Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • E2E4

    aktív tag

    [Hi-Fi on]

    Bevezető:
    Ezt a témát egy hozzászólásra reagálva írom meg. Egyik fórumtársunk szakmaiságot nélkülöző hozzászólása tulajdonképpen kapóra jött, és azt mutatja, hogy még mindig mennyire tisztázatlan a téma. (Ezt sok esetben tapasztalom.) A témát egyébként is ki szerettem volna fejteni.
    A hozzászóló nevét sem idézem, (sőt, még véletlenül sem szeretném megbántani ezzel) mivel az általa leírtak jól reprezentálják az az általános tájékozatlanságot, amit a témában járatlanok gondolnak, s ez esetben kinyilvánítanak, mint általuk valóságosnak vélt igazat.
    Megpróbálok tiszta vizet önteni a pohárba. Remélem, sikerülni fog. :)

    Mostanában többször voltam komolyzenei koncerten.És azt vettem észre hogy az eredeti ,élő,közel sem szól olyan jól mint egy normál minőségű felvétel egy átlag fülessel.

    :Y
    Lehetséges, hogy a koncertbeli tapasztalatod azért adódott, mert:
    a.) Nem megfelelő akusztikájú térben, nem megfelelő kihangosítás volt a koncerten
    b,) Olyan helyen ültél, ahol kedvezőtlen volt az interferencia a kedvezőtlen akusztika miatt
    (Koncertre járók az első sor közepére esküsznek, hogy ott a legjobb a zenei élmény.)

    szvsz a lejátszók már előrébb vannak mint a valóság
    :Y
    Ez hatalmas tévedés. Nincs így és soha nem is lesz így, legalábbis addig, amíg a jelenlegi elektronikus eszközökkel történik a zene rögzítése és lejátszása. Ugyanis minden elektronikai hangkeltő eszköz csak reprodukálni próbálja a valóságot, de a technológiai sajátosság miatt az soha nem lehet 100%-os. (Lásd téma-összefoglaló, Hi-Fi audio fejezet bevezetőjét.)

    Könnyen elképzelhető, hogy olyan zenei fájlokat hallasz, amelyek agyon vannak masterolva (lsd. hangerőháború). Ezek a manipulált hanganyagok ugyan hangosabban szólhatnak, mint az eredeti, de cserébe eltűnik belőle a dinamika, torzul a hangtér (vagy akár szinte el is tűnik) és csak annyi lesz a végeredmény, hogy nagyobb hangerő hallható, összemosottabb zenei alkotóelemekkel. A "jobban szól" ez esetben csupán egyenlő "hangosabban szól"-al. De ennek semmi köze nincs a minőséghez, mivel a zene természetellenessé válik, tehát egyre "messzebb" kerül a valóságtól.

    Csakhogy az ilyen manipulált hanganyagokhoz szokott fül számára valóságoshoz közeli hangkép, - ahol a zene a nagyon halk és a nagyon hangos részeket is tartalmazza, - már rossz hangzásúnak tűnik. (Ezt az érzéki csalódást természetesen jómagam is tapasztaltam.) Ezért az, hogy veszteségmentes tömörítésű (FLAC) fájlt hallgatsz, önmagában még semmit sem mond el arról, hogy milyen a zenei forrás, volt -e az agyon masterolva, vagy sem. Ha sikerül egy adott zene régebbi kiadású CD-jét (vagy begrabbelt vinyl anyagát) összehasonlítani egy újabb kiadású, "remastered" kiadvánnyal, akkor ezt magad is hallani fogod.
    Nagyon nem véletlen az, hogy egyre-másra kerülnek elő azok a - gyakran vinyl rip - FLAC fájlok, amik még nem remastereltek.

    Nézzünk egy konkrét példát, két azonos, de különböző forrású zenei fájllal:

    (1)
    Előadó: Pet Shop Boys
    Album: ART (2CD, UK, 07243 594837 2 6 "digitally remastered")
    Év: 2003
    Zene szám: Jealousy - 4 perc 15 mp
    Zenei fájl: FLAC - CD rip: 44,1 kHz / 16 bit / 925 kbps; fájl mérete: 28.860 kByte

    (2)
    Előadó: Pet Shop Boys
    Album: Discography (The Complete Singles Collection) (2LP, Italy, 2-162 7979941)
    Év: 1991
    Zene szám: Jealousy - 4 perc 17 mp
    Zenei fáj: FLAC - vinyl rip: 192 kHz / 24 Bit / 4986 kbps; fájl mérete: ~ 156.421 kByte (Számított érték a 2. lemez B oldalának egyben történő grabbelése által adódott 816.798 kByte összesített fájlméretből.)

    Mit látunk a 2. esetben? Nagyobb mintavételezési frekvenciát (ennek eredménye a 0-96.000 (!!!) Hz-es frekvencia átvitel, míg az emberi fül hallási tarománya csecsmő korban kb. 20-20.000 Hz!) és mintát, ami természetesen szignifikánsan nagyobb fájlméretet eredményez. Itt már bőven a nem hallható tartományban is történik mintavételezés, amit azért van, mert a már nem hallható tartományban lévő hangok felharmonikusai a hallható tartományba esnek, így a zenei képre hallható módon kihatnak. (Analóg eszközök pedig elméletileg képesek akkora frekvenciatartomány átvitelére, persze az már más kérdés, hogy maga a vinyl lemez mekkora frekvencia átvitelt képes értékelhető jelerősséggel a lemezjátszó hangszedőjének átadni. Apropó! Az analóg zene szerelmesei a mai napig állítják, hogy a vinyl lemezjátszón lejátszott zene dinamikája jóval nagyobb, mint a CD-é. Ezt jómagam is tapasztaltam. Azonban érdemes megemlíteni azt is, hogy jelen példát nézve, 1991-ben még nem volt divat a "hangerőháború", tehát nem is masteringolták agyon a hanganyagot.)

    A lényeg az, hogy a két azonos szám hangképe jelentősen különbözik. Nagyjából felesleges a további elméleti értekezés. Meg kell hallgatni, és minden világos lesz.

    Ezek után talán már érthető, hogy - többek között - miért szeretném megszervezni a létrehozott OFF topikban a zenei szeánszt. Mert Hi-Fi-ben a lényeg nem "fejben" (specifikáció) hanem fülben dől el. :)

    [Hi-Fi off]

Új hozzászólás Aktív témák