Hirdetés
- Prezentálta az Ultra jelző nélküli új mobil Core generációt az Intel
- Közösen vinné a játékokba a gépi tanulást a Sony és az AMD
- ASUS blog: mesh hálózattal a karácsony is könnyebb
- Az Intel felvázolta mi kell az Arrow Lake-S optimális működéséhez
- Elülső tápos GameMax miditorony született a szellősség jegyében
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Projektor topic
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- 3D nyomtatás
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Adatmentés - HDD - SSD - Flash
- Videós, mozgóképes topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Közösen vinné a játékokba a gépi tanulást a Sony és az AMD
- Hogy is néznek ki a gépeink?
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #90929 üzenetére
Kimeneti DC-szintet multiméterrel kell belőni, az közvetlenül a hangszóró membránját húzza befelé vagy kifelé, nem jó dolog. Azért is kezd búgni, mert beterhel a tápegységnek, a pufferen 100 Hz hullámzás áll elő.
Itt a kimenetről jön (piros nyíl) a negatív visszacsatolás, ahol a 24k / 1,2k arányával változtatható az erősítés, de az úgy jó, ahogy gyárilag van.
A GND-re menő kondenzátor szerepe, hogy DC-szempontból 100 % negatív visszacsatolás álljon elő (vagyis szakadás, nulla erősítés), míg a mélyhangokat / frekvenciát átengedje. Kiszáradása esetén előbb a mélyhangok aránya csökken, illetve később az erősítés általában is csökkenhet, ha nem is lineárisan.
Alsó kondi tápszűrő a GND és negatív táp között.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #90925 üzenetére
Amit linkeltem, azon VR103 a DC-szint, VR104 a nyugalmi áram.
Utóbbinál a trimmer maximális ellenállása a minimális nyugalmi áram, ez megfelel annak a tervezési elvnek is, hogy a potméter kontakthibája ne okozhasson túláramot. Általában a készülékek indítása a trimmerek középállása mellett nem kellene, hogy bajt okozzon, noha itt a nyugalmi áramot talán célszerűbb nagy ellenállással indítani.
A nyugalmi áramot addig kell növelni, míg a keresztezési torzítás megszűnik. Műszerezettség hiányában ezt úgy lehet legjobban érzékelni, hogy minimális hangerőn, közelről fülelünk a hangszóróba. Ekkor ugyanis az alacsony jelszint jobban összemérhető a jel nullátmeneti / közeli töréseivel, ami a félvezetők nyitófeszültségeiből adódik. Beszédhangon még jobban kiütközik, mint zenénél.
Tehát egyfajta zizegő hangot hallunk, mintha zörögne a membrán. A nyugalmi áramot addig növeljük, míg szépen kitisztul. Ezt némileg befolyásolhatja a hőmérséklet is.
Ha tovább növeled, nő a nyugalmi melegedés.
-
tordaitibi
veterán
válasz Mr. V. #90925 üzenetére
1 vegfokba 2 trimmer a szokas.
Aznegyik a bemenet kozelebe, ez allitja a kimeneti nulla voltot,
a masik a vegfok meghajtok kornyeken ahova megy a hutobordan levo kis hoerzekelo tranyo. Ez a nyugalmi aram alliito.
Merd meg a ket vegfok kozepet es a nyugalmi aramokat. Ez utobbit barmelyik emitter ellenellason, 200 millivolt allasba.
Ha egyforma, mas a hiba, melegedest gerjedes is okozhat.
Miert felsz levalasztani a vegfok bemeneteket es parhuzamosan kotni, semmit nem tudsz ezzel elrontani. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #90917 üzenetére
Itt egyik rajz szerint (P-SERIES) van egy kapcsoló:
- Paralel
- Stereo
- BridgeBridge az ellenfázisú meghajtás, Paralel lényegében monósítja, direktben összeköti a két végfok bemenetét. Ez egyrészt azért jó, mert így kizárható az előfokozatok aszimmetriája. Ha nem lenne kapcsoló, ilyet művileg is szoktak csinálni, a teszt kedvéért.
Továbbá, ha paralel módban egy hangszórót kötsz a kimenetre, a különbözeti hang fog megszólalni. Ha pontosan egyforma a kimeneti feszültség és fázis, akkor elnémul a hangszóró. Eltérés esetén nő a hangerő.
Tehát ez épp fordítottja a bridge-módnak, amikor alapból ellenfázis van, a két kimenet "egymás ellen" tépi a hangszórót.
Az erősítő kimenete feszültséggenerátoros természetű, amit "lefojtani" nagyon abszurd elképzelés, hiszen az túlterhelés gyakorlatilag A hangszóróval lehet inkább ellenállást sorosan kötni, ami nem árt a félvezetős végfoknak.
-
ekkold
Topikgazda
válasz Mr. V. #90917 üzenetére
Általában csak a csöves erősítők amelyeket nem szabad terhelés nélkül járatni, a félvezetőseknek menni kell akár terhelés nélkül is.
Ha a méréshez "true RMS"-t mérő multimétert használsz akkor azok néhány kHz-ig jól mérnek, a két csatorna összehasonlításához jó lesz. Sima multiméterrel néhány száz Hz-ig tudsz mérni, az eredmény nem lesz pontos, de a két csatorna összehasonlítására (hogy egyforma legyen) elegendő.
A fokozottab melegedés hőmérővel ellenőrizhető, okozhatja pl. túl nagyra állított nyugalmi áram.
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #88114 üzenetére
Eleve fojtótrafó nincs, mint fából vaskarika sincs és a világítási célú fénycsőben nincs semmi neongáz, mert az a glimmlámpában van. Meg régen a hasonló narancs színben tündöklő reklámvilágításban volt neon és az emberek azt hiték, minden cső neoncső és ezt már soha nem felejtik el.
A fojtó nem transzformál, csak két kivezetése van, szimpla tekercs.
A gázkisülő lámpához lenne jó adatlapot találni, ahol megadják, mennyi üzemi áramon "szeret" működni, bemelegedés után értve. Elvileg a lámpán eső feszültség és áram szorzatából gondolhatnám, hogy az mérvadó, bár pontosan nem emlékszem, illetve nem foglalkoztam ezekkel ilyen szinten.
Hasonló a helyzet a LED-ekhez, ahol egy előtét áramot korlátoz, illetve bizonyos áramot állít be, azt kell mérni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #85782 üzenetére
Ha nem hibás BMS, nem kell megkerülni, csak rendesen feltölteni a P+ / P- pontokra forrasztva. Esetleg a fóliát lekaparva, óvatosan forrasztani, hogy ne olvadjon meg a szalag, de ez azért rutint is kíván.
Ez csak szimpla BMS, egyéb kivezetések nélkül, de a lényeg ugyanaz. Töltést én mondjuk rendes CC/CV tápegységgel vagy TP4056 modullal stb. végezném.
[ Szerkesztve ]
-
MasterMark
titán
válasz Mr. V. #85743 üzenetére
Igen ezeket a ledeket meg ellenállásokat még autóhoz vettem anno, csak megmaradt.
A 3 ledre nem is gondoltam, mert különbözőfajta ledeket vettem, de mindegyikből csak kettőt.
De akkor majd nézek 3 olyat ami 1,8 volton nyit, és átforrasztom bele.Köszi.
tordaitibi: Köszi, mint írtam nincs olyan ellenállásom, ha lett volna akkor tettem volna bele. De van tipp, hogy miből lehet olyat bontani?
[ Szerkesztve ]
Switch Tax
-
MasterMark
titán
válasz Mr. V. #85740 üzenetére
De melegedett, azt hittem normális.
Az adatlapja szerint mehet 2.6 Volton:
Raktam volna ellenállást, de nincs ilyen kicsi, 560 kOhm a legkisebb amin van, és az túl nagy feszültség esés lenne 5 Voltnál.
Egyébként ez a power bank jól stabilizált, általában 5.1 alatt van, nem láttam még hogy többet leadott volna.
pjen: Biztos egyszerűbb, de nem fér bele a mikrofonba... Meg hát abból próbáltam megoldani ami van.
[ Szerkesztve ]
Switch Tax
-
#31600896
törölt tag
válasz Mr. V. #85707 üzenetére
Nos az általam lézerfejesnek megítélt CD lejátszót kipattintottam, az AK200-ban és AK44-ben hibátlanul működő CD lejátszót raktam bele az AK28-ba.
Ez a CD lejátszó tuti jó, mert egy SA-AK44-ben is működött. Meg sem ugrott, szépen játszotta a CD-ket.Most meg 10-ből 9 alkalommal NO DISC felirat van, vagy felpörög a lemez, de egyre gyorsul a motor, mikor meg kiveszem a CD-t forog a tálcán még kis ideig. Hát a CD forgatásnak meg kellene állnia mielőtt kinyílik a tálca.
Bennem 2 dolog merült fel:
1. A hifiben valami motorvezérlő adta meg magát (hol lehet az AK28-ban?), kazetta rész hibátlan, bekapcsoláskor önteszt lefut…
2. Valamelyest eltér az AK200-as optikája, megegyezhet az AK44-esével, de a 28-as CD része másabb.Én a CD lejátszóhoz nem merek nyúlni, mivel elvileg hibátlan. Vagy nem teljesen kompatibilis, vagy a hifi egyéb paneljeivel lehet gond. Visszaraktam az AK200-ba, azzal meg megy...
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #85364 üzenetére
Bárminek is nevezzük, régen is a kék doboz / sárga címke kontakt spray-nek kétféle változata volt kapható:
- Tisztító (nyomtalanul párolgó).
- Tisztító és kenő (olajos nyomot hagyó).Szervizcélokra utóbbi működött jobban és tartósabban is. Másikból többet kellett befújni, nehezebben hatott, hamarabb el is fogyott a spray, nem nagyon kedveltük. Igaz, nem is kellett kedvelni, csak amikor jobb híján ilyet lehetett kapni.
Mindamellett utóbbi időben fedeztem fel, hogy az Alkonek vízmentes denszesz is nagyon jól gyógyítja a potmétereket és kapcsolókat, ez pedig nyomtalanul párolog (fecskendővel bevihető).
[ Szerkesztve ]
-
tordaitibi
veterán
válasz Mr. V. #85016 üzenetére
1.
Mindkettő kopna, mechanikusan is. Brutális igénybevétel van egy áramszedőnél, van egy jó videó ahol közelről mutatják, igencsak igénybe van véve minden része.
A mozdonyokon ha az épp üzeminek használt áramszedő bekrepál, ott a tartalék.
Mindig a hátsó van a menetirányhoz képest felengedve, bármilyen törés esetén ne borotválja le a tetőről a porcelán tartókat, a rövidrezáró szakaszoló alkatrészeit, a főmegszakítót stb.
Nem a vezeték kopik egyébként, az évtizedig bírja, hanem az áramszedő csúszka ami puha szénötvözet. Meghatároott , eléggé sűrű időnként ezeket cserélik.
Azért van cikkcakkba a felsővezeték hogy az egsz csúszka egyenketesen, hosszabb idő alatt kopjon el, ne csak a közepe hamar.
Nem azért cikkcakkos a vezeték nyomvonal mert részeg volt a felsővezeték szerelő.2:A led hatásfoka 20-60%, a napelemé 20-25%.
A kettőt összeszorozva és ebből kivonva 1-et negatív szám jön ki azaz lehetelen.4. Ismert és használt módszer kis terheléseknél.
C-mos áramkörökben akár 2-3 percet is át lehet hidalni így.
Egy 5kW fogyasztónál is működik csak értelmetlenül és kivitelezhetetlenül nagy méretek lesznek.5. Újraindul a procija.
Okára 99,99% hogy soha senki nem fog rájönni.[ Szerkesztve ]
-
válasz Mr. V. #85016 üzenetére
3. veszteségek mindig vannak.
2. pont elég az csúcs, amit az ember kap.
4. nemtom, valamelyik Videoton cuccban volt 3,3F/5V-os kondi (ha jól emlékszem), amit őseim elmesélése szerint feltöltve otthagyva és egy LED-del beterhelve napokig világított a LED...
[ Szerkesztve ]
Mutogatni való hater díszpinty
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #84630 üzenetére
Higanygőzlámpa tönkremehet "magától" is, nem lenne különös. Feltételezem, az is igényel valamennyi szellőzést, hiába bír, illetve generál magas hőfokot.
Amikor viszont tönkremegy, azt sem zárnám ki, hogy átmegy zavarsugárzó módba, ha megnézzük a működési elvét, nem lehetetlen. A fojtótekercs is válhat menetzárlatossá és kinyírhatja a lámpát.
Mindamellett a búgás én fogalmaim szerint mélyebb frekvencia, általában 50 Hz és alatta szoktuk mondani. Már a 100 Hz is inkább "zúgó" jellegű, vagy még beleférhet az is.
Mélysugárzónál azt sem árt látni, ahogy impedanciája a nagyobb frekvencián nő, kvázi önmagának is szűr, hiszen kevésbé terhel rá a magasabb tartományra. Attól függetlenül, hogy nem mondható korrektnek, főleg nagyobb teljesítményen, hiszen akkor nem lennének "rendes" hangváltók.
-
veterán
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #84582 üzenetére
Meg egyébként is, ami a piroson kimegy 12 V, a vezérlés ugyanazt küldi vissza, általában egy tranzisztorral kapcsolva. Amikor manuálisan összekötöd, gyakorlatilag ugyanazt teszed.
Lehetne próbára a relét is átkötni, még az is elképzelhető, hogy beégtek az érintkezők, mivel a végfokon is vannak 2200 mikrós kondenzátorok, az már szikráztat rendesen. De attól még kattanna a relé. Vagy olyan is van, hogy a kapacitív terhelés miatti szikrázás összehegeszti a relé pogácsáit, de akkor viszont állandó tápot kapna az IC.
-
veterán
válasz Mr. V. #84582 üzenetére
Alapvetően nem kell a piros kimenő vezetéket rákötni a narancssárga vezetékre, a narancssárga vezetékre adhatod egyből a 12 V-os tápfesz + pólusát.
Próbáld meg a relé házat leszedni és egy kis műanyag pöcökkel áttolni a relé fegyverzetét a másik állásba. Ekkor az erősítőnek be kell kapcsolódnia. Ha ekkor sem kapcsolódik be, vagy valami füstöl, akkor az erősítő hibás
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #84582 üzenetére
1000 mikrós kondi feltöltése miatt szikrázik, ez normális.
A kimenő (piros, UN SWD) az akkufeszültséget adja tovább direktben a csatlakozóra, a jelforrás táplálására. Lehet, hogy abba az irányba már gyengébb a belső vezetékelés, de zárlat esetén a biztosíték 4 A-ját illik kibírnia, pláne egy kis relét mindenképpen.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #84571 üzenetére
OR / +B OUT a relé tekercsének pozitív pontja, tekercs másik vége GND-re kötve.
Eszerint ez lenne az indító, amire +12 V-ot kötve a relének kötelező meghúzni, hacsak nem lazult meg a lábainak forrasztása vagy szakadt a tekercs / áramkör bárhol.
Végül a meghúzott relé párhuzamosított érintkezői adnak tápot a végfok IC-re.
-
veterán
válasz Mr. V. #84571 üzenetére
Nem lehet, hogy a sárga vezeték a kapcsolószál? Ha kap 12 V-ot, akkor bekapcsol az erősítő, ha nem kap, akkor hiába van tápfesz, nem kapcsol be.
Némileg gyanús, hogy az a vezeték le volt szigszalagozva, de lehet, hogy máshonnan adták fixen a 12 V-ot a kapcsoló áramkörnek (vagyis az erősítő mindig feszültség alatt volt, ha kapott tápfeszt).
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
ekkold
Topikgazda
válasz Mr. V. #84574 üzenetére
Ha jól működik a 330nF-al akkor nyugodtan belerakhatod. Valószínűleg csak annyi fog változni, hogy a mérés alsó határa picit feljebb megy, ill. a fényerő csökkenhet kicsit. Rossz esetben a mérés pontossága is csökkenhet. Elromlani nem fog emiatt.
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
ekkold
Topikgazda
válasz Mr. V. #84394 üzenetére
Hogy őszinte legyek nem rágtam végig az összes felvázolt lehetőséget, de egy biztos: professzionális, szimmetrikus jelvezetésű rendszert kár lenne elrontani egy asszimmetrikus ki/bemenetű eszköz bekötésével.
Vagy magát az eszközt kellene átalakítani, amihez kellő szakértelem nélkül semmiképpen sem érdemes nekiállni, vagy másik eszközt kellene beszerezni. Az ide-oda konvertálást is kissé gányolásnak érzem - én nem tenném a helyedben.http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/
-
rednifegnar
senior tag
válasz Mr. V. #84257 üzenetére
van az a csavar amit csak befele lehet csavarni ilyen ek alaku lepcsos a feje, 2 vagy 3 bekezdessel. es amikor ezeket meg 15centi melyre is teszik egy kis vekony lukba. nyilvan ezt mar a gyarto se fogja szervizelni, kb az ossze is ragaszthattak volna kategoria.
A camera does not make art, the artist makes art.
-
tordaitibi
veterán
válasz Mr. V. #84207 üzenetére
Nem követtem a szálat, bocsi csak erre reagálok.
Mélysugárzóra nem engedünk magasat, pláne nem subra.
1000 okból, az egyiket magad is leírtad. Meg a TIM is az egekbe mehet, az éppen 57Hz-en mozgó nagy, nehézkes, merev membránt megpróbálod modulálni a cintányér 14kHz felharmonikusával. Érezhető hogy miért nem?
A mélynyomót vagy passzív szűrővel, akár 6dB is megteszi,
vagy aktív szűrő+külön végfok. Subot csakis így!
A passzív aluláteresztő szűrő ebben a sub tartományben nagy induktivitást igényel, de ez még hagyján de te a subot meg a normál hangdobozt párhuzamosítod.
Ekkor egy adott, az aluláteresztő töréspontja, pl. 180Hz alatt egyszerre terhel a sub is és a hangdoboz is.
Vagyis ha mindkettő pl. 4 ohmos, 180Hz alatt a szerencsétlen végfoknak 2 ohmra kell dolgoznia. -
Mr. V.
tag
válasz Mr. V. #84184 üzenetére
Végül senki nem reagált erre:
(biztosan mindenki úszik a izzadtságában és emiatt beázott a billentyűzete is)...
A fenti értékek alapján akkor hogy is érdemes használni a mélynyomót? Crossoverrel, vagy anélkül?Ha nélküle megy, akkor az nem árt ez a hangszórónak? Hiszen tehetetlen magas frekiken, így csak melegíti a tekercset, ha jól tudom... vagy nem?
Vagy fogadjam el, hogy a a szélessávúban kevesebb lesz a mély, mert a mélynyomó dolga azt megszólaltatni (így leveszi a terhet róla)? -
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #84179 üzenetére
Nem jó a LED-es hasonlat, mert úgy tényleg nagyobb árammal terheled a tápforrást.
De egyik 4 Ω soha nem terhel jobban, mint másik 4 Ω. Ugyanannyi áramot venne fel. Itt persze ideális körülményekről beszélünk, nem számolva vezetékek ellenállásával stb.
#84180 sisi22
Az akku teljesen feltöltve 14,4 V és kb. 10,5 V-ig terhelhető, de alsó értéken már egyre gyengébb. Az eszközök belső stabilizátora / tápkörei bizonyos különbségeket képesek áthidalni, de azért ez konstrukciófüggő, akár túl is disszipálhat, ha olyan, főleg melegben.
Ilyen esetben én átnézném a készülék felépítését, vaktában inkább nem kockáztatnék. Szokás alkalmazni olvadóbiztosítékot is, mert zárlat esetén egy túl erős akku felizzíthat dolgokat, tűzveszélyes is lehet. Ezzel szemben az eredeti dugasztáp áramkorlátozott.
[ Szerkesztve ]
-
mezis
félisten
válasz Mr. V. #84169 üzenetére
Vagyis a mélynyomót parallel csatlakoztatod a szélessávúval. A hangváltója analóg, azt a frekvencia tartományt is csillapítja valamennyire, amiből már a hangszórója nem kér.
Olyan kísérlet volt, hogy a mélynyomót fordított polaritással dugod be?
Hajdanában zseblámpa elemmel ellenőriztük a polaritást: merre mozdul a hangszóró membránja.mezis
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #84011 üzenetére
Fenntartó töltést én úgy oldom meg, hogy 13,6 V-on tartom és azt 30 percenként be-ki kapcsolom, egy konnektorba dugható időzítővel.
Az eljárást az Optimate 4 gyári töltő leírásából merítettem, kipróbáltam és teljesen bevált. Az akku mindig indításra kész, bármeddig maradhat rajta és a gyártó szerint így minimális a vízveszteség.
Mivel nagyon kicsi az áramigény, egy 500 mA-es dugasztáp is elegendő, amit egy kis DC-konverterrel pontosan 14,4 V-ra csökkentek. Utána következik egy dióda, utána szinte pontosan 13,6 V-ra áll be az akku.
A diódás panel egy csavarbehajtó akkudokkolójából származik, szerepe kettős: a LED világít a töltőáram hatására és mutatja, hogy csatlakoztatva van rendesen (ez azért is számít, mert a szivargyújtó aljzatba töltök befelé és így látom, hogy jól dugtam be).
Másrészt a kis áramkör áramszünet esetén semmi áramot nem enged visszafelé, így nem merülhet vissza az akku.
[ Szerkesztve ]
-
#68216320
törölt tag
válasz Mr. V. #84011 üzenetére
Mr. V. és tordaitibi:
Majd megnézem pontosan, de doksi szerint 1-1db akku van mindegyikben. Az egyikben 12V/7Ah, a másikban 12V/9Ah.
A 150W terhelés elméleti maximumot jelent, ha éppen több cucc van rákötve. Pl. éppen retro gépezek áramszünetkor. Természetesen nem ez a jellemző, de legalább jótékony hatással lesz az üzemidőre.
Az invertert nem terheli meg egy lényegesen hosszabb használat? Üresjáratban is melegszik szerintem.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83837 üzenetére
Az a lámpa üzemi feszültsége, többi esik a fojtón. 70 W-os lámpánál írnak 12 μF fázisjavító kapacitást, de a működésnek nem feltétele, a hálózatot véded vele az induktív meddőfogyasztástól (de nehogy félreértsük, a lakossági fogyasztásmérő azt nem méri).
Viszont a hálózaton manapság amúgy is több a kapacitív terhelés (ami meddőt termel), így a kettő kompenzálhatná is egymást. De ez a szolgáltató szempontjából érdekes, kiegyenlítetlenség esetén a meddőszállítás feleslegesen terheli a távvezetékeket, ugyanakkor azt ők is igyekeznek kompenzálni, lehetőség szerint.
Elvileg nem okozol problémát a kondenzátor hiányával és itt zavarhatással sem kell számolni. Mármint a tartós üzemre gondoltam, a gyújtás talán zavarhat valamennyit, viszont annak is van saját szűrése.
Előbb nem írtam, mert nem emlékeztem már, a higanygőzlámpákban szokott lenni beépített gyújtó.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83833 üzenetére
Ha biztosított a felügyelet, akkor mindegy. A már begyújtott lámpán a feszültség 230 V alá csökken és egyre csökkenő, ahogy melegszik. Pont ezért kell az előtét, hogy rugalmasan "engedje" lefelé, különben a növekvő áram miatt tönkremenne, egy önmagát erősítő folyamatban.
De ezért nem is lehet ezeket párhuzamosítani és közös előtéttel ellátni, mert nem pont egyformán változik az impedancia, nem lenne egyforma az árameloszlás.
A begyújtott lámpára már nem küld impulzusokat a gyújtó, mindegyik leáll, ilyen értelemben. Ha viszont a lámpa hibás, illetve nem sikerül a gyújtás, a korszerű gyújtó pár perc után leáll.
Az olcsóbb gyújtó hiba esetén nem áll le, de ha te felügyeled az indítást / üzemelést, akkor kikapcsolod, így elkerülöd, hogy a folyamatosan generálódó nagyfeszültség áthúzást, akár tüzet okozhasson.
Alábbi neten talált kép azt szemléltetni, melyik vezetéket kell vastagabb szigeteléssel ellátni, az áthúzás elkerülésére.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83823 üzenetére
Kommutátor szikrázik, de a csúszógyűrű nem szaggat, jó esetben nem kellene (nagyon) szikráznia.
A higanygőzlámpa alapvetően UV-lámpa, ami fényport gerjeszt a bura belső falán, illetve fénypor nélkül, csak UV-lámpa célú. Utóbbinál a látható spektrumot fogja meg egy sötétítő szűrő. Ezekhez nem kell gyújtó, csak előtét.
A fémhalogén további fejlesztés, fénypor nélkül valósítja meg a látható spektrumot, halogén, illetve nátrium adalékkal. Ezekhez kell gyújtó is, mert a kevesebb higanytartalom miatt nehezebben indulnak. Mint a 150 W-os adatlapján is írja:
Ignition voltage: 3.6 up to 5.0
Ignition voltage: 3.6/5.0 kVp
Lehet, hogy nátriumlámpa jobban bírja a gyakori kapcsolást, mint a fénycsövek / kompakt fénycsövek, ami egyszer csak nem világít többet. Igaz, hogy ezeknél főleg az izzítószál szakad meg, ami az előzőkben nincs is.
70 W-os lámpához megnyugtatóbb lenne a 70 W-os előtét, noha a 70-400 W-os papírforma szerint megfelelő, de azért mégis kisebb impedanciát képvisel, ami esetleg rövidítheti a lámpa életét. De ezt inkább úgy lehetne látni, ha bemelegedés után méred az áramfelvételét:
Nominal current 0.95 A
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #83816 üzenetére
Tüneti kezelésnek semmi értelme, csúszóérintkezőnél nem a tüzet (szikrát) kell oltani, hanem az érintkezést rendbe tenni.
Az áramkör szakadozása az izzólámpának sem tesz jót, de ilyen szempontból mindegy, hogy szikrával szaggatod vagy szikra nélkül szaggatod. Igaz, hogy a hidegellenállás csúcsárama okozza a bekapcsolással járó anyagfáradásokat, de egy bemelegedett izzónak sem tesz jót.
Manapság már nem gyártanak olyan jó minőségű izzókat, mint régen, bár ez típusfüggő is lehet, de általánosságban mondva. Többet spórolnak a wolframszál anyagán, amit a védőgázzal próbálnak valahogy kompenzálni. Robban, illetve zárlatot okoz a megszakadás pillanatában ívet húzó izzószál, ami a védőgáz töltetet ionizálja és a lámpát gázkisülő fényforrássá teszi, avagy plazma állapotba gerjeszti, ami értelemszerűen nem erre lett kitalálva, áramkorlátozó előtét is hiányzik, így katasztrofális a végkifejlet.
Gázkisülő lámpa a higanygőzlámpa is, ami a hozzávaló előtétet igényli. Nem "folytótrafó". Meg nem is izzó, értelemszerűen.
Szimpla fojtótekekercs nem transzformál semmit. Továbbá ez a lámpatípus nem tűri a gyakori be-ki kapcsolásokat sem. Eleve, van egy bemelegedési idő is. De ha folyamatos tápellátást kap a csúszógyűrűn keresztül, akkor mindegy.
[ Szerkesztve ]
-
#32277248
törölt tag
válasz Mr. V. #83816 üzenetére
Hi
http://stafeta.hu/webshop/vilagitastechnika/hagyomanyos-izzok-foglalatok/femhalogen-elotetek-gyujtok/elotet-nahj-150w-femh-natr-nahj-150-620f
Itt elég korrekt áron tudsz venni, de kell még hozzá gyújtó is, azt ne feledd, bár az "csak" pár ezer forint. A másik értelmes beszerzési forrás valamelyik aramszolgáltató, ott százszámra szerelik le a natrium/higany lámpákat, szerintem jó áron be lehet tőlük szerezni.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest