- A GEEEK új házainak nem lesz gondja a szellőzéssel, és az áruk sem vészes
- 500 Hz-re képes, kvantumpontos OLED monitor érkezik a Samsung névjegyével
- Letisztult külsejű, "lopakodó" alaplapok a Gigabyte égisze alatt
- Középkorian pokoli lett az új GeForce driver
- Csendben leállította a Deep Link fejlesztését az Intel
- 500 Hz-re képes, kvantumpontos OLED monitor érkezik a Samsung névjegyével
- Fujifilm X
- Xiaomi Pad 7 Pro - fél kiló, maradhat!
- Hobby elektronika
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Vezetékes FÜLhallgatók
- OLED TV topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
Aktív témák
-
Szalma
őstag
(Valóban. De ha lenne rá fölösleges pénzünk, akkor befizetnénk egy retúrjegyre a Nemzetközi Űrállomásra, nem? :) Kinek-kinek más a hóbortja. Nem szabad emiatt bárkit is bántani... Sok jó pezsgőt holnapra! :P )
Szeretettel:
Szalma
ui.: Ne offoljuk morzsol topikját filozófiai/szociológiai irányba. -
Szalma
őstag
(Hmmm... Ha bármi is ''összeszólalkozás''-nak tűnt, elnézést. Jellemzően konfliktuskerülő magatartásunk van. :) Csak a szemellenzősséggel lehet kihozni a sodrunkból...
A pénzbeli megállapítással egyetértünk, de ha van erre pénze a delikvensnek, akkor miért ne? Vitorlázásra mégse költheti, ha a víztől is iszonyodik...! :) És számítógépnél vagy egy monitornál szerintünk is mindegy, hol jön-megy a fázis...)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(A visszacsatolások egyike sem küszöbölhető ki teljesen egy aktív elemnél a gyártás során (átmeneti ellenállások, rácshibák képében egy egyszerű 3 lábú tranzisztor is bőven tartalmaz visszacsatolást), pozitív és negatív visszacsatolás is van bőven bennük, ezért külső elemekkel egy sokkal nagyobb mértékű vcs-t hoznak létre, hogy kontrollálható legyen a gyártási szórás.
Ha viszont egy több ezres példányszámból válogatunk alkatrészeket (max. 10 darabot), akkor nagyobb eséllyel találunk olyan példányokat, melyek egy minimális külső visszacsatolással rendelkező áramkörben stabilan viselkednek.
A negatív vcs-k nagy problémája a jelterjedési sebesség: az erősítést kompenzáló jel később jelentkezik, mint az output jel. Ha pedig több aktív fokozatot hidalnak át egy negytív vcs-vel, az konstrukciós hiba, mert a fokozatok nem stabilak külső segítség nélkül. Mára ennyit, de folytatjuk!)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Hmmm... A válaszra méltatott hozzászóló úgy tűnt képben van, mert pont jó dolgokat emlegetett, ezért az elektromos jellemzők könnyen mérhető részeit nem ecseteltem. Biztosan arra gondoltam, hogy töprengett már a problémán, nem csak úgy kérdez. És tényleg. :) Ne haragudjon, ha megbántottam volna. Az ünnepek közelsége cérnavékonyságúra koptatja a türelmem...)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Jól látod a problémát. Egy egyszerű sordott vezetékben sok nagyságrenddel több rácshiba van. Egy tömör vezetékben pedig kevesebb. Természetesen megfelelő gyártástechnológiával (pl. réz egykristály húzásával) elérhető sordott vezetékben is a kvázi rácshibátlanság. De azok a vezetékek már igencsak borsos árúak. Tehát ha kevés egységnyi pénze van a júzernek (<10eFt/m) nem érdemes sodrott vezetéket beszerezni. Annál még jobb az egyszerű tömör rézkábel. És a rácshibák miatt nem szabad összesodorni a tömör vezetékpárt sem...
Skin hatás: egyenáram felett már jelentkezik. A tranziensek harmonikusai fontosak a zenei élményben, ezek akár 100kHz-es nagyságrendben is mozoghatnak. Ezért fontos mondjuk a felületi oxidáció. (Oxid-Free Cable -> OFC kábelek)
A tudásod elég. :) )
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Előről jön a zene, de határozottabb az irányultság. Sztereó esetén is megvan a tér, de ha oldalra fordítod a fejed, akkor a hátsó traktusból a lehallgatási hely reflexiói miatt visszajövő furcsa hangok hallatszanak, jobbára ingerküszöb alatt, de összezavarva a térérzetet. 4.0-nál egy ingerküszöb feletti teremhang jön hátulról, ami félelmetes lokalizációt tesz lehetővé, akár séta közben is. Mintha a zenekar előtt korzóznál. Nagyon komoly érzés. Jó sztereó x1.5 élmény.
Nálunk csak félig egyforma a holmi: az erősítő azonos előre és hátulra. Elől egy kupac KEF, hátul a régi Celestion-jaink zenélnek... Nem fájó a differencia, szerencsére, de érezhető. De talán 2-3 év múlva homogenizálunk...
Valóban drága volt a kombó lejátszó (CD/SACD), de ez legalább jó. Egy darabig használtuk mellette a megszokott CD játszót, de kikopott szegény az idők során. Típusokat nem írok, utálok készülékekről elfogultan nyilatkozni. Heterogén ugyan a holmi, csak annyit, hogy Onkyo Integra a lényeg.)
Szeretettel:
Szalma
ui.: Prokofjev sajnos nincs még SACD-n tulajdonolva. Rahmanyinov zongoráját körbe lehet járni egy demó tracken. :) Hogy hogy keverték, nem tudom, de félelmetes. -
Szalma
őstag
(Ez is egy hozzáálás. :) Nézzük hülyének a felhasználót. Ha nem tudsz vezetni, miért veszel autót a gyűjtőszenvedély kielégítésén kívül...? :) Nem kötekedésképp írtam, csak iszonyúan tud zavarni az általad vázolt séma, amit az emberek használnak vásárlás esetén: minőség másodlagos, csak mutasson valamit 10 perc alatt. Brrr... :( )
Szeretettel:
Szalma
ui. Tudom, piacgazdaság. Minden az Aranyháromszögben romlott el pár évezrede... -
Szalma
őstag
(Házimozis beszólás... Ejnye. :) Egy jó dekóder bármilyen hangsávot lekever bárhova, beállítható arányban... Ha akarnám a center szólhatna csak jobbról, vagy hátulról is... Nem tesco gazdaságos dekóderben kell gondolkodni, mester! :) Ilyen magas labdát! Center, sub csak a gyenge rendszerek hibáit tudja elfedni, nem ad plusszt a 4.0 vagy 2.0 hangképhez. És a foley ill. szinkronizálás miatt könnyű meghagyni a beszédet külön csatornán...)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Pl. DSOTM Pink Floyd, SACD. Az elég jól szól. Gyakorlatilag sztereó az érzés, hagyon diszkréten itt-ott bevillan egy egy echo és hangosabb tömeg oldalról, hátulról. De az SACD is akkora lépés egy CD-hez képest, hogy azzal is teljesen elvan az ember hónapokig: minőségi ugrás.
Van még pár klasszikus (Shostakovich 7. szimfónia, Rahmanyinov, néhány Beethoven), némelyik nagyon jól van keverve: első soros érzés a hangversenyteremben, suhogó ruhákkal a kórus felől. Sztereóban is van hasonló, de ha itt mozog az ember, több hang jön más irányból (oda lehet fülelni egy irányba, forgathatja az ember a fejét). :)
Szóval zenehallgatásnál egy kissé kiterjesztett sztereó.
Filmnézésnél meg pont elég a 4 hangdoboz. Jönnek-mennek az effektek, de egy laikus is észreveszi a filmek ''gagyi'' keverését egy SACD-hez képest...)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
([L]http://www.vandenhul.nl/[/L]-en van pár érdekes article a kábelekről is. Fizika, anyagtechnológia, stb. Keresni kell, de van. Linkből többet nem tudok, így hirtelen. Anyagtechnológiai felismerések hasznosítása a kábelek gyártástechnológiájában a legfontosabb eredmény...)
Szeretettel:
Szalma -
-
Szalma
őstag
(Ajajj... _Bálint_ mester volt ezeknek a körmönfont definícióknak a híve, ami gondosan meghiúsított bármely érdemi beszélgetést vele, mert nem akart/tudott semmit sem elképzelni.
Számomra nem hoz plusszt egy házimozirendszer még. De próbálok valami definíciószerűt összehozni. A Linn effektust érteni tetszik? Elfogadja a létezését? Mert akkor egyszerűbb helyzetben vagyok.
Feljődött a technika akkor, ha egy újabb eszközhalmaz használata esetén több hangkonzerv reprodukciójánál erősebb Linn effekt lép fel nálunk, mint egy régebbi eszközökből összerakott láncnál.
Egy házimozi rendszer max. 1szer tud elsütni egy érdekes trükköt, amire nem feltétlenül számít az ember, de a ''Hűha...!'' inkább a meglepetésé, mint a Linn effekté.
Egy jó audió lánc viszont ugyanazt a trükköt akárhányszor előadja.
Szerintem a házimozi még valóban fejlődhet, de az nem a reprodukciós technikán fog múlni, inkább a hangmérnökök fejlődésén. A házimozi túl ''sarkos'' hangokra van kitalálva, elvész a kicsi. HE pedig azt hisz, hogy a házimozi a jövő. Marketing. Hugo Boss öltöny pedig zabálja... :) )
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(''Sajnos'' nem állítólag, hallhatóan is isteni egy csöves végfok. A slew-rate nem minden. A csöves erősítők a csövek tökéletesen egyenes karakterisztikájú szakaszán dolgoznak -> slew-rate borzalmas, a rácsok miatt a harmonikus és intermodulációs torzítások borzasztó méreteket öltenek, de a hang karakterisztikája nem változik, csak ''ízesedik'' olyan elemekkel, ami kifejezetten kellemes az emberi agy számára. Érdekes jelenség, de tényleg (hmmm) selymesebben, lágyabban szól egy csöves erősítő, mint egy kopogós VFET-es végfok. Egy févezetőnek nincs teljesen egyenes karakterisztikája sehol sem. A legjobb még a zéner letörés lenne, de azt nehéz erősítővel meglovagolni...)
A tápáramvezérelt dolgok mókásan jó működnek, szépnek tűnő jeleket produkálnak, de a visszacsatolás szükségessége miatt nagyon hajlamosak az intermodulációs torzítások halmozására és van egy furcsa feelingje a csak fénysebeséggel visszacsorgó visszacsatoláson haladó jel és a műveleti erősítőn áthaladó jel késlekedése miatti erősítés változásoknak. (A visszacsatolt jel mindig ''késében'' van a bemeneti jelhez képest. És a uA-k nem túl jók jelterjedésben...) Bár erről mintha már beszélgettünk volna... :)
A valódi hifiben NINCSENEK szűrők és visszacsatolások. Csak abszolút minimális mennyiségben a nemkívánt gerjedések miatt... A RIAA korrektor sem szűrő, ha jó a kapcsolás. Egy méretezett aktív, nem visszacsatolásban lakó PI taggal megtámogatott előerősítő szokott lenni a RIAA korrektor jobb kapcsolásokban. És tényleg nem több egy jó HiFi rendszer 4-5 aktív fokozatnál.
Az az erősítő, amelyben jelentős visszacsatolás (1-nél több aktív tagot áthidaló) van (bármely hidegítő kondenzátor annak számít!!!), nem galvanikus ki/be csatolással rendelkezik nem tud megfelelni a HiFi követelményeinek még ma sem... Ahol pedig túl sok sávhatárolás van, ott pedig konstrukciós hibával állunk szemközt, mert félnek a gerjedéstől a nem kívánt frekvenciákon.
De az utolsó szavaidban az igazság.
OFF
Már alakul a visszacsatolatlan A oszályú végfok, ha elkészült, írok róla...
ON
)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Eeegen, csakhogy a házimozi nem a tökéletes jelenlét reprodukciót célozza technokrata módon (nem elítélőleg, de tényleg), hanem a hangmérnökök által kikevert mű-valóság létrehozását. Mások a célok és most a tömegeknek ez kell, ezért tűnhet úgy, hogy a ''házimozis'' fejlesztések valódi innovációk. Pedig nem. A régi módszerek sokszorozásáról, illetve a digitális technika nyers erejének kihasználásáról szól (effekt DSP-k) pillanatnyilag egy házimozi erősítő/lejátszó, nem ritkán zúgó hűtőventillátorral. Ezek nem újdonságok. Volt HiFi-s törekvések, amik elhaltak. Nem az érdektelenség miatt, hanem a Linn féle lábdobogás effekt hiánya miatt. Túl steril. (Akkoriban nem volt még jó felvételi/keverési technika, az bizony igaz.)
A sztereó rendszerek célja a felvételi körülmények lehető legpontosabb reprodukálása, ''némi'' hangmérnöki munkával megtámogatva. A felvétel helyének/idejének légkörét kívánja visszadni.
A mozis hangrendszerek célja egy akusztikus álkörnyezet felépítése, amely alátámasztja/hihetővé teszi a vizuális ingereket. Tiszta hangmérnöki teljesítmény a mai foley zaj világban. Egy kitalált helyszín/időpont légkörét próbálja visszadni. (Azért az utóbbi időkben egyre sikeresebben.)
Nem volt véletlen, hogy a DVD után milyen sokára jelentek meg az első DVD-A és SACD-k. Mert ki kellett találni, hogy hogyan lehetne legalább a sztereó valóság-érzetet visszadni. Van pár SACD-nk, de igazán jól kevert talán csak 2... (Értsd: jobb/több, mint egy HDCD.) És minimális továbblépés van csak a sztereóhoz képest.
Az új THX9.1 előtt állhat esetleg jövő és a furmányos digitális erősítő technikában van még talán minőségi tartalék a mozis fronton (a digitális futóműveknek köszönhetően). De ez nem fejlődés. Csak a régi technológiák örvendetes kommercializálódása.
Szerintem.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(No, ettől szép az egész. Mindenkinek mások a preferenciái és pont emiatt nem juttok (?) dűlőre morzsol kollégával. A HiFi szerint is végtelen számú hangsugárzó kell ahhoz, hogy egyetlen pontban majdnem tökeletes legyen a hangkonzerv reprodukciója, de a mozis ''effekteknek'' semmi közük nincs a valódi térérzethez. Természetesen érdekes (mindössze), hogy James Bond a hátam mögül (érzem) lép a színre egy helikopteren lógva, de pillanatnyilag még jobban élvezem Beethoven akármelyik szimfóniáját a 3-4-ik sor közepéről egy akármilyen akusztikátlan tornateremben zeneiskolások előadásában. És ezt az érzést egy jó sztereó lánc jobbára képes visszadni egy igényesen kevert lemezről. (Reflexiókkal együtt.)
Ami tetszett és szerintem jól is szól (csak egy demó felvételt sikerült meghallgatnom eddig így (Carmen nyitány.)) a THX 9.1-es szabványnak megfelelő cuccok. Már majdnem tökéletes sztereó reprodukció... :)) )
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Hát a házimozis törekvéseknek van a legkevesebb köze a régi HiFi-hez. És talán csak a Denon az, ami valaha labdába is rúgott ezen a téren... (Kivéve egy ominózus Pioneer szalagos magnót, de az már sokkal-sokkal régebbi történet...) Szerintem.
Valódi HiFi-s dolgok is születnek mostanában (Alisca Orange, Linn doktor, KEF, stb.), de azok csak jórészt rajzok, amit építeni kell, nem megvásárolható eszközök. Jó HE-s készülékek viszont érdekes módon a házimozi képesek közül kerülnek ki (Onkyo Integra sorozat, Hamman Kardon, stb.), úgy látom. Mármint amit még érdemes is megvenni. :) )
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Szerintem a HiFi nem kommercializálódott el. Eltűnt. Réteg vallás lett. 2 készülék csoport van ma a piacon: kommersz (Gizike megveszi, hallgatja), HightEnd (divatos, drága (nagyon), talán jól szól). A HiFi csupán mozgalom szinten maradt meg, szerintem valódi alap HiFi készülék mostanában nem készül gyártósoron.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Igen, line-in-ről digitalizálni a jelfolyamot. Lehetőleg 2x egymás után ugyanarról az (analóg!!! (Nem DVD lejátszó, nem MP3 lejátszó, stb...)) eszközről, hogy legyen képe az embernek a digitalizálásból eredő hibákról.
4 bitre normalizálás: normalizálod a digitalizált jelfolyamot és 4 bitre konvertálod. Így egészen biztosan eltűnnek a AD átalakítás analóg hibái (persze a végeredmény borzalmas lesz) és csak az analóg jelfolyam markáns (mert a kissebbek is eltűnnek) különbözősége marad meg. Ezeket az outputokat érdemes összehasonlítani. (Lehet, hogy a 4 bit túl sok hibát nyel le, akkor 8 biten kell futni egy kört.))
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Másolt CD: nem digitális lejátszás (nem ''grabbelés'') esetén hallható lenne a különbség, a futóművek miatt. Inkább: tedd be az eredeti CD-t, analóg vonalon digitalizálj be egy számot, ismételd meg ugyanezt a másolattal. Megéri. Akár normalizáhatod is 4 bitre az egészet, hogy a digitalizálások kvantálási hibái eltűnjenek az összehasonlításból. Abban mindannyian egyetértünk, hogy a másolat digitálisan feldolgozva ugyanolyan, mint az eredeti (klasszikus problémája az önmagában való digitális pénznek) és abban is, hogy az audió CD lejátszók érzékenyek tudnak lenni a másoláskor keletkező jobb/rosszabb pitekre.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Hmmm... Nem érdemes ennyire kikattanni, bár érdekes eszmefuttatás volt. Itthon xMFt (rég nem számolom már) audió és videó eszköz van, a fülem/szemem/ára szerint a felső-közép kategóriából. Kb. 3-4 éve beállt rendszer. 1 éve volt komponenscsere, mert addigra lett ''elfogadható árú'' (?) egy normális SACD játszó, pár hónapja pedig egy hangfalcsere. Nincs a láncban tescos cucc. (Hanglemez sincs; volt ~6 éve, de kiesett a pixisből. Nem volt kényelmes.)
Konstruáltam (tervez + épít) már rengeteg féle áramkört (erősítőktől a processzorokig mindent. CD futóművet nem. A mechanika nam a barátom. DAC-ot igen. :) ). Egy bizonyos szintig megismerhető minden. De vannak jelenségek, főleg az audiós dolgoknál (az egyik fő Real Human Interface), amelyek megmagyarázhatatlanok. Pl. idegesít Beethoven PC-ről. HDCD-ről teljesen jó ugyanaz. Pedig papíron a PC-s jobb (24bit, master előtti digit forma). Ugyanaz a CD-n teljesen máshogy szól. Érthetetlen.
Nyugalom, valami van. Van aki tapasztalja, van aki nem. Magyarázni lehet, de minek.
Szeretnék tapasztalatlan lenni. :) )
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(No, összegezve: ha valaki időt szán rá, akkor fordítgathat. De nem helyettesíti a jó láncot (monitornál/PC-nél tökmindegy).
A PC-s CD olvasó mechanikák precízebbek, ebben mindenki egyetért. Elsősorban azért jobbak, mert a DA átalakításhoz semmi közük, adatolvasást végeznek.
Az asztali lejátszóknál fontos a futóműnek nevezett egység minősége, mert az audió CD lejátszás nem jelent hibatűrő adatolvasást.
Ami mindenhol megvan és mumus: a jitter. A digitálisan továbbított jelek rákfenéje. Amint nem adatcsomagban vannak, amint egy DA felé közelítenek, ott terem. Kitrükközni lehet, teljesen eltüntetni nem.
Az audiophile olvasók miszticizmusa tisztelendő. Elsősorban hit ugyanis.
A racionális kollégák tudása véges.
Szerencsére a vita nem eldönthető, így jókat tudunk beszélgetni holnap is. :)
Ja, és Gesuz, drága! Nem mindegy honnan folyik a váltakozóáram. Kicsit mélyebben utánagondolva rá fog jönni...)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Hmmm... A jitter a kábelek két végén elhelyezkedő AD/DA páros különbözősége és külön órajelen futásának következménye (kisebb mértékben a kábel anyagával is összefüggésben van). Minimalizálni lehet, eltüntetni nem. Szinkron bitekkel sem... A digitális átvitelnél nem pár bitcsoport kukul meg, hanem a folyam maga szenved konstans torzulást. Eredetileg jól kevert sztereó jelnél egészen minimális fázisváltozás is boríthatja az élményt (Linn-effektus, lsd. feljebb), pont erre jó egy kis jitter... A digitális jelben nem feltétlenül fogod észrevenni ezt.)
Szeretettel:
Szalma -
-
Szalma
őstag
(Nem megszokásból. Van egy pszichiátriai teszt, ahol ingermentes környezetet biztosítanak és nem is mozoghatsz. Néha adnak hangot 1 frekvencián. Tökéletes nihil, hibák nélkül. Nem lehet túl sokáig bírni. Az agynak szüksége van tökéletlen ingerekre. No, ez már végképp nem ''villásdugó''... :) )
Szeretettel:
Szalma -
-
Szalma
őstag
(A HighEnd nem azonos HiFi-vel, ezt gondolom te is látod. Tökéletesem egyetértünk abban, hogy a PC-s CD mechanikák precízebbek. A jelfolyam is azonos. Valami mégis eltűnik. Tiszta digitális zenét hallgatva nem támadt még olyasmi érzéséd, mint egy tök sötét/csöndes helyen? Nem hiányzott pár perc múla egy kis fény? Nem kezdtél el hangosabban szuszogni? Az emberi agy igényli az analóg hibákat... Szerintem.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Nos, a CD lemezek többségénél tudsz így járni. A PC-d olvasója ügyesen mintailleszt, esetleg a grabbelő szoftver hajlandó addig olvasni a CD-t (EAC, kedvenc), amíg ugyanazt nem kapja 2szer.
Van olyan audiofil készülék, amely kihasználja a DSP-k nyújtotta előnyöket és maga is hasonlóan működik, de az kicsit (vigyázat! Érzésről beszélek!) keménnyé, lélektelenné teszi a zenét (nem is szereti senki, sokan még audiofilnek sem tartják).
Az az igazság, hogy ha bármely számítógépemről táplálom meg az erősítőt azt rendesen kiszúrom. Pedig (elhiheted) van 1-2 jobb holmi is itthon. Lejátszóról sokkal jobb a zene.
Szeretem az audió láncom hangját, mert olyan torzításokat tesz bele, mely kellemes az agyamnak. Számítógépről ez nincs meg.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Pit élesség: amikor az írófej megpróbálja elkezdeni/abbahagyni az alatta x szögsebességgel forgó lemezt, akkor sajnos a pit eleje/vége sohasem lesz ugyanolyan, mint egy nyomott CD-n. Innentől fogva az olvasók fejének kompetenciája, hogy a pit elején/végén lévő ''lejtőn'' mikor billen 1-be/0-ba. Változni fog a hossza lejátszónként. Ez tény. Sajnálom. Innentől az elektronika ügyességén múlik, hogy a puffert milyen adatokkal tölti.
Audio kábel: már a CDR-562-es Panasonic olvasó (~10 éve) is fel tudta olvasni az audió sávokat digitálisan. Anakronizmus egy PC-ben.
Jitter: az időbeli csúszás sohasem volt igazi probléma digitális jelfolyamoknál. Viszont az analóg/digitális (és a párja) átalakítás pontossága sajnos nem 100% sehol sem (komparálási szint!), így a jelalak nem időben fog torzulni, hanem alakban. Analóg: CD-lemez, RCA vagy optikai digitális kábel, stb. Mindegyik eszköz végén van egy analóg/digitális konverzió. Bukás. Sajnos.
Szerintem is vannak dolgok amiket nem lehet mérni, logikusan belátni, de ezeket pont jól meg lehet figyelni és logikusak is. Így mérnökszemmel. Szerintem.
Sokan elfelejtik, hogy az audió CD-k nem adat CD-k.
Egy javaslat a grabbelő kollégáknak: grabbeljetek be egy HDCD-t (pl. akármelyik Patricia Barber CD), írjátok ki, és hallani fogjátok a különbséget.
No, ha feszegetni akarjátok ezeket a dolgokat, akkor keressétek meg az erről szóló témákat, utálok leírt dolgokat ismételni... :) )
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Óvatosan. Nem feltétlenül a leghangosabb szavakban van az igazság... Legfeljebb egyet lehet velük érteni. Toeri állaspontja elfogadható számomra. De csak egy vélemény. Akárcsak az én gondolataim. Mindenki a tapasztalata és a megérteni vágyásából következő tudása alapján alkothat véleményt.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Csak érdekességképpen: audiofil CD futóművek (de kommersz készülék sem) nem 26x sebességgel olvassák a CD-ket. Ugyanis a CD az teljesen a hanglemez analógiájára épül, mindössze pit-ek vannak nem barázda szélesség/mélység. Tehát csak a tárolás digitális, a lejátszás analóg folyamat. Emiatt, mivel egy otthon írt CD-n a pit-ek hossza, élessége tuti, hogy rosszabb, mint egy nyomott lemezen, ez hallható. Bár ezt már kiveséztem valahol, pont egy jitter-es forumban, tessék előkeresni. A CD-ROM olvasók nem audiót játszanak le, hanem digitálisan felolvassák a lemezt, akár többször is ugyanazt a részt és a PC játsza le a digitális folyamot. PC-nél adathordozó, audió lejátszóban pedig hangkonzerv.
Stb.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Természetesen, de jobban jár, ha a ''homályos'' magyarázataim helyett nézelődik egy komolyabb fizikakönyvben az elektromos és mágneses terek környékén, különös tekintettel a felépülésükre/összeomlásukra. Ráadásul nem vagyok túl tapasztalt trafó tekerő... :) Klasszikus Hi-Fi akusztikai szempontból az ''egymenetes primer, egymenetes szekunder egy toroid magon'' lenne az üdvös megoldás. De azt meg minek... Jobb lenne kihagyni az egészet.
A módszere jó a keresésre, de elég oda egy LCD-s fázisceruza is. Szerintem.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(Hát nem csak annyi volna... Egy trafó (bármilyen: hagyományos, kapcsolóüzemű (''nagyfrekis''), kimenő, stb.) primer tekercselése nem mindegy hogy hol kapja a naftát (két vég közül az, amelyik a meleg): a szekunder részhez közel/távol/kijjebb/bejjebb/stb. Egészen jól megfigyelhető hangzásbeli változást tud okozni egy ''gagyi'' transzformátornál a dugó forgatás. Ugye az erősítő tulajdonképp egy hálózati feszültség ''modulátor''... Kapcsolóüzemű tápoknál nem ilyen meredek az effektus, mert annak a zaja bármit elnyom/szétzilál vagy úgyis digitális a mögöttes tartalom (monitor, számítógép, stb.) Ezért nem mindegy, hogy ki csinálja a csöves erősítők kicsatoló trafóját: Mo.-on 1 ujjamon meg tudom számolni hányan tudnak jó kimenőt tekerni... :) A földhurok nagyon triviális.)
Szeretettel:
Szalma
Aktív témák
Hirdetés
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Elektromos autók - motorok
- 500 Hz-re képes, kvantumpontos OLED monitor érkezik a Samsung névjegyével
- Polgári repülőgép-szimulátorok
- Tesla topik
- Autós topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Villanyszerelés
- World of Tanks - MMO
- További aktív témák...
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! HP ProBook 430 G8 - i5-1135G7 I 16GB I 256GB SSD I HDMI I 13,3" FHD I Cam I W11 I Gari!
- LG 27GS60QC-B - 27" Ívelt - 2560x1440 - 180Hz 1ms - AMD FreeSync - Bontatlan - 2 Év Gyári Garancia
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Csere-Beszámítás! AMD Számítógép PC Játékra! R5 5600X / RX 7800XT 16GB / 32GB DDR4 / 1TB SSD
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest