- Számítási kapacitásban és hardverben gazdag 2025-öt kíván a PROHARDVER!
- A Moore Threads egy profiknak készült grafikus kártyával bővítette kínálatát
- Szó szerint táptitán az FSP legfrissebb üdvöskéje
- Egyedi Ryzent kér a Lenovo a készülő olcsó kézikonzoljába?
- Scuf Reflex Pro kontroller és egyéb Black Ops 6 érdekességek
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Az új Radeonok is a hagyományos tápcsatlakozóra szavaznak
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen széket vegyek?
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- OLED TV topic
- ZIDOO médialejátszók
- Milyen processzort vegyek?
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
sh4d0w
#19796
üzenetére
Erre nem akartam kitérni, de megvan a sansza erősen. Igaz Frawly most dobta a Gentoo projektet, mert.......ja mert Covid helyzet van.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(#19799) F34R
Ebből még bármi lehet vagy semmi. Kivált egy koma a Solus devs-ből és gyorsan felvázolt egy tervet, de ha mégis lesz belőle valami 1001.-nek elmegy majd.
[ Szerkesztve ]
mennyé' be az ólajtón és ne gyere ki
-
inf3rno
nagyúr
-
Frawly koma & the maniacs, jön az only UEFI disztró végre! Serpent OS
No more legacy boot.
mennyé' be az ólajtón és ne gyere ki
-
-
-
zoltanz
nagyúr
-
inf3rno
nagyúr
válasz
zoltanz
#19787
üzenetére
A rasszizmus szerintem is hülyeség. Tényleges konfliktusok abból vannak, hogy a kultúrák és az értékrendek nem minden kombinációban egyeztethetőek össze. Sokszor ezt keverik a rasszizmussal, amikor az eltérő kultúrájú és értékrendű csoportok eltérő etnikumúak, ami azért sokszor előfordul. Lehet valamennyi genetikai gyökere is a dolognak, mert pl a csimpánzok is kiirtanak más csimpánz vagy nem csimpánz csoportokat, hogy csökkentsék a konkurenciát.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
No én közben próbálgattam a FreeBSD-t, és az eddigiek alapján alap dolgokkal is szopás van vele. Ami elvileg működik, az a gyakorlatban már nem feltétlenül vagy nem úgy. A fórumban a legtöbbet el lehet intézni, viszont most két komolyabb dolog van, amibe belefutottam, és amihez már levlista meg bug report kell. Az egyik, hogy van ZFS native encryption egy kernel modullal FreeBSD 12-től, a gyakorlatban viszont baromi lassú. A másik, hogy az NKRO billentyűzetem nem működik megfelelően.
Buliban hasznos! =]
-
zoltanz
nagyúr
válasz
Apollyon
#19786
üzenetére
Rasszizmus is baromság. Ki tehet róla, hogy hová születik. Az Egyiptomi kultúrában k.e ~2500 ban meg a szinesbőrűek, legalább is olajos félvérek uralkodtak, a fehér ( zsidó) volt az elnyomott. Most akkor nekünk is lehet sérültségünk? Vagy mikortól számítjuk az időszámítást k.u 800 -tól?
-
Apollyon
Korrektor
Nem annyira vészes ez mint amilyennek hangzik, persze attól még probléma.
Én nem hiszem, hogy >mindenki< aki ennek a kisebbség lobbinak (vagy nem tudom minek nevezzem) befekszik az valóban komolyan is gondolja, inkább csak be akarják biztosítani magukat, hogy ne támadják be őket.Mert tegyük fel, van egy népszerű szolgáltatásod, és betalál valami elmebeteg, hogy te miért nem foglalsz állást a kisebbségek mellett = biztos azt jelenti, hogy a fehér uralmat támogatod és rasszista vagy.
Szóval inkább kiírják / kiraknak posztot / úgy csinálnak mintha / stb. hogy "mi is támogatunk titeket, veletek vagyunk, blabla" és akkor nyugi lesz, mégha valóban érdemben nem is történik semmi ezen a téren.
Biztos hallottátok a náci pizza hírét, amikor valami hülyegyerek aki ott dolgozott egy pizzériában poénból kirakott egy swastikát a kolbászból a feltétbe.
Természetesen pont egy szivárvány borítóképes sjw twitterező találta meg – micsoda véletlen – hogy tudjon egy jót puffogni milyen gonosz elnyomó rasszista ez a világ, biztos nem volt kamu és megrendezett.
Ezek erre mennek, direkt ezt keresik, ha nem találnak olyat amibe bele tudnak kötni, kiprovokálják maguknak.Nekem pár éve volt már szerencsém találkozni a ph-s staff egy részével, és az, hogy a linkelt topikhoz nem lehet hozzászólni az inkább azért van, mert ők sem akarnak a mai #meetoo #blm elmebaj világban támadási felületet adni.
Egyébként nekem a véleményem erről az, hogy bőrszíntől és identitástól függetlenül értelmes ember nem próbál meg ebből hasznot húzni, sőt, nemrég láttam egy videót, amiben pont egy 40-es fekete úriember szólalt fel valamelyik usákiai nagy belvárosban, hogy ezzel a blm és társaival csak szétszaggatják a társadalmat és tönkreteszik az országot. Biztos ő is rasszista és a fehér elnyomást támogatja, mert a teljesítménye alapján érvényesült az életben, nem pedig alanyi jogon követel ki mindent magának, mert másképp egyébként nem ment volna...
[ Szerkesztve ]
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
PC-bomba robbant a Linuxban is Sajnos annyira már PC a PH!, hogy hozzá is lehessen szólni. PEdig csak annyit kérdeztem volna, hogy mi ezeknek a magyar megfelelői.
Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19781
üzenetére
Roboto, Open, Droid Sans, sose tetszett. Olyan túl vékonyak és túl szabályosak bennük a betűk, emiatt unalmasak, szárazak, stílustalanok. Ugyanez vonatkozik az Apple által népszerűsített Helvetica-ra és arról koppintott Arial-ra is.
Ha valakinek nem jön be, használtat a DejaVu Sans helyett Ubuntu fontot, de Clear Sans, Source Sans, Linux Biolinum, Adobe Clean/Myriad, stb. is használható. Csak a legtöbb ember fantáziátlan és lusta, így nem cseréli le a beépített fontokat.
-
Rimuru
veterán
válasz
Rimuru
#19771
üzenetére
Ugyesek vagytok, nem is kell nekem magyarazatot irnom.
A felso kepen liberation van (tehat kvazi ms fonts).
Az alson pedig a PH altal valasztott google roboto/open sans.Nalam a firefox level 2-es listaja alapbol szuri a google fontokat igy az also csak kikapcsolt tracking protection mellett latszodna. Most csak azert vettem eszre mert frissult a lista eleg sok oldal eltort, gondoltam atrakom lvl1-re es igy mar jottek a fontok is... nem csak emiatt de nem tartott sokaig hogy visszaalljak a "default" 2-es listara.
Amugy egyetertek hogy egyik se szep, regen en is mindig dejavu-t hasznaltam (de ez se a legszebb).
Vigyázat, csalok!
-
Frawly
veterán
Na, ilyen is ritkán van, valami eltört Arch rollingon. A legújabb 5.12-es Wine-ben az Apple-féle QAAC CLI encoder ezeket a hibákat dobogatja:
00b8:fixme:advapi:GetCurrentHwProfileA (0x21e930) semi-stub
qaac 2.68, CoreAudioToolbox 7.10.9.0
00b8:fixme:ver:GetCurrentPackageId (000000000021E480 0000000000000000): stubÍgy is fut, működik, de a neki odaadott paramétereket ignorálja. Ámbár ez nem natív linuxos probléma, így inkább csak félig eltörés.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#19775
üzenetére
Az MS fontokat én személy szerint unom és utálom. Csúnyák, szárazon néznek ki, azokat bambultam Windowson 22 évig. Az MS Core Fonts-t sem rakom fel szándékosan. Kifejezetten üdítő Linuxon, hogy modernebb, nem MS-os fontokat használok.
Vagyis használok most egy MS-osat, de nem windowsos fontot, hanem terminálhoz, programozáshoz fejlesztett modern, opensource, OpenType MS fontot, ami most jött ki nemrég, MS Cascadia Code. De ilyen hagyományos windowsos és wordös fontokat nem használok, mint Times, Arial, Verdana, Comic Sans, stb..
Jelenleg terminálban Fantasque Sans Mono megy, egy-két gyorsbillentyűre előhozott script MS Cascadia Code-del tölt be. Böngészőben és GUI-s programokban DejaVu fontokat használok, Double Commanderben kivételesen Ubuntu Condensed. XeTeX tördelésnél Adobe Minion Pro-t és Adobe Clean, ritkábban Linux Libertine és Linux Biolinum, ha valahol Times New Romant írnának elő, arra a Nimbus Roman nevű klónja van tartogatva.
A szememmel nekem közelre nincs baj, de én is azt preferálom, ha kicsit vastagabbak a betűk és nem pengevékonyságúak. Sokat nem szoktam hekkelni, beállítom a betűtípust, a grafikus környezetben meg bekapcsolom az RGB subpixel renderinget és a Full hintinget. Ennyi elég szokott lenni, hogy normálisan nézzen ki. Mikor Windowshoz kell ülnöm, kifejezetten irritál az ottani fontsimítás és betűtípusok. Az utóbbiakat megváltoztatom, a Clear Type-ot testre szabom, de többet nem tudok érte azon a platformon tenni. Mac-en már sokkal jobbak a betűtípusok és simítás, ott csak az nem tetszik, hogy a vékony fontokat és vékony renderelést erőltetik.
-
válasz
Frawly
#19774
üzenetére
Szerintem kékluficet arra jött rá, hogy az emberek megszokták látványra az MS fontokat, és ami nem MS fontokkal van, azt simán szokatlanabbnak érzékelik és emiatt rosszabbnak látják.
Akkor ez a szavazás nem az én pályám lesz. Nem Linuxmajomkodás miatt mondom, de tényleg minden bajom van, ha Wines fontokat látok, szerencsére már segítő céllal sincs meg HDD-n a Win 8.1 kb bő két éve!
Mivel van pár dioptria az orromra akasztva és sokszor egész nap melózok a gépen, lényeges, hogy ne pengevékony fontok legyenek, mióta megszűnt az Infinity fonts, szerencsére a Mint Cinnamonnál pár állítással egésznaposra be lehet lőni a fontokat. Furamód az elsőre nagyon tuti fontokat a Chakra-nál kaptam legutóbb viszont a Manjaro alapbeállításaitól kiugrott hamar a szemem. Érdekes. Ja és Ubuntu fontbeállításai is jók alapból.
[ Szerkesztve ]
mennyé' be az ólajtón és ne gyere ki
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#19773
üzenetére
Egyetértek. Az első képen rossz a font subpixel rendering, emiatt a betűk élén egy kis lilás elmosódást látok. Plusz túl vékonyak a betűk.
A második kép egy fokkal jobb, de ott bold font van. Én a két véglet közötti középutat szoktam választani, normal font, megfelelő subpixel rendering, erős font hinting (ez megvastagítja a betűket, de nem lesznek kövérek meg félkövérek).
Bár most veszem észre, hogy a topikcímek nálam is félkövérek. Szerintem kékluficet arra jött rá, hogy az emberek megszokták látványra az MS fontokat, és ami nem MS fontokkal van, azt simán szokatlanabbnak érzékelik és emiatt rosszabbnak látják.
-
válasz
Rimuru
#19768
üzenetére
Ja igen, de az arcunk az amúgy is változik mindig.
(én speciel egyre szebb leszek)A csillagocska ott rohadjon meg, ahol van, már nem variálok vele, mikor a mobilokon azt látom, hogy újra be kell lépnem, akkor már tudom, hogy megjelenik újra. Nem is rejtem most már, mert olyankor mindig kiebrudalnak valami topikból.
Most épp egynél 1 hónap, másiknál tán 3 hónap banom van, lehet a csillagrejtés a hiba. Érdekes, mióta Premium lettem, sokkal enyhébb dolgokért banolnak. Már meg sem lep, szerintem Parci mester nem akarja, hogy ilyen nemes társaság tagja legyek. Pedig kifejezetten tetszett egy opció ebben a Premiumban, no mindegy.....[ Szerkesztve ]
mennyé' be az ólajtón és ne gyere ki
-
-
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19764
üzenetére
Én nem tudom elképzelni mi ennek a haszna, de tőlem elfér. Viszont ahogy a linken is írtam, abban a topikban, a systemd már eleve maga az ördög, nem jó jel, hogy a MS is kezd belemászni. Ezzel a kisebb feature-rel ugyan még nagy kárt nem csináltak, de ha rászoknak, hogy ők is barmolgatnak bele ebbe a mesterműbe, az nem lenne nagyon szerencsés. A MS már eddig sem sok értelmeset tudott adni az opensorce meg a Linux világához, nem kéne ezt erőltetniük továbbra sem. Egyszerűen a szemléletük, vállalati kultúrájuk nem érett meg rá.
-
Olvastátok a legfrissebb systemd MS agymenést? [link]
Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19759
üzenetére
Egyetértek, még egy nem túl új gép, még ha gyenge noti is, egy szálon 50-100× sebességgel konvertál az 1×-es valós idejű lejátszáshoz képest. Ez azt jelenti hogy egy 10 órás hanganyag kódolása max. 6-12 perc. Nagyon modern procik kb. 1 perc alatt, azt is csak azért ilyen lassan, mert az mp3 encoderek nem tudnak több szálon kódolni, maximum ha rövidebb számokról van szó, akkor lehet azt csinálni, hogy egyszerre több kódolást indít az ember 1-1 szálon és párhuzamosan futnak, de ugye ez egy darab 10 órás anyagnál nem játszik.
Amit én írtam megoldásokat, azok 10 másodperc alatt vannak, mert semmit nem konvertálnak, csak kimásolnak 1:1-ben. Aksin sem terhelnek, mert a proci lényegében nem dolgozik rajta semmit.
-
#19758
zoltanz
nagyúr
lionhearted
#19755
zoltanz
nagyúr
válasz
lionhearted
#19755
üzenetére
Minek terheljem a noti aksit , azért egy több sokórás hang konvertálásról van szó.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19756
üzenetére
Ez is igaz, a youtube-dl ezt beépítve tudja, de én magam szeretem inkább felparaméterezni az ffmpeg-et, vagy valami másik encoder-rel csinálni, formátumtól függően. Ha pl. annyira mp3-at kéne erőltetnem egy legacy eszköznél, akkor először ffmpeg-gel wav-ba konvertálnám, majd onnan lame 3.100-zal mp3-ba, bitrátától függ milyen kódolási profillal, egy ilyen 160-192 kbps-os YouTube videónál elég a lame -V3 profil. Ha olyan régi eszköz, ami nem boldogul a VBR mp3-mal, akkor 192 kbps CBR-rel: lame -b192 -q0
-
#19755
lionhearted
őstag
zoltanz
#19753
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#19753
üzenetére
Lehet éppen FLAC-ba is konvertálni, de a YouTube-os videók eleve lossy-k, meg átmentek 1-2 tömörítésen (néha többször is, lossy tömörít a kamera vagy hangrögzítő, lossy újratömörít a videóvágó szoftver, lossy újratömörít a YouTube szervere feltöltés után egységes formátumra), meg a bitráta sem magas, így én a FLAC-ot itt overkillnek érezném. Én mindig törekszek rá, ha csak nagyon nem élet múlik rajta, akkor lossy-t már nem konvertálok át lossy-ba.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#19749
üzenetére
Miért kell feltétlen mp3? A youtube-dl -f251 leszedi csak a hangsávot 160 kbps-os Opus-ban, igaz ilyen nyomi webm konténerbe van beágyazva, szóval ffmpeg-gel lehet javítani kell rajta, de az is megvan 1-2 mp. alatt:
ffmpeg -i bemenet.webm -acodec copy kimenet.opusEz nem konvertálja át a hangot, eleve a YouTube szerveréről húzza le készen, áttömörítés és minőségveszteség nélkül megcsinálja néhány mp. alatt, kiszedi belőle átkódolás nélkül a hangsávot.
A másik lehetőség, hogy a 192 kbps-os aac-verziót töltöd le, igaz ez a videót is letölti, de kiszedjük belőle a hangot:
youtube-dl -f22 url
ffmpeg -i bemenet.mp4 -acodec copy kimenet.aacEzek működnek akárhány órás videóval. mp3-at nem erőltetnék, mert a YouTube hangsávjai általában már 1-2× veszteségesen vannak konvertálva, így nem ajánlott átmenni rajta egy 3. lossy transzkódolással, mert moslék lesz belőle minőségügyileg.
Az aac-t minden lejátszó megeszi, ha nem ilyen múlt évezredbeli mp3 lejátszóról van szó, ami még D-s elemmel ment. Az opus-t is megeszi már sok minden, telók, táblagépek, PC-s szoftverek, videókonténerek.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#19738
üzenetére
Igen ám, de amit anno annyira jó szájízzel használtál DOS és OS/2 alatt, azokat most nem használod, mert a multik megszüntették hozzá a támogatást. De aki nyílt forrást használ, az már lényegében a 70-es évek óta tudja használni ugyanazokat a unixos és unix-like programokat, meg posix-kompatibilis shell scriptjeit, és fogja tudni 30 év múlva is. Ez a különbség. Eleinte én is hülyének néztem Stallmant, hogy ideologista szabadhippi kretén a vallási jellegű nyílt forráskódos szólamaival, de aztán, hogy én is használom egy ideje, láttam be, hogy tökéletesen igaza van, nem túloz.
A zárt forrásnak nem az a baja, hogy általában pénzbe kerül, hanem ki vagy szolgáltatva a fejlesztőnek. Csak azokat a funkciókat haszálatod, amit beépített a programba, csak azokon a platformokon használatod a szoftvert, amit a fejlesztő támogat, ő dönti el mi mivel lesz kompatiblis. Ha úgy dönt, hogy nem fejleszti tovább, meg a támogatást megszünteti hozzá, akkor ott fogsz állni lógva hagyva, mert nem tudod tovább használni, nem lesz kompatiblis, eltörik új rendszereken, nem fogod tudni megjavítani, csak a saját életed keseríted. És ez még csak a jobbik eset, mert rosszabb esetben mindenféle DRM védelmekkel is kell küzdeni.
Tehát ez nem ilyen búzagyerekes homokekszuális különcködés, aminek most divatja van, hanem tényleg valós előnye van a nyílt forrásnak.
Az Ubuntu szidása sem csak ilyen elitista divat, hanem valós érvek vannak mögötte. Az Ubuntu egy nagyon jó disztró… volt 10 éve, utoljára a 10.04 és 10.10 környékén, amikor még egy tényleg normálisan összerakott, szerény Gnome2-es disztró volt, ami a megbízhatóságával és könnyű telepíthetőségével, kezelhetőségével, józanságával hívta fel magára a figyelmet. Aztán szépen elindult lejtmenetben az elqrvulás utján, ilyen öltönyös nyakkendős marketing business bullshit vezetés vitte el a romlásba, Unity, Mir, upstart, majd systemd, majd amazonos adatszivárogtatás, legvégül snap-es konténerbaromságot erőltetése állomásokon át. Mára sikerült úgy intézni, hogy lényegében ugyanolyan összefércelt bloat szar, mint a Win10, csak nyílt forráskódos alapokon. Egyszerűen minden előnyt kiöltek belőle, ami a Linuxnak lényege lenne. Ma már csak egy x+1. OS, ami alatt Linux kernel van, de lassan már nehezen tekinthető Linuxnak, ugyanaz lett, mint az Android, meg a ChromeOS, amik épp úgy Linux kernelen futnak, de elég nehéz őket ma már Linuxnak tekinteni.
-
-
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19733
üzenetére
Jó, ha Ryzen procin tolod, akkor valóban nem kell egész éjszaka mennie. De aki pl. táblagép, laptop, régi (C2D, korai Core i3, Phenom, AMD FX) szintű asztali hardveren tolja (1-2 magos procik, vagy nagyon gyenge 4 magos mobil procik), annak igen csak nem ezek a fordítási idők jönnek ki, hanem ezeknek 10-20×-osa. Akkor már akár hetiben is összejöhet annyi fordítani való, hogy a gép egész éjszaka zakatol rajta, ilyen 8-12 órákat.
[ Szerkesztve ]
-
Rimuru
veterán
válasz
Frawly
#19730
üzenetére
'éjszakánként hetente egyszer úgy hagyod a gépet, akkor pörgeti ki forráskódból az új csomagokat' - johet a jatek a szamokkal cimu musorunk.
Nason csomagok forditasi ideje atlagosan 45.2918 sec jelenleg. Ha azzal szamolunk hogy heti atlagosan 16.5 csomag frissul akkor nagyon messze vagyunk az ejszakara ott hagyjuk a gepet szitutol.
Ryzen alatt kevesebb mint fele az atlag viszont dupla annyi csomag van, ha ezzel szamolok akkor egalba vannak.Termeszetesen forditas kozben a gep hasznalhato marad, nem kell ejszaka updatelni.
Erdekessegek az elmult 1 evbol, osszeszedtem a megmaradt ryzenes logjaimat 2019-05-ig visszamenoleg.
total: 2 days, 4 hours, 46 minutes, 52 seconds for 3600 merges, 902 unmerges, 44 syncs
leforditom archereknek
merges / -S
unmerges / -R
syncs / -SyLegtovabb fordult top 10:
package: sec
qtdeclarative: 213
boost: 231
nodejs: 312
glibc: 369
gimp: 426
llvm: 1066
firefox: 1066
libreoffice: 1680
gcc: 1810
clang: 3649Legtobbszor forditott top 10 (nem biztos hogy frissult mert pl use change is lehet):
package: num
youtube-dl: 16
firefox-bin: 16
libdrm: 16
git: 17
google-chrome: 17
ffmpeg: 23
mpv: 24
gentoo-sources: 25
python: 30
mesa: 34[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
Frawly
veterán
Az xbps-src-vel is az a baj, hogy nem sok minden van benne. A legtöbb mindent teljesen kézzel kell lefordítanod git clone vagy hasonló után. Ami még nem lenne baj, de nem működik normálisan a lefordított cucc. Még azt is mondtam volna, hogy ez az adott szoftverek hibája, de ugyanezek, ugyanebben a verzióban Archon hibátlanul futnak.
Szerintem a Debian nem qrvul el, csak zárkózik fel a frissebb disztrókhoz, de nem csak frissességben, hanem systemd-ben, bloatságban, stb..
A Devuannal nincs baj, azt leszámítva, hogy ritkán jön ki belőle új verzió. A gond inkább az ezekkel a systemd-mentes disztrókkal, hogy valójában nem mentesek a systemd-től. Mármint az initrendszerük valami más, de függőség miatt épp úgy ott van rajtuk a elogind, akármilyend, és hiába nem használod initrendszernek, épp úgy ott vannak ezek a szutykok a háttérben, és az egész intrendszerváltással nem ment akkor az ember semmire. Ez inkább a csapdájuk, hogy mentesek úgy, hogy mégse mentesek. A Gentoo-ban többek között ez is a jó, hogy abból 100%-ra ki tudod hagyni, még irjmagja se lesz benne systemd-nek, viszont ez az ember megnehezíti az ember életét, mert egy rakat program dependel rá, WM-ek, DE, Wine, Steam, stb.. És erről nem a disztró tehet, hanem a szoftverek fejlesztői, akik ha kell, ha nem, a systemd-re dependelik a projektjüket. Ugyanez a gond a pulseaudio-val is.
-
Penty
tag
Mit értesz pontsan a Devuan elkurvulása alatt?
Amúgy igen, tényleg nagyon kevés valódi alternatíva van és ezek száma is egyre csökken.@(#19728) Frawly
Nálam az xbps-src még hátra van, egyelőre még nem próbálkoztam vele, bár a doksijaiba már bele-bele olvastam. Valószínű, hogy a hiányzó programjaimat is majd onnan fogom megoldani, de úgy, hogy én készítem hozzá a template fájlt...[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19729
üzenetére
Annyiból egyetértek, ha már kitapasztalta az ember, akkor már nem nagy munka, éjszakánként hetente egyszer úgy hagyod a gépet, akkor pörgeti ki forráskódból az új csomagokat, reggelre végez.
De én alapszinten küzdöttem vele, kernelkonfig, USE flag-ek. Egyébként majdnem ott voltam vele, csak elegem lett belőle, főleg úgy, hogy pontosan azt sem tudom, hogy mi ment félre a telepítésemmel. Azóta sem próbáltam újra, részben időhiány, részben inkább lustaság. Egyébként pedig érzem rá a folyamatos csábítást, mert amúgy a Gentoo egyszerűsége tetszett, közvetlenül a kernel bootolt EFI stub boottal, tetszett az OpenRC puritánsága, sallangmentessége is.
Egyébként lehet Bash-t is használni initrendszernek, azt még nem próbáltam. Az is jó lehet pedig, egy hátrány, nem támogat párhuzamos indítást, mint az OpenRC, runit, meg a többiek, meg ha elhasal valami, akkor az illető binárist nem tölti be újra.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Én dobtam a Void-ot. Pedig nálam is majdnem bevált, több hónapig azt használtam kizárólagosan. Ami miatt dobtam: a tárolóiban kevés csomag van, ami nekem kellett, sose találtam meg benne, szinte mindent forráskódból kellett pörgettyűzni, de még ezt sem bántam volna, de nem fordultak le a kódok, amik lefordultak, azok is bugosak lettek (Alacritty, Termite, stb.).
Archon ilyen gond nincs, általában szinte minden megvan a hivatalos tárolóban bináris formában, ami nincs, az meg általában AUR-ral vagy forráskódból kézzel lefordítható úgy, hogy nem lesz bugos. Én ezért tértem vissza Archra.
Kár érte, mert a Void majdnem bevált. Tetszett, hogy minimalista, nem volt bajom az xbps-sel, az runit meg kifejezetten tetszett, szinte felüdülés volt a szutyok systemd után használni. Annyira nincs útban, hogy az ember el is felejti, hogy van initrendszere egyáltalán. Egyszerű, gyors, teszi a dolgát, nem bosszantja a felhasználót.
Az apt-ot persze, hogy nem lehet összehasonlítani semmivel, mert lassú. A Void xbps-se valóban alapból gyorsabb, a pacman még gyorsabb, főleg mióta átállt az Arch zstd-tömörítésre, azóta a pacman olyan villámgyorsan kezeli a csomagokat, hogy semmi nem ér a nyomába. Max. csak a Clear Linux csomagkezelője, de az is csak azért, mert nem egész csomagokat húz le frissítéskor, hanem csak deltákat, amik kisebbek.
Egyébként ha majd újra kell telepítenem az Archot, akkor próbából felhúzom az Artix-ot. Adok neki egy esélyt, pénzbe nem kerül. De jobb lenne a Gentoo, de ki a fenének van arra ideje
-
Penty
tag
Nos, három hónapnyi tesztelés után döntöttem: marad a Void az egy-két apró hiba ellenére is.
Nem csináltam vele semmi különöset, csak a telepítés és pár kisebb beállítás után szimplán napi szinten használtam, ahogy korábban a Debiant is. Egyelőre nem próbálkoztam a néhány hiányzó programom beszerzésével és felrakásával sem, mert nem akartam felesleges köröket futni, ha mégsem lett volna elég stabil ez a distro. De szerencsére stabil, nem volt vele semmivel sem több problémám, mint a korábban használt Debiannal: ott is a nulla környékén konvergált a hibalista, meg itt is.
Általában hétvégente szoktam frissíteni, addigra összegyűlik akár 20-30 frissítés is. Ez eleinte szokatlan volt, mert Debiannál volt olyan hét, amikor egyáltalán nem is jött frissítés. Érdekes módon ez a számomra sűrű frissítgetés nem okozott eddig semmi problémát, mert nem "bleeding-edge", hanem azért valamennyire letesztelik a karbantartók az adott csomagot, mielőtt frissítenék. Bár a frissítések letöltése a szerverről lassabb, mint a Debianon volt, de maga a telepítés viszont villámgyors; össze sem lehet hasonlítani sebességben az apt-t és az xbps-t.
Összeségében elégedett vagyok a Voidra váltással. Nem bántam meg, hogy otthagytam az egyre jobban elkurvuló Debiant.[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#19724
üzenetére
Ez a hardveres videódekódolás mindenképp kísérleti, béta feature lesz. Ezzel számoljatok.
Azt rosszul írtam, nem 1 év múlva lesz elérhető, hanem nem fél év múlva, és talán LTS-eken sem lesz 2 év, de ott lehet akár 1 év is. Szóval ez egy ideig még csak keveseknek elérhető, és bizonytalan dolog lesz.
Erről az Áriáról nem tudom kicsoda, micsoda. A modern AMD GPU-kat Linuxon már régóta nem a radeon driver hajtja, hanem az amdgpu nevű driver. A radeon driver olyan ősrégi kártyákhoz van, amik még ATi-ként jöttek ki (esetleg a nagyon korai AMD néven kijött kártyák), de azok mostanra úgyis teljesen elavultak lényegében.
Meg ott van még a zárt amdgpu-pro driver, de azt inkább cégek használják, akiknek OpenCL kell, mert számításokra használják a GPU-t, nem médiakódolsára, meg játékokra, nem desktopra. Átlag desktop felhasználó nem profitál a pro driverből.
Még annyit pontosítanék, mivel pontatlanul írtam, hogy nálam most nem a VA-API tört el, hanem a Firefox csak. Maga a VA-API köszöni szépen, jól van, mpv alatt tökéletesen megy. A Firefox tört el, mert frissült a béta 79-es verzióra. Tehát még csak nem is a rolling meg az Arch a hibás. Persze nem gond, visszaváltottam addig X.org renderre Firefoxban, és kódolja a videókat a proci. Nincs szívbe markoló különbség, ezen a régi notin amúgy is nagy volt a CPU terhelés, GPU-s kódolással is, nem a világvége. Csak bétateszteltem egyébként is ezt a feature-t.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Közben meg hogy én is bedobjak valamit: a Firefox is fogja támogatni X.org-on a hardveres gyorsítást. Persze a legtöbb embernek nem kell örülni, mert
1) ez még két főverzióval odébb lesz, magyarán átlag felhasználó 1+ év múlva fogja csak megkapni, Debian és LTS ágak használóinak simán 2+ évet is várnia kell rá
2) NV kártyán felejtős lesz, mert csak VA-API lesz támogatott, magyarán Intel és AMD only megoldásNekem SwayWM Wayland alatt sokáig ment a VA-API, de pont pár napja tört el, elkezdtek random pontokon beszaggatni a videók. Persze mielőtt Júbájgön örülne, hogy rolling, yeah eltört végre, most már én is látom, de nem. Ez eleve egy kísérleti feature volt, aminél nem volt ígérve eleve sem semmi garancia. Abszolút bétatesztben ment eddig is.
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#19713
üzenetére
Nem kell telepítési útmutató. Egyértelmű és egyszerű a telepítési folyamat, a telepítő tud magyarul, a felhasználó szépen megtanul figyelmesen olvasni.
Annyira azért fel lehet hívni a figyelmet, hogy telepítéskor ne kapkodja el a beállításokat, állítsa be a magyar nyelvet, magyar kiosztást, és jelölje be a 3rd party codecek és driverek jelölőnégyzetét, ami később sok fejfájástól kímélhet meg. Meg telepítés után érdemes azoknál a programoknál, amik angol nyelvűek maradtak, felpasszintani a magyar nyelvi csomagot, pl. Firefox, LibreOffice, stb., és hogy kell a Gnome/Seahorse kulcstartót kikapcsolni.
Meg talán a leírásba annyi mehet, hogy ha Windows alatt írja ki a lemezképet, akkor használjon Rufust. Meg ha nem muszáj, UEFI bootnál ne erőltesse mindenáron a Secure Boot-ot. Windowsban meg kapcsolja ki az energiagazdálkodásnál a gyorsindítást, ha Linux is van dualbootban. Továbbá az Arch Wikiből lehetne linkelni, hogy Windows alatt registry beállítással állítsa be, hogy a gép órája UTC-ben tárolódjon, ne helyi időban. A Windows ugyanis default helyi időben tárolja a gép órájában lévő időt, a Linux disztrók default UTC-ben, ennek az a vége, hogy minden Windows - Linux - Windows - Linux átbootolásnál tologatódik az óra +/- 1 órát.
-
zoltanz
nagyúr
Nem elég, hogy a Win10 elöl menekülnek a népek, (Ezzel egyenes arányban Windows-osodik a Linux). Most megszűnik a pc -s MacOs (Arm-mes lesz az új Macbook) akik Pc-hez kötöttek jönnek majd át szintén Linuxra. Lehet abban bízni, hogy nem görbítik ők is magukhoz a rendszert?
-
Frawly
veterán
válasz
Dhampir
#19702
üzenetére
Igen, a videó közzététele napján. Nem tartottam fontosnak linkelni, mert semmi világmegváltót nem mondanak benne. Végre az Ubuntu vonal is elérte frissességben azt a kernel, Wine, DXVK verziószintet, hogy már ne csak Arch-Manjaro/Fedora vonalon menjenek ezek normálisan, ahogy korábban. Ennyi a hír, vagyis ez se, mert már 2000 hozzászóláson keresztül szajkóztam eddig is a frissesség meg a rolling előnyeit az itteni topikokban, aztán jöttek a válaszok, hogy hülye vagyok, meg megint kisregény, meg a Debian stabilabb, meg jól megyen a Cinmanó LTS-en.
Azt eddig is tudtuk, hogy mióta van DXVK meg ACO, azóta nem nagyon akadály Linuxon a játék, hacsak nem valami DRM/Launcher/Anti-cheat védelem miatt nem játszható, ami megint nem a Linux hibája, hanem ezeké a megoldásoké. Meg arról is volt szó számtalanszor az itteni topikokban, hogy az AMD drivertámogatása jobb Linuxon.
Egyébként ez elég veszélyes a Windowsra. Eddig a játékok, MS Office, Adobe programok (Acrobat, Photoshop, InDesign, Premier Pro, Audition, stb.) tartották életben, ami miatt emberek használják, meg céges környezetben az Active Directory-s megoldások, a központi menedzselés. De ezek az előnyök szépen vesznek oda. OpenLDAP van már jó ideje Linuxra. Jó, MS Office (offline változat, nem a korlátozott webes) sose lesz Linuxra, ez szándékos, hülye lenne a MS saját magának öngólt rúgni. De az Adobe dönthet úgy egy szinten, hogy ha látja, hogy a linuxos részesedés nő, akkor mégis elkezdik rá kihozni a szutykaikat. Főleg, ha egyszer összeveszik a Microsofttal. A Linuxnak is az adta a lökést, hogy a Win8-nál a Valve összeveszett a MS-tal, hogy a Steam nem kerülhet be a Microsoft Store-ba, ezért kezdték el a linuxos vonalat is tolni. Persze aztán bekerült a Store-ba, de azóta a Valve látja, hogy ilyen incidensek később is előfordulhatnak, és kell független lábon is állniuk.
De egyébként a Linux az átlag felhasználók 90%-ának már most is jó. Mert ugye a fentebb sorolt programok inkább céges, professzionális felhasználáshoz kötődnek. Átlag polgár meg csak böngészik, videót néz, zenét hallgat, sima szöveget szerkeszt a gépén, ezek meg már rég mennek Linuxon. A legtöbb ember csak megszokásból windowsozik, mert azt szokta meg az évtizedek során, Linuxról hallotta hogy valami parancssorban zongorázó hackereknek van, meg instabil.
De már a VXDK előtt is tapasztaltam, hogy néhány régi OpenGL és DirectX 8-9-es játék még jobban is fut Linux alatt, mint Windows alatt. Bár nagy átlagban még mindig Windowson futnak jobb fps-sel a játékok, de sokszor már csak a GPU driver miatt, ugyanis a GPU gyártók a driverbe beleraknak konkrét játékokhoz konkrét optimalizációkat, ami titkos receptként őriznek. A linuxos driverekben ilyen nincs, és a driver általános optimalizáltsága is alacsonyabb fokú.
A videóban elmondottak csak olyan Winonly Pistiknek hatnak szenzációsak, akik utoljára ilyen 10 évvel ezelőtti állapotáról hallottak a Linuxnak, hogy nem lehet rajta játszani.
-
Dhampir
félisten
-
#19701
Frawly
veterán
lionhearted
#19689
Frawly
veterán
válasz
lionhearted
#19689
üzenetére
A rádiós órák nem is kellően pontosak. Szemre, ha csak meg akarod tudni hány óra, akkor le tudod olvasni, sose fog 1 másodpercet késni/sietni, mindig 1 mp. törtrészén belül van a pontossága, feltéve, hogy rendszeresen tudja magát frissíteni, és nem árnyékolja le valaki a rádiójelet előle. Viszont ez tényleg csak embereknek van nézni az időt. Tudományos, ipari felhasználásnál, mikor rendszeresen mérnek kis időközöket, folyamatok kontrolljánál, hitelesítéseknél, méréseknél, ahhoz ez a rádiófrekis (meg NTP-s) módszer komolytalan, nem is erre van kitalálva, hanem rádiós ébresztőórákhoz, meg karórákhoz, meg netes eszközökhöz (teló, PC, táblagép, laptop, szerver).
A GPS-t meg majd elolvassa mindeni hogy működik. A lényeg lényege, hogy ma már nem kell atomórát venni senkinek, mert mindenfajta olyan eszköz, amiinek fontos az idő, tartalmaz már 1 vagy több megoldást az óra pontossá tételéhez, ami atomórás pontosságot ad amúgy is.
Ilyen atomórát csak ilyen nemzeti szabványosítási intézetekben szoktak tartani, meg olyan laborokban, ahol kifejezetten kulcsfontosságú az idő hitelesítése, pl. kvarckristályok bemérése, frekvenciagenerátorok és hasonló berendezések hitelesítése, vagy valami kutatáshoz fontos a pontos mérés, hogy a mérési hibákat minimalizálni lehessen. Ezekben a spéci esetekben hirtelen nagyon fontos, hogy egy óra pontossága 10⁻⁹ vagy 10⁻¹⁷ sec.
Az atomórák is fejlődnek pontosságra, meg fogyasztása, egyszerűségre, kb. évtizedenként.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(én speciel egyre szebb leszek)
Új hozzászólás Aktív témák
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Egy óra, két rendszer
- Asszociációs játék. :)
- i5 12400F - báránybőrbe bújt farkas
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Az új Radeonok is a hagyományos tápcsatlakozóra szavaznak
- JavaScript topic
- Minecraft
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest