GeForce GTX 1050: a használható belépőszint

A modern NVIDIA kártyák aktuális legkisebbikét járattuk meg tesztlaborunkban, meglepő eredménnyel.

MSI GeForce GTX 1050 Gaming X

Rég volt ilyen egyszerű feladatunk a friss kártyáról szóló bevezetőnk megalkotása során; a GTX 1050 Ti és a GTX 1050 hivatalos bejelentésekor a rajtuk elhelyezkedő GP107-es GPU-k paramétereit már megírtuk. A GTX 1050 Ti-t teszteltük is, erről szóló cikkünk első oldala a szolgáltatások tekintetében szinte száz százalékosban igaz a GTX 1050-re is. A Pascal architektúra tudását hivatkozott korábbi anyagainkban részletesen kiveséztük, így az iránta érdeklődőknek továbbra is ezeket javasoljuk.

A számítástechnika területén gyakori jelenség, hogy egy nagyobb tudású termékből úgy készül egy kisebb tudású, hogy elhagynak egyes plusz szolgáltatást nyújtó részegységeket. Így a tervezési költségek is alacsonyabbak, valamint a gyártósorokat is kevesebb variációra kell felkészíteni, ami a rendkívül feszített tempó miatt mindenképpen előnyös, főleg ha az egyre rövidebb életciklusokat is figyelembe vesszük. A chipgyártás területén is régóta bevett szokás ez a jelenség; a több milliárd tranzisztort tartalmazó, egyre kisebb és kisebb csíkszélességű szilíciummorzsák elkészítése során mindinkább feszegetik a fizika határait a mérnökök, a nagy komplexitás miatt pedig óhatatlan, hogy nem minden darab sikerül tökéletesen, mondhatni belekalkulált a hiba. A chipek moduláris felépítésének köszönhetően a tesztelés során talált hibás részegységeket a legtöbb esetben elég csak letiltani, és egy olcsóbb, kisebb tudású termékbe így még beépíthető marad az adott lapka.

A csonkolt GP107 blokkdiagramja
A csonkolt GP107 blokkdiagramja [+]

A Samsung 14 nm-es LPP node-ján készülő GP107-es grafikus maggal ugyanez a helyzet. Magában a lapkában 132 mm²-es területen 3,3 milliárd tranzisztor található, de az eredetileg 6 darab streaming multiprocesszor egyikét letiltották, a hozzá tartozó textúrázó blokkokkal együtt, így adódik az 5 darab aktív SMP-vel a 640 CUDA mag, és a hozzájuk tartozó 40 textúrázócsatorna. A ROP blokkokhoz nem nyúltak, így itt is 32 blending egységet használ a GPU, továbbá maradt az 1024 kB-os L2 cache, valamint a magméret és a tranzisztorszám sem változott, hiszen az inaktív részegységek a chipben ugyanúgy benne vannak. A teljes értékű GP107-től a számozás különbözteti meg, ami a GTX 1050-nél GP107-300-A1, míg a Ti esetében GP107-400-A1.

A GTX 1050 GP107-e
A GTX 1050 GP107-e [+]

Ismét az MSI-től kaptunk tesztalanyt, ezúttal is a legfelszereltebb változatot, a gyári tuninggal is megspékelt Gaming X példányt. Az MSI GeForce GTX 1050 Ti Gaming X tesztelésekor már alaposan kiveséztük a gyártó megoldását, ennek köszönhető, hogy egyáltalán észrevettük az eltéréseket, annyira egyforma a két kártya. A dobozon és a VGA címkéjén található típusnéven kívül jelentős eltérés az, hogy a GTX 1050-en csak 2 GB memória kapott helyet, de ez az NVIDIA előírása.

Az MSI GeForce GTX 1050 Gaming X
Az MSI GeForce GTX 1050 Gaming X [+]

Teljesen azonos a külső megjelenés, a hűtés és a nyomtatott áramkör, ugyanolyan kimeneteket helyeztek el a kártyán, és a tápellátás komponensei sem térnek el semmiben, csak a memóriachipek mások és persze a letiltott részegységeket tartalmazó GPU. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak nagyjából annyival lesz olcsóbb ez a VGA, amennyivel az MSI-nek kevesebbet kell fizetnie a grafikus magért az NVIDIA-nak, és amennyivel olcsóbb a kisebb kapacitású memória.

A a nyomtatott áramkör két oldala A a nyomtatott áramkör két oldala
A nyomtatott áramkör két oldala [+]

A videomemória GDDR5 típusú és SK Hynix gyártmányú, H5GC4H24AJR-R0C típusjelű. A lapkák négy gigabitesek, azaz chipenként 0,5 GB kapacitású modellekről van szó, melynek gyári üzemfeszültsége 1,5 V, és csak 6000 MHz effektív órajelre hitelesítették őket, de nem először találkozunk azzal, hogy egy adott videokártyán magasabb tempót diktálnak nekik. A memóriachipek hűtéséről fele-fele arányban gondoskodik a légáramlat, illetve szilikongumi hővezető pad.

A Hynix videomemória
A Hynix videomemória [+]

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat részletezi.

Tesztkörnyezet
Videokártyák NVIDIA GeForce GTX 1050 2 GB – MSI Gaming X (GeForce Game Ready Driver 375.57)
AMD Radeon RX 460 4 GB – ASUS Strix Gaming (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon RX 470 8 GB – Sapphire Nitro+ OC (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon RX 480 8 GB – referencia (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.1b)
AMD Radeon R9 380 4 GB – Sapphire Nitro OC (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon R7 370 4 GB – ASUS Strix OC (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon R7 260X 2 GB – referencia (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti 4 GB – ASUS Expedition (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 1060 6 GB – Founders Edition (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 970 4 GB – MSI Gaming (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 960 2 GB – ASUS Strix OC (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 950 2 GB – MSI Gaming (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 750 Ti 2 GB – referencia (GeForce Game Ready Driver 375.57)
Processzor Intel Core i7-5960X (3 GHz) – túlhajtva 4 GHz-en
EIST bekapcsolva; C1E / C-state kikapcsolva; Turbo Boost kikapcsolva
Alaplap ASUS X99 PRO (BIOS: 2201) – Intel X99 chipset
Memória

HyperX Fury 32 GB (4 x 8 GB) DDR4-2666 (HX426C15FBK4/32)

Háttértár Samsung 850 EVO 500 GB MZ-75E500 (SATA 6 Gbps)
Processzorhűtő Noctua NH-D14 SE2011
Tápegység Seasonic Platinum Fanless 520 – 520 watt
Monitor Acer BX320HK FreeSync 4K (32")
Operációs rendszer Windows 10 Pro 64 bit


A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a Radeon Software – Crimson Edition 16.8.2 driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz pedig a GeForce Game Ready Driver 375.57 meghajtót telepítettük fel (annak ellenére, hogy hamar visszavonták és az utódai sem voltak problémamentesek – mi nem tapasztaltunk anomáliát a használata során és a korábbi VGA-kat is ezzel mértük). A játékokat kétféle (Full HD és WQHD, azaz 1920x1080 és 2560x1440 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján – ahol lehet – jó ideje a DirectX 11 helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

Játékok

  • Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
  • GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
  • Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
  • Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
  • DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
  • Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
  • Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
  • Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
  • Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
  • Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
  • Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját VGA-tesztjeinkhez használt játékaink közül, a már megszokott módon válogattuk össze. A tesztekből egyúttal a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak, ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a legfrissebb, 1.45-ös verzióját használtuk). A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a Full HD felbontás az elsődleges szempont, figyelembe véve a tesztelt grafikus kártya tudását.

Fogyasztás

Hirdetés

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Az NVIDIA GeForce GTX 1050 kártyák fogyasztása kifejezetten kedvező a többi VGA-hoz képest, sőt, egyenesen az élre tör! Már a Radeon RX 460 utolsó mentsvára is odalett: kikapcsolt monitor melletti üresjáratban négy wattal kevesebbel beérte a tesztalanyunk. Filmlejátszás és sima üresjárat alatt is kevesebb áramot kért, jobb tudott lenni az általunk tesztelt eddigi összes, újabb gyártású GPU-ra épülő megoldásnál. A megjelenítőt kikapcsolva most sem tapasztaltunk üresjáratban anomáliát, ami jelentkezett a GTX 1080 tesztünkben, valamint a GTX 1060 esetében.

A DXVA lejátszás alatti fogyasztás mérése sokadszorra bizonyította be, hogy lehet akármekkora otromba a GPU, energiahatékonyság terén az NVIDIA megoldásai a Maxwell óta verhetetlenek, és a Pascal csak javított ezen. Igencsak alacsony áramfelvétel mellett abszolválta a feladatot, 73 wattos fogyasztását a tuningolt Core i7-es konfigurációnk egészével mérve kiemelkedőnek mondhatjuk. Egy nem HEDT platformban biztosan 30-40 watt körüli értéket látnánk, tehát mindez és a modern kimenetek ideális HTPC kártyává teszik a GTX 1050-et.

Specifikációk, hűtés

Specifikációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a GTX 1050 technikai paramétereit, összehasonlítva a közvetlen elődökkel és a többi Pascal architektúrás videokártyával.

VGA megnevezése Titan X GeForce
GTX 1080
GeForce
GTX 1070
GeForce
GTX 1060
GeForce
GTX 1050 Ti
GeForce
GTX 1050
GeForce
GTX 960
GeForce
GTX 970
GeForce
GTX 980 Ti
GeForce
GTX Titan X
Kódnév GP102 GP104 GP106 GP107 GM206 GM204 GM200
Gyártástechnológia 16 nm (TSMC) 14 nm (Samsung) 28 nm (TSMC)
Mikroarchitektúra Pascal Maxwell
Tranzisztorok száma 12 milliárd 7,2 milliárd 4,4 milliárd 3,3 milliárd 2,94 milliárd 5,2 milliárd 8 milliárd
GPU-lapka mérete 471 mm2 314 mm2 200 mm2 132 mm2 227 mm2 398 mm2 601 mm2
GPU/turbo max. órajele 1417/1531 MHz 1607/1733 MHz 1506/1683 MHz 1506/1708 MHz 1291/1392 MHz 1354/1455 MHz 1126/1178 MHz 1050/1178 MHz 1000/1075 MHz
GPU/shader órajele üresjáratban 139 MHz 215 MHz 139 MHz 202 MHz 324 MHz
Shader processzorok típusa stream
Számolóegységek száma 3584 2560 1920 1280 768 640 1024 1664 2816 3072
Textúrázók száma 224 textúracímző
és -szűrő
160 textúracímző
és -szűrő
120 textúracímző
és -szűrő
80 textúracímző
és -szűrő
48 textúracímző
és -szűrő
40 textúracímző
és -szűrő
64 textúracímző
és -szűrő
104 textúracímző
és -szűrő
176 textúracímző
és -szűrő
192 textúracímző
és -szűrő
ROP egységek száma 6 blokk (96) 4 blokk (64) 3 blokk (48) 2 blokk (32) 4 blokk (56) 6 blokk (96)
Memória mérete 12 288 MB 8192 MB 6144 MB 4096 MB 2048 MB 4096 MB 6144 MB 12 288 MB
Memóriavezérlő 384 bites crossbar 256 bites crossbar 192 bites crossbar 128 bites crossbar 256 bites crossbar 384 bites crossbar
Memória órajele terhelve 1250 MHz (GDDR5X) 2000 MHz (GDDR5) 1750 MHz (GDDR5)
Üresjáratban 101 MHz (GDDR5X) 202 MHz (GDDR5) 135 MHz (GDDR5) 162 MHz (GDDR5)
Max. memória-sávszélesség 480 400 MB/s 320 300 MB/s 256 300 MB/s 192 300 MB/s 112 100 MB/s 224 000 MB/s 336 600 MB/s
Támogatott DirectX 12
Dedikált HD transzkódoló NVENC
Hardveres videolejátszás támogatása Purevideo HD
TDP ~250 watt ~180 watt ~150 watt ~120 watt ~75 watt ~120 watt ~165 watt ~250 watt

Kattintással a táblázat nagyítható (egyes adblockerek blokkolhatják) [+]

A teszt főszereplőjét a legfrissebb GPU-Z az alábbi módon detektálta, amihez ezúttal részletesebb magyarázatot nem is fűznénk azon túl, hogy az SLI ennél a GPU-nál nem támogatott, és ezt is helyesen jeleníti meg az alkalmazás. Még az alkalmazott memóriachipek gyártóját is megnézhetjük, mondanunk sem kell, hogy ez is stimmelt.

Az MSI GeForce GTX 1050 GPU-Z adatai Az MSI GeForce GTX 1050 GPU-Z adatai
Az MSI GeForce GTX 1050 GPU-Z adatai [+]

Az MSI-től érkezett a teszt fókuszában szereplő GeForce GTX 1050 Gaming X 2G videokártya – ez nem az NVIDIA referencia verziója, hiszen ez a VGA is csak a gyártók által tervezett, egyedi kiadásokban érhető el. Órajelek tekintetében viszont adott az NVIDIA által ajánlott referencia, amitől el lehet térni, ahogy az MSI-nél éltek is a lehetőséggel, és megemelték az órajeleket. A tesztelést megelőzően be kellett állítanunk órajeleit a referenciaértékekre, a GPU-Z képernyőképek már így készültek, a mérések során is ezeket a beállításokat alkalmaztuk.

A többi Pascal architektúrás VGA-hoz hasonlóan nagyon alacsony feszültséget (0,675 V) alkalmaztak a mérnökök üresjáratban, ezen felül erőteljesen visszaszabályozza órajeleit a GP107 is. Az agresszív energiagazdálkodás és az aprócska GPU miatt a kártya hőmérséklete hosszabb tétlen periódust és 100% ventilátorfordulatot követően alig emelkedett a környezeti érték fölé – természetesen a belső szenzor adatai szerint. Érdekesség, hogy az MSI GTX 1050 Ti esetében is tapasztalt módon az üresjárati órajel magasabb egy kicsit (240 MHz), mint a szériára jellemző 139 MHz, ellenben a 200 MHz-es valós memória-órajel stimmelt.

Hűtés

Maga a videokártya egyedi, kétventilátoros hűtést alkalmaz, mely terhelés nélkül passzívan üzemel, leállítja a légkavarókat üresjáratban – ez napjainkra a nem referenciamodellek esetén szinte követelménnyé vált. A megszokott módon, a Sniper Elite 3 benchmarkjának háromszori lefuttatásával teszteltük az új GeForce GTX 1050 videokártyát e téren.

Kb. 20°C-os szobahőmérsékleten, terhelés nélkül nagyjából 26-27 °C-os volt a GPU, majd terhelésre a kártya kb. 60-63 °C-ig melegedett. Ehhez üresjáratban értelemszerűen nulla ventilátorfordulat tartozott, de terhelve, a második teszt közepe tájékán már megindult a hűtés és kb. 750-800-ra emelkedett a percenként megtett körbefordulások száma, amit szinte meg sem lehetett hallani, épp csak forgott a rotor. A hűtésn hangerejére tehát nem lehet itt sem panaszunk, a szinte hangtalan megoldásnál a csapágyazás morgása sem hallatszott, továbbra is maximális elégedettséget okozva.

Az MSI GeForce GTX 1050 hűtése részletesebben
Az MSI GeForce GTX 1050 hűtése részletesebben [+]

Jól megfigyelhető az MSI Afterburner hardvermonitor logján, hogy a grafikus mag bemelegedésével hogyan csökkent kismértékben a GPU Boost órajele, épp mint a GTX 1050 Ti esetében, azonban sokkal kisebb mértékben, mint a hatalmas és sokkal több hőt termelő Titan X tesztelésekor láttuk. A szabályozás bizonytalansága (ami a Ti modell fordulatszám-grafikon cikkcakkos formáján látszott) viszont elmúlt; megfigyelhető, hogy némiképp "erélyesebben" indul a ventilátor, majd kissé visszalassul, de méréseink alapján így is kb. 100 rpm-mel magasabb a fordulatszáma, mint a Ti-é. Cserébe a csak minimálisan kisebb hőtermelésű grafikus mag alacsonyabb hőmérsékletet is ér el, ami ráadásul a ventilátorok elindítását követően csökkenést is mutatott.

Számunkra nyilvánvaló, hogy a VGA BIOS-ban módosítottak a szabályozáson, habár már a GTX 1050 Ti Gaming X-et sem fenyegette az izmosabb EVGA-k kínos bakija, a túlmelegedés. Az MSI kártyájának légkavarói tesztjeink során a rendelkezésre álló fordulatszám-tartományt még negyedéig sem nagyon használták ki, hiszen a hűtő maximális fordulata 3400 rpm. Ennél a tempónál azért már jócskán hallható a hűtés hangja (ha manuálisan ennyire állítjuk), de még erre sem mondanánk, hogy ordítana, inkább csak a szélzaj volt ez esetben is domináns – szemben a radiális hűtések erős motorjainak morgásával és süvítésével.

DX11: Division, GTA V, Sniper Elite 3, FC Primal

A DirectX 11 API-s címek közül a Tom Clancy's The Divisiont emelnénk ki, hiszen ez egy relatíve új játék, itt a GeForce GTX 1050 arányaiban kevesebbet lassult, mint amit a számolóegységek és az alapórajel arányából következtethetnénk, de az eltérés mérési hibán belüli. A GTX 960-nal az újdonság itt nagyjából egy szinten tanyázik.

A GTA V-ben az elméletileg adódó különbség látható a Ti és a nem Ti között, az azonban szembetűnő, hogy a szintén 2 GB-os GTX 960-nal milyen viszonyban van a GTX 1050-ünk; Full HD-ben egy egészséges, de reális előnye van az újabbnak, azonban a beállításaink mellett jóval megterhelőbb WQHD-ben a GTX 960 nagyon lemarad, aminek oka a Pascal architektúra jóval fejlettebb memóriatömörítési eljárása. Ugyan ez a játék a GeForce-okat preferálja, ami látszik is diagramon, de jó eséllyel közülük is a magasabb órajelűek vannak előnyben, legalábbis az eredmények tükrében. A játék mindenesetre nem épp optimalizáltságáról híres, ami a rapszodikus minimum képkockaszámon is visszaköszön, mindezek ellenére a mai napig roppant népszerű.

A gyönyörűen skálázódó, kiválóan optimalizált motorral rendelkező Sniper Elite 3 futtatása során nem nagyon szokott minket meglepetés érni, de ezúttal nem így történt: alig marad el a GTX 1050 eredménye teljes értékű GP107-et tartalmazó Ti-s testvérétől; talán a magasabb mag- és GPU-boost órajel lehetett itt főszereplőnk segítségére. A felbontás növelése sem okozott kavarodást, ez a játék még 2560x1440-ben is játszható szintet ér el. A kisebbik és a nagyobbik GP107 szépen közrefogta a GM206-os GTX 960-t, azzal szinte egyező értékeket mutatva.

A Far Cry Primal futtatása során minimális eltérésekkel szintén egy csoportban tanyázik az előbbi három delikvens, azonban itt ismét látható a GTA V esetében is megfigyelhető jelenség: a nagyobb felbontás a régebbi fejlesztésű GTX 960-t valamelyest jobban visszalassította.

A konkurens gyártó által rajtvonalhoz állított versenyzőnknél, az AMD Radeon RX 460-nál az NVIDIA GeForce GTX 1050 ezekben a játékokban minden felbontásban egyértelműen gyorsabbnak bizonyult, hiába van rajta csupán feleannyi memória.

DX11: Thief, Dirt Rally, Shadow of Mordor

A Thief alatt megint egy kupacba tömörült a házon belüli triumvirátus, a nagyobb felbontás mutatta csak meg a GTX 960-nak, hogy ő lassan a múlté, de esetében is csak a minimumok voltak érezhetően alacsonyabbak. A puszta számítási kapacitás tehát önmagában nem elég, emellett a modernebb architektúra volt az, ami a GTX 1050 segítségére sietett.

A két kis Pascal jó testvérekhez méltóan szépen együtt maradt, de a GTX 960 valamiért alaposan lemaradt tőlük a Dirt Rally alatt; nem kedvelhette felcsavart beállításainkat, mert a GTX 1050-esek a GTX 1060-ashoz képest arányos eredményt produkáltak.

Az NVIDIA által támogatott fejlesztésű Middle-Earth: Shadow of Mordorban ismét együtt volt a fenti mezőny, míg a Radeon RX 460 mindhárom játékunkban csak tisztes távolságból, alulról szemlélődött.

DX12: AOTS, Warhammer, Hitman, ROTTR

Újdonságnak számítanak a DirectX 12 mérések, amihez már egy ideje négy játékot válogattunk össze. Az API egyelőre csak szárnyait bontogatja, így folyamatos érdeklődéssel figyeljük, hogy a teljesítmény minként alakul majd a jövőben. A jelenlegi állás szerint az rajzolódik ki, hogy a GTX 1050 a legfontosabb alkalmazásban, az AMD grafikus kártyái által meglehetősen favorizált Ashes of the Singularity-ben is igencsak ott van a szeren, elhúzott az RX 460-tól, de elmaradt a GTX 1050 Ti-től. A GTX 960-nal szinte azonos eredményeket értek el, és látható, hogy itt mindkettejüknek kellett volna még egy kis videomemória a magasabb felbontáshoz.

A tesztalanyunk a Total War: Warhammerben sajnálatosan alaposan leszerepelt, még az eddig jól helyben hagyott RX 460 is elhúzott tőle, de a GTX 960-nál is lassabb volt. Bizonyossá vált, hogy ebben a shaderintenzív címben szükség van a nagyobb mennyiségű vRAM-ra, és az is látható, hogy az AMD kártyákat is szívesen fogadja a motor, ami nem csoda, hiszen támogatták a fejlesztését. Az öreg GTX 750 Ti-n és a több reinkarnáción átesett Radeon R7 370-en nem futott továbbra sem, így ők nulla FPS-sel neveznek.

A Hitman alatt megismétlődött az előbb is látott forgatókönyv; az alkalmazott beállításainkkal alaposan izzadt a GTX 1050, és lemaradt az RX 460 és a GTX 960 mögött. Ez a játék szerencsére a két legrégebbi VGA-n is elindult, ahogyan az Ashes of the Singularity is.

A Rise of the Tomb Raider viszont hiába az NVIDIA által szponzorált játék, ez a GTX 1050 teljesítményére nem nyomta rá a bélyegét. Lassan azonban köztudottá válik, hogy a játék igencsak bőkezűen bánik a videomemóriával, és nem csak akkor, ha az elegendő mennyiségben áll rendelkezésre. Olyannyira erősen fennáll ez a jelenség, hogy már a Full HD felbontásban is láthatóan kevés a 2 GB, de WQHD-ben még inkább sikerült kivéreztetni a mezőny kevesebb fedélzeti tárral rendelkező szereplőit.

A korábbi NVIDIA kártyákhoz képest a kis GTX 1050 magabiztosan vette a DirectX 12-es tesztcsokrot is, nem érdekelte, hogy ez az AMD felségterülete. Itt leginkább a kisebb friss GeForce-okon látható jól, hogy azért az NVIDIA optimalizált a Pascalban a Maxwellekhez képest a DX12-es kódutak tekintetében, és eljutottunk oda, hogy DX12 alatt sem kell szégyenkezniük a zöld VGA-knak. Azt persze ki kell emelnünk, hogy az explicit API-k esetében a fejlesztő sokszor külön optimalizált kódrészletet futtat az eltérő gyártójú GPU-k esetén, amit az ilyen címekhez folyamatosan érkező frissítések is ékesen bizonyítanak. Arra viszont figyelni kell, hogy ne adjunk nagyobb feladatot a VGA-nak, mint amivel megbirkózik, az erőforrásigényes játékokban inkább kicsit vegyük vissza a beállításokat.

Luxmark, CompuBench

OpenCL-es tesztjeink között a Luxmark régi versenyző. A LuxRenderre épülő sugárkövetésre fejlesztett tesztprogramban hagyományosan nagyon erősek a Radeonok, amióta az alapjukat a GCN architektúra adja. Az NVIDIA kevésbé tervezi robusztusra rendszereit a compute teljesítmény szempontjából, így általános számításokra ezek nem annyira jók, mint a konkurens megoldások. Itt a papírforma teljesült, szépen sorakozik a mezőny, a GTX 1050 pedig középen helyezkedik el, nem sokkal a GTX 1050 Ti mögött tanyázva.

A CompuBench az egyik újdonság megújult OpenCL-es tesztcsomagunkban, és ezen belül is közkívánatra a Bitcoin és a T-REX programokat futtattuk le a tesztelt hardvereken. Előbbi egy általános képet ad arról, hogy a virtuális valuták bányászására mely hardverek a jobbak, míg utóbbi szintén egy sugárkövetésre épülő alkalmazás, ugyanakkor a Luxmarkhoz képest azzal a különbséggel, hogy ez már egy dinamikus jelenetet használ. Ebben a két tesztben vegyesen dominálnak a GeForce-ok és a Radeonok, de a GTX 1050 itt gyengébben szerepelt. A GTX 960-t is alig előzte meg, jól látható, hogy amennyiben csak nyers erő kell, akkor azért ez a belépőszintű kártya kevés, valószínűleg a csökkent mennyiségű cache miatt szerepelt így, míg a GTX 1050 Ti-hez képest számolóegységei arányában sikerült teljesítenie.

A Bitcoin számolásos tesztet szokatlanul erősen vették a zöld gyártó megoldásai közül a nagyobb Pascalok, noha azt tradicionálisan inkább Radeonokra szokás bízni az e téren mutatott többszörös teljesítményük miatt. Valószínűleg nem egy algoritmust használnak ezzel a programmal. Itt viszont ugyanúgy hátrébb került címszereplőnk, ahogy a GTX 1050 Ti is, de az RX 460-nál még így is gyorsabb volt.

Igazából nagy meglepetésre nem lehetett számítani a GPGPU-s tesztekben, hiszen a Pascal architektúra továbbra is a Fermi alapjaira építkezik, így általános számításban továbbra is igen erősek a GCN-es Radeonok, amennyiben elegendő számolóegységet vonultatnak fel (pl. az RX 480). Mondhatni minden a papírformának és nagyjából a bezsúfolt számolóegységek számának megfelelően alakult.

Tuning

Ezúttal is megvizsgáltuk, mit bír a tesztelt VGA tuningban. A Pascal architektúránál megszokott módon, az MSI Afterburner alkalmazással álltunk neki, az összes értéket manuálisan állítottuk be, ami a GPU-nak sajnos csak a gyári feszültséget jelentette, hiszen ez egyben a szoftveresen maximálisan adható feszültség. A VRAM-ot szintén alapfeszültségen hajtottuk, ennek állítására sem adott lehetőséget a program, míg a ventilátor fordulatszámát fixen 100%-ra állítottuk. A Power Limitet 125%-ra emeltük, hogy ne (illetve minél később) avatkozzon közbe a hardveres teljesítménylimiter az ütősebb jelenetek által kikényszerített magasabb áramfelvétel során. A teljesítménylimit növelésével a hőmérsékleti küszöb is kitolódott egészen 97 °C-ig, de megjegyezzük, hogy ezt lehet az előbbitől függetlenül is, akár alacsonyabbra konfigurálni.

Az MSI GeForce GTX 1050 Gaming X tuningja Az MSI GeForce GTX 1050 Gaming X tuningja
Az MSI GeForce GTX 1050 Gaming X tuningja [+]

Tuningolási kísérleteink során a grafikus chippel végül 1544 MHz-ig jutottunk (szinte pontosan egyezik a korábbi tesztünkben a Ti esetében elérttel), ami a fenti GPU-Z képernyőről leolvasható; ez csak 190 MHz-cel több a gyári alapórajelnél, és hozzávetőlegesen 14%-os többletet eredményez. A játékok futtatása során az így elért GPU boost órajel már közel járt a 2 GHz-hez (a szenzor képernyőn is látható 1911 MHz), és nagyobb hajlandósággal tartotta is ezt a kártya, ami a magasabb áramfelvételi limit számlájára írható. A GDDR5 videomemória viszont csak pontosan 250 MHz-es valós órajelbeli emelést viselt el, amivel effektív órajele 8100 MHz-re nőtt, ez kb. 14%-os emelkedés. Esetünkben egy kis feszültségtöbblet segíthetett volna, hogy a Pascalokra architekturálisan jellemző 2100 MHz-es boost órajel maximumot megközelítsük, amennyiben a magfeszültség növelhető lett volna. A tuningolt videokártyával az alábbi grafikonokon látható teszteket futtattuk le, ezek nem igényelnek különösebb kommentárt.

Mind a DirectX 11-es, mind a DirectX 12-es játékok gyorsultak a tuning hatására, de nem mindegyik esetben éri el a növekedés az órajelemeléssel arányos elvi értéket. Itt ki kell emelnünk, hogy ez azért történik így, mert általában a túlhajtás mértékénél arányaiban kisebb az elért többlet fps, ráadásul jócskán kiveszi belőle részét a nem megemelt teljesítménykeret is. Arra, hogy a TDP-emelés ellenére miért nem volt többletgyorsulás, csak az lehet a magyarázat, hogy valahol máshol is kialakult szűk keresztmetszet a VGA-n. Az Ashes of the Singularity ismét kilóg a sorból; ott a tuning lassulást okozott. Valahol már hibajavításra kényszerült a VGA, ez eredményezhette a lassulást, itt érdemes visszaemlékezni, hogy a gyárilag specifikált 6 GHz-es tempó helyett már alapesetben is magasabb memória-órajelet alkalmaztak, ezt mi pedig még egy gigahertzcel meghaladtuk.

A szintetikus tesztprogramok nagyjából a várt gyorsulást hozták, szinte pontosan annyit, amennyit az órajelen emeltünk, nincs köztük meglepetésre okot adó eredmény, teljes mértékben a papírformát hozták.

Összességében a szintetikus tesztcsokorban és a DirectX 11-es címek alatt tuningolással elértük a GTX 1050 Ti erejét, még a feleannyi memória ellenére is, míg DirectX 12-ben ez csak a Hitman alatt teljesült, mert a másik két alkalmazásban a 2 GB miatt jókora hátránnyal indult a GTX 1050.

Mivel nem emeltünk GPU-feszültséget, alig emelkedett a gép étvágya, ehhez hasonlót tapasztaltunk az AMD Radeon RX 460 tesztelése során is. Hiába toltuk följebb a TDP limitet, még így is a GTX 1050 Ti fogyasztása alatt maradtunk, ebben azonban a kevesebb memória is hozzájárulhatott. Természetesen panaszkodni emiatt nem fogunk, csak meglepődtünk, mert nagyobb növekedést vártunk.

Összegzés

Összegzésünk során szétválasztjuk a Full HD és a WQHD felbontást, mert az átlag becsapóssá teheti a végeredményt. Ettől függetlenül az NVIDIA GeForce GTX 1050 tesztelése nagyjából a GTX 1050 Ti-nél is látott konklúziót eredményezi; Full HD-ra, megfelelő beállításokkal megfelelő a VGA, de ez nem a maximumot jelenti, a kevesebb vRAM miatt ráadásul egy-egy játékra jobban oda kell figyelni.


[+]

A GTX 1050 körülbelül 20%-kal maradt le a más ligában versenyző, de előző generációs és sokkal többet fogyasztó AMD Radeon R9 380-tól, azonban csak minimálisan, pár százalékkal bizonyult gyorsabbnak a házon belüli előd GTX 960-nál, ami tesztünkben szintén 2 GB-os változatával képviseltette magát, a 4 GB-osnak szinte semennyi lemaradása nem lenne. A konkurencia Radeon RX 460-asát viszont a máig leggyakoribb felbontásban tesztjeinkben szűk 20%-kal szárnyalta túl. Itt is figyelembe kell venni, hogy a tesztben ebből a 4 GB-os szerepelt, ami kicsit gyorsabb, mint a 2 GB-os, annak nagyobb lenne a lemaradása. A GTX 1050 Ti-hez viszonyítva 16% a hátránya, ez picit több, mint a shader részegységek és az órajel különbsége alapján számított, tehát a 2 GB vRAM már kicsit visszafogta.

Az olló 2560x1440-ben nagyobbra nyílt, itt már átlagosan 20%-kal teljesített a GTX 1050 Ti alatt, ami egyértelműen jelzi, hogy több esetben is memórialimit alakult ki. Megjegyzendő, hogy beállításaink során nem bántunk a szereplőkkel kesztyűs kézzel, így a gyakorlatban ezt a határt később éri el a GTX 1050. Az erősorrend a többi tekintetben nagyjából egyezik a korábbival, viszont azt fontos kiemelni, hogy a nagyobb felbontáson a referenciapontként választott Radeon a széles memóriabuszának köszönhetően teljesít arányaiban jobban.

Az NVIDIA a GTX 1050 esetében 109 dolláros ajánlott összeget ad meg, de a felszereltség, hűtés, gyári tuning, valamint a további extrák fényében ennél többet is írhatnak az árcédulára a gyártók, ahogyan az eddigi modellek alapján ezt teszik is. Referenciamodell ebből a videokártyából sincs, így érthető, hogy a gyártók a legtöbb esetben a felszereltebb, többért kínálható változatok felé kacsingatnak. Nincs azonban kizárva egy-egy sokkal költséghatékonyabb változat kiadásának a lehetősége sem, így idővel minden bizonnyal színesebb kínálat lesz a boltokban. Az MSI Gaming X változatát kicsivel 48 000 forint fölött láttuk a boltokban, amivel már most jóval kevesebbet kóstál, mint a készleten ragadt, szintén 2 GB-os GTX 960-asok, ellenben – a beállítások függvényében – hasonló teljesítményt, kisebb fogyasztást (ezáltal melegedést) tud felmutatni, ráadásul modernebb architektúrával.

A teljesítmény/fogyasztás ezúttal sem alakult meglepetésszerűen: egyszerűen remek, ahogy Pascal architektúrával rendelkező összes testvérének is. A teljesítményszint szerinti eltérések a tesztprocesszorunk állandó fogyasztását belekalkulálva lépnek fel, hiszen mi a teljes gépet mérjük. Mivel a GTX 1050 csak alig fogyasztott kevesebbet gépestől, mint a GTX 1050 Ti, teljesítménye viszont kisebb, így valamelyest romlott a komplett gépre vonatkoztatott energiahatékonyság. Így az energiaéhes CPU nagyobb súllyal esik latba, ezért a teljes rendszerre vetített arány elmarad a nagyobb étvágyú, de több fps-t is kipréselő GTX 1060 és a GTX 1050 Ti mögött. Mindez csak a látszat, lényegében azért körülbelül egy szinten van mindegyik kártya.

Az MSI megoldása ismételten a széria felsőházából tette tiszteletét, és méltón viselheti az erre utaló stílusjegyeket. Mivel teljesen egyezett a korábban tesztelt Ti változattal, minden pozitívum, amit ott megfogalmaztunk, ugyanúgy érvényes itt is: minőségi összeszerelés, halk hűtés, ami adott esetben világít is. A gyári tuning – mely ismételten igen korrekt – sem egy elhanyagolandó tényező, ráadásul ez a VGA is némán tette dolgát, üresjáratban passzív üzemre kapcsolva.


[+]

A GTX 1050 ugyan belépőszintté lett, hiszen ez alatt lassan a processzorok és APU-k beépített megoldásai következnek, azonban a mindmáig legelterjedtebb Full HD felbontásra közepes vagy magas beállításokkal elegendő, még a modernebb címekkel is. MMO játékok itt szinte mind maximum grafikán futtathatók (például a World of Tanks-ot ellenőriztük is), de még nagyobb felbontáson is vígan elketyegnek. Ha nem ragaszkodunk konkrét márkához, akkor már most, a karácsonyi vásárlási szezonban is találunk 45 000 forint alatti modellt. Ha preferált programjaink nem memóriaintenzívek, akkor szinte megkaphatjuk – egy kis tuninggal picit meg is haladhatjuk – a GTX 1050 Ti szintjét, kevesebb anyagi ráfordítással, így nem is kérdéses, hogy a kisebb anyagi keretből gazdálkodóknak ajánljuk az NVIDIA GTX 1050-et.


MSI GeForce GTX 1050 Gaming X 2G videokártya

04ahgy

Az MSI GeForce GTX 1050 Gaming X 2G videokártya az MSI-től érkezett.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés