2. Fórumok
  3. Infotech
  4. Az IBM a DNS-alapú processzorokban látja a jövőt
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #44 orbano félisten strohmann #43
    Új Válasz #44
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    orbano

    félisten

    válasz strohmann #43 üzenetére

    de benne kell, hogy legyen ez a fajta működés is, elvégre olyan fehérje van lekódolva a DNS-ben, ami biztosítja, hogy a kétféle környezetben kétféleképpen visekledjen. nem feltétlenül a DNS-ben tárolt génekben, de, ahogy írtad, a szerkezetében, a DNS-t kezelő enzimekkel való kölcsönhatásában, stb. de mindennek a működési alapja a DNS, ami pont úgy alakult ki, hogy ilyen komplex kölcsönhatásban legyen a környezetével. ergo ez is valahol bele van kódolva :)

    A DNS egyébként szükségszerűen úgy épül fel, ahogy, ha jól emlékszem, a felépítésére először matematikai modellel jöttek rá, amit csak később nem cáfoltak meg a kémiai kísérletek.

  • #42 #31757056 törölt tag strohmann #41
    Új Válasz #42
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    #31757056

    törölt tag

    válasz strohmann #41 üzenetére

    Igen, valóban itt most nem a DNS lánc adattárolási képességei a fontosak, csak megemlítettem, hogy többek közt miért egyedülálló a világon a DNS molekula.

    Valóban elég tágan fogalmaztam mikor azt mondtam, hogy tárol mindent a DNS, végülis a DNS lánc azt a genetikai kódot tárolja, ami az aminosavakból történő fehérjék megépítéséhez kellenek, a fehérjék pedig ugye a legfőbb alkotóelemei a sejteknek, majd a sejtek a szerveknek, azok pedig élőlényeknek, és így tovább, de az információ DNS láncról indul mindenképpen. Ezért mondtam azt, amit mondtam, ugyebár onnét indul ki ez a folyamat, csak nem fogalmaztam meg elég érthetően.
    Kb talán 50000 féle ismert fehérje létezhet, és mindössze 20 féle aminosavból épülhetnek fel ezek. A DNS láncon elhelyezkedő kódsor határozza meg (akár a betűk az emberi nyelvben vagy a számok a matematikában), hogy a létező 20 féle aminosav milyen sorrendben kapcsolódjon egymáshoz, ezeknek a variációja alapján születik meg a területre szükséges fehérje, amely fehérje valami sejtnek az egyik alkotóeleme lesz sok másféle fehérjével együtt.
    A helyzet az, hogy még a leg egyszerűbb egysejtű élőlényeket alkotó fehérjék megépítéséhez szükséges genetikai parancsok is több száz oldalnyi nyomtatott szöveget tennének ki, ha lefordítanánk őket. (Ezeket mind könyvekben olvastam, vagy dokumentumfilmekben láttam, mert mindig is érdekelt a téma.)

    Ezek a rendszerek végül elképesztően bonyolult élőlények alkotóelemeivé válnak, tehát érdemes is figyelnünk ezeket és technológiai fejlődés céljából felhasználni, úgy például ahogy az ember mikor megalkotta a repülőgépeket, sok mindent a már régóta létező madarakról lesett. :)

Új hozzászólás Aktív témák