Új hozzászólás Aktív témák

• #5 Raymond titán lorcsi #1

  Új Válasz 2006-09-29 17:49:55 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Raymond

  titán

  válasz lorcsi #1 üzenetére

  Csak par dolog igy elsore:
  
  '' A kisebbik HD szabvány 2-szer, a nagyobbik több mint 4-szer annyi képpontot tartalmaz, mint a meglévő európai szabvány.''
  
  A nagyobbik 5x annyi keppont 2073600 vs. 414720 (vagy 442368)
  
  ''Az x helyén lehet ''i'', vagy ''p''.''
  
  720i nem letezik.
  
  ''...a jó öreg MPEG-2...a másik két társához képest 3-4szer annyi helyet foglal, mégis egy magas bitrátával kódolt Mpeg-2-es HD film a házimozi rajongók kedvence lesz, ez adja a legjobb minőséget.''
  
  Ennek epp az ellenkezoje bizonyosodott be az elso HD-DVD vs. BR tesztekben.
  
  ''...a Microsoft wmv9 családjába tartozó VC-1 (wmv-hd) kódolási eljárás. ...meglepően jó képminőséget ad, de mivel zárt szabvány, talán kevésbé lesz elterjedt.''
  
  Mindharom szabvany ugyanugy elfogadott mindket tabor altal, nyitott vagy nem az lenyegtelen. Egyebkent a megjelent filmek zome VC1....
  
  ''Célszerű olyan panelt választani, amelyen a fizikailag megtalálható képpontok száma megegyezik valamelyik szabványéval, így kaphatjuk a legtisztább, torzításmentes képet. (tehát a panel vagy 1280x720, vagy 1920x1080 felbontású legyen).''
  
  Sok szerencset. Majdnem az osszes panel 1366x786 felbontasu, 1280x720 nagyon keves van. Ez a szomoru valosag.
  
  
  Van meg tobb is, de per pillanat se idom se kedvem...

• #4 L3zl13 nagyúr

  Új Válasz 2006-09-29 14:30:01 #4

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  L3zl13

  nagyúr

  ''azért nem az 1080p, mert az sokkal nagyobb sávszéességet igényel, mint az 1080i (+40%)''
  
  Nem pont a duplája?

• #3 lorcsi veterán Brae #2

  Új Válasz 2006-09-29 14:25:52 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  lorcsi

  veterán

  válasz Brae #2 üzenetére

  persze, ha valaki bármit hozzá tud még fűzni ehhez itt a lehetőség
  asszem nincs is még ilyen topic
  
  
  
  
  
  
  
  
  HD - High Definition (Magas Felbontás)
  
  Szabványok:
  
  Jelenleg kétféle szabvány létezik a nagy felbontású digitális mozgókép folyamokra nézve.
  
  720x : 1280*720 pixeles felbontás [16:9]
  1080x : 1920*1080 pixeles felbontás [16:9]
  
  Az x helyén lehet ''i'', vagy ''p''. Az ''i'' jelentése interlaced, a ''p'' pedig a progressive megjelenítést takarja. Mivel a HD mozgókép anyagokat kimondottan nagy felbontású LCD, Plazma, Projektor megjelenítőkre tervezik, így valószínűleg a ''p'' szabvány lesz elterjedtebb.
  
  HDTV, DTV, HD-DVD rövidítések jelentései:
  
  HR-HDTV : High Resolution High Definition TV ( ''Nagy felbontású HDTV'' )
  
  HDTV : High Definition TV ( ''Nagy képélességű TV'' )
  
  PDTV : Pure Digital TV ( ''Tisztán digitális TV'' )
  
  DSRIP : Digital Sateilittle Rip ( ''Digitális műhold Rip'' )
  
  HDTV-nek azokat a releaseket hívják, amik teljesen digitálisak és sugárzásuk 720p-ben (60fps) vagy 1080i-ben (30fps) történik.
  
  PDTV-nek azokat a releaseket hívják, amik digiális forrásból származnak direkt digitális jelkibontással például egy DVB-{S,T} pci kártyán vagy egy HDTV kártyán át. Ide tartoznak az olyan nem HDTV-formátumú digitális adások is, mint amilyen az Enhanced Digital TV is ( ''Javított digitális TV'' ), melyet a FOX használ és HDTV kártyával rögzítik. NEM ide tartoznak az olyan digitális forrásból származó anyagok, melyeken analóg átalakítást végeztek (pl. egy digitális műholdvevőt S-Video kimeneten vezetnek bele egy TV-Tuner kártyába).
  
  A HR-HDTV HDTV formátum (1920*1088,29.97i vagy 1280*720,59.94p), 960x528 WS (szélesvásznú) felbontású, érintetlen AC3 kódolású hanggal.
  
  [Szerkesztve]

• #2 Brae őstag lorcsi #1

  Új Válasz 2006-09-29 14:13:39 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Brae

  őstag

  válasz lorcsi #1 üzenetére

  nagyon jó ötletnek tartom a topikot
  csak annyival szeretném kiegészíteni a nyitó hozzászólást, h innen meg lehet tekinteni pár hd wmv videót, h lássuk is miről beszélünk:[link]

• #1 lorcsi veterán

  Új Válasz 2006-09-29 13:48:21 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  lorcsi

  veterán

  A HD részletei
  
  Sokan hiszik úgy, hogy a HD csak a képminőség javulását hozza, holott ennél jóval többről van szó: a HD-vel nem csak a páratlan minőségű kép, hanem az élő koncert minőségéhez fogható hang, és interaktív tartalom is párosul, most ezeket különbontva vizsgáljuk meg.
  
  [link]
  
  A fenti képen láthatóak a jelenlegi (NTSC,PAL) valamint a HD (720p, 1080p) szabvány közötti felbontás különbségek. A kisebbik HD szabvány 2-szer, a nagyobbik több mint 4-szer annyi képpontot tartalmaz, mint a meglévő európai szabvány. (forrás: wikipedia.org)
  
  Jelenleg két féle szabvány létezik a nagy felbontású digitális mozgókép folyamokra nézve:
  
  720x : 1280*720 pixeles felbontás [16:9]
  
  1080x : 1920*1080 pixeles felbontás [16:9]
  
  Az x helyén lehet ''i'', vagy ''p''. Az ''i'' jelentése interlaced, a ''p'' pedig a progressive megjelenítést takarja. Az optikai tárolókon megjelenő HD tartalmak mind progresszívek lesznek, míg a HD televíziózásban ma a 720p és az 1080i az elterjedt (azért nem az 1080p, mert az sokkal nagyobb sávszéességet igényel, mint az 1080i (+40%)
  
  Léteznek ennél is nagyobb felbontású videók, de ez már a digitális mozizás témaköre.
  Akit részletesebben érdekel: [link]
  
  Kódolási eljárások:
  
  Három videó kódolási eljárást használnak a HD műsorterjesztésben: MPEG-2; H.264/x264/AVC; valamint a VC-1 (wmv-hd).
  
  Az első a jó öreg MPEG-2, mely a DVD-k jelenlegi egyetlen szabványos mozgókép formátuma. A szabványon semmilyen változtatást nem végeztek, pusztán a (jóval) nagyobb bitrátával érik el, hogy a nagy felbontású mozgókép tárolására alkalmas legyen (10-20Mbit/s). Ugyan a másik két társához képest 3-4szer annyi helyet foglal, mégis egy magas bitrátával kódolt Mpeg-2-es HD film a házimozi rajongók kedvence lesz, ez adja a legjobb minőséget.
  
  Következő jelöltünk a trónkövetelő, a H.264 néven ismert kódolási szabvány (használják még rá az x264, AVC, MPEG-4-AVC kifejezéseket is). Az mpeg csoport dolgozta ki ezt a formátumot kimondottan a nagy felbontású videó anyagok gazdaságos tárolására, a lehető legjobb minőségben. Ha össze akarnám hasonlítani, akkor a mostani egyrétegű DVD-n képes eltárolni HD-ben (1280x720) egy közel 2 órás filmet, plusz egy Dolby Digital 5.1 hangsávot, valamint tetszőleges számú feliratot, a kép minimális (szinte észrevehetetlen) romlása mellett. Ráadásul a szabvány nyílt!
  
  Végül, de nem utolsó sorban a Microsoft wmv9 családjába tartozó VC-1 (wmv-hd) kódolási eljárás. Szintén nagy felbontású videók kódolásához találták ki, meglepően jó képminőséget ad, de mivel zárt szabvány, talán kevésbé lesz elterjedt.
  
  A 3 szabványt támogatni fogja minden Blu-ray és HD-DVD lejátszó!
  
  A jelengi HDTV adások mindegyike Mpeg-2 alapú, de már most lehet tudni, hogy a nagyságrendekkel jobb helykihasználás miatt több meglévő, és leendő szolgáltató a H.264-es szabványt fogja használni (a jelenleg használt Transport Stream technológia ezt lehetővé is teszi!).
  
  A hang:
  
  Az audió világában is sok ujdonságra számíthatunk. A meglévő PCM 5.1, a Dolby Digital 5.1, valamint a DTS 5.1 képezik a gerincet. Ezek mellett azonban már a láthatáron van a Dolby Digital Plus, és olyan lossless formátumok, mint a Dolby TrueHD és a DTS HD. Ez utóbbi lossless (veszteség menets) szabványoknál lehetőség lesz a 6 csatornás 192kHz/24-bites, valamint a 8 csatornás 96kHz/24-bites mintavételezésű hang tárolására is. Minden eddigit felülmúló hangminőségre számíthatunk.
  
  Interaktivitás:
  
  A HD nem csak kiváló minőségú képet, és hangot, hanem interaktivitást is jelent. A két konkurens szabvány egyaránt kínál majd olyan lehetőségeket, melyekkel az interneten keresztül tölthetünk le a megvásárolt filmhez (javított) feliratokat, werkfilmeket, extrákat, trailereket, de a sebesség gyorsulásával majd elérjük, hogy a filmeket sem valamilyen médián, hanem az interneten keresztül vásároljuk, és töltjük le. Az interaktivitásról további részletek a két optikai formátumot taglaló leírásunkban találhatsz, a megjelenítőkkel szintén külön cikkben foglalkozunk.
  
  Emészthető leírásnak találtam ezért betettem ide.
  Ha téma külön topikra érdemesül vállalom, hogy gyüjtök cikkeket bele.
  
  
  HDTV
  
  A nagyfelbontású szabványokról már szó esett, most vegyük górcső alá a HDTV készülékeket:
  
  Alapvetően a mai HDTV-k két technológiát használnak: az egyik a DPD (plazma), a másik pedig az LCD, illetve a DLP projektorok.(vannak még különböző technológiák, mint a projektros TV, de ezekre most nem térek ki). Mind a három technológiának megvannak az előnyei, és a hátrányai egyaránt:
  
  PDP(plazma):
  
  -előnyök:
  színhű
  nagyon magas kontraszt (akár 10.000/1)
  szinte tökéletes fekete
  nagy látsózög (160fok +)
  
  -hátrányok:
  esetenként alacsony fényerő
  kisebb modelleknél (nem HD felbontású) kevésbé részletgazdag kép
  a statkisu képrészek ''beégése''
  valamivel nagyobb fogyasztás
  régebbi modelleknél utánhúzás
  
  LCD:
  
  -előnyök:
  magas fényerő
  HD felbontás mellett részletgazdag kép
  a megfizethető kategóriában és méretben ezek a készülékek dominálnak
  nincs ''beégés''
  
  -hátrányok:
  kevésbé tökéletes fekete
  hiába egyre gyorsabbak a kijelzők, a gyorsan mozgó kontrasztos részletek még most is elmosódhatnak
  
  DLP projektor:
  
  -előnyök:
  a moziélményhez lehető legközelebb a projektoros technológia áll
  nagy képátló (1-2 métertől felfelé)
  készüléktől függően magas kontraszt (10000/1, vagy akár magasabb)
  szinte tökéletes fekete
  nincs utánhúzás
  nincs beégés
  
  -hátrányok
  a projektor lámpájának rövid élettartama (~3000 óra)
  csak a teljesen elsötétített szobában élvezhető igazán
  
  Valójába mindhárom technológián van még mit csiszolni, de a gyártók folyamatosan dolgoznak a ''szépséghibák'' kiküszöbölésén.
  
  Mit jelent a HD-Ready kifejezés?
  (forrás:[link])
  
  A képmegjelenítő HD-ready megjelölése azt jelenti, hogy a készülék alkalmas a nagyfelbontású televíziózás vagy más nagyfelbontású videojelforrás képének megjelenítésére. A képmegjelenítőnek ehhez az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
  
  - A képernyő (pl. LCD, PDP) vagy képmegjelenítő eszköz (pl. DLP) minimális sajátfelbontása 720 fizikai sor, széles (16:9-es) képarány mellett.
  - A képmegjelenítő eszköz nagyfelbontású (HD) bemeneti videojelet fogad az alábbi csatlakozókon keresztül: Analóg YPbPr, és DVI vagy HDMI.
  - A HD-re alkalmas bemenetek a következő HD videojel formátumokat fogadják:
  -1280x720 @ 50 és 60Hz progresszív (720p), és
  - 1920x1080 @ 50 és 60Hz váltott-soros (1080i).
  - A DVI vagy HDMI bemenet támogatja a (HDCP) tartalomvédelmet.
  
  (általában az utolsó ponton szoktak megbukni a készülékek)
  
  Manapság a HD műsorszórásban a 720p és az 1080i szabványok vannak elterjedve (azért nem az 1080p, mert a progresszív anyag átviteléhez nagyobb sávszélességre van szükség), ezért nem árt, ha készülékünk tudja kezelni ezeket, bár ez egyelőre nem a készülék, hanem egy majdani set-to-box dolga lesz (részletek lejjebb).
  
  Mire figyeljünk a vásárláskor?
  
  Legyen a készüléken: (csak a legfontosabb dolgokat sorolom fel, elsősorban szemelőtt tartva a jövő-állóságot)
  
  Csatlakozók:
  
  - HDMI (HDCP támogatással!) (vigyázzunk! HDMI-ből már 4 féle van a piacon: 1.0; 1.1; 1.2; 1.3 : törekedjünk a legújabb szabvány támogatására!)
  - Componens
  
  Panel:
  
  Kontraszt arány
  Kisütési idő (ms)
  Élettartam (Garancia!)
  Célszerű olyan panelt választani, amelyen a fizikailag megtalálható képpontok száma megegyezik valamelyik szabványéval, így kaphatjuk a legtisztább, torzításmentes képet. (tehát a panel vagy 1280x720, vagy 1920x1080 felbontású legyen).
  
  Hang:
  
  Aki egy kicsit is érzékeny a hangminőségre, az röhögve ugrik át ezen a részen és sajnos igaza van: a legkevésbé a készülék hangja alapján döntsük el, hogy melyik kijelzőt választjuk, mert már 15-20ezer jó magyar Forintért is lehet kapni egyszerűbb fadobozos 5.1-es rendszert, ami bőven ''ráver'' a HDTV-kbe integrált hangsugárzókra (tekintsünk most el az 1 milla fölötti készülékektől).
  
  Képátló:
  
  Természetesen minnél nagyobb, annál jobb (és drágább is) a kijelző, de vigyázat, ha a képátlóval nem nő egyenes arányban a készülék felbontása, akkor csökken a megjelenített kép minősége is: nagyjából 100cm-es képátlóig ajánlható a legalább 1280x720-as fizikai felbontású kijelző, 100cm fölött pedig már az 1920x1080-as felbontású panelek ajánlottak.
  
  Tuner:
  
  Rizikós kérdés: ma itthon csak analóg sugárzású adás van, de a jövő egyértelműen a digitális műsorszórásé. Személyes véleményem az, hogy egyszerűbb volna egy olyan készüléket venni, ami a HDTV szabványokat teljesen támogatja, és venni hozzá egy kiforrott és viszonylag olcsó analóg Set-top-box-ot, de az élet nem engem igazol, a helyzet egyelőre fordított: vagyis a HD-Ready (lásd: fentebb) típusú kijelzők hódítanak, melyekben analóg tuner van, és digitális set-top-box-szal lehet majd őket HD adás fogadására képessé tenni. Természetesen nem kell elrettenni emiatt egy HD-Ready készülék vásárlásától: ha a korábbi tanácsokat megfogadva vásároltunk, akkor minimális ráfordítással, vagy ingyen (kábel/műhold előfizetés mellé) kaphatunk olyan set-top-boxot, amivel tejes felbontásban élvezhetjük a HD tartamakat.
  
  (a HDTV (High Definition TV) nem keverendő össze a DTV-vel (Digital TV): a DTV ugyanis csak 576i (SDTV=standard definition), vagy 480i (EDTV=enchanced defintiion) adások sugárzására jó egyelőre. Már hazánkban is fogható az Antenna Hungária által idított M1, M2, Duna TV DTV berendezéssel Budapest és Pécs közelében. Tulajdonképpen a DTV is alkalmas lenne HDTV adások sugárzására, de így országosan csak 5-7 csatorna lenne elérhető, míg hagyományos (SDTV) adásokból 50-60-at lehetne sugározni.
  
  Konklúzió:
  
  A fentebb megfogalmazott dolgok inkább javaslat, mint követendő dogma szerepét tölti be. Van egy csomó döntés amit (pénztárcától, és meglévő berendezésektől függően) magunknak kell meghozni a vásárlásnál. Viszont bárhogy is döntsünk, mindig próbáljuk, próbáltassuk ki a készüléket, és akár olvassunk utána fórumokban, nehogy az első bekapcsolásnál érjen minket hidegzuhanyként, hogy a berendezés képe/hangja stb, nem pont olyan, amit vártunk.
  
  nem saját toll, de jól összefoglal sokmindent
  
  
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák