Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • szokolzs
    csendes tag

    Akkor lényegében nekem az ú.n. LACP-re van szükségem.
    Találtam hirtelen két doksit: [link] és [link], és akkor jó is vagyok?!
    Azt hittem kicsit misztikusabb dolog. :)
    Hamarosan beröff gép, és prósza Live Debin.
    Még mindig nem jöttek meg a vinyók :(((

    Jelentem, múkodik! :))

  • szokolzs
    csendes tag

    egyrészt akkor sem rinyál, ha több interfésznek ugyanaz a címe, másrészt az eredeti kérdésből lehetett tudni hogy vagy trunkingról van szó, vagy etherchannelről.

    bridge, trunk, meg még pár olyan esetben, ami nem jut eszembe, egy ip címen látszik több interfész. ppp/pppoe szervereknél meg bevett szokás, hogy a ppp kapcsolatok szerveroldali ip címe ugyanaz, minek pazarolnák a címeket. vagy olyan is van, hogy a szerveroldali ip ppp-nél totál más címtartományból van, mint a másik vége, ami a routingról alkotott ismereteinknek szintén ellentmond, de működik.

    van pár dolog a linux network stackjában, aminél gyakori a fejvakarás meg Czollner idézgetése :P

    Akkor lényegében nekem az ú.n. LACP-re van szükségem.
    Találtam hirtelen két doksit: [link] és [link], és akkor jó is vagyok?!
    Azt hittem kicsit misztikusabb dolog. :)
    Hamarosan beröff gép, és prósza Live Debin.
    Még mindig nem jöttek meg a vinyók :(((

  • szokolzs
    csendes tag

    Emlékeim szerint linuxban a zárolások, egyéb fájlrendszer műveletek egy blokkos eszközön belül zajlanak. Több partíció esetén (egy eszközön belül értve) a fej mozgatása vesz el sok időt.

    Ezért azt gondolom, hogy a párhuzamosan használható, teljesítménykritikus helyeket külön diszkekre, külön partícióra érdemes tenni. vagyis nem raid5, pláne nem raid10, hanem több, raid1-es kötet. Pl. 6 darab vinyó, párosával 3 raid1-be rendezve.

    A postgresnél például lehet külön tároló területeket kiosztani (oracle-ben is biztos), illetve a tranzakciós log területet gyepálja sokat (emlékeim szerint hasonló van az oracle-ben is). Ezért én az alábbiakat szétpakolnám:
    - a /var/log-ot, mert időnként gyorsan kell írni és sok adat szokott benne lenni
    - az app szerver cuccait
    - az adatbázis adattábláit
    - a tranzakciós logot.

    a többit meg melléraknám, ahogy fér, a debian nem nagyon piszkál mást.

    annak idején a bmw m tuningműhelyének a főnöke mondta, hogy a köbcentit csak a még több köbcenti pótolhatja. ugyanez igaz a ramra is. egy normális szerver kategóriás vas több ramot is elbír, mint 8 giga, rakni kell bele rogyásig. az oracle munkaterület meg a block cache nagyon hálás dolog tud lenni.

    A hw-sw raidról nem tudok nyilatkozni, az esetek zömében a diszk a szűk kapacitás. A hw raid esetén a mentési megoldás része kell legyen egy totálisan ugyanolyan tartalék hw raid vezérlő, mert elvben előfordulhat, hogy az eldurran és mással nem tudod akkor összerakni újra a raid köteteket. Gyakorlatban mindenre van példa, nekem már sikerült lsi megaraid diszkeket gyalog sata vezérlővel elolvasni, de ezt inkább kivételként kezelem, mint ökölszabályként.

    Még egy kérdés.
    A gépben van ugye 2 darab gigabites nextreme hálókártya, viszont a switch (HP 2524) csak 100-as.
    Azt meg lehet csinálni, hogy mindkettő kártyát összekötöm switch-csel, és a Debianban valahogy "egynek" látszanak? Vagy ez hülyeség? Ha összeadódna, 200 megabit is jobb mint 100 :)

  • szokolzs
    csendes tag

    Emlékeim szerint linuxban a zárolások, egyéb fájlrendszer műveletek egy blokkos eszközön belül zajlanak. Több partíció esetén (egy eszközön belül értve) a fej mozgatása vesz el sok időt.

    Ezért azt gondolom, hogy a párhuzamosan használható, teljesítménykritikus helyeket külön diszkekre, külön partícióra érdemes tenni. vagyis nem raid5, pláne nem raid10, hanem több, raid1-es kötet. Pl. 6 darab vinyó, párosával 3 raid1-be rendezve.

    A postgresnél például lehet külön tároló területeket kiosztani (oracle-ben is biztos), illetve a tranzakciós log területet gyepálja sokat (emlékeim szerint hasonló van az oracle-ben is). Ezért én az alábbiakat szétpakolnám:
    - a /var/log-ot, mert időnként gyorsan kell írni és sok adat szokott benne lenni
    - az app szerver cuccait
    - az adatbázis adattábláit
    - a tranzakciós logot.

    a többit meg melléraknám, ahogy fér, a debian nem nagyon piszkál mást.

    annak idején a bmw m tuningműhelyének a főnöke mondta, hogy a köbcentit csak a még több köbcenti pótolhatja. ugyanez igaz a ramra is. egy normális szerver kategóriás vas több ramot is elbír, mint 8 giga, rakni kell bele rogyásig. az oracle munkaterület meg a block cache nagyon hálás dolog tud lenni.

    A hw-sw raidról nem tudok nyilatkozni, az esetek zömében a diszk a szűk kapacitás. A hw raid esetén a mentési megoldás része kell legyen egy totálisan ugyanolyan tartalék hw raid vezérlő, mert elvben előfordulhat, hogy az eldurran és mással nem tudod akkor összerakni újra a raid köteteket. Gyakorlatban mindenre van példa, nekem már sikerült lsi megaraid diszkeket gyalog sata vezérlővel elolvasni, de ezt inkább kivételként kezelem, mint ökölszabályként.

    Köszönöm a választ!
    Hamarosan jövök újabb kérdésekkel :)

  • szokolzs
    csendes tag

    Hali mindenki, egy kis "segítségre" lenne szükségem:

    Egy kis cégnél kis irodában dolgozom, Oracle db-vel és Forms-szal foglalkozunk, vállalatirányítási rendszereket készítünk és supportolunk.
    Miután bérelt irodából sajátba költöztünk, eljött az idő, hogy saját szerver kellene. A feladatok: Oracle adatbázis, application szerver futtatás, belső e-mail szerver, fájlszerver saját használatra, tesztelése, plusz új melók esetén Application Server demózás (VPN van,ok).
    A vas: Dell PowerEdge T610 (Xeon Quad E5530,8 GB RAM, red. táp, Dell Perc 6/i RAID + BBU). A szoftver rész ok, tesztként egy ősi vason Debian-al szépen megy (gondolkozunk az Oracle cuccok miatt valami Red-Hat alapú disztrón, de ez kb. lényegtelen).
    A kérdés: a diszk alrendszert hogyan érdemes erre konfigolni? Ha már van „komoly” HW RAID vezérlő akksival, érdemes a RAID 5-özni? Vagy 10? Vagy SW RAID? Ha igen, milyen? Mennyi diszkből? Külön diszken/tömbön legyen-e rendszer, a felhasználó cuccaink és az adatbázis adatai, vagy elég partíció szinten külön tenni? Az alap elgondolás 4 darab x méretű diszk, ebből 3 darab HW RAID5-ben, a maradék hot-spare és a rendszer, a fájlok, az adatbázisok külön partíción.
    Ha számít a kb. szükséges tárhely: úgy 500 gigán így gyors számolással ellennénk, de az 1 terát meg lehetne célozni.
    A külső backup természetesen meg lesz oldva.

    Köszi!

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés