- Hobby elektronika
- Steam Deck
- Milyen videókártyát?
- Nem tetszik a Procon-SP-nek, hogy a Nintendo távolról kivégezheti a Switch 2-t
- Philips LCD és LED TV-k
- DUNE médialejátszók topicja
- Milyen SSD-t vegyek?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Apple asztali gépek
- Vélemény: nem úgy tűnik, de Lip-Bu Tan most menti meg az Intelt
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
guifater #838 üzenetére
Az egyik lehetséges ok, hogy bekapcsoláskor a CEC miatt be- és átkapcsolhatja a tévét, ezt itt tudod kiiktatni:
Beállítások > Rendszer > Bemenet > Perifériák > CEC Adapter > Bekapcsoláskor ez az eszköz legyen az aktív bemenet, ezt az opciót deaktiváld.
Amíg a Samsung tévém USB-jére volt kötve nálam a Pi, addig éjszakánként volt, hogy random bekapcsolt (mert random áram alá helyezte az USB portot egy rövid időre), ez a beállítás segített rajta.A másik lehetséges ok az a - főleg gyári - tápegység. Ha valamilyen kapcsolóval oldod meg a Pi áramtalanítást (szóval nem húzod ki teljesen), akkor szépen lassan feltöltődik benne egy kondenzátor, amely aztán kisül és egy pillanatra áram alá helyezi a lapot. A tévé pedig a jel érzékelésére átkapcsol a bemenetére.
-
Már a kezdetektől 64-bites Ubuntut használok, a base targézából telepítve és kiegészítve a hivatalos RPi kernellel meg firmware-rel. NAS felhasználásra teljesen jó.
Viszont ha 64-bites desktop rendszerre vágysz, akkor a béta RPi OS azért jobb választás lehet, mert minden fejlesztés ott landol. De van belőle Lite verzió is. -
válasz
kevesbence #828 üzenetére
Attól függ, hogy mit értesz rövid idő alatt. Őszintén szólva én eredetileg úgy gondoltam, hogy ekkora már rég meg lesz oldva ez a kérdés. De állítólag nagyon nem olyan egyszerű, és legkorábban LE10-ben várható a Kodi 19-cel. Viszont egyelőre semmilyen próbaverzió vagy eredmény sincs, szóval a nagyon közeli jövőben én még nem várnám. Talán jövőre valamikor, év vége felé, vagy csak utána. Én addig a tévé lejátszóját használom, médiaszerveren keresztül nem gáz az sem.
-
válasz
kevesbence #826 üzenetére
Nálam ezekből csak a hdmi_pixel_encoding=2 van beállítva, de ehhez a tévén is át kell rakni full RGB-re, hogy passzoljanak.
Egyedül a HDR videóknak rossz a képük, mert egyelőre csak SDR-re konvertálva játsza le ezeket, és elégge fakó az eredmény. De minden másnak teljesen jó a képe, és a Kodi felülete is normálisan jelenik meg. -
válasz
Arolotifar #817 üzenetére
Hogyan próbálod? Alapból a kártyáról bootol és tölt be az oprendszer. A letöltött betömörített képet először ki kell csomagolni, majd a kapott .img fájlt kell kiírni pl. dd-vel.
-
válasz
t72killer #813 üzenetére
A bootloader egy kisméretű EEPROM-ban van, pont mint PC-n a BIOS. De a beállítások fixen rögzítve vannak, vagyis felírás előtt lehet konfigurálni. Amit mondasz FAT32 boot partíciót az a 2nd stage binárisokat, a config.txt-t és a Linux kernelhez kapcsolódó fájlokat tartalmazza.
-
válasz
t72killer #811 üzenetére
Ez normális alapbeállítások mellett. A bootloader EEPROM képét (pieeprom.bin) lehet konfigurálni felírás előtt, és ha átírod a következőket
WAKE_ON_GPIO=1
POWER_OFF_ON_HALT=0erre
WAKE_ON_GPIO=0
POWER_OFF_ON_HALT=1akkor poweroff esetén lekapcsolja az összes PMIC kimenti áramát, vagyis megszűnik pl. az USB és a 3,3V is. Ez jelentősen és maximálisan leredukálja a fogyasztást.
Én amúgy ilyen tokokat vettem, és bőven elégnek bizonyult. Annyi, hogy a hővezető lapkát azt Minus Pad 8-ra cseréltem (sokat jelent).
-
válasz
cibere11 #806 üzenetére
Oké, de akkor ez milyen oprendszer, és minek sudo-zol ha egyszer root vagy?
Ha jól gondolom akkor sima desktop RPi OS, a pi felhasználóval és alapból jelszó nélküli root-tal? SSH-n akkor pi@<IP cím>, majd sudo -i a jelszó nélküli root bejelentkezéshez (ha ez tényleg szükséges, vagy pedig minden olyanhoz sudo-zol).
-
válasz
cibere11 #804 üzenetére
Mielőtt bármit is csinálsz a terminálban, be kell jelentkezned, vagyis meg kell adnod a működő jelszavadat. A sudo passwd nem a normál felhasználó, hanem a root jelszavát változtatja meg.
Szóval ha jól értem, akkor a normál felhasználód jelszava az megmarad, viszont a root-é az elállítódik?
Egyébként annyi a megoldás, hogy ne egyből root-ként próbálj bejelentkezni SSH-n vagy soros terminálon keresztül, hanem a sudoer felhasználóddal, aztán sudo -i.
Egyébként csak úgy nem szokott megváltozni a root felhasználó jelszava sem, ami vagy aggodalomra ad okot, vagy pont, hogy ez valamilyen biztonsági funkció (bár én még nem hallottam ilyesmiről). -
A 4K lejátszás az megy. Mostanában elég sok ilyet néztem rajta és nem volt gond. A HDR tartalmat is viszi, de SDR-ként jeleníti meg, és így nem valami jó (szóval egyelőre ezeket még a tévé lejátszójára bízom).
A HDR-hez szükséges 5.4-es kernel az már lassan teljesen készen áll, de azért még sok munka van vissza. Viszont talán már nem kell olyan sok idő hozzá. -
válasz
Stylewars_kp #794 üzenetére
Ha egyben szeretnéd, akkor a RPi OS lesz a nyerő, médiacenternek a Kodi. Nálam külön van a NAS, mert a LibreELEC a legjobb a tévéhez, viszont az másra meg eléggé korlátozott.
-
válasz
Stylewars_kp #792 üzenetére
Bírja, vagyis pl. LibreELEC lejátszás az teljesen jó. Az asztali felület azért pörgősebb ha FHD-re van korlátozva, de a 4K sem vállalhatatlan.
-
válasz
szabifotos #790 üzenetére
Ha az USB 3-as adapter vagy külső SSD nincs megfelelően árnyékolva, akkor interferál a 2,4 GHz-es Wi-Fi-vel és azzal együtt a Bluetooth-szal is. Persze attól még hardveresen látnia kellene az oprendszernek.
-
Nekem is Samsung tévém van (KS7000), és simán adja a képet a Pi. Annyi, hogy a 4K-hoz engedélyezni kell az adott HDMI porton a HDMI UHD Color-t (ettől lesz 2.0-ás és elég sávszél).
Amúgy nálam így van beállítva a config.txt-ben:disable_overscan=1
framebuffer_width=1920
framebuffer_height=1080
hdmi_force_hotplug=1
hdmi_group=2
hdmi_mode=82
hdmi_drive=2
hdmi_pixel_encoding=2
hdmi_enable_4kp60=1Viszont NAS jellegű felhasználáshoz felesleges a grafikus felület, és a sima Lite Raspi OS elég hozzá. A beállításokhoz és a kezeléshez ott a terminálos és a webes felület. A képet érdemes is lekapcsolni a
/opt/vc/bin/tvservice -o >/dev/null
paranccsal (/etc/rc.local).
-
Mit értesz NAS szerver alatt? Fájlmegosztásra NFS-t, SMB-t és FTP-t tudok javasolni, médiaszervernek meg a MiniDLNA-t (új nevén ReadyMedia). Torrentezéshez Transmission, amit PC-n a böngészőből tudsz majd kezelni. Távoli eléréshez WireGuard, illetve videolejátszáshoz talán az SFTP a legjobb.
SD kártyára már nincs is feltétlenül szükség, mert USB-ről is lehet már bootolni és a rendszer is simán futhat róla. -
válasz
cibere11 #767 üzenetére
A Raspbian / Raspberry Pi OS az ami technikailag a legkompatibilisebb, és minden frissítés és fejlesztés is itt landol. Egyelőre a 32-bites változat ami javasolt, ha csúnyának véled, akkor telepíthetsz rá másmilyen felhasználói felületet is (persze mással azért némileg lassabb lehet).
A saját véleményem amúgy az, hogy csak ha erős idegzetű, nyugodt és nagyon ráérős vagy alkalmas kiváltani egy normális desktop PC-t. Mert azért teljesítményre még mindig nem ugyanaz a kategória. Plusz ha csak a Windowst ismered, akkor fura és kényelmetlen lesz. Én Ubuntu-t használok és egyáltalán nem ismeretlen számomra a Linux, de így is inkább maradok a notimnál. -
Most már lehet tesztelni élesben az USB bootolást. Szükség van hozzá egyszer az új pieeprom felírására, valamint a legújabb firmware fájlokra.
Nálam tökéletesen üzemel, szóval a NAS-nak használt Pi-mben már nincs többé microSD kártya. -
Akit érdekel és érint, hamarosan indul az USB-ről bootolás tesztelése.
pieeprom-2020-05-15.bin - USB mass storage boot beta
Egyelőre még csak félig működik. Vagyis látja és be is olvassa az USB-s vinyóról az indítófájlokat, viszont mivel még nem érhető el a kompatibilis start4.elf, ezért ennél tovább nem megy.
-
válasz
F1rstK1nq #755 üzenetére
A Kodi futtatására és akár 4K médialejátszásra bőven elég a 2 GB-os változat. Ha másra nem is használod, akkor a LibreELEC amúgy is jobb választás az OSMC-nél. A nevezett SanDisk kártya megfelelő, méretre és sebességre is elég.
Amit tudni kell, hogy a 4K videotartalom lejátszása az nagyjából megy, de a HDR megjelenítése az még nem (csak SDR-re konvertálva). Ha ilyeneket nem akarsz lejátszani vele, akkor annyival fog többet tudni a RPi2-hőz képest, hogy van hardveres HEVC gyorsítás, és a tévére már a felkonvertált UHD jelet tudja küldeni. -
Ha a tévé okosítása a fullos médialejátszást jelenti, akkor LibreELEC. HDR viszont még egyelőre nincs, illetve a lejátszás az megy, viszont átalakítja SDR-re.
A NAS az nálam külön van, Raspbian (csak 32-bit), Ubuntu (64-bit) és hasonlók jöhetnek szóba, telepíted a lite/server változatot, és rá a Transmission-t. Ha egybe akarod, akkor a desktop Raspbian-t rakd fel, és arra a KODI-t meg a többit. -
Kis érdekesség. 300 Mbps netre váltottam, és úgy tűnik, hogy kb. itt a teteje a RPi4-en a Transmission-nek is. Tartósan felmegy 30 MB/s fölé, és a 35-öt is el-eléri, de itt már fullra leterheli az egyik procimagot. Túlmelegedéstől, és ezáltal throttlingtól viszont nem kell tartani, mert hiába dolgozik négy szálon, az összeset nem tudja maxra terhelni.
-
Pár napja RPi4-re is csinál már összeállítást Milhouse, legelőször itt fog feltűnni a HDR támogatás. Hogy most milyen stádiumban van abban nem vagyok biztos, de ha gondolod akkor csekkold le. Azt biztos, hogy még kicsit odébb van mire teljesen kész és stabil lesz.
-
Nálam simán csak szabadon van, bármiféle extra hűtés nélkül. De bármi jó ami segíti a hő elvezetését, és nem akadályozza. Ebből a szempontból a gyári ház egy hibás konstrukció. Pl. egy Armor Case sem lehet rossz, de gondolom a Flirc is megfelel, az zártabb.
-
Valószínűleg valami olyan formátumban van amit a Pi nem tud hardveresen gyorsítani. A magas CPU használat pedig a zárt műanyag ház miatt túlmelegedést okoz. Ez alapvetően nem baj (nem teszi tönkre), de a throttling miatt csökken a teljesítmény és ezáltal laggolhat a lejátszás.
Nem muszáj feltétlen aktív hűtést eszközölni, de zárt műanyag házban nem tudja leadni a hőt. Egy sima borda sem segítene rajta, csak ha elég szellőzést biztosítasz. -
válasz
szabi__memo #701 üzenetére
Jah én még ott tartok, hogy egyáltalán nincs OSMC Pi4-re. Pláne nem tudtam, hogy már jobban is megy mint az LE.
-
válasz
heidricha #699 üzenetére
A LibreELEC nem nagyon alkalmas szerverfeladatok ellátására, mert nem erre készült. Egy minimális fájlrendszerképből fut, és egyetlen fő célja a KODI optimális futtatása. Az OSMC sajnos nagyon le van maradva, egyelőre RPi4-re nem alternatíva.
WoL nincs és nem is lesz, felébreszteni, vagyis indítani GPIO-n keresztül lehet (WAKE_ON_GPIO=1). Tévére kötve két megoldás van, vagy az táplálja és együtt indul vele, vagy pedig vehetsz hozzá pl. egy távirányítós aljzatot (nekem ez van). -
válasz
heidricha #691 üzenetére
LibreELEC-re van Transmission plugin, a Kodi felületén tudod telepíteni.
Én is gondolkodtam rajta anno, hogy egyetlen Pi-vel oldom meg. De én vagy chroot-olt Ubuntu alá tenném (ez a WireGuard miatt kilőve), vagy Raspbian-ra a Kodi-t (ez akkor nem volt még opció). Összességében viszont jobbnak gondolom, hogy külön van megoldva, és így némileg kevesebbbet is fogyaszt (le van kapcsolva a HDMI kimenet). -
válasz
heidricha #689 üzenetére
A javasolt megoldás a közvetlen hálózati lejátszás, a Kodi támogat mindenféle protokollt. De ha mégis inkább másolgatnál, akkor simán csak húzd le a vinyót és tedd rá amit szeretnél.
A Samba amúgy valószínűleg azért nem megy, mert a Windowsban tiltva van az SMBv1 támogatása. -
Én már régóta használom a LibreELEC-et, de semmilyen mikrolagot nem tapasztalok. Pedig a legtöbbször külső feliratos videókat nézek vele. Annyi, hogy be van állítva a fix UHD felbontás (felskálázás) és a szinkronizált képfrissítési frekvencia, vagyis a kadenciahelyes lejátszás (ez alapból ki van kapcsolva, és akkor tényleg előfordulhat). Persze lehet, hogy a tévén, vagyis annak képességein és beállításain is múlik.
Ami nekem nagyon hiányzik az a HDR natív megjelenítésének a támogatása. Mert most a HDR videókat kénytelen vagyok a tévé sokkal butább lejátszójával nézni (és van amit nem is visz normálisan). -
Akkor ezek szerint az rc.local nem nyerő. Passzolom a kérdést, esetleg próbálj valamilyen másfajta autostart megoldást. Tesztelni sem tudom, szóval nem vagyok nagy segítség. Nálam a LibreELEC ami bevált, pont az lényege, hogy egy minimális háttérrel futtassa a fullra ráoptimalizált Kodi-t.
-
válasz
heidricha #674 üzenetére
Nálam nincs semmi gond a CEC-cel, Samsung tévére kötve kiválóan működik. Egy hangyányi késleltetés az természetes, de kb. észre sem veszed. Szóval a 30 másodperc az erősen rendellenes működés, csoda, hogy egyáltalán észrevetted (mert hát ki vár ennyit?).
A HDMI-s hang szintén tökéletesen megy, és a hdmi_drive=2 csak a Raspbian-hoz kell. A LibreELEC esetén már alapból van hang a tévén. Viszont nem mindegy, hogy melyik HDMI csatira kötöd, a Type-C USB csatihoz közelebbire kell. -
válasz
heidricha #670 üzenetére
A RPi4 mint asztali számítógép csak türelmes, nyugodt embereknek való. NAS-nak és a LibreELEC futtatásához viszont kiváló.
A HDMI-s hanghoz be kell rakni a /boot/config.txt fájlba a következőt:hdmi_drive=2
A tévé távirányítójával való vezérléshez a HDMI CEC-t kell aktiválni. Ez alapból be is van kapcsolva a LibreELEC-ben.
-
A config.txt az egy szöveges beállítófájl. Nincs BIOS, szóval az alapvető dolgokat itt lehet beállítani. Egy sima szövegszerkesztővel tudod módosítani. De ha Windows alatt csinálnád akkor olyat keress aminél a sortörések helyesen jelennek meg. Ha a futó Raspbian alatt szeretnéd, akkor javaslom, hogy telepítsd a Midnight Commandert.
sudo apt install mc
majd az mcedit segítségével könnyen fog menni (mc alatt F4 a szerkesztés).
-
Az az újság, hogy egyetlen fejlesztő van rajta, részmunkaidőben. Mindent újra és meg kell írnia hozzá, és fogalmuk sincs, hogy mikor lesz kész. Vagyis akkor lesz kész amikor kész lesz (szó szerint ez az álláspont).
A HDR az még ködösebb, de annyi, hogy elvileg majd újabb kernellel és a Kodi 19-re tervezik. -
Ezt a három kapcsolót kell használni, egymás után megadva. Az elsővel belész a recovery módba, a másodikkal kiválasztod a backup MBR header-t, a harmadikkal pedig kiíratod a lemezre. Lényegében a tartalék header-rel rendbeteted az elsődlegest.
Nem hibás a particionálás, csak nem optimális.
A GPT header sérülését nem tudom, hogy mi okozta, talán nem szabályosan lett leválasztva a vinyó. -
Hibás a partíciós tábla, tedd rendbe:
sudo gdisk /dev/sdb
r # Recovery mód
b # Tartalék GPT header használata
w # Partíciós tábla újraírásaAmúgy nem optimálisan van particionálva a lemez. A 34-es szektoron kezdődik az első partíció, ami 17 KiB, és nem osztható maradék nélkül a fizikai 4 KiB-os (Advanced Format) szektormérettel.
-
Másolásnál lényeges a protokoll is. Az SMB az viszonylag lassú (Windows), az NFS (Linux) már sokkal jobb, de az FTP (nekem az SmbFTPD vált be, a Syno NAS-okon is az fut) a leggyorsabb (ezzel jól kihasználható a gigabites kapcsolat). Sokat másolok rsync-el is, ahhoz pedig rsync daemon-t futtatok a Pi-n, mert az a legoptimálisabb.
-
Teljesen felesleges a desktop felület, de a ventilátor és a borda is. Ami fontos, hogy jól tudjon szellőzni és ne legyen bezárva egy műanyag dobozba. Azt kell megfigyelni, hogy tipikus felhasználásnál throttlingol-e, pl. torrentezésnél nemigen fog. Nálam is van egy RPi4 NAS-nak befogva, de kernelforgatáson felül komolyabban nem izzasztja meg más.
-
Javarészt konfigurációs fájlokat kell szerkeszteni (settings.json ...), ahhoz felesleges a grafikus felület. Pl. telepítsd az mc csomagot, az mcedit (F4) használata elég egyszerű és kényelmes. De amúgy ha PC-n is Linuxot használsz, akkor be tudod állítani az NFS-megosztást, és úgy még egyszerűbb.
-
A /boot könyvtár tartalma csak kernelfrissítéskor íródik, egy normál méretű SD kátya egy évtizedig biztosan bírja. De ez is csak átmeneti, már aktívan dolgoznak az USB boot-on.
Arra kell csak figyelni, hogy problémamentes vezérlő legyen az átalakítóban, akkor teljesen stabil egy USB-re kötött SSD. Pl. az ASM1351 tökéletes SATA SSD-hez, és az UAS meg az UNMAP/TRIM is megy ha StarTech. -
Próbáltam miután megjelent, de sokáig nem jutottam vele, mert az USB portok halottak voltak ezért semmit sem tudtam csinálni. Ez persze egy triviális kernel hiba volt, mert az Ubuntu nem friss alapanyagból dolgozott, és nem is tesztelték le a 4 GB-os modellen. Amúgy Ubuntu-t használok a NAS-nak befogott Pi-n, de magam konfigurálom és fordítom hozzá a kernelt. Azóta meg nem tudom mert nem néztem. Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy a GNOME asztali felület mennyire lenne használható (Raspbian-on elfutott).
-
válasz
sirarcheer #557 üzenetére
A 4K/UHD lejátszás megy és nagyjából már most is vállalható. A HDR-támogatás nincs implementálva, és egyelőre nem tudni mikorra készülnek el vele. Az biztos, hogy újabb kernel fog kelleni hozzá, és GBM/V4L2.
-
válasz
E.Kaufmann #554 üzenetére
A teljesítmény általánosságban gyenge, illetve érezhetően elmarad egy mai PC-hez képest. Ha asztali gépként használnád, akkor javasolt egy USB 3-as SSD bekötése a rendszernek.
-
válasz
E.Kaufmann #552 üzenetére
Egy normális, windowsos asztali gép után csalódni fogsz több dolog kapcsán is. Én nem javasolnám, de sokan használják így a Pi4-et, szóval nem lehetetlen. De alapvetően gyenge lesz, és ha Linuxban sem vagy jártas, akkor sokat fogod szídni.
-
Nekem 4 GB-osak vannak, de csak azért, mert én másra is befogtam a Pi4-et. A LibreELEC közel sem használ még 1 GB RAM-ot sem, de 4K HDR-hez (ez utóbbi még ugye nem is működik) javasolják a 2 GB-osat. Igazából azért nem olyan jó a legkisebb, mert a VC6 többet lefoglal magának a RAM-ból mint a korábbi modelleken a VC4.
-
válasz
Laszlo733 #540 üzenetére
Ha HDMI-n keresztül várnád a hangot, akkor hdmi_drive=2 a config.txt-be írva.
Amúgy ilyenek miatt felesleges újrahúzni, egyszerűbb ha van mentésed. Pl. a systemback.sh szkript segítségével csinálhatsz visszaállítási pontokat, és ha ilyesmi probléma lép fel, akkor vissza tudod állítani a rendszert. Legalábbis én így szoktam csinálni. -
A melegedés alapvetően nem probléma, ez ellen az órajel és a feszültség dinamikus szabályozásával védekezik a Pi. Ebből a szempontból nem sokkal jobb a 3B+, szóval javaslom, hogy inkább a 4-est vedd. Felhasználási módtól függően a 2 és 4 GB RAM-mal szerelt modellek a legcélszerűbbek.
Egy megfelelő passzív hűtés, mint amilyenek a teljes alumínium bordából álló házak, már elég hatékony tud lenni. A VLI firmware még mindig beta státuszban van, szóval utólagosan lehet telepíteni. Ez nem bonyolult, és egyébként elég jól működik, szóval érdemes feltenni. -
A tévé 1 amperes USB portja elbírja ezt is, illetve ha kettő van neki akkor használhatsz Y kábelt a stabilabb tápellátásért. A hivatalos tápegység billenőkapcsolóval kiegészítve nem a legjobb, mert folyamatosan feltöltődik és kisül benne egy kondenzátor. Viszont egy olyan táppal már jó lehet amivel ez a probléma nem jelentkezik. És akkor akár egy távirányítós aljzatot is használhatsz, mint én.
-
válasz
szabi__memo #484 üzenetére
Ez igaz. Egyelőre stabil verziós LibreELEC sincs rá és bizonyos funkciók még hiányoznak, főleg a HDR-támogatás. A szoftveres háttere fejlesztés alatt van, ez eltart még egy darabig.
-
válasz
#99499520 #482 üzenetére
Kizárt, mert csak a HEVC gyorsítása megy 4K/UHD felbontásban hardveresen. A többi max FHD-ig, de van olyan régebbi formátum amit kivettek és csak a szoftveres dekódolás lehetséges. De ez nem azt jelenti, hogy a RPi4 nem jó médialejátszónak, mert minden értelmeset lejátszik. Pl. 4K-nál a HEVC az elfogadott, ami régit meg nem gyorsít hardveresen, azt meg már az ARM magok erőből is kitolják.
-
válasz
BladePocok #477 üzenetére
Szerintem nagyon túlárazott, külön vásárolva lényegesen olcsóbban összerakod. A hűtőt megtalálod pl. itt, angliából hamarabb itt van.
-
válasz
syler123 #461 üzenetére
Én inkább valami ilyesmit vennék a RPi-re, van neki ventis változata is. De amúgy ha már venti kell, akkor önmagában a Fan SHIM elég jó.
-
válasz
Laszlo733 #453 üzenetére
Nem fapados a Raspbian (ami Debian, gyakorlatilag a legnagyobb disztró), csak a felhasználói felülete az alapból LXDE, teljesítménybeli okok miatt. Viszont akár a Gnome Shell is felpakolható, működik Xorg-gal és Wayland-del is. Annyira nem is futna amúgy vészesen (próbáltam), csak be kell állítani.
Az Arch Linux telepítése nagyon egyszerű a leírás szerint, nem is látom, hogy hol lehetne elakadni vele. Lényegében arról van szó, hogy újraparticionálod a microSD kártyát, kell egy minimum 100 MB-os FAT32 és egy ext4 fájlrendszerű partíció. Az ArchLinuxARM-rpi-4-latest.tar.gz fájlba egy az egyben be van tömörítve az előtelepített rendszer, azt egyszerűen csak ki kell csomagolni a csatolt ext4-es partícióra. Utána pedig a FAT32-esre át kell mozgatni a boot könyvtár tartalmát. Végül berakod a kártyát a Pi-be és már indulhat is. -
válasz
zsolt_64 #451 üzenetére
Egyébként nem is értem, hogy miért szenved Laszlo733 az Arch Linuxszal, ahelyett, hogy a Raspbian-t állítaná be. Minden fejlesztés oda megy, és Linuxban kezdőbbek számára is vannak eszközök hozzá. Az Arch meg még a haladóbb felhasználók között is a legkockábbaknak való. Annyi biztos, hogy aki nem tud mit kezdeni ezzel az egyszerű, rövid de mégis részletes leírással, annak nem Arch Linux kell a RPi4-re.
-
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- AKCIÓ! MSI B365M i5 8600 16GB DDR4 512GB SSD RX 5700XT 8GB CM MASTERBOX Q300L Zalman 600W
- Országosan a legjobb BANKMENTES részletfizetési konstrukció! Lenovo ThinkPad L16 Gen 1 Prémium
- PlayStation Plus Premium előfizetések
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
- Csere-Beszámítás! Akciós Gamer PC! R5 5500 / GTX 1070Ti Rog Strix / 32GB D4 / 500GB SSD
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest