A negyedévszáza alapított SpaceX missziója az emberiség multiplanetáris fajjá való tétele és a Mars kolonizálása volt olcsó, tömeges űrutazással, aminek a kulcsa az újrahasznosíthatóság. Egészen pontosan a rakéták több fokozatának többszörös használata nyomhatja le a költségeket úgy, hogy a tömeges áru-, nyersanyag és utasfuvarozás rentábilis legyen a Naprendszeren belül. Amíg a SpaceX jelenlegi igáslova, a Falcon csak az első fokozatot használja több tucat alkalommal újra, és túl kicsi Hold és Mars missziókhoz, addig a készülőfélben lévő, gigantikus Starship a másodikat is – a harmadik generáció a tervek szerint holnap debütál.
Hirdetés
A rakétaindítás azonban kezd másodlagos, sőt, harmadlagos projektnek tűnni: négymilliárd dolláros éves bevétele eltörpül a 11 milliárd mögött, amit a tízezer műholdat és tízmillió előfizetőt számláló Starlink űrinternet hoz a konyhára, és hamarosan ez a bevételi forrás is lecsúszhat a dobogó legfelső fokáról. A SpaceX ugyanis részvénypiaci bevezetésre készül mintegy kétbillió dollár értékben, és az Amerikai Értékpapír Felügyeletnek tegnap benyújtott dokumentumból kiderül, hogy a vállalat fő bevételi forrása a rivális Anthropic lehet évi 15 milliárd dollárral, a Colossus 1 adatközpont számítási kapacitását bérbe adva, opcióval a Colossus 2-re. Más szóval adatközpont kölcsönzővé válhat az űripari cég, de hogy jutottunk a Marstól idáig?
A SpaceX az év elején vásárolta fel a havi félmilliárd dolláros veszteséggel működő xAI-t, és Elon Musk húzása sokkolta az elemzőket. Miért van szüksége egy rakétaindító cégnek a X.com közösségi platformot és a Grok modellt működtető AI cégre? Erre egy másik, az Amerikai Hírközlési Hatósághoz benyújtott kérvény adott választ: a SpaceX egymillió AI és edge computing műhold fellövésére készül, és ehhez a mai fejlett chipgyárak teljes kapacitásának megsokszorozását célzó Terafactory projektet is elindította. Mivel a földi erőforrások végesek, az adatközpontok karbonlábnyoma és vizhasználata hatalmas, a napenergiával működő és a hőt a vákuumba sugárzó AI űradatközpontok akár még környezetvédelmi támogatást is kaphatnak. És melyik vállalat alkalmasabb a SpaceX-nél ezeket a műholdakat pályára állítani?
Az űradatközpontokat a „SpaceXAI” nem kizárólag a Grok képzésére használná: a felesleges kapacitást jó pénzért bérbe adná, mert a százmilliárd dolláros befektetésekkel dobálózó AI cégek lassan nem tudnak hol adatközpontot építeni erősödő politikai, társadalmi és környezetvédelmi nyomás miatt. A tegnapi IPO dokumentumból kiderül, hogy a Colossus 1 szuperszámítógép felszabadult 300 MW-os kapacitását az Anthropic havi 1,25 milliárd dollárért bérli a SpaceX-től a következő három évben, opcióval az 1 GW-ot megcélzó Colossus 2-re és jövőbeli kapacitás bérlésére még nagyobb összegekért.
Ez a 90 napos felmondási opció miatt még nem biztos, hogy megvalósul, ám az Anthropic elkötelezettnek tűnik, és egy csapásra annyi pénzt vihet az űripari cég számlájára, hogy a rakétaindítás és a műholdas net bevételei elszégyellhetik magukat. Ha pedig ilyen kövéren lehet szervereket bérbe adni, akkor a Starshippel és az űradatközpontokkal bezárulhat a kör: a rivális AI cégek finanszírozhatják annak a hatalmas infrastruktúrának a kiépítését, ami megágyazhat a Hold és a Mars elképesztő összegű és hardverigényű kolonizálásának is. Mármint akkor, ha ez az álom még mindig a SpaceX hosszútávú célja, és nem vette át az AI a vezérszerepet.
A SpaceX rekordgyorsasággal, június 12-én kerülhet listázásra az Amerikai Értéktőzsdén, a szintén részvénypiaci bevezetésre készülő Anthropic pedig riválisból Musk stratégiai partnerévé válhat, ahol a Colossus biztosítja a Claude modellek fejlődését, a SpaceX pedig a jövőben a föld körüli infrastruktúrát a további skálázásra. Ezek után talán nem véletlen egybeesés, hogy épp tegnap jelentette be a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb agya és a Tesla AI egykori vezére, Andrej Karpathy, hogy az OpenAI és egy saját startup után az Anthropichoz igazol. A Terafab projekttel ugyanis közel került egymáshoz a Tesla és a SpaceX is, az Anthropic kapcsolattal pedig Karpathy ismét Musk érdekköréhez tartozhat az OpenAI-Microsoft párossal rivalizálva a billió dolláros csatatéren.
