Hirdetés

NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti – a legkisebb Pascal

Leteszteltük a GP107-re épülő, belépőszintű GeForce videokártyát, és kellemesen csalódtunk.

A Pascal és a GP107

Mielőtt nekifognánk a GeForce GTX 1050 Ti kártya ismertetésének, az új GPU-ról, a friss architektúráról, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló részletes bevezetőtől e cikk keretein belül most eltekintenénk, hiszen korábban több alkalommal írtunk ezekről (Az NVIDIA bemutatta a GP104-es GPU-ra épülő GeForce-okat; Játékos szemszögből is előrelépés a Pascal; Bevezetés az NVIDIA Pascal architektúra rejtelmeibe; Leleplezte az olcsó pascalos GeForce-okat az NVIDIA), csak ismételni tudnánk magunkat.

A főbb tulajdonságokról azonban mindenképp hasznos egy összefoglaló, így tesztünk első részében megismerkedünk a GeForce GTX 1050 Ti videokártyákra kerülő, GP107-es grafikus vezérlőchippel. Annak ellenére, hogy a GP107 már nem részegységek letiltása révén éri el a megcélzott paramétereket, a hasonlóság testvéreivel, a GP104-gyel, GP106-tal és a GP102-vel kísérteties: számolóegységek tekintetében azonban jócskán tetten érhető a csökkenés.

A GP107 blokkdiagramja
A GP107 blokkdiagramja [+]

A GPU itt már a Samsung 14 nm-es LPP node-ján készül. Magában a lapkában 3,3 milliárd tranzisztor található és ez 132 mm²-es lapkaterületbe fért be, ebbe 6 darab streaming multiprocesszort sikerült beépíteni, amit az NVIDIA SMP-nek jelöl, ami a Pascal streaming multiprocesszor rövidítése. Egy ilyen streaming multiprocesszor a GP104-gyel megegyezően 96 kB-os Local Data Share tárolóval rendelkezik, 128 darab CUDA magot tartalmaz.

Hirdetés

A textúrázási képességek területén sincs változás, egy SMP ugyanis két darab textúrázó blokkot tartalmaz, ezekhez egyenként egy 24 kB-os kapacitású írható és olvasható L1 gyorsítótár tartozik, amelyet természetesen a CUDA magok is használhatnak. Egy ilyen részegység egyébként négy darab textúrázócsatornát rejt, amely szűrt mintákkal is képes visszatérni. A 6 darab SMP-vel mindez 768 CUDA magot és 48 textúrázócsatornát eredményez.

A GP107 chipje
A GP107 chipje [+]

A magméret és a tranzisztorszám sem arányosan csökkent a GP106-hoz képest, hiszen a memóriavezérlő és a relatíve sok tranzisztort elhasználó L2 cache sem feleződött, csak kétharmad méretűre, 1024 kB-osra zsugorodott. Mindemellett a változatlan PCI Express vezérlő, valamint a járulékos részegységek is igényelnek némi szilíciumterületet.

Memóriavezérlő tekintetében az NVIDIA továbbra is maradt a crossbarnál. A GP107 128 bites szélességű buszt használ, ami négy darab 32 bites szegmensből áll. Mindegyikhez 8 darab ROP és 256 kB L2 cache tartozik. Mivel összesen 4 szegmens van, ez 32 blending és 128 Z mintavételező egységet eredményez, illetve 1 MB kapacitású, megosztott L2 gyorsítótárat tartalmaz tehát összességében a lapka, amit mindegyik streaming multiprocesszor elérhet és a CUDA magok írhatnak is bele.

A GP107 SMP-je
A GP107 SMP-je [+]

A Pascal architektúra túlságosan nem változott a setup területén, így a GP104 és a GP106 esetében már látott megoldást alkalmazza a GP107 is. Az NVIDIA továbbra is egy raszteres és egy úgynevezett PolyMorph részre vágja a setup motort. Az előbbi egységből kettő található a lapkában, azaz egy raszter motor három darab streaming multiprocesszor ellátásáról gondoskodik. A raszter motor órajelenként 16 pixelt képes feldolgozni, ami a teljes lapkára nézve 32 pixelt jelent. Ez már nem okozhat olyan eseteket, amikor a rendszer képtelen lesz etetni 32 blending egységet (mint a GP106-nál), így ahhoz képest kiegyensúlyozottabb lesz a teljesítmény. Az előbbiek mellett a GP104-hez viszonyítva változás még, hogy a GP107 (és a GP106 is) órajelenként feleannyi, azaz kettő háromszöget képes feldolgozni.


Az új multiprojekciós motor [+]

A streaming multiprocesszorokban található PolyMorph motor továbbra is a geometriával kapcsolatos munkálatokat végzi. Mivel 6 darab SMM található a GP107-ben, így értelemszerűen ez ugyanennyi PolyMorph motort eredményez. Maga a részegység 16 nézőpozícióba képes továbbítani a geometriát. Ennél fontosabb, hogy lehetővé teszi az egymenetes sztereó 3D-t, vagyis úgy számolható sztereó 3D-s képkocka, hogy a geometriát kettő helyett csak egyszer kell kiszámolni. Ez a virtuális valóság szempontjából vitathatatlanul hatalmas előny, habár a GTX 1050 Ti teljesítménye ehhez a területhez már gyengécske.


A Delta Color Compression [+]

A Maxwellhez viszonyítva javult az NVIDIA saját Delta Color Compression technikája, amely még takarékosabban bánik a sávszélességgel. Ezt lényegében két új veszteségmentes tömörítési technika bevezetésével éri el, az eddigi egy mellé. Ez is teljesen megegyezik a GP102/GP104/GP106-nál látott megoldással.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Fotóznál vagy videóznál? Mutatjuk, melyik okostelefon mire való igazán!

PR Vásárlás előtt érdemes megnézni, mit kínálnak az aktuális telefonok, ha igazán ütős képeket vagy profi mozgóképeket szeretnénk készíteni.

Azóta történt

Előzmények