Új hozzászólás Aktív témák

• Csaba_20_ őstag

  #97

  #93 bit_vector

  2005-06-09 15:15:27

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Csaba_20_

  őstag

  #93 bit_vector

  #93 bit_vector

  Ey így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik. De amíg a terhelés a pufferből kapja a fesz.t, addig a puffer az egyenirányítóból (ha van ilyen!) kapja a delejt...
  
  A bazi nagy ruszki diódák leginkább a magas trr idejük és a magas Vf feszültségük miatt nem lennének alkalmasak a több kHz-es négyszögjelek egyenirányítására. Az általad említett 100 A-t melyik dióda képes elviselni huzamosabb ideig? Szerintem te az Ifsm-re, vagyis a nem ismétlődő csúcsáramra gondoltál, ami a diódán átfolyhat. De az nem tartható folyamatos üzem közben.
  
  Épp azt mondtam, hogy a ruszki diódák pont nem jók, persze olvass figyelmesebben diódára egy példa (pedig lenne sok) : 85HFL10S05 (IRF).
  De ezeken az ampertartományokon mostanában már inkább szinkronegyenirányítókat használnak a jobb linearitás és kissebb veszteségek miatt...
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat... Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  
  mindenesetre, visszatérve a méréshez: nem mindegy, hogy mit és hogyan mér az ember, mert ilyen esetekben lehet pl. 100% feletti hatásfokot mérni vminél (a hiba: nem vettük figyelembe a mért jel alakjának megfelelő korrekciós tényezőt), ami pedig nyilvánvaló képtelenség...
  
  üdv.

  bit_vector írta:
  Ey így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik. De amíg a terhelés a pufferből kapja a fesz.t, addig a puffer az egyenirányítóból (ha van ilyen!) kapja a delejt...
  
  A terhelésről beszéltünk és nem az egyenirányításról, ugyanis annak formájába kötöttél bele.
  
  bit_vector írta:
  Épp azt mondtam, hogy a ruszki diódák pont nem jók, persze olvass figyelmesebben diódára egy példa (pedig lenne sok) : 85HFL10S05 (IRF).
  De ezeken az ampertartományokon mostanában már inkább szinkronegyenirányítókat használnak a jobb linearitás és kissebb veszteségek miatt...
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat... Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  
  Azt mondtad, hogy nem jók. De ha elolvasod, amit én írtam, akkor rá kell jönnöd, hogy én mást jelöltem meg okként, mint te.
  Emlékeztetlek, hogy a számítógéptápokról és azok maximális fogyasztásáról kezdtük el vitatkozni. Az általad felhozott diódát még nem láttam számítógéptápba építve, de ahogy írtad, te se. A számítógéptápok témakörében miért egy azon kívüli példával próbálod meg más témára vonatkozó állítását cáfolni? Értelmetlen.
  Még szinkronegyenirányítót se láttam számítógéptápban, de mutass egy kapcsolást, ahol te igen.
  
  bit_vector írta:
  mindenesetre, visszatérve a méréshez: nem mindegy, hogy mit és hogyan mér az ember, mert ilyen esetekben lehet pl. 100% feletti hatásfokot mérni vminél (a hiba: nem vettük figyelembe a mért jel alakjának megfelelő korrekciós tényezőt), ami pedig nyilvánvaló képtelenség...
  
  Nem történt olyan mérés, aminél a mérési eredmény 100% hatásfok feletti érték lett.

Új hozzászólás Aktív témák