Hirdetés
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Máris limitálja egy európai disztribútor a GeForce-ok szállítását
- Milyen Android TV boxot vegyek?
- A legrosszabb CPU-k – az ExtremeTech szerint
- DUNE médialejátszók topicja
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Gaming notebook topik
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
King Unique
titán
Az előbb nem arról volt szó, hogy egyáltalán nem lehet akár használtan venni HDD-t ha úgy jóval olcsóbb, hanem arról, hogy azért volt ez a mostani kis probléma, mert használtan lett véve és az előző hw/sw környezetben való használat miatt lett a másikban GPT-védőpartíció.

-
King Unique
titán
Mármint a használt mivolta és az előző tulaj ügyködése miatt volt ez, mert egy vadonatújan vásárolt belső HDD-nél nyilván nem lett volna ilyen, amin ugye se partíció, se fájlrendszer, semmi nincsen gyárilag.
A
convert mbrparancs egyébként felesleges volt, elég lett volna szimplán acleana törléshez.
Köszönjük a tapasztalat megosztását. -
King Unique
titán
válasz
frem1790
#487
üzenetére
"SSD-nél van-e valami külön eljárás?"
Nincsen, ilyen szempontból ugyanúgy kezelendő mint egy HDD.
Max. a partícióeltolás - lásd a "Windows alapvető beállításainak ellenörzése" bejegyzés 3. pontját - szokott téma lenni, de azt a modern operációs rendszerek, XP-től újabb Windowsok eleve megfelelően csinálják, vagyis már az sem téma."A hdd-vel is bizonytalan vagyok, ekkora méretűnél is ugyanúgy kell csinálni mindent mint a kissebbeknél?"
Igen, max. arra kell figyelni, hogy GPT partíciós séma szerint legyen inicializálva a 2 TB feletti lemezterület használatához (bővebben).
-
King Unique
titán
Ilyen GPT-védőpartíció probléma USB-s dokkolóknál, külső házaknál akkor szokott lenni, ha a belehelyezett HDD a PC-ben SATA-n vagy másik USB-s dokkolóban / külső házban eltérő logikai-fizikai szektorméret szerint lett inicializálva és particionálva, meg főleg 2+ TB | GPT felállásnál. Bővebben lásd egy másik topik esetét.
Akár az is okozhat problémát, ha a régi PC-n lévő Windowson tárolóhelyként lett beállítva a HDD és nem lett eltávolítva onnan, vagy tükrözés lett beállítva, stb.
Ha van rá lehetőség, akkor asztali PC-be téve és SATA-n csatlakoztatva kellene megpróbálni a hozzáférést a HDD-n lévő adatokhoz, meg pláne ha a dokkoló 4Kn / 4Ke (4096/4096) logikai-fizikai szektorméretet használ.
Ha adatmentés a cél, akkor értelemszerűen inkább az adatmentés - HDD - SSD - Flash topikban kellene ez ügyben érdeklődni. -
King Unique
titán
válasz
headhunter
#482
üzenetére
A leírtak alapján először értelemszerűen a Legacy (CSM) vs. UEFI boot, Secure Boot, stb. beállításokat kellene átnézni, majd kipróbálni, hogy MBR alapon is bootolnak-e a Linuxok UEFI módban. Az MBR
—►GPT átkonvertálás max. az utolsó opció legyen, meg ha máshogyan nem sikerül megoldani és mindenképpen UEFI szerinti bootolás a cél.Egyébként igen, megoldható az adatvesztés nélküli MBR
—►GPT átkonvertálás, adatlemezt Windowson külső particionáló programmal (példa), windowsos rendszermeghajtót pedig az MBR2GPT parancssori eszközzel lehet.
Viszont ha fontos adatok vannak az átkonvertálandó meghajtón, akkor előtte még ilyenkor is javasolt mentést készíteni a fontos fájlokról, operációs rendszerekről lemezképfájlt, stb. -
King Unique
titán
válasz
headhunter
#480
üzenetére
• Mármint akkor ez a "több OP rendszer" vélhetően Linuxokat akar jelenteni, ott van értelme a GRUB rendszerbetöltőnek.
• Ha UEFI-s PC-k, akkor ott normál esetben lehet az UEFI mellett Legacy (CSM) séma szerint is bootolni, ahol értelemszerűen a BIOS/UEFI boot menüben kellene beállítani a megfelelő bootolási módot, ami szerint egyik / másik operációs rendszer telepítve van.
• UEFI-nél alapesetben GPT partíciós séma a követelmény a rendszermeghajtónál. Legalábbis Windowsoknál belső SSD-re történő telepítésnél igen, ellenben külső SSD-re Windows To Go módszerrel telepítve akár MBR alapon is működhet a bootolás, Linuxoknál alapesetben UEFI-nél szintén GPT a követelmény de akár MBR alapon is tudnak UEFI módban bootolni, stb.
• Ha bekapcsolt Fast Startup és / vagy Fast Boot (Ultra Fast) mellett lett a Windows 11 leállítva, akkor nem meglepő, ha bekapcsolásnál egyből az indul. Ha multiboot a cél, akkor ezeket javasolt kikapcsolni, BIOS/UEFI menüben a megfelelő bootolási módot (UEFI only / Legacy only / Legacy + UEFI) beállítani, stb.
• Ha jelenleg UEFIséma szerint van telepítve a Windows 11 és be van kapcsolva aSecure Boot,akkor az utóbbi akadályozhatja egyes Linux és egyéb rendszereket indítását, ha nincsen azoknakSecure Bootkulcsa és digitális aláírása, pl. a Ventoy esetében külön útmutató van ehhez. -
King Unique
titán
válasz
King Unique
#475
üzenetére
A végéről lemarad az előbb, hogy pl. egy univerzális IDE/SATA-USB adapterrel (példa) a régi PC-kből kiszerelt HDD-ket lehetne a saját PC-hez is csatlakoztatni USB-n, vagy akár az új HDD-t a régi PC-khez, mert azért egy szabad USB-port vélhetően mindegyiken akad.
A régi PC-kben lévő régi HDD-k meg vélhetően eleve kis tárolókapacitásúak és nem feltétlen kell nagy adatmennyiséget ide-oda másolni, vagyis még ha csak USB 2.0 csatlakozási lehetőség van is a régi PC-ken, az sem feltétlen akkora probléma egy alkalmi adatmentésnél, meg pláne ha nem is HDD-k teljes tartalmára, hanem csak néhány fájlra van szükség.
Vagy lehet akár PC-be építhető IDE-SATA adaptert (példa) is venni, aztán hogy ténylegesen mennyire működne egy ilyen egy modern, UEFI-s, SATA és M.2 SATA / PCIe NVMe formátumok támogatása kihegyezett alaplapnál, az passz. -
King Unique
titán
A legelső hozzászólásban egy szóval nem volt említve, hogy már inicializálva lett a HDD GPT-re, ahogyan az sem, hogy GPT-t nem támogató Windows XP és egyéb muzeális rendszerekkel is használva lesz...
• A GPT partíciós sémát nem támogató Windowsokhoz volt korábban Paragon GPT Loader program, de annak fejlesztése és elérhetősége már rég megszűnt, ahogyan a Windows XP támogatása is.
• Egyes alaplapokhoz volt korábban ún. 3TB+ Unlock szoftveres megoldás a GPT-t nem támogató 32 bites Windows XP-hez, de hogy manapság elérhető-e még, az passz.
• Következő lehetőség olyan USB-s meghajtó használata, ami emulált 4Kn (4Ke) logikai-fizikai szektorméretet használ, amivel az MBR korlátja kitolható egészen 16 TiB-ig (bővebben). Példádul a 2,5" WD My Passport külső merevlemezeknél ezt lehet is állítani a gyártó által mellékelt programmal és ennek köszönhetően pl. egy 3 TB-os WD My Passport külső HDD teljes lemezterülete használható lesz MBR alapon 32 bites Windows XP-vel is (példa).
• Egy másik lehetőség a régi PC-ken nem feltétlen a muzeális, elavult operációs rendszert használni, hanem azt megkerülve bebootolni pendrive-ról pl. egy WinPE 10 alapú HBCD PE rendszert, vagy akár egy Linux live rendszert, amelyek eleve natívan kezelik a GPT partíciós séma szerinti lemezeket, valamint natívan olvassák és írják az NTFS fájlrendszerű köteteket is - vagyis egy adatmentés is megoldható egy ilyen live rendszer alól - , stb."Az én gépemben nincs is IDE-vezérlő. De az különben sem járható út, hogy szereljek szét 8-10 gépet, hozzam haza a HDD-t, mentsem le, majd vissza és újra összeszerelni."
Ezért lett volna praktikusabb az előbb említett USB-s külső HDD megoldás, akkor nem kellene a PC-kbe nyúlkálni, be / ki szerelni az erre a célra vett belső HDD-t vagy a benne lévő régit, ahol ha egyik-másiknál ráadásul nincs is azokban SATA, vagy a saját PC-ben IDE csatlakozási lehetőség, az nyilván megint problémás.
-
King Unique
titán
1. Egy 4 TB-os HDD-t alapesetben (pl. 512e szektorméret) eleve GPT séma szerint kell inicializálni, máskülönben MBR alapon nem lesz particionálható és használható a 2 TB feletti lemezterület (példa).
2. A GPT partíciós sémát manapság kb. mindegyik asztali operációs rendszer eleve kezeli, Windowsok. Linuxok és macOS rendszerek egyaránt. Ez "a Windows rendszer nem minden korábbi verziója ismeri fel" Windowsoknál max. a 32 bites Windows XP és az annál régebbi rendszerekre vonatkozik, ellenben az újabb Windows-verziók 32 bites és 64 bites változatai eleve natívan kezelik a GPT partíciós séma szerinti lemezeket.
Vagyis hacsak nem Windows XP és annál régebbi muzeális rendszerekkel akarod használni az említett HDD-t, akkor eleve nem kell ezzel foglalkozni és alapból GPT séma szerint kellene inicializálni. -
King Unique
titán
válasz
kolopele
#468
üzenetére
A Windows 10 téma topikjában nemrég újra ismertetve lett erre a probléma a megoldás, vagyis értelmetlenül lett végleg törölve a helyreállítási partíció.
Működhet akár helyreállítási partíció nélkül is a Windows 10/11, viszont akkor elvileg nem lesz használható a helyreállítási környezet, meg ki tudja estlegesen milyen problémát okozhat még később a hiánya, a standard UEFI/GPT partícióelrendezésnek is nem véletlenül a része. -
King Unique
titán
-
King Unique
titán
UEFI/GPT-based hard drive partitions
Az UEFI/GPT módban telepített Windows 7, 8/8.1, 10, 11 rendszereknél eleve lesz egy alapesetben 100 MB-os EFI-rendszerpartíció (ESP), ami a mellékelt screenshoton a "System".
Tehát ha rendszermeghajtó amit utána bootolni kell, akkor nyilván a 100 MB-os ESP-t is klónozni kell, egy tiszta telepítésnél is létre fog jönni UEFI/GPT módban, stb. Ha a Windows 11 külön SSD-n van és az is UEFI/GPT séma szerint telepítve, annál létrejött a standard partíciókiosztás szerint saját ESP, akkor viszont nyilván elég az és nincsen szükség a másik SSD-n lévő partíciókra. -
King Unique
titán
válasz
pumukli101
#458
üzenetére
Na és pontosan milyen külső ház, kezel az rendesen 8 TB-os HDD-ket?
Ha igen, akkor normál esetben nyilván nem kellene ilyen GPT-védőpartíció problémának lenni, meg akkor sem ha ugyanabban a külső házban a HDD USB-n egyik majd másik Windows 10-es laptophoz van csatlakoztatva.
-
King Unique
titán
válasz
pumukli101
#456
üzenetére
Nem derült ki a leírtakból, hogy most egy gyárilag készre szerelt külső HDD-ról van szó, vagy belső HDD-ről, ami USB-s adapterrel / dokkolóval / külső házzal (?) van csatlakoztatva és úgy értendő a "külső" HDD-ként".
Ha 2 külön USB-s adapterrel / dokkolóval / külső házzal történt a külső HDD-ként való csatlakoztatás, ahol eltérő azoknál a logikai-fizikai szektorméret (pl. 4Kn vs. 512e), akkor nem meglepő a probléma. Ami az alábbi paranccsal megtekinthető NTFS fájlrendszerű köteteknél, ahol X = kötet (partíció) meghajtóbetűjele
fsutil fsinfo ntfsinfo X:Ez esetben a megoldás azzal az adapterrel / dokkolóval / külső házzal használni a HDD-t, amivel eredetileg inicializálva és particionálva + formázva lett, ott újra hozzáférhető lesz rendesen a HDD tartalma.

Ha nem az előbbi a gond és mindenhol ugyanazzal az 1 db USB-s adapterrel / dokkolóval / külső házzal van csatlakoztatva a HDD, akkor viszont érdekes a helyzet. Ilyenkor felmerülhet az USB-s tárolóegység hibája, de akár a HDD hibája is, ha az utóbbi esetleg gyárilag hibás vagy fake példány. Vagy akár az operációs rendszer hibája is, ha pl. GPT-t nem kezelő 32 bites Windows XP-ről van szó.
Na ezért kellene pontosítani a leírtakat, akkor nem kellene találgatni.
-
King Unique
titán
UEFI/GPT-based hard drive partitions
A tisztán telepített Windows 10/11 rendszereknél a mellékelt leírás és kép szerinti partíciók jönnek létre a telepítésnél, ahol UEFI/GPT sémánál alapesetben (pl. 512e szektorméretű rendszermeghajtó) az EFI 100 MB, az MSR 16 MB, a WinRE partíció mérete pedig ~ 5xx MB körül szokott lenni
Ellenben ha Windows 7/8.1-ről történt in-place upgrade Windows 10/11-re, meg pláne utólagos UEFI/GPT séma szerinti konvertálás (pl. MBR2GPT), akkor előfordulhat az előbbitől eltérés az egyes partíciók méretében, sorrendjében és bizonyos esetekben akár a számában is."524MB-os adatokat tartalmazó alappartíció"
Ez lenne elvileg a helyreállítási (WinRE) partíció és akkor "kifogástalan (helyreállítási partíció)" néven kellene megjelennie a lemezkezelőben. Ha nem, akkor lehet az UEFI/GPT-re konvertálásnál ment félre valami, meg ha 3rd party programmal lett csinálva és nem a Microsoft saját MBR2GPT parancssori eszközével...
-
King Unique
titán
Mivel az összehasonlításnál a GPT partíciós sémának több előnye is van az MBR-rel szemben, ezért eleve adott a válasz, meg 2 TB feletti tárolókapacitásnál alapesetben (512e logikai-fizikai szektorméret) amúgy is GPT szükséges a teljes lemezterület particionálásához.
MBR szerint inicializálni egy adattárolásra szánt belső / külső HDD-t leginkább csak a kompatibilitás miatt lehet értelme, mármint ha olyan operációs rendszerrel és / vagy programmal kell használni, ami nem kezeli a GPT séma szerinti lemezeket. -
King Unique
titán
A firmware frissítése az ilyen eszközöknél alapesetben nem destruktív, sőt akár a HDD nélkül is lefuttatható. Viszont ez már a linkelt topik témája, aminek a téma összefoglalójában vannak információk ASMedia chipeknél a firmware frissítésével kapcsolatban. Ahol az is le van írva, hogy kizárólag csak saját felelősségre alkalmazandó, meg ha találni egyáltalán megfelelő firmware-t az adott chiphez, meg hogy ott is melyik 512e és melyik 4Kn az nem feltétlen van a leírásban megadva. Ahol első körben nyilván azt kellene megnézni, hogy melyik dokkoló / külső ház használ 4Kn (4Ke) megoldást, majd annál megpróbálni átállítani 512e-re a firmware módosításával.
Vagy ugye másik lehetőség nem piszkálni a firmware-t és az adott HDD-t a cserélgetés helyett csak az adott dokkolóba / külső házba téve használni.
Vagy amelyiknél nem létszükséglet az USB-s használat, akkor azt a PC-be téve SATA-n csatlakoztatva használni, előtte szükség esetén törölni és újraparticionálni. -
King Unique
titán
Ennek oka az eltérő logikai - fizikai szektorméret az USB-s tárolóeszközök között, lásd a téma topikjában bővebben kifejtve: [link], [link].
Vagyis vagy csak az adott USB-s dokkolóba / külső házba téve kellene használni a HDD-ket, vagy olyan USB-s dokkolókat / külső házakat használni, amelyeknél eleve megegyezik a logikai - fizikai szektorméret (pl. 512e)."holnap megpróbálom a laptopos dokkolóba visszatenni, hátha ott látszani fog a rajta levő anyagom."
Abba a dokkolóba / külső házba kell visszahelyezni a HDD-t, amiben eredetileg inicializálva (GPT) és particionálva lett, ott újra hozzá lehet majd férni a meghajtó tartalmához. Mármint ha nem lett módosítva, mert ha ezzel a "NIUBI" programmal meg lett piszkálva, akkor nem feltétlen.
-
King Unique
titán
Ez nem MBR / GPT, hanem inkább Windows telepítési téma, ahol nemrég lett a téma topikjában újra elmagyarázva, hogyan kellene Windows 10-et telepíteni pendrive-ról bootolva.
Az ASUS specifikus BIOS-beállítások meg értelemszerűen a megfelelő alaplapos topik témája. -
King Unique
titán
válasz
kercelece
#439
üzenetére
Le lett írva az előző válaszban világosan és screenshotokkal, útmutatókkal is szemléltetve, hogy meg lehet nézni a pendrive-on pl. a partíciós sémát, fájlrendszert, + hogy CSM / UEFI szerint lehet-e arról bootolni és telepíteni az egyéb beállításokról is függhet, max. a pendrive-on GPT partíciós séma esetén van csak UEFI only lehetőség, stb.

Másik lehetőség értelemszerűen új telepítési adathordozót készíteni és akkor nem azt kell találgatni, más vajon hogyan, milyen programmal és milyen módban írta ki a pendrive-ra az ISO-fájlt, stb.
Az "UEFI vagy MBR" helyett meg inkább UEFI vagy legacy BIOS / CSM mód, GPT vagy MBR, UEFI/GPT vagy BIOS/MBR. -
King Unique
titán
válasz
kercelece
#437
üzenetére
A partíciós séma és a fájlrendszer típusa alapján esetleg lehet rá következtetni, de hogy maga a telepítés CSM / UEFI szerinti lesz-e, ez nem kizárólag csak ezen múlik, meg ugye maga a 64 bites W10 ISO eleve támogatja mindkettőt.
• Ha pl. a microsoftos MCT-vel lett kreálva a telepítési adathordozó, akkor az MBR | FAT32 | aktív partíció formátumot állít be a pendrive-on és bootolható legacy (CSM) és UEFI módban egyaránt. Ahol a BIOS/UEFI bootolási beállításaitól és/vagy F12/egyéb billentyűvel előhívható gyorsmenüben a megfelelő boot eszköz kiválasztásától függően dől majd el, hogy végül CSM / UEFI mód szerint fog bootolni a pendrive-ról a telepítő.
• Ha pl. Rufus által lett kreálva a telepítési adathordozó, akkor ott az MBR-BIOS séma (MBR | NTFS | aktív partíció) esetén adja magát a legacy (CSM) mód szerinti bootolás és telepítés, de ha támogatja a PC UEFI-nél az NTFS-t és az előbbiek értelmében UEFI van beállítva a boot menüben vagy az UEFI kezdetű pendrive kiválasztva, akkor UEFI szerint is lehet arról bootolva telepíteni. Ha GPT-UEFI séma (GPT | FAT32 / NTFS) szerint lett kiírva az ISO-fájl a pendrive-ra, akkor az viszont csak UEFI only bootolást és telepítést tesz lehetővé, ellenben legacy (CSM) módban értelemszerűen nem fog bootolni és leáll az alábbi hibaüzenettel. -
King Unique
titán
Egy másik topikban is feltetted ugyanezt a kérdést és ott választ is kaptál rá. Legközelebb 1 kérdést elég lesz egyszerre 1 topikban feltenni, meg akkor most a folytatás is legyen a linkelt topikban, felesleges egyszerre 2 topikban futtatni ugyanazt a témát.
Köszi! -
King Unique
titán
válasz
d.tiborz
#431
üzenetére
Mármint gondolom MBR2GPT vagy egyéb hasonló módszerrel, aminek kis szépséghibája, hogy a C után jönnek létre az UEFI/GPT sémánál szükséges kicsi rendszerpartíciók, a korábbi BIOS/MBR szerinti telepítés "maradéka" pedig ott maradhat a lemez elején, lásd 50 MB-os System Reserved partíció.
A meghajtóbetűjel eltávolítása az kb. semmi, annak törlése ilyenkor nem oszt nem szoroz, sőt normál esetben a rendszer számára fenntartott kicsi partícióknak (pl. SR, ESP, WinRE) nem is kellene meghajtóbetűjellel rendelkezni. Ha új meghajtó lesz csatlakoztatva, akkor annak pedig ábécébe rendezés szerint osztja ki az új meghajtóbetűjelet a Windows attól is függően hogy éppen melyik szabad, ami szükség esetén tetszőlegesen megváltoztatható. -
King Unique
titán
Nem derült ki milyen OS esetén, ha pl. Windows 10, akkor annál könnyen megoldható az átkonvertálás az MBR2GPT parancssori eszközzel, mert ugye nyilván nemcsak szimplán a céllemezen lévő partíciós sémát kell ilyenkor GPT-re konvertálni, hanem magát a telepített Windowst is UEFI-sre. + Ugye ezt az átkonvertálást is akkor, ha nem opció a clean install a 0-ról és célirányosan ki lesznek használva az UEFI előnyei, meg ha pl. a közelgő Windows 11 rendszerkövetelménye miatt van rá szükség egy későbbi W10
—►W11 upgrade-hez, mert ellenkező esetben nyilván felesleges, meg ha X évig legacy/CSM módban telepítve működött a rendszer. és eddig nem zavart
Azt neked kellene tudni, megnézni, hogy van-e jelenleg olyan hardverelem, aminek működéséhez legacy mód, illetve legacy OpROM kell (példa), majd annak megfelelően beállítani a Legacy + UEFI vagy UEFI only opciót. Meg alaplaptól, gyártótól stb. függően a pontos beállítás értelemszerűen inkább a megfelelő alaplapos topiknak és nem kifejezetten ennek a topiknak a témája. -
King Unique
titán
válasz
ChrisFamm
#423
üzenetére
Egyrészt ha újratelepítetted a Windows 10-et, akkor az NTFS fájlrendszerű NVMe SSD tulajdonosa a korábbi Windows felhasználója volt ami már nem létezik, vagyis az újnál megfelelően be kellene állítani a hozzáférési engedélyeket a mostani felhasználónak, saját tulajdonba venni a meghajtót, stb.
Másrészt az előzőleg már említve volt, hogy célszerű megnézni nem-le lett tárolóhelyként beállítva az NVMe SSD és szükség esetén eltávolítani onnan, bár az törléssel járhat. Illetve nem világos mit akarsz particionálni, formázni, ha jelenleg majdnem teljesen tele van másolva adattal.
Meg amúgy ott van a parancssor, ott pláne működni kellene a törlésnek és újraparticionálásnak, már ha az a cél.Az LLF-et inkább hagyjuk, meg pláne SSD-knél.
Illetve ha már SSD, akkor ugye adja magát a Secure Erase. -
King Unique
titán
válasz
ChrisFamm
#421
üzenetére
Akkor fussál neki még egyszer, mert úgy látszik nem sikerült a lényeget megérteni! Meg itt 2 külön dolog a hogyan kell pendrive-ról Windows 10-et telepíteni, valamint egy másik hogy esetedben most miért nem engedi az SSD-re, amire szintén linkelve volt egy lehetséges ok, azt kellene megnézni.
De akkor válaszolva a mostani kérdésre is, a telepítési adathordozón (pendrive) akkor kell GPT partíciós séma, ha a Rufus programot használod és ott is csak akkor, ha célirányosan UEFI/GPT séma szerinti telepítés a cél, akkor kell a GPT-UEFI sémát választani, egyéb esetben nem. De amúgy UEFI-s telepítéshez nem kötelező a pendrive-on a GPT séma, lehet az MBR is, meg pl. a microsoftos MCT is MBR szerint csinálja, aztán mégis jó Legacy/CSM és UEFI szerinti bootoláshoz és telepítéshez egyaránt. A Rufus GPT-UEFI megoldása az UEFI only telepítéshez való.
-
King Unique
titán
válasz
ChrisFamm
#419
üzenetére
Lásd egy másik topikban leírtakat.
Az első esetnél nem megfelelően telepítettél és ilyesmit sikerült összehozni a normális elrendezés helyett, azért nem bootolt a Windows a másik fizikai meghajtó eltávolítása után.
A másodiknál meg esélyes az újabb felhasználói hiba, pontosabban az előbb linkelt válasz 2. pontjában leírt dolog, meg ha ilyen probléma volt, van.Igen, valóban kissé hosszúra nyúlt, jobb lett volna inkább pár konkrét screenshot a problémáról.
-
King Unique
titán
válasz
default.
#417
üzenetére
Ha Windows 10-et akarsz telepíteni, akkor azt UEFI módban GPT partíciós séma szerinti lemezre (nem szimplán a partíció MBR/GPT) lehet (példa), meg 64 bites rendszer kell ehhez.
Az adattárolásra használt HDD/SSD meghajtót meg 2 TB felett alapesetben (pl. 512e szektorméret) GPT-re kell inicializálni a lemezkezelőben a teljes lemezterület használatához, 2 TB és az alatt lehet MBR és GPT szerint egyaránt. -
King Unique
titán
válasz
Tappancs2001
#415
üzenetére
Hogy akkor ne maradjon lógva és megválaszolatlanul a kérdés, a másk topikban kaptál választ szintén ugyanerre. 1 kérdést legközelebb elég lesz 1 topikban feltenni. Köszi!
-
King Unique
titán
válasz
peter889
#412
üzenetére
Adatlemezeknél a Windows 7 beépített particionáló eszközeivel nem lehet megcsinálni az MBR
—►GPT konvertálást adatvesztés nélkül, max. csak destruktív módon. Ellenben külső particionáló programmal már igen, lásd pl. MiniTool Partition Wizard.Rendszerlemezeknél viszont már körülményesebb lehet, meg ott nem szimplán az MBR/GPT a lényeg, hanem ahhoz igazodva a CSM/UEFI szerinti telepítés és bootolás is. De egyébként annál is megoldható, illetve pl. Windows 10 esetén viszonylag egyszerűen, ahol a natív MBR2GPT parancssori eszköz is rendelkezésre áll ehhez. A Windows 7-nél viszont nincsen MBR2GPT, meg annál maga az UEFI szerinti telepítés és bootolás is problémásabb lehet (példa), a telepítőt is tákolni kell hozzá stb., szóval annál nem feltétlen kellene erőltetni.

-
King Unique
titán
válasz
Hammon Serra
#408
üzenetére
Az előzőleg linkelt hibaüzenet alapján esetedben a GPT-UEFI telepítő volt a gond, ami reális, ha az adott gép legacy BIOS-os és csak azt támogatja, ellenben az UEFI szerinti bootolást és telepítést nem. Azaz oké, hogy letöltöttél egy másik W10 ISO-t, de ha annál is a Rufus GPT-UEFI sémáját használtad, akkor úgy nyilván nem bootolható a telepítő egy legacy BIOS-os gépen. Max. úgy, ha az adott gép, alaplap nem legacy BIOS-os, hanem UEFI-s és a korábbi CSM mód helyett most UEFI szerinti bootolás lett beállítva. Vagy most az MBR-BIOS sémát használtad, vagy MCT-vel kreáltad a telepítési adathordozót, vagy a BIOS-ban a bootolást átállítottad Legacy/CSM opcióra, vagy UEFI-re, vagy mi?

Egyébként hivatalosan egyféle konzumer W10 ISO, telepítő van, ami a Microsoft weboldaláról tölthető le. Valamint még hivatalos forrásként pl. az MWOIDT és TechBench, amik a Microsoft szervereire mutató letöltési linkeket generálnak, meg ha az aktuális 2004-esnél régebbi verzió kell. + A 3.5-ös verzió óta a Rufus is képes letölteni a standard (
install.wim) W8.1 és W10 ISO-kat ugyancsak microsoftos forrásból.
Szóval nincs olyan, hogy "A" / "B" Windows 10-telepítő, max. más verziójú (pl. 1909/2004), meg a Microsoft weboldaláról direkt módon letölthető standard (install.wim) ISO és MCT-vel letölthető ESD (install.esd) ISO.
Ha eddig esetleg egyéb, nem hivatalos forrásból töltötted le a W10 ISO-t, akkor azt a továbbiakban eleve mellőzni kellene és legközelebb inkább a linkelt microsoftos letöltési forrásokat használni.
Meg ugye ha eleve letölthető közvetlenül a Microsofttól a telepítő, akkor semmi értelme xy kétes oldalról, nem hivatalos forrásból levadászni. -
King Unique
titán
válasz
Hammon Serra
#406
üzenetére
A mellékelt screenshoton világosan látszik mi a probléma: ha a Rufus esetében a GPT-UEFI séma szerint írod ki az ISO-t a pendrive-ra, akkor az eleve UEFI only telepítőt kreál, amihez meg értelemszerűen UEFI-s hardver, alaplap kell, máskülönben legacy BIOS-os gépnél nem lesz használható, nem lesz bootolható a telepítő. Az utóbbinál ilyenkor értelemszerűen az MBR-BIOS sémát kell választani, vagy a már linkelt leírás alapján MCT-vel létrehozni a telepítési adathordozót, ami jó mindkettőhöz (CSM + UEFI).
Na ezért is kérdeztem, hogy tudatosan próbálsz-e telepíteni, a beállított/támogatott bootolási módnak megfelelően, illetve úgy létrehozni a telepítési adathordozót, de ezek szerint eddig nem.
-
King Unique
titán
válasz
Hammon Serra
#401
üzenetére
A Windows 10 pendrive-ról történő megfelelő telepítésével kapcsolatban, lásd az alábbi bejegyzésben és hozzászólásban leírtakat. Ahol eseteben nem derült ki az sem, hogy CSM/UEFI szerint próbálsz-e tudatosan telepíteni, BIOS bootolási beállításai, pendrive-ra az ISO kiírása a boot módhoz passzol-e, maga az ISO és pendrive jó-e, stb.
-
King Unique
titán
válasz
sz.istván
#399
üzenetére
Már ott el lett rontva, hogy ha rendszermeghajtóként történő használat a cél és Windows lesz telepítve az SSD-re, akkor teljesen felesleges és értelmetlen másik gépen előre inicializálni, particionálni, formázni... Meg egyesek jellemzően úgysem találják el a megfelelő sémát és nem tudatosan telepítenek, aztán utána belefutnak ilyen problémába. + Ha Windows 10 alatt tárolóhelyként lett beállítva az SSD, illetve nem lett onnan eltávolítva, akkor az megint okozhat gondot a telepítésnél (példa).
Ha Windows 7 telepítése a cél, akkor a telepítőjéről bootolva kellene törölni a célmeghajtót (SSD), vagy szükség esetén Shift + F10-zel parancssort nyitva törölni és konvertálni MBR-re, ha BIOS/MBR séma szerinti telepítés a cél. -
King Unique
titán
Az előző esethez hasonlóan ez megint nem kifejezetten MBR/GPT téma, nem ahhoz kapcsolódó kérdés. Meg ha őskövület a gép, akkor az eleve legacy BIOS-os lehet, vagyis annál csak a BIOS/MBR szerinti Windows 10-telepítés jöhet szóba.
Itt inkább az a kérdés, hogy a HDD bekötése, fizikai csatlakozása stimmel-e, valamint a BIOS-ban a boot opciók, a HDD van-e beállítva elsődleges rendszermeghajtóként, stb. + Ha egy másik topikban is feltetted már ugyanezt a kérdés, ami jobban kapcsolódik a témához, akkor folytatni is inkább ott kellene. -
King Unique
titán
Ha tényleg nem érzékeli semmilyen szinten az SSD-t a BIOS és nem az SSD hibája miatt (?), akkor lehet nem ártana frissíteni a BIOS-t. + Inkább a megfelelő alaplapos topikban, valamint célirányosan SSD ügyben a Flash SSD topikban érdeklődni (egyszerre csak az egyikben), mivel ez a kérdés/probléma túlmutat az MBR/GPT témán, illetve eleve nem az lehet gond, ahogyan a W10 sem, ha felismeri a telepítője az SSD-t és működik a telepítés.
+ Esetleg még az szokott gondot okozni, ha a telepítés előtt másodlagos meghajtóként volt használva az SSD és a Windowsban tárolóhelyként lett beállítva, bár akkor telepíteni sem lehetne rá (példa). -
King Unique
titán
Csináld, ha annyira ráérsz. Viszont ha eleve destruktív módon akarod megoldani, akkor nem világos miért volt kérdés a nem destruktív módszer, de mindegy.
Meg ha csak 1 TB-os a legnagyobb HDD, akkor annál megint nem létszükséglet a GPT. Illetve attól, hogy vannak a GPT-nek az MBR-rel szemben bizonyos előnyei, még ugyanúgy javasolt fontos fájlok tárolásánál biztonsági másolatokat tartani GPT-nél is. -
King Unique
titán
Igen, jól, az MBR2GPT Windows 10-telepítést tartalmazó rendszerlemezeknél használható, le volt írva az előbb világosan. Adatlemezeket adatvesztés nélkül max. pl. külső particionáló programmal lehet átkonvertálni (példa). De biztos ami biztos alapon akár még ilyenkor is javasolt előtte mentést készíteni a fontos fájlokról.
+ Adatlemezeknél is érvényes az, hogy ha MBR alapon jelenleg oké a működés, akkor nem feltétlen muszáj erővel GPT-re konvertálni. Vagy legközelebb akkor előre el kellene dönteni a GPT használatát és akkor eleve annak megfelelően telepíteni, inicializálni mind rendszermeghajtó, mind adatlemez esetén.
-
King Unique
titán
Az MBR2GPT leírásban + egy másikban is világosan oda van írva mire vonatkozik az
/allowFullOSkapcsoló. Azaz a már telepített Windows alól futtatni a konvertálást, mert az alapértelmezett a WinPE, illetve pl. a pendrive-ról bootolt Windows-telepítővel (Shift + F10-zel parancssort nyitva). + Videó is van a használatáról, ahol az is szemléltetve van, hogy nyilván az UEFI BIOS-ban is át kell majd állítani a bootolási módot UEFI-re.
Az MBR2GPT használható a Windows 10 ≥ 1703 verziók telepítőjét bootolva is, annál Shift + F10-zel parancssort nyitva, majd a megfelelő parancsokat kiadva, lásd az előbb leírtakat. De csak és kizárólag rendszermeghajtóknál használható, illetve a BIOS/MBR módban telepített Windows 10 utólagos UEFI/GPT szerinti telepítésre konvertálásához.
A művelet előtt biztos ami biztos alapon, illetve szükség esetén javasolt rendszermentést (lemezképfájl) készíteni az aktuális Windows10-telepítésről, akár beépített eszközzel, akár külső programmal. Normál esetben ugyan lefut gond nélkül az említett konvertálás, de ha esetleg valami miatt mégsem jönne össze, akkor a mentésből helyre lehessen állítani a rendszert.
A másik meg az, hogy ha jelenleg jól működik a BIOS/MBR módban telepített Windows 10, akkor nem feltétlen muszáj erővel UEFI/GPT-re konvertálni, csak hogy az utóbbi legyen.
Ha pl. hardvercsere, illetve alaplapcsere történik, aminél esetleg nincsen már legacy/CSM mód és nem opció az UEFI miatt a reinstall a 0-ról, akkor jöhet jól és lehet indokolt az átkonvertálás. -
King Unique
titán
Az az opció eleve destruktív és csak akkor lesz aktív, ha teljesen törölve van a lemez, lásd az alábbi leírást. Az meg gondolom nem cél, mármint a teljes törlés.

Az MBR2GPT viszont adatvesztés nélkül tud MBR-ről GPT-re konvertálni + a BIOS/MBR szerinti Windows-telepítést is átkonvertálja UEFI/GPT szerintire, létrehozza a szükséges kicsi rendszerpartíciókat (ESP, WinRE, MSR), stb. Vagyis nem, nyilván nem ugyanaz a kettő. -
King Unique
titán
1. MBR/GPT szempontjából eleve független egymástól egy rendszermeghajtó és egy adattár meghajtó, vagyis igen, lehet az előbbi GPT, míg az utóbbi MBR (2 TB-ig). Viszont az épp nemrég volt leírva, hogy rendszermeghajtónál nem elég szimplán MBR-ről GPT-re konvertálni a lemezt, hanem nyilván magát a rajta lévő Windows-telepítést is UEFI-sre kell, máskülönben utána nem fog bootolni.
2. Lásd az előbbit, vagyis nyilván lehet eltérő a 2 lemeznél a partíciós séma, illetve a telepítés típusától függetlenül is, azaz a rendszermeghajtó BIOS/MBR telepítésnél MBR, míg az adatlemez GPT. Sőt, ha az utóbbi 2 TB+, akkor alapesetben eleve GPT-re kell inicializálni a teljes lemezterület használatához.
-
King Unique
titán
Megoldható a Legacy/CSM telepítés utólagos átkonvertálása adatvesztés nélkül UEFI-sre, amihez Windows 10 esetén adott a beépített MBR2GPT parancssori eszköz, valamint az általános módszer. Plusz ha mentés/klónozás, akkor esetleg alternatív megoldásként az ezen hozzászólásban említett. Illetve ha már mentés, akkor biztos ami biztos alapon javasolt a jelenlegi, belakott rendszerrről mentést készíteni a művelet megkezdése előtt, akármelyiket is választod.
Vagy másik megoldás nem babrálni utólag, működhet a Windows 10 nyilván BIOS/MBR módban telepítve is, nem kizárólag csak az UEFI/GPT lehet opció. -
King Unique
titán
Az OS topikjában már volt szó erről, ahogyan arról szintén, hogyan is kellene Windows 10-et pendrive-ról megfelelően telepíteni. Ha nem akarod törölni a célmeghajtót, akkor értelemszerűen Legacy/CSM mód szerint kellene bootolni a Windows 10 telepítőjét, ahhoz jó az MBR, nem pedig UEFI szerint, amihez eleve GPT kell.
-
King Unique
titán
Vannak a GPT partíciós sémának bizonyos előnyei, de kötelezően használni csak a Windows UEFI-s telepítésénél és 2 TB feletti tárolókapacitású lemezeknél kell, ellenkező esetben ott az MBR. Valamint ha jelenleg BIOS/MBR szerinti Windows-telepítés van a rendszermeghajtón, valamint az adatlemezek ≤ 2 tárolókapacitásúak, akkor nem feltétlen kell erővel GPT-re konvertálni, ami + macera és lehet felesleges. Na meg az adatvesztés nélküli átkonvertáláshoz eleve külső program kell mind rendszerlemeznél, mind adatlemeznél, mivel az alap módszer eleve destruktív, vagyis a lemezen lévő fájlok törlésével jár.
-
King Unique
titán
A másik topikban már kaptál választ ugyanerre a kérdésre, máshol már lehetőleg nem kellene ugyanezt feltenni. A leírt problémánál meg nyilván nem az MBR/GPT lehet a gond, hanem inkább az M.2 SATA/PCIe NVMe.
-
King Unique
titán
Amelyik szerint telepíteni akarsz, meg attól is függ, hogy milyen OS-t, milyen SSD-re, amit viszont nem árultál el. Ha Windowst, akkor W7 esetén inkább a legacy/CSM módot célszerűbb választani, de a modernebbeknél, azaz W8.1, 10 rendszereknél mehet az UEFI-s telepítés is, ha a hardver támogatja. Valamit ha netán PCIe NVMe SSD-ről van szó és támogatja arról az alaplap a bootolást, akkor is az UEFI-s telepítés javasolt, bár lehet kivétel CSM-re (példa). A hogyan telepítsünk megfelelően újabb verziójú Windowst témában meg lásd egy másik válaszban leírtakat.
-
King Unique
titán
válasz
kirandulo
#367
üzenetére
Itt először inkább az alapoknál kellene kezdeni, vagyis pl. a pendrive-ot és az ISO-t ellenőrizni, szükség esetén másikkal próbálkozni, másik USB-porthoz csatlakoztatva, stb. Ha a pendrive a k betűs vacak, abból is valami olcsóbb és gagyibb modell, akkor annyira nem lenne meglepő annak hibája... Továbbá szükség esetén ellenőrizni pl. a RAM-okat (memtest), frissíteni a BIOS-t, stb.
A Windows-telepítés menete pl. ebben a leírásban szemléltetve van, valamint kicsit másképpen ebben, ezek valamelyike szerint kellene eljárni. Az pedig alap, hogy a telepítésnél lehetőleg particionálatlan terület legyen megadva telepítési célnak, szükség esetén előtte törölve a célmeghajtó. Valamint ha ilyen keveredés van - ami egyébként inkább kapcsolódik ezen topik témájához - akkor arra vonatkozóan egy másik válaszban le van írva a teendő.
Az, hogy M.2 SSD, az önmagában nem sokat mond, mivel lehet M.2 SATA AHCI, valamint M.2 PCIe AHCI/NVMe is... Ha M.2 NVMe SSD a telepítésnél a célmeghajtó, akkor egyrészt lennie kell a gépen (alaplapon) olyan foglalatnak, másrészt támogatnia kell az UEFI BIOS-nak azt, illetve az arról történő bootolást, máskülönben nem fog menni, max. esetleg trükközéssel (pl. BIOS modding), tákolással.
-
King Unique
titán
válasz
Remekelek28
#363
üzenetére
-
King Unique
titán
Igen, így alapesetben nem jöhet szóba az UEFI-s telepítés, mivel az MBR / GPT a teljes lemezre vonatkozik, nem partícióra. De ha nagyon muszáj, akkor előzetes / utólagos konvertálással megoldható akár adatvesztés nélkül is. Viszont hacsak nem létszükséglet valamiért az UEFI, akkor megteszi most a BIOS/MBR telepítés is, nem feltétlen kell az előbbit ilyen-olyan átkonvertálással erőltetni.
Ha törölve lettek a korábbi rendszerpartíciók, akkor elég az utána létrejött szabad területet kijelölni telepítési célnak és mehet a tovább, mint a már linkelt képen. Vagy lehet az új + alkalmaz lehetőségre kattintva manuálisan is létrehozni a rendszer számára fenntartott + egyéb partíciókat, aminek normál esetben működnie kell. Viszont akkor a telepítőt is esetedben CSM módban kellene futtatni UEFI helyett, ha most MBR séma szerinti a lemez.
Az előző válaszban már linkelve volt a telepítési adathordozó elkészítéséhez pár módszer, ahol a Rufus esetében értelemszerűen az MBR-BIOS opciót kell választani a legacy CSM bootoláshoz és telepítéshez. A program 3.X verzióinál pedig eleve csak 2 opció van, a régebbieknél van a legördülő menüben 3 lehetőség. De az utóbbiaknál is értelemszerűen az MBR kezdetű első 2, illetve alapesetben az MBR
—►BIOS/UEFI opciót kell választani. -
King Unique
titán
Plusz még annyit, hogy bizonyos esetekben az szokott még gondot okozni, ha a telepítésnél több HDD / SSD van egyszerre a gépben, plusz USB-n másik tárolóeszköz, optikai lemez stb. Vagyis lehetőleg úgy kellene próbálni a telepítést + törlést és formázást, hogy nincsen zavaró tényező, felesleges eszköz és meghajtó, ami esetlegesen gondot okozhat.
Valamint még az, ha az SSD-n a Windowsban előzetesen tárolókészlet lett létrehozva, tárolóhelyként lett beállítva, lásd más korábbi esetét. Ahol a megoldás értelemszerűen ennek az állapotnak a megszüntetése.Ha az előbbiek rendben vannak, ellenben továbbra is fennáll az említett probléma, a Secure Erease sem használ, valamint SATA-n a fizikai csatlakozás (port, adat- és tápkábel) is rendben van, akkor meg lásd az előző válaszban leírtakat különös tekintettél a cserére vonatkozóan.
-
King Unique
titán
Akkor továbbra is kérdés, hogy jó-e egyáltalán az az SSD, mert olyan normál esetben nincsen, hogy nem lehet törölni, particionálni, formázni stb. Az utóbbi read-only módban, meg ha kezd tönkremenni, akkor reális. Ha állítólag sehogyan nem sikerült törölni, formázni, akkor még egy Secure Erase-t (bővebben) lehetne megpróbálni, feltéve ha nincsen rajta semmilyen fontos adat. Ha az utóbbi sem megy és nem az adott hardvernél (gépnél) van valami gikszer, pl. SATA-n csatlakozási probléma, akkor nem érdemes az SSD-vel tovább vesződni, marad a garanciális csere, vagy annak híján kb. a kuka...
-
King Unique
titán
Pedig a legutóbbi válaszban le van írva a megoldás, vagyis törölni kellene a telepítésnél a célmeghajtót, majd utána a screenshoton (forrás) szemléltetett módon kijelölni a szabad területet és a tovább lehetőségre kattintani. Ugyanis abban nincsen semmi meglepő, hogy az UEFI módban futó Windows-telepítő nem engedi a rendszert MBR-lemezre telepíteni, mivel ahhoz ez esetben értelemszerűen GPT kellene.
Másik megoldás a telepítőt CSM (legacy) módban bootolni, úgy kiírva, az annak megfelelő opciót beállítva az UEFI BIOS-ban és / vagy kiválasztva bootolásnál a gyors menüben, akkor lehet MBR séma szerinti lemezre telepíteni a Windowst.
Ha eleve UEFI-s a laptop és pláne újabb Windowst (8.1, 10) telepítesz rá, akkor mehet az UEFI/GPT szerinti telepítés, mivel ez esetben túl sok értelme nincs a BIOS/MBR szerintit erőltetni. Vagy ahogyan gondolod, lásd az előbbi megoldásokat mindkettőre.
-
King Unique
titán
Egyrészt itt a W10 telepítőjét bebootolva elérhető a helyreállítási menü (WinRE), ahol szükség esetén van lehetőség frissítést visszavonni, ott a rendszer-visszaállítás, indítás javítása stb. Vagyis nem feltétlen kell egyből gyalulni és nekiállni újratelepíteni.
Másrészt normál esetben olyan nincsen, hogy telepítésnél nem lehet az SSD-t, a rajta lévő partíciókat törölni. Sőt, ehhez nem kell semmilyen hókuszpókusz, meg ilyen-olyan külön bootolható live rendszer, mivel megoldható a Windows-telepítőben grafikus felületen és parancssorban (Shift + F10) egyaránt. Ha figyelmetlenség miatt nem stimmel a BIOS/MBR és UEFI/GPT telepítési párosítás - azért a hibaüzenet, mivel CSM = BIOS/MBR módban nyilván nem telepíthető GPT-lemezre, oda MBR kell -, akkor pedig eleve törölni kell a célmeghajtót (+ szükség esetén konvertálni MBR / GPT séma szerint), vagy a BIOS-ban a bootolási módot átállítani a megfelelőre (CSM / UEFI), annak megfelelően bootolni a Windows telepítőjét. Ellenben ha nem sikerül törölni az SSD-t és nem fizikai csatlakozási probléma az oka pl. SATA-n, akkor márpedig az SSD hibája sem zárható ki. Meg ha a leírtak alapján egyes programok állítólag (?) fel sem ismerték, akkor az megint nem éppen normális. Az SSD esetleges hibája miatt pedig nyilván lehet gond az OS, jelen esetben a Windows működésénél is.
-
King Unique
titán
válasz
boby13friend
#348
üzenetére
Pendrive jó, másikkal nem próbáltad, meg a más által tákolt AIO helyett normális ISO-val a Microsoft weboldaláról letöltve? Aztán ha van rá lehetőség, akkor másik HDD / SSD meghajtóval, másik SATA porton és / vagy adatkábellel, esetleg az eddig próbált helyett másik W10 verzióval, meg lehet egy BIOS update sem ártana.
Az MBR-UEFI párosítás olyan szempontból lehet reális, hogy maga a telepítési adathordozó (pendrive) lehet MBR séma szerint particionált is, valamint UEFI-s gépen a céllemezre legacy, azaz CSM módban telepíthető BIOS/MBR módban a Windows. Viszont ha eleve UEFI-s a gép, akkor lehetne akár UEFI/GPT szerinti telepítést is csinálni.Aztán normál esetben attól nem kellene belassulni a Windows bootolásának, hogy kapott egy frissítést, bár az nem derült ki, hogy pontosan milyen frissítésről van szó. Meg hogy a reset utána mit takar, mert amúgy restart kell a véglegesítéshez. Továbbá akkora mértékű lassulást önmagában a Windows Serach szolgáltatás sem szokott okozni, pláne nem SSD-n. Nálam minden Windows rendszeren be van kapcsolva, illetve semmi ilyen nincsen erővel letiltva, aztán mégis évek óta jól működnek, megfelelő sebességgel.
-
King Unique
titán
Az MBR és GPT csak szimplán a partíciós sémák. Az hogy a telepítésnél majd melyik lesz a HDD / SSD meghajtón, attól függ, hogy CSM / UEFI mód szerint lesz-e telepítve rá a Windows. Ha UEFI-s az a laptop, akkor lehetne akár aszerint is telepíteni a W10-et, nem feltétlen muszáj a régi és elavult CSM, más néven BIOS/MBR telepítést erőltetni. Az utóbbi inkább a W7-nél lehet indokoltabb, annál lehetnek bizonyos esetekben gondok az UEFI miatt. Ellenben a W8,1 és W10 modernebb rendszerek, azok inkább fel vannak készítve az UEFI-s telepítésre és általában a támogatottságuk is jobb szokott lenni ilyen téren.
-
King Unique
titán
válasz
Tomi7887
#342
üzenetére
Egyrészt UEFI-s gépen, olyan módban telepített Windowsnál is van lehetőség a rendszerindítás javítására, illetve vannak kifejezetten UEFI specifikus leírások ehhez. Példák: [link], [link] + [link]. Valamint Windows 8 óta a gépházban van lehetőség "felújításra", a gép alaphelyzetbe állítására is. De ha vírusos, akkor lehet célszerűbb lenne inkább újratelepíteni a 0-ról.
Másrészt ITT le van írva az UEFI-s telepítésre és támogatásra vonatkozóan a lényeg.
"For example, I have used hardware with the following EFI application allowances:
1. boot 32bit or 64bit OS/PE from any interface
2. boot only 32bit OS/PE from any interface
3. boot only 64bit OS/PE from any interface
4. boot 32bit OS/PE from any interface, boot 64bit OS/PE only from removable device interface (booting 64bit OS/PE from HDD was not allowed)"Asztali PC-k és laptopok esetében általában a 3. igaz, azaz az UEFI módban történő telepítéshez 64 bites OS szükséges, vagyis Windowsnál (is) ez értelemszerűen a 64 bites változatoknál lehetséges. 32 biteset ebben az esetben max. legacy BIOS, más néven CSM módban lehet telepíteni és bootolni UEFI-s gépen, de akkor nyilván nem UEFI/GPT, hanem BIOS/MBR szerinti Windows-telepítés történik. Viszont a gép típusát pont nem írtad, mert ha netán esetleg pl. tablet, amin 32 bites UEFI van (2 .eset), akkor ott nyilván reális UEFI-s telepítésnél a 32 bites Windows. Bár a "vinyóról minden le aztán teljesen új uefi-s telepítés" alapján nem arról lehet szó, ha magára a rendszermeghajtóra vonatkozott.
Tehát tudsz arra a gépre akár 32 bites Windows 8.1-et is telepíteni, ha van CSM mód az UEFI BIOS-ban a boot opcióknál. Aztán az más dolog, hogy mi értelme van akkor, ha a gép feltételezhetően 3. típusú UEFI-s és a CPU is támogatja a 64 bitet...
Mert ez esetben nyilván nem sok és eleve inkább 64 bites Windowst lenne célszerű telepíteni, valamint nyilván akkor is, ha ténylegesen UEFI és nem CSM mód szerint akarod telepíteni.A Rufus egyébként 32 bites Windowst alapesetben MBR-BIOS séma szerint enged kiírni MBR | NTFS | aktív partíció beállítással, ami CSM telepítéshez való. Vagyis az UEFI-s telepítéshez eleve nem jó, max. akkor, ha támogatja a hardver NTFS fájlrendszerű (FAT16/32 a standard) eszközről is a telepítést.
-
King Unique
titán
válasz
Lemmesmash
#339
üzenetére
Az UEFI-s gépeknél maga a POST-folyamat lehet jóval gyorsabb, mint a régi, BIOS-os gépeknél. Meg az olyan UEFI-s funkciók, mint pl. az Utra Fast Boot gyorsíthat még a bootoláson. De azért itt hardvertől függően rendszerint max. csak pár, esetleg néhány másodpercről van szó, meg SSD-ről amúgy is gyorsan bootol pl. a Windows is. Bár azt pont nem írtad, hogy milyen OS-ról van szó, csak sejteni lehet, hogy vsz Windows.

Ha a Rufus használatával írod ki a pendrive-ra a telepítőt, akkor kell a GPT-UEFI opciót választani. De amúgy UEFI-s telepítésnél magán a telepítési adathordozón (pendrive) nem kötelező a GPT partíciós séma, lehet az MBR-es is, illetve ilyenkor a fájlkezelős másolás is opció (bővebben). A célmeghajtón (SSD) kötelező a Windows UEFI-s telepítésénél a GPT.
Az célmeghajtót nem szükséges előre MBR / GPT séma szerint inicializálni, particionálni, majd megoldja a Windows telepítője. Ha már particionálva van és pl. MBR séma szerinti, akkor (az adatok lementése után) törölni kell a telepítővel grafikus felületen / parancssorban a lemezt. GPT-re konvertálni nem szükséges, max. ha esetleg a törlés utáni továbblépésnél problémázik a telepítő, de amúgy normál esetben elég a törlés.
Ha a régi gép legacy BIOS-os, akkor annál, illetve a HDD-re nyilván BIOS/MBR módban kell majd telepíteni a Windowst.
-
King Unique
titán
válasz
Leavemealone
#336
üzenetére
Hát mondjuk ahhoz grafikus felületen meg kellene nyitni a lemezkezelőt, majd ott az inicializálásnál a GPT-t választani. Majd a nem lefoglalt területen az új egyszerű kötet létrehozásával egy NTFS fájlrendszerű partíciót létrehozni a merevlemezen.
-
King Unique
titán
Mármint ha ez a rendszermeghajtó és MBR, akkor nyilván a Windows telepítője particionálta olyanra a telepítésnél, mivel Legacy (CSM) módban volt futtatva UEFI helyett. Ha eleve az utóbbi volt a cél, akkor nyilván annak megfelelően kellett volna beállítani, telepíteni. Az, hogy milyen előnyei lehetnek az UEFI-s telepítésnek, le van írva pl. ebben a cikkben, valamint magára a GPT-re vonatkozóan ITT.
Ha most minden jól működik a BIOS/MBR módban telepített Windowsnál, akkor viszont csak azért nem feltétlen érdemes megbolygatni, hogy UEFI/GPT legyen. Ha már be van lakva a Windows, akkor meg pláne macerás lenne a reinstall. Bár ha Windows 10-ről van szó, akkor annál az MBR2GPT parancssori eszközzel 1:1-ben át lehet konvertálni a telepítést UEFI-sre adatvesztés és újratelepítés nélkül. De az utóbbi is csak opcionális, meg csak szükség esetén alkalmazandó!
-
King Unique
titán
válasz
trichie16
#331
üzenetére
Az előbbi kérdésedből elsőre inkább azt lehetett kiolvasni, hogy a telepítéshez használt célmeghajtónál (SSD) legyen-e MBR / GPT. Ha csak a telepítéshez használt adathordozó (pendrive), a letöltött Windows 10 ISO kiírása a kérdés, akkor arról az OS topikjában pl. ebben a hozzászólásban volt szó, valamint a Rufus használatáról ebben. Ha UEFI bootolási mód szerint akarsz telepíteni és az ISO kiírásához mindenképpen a Rufus programot használni, akkor annál értelemszerűen a GPT-UEFI opciót kell választani. Már csak azért is, mert az FAT32-re formázza a pendrive-ot, míg az MBR séma NTFS-re, ellenben UEFI-nél a Windows-telepítő NTFS fájlrendszerű pendrive-ról történő bootolását eleve nem minden hardver támogatja. A GPT séma amúgy nem kötelező, UEFI-nél is lehet MBR a pendrive-on, ha pl. a fájlkezelős másolással, vagy a gyári MCT-vel történik a telepítési adathordozó elkészítése. A GPT akkor indokolt és egyben praktikus a pendrive-nál, ha eleve a natív UEFI only telepítés a cél.
-
King Unique
titán
válasz
trichie16
#329
üzenetére
Amit te írsz, hogy tesztőlegesen MBR /GPT legyen-e, az adatlemezeknél még oké, de 2 TB felett már ott is nyilván GPT szükséges.. De ha rendszermeghajtóról van szó és arra lesz telepítve a Windows, akkor az MBR / GPT sémát eleve az határozza meg, hogy Legacy (CSM) / UEFI bootolási mód szerint lesz-e telepítve. Ha UEFI-s az alaplap, akkor nyilván lehet annak megfelelően, azaz GPT séma szerint. A másik meg az, hogy nem szükséges a telepítés előtt előparticionálni, formázni stb. az SSD-t. Majd particionálja és formázza a Windows telepítője. Ami mind BIOS/MBR, mind UEFI/GPT módban létrehoz kisebb partíciókat a rendszer számára, ezért sem célszerű előre, fixen 1 db partíciót létrehozni a lemezen.
-
King Unique
titán
Azért általánosítani nem feltétlen lehet, hogy az összes Windows telepítőjénél így működne. Az XP meg eleve régi, a telepítésnél a grafikus particionálási felület sem éppen ugyanaz, mint az újabb Windowsoknál, ahol még Shift + F10-zel parancssort is lehet nyitni és ott van a DiskPart. Amúgy meg kérdezd az XP telepítőjét, hogy miért úgy hozza létre... Mármint a telepítésnél, mert utólag a lemezkezelőben létre lehet hozni 4 db elsődlegeset, sőt annál még világosan fel is kínálja, hogy elsődleges, vagy kiterjesztett partíciót hozzon-e létre.
-
King Unique
titán
Azért ez attól is függ, hogyan csinálod. Olyat tapasztaltam már én is, hogy ha MBR-lemezen a lemezkezelővel partíciókat hozok létre, akkor a 4. eleve logikai lesz egy kiterjesztett partíción belül. Viszont parancssorban (DiskPart) megoldható, hogy mind a 4 elsődleges legyen, de akkor több partíciót nem lehet létrehozni, míg az előbbi esetben igen.
Ha UEFI BIOS-os a hardver (gép), akkor legacy (CSM) módban lehet a Windowst MBR-lemezre is telepíteni, arról bootolni. Ha UEFI only, akkor viszont nem. Ha 32 bites Windows telepítése a cél, akkor ahhoz rendszerint megint CSM mód szükséges. Az, hogy lehet-e UEFI módban 32 bites Windowst telepíteni, alapvetően a hardvertől (alaplap), illetve az UEFI firmware-től függ, ami pl. ennek a leírásnak a végén össze van foglalva. Az asztali PC-knél és laptopoknál általában a 3. eset (boot only 64bit OS/PE from any interface) jellemző, azaz 64 bites Windows szükséges az UEFI/GPT telepítéshez.
-
King Unique
titán
válasz
Ghostman78
#323
üzenetére
Miért akarod átkonvertálni, pláne nem destruktív módon? Nem lenne egyszerűbb inkább a megfelelő (Legacy / UEFI) bootolási mód szerint telepíteni rá a Windows 7-et? Ha jelenleg GPT séma szerinti a lemez, akkor nyilván UEFI-s telepítés kell. Akkor nem kellene törölni a lemezt, megmaradna az adatokat tartalmazó partíció. Mert gondolom ez lehet az oka, ha nem akarod a telepítő grafikus felületén / parancssorban destruktív módon törölni. Az meg a másik, hogy ha rendszermeghajtóként használt SSD-ről van szó, akkor gondolom nem X TB-os, hanem kisebb tárolókapacitású. Vagyis le lehetne róla menteni az adatokat egy HDD-re és akkor már nem téma, hogy utána törölni kell az SSD-t.
GPT-lemezt MBR-re konvertálni adatvesztés nélkül egyes külső programokkal lehet, de azoknak is rendszerint csak a fizetős verzióik tudják ezt. Illetve némelyik külső particionáló programnál a free verziók adatlemezt még engednek átkonvertálni, de rendszermeghajtót már nem (példa). Az utóbbihoz ingyenes program nem nagyon akad, max. pl. a GDisk, de az meg MBR
—►GPT átkonvertáláshoz való. Illetve pl. a Windows 10-ben az MBR2GPT szintén. -
King Unique
titán
válasz
mzsolty87
#320
üzenetére
Nem mutattál screenshotot a lemezkezelőről, nem írtad le, hogy pontosan mi a gond, milyen formátumra akarsz konvertálni... Valamint az sem ismert, hogy USB-n használva jelenleg milyen (MBR / GPT) partíciós séma szerinti a lemez, 512e / 4Kn szektorméret szerint működik-e USB-n stb. Szóval ezen információk híján max. találgatni lehet, meg leírni pl. egy általános esetet, ami alább olvasható.
Ha nem megfelelően inicializáltad a lemezt és az MBR
—►GPT átkonvertálásra célzol, akkor egy másik topik hozzászólásában le van írva a megvalósítás módja. Vagyis destruktív módon lehet a Windows beépített particionáló eszközeivel is, nem destruktív módon viszont csak külső programokkal. Ez alól Windows 10-nél max. az MBR2GPT megoldás kivétel, de az csak rendszermeghajtóknál, illetve a Legacy (CSM) telepítés UEFI-sre történő átkonvertálására használható, ellenben adatlemezeknél nem, pláne nem USB-n csatlakoztatva. -
King Unique
titán
válasz
thunder1991
#317
üzenetére
A Rufus esetében sok mindent nem kell állítgatni, max. azt, hogy milyen telepítést akarunk és annak megfelelően kiírni vele a telepítőt a pendrive-ra. Vagyis az aktuális 3.X verzióknál az MBR-BIOS és a GPT-UEFI módot, ennyi. Magát a célmeghajtót (HDD / SSD) meg előtte lehetőleg törölni grafikus felületen / parancssorban, ha nincsenek rajta fontos adatok. Majd aztán a Windows telepítője újraparticionálja a telepítés során. De parancssorban lehet akár konvertálni is MBR / GPT séma szerint attól függően, hogy Legacy (CSM), avagy UEFI-s telepítés lesz-e, mi van beállítva a BIOS-ban stb.
A jelen topik témáját az előbb leírtak érintik. Ha egyéb kérdés van, meg nem sikerül telepíteni a 7-est (jó a pendrive, HDD?), akkor az ügyben értelemszerűen már a hardver, illetve az OS topikban kellene érdeklődni, nem itt!
-
King Unique
titán
Amit linkeltem leírást, az abban lévő eszközzel (gptgen) is át lehet váltani MBR-ről GPT-re adatvesztés nélkül. Valamint külső particionáló programokkal is, mint pl. a MiniTool. De az utóbbiaknál az ingyenes verziók általában csak adatlemezeknél engedik ezt, míg rendszermeghajtók esetében a programok fizetős változata szükséges. Viszont ez csak 1 lépés a több közül és ettől még nem fog EFI módban bootolni és működni a Windows... Ahhoz többek között pl. EFI-rendszerpartíció (ESP) is kell.
-
King Unique
titán
Ha eleve UEFI-s a gép, akkor kérdés, hogy miért nem úgy telepítetted rá a Windows 8.1-et, mi oka volt az elavult legacy (CSM) módot választani? Az nemrég másnak már linkelve volt, hogy vannak bizonyos előnyei az UEFI-nek, amiket Windows 8.1-gyel ki is lehetne használni. Viszont egyrészt azért óriási pluszt ettől nem kell várni, másrészt ha BIOS-MBR módban lett telepítve a rendszer, akkor utólag már mindegy. Ugyanis normál esetben csak újratelepítéssel lehetne váltani UEFI-re, vagy esetleg némi tákolással (pl.), de annak eredménye kérdéses lehet. Illetve hivatalosan a Windows 10-nél támogatott ez az MBR2GPT parancssori eszközzel.
Ha most jól működik a rendszer legacy módban, akkor nem muszáj megpiszkálni, maradhat úgy.
-
King Unique
titán
Vannak az UEFI-nek bizonyos előnyei (bővebben), amit a Windows 10-zel elvileg ki is lehetne használni. Viszont, ha ennél az alaplapnál az UEFI BIOS csak béta állapotú és feltételezhetően még bugos, akkor nem érdemes annyira erőltetni. Itt a topikban a legutóbbi esetnél is BIOS-t kellett frissíteni a másik fórumtagnak ahhoz, hogy annál a hardvernél EFI módban normálisan működjenek a dolgok. A mostani alaplapnál a gyártó weboldalán viszont a legutolsó BIOS-verzió is elég régi (2013), plusz ráadásul béta állapotú... Szóval, ha most minden OK legacy BIOS módban, akkor az előbbiek értelmében így nem nagyon lenne érdemes váltani.
-
King Unique
titán
válasz
Foley101
#306
üzenetére
A leírtak alapján ennél a gépnél eleve bugos lehetett az UEFI BIOS, pláne ha már a Windows telepítőjét sem lehetett bebootolni pendrive-ról. Úgy pedig annyira nem meglepő, hogy ez eddig említett dolgok sem működtek rendesen. Vagyis nem feltétlen az MBR2GPT cseszte itt el a dolgokat, hanem eleve inkább a régi BIOS-verzió volt a gond, ha az újabb megoldotta a problémát.
Egyébként magán a telepítési adathordozón (pendrive) nem kötelező UEFI módban a GPT partíciós séma, lehet az MBR-es is. Ilyenkor MBR és FAT32 alapon csak rá kell másolni a pendrive-ra az ISO-fájl tartalmát, majd utána már lehet is róla bootolni EFI módban. Ha a Rufus segítségével lesz elkészítve, akkor annál viszont valóban a GPT-UEFI opciót kell ilyenkor választani, mert az MBR-es eleve NTFS-re formázza a pendrive-ot. Arról pedig EFI módban korántsem minden hardver támogatja a bootolást, a FAT32 úgymond a standard.
De mindegy, az a lényeg, hogy végül sikerült megoldani.

-
King Unique
titán
válasz
Foley101
#303
üzenetére
A GParted nálam ezeket mutatja a rendszerpartícióra, illetve a rendszer számára létrehozott kisebb partíciókra.
• WinRE
—►hiddern, diag
• EFI (ESP)—►boot, esp
• MSR—►msftres
• Windows (C)—►msftdataA korábban említettet Windows alatt néztem meg a MiniTool particionáló programmal. Az az alábbi felsoroltakat mutatta.
• WinRE
—►status: none
• EFI (ESP)—►status: active & system
• MSR—►status: none
• Windows (C)—►status: boot
Nálad egyébként valami nagyon nem stimmelhet, ha egyik helyreállítási módszer sem működik. Lehet próbálgatni ezt-azt, de egyrészt ilyenkor szokás előtte mentést készíteni a rendszerről. Bár, ha úgysem bootol és nem destruktív a művelet az adatokra nézve, akkor nem feltétlen van értelme. Másrészt, ha nálad ennyire nem megy, akkor lehet inkább újra kellene telepíteni. Ahhoz elég lenne csak az sda1,2,3, partíciókat törölni, de ha fontos adatok vannak a C-n, akkor azokat előtte nyilván le kellene menteni másik fizikai lemezre, vagy átmozgatni az sda4-re, ha azon van annyi hely.
-
King Unique
titán
válasz
Foley101
#300
üzenetére
Ha a leírás szerint csináltad és mindent jól, akkor azután normál esetben indulnia kellene a Windowsnak. Igaz annál a WinRe partíciót nem törölték, de a rendszerindítás szempontjából az ESP a lényeg. A hibaüzenet alapján a BIOS-ban jók a beállítások, a megfelelő boot eszköz / bejegyzés van kiválasztva, első helyre rakva? Illetve a pendrive-ot előtte el kellene távolítani, majd úgy próbálni, nehogy az kavarjon be. Ha a Windows telepítője nem tudja javítani a rendszerindítást, akkor pl. a Macrium pendrive-ról bootolható WinPE változata is használható ilyen célra, annál is van javítási opció. Innen pedig letölthető közvetlenül a bootolható ISO.
Aztán olyan gond szokott még előfordulni, hogy nem aktív a partíció és amiatt nem indul a Windows. Példa: [link], [link]. De aktív állapotú System MSR / rendszerpartíció (C) a lemezkezelőben BIOS-MBR telepítésnél szokott lenni, ellenben UEFI-nél nem mutatja annak őket. Külső particionáló programok viszont az ESP-nél aktív státuszt írnak, valamint a C-n boot flaget.
-
King Unique
titán
válasz
Foley101
#295
üzenetére
A BIOS-ban minden OK, a telepítővel a rendszerindítás javítása nem használt?
1. Nálad az a System Reserved partíció lehet még az előző, BIOS-MBR alapú telepítés maradéka. Viszont normál esetben azt elvileg törölni kellett volna a konvertálás során az MBR2GPT-nek és létrehozni az UEFI-hez szükségeseket, ami a linkelt screenshoton is volt.
2. Igen, a WinRE a recovery partíció általában 450 MB-os mérettel, de lehet akár 500 körüli is. Nálam az újabb Windows 10-verzióknál, illetve a build upgrade-ek után már 499 MB-os lett és OEM revocery nevet kapott.
3. UEFI-s telepítésnél a rendszerindítás szempontjából eleve az ESP a lényeg, azt kell FAT32-re formázni. A WinRE az marad ott is NTFS fájlrendszerű, de ez a linkelt + infóban is le van írva.
-
King Unique
titán
válasz
Foley101
#293
üzenetére
Az MBR2GPT eszköz pont arra való, hogy a legacy BIOS (CSM) telepítést 1:1-ben átkonvertálja adatvesztés nélkül UEFI-sre. Aminél pont az a lényeg, hogy utána az UEFI BIOS-ban a bootolási módot is át kell állítani UEFI-re, máskülönben eleve nem fog indulni a rendszer, nem tud a már telepített Windows CSM módban GPT-lemezről bootolni! A program használata pedig nem bonyolult, a leírás alapján könnyen meg lehet csinálni a megfelelő lemezre alkalmazva. Utána pedig normál esetben simán bootolnia kellene a Windowsnak, illetve ha a BIOS-ban az előbb említett bootolási mód is át van állítva a megfelelőre.
A folyamat során létrehozza a program a rendszer számára az UEFI-GPT séma szerinti kisebb partíciókat. Normál esetben a lemez elején, de ha az nem megoldható, akkor pl. a C után (példa). A legfontosabb, a 100 MB-os EFI-rendszerpartíció (ESP) nálad is megvan a screenshot alapján, a 450 MB-os pedig a helyreállítási partíció lehet. Az ESP amúgy eleve rejtett (hidden), tehát azt felesleges külön piszkálni...
Ha nem bootol nálad a rendszer, akkor első körben pl. a boot sorrendet is célszerű lecsekkolni, vagyis hogy a HDD / SSD meghajtó, vagy eleve a Windows Boot Manager legyen az első helyen. Ha minden stimmel, ellenben továbbra sem bootol, akkor a Windows telepítőjéről kellene megpróbálni a rendszerindítás automatikus javítását. Problémásabb esetekben pedig használható pl. ezen leírás, vagy akár egy egyszerűbb módszer (+ infó) is a helyreállításhoz.
-
King Unique
titán
válasz
T1B3R1U5
#291
üzenetére
Gondolom UEFI-s telepítést csináltál és ezek szerint minden OK. Nem bonyolult ez, na meg előzőleg ugye bőven ki lett tárgyalva itt a téma.
Az SSD valóban megváltás rendszermeghajtóként, pláne egy lassú, 5400 RPM-es mobil HDD után, ami a legtöbb laptopban szokott lenni. Egy ilyenen ugyan a Linux Mint valamivel pörgősebb a Windowsnál, de olyan sokkal azért nem, nem fog repülni az sem. Ellenben SSD-vel már mindkettő villámgyors lesz. Ha utólag esetleg kedvet kapnál a dual-boot megoldáshoz, akkor a telepítéshez a leírás már linkelve volt. Nem különösebben bonyolult az sem. Esetleg előtte lehetne a Windowsról egy mentést készíteni pl. a Macrium szoftverével, aztán akkor pláne be van biztosítva minden.Szívesen!

-
King Unique
titán
válasz
T1B3R1U5
#288
üzenetére
Annyi mondjuk megvan az UEFI-nél, hogy azzal is lehet szívni, pláne ha bugos. Ami pl. egyes laptopoknál előfordulhat, illetve az asztali PC-khez képest a laptopoknál nem ritkán amúgy is egyszerűsített, avagy lebutított UEFI BIOS szokott lenni. Jártam már úgy, hogy pl. egy Linux EFI módban történő telepítése után nem lehetett F2-vel belépni a BIOS-ba, csak a BIOS frissítése oldotta meg a problémát. Na meg a Secure Boot is bekavarhat, mert erre vonatkozó aláírása sem minden Linuxnak van és ilyenkor telepíteni sem lehet őket, max. csak kikapcsolt Secure Boot mellett. De láttam már olyan laptopot, amelyiknél alapértelmezetten be volt kapcsolva UEFI-s bootolásnál és nem lehetett kikapcsolni, nem volt olyan opció a BIOS-ban. Viszont pl. az Ubuntu, Fedora, illetve az előbbire épülő Linux Mint rendszereknek van aláírása, tehát azok EFI módban normál esetben bekapcsolt Secure Boot mellett is telepíthetők és használhatók.
Szóval lehet kontra az UEFI-nél is, de ha azon az Acer laptopon OK és nem bugos, akkor nyilván telepíthető annak megfelelően a Windows 10 és a Linux Mint egyaránt. Ha eddig is EFI módban volt telepítve a Windows és GPT séma szerinti a lemez (ellenőrzés), akkor meg vélhetően az újratelepítés után is megfelelően fog működni. Na meg a Windows 8.1/10 rendszereknek az UEFI-GPT szerinti telepítés már mondhatni jobban is fekszik. A Windows 7-nél indokoltabb inkább a BIOS-MBR mód, mert az nem támogatja teljes körűen az UEFI-t és pláne laptopoknál lehet emiatt probléma (példa).
Egyébként eddig nem került szóba, de nem feltétlen muszáj erővel újratelepítést csinálni csak azért, mert a rendszermeghajtó le lesz cserélve SSD-re. Ilyenkor opció HDD-ről SSD-re a rendszer klónozása is, számos program van ilyen célra. Ha az SSD kisebb tárolókapacitású, az sem feltétlen gond, mert a HDD-n lehet előtte zsugorítani a rendszerpartíciót, hogy ráférjen az SSD-re. Erről legutóbb egy másik topikban volt szó bővebben. De, ha esetedben a tiszta telepítés lenne számodra egyszerűbb és előnyösebb, akkor csinálhatod nyilván úgy is.
-
King Unique
titán
válasz
T1B3R1U5
#286
üzenetére
Ha UEFI-s a laptop és biztosan aszerint akarod telepíteni a Windowst, akkor igen, az annak megfelelő opciókat célszerű beállítani az UEFI BIOS-ban. A SATA vezérlőt pedig lehetőleg AHCI módra javasolt, ami a "Windows 7/8/10 SSD-vel! Hogyan is?" leírásban is szerepel. A Rufus beállítása megint egyértelmű, vagyis a GPT-UEFI opció kell választani FAT32 fájlrendszerrel. Egyes alaplapoknál működik EFI módban az első is NTFS alapon, de korántsem mindegyik támogatja, pláne a laptopok. A bootolás sorrendjénél egyrészt a telepítés idejére a HDD-t akár ki is lehetne venni a laptopból és akkor biztosan nem lesz gond az előző válaszban említett dologgal sem. Másrészt laptopoknál is szokott lenni pl. F9/F12 funkcióbillentyűvel előhívható boot menü, ott is ki lehet választani a pendrive-ot, nem muszáj ehhez külön állítgatni a sorrendet. De, ha a tiednél kell, akkor csináld annak megfelelően.
A Linuxnak szánt partíció leválasztása ráér akár a Windows telepítése után is a lemezkezelőben, ami az előző válaszban linkelt leírásban is szemléltetve van. Na meg pont az a lényeg, hogy nem kell neki Windows alól partíciót létrehozni és pláne nem NTFS-re formázni, mert elég csak egy nem lefoglalt terület és majd formázza magának pl. Ext4-re a Linux telepítője. De nem az egészet, mert még pl. swap partíció is kell neki stb., ami a linkelt leírásban szintén szerepel. Külön /home partíciót nem feltétlen muszáj külön létrehozni, az opcionális.
Szívesen!

-
King Unique
titán
válasz
T1B3R1U5
#284
üzenetére
Üdv!
Az MBR / GPT partíciós séma egy rendszermeghajtónál attól függ, hogy pl. a Windowst Legacy BIOS (CSM), avagy UEFI mód szerint telepíted rá. Tehát ezt először el kellene dönteni és annak megfelelően nekilátni. Ha UEFI-s a laptop, akkor az EFI mód szerinti telepítés is opció lehet. Vannak az UEFI-nek bizonyos előnyei (bővebben), mint pl. a gyorsabb POST-folyamat, de ettől még nem lesz sokkal gyorsabb a bootolás, illetve van amikor alig lehet észrevenni. Azt alapvetően az SSD fogja nagyon megdobni a lassú, 5400-as mobil HDD-hez képest.
A Windows 10 telepítésénél a telepítési adathordozó elkészítéséhez opció a Microsoft weboldaláról letölthető MCT is, az Legacy (CSM) és UEFI módban történő telepítéshez egyaránt jó. De megoldható akár máshogyan is az ISO-fájl letöltése, majd a kiírása a pendrive-ra. Az utóbbi linkben a Rufus használata is részletezve van, ha azzal akarod megoldani. A 3.X verziók amúgy egyszerűsödtek és már csak 2 opció közül lehet választani, amelyek használata magától értetődő. Aztán még a megfelelő boot mód beállítása, illetve a megfelelő boot eszköz kiválasztása is fontos ahhoz, hogy Legacy / UEFI mód szerint történjen a telepítés. A telepítés előtt pedig szokás fizikálisan a többi háttértárat leválasztani, vagy akár a BIOS-ban letiltani / átállítani a sorrendet, hogy ne fordulhasson elő EZ. De nem feltéten muszáj, mert elvileg ha particionálatlan terület van megadva telepítési célnak (SSD) és ott manuálisan létrehozva a telepítővel a rendszer számára fenntartott kisebb partíciók, akkor normál esetben nem kerülnek másik lemezre.
Ha Windows & Linux dual-boot megoldást akarsz, akkor először a Windowst javasolt telepíteni, majd utána a Linuxot. Ezt itt most nem részletezném, számtalan leírást találni hozzá pl. ezen a fórumon is.
• Képregény - Windows mellé Ubuntu (legacy)
• Windows 10 + Linux DUAL Boot készítése UEFI -vel és GPT-vel -
King Unique
titán
Volt már szó arról ebben a topikban is többször, hogy ez esetben (Windows UEFI-s telepítése) a GPT csak a rendszermeghajtóra (SSD) vonatkozik, annál kötelező. Vagyis ettől függetlenül egy másodlagos, csak adattárolásra használt meghajtó (HDD) tetszőlegesen lehet MBR / GPT egyaránt. Legalábbis 2 TB-ig, mert afelett már nyilván annál is GPT partíciós séma szükséges.
-
King Unique
titán
Amik az alaplaphoz mellékelt optikai lemezen voltak, vagy a gyártó oldaláról letölthetők. Ott egyébként van egy ASRock 3TB+ Unlocker utility, lehet azt (is) kell telepíteni, mert másképpen nem kezeli rendesen a 2 TB+ merevlemezeket. Bár az hivatalosan a 32 bites rendszerekhez, illetve az UEFI nélküli alaplapokhoz készült, amelyeknél 2 TB-nál nagyobb rendszermeghajtót akarunk használni.
-
King Unique
titán
Pont az a gond, hogy a fizikai lemezt csak 746 GB-osnak ismeri fel a Windows 7, mert normál esetben ilyennek kellene lennie a lemezkezelőben, mint az említve volt. A 32 bites XP-nél szokott ez gondot okozni, annál jelenik meg úgy. Ellenben a Windows 7-nél normál esetben nem kellene, sőt annak elvileg még a 32 bites verziója is tudja kezelni adatlemezként GPT alapon.
Az előzmények nem derültek ki, de ha korábban esetleg USB-n volt használva a HDD és elállítódott a MaxLBA, az okozhat még ilyen gondokat. De akkor mondjuk a BIOS-ban is helytelenül kellene megjelennie a HDD tárolókapacitásának. Amúgy a BIOS beállításait át lehetne nézni, hogy minden rendben van-e. Valamint esetleg ki lehetne próbálni pl. egy pendrive-ról bebootolt Live Linuxot, ami ha kezeli rendesen a 3 TB-os merevlemezt, akkor valószínűleg a Windows 7-nél nem stimmel valami. Viszont az megint derült ki, hogy a szükséges driverek telepítve / frissítve vannak-e.
-
King Unique
titán
A 64 bites Windows 7 -nek (is) simán kezelnie kellene GPT alapon a 3 TB-os merevlemezt, pláne másodlagos (adattár) meghajtóként. Ha először MBR-re lett inicializálva, akkor a rajta lévő kötet törlése után a lemezkezelőben át lehet konvertálni GPT-re. Vagy parancssorban a DiskPart segítségével. Majd utána a nem lefoglalt területen létrehozni egy új kötetet. Ennek a módszernek normál esetben működnie kell.
Ha a BIOS-ban tényleg az eredeti tárolókapacitásával (3 TB) jelenik meg a HDD, akkor elvileg az tudja kezelni, elvileg. Ha Windows 7 alatt a GPT-re konvertálás előtt is 746 GB-os fizikai lemezként jelenítette meg a lemezkezelő, akkor lehet valami driveres probléma van, ha nem az alaplap az oka. Ugyanis ilyenkor normál esetben a lemez valós tárolókapacitásának eleve meg kellene jelennie a lemezkezelőben és egy MBR-re inicializálás után "csak" a 2 TB feletti lemezterület nem lesz használható (példa).
-
King Unique
titán
-
King Unique
titán
válasz
Winchester95
#266
üzenetére
Erről valami konkrét screenshot, meg hogy milyen Windowst próbálsz telepíteni, milyen gépen, milyen boot mód szerint stb?
Normál esetben nyilván fel kellene ismernie a BIOS-nek és a Windows telepítőjének a HDD valós tárolókapacitását. Ha rajta van egy korábbi telepítés maradéka, vagy nem stimmel az MBR / GPT, akkor grafikus felületen és parancssorban a DiskPart használatával szokás törölni a szükséges partíciókat, vagy akár a teljes lemezt.
-
King Unique
titán
válasz
kriszitan
#264
üzenetére
Az, hogy a hardver állítólag nem kezeli rendesen az NVMe SSD-t, az már nem particionálási, illetve nem is MBR / GPT probléma... Van Asus és egyéb notebook topik, valamint Flash SSD topik is, ahol lehet fejtegetni a hardverrel és az SSD-vel kapcsolatos rejtélyeket...
A bootolási opciókat, a lemezkép kiírását pendrive-ra pedig nem összevissza kell állítgatni és próbálgatni, hanem a Legacy BIOS / UEFI boot- és telepítési módnak megfelelően! Ha állítólag sikerült feltelepíteni az SSD-re a rendszert, akkor a Windows 10 telepítője elvileg felismerte és megjelenítette közben a lemezlistában. Utána pedig normál esetben bootolnia is kellene róla. Illetve ilyenkor a boot menüben pl. UEFI-s telepítésnél a Windows Boot Manager opciót kell keresni, annak kell első helyen lenni, nem magának a háttértárnak.
-
King Unique
titán
válasz
kriszitan
#262
üzenetére
Üdv!
Ha rendszermeghajtónak lesz használva az SSD, akkor az MBR / GPT Windowsnál a Legacy BIOS (MBR) / UEFI (GPT) boot mód szerinti telepítés függvénye. Tehát, ha ezek nem stimmelnek, akkor már a telepítés sem fog menni, mert pl. UEFI-nél nyilván nem lehet a Windowst MBR lemezre telepíteni. Ha nincsen rajta semmilyen fontos adat, akkor egy ilyen ütközésnél törölni kell a "lemezt" a telepítő grafikus felületén, vagy parancssorban a DiskPart használatával.
"fel is raktam az ssd-re a win10-et, de újraindítás után a bootnál mintha nem látná az egészet, a telepítő meg azt írja hogy eltérő stílus-GPT van, amire nem telepíthetek."
Ez megint nem világos, mert ha az előbb részletezett dolog nem stimmel, akkor már a telepítés sem fog menni. Aztán az sem derült ki, hogy a telepítési adathordozó (pendrive) hogyan és milyen programmal lett elkészítve. Ahogyan az sem, hogy a(z UEFI) BIOS-ban milyen bootolási opciók lettek beállítva, a megfelelő boot eszköz lett-e kiválasztva stb. Illetve a laptop ezen jellemzői sem voltak említve, de a gyártó oldala alapján viszonylag újabb típus Windows 8.1-gyel előtelepítve. Az ilyenek pedig rendszerint már mind UEFI-sek szoktak lenni.
-
King Unique
titán
válasz
Bavarian35D
#259
üzenetére
Magát a Windows 10-et normál esetben nyilván lehet Legacy BIOS és UEFI boot mód szerint egyaránt telepíteni. Ha a boot menüben van az előbbire vonatkozó beállítási opció, valamint a telepítési adathordozó is ennek megfelelően lett elkészítve stb., akkor nyilván MBR lemez esetén is működnie kellene a telepítésnek. Viszont attól még egy UEFI-s hardvernél célszerűbb manapság inkább annak megfelelően telepíteni a 10-est, illetve a Legacy BIOS mód amúgy is inkább a 7-esnél indokolt pl. az ilyen esetek miatt.
Viszont az, hogy esetedben a telepítés után mért nem bootol a rendszer, mért van a boot eszközzel kapcsolatos hibaüzenet, az már túlmutat az MBR / GPT témán és valószínűleg egyéb probléma lehet. A HP weboldalán konkrétan van is ezzel kapcsolatos bejegyzés, illetve itt a fórumon inkább a megfelelő notebookos topikban kellene érdeklődni ez ügyben.
-
King Unique
titán
Direkt leírtam világosan az előző válaszban, hogy a Windows telepítésekor UEFI mód kell a GPT-hez. Legacy BIOS módban csak MBR lemezre lehet telepíteni a Windowst, annál viszont ott van a 2,2 TB-os korlát. A telepítési adathordozó elkészítésére, a particionálásra és a telepítésre vonatkozóan pedig pl. ebben, ebben és ebben a hozzászólásban is vannak infók.
-
King Unique
titán
Felesleges volt üresen előparticionáltatni, mert ezt nyilván meg lehet oldani utólag is. Illetve a Windows telepítőjével is, ha azt telepítesz rá. Ez esetben viszont az MBR / GPT a Legacy BIOS / UEFI boot mód szerinti telepítés függvénye. Windowsnál a GPT pedig csak UEFI-s telepítésnél használható. Viszont ez csak a rendszermeghajtóra vonatkozik, ellenben egy másodlagos háttértáron ettől függetlenül lehet MBR / GPT is.
-
King Unique
titán
válasz
King Unique
#251
üzenetére
Plusz még akkor is előfordulhat probléma a teljes tárolókapacitás kezelésénél, ha korábban RAID-kötet volt a merevlemezen. De mondjuk, ha SATA-n volt beállítva, akkor az normál esetben USB-s csatlakozásnál már nem lesz érvényes. WD merevlemezeknél amúgy pl. a gyári tesztprogrammal történő törlés meg szokta oldani az ilyen problémákat.
Tehát kb. ezeket az eddig felsorolt dolgokat tudnám mondani a magam részéről. Viszont azért nem ártott volna kicsit részletesebben leírni, konkrét infókkal, akár screenhotokkal stb. szemléltetni a problémát. Ezek hiányában ugyanis többnyire csak találgatni lehet...
-
King Unique
titán
Üdv!
Az odáig OK, hogy egy 4 TB-os HDD-t GPT-re kell inicializálni a Windowsban a teljes tárterület kihasználásához. Viszont, ha USB-n van csatlakoztatva a géphez, akkor nem minden külső ház kezeli a 2 TB feletti háttértárakat. Jellemzően az USB 2.0-s típusok ilyenek, bár azoknál is előfordulhat kivétel. Ellenben az USB 3.0-s modellek már jóval nagyobb eséllyel szokták kezelni a 2 TB+ háttértárakat.
Aztán olyan is elő szokott fordulni, amikor a MaxLBA elállítódik és mindenhol a ténylegestől eltérő tárolókapacitással jelenik meg a merevlemez. Példa: [link], [link].
Továbbá egyes (nagyon) régi hardverek, illetve BIOS-verziók esetében előfordulhat olyan, hogy a drive tényleges tárolókapacitását nem ismerik fel rendesen, nem kezelik teljes egészében. Illetve az OS-nél egy nem megfelelő driver is okozhat gondokat.
-
King Unique
titán
Akkor ott egyéb probléma lehetett, mert a telepítésnek és a particionálásnak normál esetben úgy kell mennie, ahogyan a korábbi válaszokban le volt írva. Illetve, ha rendesen törölve volt a lemez, akkor simán létre kellene tudni hozni a telepítő grafikus felületén is a partíciókat. Aktív partíciót pedig nem kell külön beállítani, mert azt majd beállítja a telepítő, ha szükséges. Ez a pendrive tartalmának átmásolása pedig megint extrémen hangzik, illetve nem teljesen világos, hogy pontosan hogyan is értendő.
-
King Unique
titán
Az, hogy Legacy módban nem enged a Windows GPT lemezre telepíteni, az evidens. De, ha UEFI van beállítva, akkor márpedig működnie kellene. Viszont az nem derült ki, hogy hány partíció volt a lemezen, melyiket jelölted ki a rendszer számára, azon milyen fájlrendszer volt, mi volt a hibaüzenet stb.
Egyébként a korábbi válaszban említett manuális törléssel is akár teljesen letakarítható a lemez és a telepítővel is létre lehet a hozni a partíciókat. Ráadásul az is említve volt, hogy ha nincsen igény külön adatpartíciók létrehozására stb., akkor a kijelölt szabad területnél elég csak szimplán továbblépni a telepítőben. Szóval az MBR partíciós táblát és az NTFS partíciót külön létrehozni, ráadásul másik OS alatt, totál felesleges művelet volt... Nem beszélve arról, hogy kellenek a rendszer megfelelő működéséhez Legacy és UEFI telepítésnél egyaránt más partíciók is. Ezeket Linux alatt pl. a GParted nem fogja létrehozni, ellenben a Windows-telepítő már igen. Ez történhet automatikusan, vagy manuálisan is az "Új" opcióra kattintva.
-
King Unique
titán
Ha Windows 10-ről van szó, akkor annál a 1703-as verzió óta natívan rendelkezésre áll az MBR2GPT, ami a Legacy BIOS telepítést adatvesztés nélkül átkonvertálja UEFI-s telepítésre. Sőt, ezen leírás és screenshot alapján még a rendszer működéshez szükséges partíciókat is létrehozza. Plusz íme egy másik topikból egy példa a sikeres működésre.
Windows 7/8.1 rendszereknél viszont hivatalosan nem támogatott az előbbi megoldás. Azoknál esetleg max. ilyen-olyan tákolásos módszereket találni a neten. Vagy másik opció a tiszta telepítés UEFI boot módban.
-
King Unique
titán
Ezen topik témája alapján Legacy BIOS módban MBR, míg UEFI-ben GPT partíciós tábla kell a Windows telepítésekor. Aztán, hogy te pontosan mit csináltál, milyen boot mód volt beállítva, milyen boot eszköz kiválasztva, mi volt a hibakód stb., az a korábbi kérdésnél sem volt teljesen világos. Egyébként meg nem feltétlen kötelező a DiskPart használata, mert akár manuálisan is lehet törölni a partíciókat a telepítő grafikus felületén. De azért egy parancssort nyitni sem annyira megerőltető. Amúgy még partíciós táblát és partíciót sem muszáj manuálisan létrehozni, mert a szabad terület kijelölése + továbblépés után azt is megcsinálja automatikusan a telepítő. Ha valaki külön adatpartíciót akar stb., akkor célszerű még a telepítővel elvégezni a particionálást.
Egy Windows, vagy más desktop OS-ek telepítése pedig azért nyilván igényel némi hozzáértést a felhasználótól. De egy átlagos user mondjuk nem nagyon szokott ilyenbe belevágni, az meg a másik. Egyébként meg ott az internet, tele van leírásokkal (magyar is akad), videókkal stb., szóval némi utánajárás után akár még egy átlagos felhasználó is meg tudná oldani.
-
King Unique
titán
Ha már a BIOS sem ismeri fel az SSD-t és a Windowst sem lehet rá telepíteni, valamint más gépeknél is ez a helyzet, akkor nem érdemes vele szórakozni... Otthoni SSD-barkácsolással meg pláne nem, mert a szétszerelés stb. miatt a garancia is ugorhat. Szóval, ha még van 2 év garancia az SSD-re, akkor nyilván vissza kell vinni a vásárlás helyére és kérni egy cserét.
Ha visszaolvasol pár hozzászólást, akkor nemrég a GPT-re történő konvertálásról is volt szó. Vagyis, mivel a DiskPart csak destruktív módon képes átkonvertálni lemezt, ezért sikeresen letörölted róla a másik partíciót és az azon lévő adatokat... Olyan pedig nyilván nincsen, hogy a lemez egyik fele GPT, a másik meg MBR. Ugyanis az MBR / GPT partíciós tábla nyilván a teljes lemezre vonatkozik, illetve 1 lemezen egyszerre csak az egyik lehet.
Egyébként az SSD-ket érintő általános / speciális kérdések (nem vásárlás) megtárgyalásához a Flash SSD topik a legalkalmasabb. A HDD-ket érintő problémákat pedig elsősorban a HDD probléma (nem adatmentés) topikban célszerű feltenni, ami látogatottabb és pörgősebb is a jelen topiknál.
-
King Unique
titán
válasz
MikaVejneGI
#231
üzenetére
Arról nemrég volt szó, hogy pl. Windowsnál a boot módhoz köthetően a kötelező MBR / GPT csak a rendszerlemezre vonatkozik. Ellenben egy másodlagos háttértáron lehet attól eltérő partíciós tábla is. Illetve, hogy a másik SSD-n milyen legyen, az már függ attól is, hogy mire lesz használva (rendszer / adattár), valamint mekkora a tárolókapacitása.
Új hozzászólás Aktív témák
- Spórolós topik
- VGA kibeszélő offtopik
- Okos Otthon / Smart Home
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Máris limitálja egy európai disztribútor a GeForce-ok szállítását
- GoodSpeed: Te hány éves vagy?
- Xbox Series X|S
- Milyen Android TV boxot vegyek?
- További aktív témák...
- 100/100 - 0Perc - WD BLACK SN850P 1TB - Playstation 5
- ÜTÉSÁLLÓ 1TB-os HDD: ADATA HD710 100/100 csak 13 nap működési idő
- 1TB-os Western Digital 3,5-es HDD-k (állapot infók és árak a leírásban)
- SAMSUNG PM9E1 "9100 PRO" 2 TB M.2 NVME PCI-E 5.0 x4 - Új - 14.000-12.500 MBs - Eladó!
- Samsung 860 Pro 256GB V-NAND SSD
- Telefon felvásárlás!! Apple iPhone 16, Apple iPhone 16e, Apple iPhone 16 Plus, Apple iPhone 16 Pro
- iPhone 15 Pro Max 256GB Black Titanium -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, 100 % Akksi, MS4047
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro Max 256GB Purple -1 ÉV GARANCIA -Kártyafüggetlen, MS3932
- Xiaomi Redmi Note 14 Pro+ 5G 256GB,Újszerű,Dobozaval,12 hó garanciával
- Új, Aktiválatlan iPhone 14 (128 GB) (rendelhető)
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest

Ilyen
Ha adatmentés a cél, akkor értelemszerűen inkább az
Viszont ha fontos adatok vannak az átkonvertálandó meghajtón, akkor előtte még ilyenkor is javasolt mentést készíteni a fontos fájlokról, operációs rendszerekről lemezképfájlt, stb.





Meg amúgy ott van a

Meg ha csak 1 TB-os a legnagyobb HDD, akkor annál megint nem létszükséglet a GPT. Illetve attól, hogy vannak a GPT-nek az MBR-rel szemben bizonyos


