Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
Cyberpunk #136 üzenetére
írtam egy hosszút a logikáról, de inkább ctrl+a és del lett belőle. Lényegtelen.
írtam másról is, hagyjuk. Az álláspontok nem közelednek, csak az indulatok (bennem, mert rengeteg más is eszembe jutott), de kiírtam magamból, csak nem küldtem el, ez így a legjobb.Szabályzat:
Különösen tiltott a Felhasználói Tartalomban:
11. Aktuálpolitika, faji, etnikai kérdések (a vallás téma pedig csak a Vallás topicban kaphat helyet).gondolom a politika meg a politika topicban, mert most olyan is van. De itt tényleg ne menjünk bele politika kérdésekbe, a vallásos téma is a kulturált hangnem miatt maradhatott szerintem.
szóval peace, már többször a beszélgetés végére értünk, csak mindig tud valaki valami olyat reagálni, amit nem tudok szó nélkül hagyni
-
válasz
Cyberpunk #133 üzenetére
a topic elején az volt a téma, hogy az erkölcstan könyv milyen életszerűtlen (nem láttam, nem olvastam, csak itt a véleményeket); azt meg, hogy az, akinek éppen szüksége lenne ilyen ismeretekre, nem egy ilyen témájú könyvvel fogod lekötni (már ha bármilyennel le lehet), azt nagyon valószínűnek tartom.
Hittan nélkül is megismerhető, betartható.. arról beszéltünk, hogy a hittan erről is szól, nem 0-24-ben az egyház szabályairól.
Az eddig említettek közül egyedül a szülőt tartom életképesnek erre a feladatra (bocsánat: már amelyiket). A TV-ben nem hiszem, hogy bármi ilyen műsoron megakadna a gyerekek szeme (amúgy nem is hiszem, hogy van egyáltalán), a "zinternet" meg sok esetben kimerül a FB-ban. A szülőnek meg feladata a nevelés, nyilván. De mikor 24 órából 8-at alszik a gyerek, meg 8-at suliban van, akkor több időt tölt az iskola-tanárok környezetében, mint otthon. Hogy innen miért sajnáljuk azt a heti 45 percet, azt nem értem. -
válasz
Cyberpunk #125 üzenetére
utoljára írom le: hitoktatáson NEM csak és kizárólag Istenről, a X parancsolatról, a Bibliáról, a szentekről és egyháztörténetről van szó. Útmutatást ad jó és rossz között (alap dolgok: megbocsátás, szeretet, odafigyelés, alázat, bizalom, becsület), amiről az iskolai órákon nem esik szó. Igen, emellett megismerkedik a gyerek a Bibliával, az egyház szabályaival. De - ahogy írták - nem vasszigor kíséretében azt erőltetve, hogy ha nem így élsz, akkor a pokol tüzén fogsz égni az idők végezetéig.
A hit megismerésén kívül van egy nevelési eredménye is egy (jó) hitoktatásnak. Rengeteg gyerekre ráfér az ilyesfajta "nevelés", a keresztény szemlélet (nem a: járj misére, fizess egyházadót; hanem az imént részletezett "alap dolgok", erkölcsi dolgok). Tényleg nem annyira, mint a matek. Az összeadás fontosabb, mint hogy jó emberré váljon. (Nem összehasonlítható, ne köss bele, én is tudom!) Tudom, hogy egy hittan nem váltja meg a világot, ha valaki olyan környezetből-nevelésből jön. Csak annyira lebecsülitek az egésznek a mögöttes tartalmát. Nem egy szent szöveg az egész. Ezt talán ti is tudjátok.
-
egyébként nem. ennél mélyebben pedig nem mennék bele a tudományok és a vallás egyeztetésébe, mert nincs értelme. Beszéltem pappal, aki a sejtek felépítéséről beszélt olyan részletességgel, hogy csak néztem. Istenbe vetett hit <> tudományokban való "szelektálással". erről tényleg nem akarok beszélni, mert abszolút felesleges.
egyébként én/mi arról beszélünk, hogy Istenről bármilyen véleményt alkotni, vélekedni, csak hinni lehet. Hinni ezt vagy azt, feltételezni így vagy úgy. Ezt is túldumáltuk már szvsz.
-
válasz
Cyberpunk #98 üzenetére
a könyv tartalma a szerkezete, felépítése miatt téma, meg ezek során 2 mondatban szóba kerül, hogy melyik rész miről szól. 10 percben nem sok mindenre van idő. Teszem azt ha egy regényről kell beszélni érettségin, ott sem a tartalma a lényeg, hogy mi a cselekménye, részletesen
Nagy vonalakban, szereplők, miről szól úgy általában - szerelmi történet, háborús, egy két cselekményszál megemlítése -, aztán ennyi.
szerk.: zone:
a 2011-es KSH-hoz: köszönöm, tudtam, hogy elérhető kell, hogy legyen! -
az ateizmusról (#100) zotyesz66 leírta a véleményem;
nem tudom ez a nem focizás honnan jött. Hinni vagy nem hinni Istenben. A nem hinni Istenben = hinni, hogy nincs Isten. Mert tudni nem lehet, tehát hiszi. Mint ahogy én azt hiszem, hogy 5 perc múlva végzek ennek a megírásával. Feltételez, gondol, hisz. Nem úgy hinni, mint vallásban. Feltételezni, elfogadni.
Sokkal nagyobb hit:
1) Van Isten, alkotott egy világot, minden apró részletével.
2) Nincs Isten, minden ami körülvesz, a véletlen műve, az evolúció meg a véletlenek sorozatának csodája (már maga a Föld meg a bolygók kialakulása, aztán a Föld sorsa, meg az emberé stb).nyilván, ennek a hasonlatnak annyi volt a lényege, hogy belegondoljunk, hogy mit hiszünk akkor, amikor Istent nem. ennyi volt az egész lényege.
-
válasz
Cyberpunk #96 üzenetére
Hatással volt ránk, de nem abban éltünk.
Az irodalmi Biblia oktatás az nem hittan. Nálunk köze nem volt hozzá. A tanárnő minden mondata úgy kezdődött, hogy "a keresztények számára", "vallás követőinek", meg ilyenek. Teljesen tényszerű és vállalható volt. Nem gondolnám, hogy ki kellene venni az érettségi tételekből.3 könyv, 10-15 percben? 2 órás kiselőadásban inkább lehet.
Ráadásul más vallási alapkönyvet az irodalom tárgy keretében nem is tanítanak. Mindegy, erről kár is vitázni, úgysem változik meg miattunk semmi.
Az, hogy szerinted a hittannak nincs helye az iskolában az egy dolog. Az, hogy a Biblia miért ne lehetne érettségi tétel, azt nem tudom. Fogjuk már fel úgy, hogy a legősibb könyv, a legelső, amit nyomtattak. Történelmileg (is) fontos és kész.
Lassan kiszállok, mert nem nagyon van ennek értelme.. -
válasz
Cyberpunk #93 üzenetére
rengeteg irodalmi mű alapja a Biblia, tartalmaz utalásokat. Rengeteg egyéb művészet (zene, festészet, szobrászat) dolgoz fel bibliai témát. Ha csak az irodalmat nézzük, akkor az egyéb irodalmi tanulmányokhoz is szükség van bibliai ismeretekre.
hirtelen a wikipédián 2001-es adatokat találtam: a kereszténység (katolikus, protestáns, zsidó) együtt 74,4%. 24,6% nem vallásos vagy nem válaszolt, 0,7% ismeretlen. Tudom, 13 éves adatok. Ezen adatok alapján az ország (önmagát vallásosnak tartó) lakosságának jelentős részének köze van a Bibliához. Aki úgy jelölt, hogy nem vallásos, neki a többi szent könyv sem lenne más. A magyarságot, mint nemzetet a kereszténység köti össze, alapvetően. Úgy ezer éve.
Csak annyi az egész: nem olyan rossz tétel ez érettségireVladi
-
én toleráns vagyok. szerintem fontos a tolerancia. a körülöttem élők toleránsak. Ebből indultam ki.
hátrányosan megkülönböztetve.. eddig minden vallást csak plusz órában oktattak. Most arról a statisztikai nulláról beszélünk lassan egy napja, hogy mivan ha valaki olyat akar tanulni, ami nincs, és fizikailag lehetetlen kivitelezni a létező rendszerben. Erről beszélünk, mikor azok a szülők, akik eddig hittanra járatták a gyereket, inkább erkölcstanra íratták be, mert hát ott többen voltak az osztályból. Abban a korban, amikor aki hittanra járt legjobb esetben négyes lehetett (kitűnő lett volna), na ő hátrányosan megkülönböztetett volt.
amit írtam, a lényege az volt, hogy nem kell a hitének nem megfelelő vallás oktatásban részesülnie.aki nem kötött házasságot, azt legalább az esküje nem kötelezi, hogy így nevelje a gyermekét. nem tudom mit akarsz a kérdéseddel
muszáj reagálnom a X parancsolatos dologra:
> az a helyes útmutatás, ahol az első három parancsolat az egyházi hatalom védelmét szolgálja, és csak az ötödik az, hogy ne ölj?ez nem egy rangsor. Ez a tíz legfontosabb. az első három ami Istenre nézve nyilatkozik, alapvetően kötelez, a negyedikkel együtt, utána jön minden, amit megtilt. A tiltások között az első. Akkor sem egy rangsor.
-
ehhez sem tudok hozzászólni, ahogy a pénzmosáshoz sem. tények és ismeretek nélkül nem mondok semmit, bizonyára tájékozott vagy.
> egyre kevésbé van szabad vallásgyakorlás az országban, hogy az emberek nem választhatják meg, hogy milyen módon viszonyulnak a hithez..
én ennek nyomát sem látom, biztos jó helyen élek.
> mi a jogszerűtlen abban, hogy törvény előírja, hogy az államot és az egyházat szét kell választani és ezt nem tartják meg?
A Bibliáról, mint magyar érettségi tételről beszéltünk. A Bibliáról, mint könyvről. Egy történelmi iratról. Ami egyébként a keresztény vallás alapja. Anélkül ne legyen senki "érett", hogy legalább ne hallott volna róla.
-
> szerinted ha valaki világi nevelést kap (és ebbe bele tartozik többféle vallás megismerése), annak garantáltan nem lesz igénye spiritualizmusra és ez rossz.
milyen vallásismeretre gondolunk itt? Hogy töri órákon történelmileg átfut a tanár az adott vallásokon. Nekem legalábbis ez ugrik be. Nem tudja meg, hogy ma hogy néz ki egy ilyen vallási közösség, hogy miért marad ez fenn. Lát egy hitet, meg lát híveket. De nem lát bele. Igen, valószínűnek tartom, hogy nem lesz igénye vallásra, legalább a családalapításig, vagy addig, amíg komoly változás állna be az életében.
> Nem jó? Miért nem? Ki kellene alakulnia? Miért kellene?
Mert tudás nélkül, ismeretek nélkül nem vallhat meg az ember semmit igazán.
> ostoba kijelentés, hogy az ateizmusban hinni kell, mivel az ateizmus nem vallás. Ahogyan a nem focizás sem sport.
wikipédia: Az ateizmus az isten, istenek vagy más természetfeletti lények létezését elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Az ateizmus nem vallás. Aki ateista, mégis abban hisz, hogy nincs Isten. Tehát hiszi, hogy nem igaz az Istenről alkotott keresztény vagy egyéb más kép.
Abban hinni, hogy nincs Isten, és minden, ami körülvesz minket a véletlen műve, a természet csodája - sokkal nagyobb hit kell. -
válasz
Cyberpunk #78 üzenetére
Belekényszeríti? Nem tudod mennyien hálásak a szüleiknek, hogy nem hagyták hogy otthagyják a hittant. A szülő abban a hitben neveli fel a gyermekét, amiben vállalta, hogy fel fogja nevelni. Megesküdött rá, a templomban, Isten színe előtt, hogy ezt fogja tenni, amikor házasságot kötött. Ha valaki tényleg hisz, akkor innentől nem kérdés, hogy mi a dolga. Ennek része a hittanra járatás is.
Nem belekényszerít, vagy manipulál - a szent meggyőződésének megfelelően neveli fel a gyermekét. Ha indián törzsbe születik valaki, gondolom akkor nincs választása. Az egész törzs ugyanabban hisz. Családoknál ennek hagyománynak, tradíciónak kellene lenni.Nézd, szerintem ezt ne folytassuk; írhatok amit akarok, végülis megértem, hogy mi a gondod a témával: mindenkinek, egyénenként adnál lehetőséget, hogy azt a vallást ismerje meg és vallja, amelyiket akarja. Ez szerintem rettenetesen irreális. Innentől ennek a vitának nincs értelme szerintem
-
Van választás: erkölcstan / a lehetséges vallások hittana. Ha a kívánt vallás nincs, akkor mehet erkölcstanra, és járhat külön hittan órára egy más vallási gyülekezetbe, NEM állami oktatásban. Ez ennyire érthetetlen? Hogy képzeled el a bármilyen vallás választását? Van 3 buddhista hittan tanár az országban, és 15 diák, az ország különböző pontjain. Taps.
A másodikra - nem tudom milyen arányú a felnőttek megtérése (és akkor most nem a szektákról beszélek, akit oda tévesztenek, az más téma), de nem gondolnám, hogy túl nagy. Milyen felfogás ez? Szerintem írtam róla részletesen. De akkor közelítsük máshonnan:
gyermekkorától kezdve nem kap hitoktatást, semmilyen vallásról, ateizmusról sem. Semmiről. Tanul, tudományok megvannak, minden stimmel. Ezzel milyen világkép alakul ki abban a gyerekben, akit féltünk a vallásoktól? Nyilván, egy Isten nélküli kép, vagy a történelmi tanulmányai alapján lát hiteket, amik nem vonzóak, és hát miért hinne benne, nem ésszerű. Nem akarok megsérteni senkit, feltételezést írok!Ha gyermekkorától kezdve minden vallásról kapna átfogó tanításokat - minden vallás lényeges elemét megismerné -, akkor tudna választani. De mi alapján? Szimpátia? Történelmi háttér? Alapítás módja?
Ha gyermekként egy vallást tanul, akkor az a vallás, és kész. Belenő, megtanulja, megszokja. Ez párszáz évig elég jól működött. Amikor egy különböző vallású pár kötött házasságot, döntöttek, hogy melyikük tér át (jellemzően katolikus-református), amelyik család vallása erősebb volt, az maradt (pont a hetekben beszélgettem egy idősebb bácsival, nagyszüleiről volt szó talán).
Mit akarok mondani az egésszel? Nem jó, ha valaki hit nélkül nő fel.. valamilyen Isten képnek ki kellene alakulnia. Ha utána ateista lesz, legalább tudja, hogy mit tagad. Az ateizmusban is hinni kell.
Cyberpunk - pedig..
Nem tudom, hol-hogyan oktatják, véleményem szerint rengeteg emberséget, empátiát, tiszteletet, alázatot, becsületet, tisztességet át lehet vele adni. Nyilván, van amikor a szigor segít, nem mindegy milyen korú gyermekekről van szó, milyen háttérrel. Azért egy kutyánál remélem értelmesebb a társadalom következő hulláma
-
nagyobb nevelőcélzatot tulajdonítok neki, mint aki az egészet kizárná az iskolákból. Nem azt mondom, hogy hittan vagy erkölcstan nélkül nem lehet valaki hasznos tagja a társadalomnak. De ne akarjuk elvenni a lehetőségét, hogy a jövő nemzedéke legalább valamit halljon ezekről a dolgokról, kötelezően is. A tolerancia természetesen a legfontosabbak között van, pont ez még nem került elő eddig itt - nem szabad(na) valakit a nézetei miatt kirekeszteni/csesztetni. Viszont ez ilyen fiatalon (7 éves) még nagyon kényes téma, hát amit mondanak/tanítanak neki, az úgy van. Ehhez kell még pár év, és némi látókör-szélesítés
Nekem is van teljesen köztudottan ateista ismerősöm, egy időben elég jóban voltunk, beszélgettünk, elvoltunk. Ha előkerült a hit téma, nem erőltettük egymásra a nézeteinket, felfogtuk, hogy mit mond a másik, aztán továbbléptünk. Az a gond, amikor (akár ateista akár hívő) elkezd kardoskodni, hogy ő bizony végig nem hallgatja ezt a szentbeszédet/Istentelen beszédet, feltéve ha normális keretek között folyik a társalgás.kor: én ezzel úgy vagyok, hogy alapvetően tisztelettel fordulok az idősebb felé. Ha ismeretlen, vagy ritkán kerülünk kapcsolatba. Ha valakit ismerek, akkor is helyén kell kezelni; ha nem érdemli ki, akkor sem megyek vele sokra, ha elkezdek flegmázni. Alázat.
Innen jön a sok gyerek, aki nem tiszteli a tanárait (lehet, hogy egyébként nem érdemelnék ki,) innentől a tanárnak nincs tekintélye. Ezért lehet azt látni, hogy a 40-50+-os tanároknál akkor is kuss van, ha hülye az osztály: a jelenléte tiszteletparancsoló. Ettől függetlenül még az is előfordulhat, hogy jófej.
Ellenben a 20-30-as jópofa figurákkal, aki tényleg a legjobb szándékkal megy be órára, de az osztályok felfalják, esélye nincs tanítani.Én úgy gondolom, hogy a tiszteletet inkább egy fiatalnak kell kiérdemelni - én nem várom el, hogy engem egy 50-es idegen a második szavam után tiszteljen. Ellenben én az első szavammal is tisztelettel szólok hozzá, mert idősebb, tapasztaltabb. Aztán ha kiderül, hogy nem, akkor majd tiszteljük egymást kölcsönösen.
-
teljesen egyetértünk, legalább valami van. Mert "ezek a mai fiatalok" ilyenek-olyanok (nem tisztelik az időseket), de minek oktatják az erkölcstant?
Nem a legjobb a kivitelezés, de mit várunk pár hónap alatt?
Már a konfliktuskezelésről való beszélgetés is hasznos ilyen szemszögből nézve, mert legalább tudja a gyermek, hogy mi a helyes. Aztán úgyis úgy dönt, ahogy engedi a lelkiismerete.
Lesz ez még jobb is -
válasz
Szatyor95 #66 üzenetére
Aki hittanra jár, az sem (mind) jár misére. Aki nem jár hittanra, az főleg nem jár misére. Nem a papot kell kérni, hogy tanítsa - van hitoktató, van hittan. Röviden. Persze nem mindegy milyen korosztályról beszélünk (8-12 év, 13-16, 17-20+).
Film: gimnáziumi osztály feszült csendben nézte végig a Véres gyémántot. Pedig abban van minden. És nem egy elit társaság volt. A Bakancslistát szintén. Nem börtön sztorik, de etika órán ilyenek is mentek - élet-halál téma stb.
Börtön: nyilván, ha megvolt egy ilyen élmény, az maradandó. De látod, hogy azért óvatosan: szülők, gyerekek, nem mindenki, kevesen, jól szervezetten. Ha van rá igény, azt mondom oké. De ehhez olyan rabokat is kell találni, akik képesek beszélni tizenpár éveseknek. Van világ Pesten kívül is
Szálló: szelektálva. De így azok mennének el, akikben 80%, hogy megvan az együttérzés, empátia, segítőkészség. Nekik persze hasznos lenne, elmélyítés.
Iskola: hányszor el lett mondva, hogy az iskola mindent megtanít (egyébként nem, nem tanít meg semmit, csak ha a diák is akarja), csak az életre nem nevel? Nem tudod mi kell ahhoz, hogy kivegyél egy lakást, mibe kerül fenntartani, hogy kell értelmezni a pénzügyeket (hitel, kamat (nem pusztán százalékszámítás vagy kamatos kamat), akármi); nem fogja megtanítani, hogy kell fúrni, vagy hogy mit jelent önállóan élni. Egy szerződés, vagy hivatalos irat értelmezése (irányult képzettség és/vagy érdeklődés nélkül) még jobb képességűeknek is többszöri olvasás, és nem biztos, hogy pontos lesz az értelmezés. Erre nem tud, nem akar és nem fog megtanítani senki. Iskolában nem. Önképzés, utánajárás, érdeklődés. De az etika és az erkölcs kell, hogy ott legyen. Legalább egy kicsit.
Technika órán mi a suli hatalmas udvarát-kertjét gondoztuk (tul.képpen besegítettünk a kertésznek/karbantartónak); lombsöprés, komposzt készítés, kapálás, gereblyélés. Se eszköz se oktató nem volt másra.
-
legyen buddhista. Legyenek nyolcan egy évfolyamban, és legyen egy hely közösség, akinek van hitoktatója. Problem solved - bemegy, elmondja, hogy lenne rá igény, szülők/gyerekek jelzik, hogy lennének ennyien, és elindul az oktatás. Nem tudom hányadszor írom le.
egy pap miatt (molesztálás) lehúzni egy egész egyházat kicsit erős. tíz pap miatt is. ezek az egyén bűnei, attól az még nem helyes vagy elfogadott, igenis büntetendő, és elítélendő - államilag és vallásilag is. De a bűnbocsánat (a hite szerint) majd kijár neki. A pénzmosásos dologról nem hallottam, de talán már eléggé messze vagyunk az eredeti témától, ha van valami linked, szívesen olvasok.
> mindig jót röhögök arról, mikor egy cölibátusra kötelezett magyarázza meg a házasulandóknak a házasságot, meg utána a családot.
nyilván nem konkrét párkapcsolati tanácsadást tart. Alapvető erkölcsi kérdéseket, az egyház álláspontját adja át azoknak, akik majd megesküsznek erre. Mert az egyház ugye még mindig nem engedi a válást, tehát halálig tartó kötelék: akkor házasodjon, ha képes leélni egy életet a párjával. Jegyesoktatás keretében tulajdonképpen hittant kapnak, személyre szabva, életkoruknak és tudásuknak megfelelően. Természetesen a pap az elméleti dolgokat tudja átadni, és a látott tapasztalatait tudja megosztani.
> Biblia mint érettségi tétel:
ha irodalmi műként kell rátekinteni, akkor miért fáj? Lehet róla úgy beszélni, hogy "a keresztények szerint", meg a követők ezt vallják.. egy ateistának, megértem, hogy nem a legkedvesebb téma, de elég rendesen körülvesz minket, és nem tudom mi ebben a "jogszerűtlen". A felépítéséről, tartalmáról, szerzőről, nyelvről, szerkezetről lehet beszélni irodalmi fogalmakkal is, a tartalom meg szintén összefoglalható pár percben. -
válasz
Szatyor95 #63 üzenetére
a pünkösdöt tényleg meg lehet értetni egy gyerekkel egy mise alatt...
az ünnepnapok megismeréséhez (mi van ma?) tényleg elég egy-egy mise/beszélgetés, de a megértéséhez (hogyan-mikor-ki-mit-hol és leginkább: miért?) picit több kell. Valóban alapműveltség, csak nem árt összefüggéseiben látni, hogy mi miért és hogyan..
börtön: nézzék meg a Remény rabjait, ha a börtön mindennapjairól szeretnének átfogó képet. Továbbra is tartom, hogy ez felesleges, és még mindig nem tudom elképzelni, hogy órákat dekkoljon egy csoport a börtönben. Ha ötösével engeded oda, legalább egy 15-20 perc kijár.. 30 fős csoportnál 2 óra. Kell legalább két tanár (aki bent van + egy a többiekkel), és el is ment egy egész tanítási nap (oda-vissza út, + megnézetnéd az egész intézetet, vagy ha csoportosan nézeted meg, akkor három tanárod van). Osztálykirándulási ötletnek nem utolsó, ha van ennyi érdeklődő, és még a börtönnel is le tudja egyeztetni valaki. De nem hinném, hogy megoldható. A szülők reakcióiról nem is beszélve - a széltől óvott 12-13 éves lánykát nem tudom mikor engedné el bárki. Emellett a tanár továbbra is felelős a gyerekekért, nem tudom ki vállalná el ezt.
A film hatásos. Jó filmeket kell néz(et)ni. Ha csak arra a 2 (tanítási)órára gondolkodik el rajta, már hasznos. Egy filmet meg lehet nézni, és utána órákon keresztül lehet beszélgetni róla, ha van egy jó tanár.
Látom értelmét a börtönlátogatásnak, de nem így, osztályszinten, és nem biztos, hogy ennyi idősen.Hajléktalan: sorsok megismeréséhez nem kell a szállóra menni. Én is beszélgettem egyszer egy középkorú (50-es éveiben járt nagyjából) hajléktalannal. Elmondta a történetét, végighallgattam. Normális volt, elmondta, hogy működnek a dolgok a városban: ő becsületesen él, kér, ha kap elkölti. Megmutogatta, hogy a szemem előtt mennek el, akik lopnak, mindenki tudja róluk, de a rendőrök nem rájuk harapnak, hanem a személyazonosságukat igazolni nem tudó hajléktalanokra. Neki lett volna hova menni, rokonai élnek a környéken, de már nagyon megszokta, nem tudna visszaköltözni. Elmondta, hogy miből él, honnan szerez ételt, mire költ, hogy jutott idáig. Megköszönte háromszor amit adtam neki, és elköszöntünk, mert ment a buszom.
Ettől függetlenül életszerűtlennek tartom egy szálló látogatását. Sok fiatalba nem szorul semmi empátia, képesek lennének az arcukba röhögni - van ilyen ismerősöm azért merem írni. Az iskola feladata nem ez; ami a feladata azt sem tudja ellátni, ne terheljük tovább. Az önkéntességben rengeteg lehetőség van, ha valaki kíváncsi a hajléktalanok életére, akkor bizonyára talál olyan lehetőséget, ahol tud segíteni és beszélgetni is egy-egy emberrel.Röviden: jó dolog lenne, de nem kötelezően mindenkinek, és nem ilyen nagy csoportokban.
A lopás akkor is nevelési kérdés, és reflex kell, hogy legyen. Mármint az, hogy nem lopunk. Ha nem az, akkor már régen késő. Ha meglátok egy telefont, és az jut eszembe, hogy "nem látja senki, elvihetném" nem pedig az, hogy "vajon kié lehet?".
Ezt beszélgetésekkel, gyakorlatokkal, játékokkal is el lehet mélyíteni. Empátia és a többi pedig szintén: tudni kell, hogy mi a helyes, utána lehet "gyakorolni" élesben, vagy akár szóban is, elmélyítve, hogy mi a helyes: mit tennél, ha a barátoddal ez meg ez történne stb. Amikor már a következményekkel kell "fenyegetni", ott már megkésett a nevelés. Szerintem. -
Igaz ez minden másra is a mai világban - de szerinted aki nem ilyen közegben él (család-barátok), az a tárgyalt életkorban mikor nyitna ilyen irányba? Szerintem annál fontosabb.
És ne feledjük, hogy külön van hittan, ami választható, hogy melyik vallás (nyilván, amire van hitoktató és igény), és van az erkölcstan, amit (a cikkben is megkérdőjelezetten képzett) tanárok oktatnak. Tehát ha valaki abszolút nem akar semmilyen vallást (a gyerekének), van választási lehetőség.(#60) Cyberpunk
kiragadtad a lényeget.. félreérthetően írtam azt a mondatot, kétségtelen, úgy értettem, hogy:
"Az a gond ezzel, hogy a vallással nem befolyásoljuk (értsd: nem jár semmilyen hitoktatásra, nem vesz részt semmilyen vallási eseményen, ilyenek - tehát nincs kapcsolata a hittel, nincs ráhatásunk az ilyen irányú fejlődésére), de a TV-ből netből áradó szemetet kapja minden nap.. "
Nem azt mondom, hogy nem változtat az ember felfogásán a hittan - természetesen valamilyen szinten (remélhetőleg) személyiségformáló. De én ilyenkor olyan dolgokra gondolok, mint megbocsátás, szeretet, figyelmesség, alázat, segítőkészség stb. Ha semmilyen elmélyülő hit nem is alakul ki a gyerekekben, de megértik, hogy miért fontosak ezek a dolgok (Bibliából vett történeteken keresztül, mert a hitoktatás nálunk így ment), akkor már emberségesebb emberek lesznek. Látják mi a jó. Szerintem.
Ellenben a TV, net nem feltétlen erről szól.(#61) zone
> Egy átlagos szülőnek mennyi fogalma van a saját hitéről és mennyire alkalmas hitoktatásra, ha gyakran még nevelni sem tud?
Annyi kell, hogy tudja, hogy a család milyen vallású. Ha ez megvan, akkor már ki tudja választani, hogy hol-milyen formában kapjon oktatást a gyermeke, ha ő erre képtelennek érzi magát.
> Régen szinte kulturális program volt kivégzésekre járni és aktívan részt venni, boszorkányokat égetni. Az emberek rabszolgákat tartottak és egy nő feleannyit ért, mint egy férfi.
én ezt értem, de ennek ma szembe megy bármilyen egyház? Én olyan dolgokra gondoltam a változások alatt, ami ma a társadalomnak nyilvánvaló, és pozitív, míg az egyház nem ért vele egyet. A válásról annyit, hogy polgárilag el lehet válni, az egyházi esküt felbontani nem lehet (pápa joga, legjobb tudomásom szerint). Holtomiglan - holtodiglan. Még ez az a kérdés, amiben tényleg, komoly indoklással esélyét lehet látni, hogy változzon az egyház véleménye. De ebbe sem mennék bele.
> Elég szomorú, hogy a vallásszabadságra vonatkozó felvetésemen csak egy jót röhögtél.
Mint már többször leírtam - választható, emellet ha nem elérhető az adott hit oktatása (nincs hitoktató, vagy megfelelő létszám), akkor nem kötelezhető más hitre - megy erkölcstanra. Fogadjuk el, hogy országos szinten lehet, hogy összejönnének más vallásúak is, de egy tanárt egy iskolába egy diákért kiküldeni, fizetni, lehetetlen. Én nem mondom, hogy ne valljon más hitet. Csak lássuk, hogy erre ilyen formában nincs lehetőség az állami oktatásban. Biztosan talál valami központot-székhelyet Pesten vagy nemtudomhol, ahol a korának megfelelő oktatásban részesül a kívánt hitben.
> Majd a szülő eldönti, hogy miben higgyen a gyerek,? Gratulálok, abszolút nem szemellenzős felfogás.
értem, mi vele a gondod. de már írtam - gondolj bele, 5-8-10 évesen hogy választana magának vallást egy gyerek? Dob kockával? Vannak családi vonások, hiába nem gyakorló hívők, de: a szülei jó esetben összeházasodtak, egyházilag is - az adott szertartás folyamán esküt tettek, hogy a gyermekeiket ebben a vallásban nevelik. Ha ez annyiban merül ki, hogy ennek a vallásnak a hittanjára járatják, akkor ennyi. Ez arra elég, hogy megismerjék az adott vallás alapjait.
Tényleg kíváncsi vagyok itt a véleményekre - hogy döntetnéd el egy gyerekkel, hogy milyen vallást szeretne tanulni, mikor nulla rálátása van mindegyikre, soha semmilyen szertartáson nem volt? Vagy volt, elviszed A egyházhoz meg B egyházhoz vasárnapi misére, és válaszhatsz kisfiam: hát A mert az rövidebb volt. Tényleg nem tudom mire gondolunk.
Amikor a gyereknek reális rálátása van a vallásokra, addigra kialakul benne egy világkép Isten nélkül. Utána nem fogja magát vallási keretek közé szorítani önszántából, mert "kényelmetlen". Látott három Diszkáveri műsort, ő tudja, hogy a Föld, meg az ősrobbanás, és hopp, így lettünk. Utána nem érti, miért kellene hozzá Isten. Ne higgyük, hogy nem összeegyeztethető az evolúció, tudományok és a vallás.
Megkérdezem: hogy válasszon vallást magának egy gyerek?> Remélem nem kell elmagyarázni az irodalom és hittan közötti különbséget.
nem. De ha mesélősen, heti egy órában szerez Bibliai ismereteket, akkor azon a 4-5 irodalom órán, (amit jó esetben rászánnak) már rendszerező lesz a gondolkodása a sok ismeret miatt, és nem vadiúj dolgokat hall, amit be kell magolni. Irodalomból egyébként pont rengeteg nézetet, történelmi irányt, vallási és világi felfogást meg lehet ismerni, és ez egy kiindulási pont - ha valami érdekel el lehet azt mélyíteni.
-
Röviden? Kereszténység - világvallás, mindenhol (civilizáció) minimum ismerik;
Biblia - valami régi, szintén ismert könyv, alapműveltség.
Magyar történelem jó része kereszténységben zajlott le - ha tetszik ha nem, a történelmünk része.Nem az a lényeg, hogy mindenkiből hívőt neveljenek, de legalább ismerjék meg a kereszténységet, miről szól, mit tanít, ki az a pap, meg ilyen alap dolgokat.. Mert ez vesz körül - pl. esküvő.
szerk.: az nem járja, hogy ugyanannyi ismeretet kapj majd valamilyen töri órán a Buddhizmusról a Mohamedánokról meg a Kereszténységről..
-
válasz
Cyberpunk #40 üzenetére
Hol lehet oktatni, ha nem iskolában? Válaszható - erkölcs/hit.
Egy gyereket nevelni kell, nem hagyni menni a feje után.. egyen csokit éjjel nappal, mert azt kívánja. Az a gond ezzel, hogy a vallással nem befolyásoljuk, de a TV-ből netből áradó szemetet kapja minden nap.. szerinted mi a csábítóbb?nem tudom mennyire működik hatékonyan az erkölcstan (ahogy látom-olvasom, nem úgy, ahogy kellene), de ne mondjuk, hogy nem fér(ne) rá egy kis plusz nevelés erre a generációra. A több sporttal már nem tudok mit kezdeni, a napi rendszerességű tesi óra nagy ötlet volt, csak hely nincs rá - sakkozással töltik az időt, mert arra van terem -, ennél többet sehogy nem tudnak kihozni.
A logika oktatás meg.. értem mire gondolsz, de a mai gyerek nem akarja használni a józan eszét. Amikor (matekból) 5 mondatot kell megérteni, és ennyi az egész anyag, és 2 hétig nem megy.. akkor nem a logika a legnagyobb baj. "Én ezt nem éértem!!!" Ha bemagolja, akkor sem tudja értelmezni, hogy mit jelent, amit mond. Rettenetes. Én sem tudom mi lenne helyes lépés, de azt az egy órát ne sajnáljuk az erkölcsre. Legalább ennyit törődik vele életében. -
ennek fussunk neki!
I. Uradat Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
> Vallási nézet -> Isten a legfőbb hatalom. ezt a legkisebb Istenbe vetett hittel el lehet fogadni. Nem hinném, hogy idejétmúltII.Isten nevét hiába ne vedd!
> megmagyaráztad, a mai embernek legrövidebben így értelmezhető; nem mondjuk ki Isten nevét feleslegesen (főleg nem káromkodás céljából).III. Az úr napját szenteld meg!
> Vallási parancsolat -> ma annyit mond, hogy legyél ott vasárnapi miséken és ünnepnapokon. Hívő berkekben nem idejétmúlt, nyilván ha másképp tekint rá valaki...IV. Tiszteld atyádat és anyádat!
> A szüleink / nagyszüleink tiszteletét remélem nem kell magyarázni. Attól, hogy adott esetben nem példaértékű az életük, a tiszteletünk kijár nekik.V. Ne ölj!
> ide nem csak az egyértelmű jön - mások életének kioltása -; minden bántalmazás, és a saját egészségünk elleni vétségek is (cigaretta, drog stb.), tul.képpen az élet védelme (abortusz is).VI. Ne paráználkodj!
> nem szorul magyarázatra, ezt mindenki érteni szokta (egy bizonyos életkor felett).VII. Ne lopj! > egyértelmű.
VIII. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! > rágalmazás, hazugságok, egyértelmű.
IX. Felebarátod házastársát ne kívánd! > alap
X. Mások tulajdonát ne kívánd! > alap. az irigységet pedig jó lenne kikerülninem elavult az egyház, nem elavult a 10 parancsolat - örök értékeket őriz, az emberek nem akarnak áldozatot hozni. Könnyebb rávágni, hogy régi elavult 2000 éves tanítás, változik a világ stb. Horatius sem ma élt, mégis örök érvényű írásai vannak.
Én 4 különböző hittan tanárnál tanultam, konkrét emlékeim csak az utolsóról vannak.. rengeteget beszélgettünk az életről, hogy hogyan kellene élni, hogy az (nyilván, Istennek tetsző legyen és) a társadalomban is megtalálja az ember a helyét. A régebbi órákról olyan emlékeim vannak, hogy mindig vettünk egy történetet, amiről beszélgettünk, lerajzoltuk, hogy mi történt, vagy kaptunk róla színezőt.
Ezekhez képest egy töri órai kereszténység az 4 A/4-es oldal, persze a lényeg ott van, de ezzel ismét a felszínt kapargatjuk. Egyetértünk - hasznos, kell, legalább ismerni kell, mert lehet, hogy 50 évesen gondolkodik el valaki rajta, hogy honnan jött, hová tart, és akkor lesz hova nyúlni.
A másik, amiért fontos ismerni, hogy a különböző szekták, akik (átírt) Bibliával térítenek, ne tudják megtéveszteni az embereket. Jézus nevével sokan jönnek (állítólag) ilyen-olyan formában, de nem mindegy, ki milyen célokkal.
Röviden: műveltségi szempontból is fontos ismeretektől fosztja meg magát-gyerekét az, akinek nincsenek alapvető keresztény ismeretei. Pont. Akit a "Pápua Új-Guineai törzsi vallás" érdekel, keressen rá, olvasgasson. Senki nem áll útjába, de a magyarság ismeretéhez nem lesz rá szüksége.
befejeztem az éjjeli ámokfutást, sry
-
válasz
Szatyor95 #12 üzenetére
> Higgyen a gyerek otthon, illetve a templomban, ha akar.
amit nem ismer, amit nem tud, abban hogyan hinne? Hol találkozhat vele az, aki nem vallásos családba született? A kereszténység alapvető ismeret, hogy mit ünnepelsz karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor stb. Tudom, hogy nem egy fizika óra kísérletekkel, de a fészbúkozós infó óráknál többet ér.
+ ismét a Biblia, mint könyv, és mint alapvető dolog, illik ismerni a kereszténységet, de töri órákon csak nagy vonalakban tanítják.> Lehetne például a felsősöket bevinni egy börtönbe, ahol a jobb magaviseletű rabok elmondhatnák, hogy jutottak el odáig, hogy lecsukják őket.
Ezt azért remélem nem gondoltad komolyan. Inkább nézzenek meg egy filmet a témában, meg azért megnéznék egy börtönlátogatást 30 fős osztállyal.
> a kisebbeket is egy hajléktalanszállóba 1-1 alkalommal, hogy segítsenek ott felsöpörni, megmosni az ebédbe kerülő zöldségeket, stb.
ezzel nem tudom mi célod lenne; ha a segítségnyújtás, akkor az iskola menzájára menjenek, iskola környékén is lehet takarítani. A jobblelkű 10-12 évesek jellemzően tartanak a hajléktalanoktól. Az önkéntesség pedig érettségihez ha jól tudom már kell, ott majd eldöntik, hogy hol akarnak segíteni.
> Lehet mondani a gyereknek, hogy ne lopj, mert lecsuknak, és mert az rossz, nem fogja megérteni, hogy ez mit jelent valójában.
.. ezen nem sok megérteni való van. Hogy miért nem tulajdonítjuk el mások tulajdonát, az nem egy atomfizika. Azért, mert nem a miénk. A tízmilliós táska esete az előző kommentemből. Jóságra, emberségre, empátiára gyakorlatokkal, beszélgetéssel is lehet nevelni, a megfelelő korban.
-
kár volt klikkelnem. fél2-kor sikerült felhúzni a cikkel meg a kommentekkel egyaránt. reagálok inkább a cikkre:
Miért kell erkölcstant tanítani, illetve erkölcsről beszélni?
Mert a szülői nevelés gyakran elég hiányos. Amikor iskolában tanítják meg köszönni a gyereket, vagy az udvariasság még tizenéves korban nem reflex; amikor nulla iránymutatás van a gyerek előtt, hogy mi a jó és a rossz, hogy kell dönteni helyzetekben, miért fontos, hogy igazat mondjunk (pl.: kegyes hazugságok tömkelege, mert falazok a haveromnak, aki baromságokat csinál (cigi, akármi)) vállaljunk felelősséget a tetteink után stb. És ezt igenis tudnia kell az embernek, a gyereknek, hogy minden tette felelősséggel jár.
Az, ha ma valaki lop, ugye bűn. De ha mindenki lop, akkor én miért ne? Erkölcsi kérdés. Nem boncolgatom tovább, elég megnézni egy híradót - betört, kirabolta, megölte, cserbenhagyta.. a média egy más kérdés, hogy mennyire szenzációhajhász, ebbe nem mennék bele. maradjunk annyiban, hogy komoly gondok vannak a társadalommal. Tipikus kérdés: találsz egy táskát, rengeteg pénzzel, nem látja senki. Mit csinálsz?Vallás:
az idők során a társadalom erkölcsi tudata folyamatosan alakul, fejlődik. -> ez szerintünk pozitív? Hirtelen semmi más nem jut eszembe, csak a rengeteg elvált házaspár, az apa/anya nélkül felnövő gyerek. A család, mint egység, megszűnni látszik. Ezt sem részletezem tovább.
nem tudom melyik vallásra és milyen rálátásod van, az írásod alapján nem túl szélesek az ismereteid (és nem sértésnek szánom).
A hitoktatókról szóló eszmefuttatáshoz inkább nem szólok hozzá - akinek van valamilyen végzettsége, az kell, hogy tudja, hogy milyen korban mit és hogyan kell átadni a gyereknek. Gondolom (ha már szóba jött) a Ne paráználkodj témát nem az elsősöknek részletezik 45 percben, míg a 14-16 éves korosztálynak elég hosszú előadást lehet tartani erről a két szóról.Nekem semmi bajom nincs azzal, ha valaki nem hívő vagy nem is vallásos, esetleg nem is hisz semmit. De miért akarjuk elvenni ezt másoktól?
Ha valaki keresztény családba születik, nyilván valamennyi vallásosság ragad rá otthon. Ezután hittan órákra járatják a szülők (jobb esetben nem hagyják, hogy ne járjon), hogy elmélyüljön benne a hit. Ha a válságos 13-18 éves kort átvészeli a gyerek, akkor megmarad a hite, akármi történik, ha évekig elfordul, akkor is visszatalál(hat).Ha valaki nem vallásos családba születik: felnő úgy, hogy a vallásokról töri órán hall, jót röhög, hogy mit hisznek az emberek szerte a világban. Mert Egyiptomban mentek a lelkek, aztán a mérleg, meg a jó és a rossz tettek.. haha.. Mohamed meg ült a fa alatt, aztán hopp, vallást alapít. Ilyen életkorban, amikor az gyerek nem az értéket látja mögötte, mert képtelen rá, hanem a felszínt vakargatja, nem lehet egy vallást "bemutatni".
Az imént nyilván mindkét esetben sarkítottam, de érezzük már a különbséget. Azokon a felvetéseken meg, hogy miért nem lehet bármilyen vallást tanulni, először jót röhögtem.. Ki akarna indián vallásokat tanulni? Ki tanítaná, és hol gyakorolná a vallását? Egyébként pedig az iskolákban minden helyi egyháznak volt lehetősége megjelenni, majd felmérték, hogy mire van igény..
A hitbe való bevezetés, a beavatás az egyházak feladata, nem az államé, nem az iskoláké. Ilyen fiatal korban viszont hogyan várható el, hogy egy gyerek eldöntse, melyik vallás érdekli, ha a legtöbbről még csak nem is hallott?
Nem az egyházaké, megsúgom. A szülőké. Mit vársz az egyháztól, hogy mikor a gyerek betölti a hatodik életévét, akkor megjelennek a ház előtt, elmondják, hogy mi az ő tanításuk, és válasszon? Nem a gyereknek kell eldöntenie, hogy mi érdekli, meg mi nem. És az esetek 96%-ban nem is dönti el - eldönti helyette a környezet - nagyszülők, szülők, társaság.Az állami hitoktatásnak is van néhány előnye (ugye az erkölcstanról írtam legelőször, mert a kettő nem ugyanaz!) :
- azok a gyerekek, akiket a szüleik amúgy is járatnának hittanra, nem érzik magukat kirekesztve. Mindenkinek van órája, max máshol.
- az, hogy valaki megismer egy hitet, tanításait, alapelveit, történetét, az nem jelenti azt, hogy szemellenzős birka lesz belőle. Az, hogy a Biblia történetei csodás elemeket is tartalmaznak, nem azt jelenti, hogy mesekönyv. Ha valaki így fogja fel, nem ásott elég mélyre.
- a magyarság, mint olyan, nagy vonalakban ~1000 éve tért erre a bizonyos hitre. Ez már történelmileg is jelentős, és nem árt a történelmi események megértésében a hit ismerete, függetlenül attól, hogy valaki hisz-e benne.
- irodalmilag egy jelentős könyvről is beszélünk - mindegy, hogy hiszed vagy nem; érettségi tétel. Ha van egy csöppnyi ismereted, egy tétellel kevesebb.maradjunk annyiban, hogy mindkét tárgy egy lehetőség, ami alapvető emberi dolgokat hoz. És abban is megegyezhetünk, hogy egyik sem ártalmasabb a gyerekre, mint a TV vagy az internet (felügyelet nélküli használata).
ennyit írnék egyben, tudom, hogy irtó hosszú, sry.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Xiaomi Redmi A3 64GB Kártyafüggetlen, 1Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! Apple MacBook Pro 16 M4 Pro 24GB RAM 512GB SSD - garanciával hibátlan működéssel
- DDR5 8/ 16/ 32GB 4800-5600MHz SODIMM laptop RAM, több db- számla, garancia
- BESZÁMÍTÁS! MSI MAG321QR 32 165Hz WQHD 1ms monitor garanciával hibátlan működéssel - használt
- Corsair Katar Elite WL egér eladó (csak vezetékesen megy)
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest