Új hozzászólás Aktív témák
-
#17
Cifu
félisten
Glaz-dozfhut
#16
válasz
Glaz-dozfhut
#16
üzenetére
Egy üzem- és harcképes használt T-72B ára olyan 750.000 - 1.000.000 dollár körül mozog, persze nagyban függ a politikai háttértől az, hogy mibe is fog pontosan kerülni.
Az üzemeltetése azért (is) macerás, mert a pótalkatrészek pótlása nem olyan egyszerű, vagy például a hozzá való (modern) lőszereket kivel gyártatod le (kitől vásárolsz). Eleve valóban modern lőszer nem is nagyon van az adott löveghez.
Egy modern harckocsi ára komplett támogatással most olyan 20-35 millió dollár körül mozog. Lengyelország nemrég további 180 darab Dél-Koreai K2-őt vásárol 6.2 milliárd dollárért, vagyis darabját cirka 34 millióért (180 darabot már korábban megrendelt). Persze itt pótalkatrészekkel, különféle ellentételezések, Lengyelországi központok kialakítása is az ár része, de ebből le lehet szűrni, hogy milyen nagyságrendekről beszélhetünk.
-
#16
Glaz-dozfhut
őstag
Glaz-dozfhut
őstag
Nem tudom mennyire köztudott- nekem fogalmam nincs - de milyen áron lehet beszerezni egy olyan elavult harckocsit? Nem mintha nekem kellene, csak el tudjam helyezni értékrendben. Gondolom a működtetese ugyannyi hosszú távon felszereltségtől függően.
-
Ez hosszú téma és sajnos most csak kevés időm van kifejteni...
A klasszikus páncélelosztás lényege, hogy azért alapvetően harckocsi vs. harckocsi küzdelemre készülnek. Egy harckocsitól elvárás, hogy egy ellenséges harckocsi találatát túlélhesse, ahhoz pedig elvárás a vastag frontpáncélzat. Itt már évtizedek óta nem tömör páncélzatról beszélünk, hanem réteges páncélzatról, amelynek az elmozduló belső elemei folyamatosan "anyagot" nyomnak egy kumulatív sugár vagy nyíllövedék útjába. De ehhez is irtó nagy fizikai méretek kellenek, hogy azért 12-15MJ energiát el tudjanak oszlatni, ezért van az, hogy egy modern harckocsi frontális toronypáncélzata, vagy a testén az orrpáncélzat már 1 méter vagy a feletti hosszúságú...
A probléma az, hogy már ~14-16 MJ energiát kellene így eloszlatni a modern 120mm L/55 lövegeknél, ez pedig már vállalhatatlanul nagy méreteket és persze tömeget jelent. Erre jött a B terv, amit már évtizedek óta tervezgetnek: a toronyba nincs személyzet, őket a testbe "száműzik", kapnak elegendő páncélzatot, hogy túlélhessék a találatot szemből is, viszont a toronyra már nincs ilyen vastag páncélzat szerelve - ott alapvetően aktív védelemre térnek át. A T-14 esetén ez az "Afganit" rendszer lenne, amely kis méretű elhárító rakétákat indít a beérkező lövedék útjába, és eltéríti, kibillenti, ha nyíllövedék, és elműködteti, ha kumulatív vagy formázott töltet. Ezek a hengeres vetőtölteket a torony alján lévő hengeres tárgyak, a tornyon körbe pedig AESA radarok vannak, amelyek érzékelik a veszélyforrásokat és a megfelelő irányba lévő töltetet aktiválja (szükség esetén pedig elforgatja a tornyot, hogy a megfelelő irányba nézzen valamelyik töltet).
A személyzet pedig (az ismert adatok alapján) ilyen vastag páncélzat mögött ül (az elülső részen reaktív páncélzat van, amelyet szintén a radarrendszer alapján a tökéletes időben működtetnek el, azért van mögötte ilyen nagy tér, hogy a nyíllövedéknek legyen "helye" elfordulni, eltérni az egyenestől, hogy aztán a vastag páncélzatba már ne "egyenesen" csapódjon be:
Most térjünk vissza az drónveszélyre....
A mostani orosz-ukrán háború fő tanulsága, hogy a hadseregek nagyjából mindenhol elhanyagolták a közellégvédelmet. Hajdan, amikor még a csapármérő repülőgépek közvetlenül támadták volna a harckocsikat, egy szovjet harckocsizó ezred általában egy szakasz Shilka önjáró gépágyút és egy szakasz Sztrela-10 vagy OSzA közellégvédelmi rakétakomplexum kíséretét élvezte. Ezeket egy járműbe ötvözték, ez lett a Tunguzka, 2x 30mm-es gépágyúval és 2x 4 légvédelmi rakétával.
Normálisan négy-nyolc ilyen ment volna minden ezredhez, tehát ideális esetben minden harckocsiszázadhoz jutott volna 1-2 db. Csakhogy a szovjetunió széthullott, pénz nem volt. Ezért ez nem valósult meg. Ha a támadóékeknél lennének ilyen járművek, illetve fejlesztettek volna rajtuk, hogy a kis méretű célfelderítés és leküzdés jobb eséllyel valósulhasson meg, esélyesen némileg jobban teljesíthettek volna anno. De nem volt ilyen. Pedig amúgy az Orosz hadsereg már tapasztalt volt a drónokkal végrehajtott (illetve általuk elszenvedett) támadások kapcsán, ugyanis ezeket nem Ukrajnában vetették be először, hanem Szíriában.
Csak persze Szíriában nem voltak olyan tömeges és jól szervezett drón egységek, mint Ukrajnában...
Hozzáteszem nem csak az Oroszok építették le a közellégvédelmet, hanem mindenki. Az US Army anno a nehéz páncélos zászlóaljaiban minden Bradley szakasz (4 jármű) egyik járművét M6 Linebacker verzióra cserélte. Ez olyan Bradley, amelynél a TOW páncéltörő rakétákat Stinger légvédelmi rakétákra cserélték le, a tűzvezető rendszert pedig légvédelmi célokra optimalizálták.
Csakhogy Afganisztánban és Irakban nem volt semmi légi veszély, viszont a mindenféle megerősített fedezékek ellen, meg a VBIED (járműre szerelt improvizált robbanószer) ellen a TOW hasznosabb volt, tehát a Linebacker változatokat visszalakították sima M2A3 változatra...
A többi ország meg eleve nem is vásárolt komolyabb önjáró gépágyút, ami erre a célra ideális lenne (mint a német Gepard, amelyek nagy részét a Német hadsereg is kivonta...). Pedig amúgy a fegyvergyártók készültek, csak senki se vette ezeket...
Szóval nem, itt nem a páncélzat újragondolása a megoldás a kis drónok ellen... Hanem a megfelelően felszerelt és feltöltött egységek...
-
Ghoosty
őstag
Persze, nem elsődleges, de azóta találtam prototípus fázisig eljutott 2 löveges harckocsikat. Pl 1974-75 körüli Versuchsträger 1–2-t. Bár tény, hogy ez forgó torony nélküli, de azt mutatja nekem, hogy van kellő hasznossága a dupla lövegnek.
Nyilván mivel nem valósult meg, így a hátránya nagyobb. -
A földrajzi helyek kisbetűsek (pl. "budapesti"), tulajdonnév részeként viszont a Gépgyár is nagybetűs. Valamivel jobban zavar, hogy épp az orosz-ukrán konfliktus kapcsán az ukrán települések orosz nevét használod.
@Ghoosty: És a páncéltörő löveg nem gépkarabély, hogy a tűzgyorsasága legyen az elsődleges. Eleve erősen korlátozott, hogy mennyi lőszert tud magával vinni. Az írás tekintélyes része épp ezek elhelyezési problémáiról szól.
-
#11
Ghoosty
őstag
antiapaladin
#7
Ghoosty
őstag
válasz
antiapaladin
#7
üzenetére
Köszi az infót, rosszul kerestem, de most már találtam. Meg magyarázatokat is, hogy miért nem.
Máshol is az szerepel, amit leírtál. Egy része az én fejemben is ez volt, de valószínűleg nem egy ok, hanem az összes együtt túl sok.
A nyomaték, amit ergoGnomik említett eszembe se jutott, pedig teljesen jogos. Ha nem középen van a cső, annak erős forgató hatása van a toronyra. -
#10
Cifu
félisten
ergoGnomik
#6
válasz
ergoGnomik
#6
üzenetére
Az elszeparálva és a Thaiföld javítva.
A Leo2a5 esetet nem értem... -
Mi előnye van a dupla csőnek?
Nagyobb tűzgyorsaság, cserébe jóval nagyobb tömeg.
Egy hadihajó esetén ez belefér, egy harckocsi terén nem annyira.
Egyébként voltak két löveges harckocsik, pl. a Brit Churchill vagy a Francia Char B2 szériában, illetve a német Maus-nak is két különböző kaliberű lövege volt a tornyában.
Amire Te gondolsz, hogy azonos kaliberből két löveg. Na ezt tűzérségnél próbálták ki az oroszok, ahol ugye egy járművel duplázható az adott időn belüli tűzcsapások száma. De aztán úgy döntöttek, hogy elég lesz ehhez egy cső per jármű...
-
wednesday
őstag
Remek cikk!
Arra lennék kíváncsi, hogy a jövőben milyen fejlesztések lesznek a harckocsikon.
A klasszikus megoldás eddig, hogy a frontpáncél és a torony (torony front része) a harckocsi legerősebb pontja. De én el tudnom azt képzelni, hogy a frontpáncélt inkább "elosztják" a tank többi részére.
Most mekkora eséllyel kap szemből egy lövést egy páncélos? És mekkora eséllyel bárhol máshol (tető, hátulja stb)?
Ha szemből kapna egy lövést, akár egy elavultabb kaliberű ágyútól, akkor így járt, de erre van most a kevesebb esély a drónok korában.
-
#7
antiapaladin
csendes tag
Ghoosty
#5
antiapaladin
csendes tag
Volt pár prototípus.
Viszont a két csőhöz nagyobb torony dukál, ha azt "rendesen" akarod páncélozni, az jócskán nagyobb tömeget jelent, a nagyobb tömeghez nagyobb motor kell azonos manőverező képességhez ami nagyobb testet jelent aminek megint tovább nő a tömege azonos páncélvédettség elérésekor.
Plusz a két ágyúcső visszarúgásának erejéhez kell méretezni mindent ami önmagában is egy tömegnövelő szempont.
Kb.
A duplázott tűzsebesség előnye jóval kisebb mint a hátrányok összessége. -
#6
ergoGnomik
tag
Ghoosty
#5
ergoGnomik
tag
Szerintem egyszerűen nagyon nem köszönné meg a torony hajtása a lövéstől ébredő nyomatékot.
"Elszeparál", lengyel Leopard-2A5 lesüllyesztett pozícióban link vagy kép helyett szöveg képként, "Thailand", nem ezt szoktuk meg tőled, Cifu.
Mindemellett persze remek olvasmány! (thumbsup) -
Ghoosty
őstag
Tök jó volt olvasni, köszönöm a cikket.
Játékokban rendszeresen látni dupla-csövű harckocsikat.
Viszont olvasva a cikket, meg rövid keresés után is azt láttam, hogy még terv szinten sem létezik ilyen megoldás.
Mi ennek a valódi oka?
(Ötleteim nekem is, vannak, hogy a valóságban miért nincs, de kíváncsi lennék mi a fő ok.) -
#2
Cifu
félisten
morcosharcos
#1
válasz
morcosharcos
#1
üzenetére
Ha a németekre gondolsz nem, ők Wolframkarbid magot használnak (az uránt bizonyos politikai okokból mellőzik). Amúgy kb. mindenhol ez a helyzet, pl. az USA vagy Oroszország is saját célra használ szegényített urán magvasat, exportra meg ad wolframkarbidot.
-
#1
morcosharcos
őstag
morcosharcos
őstag
Azok a páncéltörő nyíllövedékek szegényített uránból vannak vajon?
Mindemellett persze remek olvasmány! (thumbsup)
Új hozzászólás Aktív témák
lo Eredetileg az Ukrajnai háborús topicba írtam, a téma az volt, hogy a szovjet / orosz automata töltős harckocsik...
- Lenovo Thinkpad P16 G2 - i9-13980HX, 64GB, 1TB SSD, 16" WQUXGA (3840 2400), RTX 4090
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Jogtiszta Microsoft Windows / Office / Stb.
- Giant Talon 0 Sport - Hardtail Mountain Bike
- Bezámítás! Lenovo Legion 5 15IMH05H notebook - i5 10300H 16GB DDR4 256GB SSD 1TB HDD GTX 1660Ti W10
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest