkot, de a procit tokot is kellet volna szigetelni.
A leszorító kar volt leginkább útban.Most azt tervezem, hogy valamilyen géllel telenyomom a cpu környékét.
De nem tudom milyen legyen....
Ne legyen nagyon folyós, ne okozzon "rövidzárat", ne kezdje ki az alkatrészeket, és késöbb eltávolítható legyen.
Talán valami puha gyurma szerű anayag kéne, ami nem vezeti az áramot. -
#369
TESCO-Zsömle
félisten
fsb1000
#367
TESCO-Zsömle
félisten
Akkor csak nem írtam hülyeséget, ha sikerült megérteni. 2 évig tanultam ezt, idén vizsgáztam belőle és itt az oklevél a polcon.
Elsőre én is az új ragasztás mellett tettem le a voksom.
Had említsem meg mégegyszer:
Szerintem ruházz be egy tubus szilikonra. Ragasztónak nem a legjobb, (és a csavarok miatt nincs is igazán szükség ezen képességére) de szigetelésnek első-rangú!
Mivel rugalmas anyag, még az is megjátszható, hogy felvitel (ragasztás) után nem húzod meg tljesen a csavarokat míg megköt, így picivel több anyag marad a szigetelendő felületek közt. Kötés után pedig meg lehet húzni a csavarokat. Nem hiszem, hogy ezek után ereszteni fog.Sub-Dungeoneer lvl -57
-
#370
TESCO-Zsömle
félisten
fsb1000
#368
TESCO-Zsömle
félisten
-
#371
fsb1000
nagyúr
TESCO-Zsömle
#370
fsb1000
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#370
üzenetére
hehe.. kösz, ez kemény...
Jó lenne olyan spray, de vajon milyen lehet?
Vagy az a fekete festék... csaknem bitumen!A vazelint már kilöttem, mert indítás elött vagy főleg leállás után a proc és az alaplapi tokozás könnyen felmehet 40°C főlé és akkor az egész szétfolyik.
-
#373
Reset Elek
aktív tag
TESCO-Zsömle
#366
Reset Elek
aktív tag
válasz
TESCO-Zsömle
#366
üzenetére
No, akkor először is szeretnék mindenkitől elnézést kérni, akit hülyének néztem, illetve aki úgy érezte, hogy hülyének néztem.
A célom nem ez volt.De inkább térjünk rá az érdemi részekre.
Azt mondtad, hogy a nyomott ág a szivattyútól a kiegyenlítő tartályig tart, a szívott pedig a tartálytól a szivattyúig.
Felmerül bennem két kérdés:
Mi van akkor, ha kettő vagy több kiegyenlítő tartályt építek be?
Mi van akkor, ha nem is építek be kiegyenlítő tartályt?
Érdekelne, hogy az elméleted milyen megoldásokkal szolgál a fenti két kérdésre.Viszont van nekem is egy elméletem, amit megvitathatnánk!
A szivattyú önmagában se nem szív se nem nyom, hanem nyomáskülönbséget állít elő, és ez hajtja a közeget. A nyomáskülönbség mindig olyan, hogy a szívócsonktól (nulla) a nyomócsonk (pozitív) felé mutat, tehát a szivattyú mindig növeli a közeg nyomását, azt csökkenteni, szívni nem tud. (Na jo, lebuktam. A szivattyú csak nyomni tud.) A rendszerben lévő elemek pedig kvázi felemésztik ezt a nyomáskülönbséget.
Alkalmazzunk villamos analógiát a könnyebb érthetőségért!
A szivattyú ez esetben egy feszültség-generátornak felel meg, a blokkok különböző értékű ellenállásoknak. A szívócsonk a nulla/föld, a nyomócsonk a pozitív pólus . A csövek, csatlakozók kb. a villamos vezetékeknek felelnek meg, így ezeket elhanyagoljuk most (amúgy nagyon is sokat számítanak!!!). Szóval az egyes elemek ellenállása határozza meg, hogy rajtuk mekkora feszültség esik, és a rendszer eredő ellenállása határozza meg a rajta átfolyó áramerősséget. Az analógiát visszafordítva a feszültség-különbség a nyomás különbségnek fele meg, a áramerősség pedig a térfogatáramnak. Így már látható, hogy a körben nem lesz soha a szívóncsonkon lévő nyomásnál kisebb nyomás illetve hogy a nyomócsonktól a szívócsonk felé haladva fokozatosan csökken a nyomás.
Aztán van még itt egy másik érdekes dolog, ez a statikus nyomás, a dinamikus nyomás és az össznyomás fogalma. A dinamikus nyomás a közeg áramlásával arányos, az össznyomása pedig az áramlásban a megállított folyadékrészecske nyomása (ezt kicsit nehéz értelmezni, de a Prandtl-cső kb. ezen az elven működik). A statikus nyomás az össznyomás és a dinamikus nyomás különbsége. Szivárogni akkor szokott a rendszer, ha a külső (csőfalon kívüli) nyomás és statikus nyomás nem egyenlő. A szivárgás iránya értelem szerűen a nyomáskülönbség irányával egyezik meg.
A szivattyú mindig a rendszer össznyomását növeli. Áramló közeg esetén pedig a dinamikus nyomás értékével csökkentve kapjuk a statikus nyomást.
Nos, szivárgásvizsgálat esetén a nyugvó közeg nyomásához hozzá kell adni a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, le kell belőle vonni az egyes blokkok nyomásveszteségét, le kell belőle vonni az áramlásból származó dinamikus nyomást és a kapott értéket kell összehasonlítani a külső nyomással. Tömítetlenség esetén ez adja meg a szivárgás irányát. A rendszer elején a statikus nyomás a külső nyomásnál nagyobb lesz, a rendszer vége felé, közel a nyomócsonkhoz pedig kicsi. Ez azért van, mert a sok blokk meg miegymás felemészti a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, s még ugye a dinamikus nyomást is le kell belőle vonni.
Ha a szívócsonk előtt a csőbe beleszúrsz egy vékony injekciós tűt, azon levegőt fog szívni a rendszer, (feltéve, hogy elég kicsi a rendszer magasságából származó hidrosztatikai nyomás....) ha a nyomócsonk után szúrod bele, ott víz fog jönni. Hogy a jelenség hol fordul meg, azt elsőre nehéz megmondani, de nagy-nagy tévedésben él az, ai biztos benne, hogy a kiegyenlítő-tartálynál.
Hidrosztatikai nyomás........Nem vesztegetnék rá szót, az itt jelenlévő magasan kvalifikált fórumtársak bizonyára tudják, mi a szerepe.S hogy mégis akkor miért szívja föl a vizet a lavórból?
Nem, nem szívja föl. A külső légnyomás nyomja fel a vizet.
De ennek is vannak feltételei...Ez a szivattyú-nyomattyú elmélet továbbra is baromság.
S legközelebb induljunk ki abból, hogy a fűtési rendszereknek semmi közük a számítógép-vízhűtésekhez. (Mint ahogy a macskatenyésztés és a gyereknevelés sem rokon tudományágak)[ Szerkesztve ]
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
#374
fsb1000
nagyúr
Reset Elek
#373
fsb1000
nagyúr
válasz
Reset Elek
#373
üzenetére
"S legközelebb induljunk ki abból, hogy a fűtési rendszereknek semmi közük a számítógép-vízhűtésekhez. "
Tényleg nagy bocs... de külön FIZIKA létezik a PC-s rendszerekre?
A többit még 2x átgondolom, mielött reagálnék. -
#375
TESCO-Zsömle
félisten
Reset Elek
#373
TESCO-Zsömle
félisten
válasz
Reset Elek
#373
üzenetére
No akkor lássuk csak!
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Mi van akkor, ha kettő vagy több kiegyenlítő tartályt építek be?
A szivattyú nyomócsonkjától az első tartályig nyomott lessz a rendszer, az utolsó tartály és a szívócsonk között szívott lessz a rendszer a többi tartály között pedig a víz hirdosztatikai nyomása mozgatja a folyadékot.
Mi van akkor, ha nem is építek be kiegyenlítő tartályt?
Ez esetben a hidrosztatikai nyomás-veszteségtől el kell tekinteni. Nem lessz se szívott se nyomott része a rendszernek, mivel a két erő együttesen győzik le a rendszerben fellépő ellenállásokat.
A szivattyú önmagában se nem szív se nem nyom, hanem nyomáskülönbséget állít elő, és ez hajtja a közeget. A nyomáskülönbség mindig olyan, hogy a szívócsonktól (nulla) a nyomócsonk (pozitív) felé mutat, tehát a szivattyú mindig növeli a közeg nyomását, azt csökkenteni, szívni nem tud.
A szivattyú valóban nyomás-különbséget hoz létre, ezt a nyomást pedig a barometrikus nyomáshoz, vagyis az uralkodó légnyomáshoz viszonyítjuk. A szívócsonkban uralkudó nyomás alacsonyabb, mint a barometrikus nyomás, ezért a vizre nehezedő levegőoszlop nyomása belenyomja a vizet a szivattyúba. A szivattyú nem a közeg nyomását növeli, hanem annak energiáját.
Na jo, lebuktam. A szivattyú csak nyomni tud.
Ez esetben légy szives konzultálj a nagyobb szivattyú-gyártókkal, hogy ne adják meg a szivattyúk szívó-magasságát (szívó-nyomás= szívó-magasság*9.81), mivel félrevezetik a hozzám hasonló tanult embereket...
Alkalmazzunk villamos analógiát a könnyebb érthetőségért!
A szivattyú ez esetben egy feszültség-generátornak felel meg, a blokkok különböző értékű ellenállásoknak. A szívócsonk a nulla/föld, a nyomócsonk a pozitív pólus . A csövek, csatlakozók kb. a villamos vezetékeknek felelnek meg, így ezeket elhanyagoljuk most (amúgy nagyon is sokat számítanak!!!). Szóval az egyes elemek ellenállása határozza meg, hogy rajtuk mekkora feszültség esik, és a rendszer eredő ellenállása határozza meg a rajta átfolyó áramerősséget. Az analógiát visszafordítva a feszültség-különbség a nyomás különbségnek fele meg, a áramerősség pedig a térfogatáramnak. Így már látható, hogy a körben nem lesz soha a szívóncsonkon lévő nyomásnál kisebb nyomás illetve hogy a nyomócsonktól a szívócsonk felé haladva fokozatosan csökken a nyomás.Villamosság nem a legjobb párhuzam.
Villamos analógia tekintetében a szívócsonk a negatív pólus, a nyomócsonk a pozitív pólus, a kiegyenlítő-tartály (avagy a pont, ahol a rendszer levegővel érintkezik) pedig a föld.
A körben valóban nem lessz a szívócsonkon mérhető nyomásnál alacsonyabb nyomás, ez azonban nem egyenlő a légköri nyomással.Aztán van még itt egy másik érdekes dolog, ez a statikus nyomás, a dinamikus nyomás és az össznyomás fogalma. A dinamikus nyomás a közeg áramlásával arányos, az össznyomása pedig az áramlásban a megállított folyadékrészecske nyomása (ezt kicsit nehéz értelmezni, de a Prandtl-cső kb. ezen az elven működik). A statikus nyomás az össznyomás és a dinamikus nyomás különbsége. Szivárogni akkor szokott a rendszer, ha a külső (csőfalon kívüli) nyomás és statikus nyomás nem egyenlő. A szivárgás iránya értelem szerűen a nyomáskülönbség irányával egyezik meg.
Amit leírtál, az többé-kevésbbé helyes. Anyit tennék hozzá, hogy a külső-belső statikus nyomás-különbségnek nagyobbnak kell lennie, mint a szivárgás 'helye' által kifejtett áramlási ellenállásnak.
A szivattyú mindig a rendszer össznyomását növeli. Áramló közeg esetén pedig a dinamikus nyomás értékével csökkentve kapjuk a statikus nyomást.
Nos, szivárgásvizsgálat esetén a nyugvó közeg nyomásához hozzá kell adni a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, le kell belőle vonni az egyes blokkok nyomásveszteségét, le kell belőle vonni az áramlásból származó dinamikus nyomást és a kapott értéket kell összehasonlítani a külső nyomással. Tömítetlenség esetén ez adja meg a szivárgás irányát. A rendszer elején a statikus nyomás a külső nyomásnál nagyobb lesz, a rendszer vége felé, közel a nyomócsonkhoz pedig kicsi. Ez azért van, mert a sok blokk meg miegymás felemészti a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, s még ugye a dinamikus nyomást is le kell belőle vonni.Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a blokkok és a cső ellenállása is dinamikus nyomás-veszteség formájában jelentkezik. Ezen nyomás-veszteségeket kivonva a rendszer össz-nyomásából a statikus nyomást kapjuk.
Ha a szívócsonk előtt a csőbe beleszúrsz egy vékony injekciós tűt, azon levegőt fog szívni a rendszer
Pedig én azt hidtem, a szivattyú nem tud szívni...
Akkor mi csináll ott negatív nyomást?? Hogy a jelenség hol fordul meg, azt elsőre nehéz megmondani, de nagy-nagy tévedésben él az, ai biztos benne, hogy a kiegyenlítő-tartálynál.
Dehogynem...
S hogy mégis akkor miért szívja föl a vizet a lavórból?
Nem, nem szívja föl. A külső légnyomás nyomja fel a vizet.
De ennek is vannak feltételei...LOL
Y-háború! Az, hogy vmi szív, vagy nyom, csak viszonyítás kérdése. Ez olyan, mintha vitatkoznál vkivel, hogy a torony felől felétek haladó autó most hozzátok közeledik, vagy a toronytól távolodik...Ez a szivattyú-nyomattyú elmélet továbbra is baromság.
Tessék elolvasni ezt a három könyvet:
Épületek Fűtő és Légtechnikai Berendezései
Épületek Vízellátása, Csatornázása
Épületgépészet GéptanaS legközelebb induljunk ki abból, hogy a fűtési rendszereknek semmi közük a számítógép-vízhűtésekhez.
Én nem tudom mi a különbség a kettő között.
Mind két esetben hőt kell "elvinni" ,,A"-pontból ,,B"-be, és mindkét esetben ugyanagok a fizikai szabályok érvényesek.De légy oly kedves sorold fel, mi különbség van a kettő között áramlás-technikai szempontból.
[ Szerkesztve ]
Sub-Dungeoneer lvl -57
-
#376
Reset Elek
aktív tag
TESCO-Zsömle
#375
Reset Elek
aktív tag
válasz
TESCO-Zsömle
#375
üzenetére
Hosszú lesz ez így.....
Mi van akkor, ha kettő vagy több kiegyenlítő tartályt építek be?
A szivattyú nyomócsonkjától az első tartályig nyomott lessz a rendszer, az utolsó tartály és a szívócsonk között szívott lessz a rendszer a többi tartály között pedig a víz hirdosztatikai nyomása mozgatja a folyadékot.Ehhez kapcsolódó kérdésem: Mi van akkor, ha a két kiegyenlítő tartály azonos magasságban helyezkedik el?
Akkor ugye a kettő közt a geometriai magasságkülönbség nulla, így hidrosztatikai nyomáskülönbség sincs. Ilyenkor ugye nincs nyomáskülönbség, ami mozgatná a folyadékot, a két pont közt állnia kéne a folyadéknak.
Hibás az elméleted....Mi van akkor, ha nem is építek be kiegyenlítő tartályt?
Ez esetben a hidrosztatikai nyomás-veszteségtől el kell tekinteni. Nem lessz se szívott se nyomott része a rendszernek, mivel a két erő együttesen győzik le a rendszerben fellépő ellenállásokat.Ha eltekintünk attól, hogy nincs olyan fizikai jelenség, hogy "hidrosztatikai nyomás-veszteség", azt kell hogy mondjam, egész közel kerültél a valósághoz!
De azért még lehetne finomítani a dolgon.... Pláne, hogy ha nem lesz se szívott se nyomott része a rendszernek, akkor milyen része lesz? Magad is beláthatod, hogy ellentmondásba kerültél önmagaddal.A szivattyú önmagában se nem szív se nem nyom, hanem nyomáskülönbséget állít elő, és ez hajtja a közeget. A nyomáskülönbség mindig olyan, hogy a szívócsonktól (nulla) a nyomócsonk (pozitív) felé mutat, tehát a szivattyú mindig növeli a közeg nyomását, azt csökkenteni, szívni nem tud.
A szivattyú valóban nyomás-különbséget hoz létre, ezt a nyomást pedig a barometrikus nyomáshoz, vagyis az uralkodó légnyomáshoz viszonyítjuk.Rossz válasz.
Nem a barometrikus nyomáshoz viszonítjuk, hanem a nyugvó közeg nyomásához.
A barometrikus nyomás meg ugye általában a környezeti (külső) nyomás.A szívócsonkban uralkudó nyomás alacsonyabb, mint a barometrikus nyomás, ezért a vizre nehezedő levegőoszlop nyomása belenyomja a vizet a szivattyúba.
Rossz válasz.
Gondoljunk csak bele, mi a helyzet egy teljesen zárt, 30 bar-on működő nyomottvizes hűtőkörben? Az egy 1 bar nyomású levegő nyomná bele a vizet a szivattyúba? Mikor még csak kapcsolatba sem kerülhet a bent keringő vízzel? NemáááááááááA szivattyú nem a közeg nyomását növeli, hanem annak energiáját.
Rossz válasz.
Helyesen így hangzik:
"A szivattyú a közeg nyomását, azaz annak energiáját növeli."
Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor a szivattyú a közeg munkavégző képességét növeli.
Ha ismerős az entalpia fogalma, azaz a gázok munkavégző képessége, akkor sejted, miről beszélek.
Hogy tisztázzuk a dolgot, a gáz összenergiája négy részből tevődik össze: belső energia (a hőmérsékletből), mozgási energia (a sebességéből), helyzeti energia (geometriai magasságkülönbségből), s végül a nyomásból származó energia.Na jo, lebuktam. A szivattyú csak nyomni tud.
Ez esetben légy szives konzultálj a nagyobb szivattyú-gyártókkal, hogy ne adják meg a szivattyúk szívó-magasságát (szívó-nyomás= szívó-magasság*9.81), mivel félrevezetik a hozzám hasonló tanult embereket...Inkább gondolkodj el, hogy miért minden szivattyúnál egy kb. 9m-es érték szerepel!
S gondolkodj el azon is, hogy ha ki akarod számolni, hogy pontosan mennyi ez a "szívó-nyomás", akkor a képletben miért csak a külső nyomás, a gravitációs térerősség, a közeg sűrűsége, a közeg áramlási sebessége, viszkozitása, s a csősúrlódási együttható szerepel!
(Segítek: azért, mert ehhez a mennyiséghez a szivattyúnak kvázi semmi köze.)
Áprópó szívó-nyomás!
Nem tudom, ki mondta neked ezt a marhaságot, a szó önmagában nyelvtanilag nonszensz, kibogozhatatlan fizikai tartalmáról ne is beszéljünk.
Amúgy ha nyomást szeretnél számítani folyadékoszlop magasságából, javaslom inkább a nyomás=magasság*9,81*1000 képletet. Az az 1000 az a vízsűrűsége, ugye...Alkalmazzunk villamos analógiát a könnyebb érthetőségért!
A szivattyú ez esetben egy feszültség-generátornak felel meg, a blokkok különböző értékű ellenállásoknak. A szívócsonk a nulla/föld, a nyomócsonk a pozitív pólus . A csövek, csatlakozók kb. a villamos vezetékeknek felelnek meg, így ezeket elhanyagoljuk most (amúgy nagyon is sokat számítanak!!!). Szóval az egyes elemek ellenállása határozza meg, hogy rajtuk mekkora feszültség esik, és a rendszer eredő ellenállása határozza meg a rajta átfolyó áramerősséget. Az analógiát visszafordítva a feszültség-különbség a nyomás különbségnek fele meg, a áramerősség pedig a térfogatáramnak. Így már látható, hogy a körben nem lesz soha a szívóncsonkon lévő nyomásnál kisebb nyomás illetve hogy a nyomócsonktól a szívócsonk felé haladva fokozatosan csökken a nyomás.
Villamosság nem a legjobb párhuzam.
Villamos analógia tekintetében a szívócsonk a negatív pólus, a nyomócsonk a pozitív pólus, a kiegyenlítő-tartály (avagy a pont, ahol a rendszer levegővel érintkezik) pedig a föld.
A körben valóban nem lessz a szívócsonkon mérhető nyomásnál alacsonyabb nyomás, ez azonban nem egyenlő a légköri nyomással.Aztán van még itt egy másik érdekes dolog, ez a statikus nyomás, a dinamikus nyomás és az össznyomás fogalma. A dinamikus nyomás a közeg áramlásával arányos, az össznyomása pedig az áramlásban a megállított folyadékrészecske nyomása (ezt kicsit nehéz értelmezni, de a Prandtl-cső kb. ezen az elven működik). A statikus nyomás az össznyomás és a dinamikus nyomás különbsége. Szivárogni akkor szokott a rendszer, ha a külső (csőfalon kívüli) nyomás és statikus nyomás nem egyenlő. A szivárgás iránya értelem szerűen a nyomáskülönbség irányával egyezik meg.
Amit leírtál, az többé-kevésbbé helyes. Anyit tennék hozzá, hogy a külső-belső statikus nyomás-különbségnek nagyobbnak kell lennie, mint a szivárgás 'helye' által kifejtett áramlási ellenállásnak.Amit leírtál, nagyjából helyes.
De ez a szivárgás helye által kifejtett áramlási ellenállás már megint valami kamuduma
A szivárgás helyén a folyadék sebessége gyakorlatilag nulla, így a szivárgás helye által kifejtett áramlási ellenállás is nulla. Így az általad említett tag gyakorlatilag nem létezik. Szivárogni akkor szokott a rendszer, ha a külső (csőfalon kívüli) nyomás és statikus nyomás nem egyenlő. A szivárgás iránya értelem szerűen a nyomáskülönbség irányával egyezik meg.A szivattyú mindig a rendszer össznyomását növeli. Áramló közeg esetén pedig a dinamikus nyomás értékével csökkentve kapjuk a statikus nyomást.
Nos, szivárgásvizsgálat esetén a nyugvó közeg nyomásához hozzá kell adni a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, le kell belőle vonni az egyes blokkok nyomásveszteségét, le kell belőle vonni az áramlásból származó dinamikus nyomást és a kapott értéket kell összehasonlítani a külső nyomással. Tömítetlenség esetén ez adja meg a szivárgás irányát. A rendszer elején a statikus nyomás a külső nyomásnál nagyobb lesz, a rendszer vége felé, közel a nyomócsonkhoz pedig kicsi. Ez azért van, mert a sok blokk meg miegymás felemészti a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbséget, s még ugye a dinamikus nyomást is le kell belőle vonni.
Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a blokkok és a cső ellenállása is dinamikus nyomás-veszteség formájában jelentkezik. Ezen nyomás-veszteségeket kivonva a rendszer össz-nyomásából a statikus nyomást kapjuk.Nincs olyan fizikai fogalom, hogy dinamikus nyomásveszteség. Van dinamikus nyomás és van nyomásveszteség. A kettőt nem szabad kavarni. A blokkok és a csövek ellenállás pedig épp a közeg statikus nyomását csökkentik. (Valójában az össznyomást csökkentik, de mivel a dinamikus nyomás adott sebességnél állandó, ezért ez a statikus nyomás csökkenésében fog jelentkezni.)
Ha a szívócsonk előtt a csőbe beleszúrsz egy vékony injekciós tűt, azon levegőt fog szívni a rendszer
Pedig én azt hidtem, a szivattyú nem tud szívni... Akkor mi csináll ott negatív nyomást?? Ismerős a Bánki-Csonka féle porlasztó?
Azért elmagyarázom, biztos ami biztos.
Ott egy csőben nagy sebességgel levegő áramlik. A cső közepébe, ahol a legnagyobb az áramlási sebesség, az áramlásra merőlegesen egy vékony tűt teszünk, úgy, hogy a tű másik vége a csövön kívülre kerül. A csövön kívül és belül is kb ugyanakkora a közeg összenyomása. De amíg a csövön kívül ez teljes mértékben a köeg statikus nyomása, addig a csövön belül az össznyomásból le kell vonni az áramló közeg dinamikus nyomását. A két statikus nyomás különbsége adja a hajtóerőt, ami a benzin szívócsőbe jutásáért felelős.Hogy a jelenség hol fordul meg, azt elsőre nehéz megmondani, de nagy-nagy tévedésben él az, ai biztos benne, hogy a kiegyenlítő-tartálynál.
Dehogynem...Ha tudod, akkor légyszíves valami képlettel támaszd alá az elméleted.
S hogy mégis akkor miért szívja föl a vizet a lavórból?
Nem, nem szívja föl. A külső légnyomás nyomja fel a vizet.
De ennek is vannak feltételei...
LOL Y-háború! Az, hogy vmi szív, vagy nyom, csak viszonyítás kérdése. Ez olyan, mintha vitatkoznál vkivel, hogy a torony felől felétek haladó autó most hozzátok közeledik, vagy a toronytól távolodik...Te nem vagy tisztában alapvető fizikai fogalmakkal, viszonyítási rendszerekkel, relatív mennyiségekkel.
Ez a szivattyú-nyomattyú elmélet továbbra is baromság.Tessék elolvasni ezt a három könyvet:
Épületek Fűtő és Légtechnikai Berendezései
Épületek Vízellátása, Csatornázása
Épületgépészet GéptanaSzívesen elolvasom, de attól félek, csak mint kortárs irodalmi alkotást tudnám értékelni őket.
Ellenben had ajánljak figyelmedbe két remek szakkönyvet:Dr. Lajos Tamás: Az Áramlástan Alapjai
Dr. Füzy Olivér: Áramlástani GépekHa ezeket átolvastad, a bennük foglaltakat megtanultad, akkor visszatérünk a modern épületgéészet remekeihez
S legközelebb induljunk ki abból, hogy a fűtési rendszereknek semmi közük a számítógép-vízhűtésekhez.
Én nem tudom mi a különbség a kettő között. Mind két esetben hőt kell "elvinni" ,,A"-pontból ,,B"-be, és mindkét esetben ugyanagok a fizikai szabályok érvényesek.
De légy oly kedves sorold fel, mi különbség van a kettő között áramlás-technikai szempontból.Alapvetően ugyan azokra a fizikai törvényekre épülnek. A különbség inkább a velük foglalkozó emberekben van. Ha egy fűtésszerelőnek, pl. neked azt mondanám, hogy integrálj zárt áramvonalon, asszem kicsit ledermednél, aztán bőszen lapozgatnád a könyveid. Ha azt mondanám, számítsd ki a Borda-Carnot átmenetből adódó nyomásveszteséget egy festo push-in csatlakozónál, szerintem sokáig kéne várnom az eredményre. Szóval a fizikai alapjuk ugyan az. Mint ahogy a távközlési fejlesztőmérnök és az egyszeri mezei mobiltelefonáló is alapvetően ugyan azzal foglalkozik
Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...
-
#377
TESCO-Zsömle
félisten
Reset Elek
#376
TESCO-Zsömle
félisten
válasz
Reset Elek
#376
üzenetére
Asszem én fáradt vagyok ezekhez így 10óra meló után.
Elismerem, hogy mindenben igazad van, 'nyertél'.
Engem arra (is) tanítottak, hogy mikor szívott, mikor nyomott egy rendszer, és ha szar az egész, akkor sajnálom, de nem tudok mint kezdeni vele...
Fizika terén szintén egyszerüsítettek, csak azt vettük, ami a szakmához szükséges.Molier-féle H(i)-X diagram, folytási-görbék, stb.
[ Szerkesztve ]
Sub-Dungeoneer lvl -57
-
fsb1000
nagyúr
Visszatérnék kicsit a peltier elmélethez és peltieres hűtés számításokhoz.
Általánosan elterjedt nézet hogy a peltieres hűtési rendszerek "hatásfoka" illetve jóságfoka - COP - igen alacsony.
COP = Qc / Pe, ahol Qc a hideg oldalról elszállított hőteljesítmény és a betáplált elektremos teljesítmény hányadosa.Ez általában igy is van, a következő ábráról leolvasható
A COP ábra lehet a tervezés első lépése, ha kindulási értékként ismerjük az elvárt hőmérséklet különbséget a peltier meleg és hideg oldala között, valamint a jóságifokra való feltételt.
A meleg oldalról Qh = Qc + Pe hőteljesítményt kell "elszállítani"
Qc=Qmax-nál a dT = 0, és dTmax-nál a Qc=0.
dT a meleg és a hideg oldal közötti különbség dT= Th-Tc -
fsb1000
nagyúr
Szerintem ez a "klasszikus" tervezési mód kevéssé használható PC-s rendszerekben, ahol a peltier tápellátását legpraktikusabb a PC táppal megoldani.
Itt pedig csak fix feszültségekkel lehet számolni, azaz a Pe nem szabályozható folyamatosan.De a COP ábra elemzése sokat segíthet. Látszik, hogy az COP=1 feltétel csak kis dT-kel érhető el.
A nagy dT-k pedig csak nagy Pe-vel, azaz nagy elektromos teljesítmény befektetésével és rossz COP értékkel érhetők el.A TEC-Calculatorhoz "jár" egy érdekes ábra is ami jobban értelmezhetővé teszi a COP ábrát is, illetve az egész peltier problémát.
Itt már a peltier kapocs feszültségének arányában van ábrázolva a Qc és Pe
Az ábrára berajzoltam a PC-kben használható feszültségeket (12V, 6V, 5V, 4V, 3V) és a dT görbét is.
LILA - Pe : elektromos teljesítmény adott feszültségen
SÁRGA - Qcmax : Az adott feszültséghez tartozó max hűtőteljesítmény
PIROS - Qh : A meleg oldal hőteljesítménye
FEKETE - dT[Qc=Pe] : hőmérséklet különbség adott feszültségen, ha COP=1A SÁRGA és LILA vonal között van az a (CYAN) terület, ahol COP>1, tehát lehetséges normál üzemmódban is 1-nél nagyobb jósági fokot elérni.
A LILA vonalnál COP=1, alatta COP<1.
Sajnos a dT csökken (FEKETE vonal alatti terület) ahogy a COP növekszik.Összegezve:
Ha COP=1-et célzunk meg, akkor a dT elérhető maximuma Umax 40%-nál van, ami a TEC 12726 esetén (Umax=15,2) kb. 6V és dT= 33°C
A dT görbe elég lapos igy U=4V-val is elérhető még 30°C hömérsékletkülönbségEredmény:
3-6V tartományban 30-80W-ot tudunk elszállítani a hidegoldalról 30°C dT-vel
Ebből adódik hogy akár 1 db TEC-12726-val is lehetne 65W-os CPU-t hűteni. (6V-val)
Tuningolt C2D CPU-hoz (~130W) 2-4 db peltier szükséges ebből a tipusbólMivel a COP-ot 1-nek választottuk, a meleg oldalon a CPU teljesítmény kétszerese jelenik meg LOAD-nál.
Idle-ben (Qc=5-10W) a fix kapocsfeszültség miatt a Pe nem csökken, igy a dT megnövekszik 5-15°C-vel, és Qh közel azonos lesz Pe-vel.Példa #1:
2 db TEC 12726
U=6V
Th=45°C (vizzel hűtve)
Tuningolt C2D Qc=130W
Pe=Pe1+Pe2=2x57=104W
COP= 130/104 = 1.25
dT= 30°CCOP nagyobb lett mint 1, ezért feszt növelni kéne (>>Pe), de nem áll rendelkezésre csak 6V és 12V. 12V-nál a COP leesne 0,3-ra, de a dT elérné az igen magas 50°C-t
Ez igen jó eredmény de Qh is megnövekedne (570W-ra) és kétséges hogy akár vízhűtéssel is lehet tartani a Th=45°C-t. Valószinüleg a meleg oldalt hűtő víz erősen melegedne, vele együtt a Th is növekedne. Magasabb Th-nál kisebb a dT, tovább romlik a COP, stb, stb....
Összeségében azonos, vagy akár magasabb Tc várható ugyanazzal a hőcserélő rendszerrel.Ha dT akarjuk növelni, akkor a peltierek számának növelése inkább járható út.
Ez költségesebb a peltier magas ára és hűtendő felület növekménye miatt.
De ha nincs folyamatosan szabályozható táp, akkor nem lehet megkeresni az ideális feszültséget.Példa #2:
4 db TEC 12726
U=5V
Th=45°C (vizzel hűtve)
Tuningolt C2D Qc=130W
Pe = Pe1+Pe2+Pe3+Pe4=4x32=128W
COP = 130/128 = ~1.0
dT = 32°CA COP közelített 1-hez, de a dT számottevően nem csökkent. Növelni kell a feszültséget
Példa #3:
4 db TEC 12726
U=5V
Th=45°C (vizzel hűtve)
Tuningolt C2D Qc=130W
Pe = Pe1+Pe2+Pe3+Pe4=4x50=200W (lecsökkent a peltierenkénti e.teljesítmény!!)
COP = 130/200 = ~0,65
dT = 40°CTehát 2db helyett 4db peltierrel 10°C-t nyertünk a hideg oldalon, a miközben lecsökkent 0,65re a COP, de a Qh "csak" 330W.
Azért "csak" mert a kapocsfesz 12V-ra növeléssel 2db peltiernél 10 fokkal több érhető el, de ott a COP a fele volt a Qh meg majdnem duplája (570W), ami már elég kezelhetetlen átlagos radiátorokkal.[ Szerkesztve ]
-
fsb1000
nagyúr
A következő ábrán COP= 0,5 a megcélzott jóságfok.
LILA - Pe : elektromos teljesítmény adott feszültségen
LILA ("pöttyös") - Qc : A hűtőteljesítmény ha Pe 50%-a
SÁRGA - Qcmax : Az adott feszültséghez tartozó max hűtőteljesítmény
PIROS - Qh : A meleg oldal hőteljesítménye
FEKETE - dT[Qc=Pe] : hőmérséklet különbség adott feszültségen, ha COP=1Az alacsony 0.5-ös COP-nál a dT elég nagy tartományban [6V-majdnem12V] 40°C felett van, és dT>30°C [4V-12V] kapocsfeszültségeknél.
A dTmax kitolódott Umax 60%-ra.
A klasszikus peltieres rendszerek ennél gyengébb COP-val dolgoznak (és magasabb dT-vel), de PC hűtésnél jelentős mennyiségű hőt kell szállítani, ezért szerintem, 0.5 alá nem nagyon érdemes menni.
Ebből következően a dT sem lesz magas.
Véleményem szerint a 2 körös H2C rendszereknél (Tkörny>=24°C) szinte lehetetlen 0°C alá vinni a hideg oldal vízhőmérsékletét terhelés alatt.
Idle-ben talán -5°C érhető el.....COP=0,5 eredménye:
3-6V tartományban 15-40W-ot tudunk elszállítani a hidegoldalról 30°C dT-vel peltierenként. 12V táplálással pedig 150W-otEbből adódik hogy akár 1 db TEC-12726-val is lehetne 130W-os tuningolt CPU-t hűteni. (12V-val)
3-6V-on biztos több peltier kell még a nem tuningolt C2D-hez is (65W)
Mivel a COP-ot 0,5-nek választottuk, a meleg oldalon a CPU teljesítmény háromszorosa jelenik meg LOAD-nál.Példa #1:
1 db TEC 12726
U=12V
Th=45°C (vizzel hűtve)
Tuningolt C2D Qc=130W
Pe=240W
COP= 130/240 = 0.54
dT= 34°CPélda #1: ha volna 9V-os tápunk....
2 db TEC 12726
U=9V
Th=45°C (vizzel hűtve)
Tuningolt C2D Qc=130W
Pe=Pe1+Pe2= 130W+130W=260W
COP= 130/240 = 0.5
dT= 45°C (!!!!!!!! 45°C 9V x 29A !!!!!)Itt is 10°C nyereség a hidegoldalon, miközben a Qh=360W egy közepes tripla radival is eldiszcipálható nem túl magas vízhőfokkal (nem nagy dTrad-val)
Ezeket a számítási eredményeket nagyjából igazolták a korábbi kisérletek is, ahol valós kürölmények között jelentős hőveszteség lépehetett fel és a kapocs feszültség is estek akár 5-10%-ot terheléskor és a hőcserélők valós hőellenállással dolgoztak.
Minden kisérlet és számolgatás végkövetkeztetése az, hogy több peltiert kell alkalmazni 40% körüli kapocsfeszültséggel.
Nem véletlenül a gyári H2C megoldásokban és a "működő" barkács H2C-kben is több peltier elem található:[ Szerkesztve ]
-
wnix
senior tag
Csak egy kis ötlet-féleség:
A nagyobb dT érdekében talán egy peltierrel lehetne "hűteni" a másikat (egymásra rakva, és nem egymás mellé, úgymond emeletes peltier használattal)
pl: alsó "emelet": 1db peltier (pl dT=10C)
második "emelet" 2db peltier (pl dT=10C)
harmadik "emelet" 4db peltier (pl dT=10C)Az eredő dT a legalsó "emelet" hideg és a legfelső "emelet" meleg oldala közötti különbség (példámban dT=30C)
Talán már írtam, nem az a gond, hogy hogyan vigyem le a hideg oldali hőmérsékletet mínusz fokokba, hanem az, hogy hogyan szigeteljem.... (pl egy dobozban, amiben - majdnem - vácuum van, és 0% páratartalom - de ez csak elmélet, a gyakorlat az ami "nedvesedik")
Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)
-
#384
wnix
senior tag
Reset Elek
#376
wnix
senior tag
válasz
Reset Elek
#376
üzenetére
Mi van akkor, ha a két kiegyenlítő tartály azonos magasságban helyezkedik el?
Gondolatébresztőnek egy viszontkérdés: A tartályokban azonos mennyiségű folyadék van, azonos nyomáson ?Csak azért kérdem, mert a porlaszónál leírtad, hogy "A két statikus nyomás különbsége adja a hajtóerőt, ami a benzin szívócsőbe jutásáért felelős.", tehát a közegnek (mozgási) energiája is van, viszont a szivattyúnál épp ezt az energiát próbálod "eltemetni".
A statikus nyomás (amelynek a képletét leírtad - vízzel) nem ugyanaz mint a mozgási energiából eredő nyomás (itt pl szükséges a sebesség ismerete is).
Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)
-
fsb1000
nagyúr
wnix:
ez is lehet jó megoldás a dT növelésére, "multui-stage" technikának hívják és gyártanak ilyen peltiereket.
[link]
Két emeletessel végeztem kisérletet ( összeraktam 2db 12726-ot és különböző kapocsfeszt kaptak) de úgy tapasztaltam a dT növekménynél nagyobb lett a hőteher növekedés.
A gyári adatoknál is látszik hogy a 2emeletes 30-40%, mig a 3emeletes max 80-90%-val emelte meg a dTmax-ot, és mivel a "piramis" teteje kicsi a Qcmax sem lehet túl nagy.De szerintem érdemes lehet vele kisérletezni, csak nagyon drága egyedi darabokból összerakni.
A piramis felépítés helyett és 2x2-re raknék 2x2-öt (hogy azonos felülettel csatlakozzanak) és az alsó 5V-n a felső meg 6V vagy méginkább 9V (ha lenne 9V...).Lehet hogy olcsóbban kijönne egy 3 körös rendszer, ahol a 3. kör a 2.kört csak körny. hőmérsékletre hűtené, mivel a 2. körben bennmaradna a radi.
Igy a melegoldal 25-27°C az 1. körben és levihető 0°C alá a hideg oldal.
Persze ehhez is 6-8 peltier kell, viszont fele annyi hőt termelnének, mint multi-stage módban.
ki kéne kisérletezni...Viszont a Kyrotherm már megcsinálta azt az eszközt amit én szeretnék "legyártani":
[link]
Q_Operating = 400W
Q_max = 600W
Pe_max= 24V * 24,5A = 588WCOP = 1,02 !!!! legalábbis max. terhelésen.
Ára: 26.800 rubel = 170.000 Ft.
[ Szerkesztve ]
-
wnix
senior tag
A "multi-stage" elemek többnyire túl alacsony teljesítményűek. Ezeket viszont lehet nővelni nagy teljesítményű peltierek "házi-barkács" összeépítésével. Nem ok nélkül írogattam arról, hogy 3-4V-on használva egy 437W-os (Hőátviteli teljesítményű) peltier COP-ja messze 1 felett van. A dT ugyan alacsony, de emeletesen megépítve nagyon alacsony hőmérsékletre lehet vele "hűteni". Volt alkalmam "harmatpont"-mérő készülékekkel találkozni, ahol az a lényeg, hogy nagyon alacsony hőmérsékletű felületen mutassák ki, a nagyon alacsony páratartalmú gázok "nedvességét". A felületet ilyenkor peltierekkel hűtik -100C fok környékére, és a gáz nagy sebességgel áramoltatják előtte. Így a gázban lévő nedvesség (a molekulák) viszonylag hamar összegyűlnek a hideg felületen. Ilyen készülékben láttam a peltierek elhelyezését emeletekben...
A COP táblázatból (ami nagyon tetszik) kiolvasható, hogy I/Imax kb 0.15 körüli értékekig a COP érték 1 felett van. Ez az én esetemben (437W-os peltier, 27V/33A) kb 3V/3A-nak (kerekitettem kicsit, mert erősen peltier-darab függő), és a dT/dTmax kb 0.3 (dTmax=70), ami kb 20C különbségnek felelne meg (elvben). 1V-al mehetne ez elvben odáig is, hogy a dT "csak" 5C fok, viszont a befektetett energia/hőelszállítás aránya 1000%. A probléma ebben csak az, hogy a 437W éppen elegendő arra, hogy 3V-on elég hőt tudjon elszállítani egy CPU "hűtéséhez". Ha a dT nővelni akarom, akkor egyszerűen ezt a peltiert hűtőm 2db ugyanilyen beállítású peltierrel. A dT így megduplázható, megtízszerezhető (csak pénz kérdés).
A peltiered meghajtására még túl nagy az I/Imax arány 5-6-9V-nál. Ezért természetes, hogy a COP 1 alatt marad. Az I/Imax arány az amit nem érdemes növelni, mert csökken a hatékonyság. Viszont 2db peltiert 4db-al szépen le lehet "hűteni".
Szóval ideális nekem az lenne, ha találnék egy 1000W-os peltiert, amit 1V-on hajtanék 1A-el (1W), és a 100-200W-ot tudna elszállítani. A dT ezután már emeletbe építéssel nővelhető.
Eine Kuh macht muh und die Kühe machen Mühe :)
-
fsb1000
nagyúr
hehe... 1000W-os peltier!
Az nekem is kéne. Ha lenne szerintem már minden PC-t azzal hűtenének COP=5..8-val, vagy akár az elméleti Carnot körfolyamatnál jobb jóságfokkal.A 437-re (TEC-12730?) vonatkozó számításaid elég pontosak (gondolom táblázatból nézted ki), mert a TEC calculátor is kb ennyit adott.
A 437-es igen nagy peltier, de letettem róla mikor utána olvastam.
Egyrészt a felülete jóval nagyobb mint a TEC-12726-é és ez rendkivül növeli a hőcserélő árát is mert a réz fajlagosan nagyon drága.
Másrészt 437 wattot csak Th= 50°C-nél tud (illetve az ebből származtatott Qcmaxokat I/Imax-nál), de 25°C-s meleg oldalnál már jóval kevesebbet.Persze a kisebb peltierek Max teljesítménye is csökken alacsonyabb Th-nál, de nem ennyire drasztikusan.
Nem tudom mi ennek az oka, de biztos a felépítésében keresendő.A "multi-stage" kialakításnak szerintem leggyengébb pontja a hidegoldali elem.
Ugyanis oda akkora peltier(ek) kénének, amik nagy COP-val (>1) is el tudják szállítani a hőt.
Ez még 65W-os TDP-nél OK, de 130W-os tuningnál már nem teljesíthető.Ha 3 emeletes "peltier-farmot" alkalmazunk és minden szinten legalább COP=1, akkor a melegoldalon 8x hőt kell elszállítani.
Ez C2D "sima" loadnál 8x65=520W. Tuningnál a duplája. No persze nagy dT-vel ami a fő cél. -
fsb1000
nagyúr
Azért nagyon megtetszett ez a 3 emeletes peltier.
Végeztem is számításokat.... persze fontos tudni, hogy ezek csak közelítő számítások, nem tartalmazzák a veszteségeket és ideális helyzetre vonatkoznak, pl, nem lett figyelembe véve, hogy a piramis alakú "peltier-farmnál" a szintek között a felületek eltérnék.CPU
--víz1--
TEC
TEC.....TEC
TEC.TEC.TEC.TEC
--víz2--1+2+4=7db peltier.
1. C2D No_tuning
Load=65W TEC=12726 U1=U2=U3=6V (5.54V)Qc1=65W Pe1=53W COP=1,22 Tc=-16°C dT1=16°C
Qc2=65W+53W=118W Pe2=100W COP=1,18 Tc=0°C dT2=23°C
Qc3=65W+53W+100W=228W Pe3=188W COP=1,21 Tc=23°C dT3=32°C Th=55°CPe_ossz=342W
Qh=405W (tripla radi 55°C vizzel épphogy elég)
COP_ossz=0,19
dT_ossz=71°C
Nagyon jó eredmény, de egy nem tuningolt CPU-t mindek ennyire lehűteni -16°C-re????2. C2D Tuning
Load=130W TEC=12726
U=6V-nál nem tud 130W-ot elszállítani.
U=12V-nál túl nagy a Pe és kicsi a dTUmax 50% lenne az ideális, kb 8V, sajnos ez nem előállítható számítógép tápokkal, de külön táppal igen. ++költség
A másik megoldás a peltierek megduplázása: 2+4+8=14db peltierrel, ekkor hasonló 71°C dT_osszt kapunk, de jelentősen nagyobb hőteljesítményekkel.Pe_ossz=690W
Qh pedig 820W, ennyit kéne vizzel eltüntetni a peltier-farm meleg oldalárol..... nagyon sok.
Ekkor a 2.kör 55°C az 1.kör pedig -16°C3. C2D Tuning csak két emelet és az is szimmetrikus
Load=130W TEC=12726 (4+4)
Qh 520W dT=55°CÉn inkább ezt választánam!
6-val kevesebb TEC, kevesebb veszteség a teljes felület miatt
Kisebb Qh, ezért 2.kör vizhőfok alacsonyabban tartható (pl- 40°C) és akkor a hideg oldal kb. annyi mint ez előző 3emeletes verzióban 14 peltierrel.[ Szerkesztve ]
-
fsb1000
nagyúr
Ismét elkezdtem a peltieres CPU hütési kisérleteket, bár még nem érkezett meg a következő szállítmány TEC, de sikerült vegyek jól szigetelhető blokkot és kaptam kölcsönbe egy brutál full réz hőcserélőt is.
Egy hét alatt elfeledtem, melyik is a hideg oldal, és megnéztem ezt a linket: [link]
Nagyon csodálkoztam mikor a radiról kellemes hideget fujt le a ventillátor.
Hibás a rajz... pedig alatta a képen már látszik jól a bekötés.Szabály: JOBB kézben a piros akkor felül a HIDEG!!!
-
Solfrutta
tag
Hali minden fanatikusnak!
Szeretnék egy 89 wattos peltiert a procimra, ami egy 2000Mhz Penya egyelőre. Egy külön PC tápról lenne megtáplálva, mert most a gépemet hajtó csak 145W. Az elem meleg oldalára egy Scythe Ninja menne. Szigetelésnek formára faragott hungarocell, ilyen vékony szivacsszerű anyag (betonban lévő fűtéscső szigetelésére használják), és vékony szivacs (laminált padló alá való) lenne, utóbbi kettő több rétegben, a hűtő körül, és a lap hátulján is.
Véleményt várok, hogy a tapasztalataitok alapján mi nem lenne esetleg jó ebben az installációban.
-
fsb1000
nagyúr
válasz
Solfrutta
#393
üzenetére
Annak a Penyának mennyi a fogyasztása terheléskor? Van valami gyári vagy tapasztalati adat?
A peltierre tudsz mondani pontost tipust?Ha feltételezem, hogy 89W a max hőszállítási képessége a peltiernek és a procid 50W-ot "termel", akkor 12V-ról táplálva (I=8A) dT=33°C-lesz.
Ha a Ninja alját 40°C-n tudod tartani, akkor a peltier hidegoldala 8°C lesz, ami nagyon jó!!!!
Szerintem lehetséges mert a ninjának ez esetben csak 141W-ot kell eldiszcipálnia.
Ha viszont 65W-os a proci, akkor már csak 20°C lesz a hideg oldal.Szerintem nem kéne ++ táp. Elég lenne lecserélni egy nagyobbra a mostanit, ahol kb 20A a 12V-os ág terhelhetősége (ilyen a legtöbb 450W-os táp)
A szigetelést én is főtéscsőszigetelővel oldottam meg és többrétegü padló szigetelővel.
(ez utóbbi nem annyira jó!!!!! nem elég rugalmas, összenyomva nem elég jól szigetel)
[ Szerkesztve ]
-
Solfrutta
tag
Ez lenne a peltier
És ha minden igaz ez a procim (majd megnézem a specszámot, mert van belőle 75 wattos is)A proci 29 fokos szobahőnél 10 perces Everest Stress Test után 45 fok, a Ninja ventije maxon megy, házhűtésem nincs (még).
Tápot azért nem akarok venni, mert nemsokára új gép lesz a terveim szerint, és majd abba, addig költségkímélek.
Szigetelés akkor jó lesz így, bár a s478 keret miatt bajban leszek, de megoldom. -
fsb1000
nagyúr
válasz
Solfrutta
#395
üzenetére
Kb. ezzel számoltam.
Ha megnézed a pdf-jét, akkor nagyjából hasonló értékek jönnek ki. [link]Szerintem müködni fog, de.... 53 wattal nem lesz túl alacsony hőmérsékletű..
Ráadásul ha tuningolod, akkor hamar melesz a 89watt, ahol már 0 fokot hút a peltier!!!!!!
(nagyobb peltier kéne ha 50W főlé mész)Nem akarlak lebeszélni erről a megoldásról, de már korábban írtam, hogy nem raknék a procira közvetlenül peltiert. (az majdnem mindegy hogy lég vagy viz hűti ilyen esetben)
Biztonsági okokból.Elsődlegesen a táp ki/be kapcsolásának szinkronjával kell megküzdened.
Vagy mivan ha elfelejted bekapcsolni, vagy elfelejted kikapcsolni a #2 tápot?
Szerintem mindkét esetben felforralja a peltier a CPU-t.
(ez nálam is probléma, de csak a bekapcsolás elfelejtése)A cpu IHS felülete kisebb, mint a 40x40mm-s peltieré, kell oda egy réz adapter is.
A hűtőd talpa talán közelit a 40x40-hez ott rendben lesz a dolog.Vajon megéri a szigeteléssel bajlódni? (idle-ben akár 0°C-ig lemegy majd a proci) 15-20 foknyi procihő nyereségért?
A peltier 3.200 ft, a rézadapter legalább 2.000 Ft lesz + utánajárás, szigetelés min. 2.000 Ft.Ennyiből lehetne upgradelni azt a P4-et!
Persze akkor oda az élvezet.[ Szerkesztve ]
-
fsb1000
nagyúr
Megérkezett az új peltier szállítmány, vele a gondok is.
Az hagyján, hogy más a kábel (ez is elég vékonyka), de mintha a peltier magassága is más lenne mint az elözőké.
Persze lehet, hogy azokat már "szétnyomtam" a brutál hőcserélőben. (erősen meg kellett húzni a csavarokat, mert ez is szivárgott kicsit...)Szóval most gondban vagyok, hogy 6db peltiert milyen felállásban üzemeltessek.
8db-vaal 4x5V + 4x6V emeletes verziót választanám, de még meg sem rendeltem a maradék 2 db.-ot, inkább vizes cuccokra költöttem...Előzetes számítások Th=40°C-nél
single 1:
1x6 db (6v -> ~260W -> 12V/22A )
Po=390
dT=38°Csingle 2:
1x2 db (12v -> ~450W -> 12V/38A )
Po=580
dT=50°Cmulti stage 1:
1x2 (6v -> ~120W -> 12V/10A )
1x2 (5v -> ~80W -> 5V/16A )
Po=330W
dT=30°Cmulti stage 2:
1x2 (12v -> ~475W -> 12V/40A )
1x2 (5v -> ~85W -> 5V/17A )
Po=690W
dT=51°Cmulti stage 3:
1x3 (6v -> ~157W -> 12V/13A )
1x3 (6v -> ~113W -> 12V/10A )
Po=400W
dT=43°CValószinüleg ez utóbbi lesz, mert itt csak TEC_270+CPU_130= 400W-ot kell a radiátoroknak eldiszcipálni.
Nagy eltérések nincsenek a variációk között, mindegyik esetben 10-13W eldiszcipálandó hő jut 1°C dT-re, ha a hűtőteljesítmény 130W (C2D tuningolva)
Két korlátozó tényező van:
- tápellátás
- meleg oldal hűtése[ Szerkesztve ]
-
fsb1000
nagyúr
Amig a peltierekre vártam kipróbáltam (volna) 2 db peltier 12V-os meghajtását 1 táppal.
Az 550W-os csak 1x24A-t tudott, ezért vettem egy 560W-osat 12V / 2x20A gyártói adattal (olcsó HKC).
1 peltierel minden ágán esett a 12V fesz 0,4V-t, de azért rákötöttem a CPU csatira az egyiket a VGA(sli)-re a másik peltiert.Kicsit zümmögött... ekkor még 15,8A-tudtam mérni mindkét peltieren, majd nagy csattanással a TÁP kilehelte a lelkét...
A TEC kalkulátor szerint sem folyik 18A-nál nagyobb áram 12Von!!! De nem bírta...Ezekután kerestem nagyobb monolitikus 1x12V tápot. Ezen cikk alapján: [link] a Corsair 750TX volt a legszimpatikusabb
700W!!!! a 12V ágon 1% feszültségesés mellett! nem semmi.Sajnos ilyet nem kaptam "hirtelen", ezért kénytelen voltam a 650TX-et megvenni.
Ez is tud 12V/51A-t. (illetve majd kiderül)
Tanulság: Csakis osztatlan 12V-os tápot használok a jövőben peltierhez, de lehet a gépemben is lecserélem ilyenre a tápot.[ Szerkesztve ]
-
Petiapó
tag
Tiszteletem!
Régóta gondolkodok ezen a dolgon.
Nem vagyok szakértője a témának, és a fejemben zizegő ezer, meg ezer gondolat foszlány sem segít...
De azért megpróbálom leírni mi az elképzelésem:
ugye mindenki egy új, ált. kétkörös rendszerben gondolkodik.
De akinek már van egy sima vízhűtése?
1 pont: a hőleadó teljesítményét növelhetjük, ha a közeg (továbbiakban: víz) és a környezet között nagyobb a dT
2 pont ha csökkentjük a proci felé áramló víz hőmérsékletét, úgy ott is javul a hőfelvétel, ergo hidegebb lesz a proci
3 pont mi van, ha ezt egyetlen peltier-farmmal oldjuk meg?Arra gondoltam, hogy (induljunk a szívattyútól) beérkezik a peltier hideg oldalára a víz, ez hűl vmennyit (sajnos semmi esélyem nincs számokat közölni se gyakorlatból, se fejből
), innen megy a CPU blokkba (nálam még egy Y-al ezt követően még a chipsetre, és a VGA-ra is megy) ahonnan elindul a hűtőhöz, azaz csak indulna. Mert a Peltier melegoldali blokkjábba megy, és ott tovább melegszik, ezzel növelve a radiátor hatásfokát. A radiátor pedig szépen nekiáll lehűteni a vizet. aztán elölről az egészTudom több sebből vérzik az elmélet, de végülis ezért jöttem ide.
Szóval, ahhoz, hogy ne befolyásolja a víz továbbmelegítése a hidegoldalt, elég nagy dT kell hogy legyen a két oldal között, ez pedig csak emeletes megoldással lehet, nem?
Nemrég láttam a High-tech 127xx szériáját, és ott azt láttam, hogy üzemi hőmérséklet: 200C°-ig.
Ilyen magas hőfokon is tud használható dT-t előállítani? (persze nekünk nem kell ekkora)
Továbbá elég gyenge pontnak érzem a radiátor hatásfokát, mert ugye, ha nem tudja eléggé visszhűteni a vizet, akkor adtunk a sz@rnak egy pofont...
Én egy lapradiátort terveznék, mert helyem az bőven van, csak sajnos olyan táblázatot nem találtam ami a szobahőmérséklet és az áramlási sebsség, vagy átáramlott mennyiség (vagy mittomén mi kell ide) függvényében adná meg a dT-t (ugye úgy adják meg pl.:90/70 belépő/kilépő fok, és 20 fok szobahőm- mellett mekkora a teljesítmény, de ez nekem nem segítség)A világért sem akarok kizökkenteni senkit, ezért ha nem jó, elég ha röviden válaszoltok.
Szóval, ilyen és hasonló gondokkal küzdök.
Próbáljatok meg egy kicsit elnézőek lenni.[ Szerkesztve ]
...az ember akkor a legveszélyesebb, ha kétség nélkül elhiszi, hogy igaza van...
-
fsb1000
nagyúr
Az új táp jól vizsgázott.
Elsőként kibírta hogy az árammérőt direktbe rákötöttem véletlenül a 12V-ra. (feszt akartam mérni csak úgy maradt...) Csak voltmérő kábele olvadt meg....Aztán a 2db peltiert is kibírta a 12V-ra párhuzamosan kötve. Sercegés és fesz csökkenés nélkül!!!!!! Ilyen tápom még nem volt. Ez kb 40-44A lehett.
A H2C-rendszert az új 2xtripla radival üresben járattam kb. 30 oercig.
33°C fokos melegoldal mellett -6°C-re tudta lehűteni a hidegoldalt a 2 db 12726-os peltier. (szigetelés nélkül!)
Ennyi idő alatt rengeteg víz kicsapódott még a szilikon csőveken is, a blokkon pedig jéggyürű keletkezett. (ilyeneket szoktak mutogatni, ha a peltier képességét akarjá demonstrálni)Érdekesebbnek tartom, hogy a radin 6 db lassú 12cm venti van. (CFM=25-30) Ezek küzül 2 db szabályozható, ha ezeket maxra állítom, akkor 3 fokot csökken a meleg oldal, de a hideg oldal csak 1-2°C-t.
A levegő és melegoldali közötti dT=10°C.
Ez a dolog nem vagy-vagy alapon megy! Mindkettő jelen van a szivattyú(k)nál, ha akarod, ha nem! Zárt rendszeren belül pedig a tág-tartálynál vált a rendszer. (Vagyis ahol levegővel érintkezik a keringetett folyadék.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Mind két esetben hőt kell "elvinni" ,,A"-pontból ,,B"-be, és mindkét esetben ugyanagok a fizikai szabályok érvényesek.
Új hozzászólás Aktív témák
- Fotók, videók mobillal
- Poco F5 - pokolian jó ajánlat
- Célkeresztben az OnlyFans, amiért pornót nézhetnek a gyerekek
- Napelem
- Honor Magic V2 - origami
- Miért vezet mindenki úgy, mint egy állat?
- Itt az első kép a 2024-es Nokia 3210-ről
- Robogó, kismotor
- Gaming notebook topik
- Politika
- További aktív témák...
