Hirdetés
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- SDQHD felbontású monitor jött a JapanNext műhelyéből
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Milyen HASZNÁLT notebookot vegyek?
- Nem tudja garantálni a TSMC a tiltólistás cégek kizárását
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
Új hozzászólás Aktív témák
-
szab.tam
nagyúr
nem akarok félrevinni a témát, de azért ezt muszáj:
értesz te a geo hőkhöz? (én nagyon nem.)
csak így laikusként ezt a 20-25 fokos talajhőmérsékletet nagyon soknak találom.
és a "hőszivattyú" kifejezés lehet, hogy többértelmű, de elsődlegesként azért a köztudatban kicsit más van szerintem. (leegyszerüsítve egy kompresszoros, "fordított" légkondi.)****
de ha minden kifejezés, hőadat helytálló, akkor ok, bocs.
csak mint írtam, nem értek hozzá. de nem kell megmagyarázni.
-
#699
inf3rno
nagyúr
Veriakilis
#697
inf3rno
nagyúr
válasz
Veriakilis
#697
üzenetére
Mennyire alacsony hőmérsékleten? Szerinted mondjuk egy olyan hőszivattyút (pár cső a földbe ásva), ami talajból nyeri a hőt (mondjuk 20-25°C-ról van szó), azt vízzel vagy acetonnal érdemesebb megcsinálni?
-
#698
szab.tam
nagyúr
Veriakilis
#696
szab.tam
nagyúr
válasz
Veriakilis
#696
üzenetére
félig értem.
de nekállok részeltesen átolvasni az egész topicot, majd utána kérdezek.
-
#696
Veriakilis
senior tag
szab.tam
#693
Veriakilis
senior tag
válasz
szab.tam
#693
üzenetére
Szia!
Lezártam.
Aztán próbát tettem, és nyomás alá helyeztem, hogy nem ereszt-e, és kipukkadt.
De aztán újra lezártam.Azt hiszem, hogy először vízzel próbáltam ki, aztán kiszárítottam, és acetonnal is.
Acetonnal mínusz fokokon is működött,- ha jeget nyomtam az egyik felének, akkor szépen gyorsan jéghideg lett a másik oldala is.
Mindenesetre ennél már nem számított, hogy milyen irányban akarom használni,- fent a hőforrás, és lent a hűtőborda: így is prímán működött a sima csövekkel ellentétben.
A víz illetve az aceton teljes egészében a porózus részben volt elnyelve, így rázásra nem volt fémes hangja, mint a csövek esetében.Ami a képeken látszik, az egy lemezből lett hajlítva, és egy sima lapos rézlemezt (mint a hajlított, amin a rézpor van) ragasztottam hozzá szintén kétkomponensű rézragasztóval.
Az autószelep az viszont forrasztva volt az egyik oldali lezárón.Üdv.: Veriakilis
-
#695
inf3rno
nagyúr
Veriakilis
#692
inf3rno
nagyúr
válasz
Veriakilis
#692
üzenetére
Az acetont a hideg miatt választottad? Egyáltalán mi alapján?
-
#693
szab.tam
nagyúr
Veriakilis
#692
szab.tam
nagyúr
válasz
Veriakilis
#692
üzenetére
régen láttunk!
üdv újra itt.
pár kérdés ehhez:
a képeken csak egy nyitott, ragasztással "megszórt" lap látható.
lezártat is készítettél?
ha igen, akkor jönne még pár további kérdés. (vákum, töltet, stb.)***
és köszönünk minden 5letet!
-
#692
Veriakilis
senior tag
becuszabi
#674
Veriakilis
senior tag
válasz
becuszabi
#674
üzenetére
Azért még néha itt van "Veriakilis kolléga is".
Igen, készítettem ilyen lapos heatpipe-ot.
Fémragasztóba szórtam bele a reszelővel "készített" rézport.
Kiválóan működött még akkor is, ha jeget tettem az egyik oldalához, akkor hűtötte a másik felét,- pedig itt mínusz fokokon működött.
Tegyük hozzá, hogy acetonos töltete volt.
A kapilláris nagyon jól működött.
Nem kell hozzá csak egy kis kétkomponensű fémragasztó, reszelő, meg vörösréz (-por).
Linkek róla:
#305[Heatpipe]
[Heatpipe]
[Heatpipe]
[Heatpipe]
[Heatpipe]
[Heatpipe]
[Heatpipe]
[Heatpipe]Üdv mindenkinek: Veriakilis
-
waithEard
őstag
válasz
szab.tam
#689
üzenetére
Én először leforrasztottam a cső 1ik végét, beraktam az üvegszálat, megtültöttem vízzel, majd kiszívtam az összes vizet, csak annyi maradt benne, amit az üvegszövet felszívott.
Lezáráshoz mindenképp kell forrasztás, vagy valami tömítő anyag, mert pusztán összenyomni nem tudod légmentesen. (Próbáltam) Esetleg valami ragasztó anyag is szóba jöhet, ami bírja a vizet. (Mert a kiszívás előtt kell a cső falaira felvinni. -
szab.tam
nagyúr
válasz
waithEard
#687
üzenetére
én pont erre gondoltam. hogy a szelep mögött összenyomni. de ezek csak elvek.
szívesen látnék valami jól értelmezhető dzsátubéjos videót hőcsőgyártásról.
olyanról, ahol nem egy robotszalag gyárt óránként 5000-et...és konkrétan tudom, hogy van olyan kisszériás gyártás is, (kína), ahol tuti nem egy géppuskát indítanak be.
hanem 100 db-ot is legyártanak.de valószínű:
cső először darabol, bélel, egyik vég lezár. (hgoy csak hidegen préseléssel, vagy hevítésssel, passz. de a gömbölyű végből következően hőhatás éri.
víz betölt.
majd van egy vákupumpa, cső, akármi, műszerrel. a kész cucc rádug, kiszív, és egy spéci lezáró sablon elnyírja. hogy ott miylen hőkezelés van, nem tudni.namost. ha lenne ez a csővég elszorító akármi, (ami a csőt elszorítja a vákumpumpa előtt), akkor nem kéne szelep. a szelep az csak egy + nehezítő téynező. esetleg az 1. fázisban jöhet jó, ha ki kell kísérletezni, tapasztalati úton az ideális vízmennyiséget + nyomást.
de megkockáztatom, hogy lehet, hogy egyszerűbb lenne ezt is szelep nélkül, inkább 10 eltérő, véglegesen lezárt próbadarabbal belőni... -
waithEard
őstag
Én valami olyan cuccon gondolkodtam, amihez nem kéne szelep. Kiszívod a levegőt, és a csatlakozás mögött összenyomod a csövet. Ha előtte a csőtorkolatot befuttatod belül cinnel, akkor az összenyomás pilanatában felhevíted, és le is van zárva cső. Persze ehhez nem ártana valami spéci berendezés...
-
inf3rno
nagyúr
válasz
waithEard
#685
üzenetére
Nekem az van tervben, hogy teszek rá egy szelepet, azzal szívom ki a levegőt, aztán leheggesztem. Azt olvastam régebben, hogy valaki így csinálja, és működik neki. Egyébként vannak kétségeim ezzel a szelep leheggesztéssel kapcsolatban, de még mindig jobban bízom ebben, mint a ragasztásban. Ha jó a szelep, akkor heggesztés nélkül is elég sokáig kibírhatja utánvákuumozás nélkül, de akár be is lehet ragasztani a szelepet, hogy ne menjen be levegő... Szóval ez szerintem így megoldható...
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#679
üzenetére
Haha, hát amilyen ütemben haladok vele... Ez körülbelül az 5. projekt, amit párhuzamosan csinálok... Valamikor a hétvégén kimérem a szilikagélt, aztán meglátjuk használható e. Egyébként jó lenne szerezni egy szinterezett fémporosat is, hogy össze tudjam hasonlítani a víz felszívás sebességét. Mondtad, hogy van neked szétfűrészelt HP... Ha esetleg ki tudnád mérni a sebességét, az jó lenne. Az 5 perc alatt megtett utas mérés szerintem túl optimista, a vrk futtatás is úgy emlékszem fél óra szokott lenni, körülbelül 0.3cm/min-re vagy valami hasonló értékre számítok. Ha esetleg kiméred, akkor szárazon tedd bele a folyadékba, aztán mérd meg bizonyos időközönként, hogy mennyit haladt. A málnaszörppel nem hiszem, hogy pontosan lehet sebességet mérni, mert eltérő mértékben kötődik a porózus felülethez, mint a víz, ill. a molekula mérete is nagyobb, ezért szinte biztos, hogy lassabban fog emelkedni... Jobb lenne valamit elhelyezni az oszlopon, ami mutatja, hogy ott már nedves. Mondjuk egy darab papír szerintem megfelel a célnak. Na majd még jobban kidolgozom ezt a mérési módszert....
-
waithEard
őstag
válasz
szab.tam
#677
üzenetére
Nos a rögzítése igen egyszerű volt.
Én 6mm-es rézcsővel próbálkoztam, amihez levágtam egy megfelelő hosszúságú csíkot a szalagból, és feltekertem egy fém pálcára. (Természetesen hosszában.) Ezután a pálcával együtt bedugtam a csőbe, kihúztam a fémrudat, és az üvegszál rugalmasságától fogva, nekifeszült a rézcső falának. Ennyi. Viszont a cső lezárását nem tudtam normálisan megoldani, ezért felhagytam a kísérletekkel. -
szab.tam
nagyúr
most te vagy az előreküldött próbanyulam.
(mifelénk úgy hívják, hogy más f*-val verjük a galagonyát...)
igaz, inkább az ennyémmel szokták. végezném is a kísérleteket, csak nagyon szétszórt vagyok mostanság.
viszont április elején el kell kezdem a "hőtorony" kivitelezését, hogy a veletech-re készen legyen.
már a nevét is tervezgetem, pedig még sehol sincs az egész:
vapor chamber mega tower rev 1.0 feat x-box
meg ilyesmi.... -
-
szab.tam
nagyúr
waithEard kolléga egy másik topic-ban bedobott egy porózus ötletet.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
becuszabi
#674
üzenetére
Nem kell rosszul érezned magad, egyébként az én erőforrásaim és időm fogy vele. Én is gondoltam arra, hogy a sziloplaszt nem nedvesedik, és ezért nem fog működni, de a saját szememmel akarom látni... Nekem nem az számít, hogy elsőre egy működő réteget kapjak, hanem az, amit közben tanulok, pl: kísérlettervezés, stb...
Valahol azt írták, hogy a sziloplaszt kaucsuk, most legalább kiderült, hogy szilikon, ill. hogy a szilikonnál is vulkanizálásnak hívják a térhálósítást. Ez máris két dolog, kösz. :-) Amúgy most olvastam olyan cikket, ahol töltőanyaggal keverték el a sziloplasztot, és amiatt felvette a vizet, szóval talán annyira nem lehetetlen, amit akarok, majd hamarosan kiderül.
[http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0300571295000321]
Legrosszabb esetben még mindig cserélhetem másra a ragasztót, vagy kémiailag módosíthatom a sziloplasztot, hogy megfeleljen az igényeimnek.Egyébként azt is olvastam, hogy a horganyzott lemezzel reakcióba fog lépni, na erre is kíváncsi vagyok.
-
szab.tam
nagyúr
válasz
becuszabi
#674
üzenetére
pf. azt valszeg átsiklottam. holnap megnézem, ma már fáradt vagyok hozzá.
***
bátyámnál elvileg van vákumpumpa.
de hogy mekkora nyomás kell majd?
a megaméretű hőkamrás elképzelésem valszeg elég sok gyakorlati próbát fog igényelni...
***
de nagyon örülök, hogy feléledt a topic.
-
becuszabi
aktív tag
Kezdem kicsit hülyén érezni magam, hogy olyan sokszor negatív véleménnyel vagyok a próbálkozásaiddal kapcsolatban. Tényleg semmi rosszat nem akarok, csak a felesleges munkától szeretnélek megóvni.
Szóval, mielőtt egy többfaktoros kísérlettervezésbe fognál, pár ötlet:
- a sziloplaszt nagyon sűrű, homogén keveréket készíteni a segítségével (úgy, hogy közben levegő ne kerüljön bele), szinte képtelenség
- sebbenzinnel hígítható, de szigorúan csak addig, amíg nem találkozik nedvességgel (a térhálósodott anyagot már csak duzzasztja) és így is gyorsan kell vele dolgozni, mert valamennyi nedvességet a benzin is képes felvenni (nekem a benzines oldat is belekötött egy idő után az üvegbe)DE a legnagyobb gond az, hogy
- ha sikerül is megtalálni azt az arányt, ami még nem tölti ki a szilikagél szemcsék közti pórusokat
- vagy sikerül a kioldásos módszerrel szilikon habot létrehozni
a szilikon gumi felülete rendkívül hidrofób, azaz víztaszító. Hiába áll ugyanúgy szilícium és oxigén atomok láncolatából, amíg a szilikagél felületét poláros (hidrofil, vízkedvelő) -OH csoportok borítják, addig a szilikon guminál apoláros -CH3 (metil) csoportok. Márpedig ez mindent fog csinálni, csak nem beengedni a vizet a pórusokba. A számunkra szükséges kapilláris hatásnak előfeltétele, hogy a folyadék nedvesítse az adott felületet, fordított esetben a negatív kapilláris hatás jelentkezik, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a folyadék minden erejével azon van, hogy elhagyja a pórusokat.szab.tam: valahol a #300 bejegyzés környékén Veriakilis kolléga mutatta be az általa készített lapos heatpipe-ot. Az ott leírt technikával szerintem a te céljaidat (nagy átmérőjű, szögletes hőcső) is meg lehetne valósítani.
-
TREBRON82
csendes tag
Ha szabadna egy kósza kérdést feltenni, réges-régen (2006-2007) volt szó még bután gáz használatáról mint hőszállító anyag a hőcsövön belül, abból lett végül kísérleti anyag, valaki kipróbálta valaha vagy elméleti síkon elsikkadt a téma?
Mit mondhatnék még...
Üdv Mindenkinek, újra itt.
Megszaladtak a régi szép barkácsolós emlékek. 
-
inf3rno
nagyúr
Most próbálok összeszórni 2^p teljes faktortervet a szilikagél rögzítésre.
Úgy néz ki, hogy 3 faktor lesz:
- száraz szilikagél - ragasztó arány,
- a ragasztó-ban van e só, vagy csak tiszta sziloplaszt,
- a szilikagél a kimérés után be lett e nedvesítve, vagy sem (a sziloplaszt nedvességre vulkanizálódik).
A célfüggvény a rögzített gélben a málnaszörp által 5 perc alatt megtett út lesz.
Egyelőre bújom a kísérlettervezéses cikkeket, aztán próbálok rájönni, hogy hogyan kell majd kiértékelni mindezt, meg hogy jó e ez így... Elég bonyolult a téma, statisztikában meg még nem vagyok annyira jó... Ha esetleg valaki ért hozzá közületek, akkor szívesen fogadok tanácsot.Közben kimértem, hogy a szilikagél kb a saját tömegének megfelelő vizet tud felvenni, ill levegőn állva olyan 30% a víz benne (bár ez gondolom függhet a levegő páratartalmától). Jó kis anyag mindenesetre. Remélem beválik ez a rögzítési mód.
-
szab.tam
nagyúr
leegyszerüsítve az elv tök ugyanaz.
az alakja, és így a felhasználási módja kicsist más.
az itteni ábrán jól látható.
gyakorlatban ugyanazt csinálja, mint a hőcső. egy kis felületről erántja a hőt, és egy nagyobb felületen leadja.
de mivel ez egy kis téglatest, így optimális pl. vga-knál.
ráadásul itt kombinálták a 2-t. a hőkamra tetején a csövek nagyobb felületen, kényelmesebben tudják leszedni a hőt, mint közvetlenül a gpu-ról.
ugyan van egy + hőlépcső, de ez a hatékonyság miatt több az előny, mint a hátrány. -
szab.tam
nagyúr
ezek nagyon furcsa adatok...
*****
cső vs.cső vs. vapor chamber.
kicsit keveredtek a dolgok.
nem én akarok 55w-ot. azt arra mondtam, hogy egy normális, gyári, 8mm-es csőnek, (szerintük) optimális 70 fokon 55w a maximális teljesítménye. pl. 40 fokon valószínű kevesebb.
a 6-os csöveké ennél kevesebb.amikor ennél a hűtésnél a gtx480 gpu-a ráfogtunk 6 db. 8-as conrad csövet, tudtam, hogy van kb. max 330w szállításom.
namost. én nem 40-55w-okkal akarok bohóckodni, és abból többet, hgoy összeadódjanak.
hanem egy nagy méretű hőkamrát, négyzetes keresztmetszetűt, hogy az olalára könynen rá tudjam dolgozni a bordákat. valahogy így fog kívülről kinézni.
és középen ott lesz a tervezett 400*40*40*2-es hőkamra. ami legalább 150-200w-ot kell tudjon.
ami nem sok, hiszen csak 3-4 db. 400*8-as conrad cső telejesítménye. csak azzal ugye most nem tudok mit kezdeni, mert mindenhol kerek, elég nehézkes lenne a kis felület miatt a hőfelvétel és leadás abordák felé.
meg hát ilyen hőcserélős, blokkos dolgot már készítettem eleget.
most újat akarok. azaz saját vapor chamber-t. vagy mindegy, minek nevezzük.
ez igazából nem is a klassazkus hőkamra lesz, hanem egy meghízott, szögletes hőcső.... -
inf3rno
nagyúr
A pdf-nek a végén van:
Fig.12: Temperature vs fill ratio for different
working fluids for input heat of 6W
E szerint vízzel 30% körüli töltés az ideális 60°C hőm különbségre , ha 6W-ot akarsz elvezetni.A fig13-on látszik, hogy a W növelésével az egész balra tolódik, tehát 40°C hőm különbségre jó 10W-nál a 30% töltöttség.
Ez alapján 50W körül a fill ratio tényleg nagyon lent lehet a béka segge alatt, ha 70°C-ra tervezik (kb 50°C hőm különbség)...
40°C-t nézve:
6W 75%
10W 30%
nyilvánvalóan nem lehet erre egyenest illeszteni, mert 14W-nál már negatív lenne a töltöttség... (meg két pontra amúgy sem illik)valószínűleg ellaposodik az egész, és nullához elég közeli érték lesz a töltöttség magasabb W értékeknél, ez meg összecseng a te gyakorlati tapasztalataiddal....
Szerintem próbáld meg néhány százalék töltöttséggel, ha tényleg magas W-ra tervezel, és 70°C-ra. A cső méreteit is nagyjából meg lehet mondani a többi grafikon alapján, de mivel ők más anyaggal dolgoztak, ezért az biztosan nem fog stimmelni nálad.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#662
üzenetére
Valszeg akkor az oszcilláló volt, amihez fele kell, az úgy megy, hogy kb fele víz van, egy vékony csőben, és több helyen kialakulnak buborékok benne, amik vándorolnak, és közben mozgatják a közeget. Sokkal jobb a hatásfoka, mint egy sim hp-nak.
A pdf-el kapcsolatban úgy nézem azzal lehet nekiindulni, hogy megmondod, hogy hány wattos vezetést akarsz meg hogy milyen hőmérsékleten, aztán abból kijönnek a cső paraméterei: hossz, átmérő, töltöttség, stb... Az a gond vele, hogy csak 12W-ig megy, szóval ha 55W-ot akarsz, akkor nem sokat segít, bár csak ránéztem, nem ástam bele magam mélyebben... Én most kísérlettervezést próbálok tanulni, hogy a sózott sziloplasztra tudjak tervezni olyan kísérletet, amivel meg lehet mondani, hogy mi az ideális szilikagél - sziloplaszt - só - víz arány. Majd írok a régi egyetemi tanáromnak, hogy ajánljon valami jegyzetet, mert nem kenem a statisztikát ennyire. Csináltunk ugyanolyan tervet, ami ehhez kéne, de már sajnos nem emlékszem, vaktában meg nem éri meg nekiállni tesztelni, mert amit kísérlettervvel 6 kísérletből meg lehet mondani, azt terv nélkül kb 60-ból....
A kapilálris réteghez használnak szinterezett fémport is, de ahhoz meg gondolom technológia is kell...
-
szab.tam
nagyúr
thx!
egy kicsit túl tudományos. mire kihámozom belőle....
egészen biztos, hogy jóval kevesebb, mint a fele.
én törtem már el ilyen csövet. alig jött ki belőle 1-2 csepp.a mentett linkek közt kutakodtam. itt van néhány kép a belső anyagok keresztmetszeti mintáiról.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#659
üzenetére
Biztosan van erre képlet, de ennek még nem néztem utána. Én nagyjából fele vízre emlékszem abból a cikkből, amit én olvastam, de az lehet, hogy oszcilláló heat pipe-os volt, az meg kicsit máshogy működik.
Elvileg ebben a PDF-ben benne van minden, ami neked kell:
http://www.banglajol.info/index.php/JME/article/download/7473/5628 -
szab.tam
nagyúr
sajnos forrasztás, hegesztés eszközöm, gyakorlatom nulla.
ezekt csak mással tudom elvégeztetni.
de ehhez először tudnom kell, mit is akarok.a benthagyott, aktív szelep a kísérleti fázisnál lehet hasznos.
de ha meg a tuti arány, akkor azt valamhogyan le kell zárni.
egy csőnél egyszerűbb vákum alatt lezárni a nyitott véget. de egy ilyen nagy kamránál ugye ez elég nehézkes.
erre is ki kell találni majd valamit.***
más.
a számítástechnikai hőcsöveket kb. 70 fokhoz lövik be maximális teljesítményre.
több ilyet láttam, hogy egy 8-as cső 70 fokon max 55w.ehhez ugye valószínű tartozik egy optimális belső űrméret, desztvíz mennyiség és nyomás.
van-e erre valami képlet?
nálam adott lesz a térfogat, és egy szobahőmérlséklet körüli szerelés.
ehhez kéne a desztvíz és nyomás.
elkezdeni totál vakon lövöldözni ugye elég hosszadalmas lenne... -
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#656
üzenetére
porózus rétegnek nemcsak a fejreállított "visszacsurgásnál" van jelentősége. felületet is növel, ahol az elforrás intenzívebben tud végbemenni. (tudomásom szerint...)
Igaz, növelhet párolgási felületet is. Helyesbítek, függőleges csöveknél nem létfontosságő a megléte, de valószínűleg jobb lesz tőle ott is a hőáramlás. Kéne valamilyen hőáram mérőt szerkeszteni, amivel lehet tesztelni az egyes megoldásokat, meg az sem utolsó szempont, hogy számolni lehessen pl cső darabszámot, vagy átmérőt egy adott hőáramra...
zártszelvény. én is pont erre gondoltam. csak nem tudom, a végelzáró lemezeket hogyan dolgozzam, dolgoztassam), rá.
Én alapból hegesztésre gondoltam, szerintem biztosabban zárhat, mint a ragasztók, a szelep levágását viszont én sem tudom hogyan lehetne úgy megoldani, hogy a vákuum is bentmaradjon... Valahol olvastam, hogy hegesztéssel ez a szelep kérdés is megoldható, egyébként ha rajt marad a szelep, akkor szép lassan kimegy belőle a vákuum, vagy hát a külső levegő megy befelé... Ha esetleg több fajta fémet használsz, akkor érdemes megnézni az elektródpotenciálokat, mert pl a réz fokozza a vas korrózióját, az ón meg csökkenti. Mondjuk ha teszel valamennyi ónt is a vas mellé, akkor megakadályozhatod, hogy a zárt szelvényed belülről rozsdásodjon, amíg elfogy belőle az a kis oxigén.
A szilikagél ragasztásánál én arra gondoltam, hogy sziloplasztot keverek el sóval és azzal ragasztom fel a szilikagélt, aztán meg kimosom belőle a sót vízzel. Így el lehet érni, hogy a gumi (a sziloplaszt elvileg kaucsuk + katalizátorok, ami légnedvességre vulkanizálódik) kellően lyukacsos legyen ahhoz, hogy átmenjen rajta a víz a szilikagél szemcsékhez. Viszont a gumi nem ázik el úgy, mint a gipsz, és elég rugalmas ahhoz, hogy nagy valószínűséggel a hőtágulás se tegyen kárt benne. Na ezt majd tesztelem, meg csinálok többféle keveréket, amint lesz időm rá, de ígéretesnek tűnik....
-
szab.tam
nagyúr
inf3rno
porózus rétegnek nemcsak a fejreállított "visszacsurgásnál" van jelentősége. felületet is növel, ahol az elforrás intenzívebben tud végbemenni. (tudomásom szerint...)
zártszelvény. én is pont erre gondoltam. csak nem tudom, a végelzáró lemezeket hogyan dolgozzam, dolgoztassam), rá. mostanában csak aluval dolgozom, azt pedig saját keverésű hővezető ragasztó valamelyikével összedobom. de itt nyomáskülönbség is van ugyi...
és utána szelepelni is kéne, ahol desztvíz mennyiséget és a vákumot is be lehet lőni.
nálam az ideális "hőoszlop" egy 40x40x400 lenne. a belős porózus réteget is talán könnyebb lenne felvinni. véglezárás előtt 4 db. 38x400-as téglalap. (1-es falvastagsággal számolva.)a vergődés fázisában vagyok, de idáig ha volt valami hűtőelképzelésem, azt 100%-hoz konvergálóan meg is alkottam.
és a veletechre ösze kéne dobnom egy ilyen hűtőt. a 12 darabos prezentációs asztalomon egy hely még kiadó....
-
inf3rno
nagyúr
válasz
becuszabi
#650
üzenetére
Valami olyan sav kell hozzá, ami a felszíni rézoxid réteget is le tudja oldani, az alatta lévő rezet meg feloxidálni, szóval az oxidáló savak, mint pl a kénsav valóban alkalmasak ilyesmire. Elég jelentős probléma szokott lenni az oldási sebesség mérésénél, hogy nem egyenletesen oldódik a szilárd anyag a folyadékban, hanem kis hegyek meg völgyek alakulnak ki, és így megváltozik az oldási felület. Ebből kiindulva szerintem lehetséges úgy maratni, hogy porózus réteg jöjjön létre. Én be tudnám szerezni az anyagokat hozzá, de én sem kísérleteznék házilag ilyesmivel, és másnak sem ajánlom a vegyszeres maratást. Láttam már forró tömény kénsav által szétmart kezet, nem vicces látvány... Tegyük még azt is hozzá, hogy van egy elsősegély protokoll marási sérülésekhez, amihez a szükséges eszközök, vegyszerek minden laborban megtalálhatóak. Ezek nélkül nekiállni meg főleg nem ajánlott...
-
inf3rno
nagyúr
válasz
becuszabi
#647
üzenetére
Jaja, fémport meg fémszálakat használnak alapból a kapillárisok kialakítására. A pórusok eltömítése sokkal nagyobb probléma szerintem, mint a hőtágulás. A hőtágulás alapból iszonyatosan kicsi, ha a ragasztó meg minimálisan rugalmas, akkor azt tudja kompenzálni. Szóval én még azért hiszek abban, hogy meg lehet szilikagéllel is oldani, de ezt az idő úgyis el fogja dönteni...
-
szab.tam
nagyúr
csak ámulok.
és örömmel tölt el, hogy erősen szakmaivá kezd válni, és feléled a topic.hajrá!
****
sok későbbi tervem alapul a témára, és nagyon kevés a kivitelezési tapasztalat.
(az elvi működések leírásai elég hervadt hiábavalóságoknak hatnak, ha konkrétan valamit faragni akar az ember...)
Megszaladtak a régi szép barkácsolós emlékek. 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Yettel topik
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Külpolitika
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- SDQHD felbontású monitor jött a JapanNext műhelyéből
- Assassin’s Creed Shadows teszt
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Vicces képek
- További aktív témák...
- Dell Latitude 5310, 5410, 5420, 5430, 7210 2-in-1
- DELL Thunderbolt Dock - WD19TB modul 02HV8N (ELKELT)
- Samsung Galaxy S23 Ultra 256GB,Újszerű,Dobozával,12 honap garanciával
- LG 27GR95UM - 27" MiniLED - UHD 4K - 160Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium PRO - HDR 1000
- Apple iPhone 16 Pro Max 256GB,Újszerű,Dobozával,24 hónap garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest