Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat részletezi.

A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a Radeon Software – Crimson Edition 16.8.2 driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz pedig a GeForce Game Ready Driver 375.57 meghajtót telepítettük fel (annak ellenére, hogy hamar visszavonták és az utódai sem voltak problémamentesek – mi nem tapasztaltunk anomáliát a használata során és a korábbi VGA-kat is ezzel mértük). A játékokat kétféle (Full HD és WQHD, azaz 1920x1080 és 2560x1440 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján – ahol lehet – jó ideje a DirectX 11 helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

Játékok

• Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
• Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
• Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
• Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját VGA-tesztjeinkhez használt játékaink közül, a már megszokott módon válogattuk össze. A tesztekből egyúttal a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak, ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a legfrissebb, 1.45-ös verzióját használtuk). A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a Full HD felbontás az elsődleges szempont, figyelembe véve a tesztelt grafikus kártya tudását.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Az NVIDIA GeForce GTX 1050 kártyák fogyasztása kifejezetten kedvező a többi VGA-hoz képest, sőt, egyenesen az élre tör! Már a Radeon RX 460 utolsó mentsvára is odalett: kikapcsolt monitor melletti üresjáratban négy wattal kevesebbel beérte a tesztalanyunk. Filmlejátszás és sima üresjárat alatt is kevesebb áramot kért, jobb tudott lenni az általunk tesztelt eddigi összes, újabb gyártású GPU-ra épülő megoldásnál. A megjelenítőt kikapcsolva most sem tapasztaltunk üresjáratban anomáliát, ami jelentkezett a GTX 1080 tesztünkben, valamint a GTX 1060 esetében.

A DXVA lejátszás alatti fogyasztás mérése sokadszorra bizonyította be, hogy lehet akármekkora otromba a GPU, energiahatékonyság terén az NVIDIA megoldásai a Maxwell óta verhetetlenek, és a Pascal csak javított ezen. Igencsak alacsony áramfelvétel mellett abszolválta a feladatot, 73 wattos fogyasztását a tuningolt Core i7-es konfigurációnk egészével mérve kiemelkedőnek mondhatjuk. Egy nem HEDT platformban biztosan 30-40 watt körüli értéket látnánk, tehát mindez és a modern kimenetek ideális HTPC kártyává teszik a GTX 1050-et.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!