Új hozzászólás Aktív témák

  • amargo

    addikt

    Temetésem

    Bosszús hang, a szél fúj
    Halk harang vigasztalóan szól
    S mozdul a tömeg, a feleség,
    a rokon sír...
    Te csak állsz és próbálsz vegyülni
    tovább nézed,
    a kételkedő tekintetet észre veszed..
    ''már megint, mi nem jó?!''
    teszed fel a kérdést, de mégsem érdekel,
    temetésen, nem párbajon vagy...
    S a tömeg ismét megmozdul, zokog
    A koporsó már mozog, viszik
    A helyére... a földbe temetik
    Te csak némán nézed és az egészet nem érted
    Minek a felhajtás, a keserves jajogás?
    A tömeg, a lehajtott fejek?
    Minket... minket ki fog majd siratni,
    a jajogó tömeg? Így jobb...
    Majd magadban úgy is elvégzed, hogy
    többé senkinek sem létezel...
    Akkor minek a tömeg?

Új hozzászólás Aktív témák