- Dedikált GPU-s rendelésnek számolja az AMD a Ryzen AI Max sorozatot
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- 3D nyomtatás
- Házimozi belépő szinten
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- OLED TV topic
- TCL LCD és LED TV-k
- A CES-en érkezik a Strix Point nyúzott verziója
- Gamepad
Új hozzászólás Aktív témák
-
alga
tag
válasz
Csaba_20_
#1231
üzenetére
A BIOS átállítgatása nem kényelmes, a szoftveres kikapcsolást meg szoftveresen vissza is lehet kapcsolni. Azért utánanézek, mert ez azért egyszerűbb, mint a hardveres. Bár attól félek, az okosabb vírusok esetleg visszakapcsolhatják a lekapcsolt hdd-t, hogy megfertőzhessék, míg a tápkábelt bedugni még egy darabig biztosan nem lesznek képesek.
-
Gergello
addikt
válasz
Csaba_20_
#1293
üzenetére
Nem tudom, szerintem nyöngék lennének ez a 20 Ft-os ledek, de majd kipróbálom.Csak a plexi bereszelős lenne a jó szerintem.
Magamnak gravírozok, de csak egyeszerűkkel szoktam próbálkozni.
2. akarok majd rá zsugor csövet is , ha csak 2 szál vezetéket akarok beborítani akkor milyet kérjek?
illetve a molex csatiknak a 4 kábelét szeretném még behúzni, hogy ne legyen olyan tarka, oda milyet vegyek? -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1342
üzenetére
Miután leírtad, hogy mi is a problémád azzal a bizonyos összefüggéssel, elismerem, hogy tényleg pongyolán fogalmaztam, amikor dióda / diódák nyitófeszültségéről írtam. Természetesen igaz, hogy diódahidas egyenirányítónál két dióda nyitófeszültségét kell levonni a kimenet feszültségből. Az is igaz, hogy a nyitófesz. anyagfüggő, de azért a normál (nem kapcs. üzemű) tápokban mégis jórészt szilíciumdiódákat használnak egyenirányításra.
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog? Nyilván nincsen veszteség nélküli trafó, a veszteség egyik részét pedig (különösen kis teljesítményű, kis keresztmetszetű huzalból, sok menettel tekercselt trafóknál) a rézveszteség, azaz a belső ellenállás teszi ki. De szerintem ezzel sem mondtam sok újat
, a kolléga pedig valszeg. erre gondolt.
Az összefüggés meg biztos nem tökéletes - elvégre semmi sem az -, mégis elég jól használható, U(f)=2* 0.75V nyitófeszültséggel számolva. Szimulátorban felépítve például elég jól közelítette a kimenőfeszültség a #1314-es hozzászólásban becsült értéket (Bővebben: link). Ok, nem 15.5, csak 15.26V lett a közel terhelés nélküli, pufferelt egyenfeszültség (Usz= 12Veff, Cpuffer=10000uF, Rload= 100 MΩ, Graetz-híd: 4x1N4002). Ugyanezzel a kapcsolással közel 0.5A-es terhelésre a kimenő egyenfesz. középértéke kb. 14.6V -ra csökkent (pedig most ideális, veszteség nélküli trafóról beszélünk), 1Ω-os szekunder-ellenállást is beiktatva pedig 12.7V-ra esett.
A gyakorlatban az egyenirányító kimenetén terhelés mellett mérhető feszültséget - vagyis a csökkenés mértékét a terheletlen esethez képest - úgyis leginkább a veszteségek határozzák meg, főleg kis méretű és teljesítményű (általában is rosszabb hatásfokú) trafók esetén, ezek pedig előre nehezen becsülhetőek. A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1348
üzenetére
Bevallom, kezdem elveszteni a fonalat.. Cserébe néhány gyakorlati adat, olyan friss mérések, hogy még ropogósak
. Hozzávalók: hálózati trafó (feliratai szerint: primer 230V / 50Hz, szekunder 9V / 6VA / 666mA, mért Rszek= 1,1Ω), valamint többwattos terhelőellenállások. Mért értékek:
- terhelés nélkül: Usec= 10,45V eff (I= 0),
- 46Ω -mal terhelve: Usec= 9,94V eff (I= 216mA eff),
- 16,7Ω -mal terhelve: Usec= 9,22V eff (I= 552mA eff).
Tehát a névleg 9V-os trafó üresjárásban ennél 16%-kal nagyobb feszültséget ad le, a névleges értéket kb. a maximális terhelésénél - ezt pedig tudnia kell - fogja elérni. A mérések elég jól egybevágnak a szimulált adatokkal (a szekunder tekercs ellenállásán felül még néhány %-os veszteség jön a képbe). -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1351
üzenetére
Primer tekercs -> hálózat, szekunder tekercs -> DMM (nem a tesco gazdaságos fajtából), terhelő ellenállások -> szekunder tekercsre.
Ha azt is beleszámítjuk, hogy a hálózati feszültség méréskor alatta volt a névleges értéknek (221V -ot mértem), az még jobban rontja az összképet. 230V-os primer feszültséggel a szekunder terhelés nélküli feszültsége kb. 10,85V -ra (+20,5%) adódott volna. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1353
üzenetére
No, amit az előbb nem vettünk figyelembe - merthogy nem említettem
-, az a primer tekercs ellenállása. Rpr= 540Ω -nak mértem, ezt az áttétel négyzetével a szekunder oldalra transzformálva 1,2Ω -os értéket kapunk. Így mondhatjuk azt is (?), hogy a primer (réz)veszteségmentes, a szekunder pedig 1,1Ω + 1,2Ω= 2,3Ω veszteségű (ez jól egybevág az általad számított értékekkel, az utólagos - terhelt feszültségre vonatkozó - szimuláció ezzel a rézveszteséggel pedig mindössze 0,2% ill. 0,5% eltéréssel (!) adta vissza a gyakorlatban mért értékeket a két terhelőellenállás esetén. Ezt a kis hibát pedig nyugodtan ráfoghatjuk a vasveszteségre, meg a mérési hibára). Ha a huzal melegedését is figyelembe vennénk, akkor a szobahőmérsékletről pl. 80°C -ra melegedett tekercsek ellenállása kb. 24%-kal növekedne (ekkora melegedés valszeg. messze nem volt, mert a terhelések csupán másodpercekig voltak a szekunderen, hosszabb szünetek beiktatásával).
A terhelés hatására bekövetkező szekunder feszültségcsökkenés tehát nem a tekercselés ''korrektségétől'' függ. Korábban is feltételeztem - valamint a gyakorlat is azt mutatja -, hogy a kisebb teljesítményű, csupán néhány VA-es (pl. nyák-) trafók feszültségesése lehet jelentős, akár 15..20% -os is a kisebb vasmag-keresztmetszet -> nagyobb voltonkénti menetszám -> kicsiny huzalátmérő okán, a specifikált működési tartományon belül. Lemértem egy sok éve általam tekercselt nagyobb teljesítményű hálózati trafó (EI-vas, 17 cm^2, min. 200VA, N= 2,95 menet/V, Uszek(0)= 17,95V) feszültségesését is. Ennek a szekunder-tekercse 2,25 mm^2 keresztmetszetű huzalból készült. A szekunder feszültsége 5,6A-es terhelésre 16,75V-ra (6,7 %-kal) esett vissza. -
zLegolas
őstag
válasz
Csaba_20_
#1348
üzenetére
Bocs, való igaz, hogy félreérthetően fogalmaztam...
A dióda nyitófeszültsége olyan elektronikai paraméter, ami nem befolyásolható rákapcsolt kondenzátorral számottevően.
Én természetesen nem a dióda nyitófesz.-ét kívántam befolyásolni, hanem a kimenő feszt.re értettem, amit írtam (lévén a bazinagy kondi csúcsfesz-re töltődik...)Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
-
Rive
veterán
-
válasz
Csaba_20_
#3542
üzenetére
Azért nem jellemző, hogy ütjük-vágjuk a gépet..., a plexi jóval érzékenyebb.
Kivéve a CTRL+ALT+cipőtalp
Egyébként, mikor én belejöttem az övegezésbe, még a gép elejére is azt tettem. Így aztán az előlapi ventiszabályzó panelem az ajtó csukott állapotában is látszik.nofene
-
Rive
veterán
válasz
Csaba_20_
#3664
üzenetére
Azt magyarázd meg, hogy miért fontos annyira a tekercs ilyen jellegű hűtése(hűtőbordát raksz rá) és mennyiben szól bele a DC/DC konverzió folyamatába, ha hűtőbordát raksz rá.
Nomost: szerintem ha a procitápot jól méretezték, akkor marhára nem fontos a dolog. De: a tekercsek termikusan elég jól kapcsolódnak az alaplemezhez. Így a hidegebb tekercsek hőt tudnak elvonni az alaplemeztől. Ismételném: ez nem elektromosságtan, henem hőtan tárgyköre. A DC-DC konverzió folyamatára elektromos szempontból a hatása nulla. Csak hidegebb lesz a proci és a procitáp környéke./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
, a kolléga pedig valszeg. erre gondolt.
-, az a primer tekercs ellenállása. Rpr= 540Ω -nak mértem, ezt az áttétel négyzetével a szekunder oldalra transzformálva 1,2Ω -os értéket kapunk. Így mondhatjuk azt is (?), hogy a primer (réz)veszteségmentes, a szekunder pedig 1,1Ω + 1,2Ω= 2,3Ω veszteségű (ez jól egybevág az általad számított értékekkel, az utólagos - terhelt feszültségre vonatkozó - szimuláció ezzel a rézveszteséggel pedig mindössze 0,2% ill. 0,5% eltéréssel (!) adta vissza a gyakorlatban mért értékeket a két terhelőellenállás esetén. Ezt a kis hibát pedig nyugodtan ráfoghatjuk a vasveszteségre, meg a mérési hibára). Ha a huzal melegedését is figyelembe vennénk, akkor a szobahőmérsékletről pl. 80°C -ra melegedett tekercsek ellenállása kb. 24%-kal növekedne (ekkora melegedés valszeg. messze nem volt, mert a terhelések csupán másodpercekig voltak a szekunderen, hosszabb szünetek beiktatásával).
-ha nem nagy pofátlanság ...-? 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- BestBuy topik
- Dedikált GPU-s rendelésnek számolja az AMD a Ryzen AI Max sorozatot
- Mobil flották
- Tőzsde és gazdaság
- Politika
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Formula-1
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest