Új hozzászólás Aktív témák
-
DarkByte
addikt
Programozni az Arduino sem fog megtanulni helyetted. Ezt az energiát neked kell beleölni. Keress valamilyen C/C++ tutorial-t a neten és szedd fel kicsit magad tudással. Az alapján amit elsőnek írtál kódot nekem úgy tűnik leginkább ez lesz a probléma. Nem látod még át mi miért van a kódban, amit letöltesz annak mi a szerepe.
Még akinek ez a szakmája is tud véteni szép számmal hibákat, ezt csak a tapasztalat fogja eloszlatni teljesen. Még 4 év programozói tapasztalattal a hátam mögött is találok a mai napig olyan dolgokat hogy ketté füstöl a fejem
Kitartás és meg fogja hálálni 
-
DarkByte
addikt
Uhh, itt sok baj van.
- Először is javasolnám hogy olyan helyre telepítsd az Arduino IDE-t ahol nincs szóköz az útvonalban.
- Úgy látom valami spéci build-et szedtél le a fejlesztői környezetből. Nem emlékszem pontosan de ezzel a WProgram.h-val én is szívtam már. Azt hiszem ez megszűnt egy ideje, csak a nagyon régi IDE-kben van de nem emlékszem pontosan. Szerintem inkább tedd fel a legutóbbi stabilt az Arduino oldaláról: [link] és válaszd a Nano-t a board menüben. -
DarkByte
addikt
Neked csak ez a fájl érdekes ami a minta projekt: [link] A lib-et egy az egyben felhasználhatod amit linkeltek.
A kódban a setup() alatti rész inicializálja a modult (beállítja rajta az időt), a loop() függvény ezután megy körbe körbe és a soros porton küldi a gépnek időnként az idő bélyeget.
Ha valami időzítőnek akarod használni a modult igazából annyi a dolgod hogy a loop-ban figyeled a modulról olvasott időt hogy túllépte-e az időpontot amikor kapcsolni kell valamit. Ha igen, akkor valamelyik digitális portra a digitalWrite függvénnyel logikai magas jelet írsz és kapcsolsz relét vagy akármit amit oda megálmodsz.
Amit írtál kódot jó szemantikailag de nem szintaktikailag.
int villany_be = 11:00;
int villany_ki = 20:00;Ez nem jó így. Az int egy egész számot tároló típus, a 11:00 pedig nem egy szám hanem egy karaktersorozat amit a fordító nem tud értelmezni.
Ha megnézed a példa kódot az időt külön részekben kapod meg.
Time t = rtc.time();
Ez kéri el a modultól az aktuális időbélyeget, a t változóban fogod megkapni. Ezután ezen lehet elérni az órát, percet, másodpercet, dátumot: t.yr, t.mon, t.date, t.hr, t.min, t.sec
Ha pl. azt akarod elérni hogy minden nap 11 -kor kapcsoljon be, 20-kor pedig ki akkor csinálhatsz valami ilyesmit:
void setup() {
// Itt beállítod az órát úgy ahogy a példában
}
boolean villanyBekapcsolva = false;
void loop() {
Time t = rtc.time(); // Lekérjük a modultól az időt
if ((t.hr>=11 && t.hr<20) && !villanyBekapcsolva) { // 11 óra után és 20 óra előtt vagyunk és nem ég a villany?
// Ha igen, villany bekapcs
villanyBekapcsolva = true;
digitalWrite(villany_rele, HIGH);
} else if ((t.hr>=20 || t.hr <11) && villanyBekapcsolva) { // 20 óra után vagyunk vagy 11 óra előtt és ég a villany?
// Ha igen, villany kikapcs
villanyBekapcsolva = false;
digitalWrite(villany_rele, LOW);
}
delay(1000); // alszunk 1mp-et mielőtt újra figyeljük a feltételeket
} -
DarkByte
addikt
válasz
pacman789
#103
üzenetére
DX jellemzően 1 hónapos átfutással postáz itthonra. De volt már hogy több mint 2 hónapot vártam dolgokra (készletünk sem volt, kínai új év is közbe jött, ilyesmi). Csak tippelek de valószínűleg úgy tudnak ingyen postázni hogy konténer mennyiségekben küldik az árut és be kell várniuk amíg egy-egy ilyen konténer megtelik, csak utána szállítják ténylegesen.
Szóval türelem az kell hozzájuk, de az olcsó árért cserébe szerintem belefér
-
DarkByte
addikt
válasz
pacman789
#101
üzenetére
Sajnos az elsőre nem tudom a választ. Én akárhol néztem 1,5x-es szorzóval ment a dolog a DX-es árakhoz képest. Plusz még a posta költség is. Nekem elég egyértelmű volt hogy a DX-ről rendelem be.
A Freeduino is Arduino, csak saját magad is összeállíthatod otthon mert a NYÁK rajz és alkatrész lista szabadon hozzáférhető a projekt oldalán, illetve mivel a nevet sem vitték tovább teljesen szabadon módosítható, gyártható. Mint végfelhasználó nem látsz különbséget a kettő között.
-
DarkByte
addikt
A Butterfly-hoz szerintem elég korlátozott számban van shield mert elsősorban jóval egyszerűbb dolgokhoz van kitalálva. Tesco-ban veszel pár ezer forintért mp3 lejátszót és szerintem tuti be tudod varrni a kabátba valami ügyes módon ha ez minden álmod. Az USB aljzatot pedig egy egyszerű USB hosszabbítóval meg lehet csinálni, max. micro vagy mini USB adapter kell még pluszban.
-
DarkByte
addikt
Maga a lap nem elég erős hogy dekódolni tudja de shield van hozzá: [link]
Viszont ez annyiba kerül mint maga a lap, és ennyi funkcionalitással már amúgy is kapsz boltban lejátszót szóval én ezzel nem nagyon kínlódnék.Az Arduino Due ami már ARM Cortex M3 procival bír (nemrég lett elérhető) már valószínűleg önmaga is tud mp3-mat dekódolni de az durván 2x-ese árban a sima Uno-nak szóval azzal sem jösz ki jobban.
-
DarkByte
addikt
Tegyük fel hogy pl. leosztod az órajelet 1024-el. Ekkor ugye 15625kHz-es négyszögjelet kapsz ha az rá van kapcsolva valamelyik kimeneti tűre. 16 bites időzítő esetén ekkor még beállítod a felső limitet 800-ra vagy 4000-re és úgy kell konfigurálni az időzítőt hogy a limit elérésekor nullázódjon.
Viszont közben gondolkodtam és ez így nem jó. Mint írtam régen csináltam már. Szóval az órajel hatására növekszik a timer értéke. Minél jobban leosztod az órajelet annál lassabban számol előre a timer. Ergó ha 1024-el osztod le a főórajelet akkor a fő órajel minden 15626Khz-es ciklusára növekszik a timer. Ergó vissza kell számolnod hogy mi legyen a top limitje a timer-nek ha 8Khz-es jelet akarsz. Nem akarok okoskodni mert tényleg régen csináltam, olvasd el a doksit amit linkeltem, abban vannak példák konkrét számításokkal.
#93: oké
Bocs még egyszer a kavarásért. Ha van oszcilloszkópod akkor már előnyben vagy. Én anélkül próbálkoztam és úgy eléggé sötétben tapogatózás. Hangkártyával próbáltam digizni a jelet egy fotószenzoron keresztül. Sajna elég gyenge megoldásnak bizonyult de a semminél több. (szegény ember vízzel gőz 
) -
DarkByte
addikt
Még valami. Érdekesebb a helyzet ha pl. csak bizonyos számú ciklusig akarsz egy négyszögjelet generálni. Pl. van egy protokoll amihez a jelet generálod. Ilyenkor fontos hogy pontosan a négyszögjel emelkedő vagy leeső élénél kezdjen el máshogyan viselkedni az időzítő. Ekkor már képbe jönnek a megszakítások. Illetve ha túl gyors a protokoll (az interrupt kezelőd hosszabb ideig fut mint két átmenetet közti idő) lehet érdemes az egész időzítő alapú működést elvetni és tisztán a kódból kapcsolgatni a jelet. Ilyenkor viszont el lehet kezdeni számolgatni hogy az AVR-en egy utasítás mennyi időt emészt fel hogy szinkronban maradj a protokollal. Ilyenkor szoktak egyébként átváltani AVR assembly-re, mert ott minden utasításra megvan a pontos órajelciklus ami kell a végrehajtásához. De ez már tényleg csak a legvége a dolognak, a Te négyszögjeled sokszor lassabb mint az Arduino tehát a megszakításokkal való operálásnak működnie kell ha szükség van az élenkénti időzítő módosításokra.
Én pl. a C64 soros portjához csináltam még múlt év elején egy illesztést és ahhoz van egy egész pontos dokumentáció hogy a protokol időzítései hogyan alakulnak. Mivel ott még azt is meg akartam oldani hogy a géptől közben stream-elem az adatokat, fontos volt hogy amíg a négyszögjel generálódik mást is tudjak csinálni viszont amikor eljött az idő atom pontosan tudjak reagálni. Erre nagyon jó a timer mert amíg nem éri el a limitet futhat a főszálon lévő program (ami fogadja az adatokat és elmenti egy közös RAM területre), de amikor a jellel kell foglalkozni a megszakítás félrerakja a programomat és meghívja a jel módosításáért felelős kezelőt ami gyorsan megcsinálja amit kell, kilép és folytatódik a főszálon a program ahol abbamaradt.
-
DarkByte
addikt
Szia!
Ez nem igaz hogy a belső PWM-el nem lehet más négyszögjelet generálni.
Itt van egy elég jó és hosszabban emésztős leírás a témáról: [link] Bele lehet tekeredni de érdemes előbb valami egyszerű példával kezdeni, pl. LED villogatatása pár hertz-en mert az látványos.
Annyi hogy ez már az AVR alacsony szintű programozásának része, viszont még az ATmega doksijában is találsz hozzá így leírást.Az AVR procinak ami az Arduino-ban található van három belső időzítője amelyet lehet programozni és ezek a fő program működésétől függetlenül csinálnak dolgokat, tehát a végrehajtási szálon futó programot nem befolyásolják közvetlenül, viszont ha szeretnéd tudnak megszakításokat generálni a programodban, vagy a programodból menet közben is tudod őket módosítgatni. De akár totál magukra is lehet őket hagyni és generálják a négyszögjelet amíg áramtalanítod a lapot.
Röviden az alábbi dolgok kellene ahhoz amit szeretnél:
- órajel osztás (clock divider), az Arduino 16Mhz-es órajelét leosztva generálsz egy másik órajelet az időzítőnek. Nyilván a 16Mhz nagyon gyors, tehát előbb ezt közel kell hozni a neked kellő 4kHz-es jelhez. 1, 8, 64, 256, 1024-es leosztások léteznek. Pl. 1024-el leosztva 15,625 kHz-es jellel dolgozó időzítőt tudsz csinálni.- PWM jel rákapcsolása valamelyik kimeneti tűre (Compare match output, ha az időzítő eléri a limitet, invertálja egy tűn a kimenetet, ergó kapcsolgat 0V és 5V között amivel négyszögjelet kapsz)
- időzítő felső határ (timer top limit), ez pedig a felső határt mondja meg. ha nem piszkálod ez alapból 0 vagyis amikor túlcsordul az időzítő akkor generál váltást.
Tegyük fel hogy pl. leosztod az órajelet 1024-el. Ekkor ugye 15625kHz-es négyszögjelet kapsz ha az rá van kapcsolva valamelyik kimeneti tűre. 16 bites időzítő esetén ekkor még beállítod a felső limitet 800-ra vagy 4000-re és úgy kell konfigurálni az időzítőt hogy a limit elérésekor nullázódjon. Ekkor ugye kezdi előről, ergó pont azt csinálja amit szeretnél.
Sajna én is régen csináltam már ezt így végig kellene olvasni hogy melyik időzítő mód tudja pontosan ezt amit leírtam neked. De talán ez már jó kiindulási alap
-
DarkByte
addikt
Szia!
Megoldható amit szeretnél. 315Mhz-es sávra vannak olcsó transmitter megoldások. Igaz ezek úgy tudom egy irányúak de ez valószínűleg elég is a feladatra.
Erre gondolok: [adó] [vevő]
Ehhez hasonlót itthon is találsz.Az Arduino-hoz kell gyártani egy jól szigetelt dobozt és valahogyan megoldani a tápellátását. Akku és esetleg meg lehet támogatni egy napelemmel.
Szerintem kezdésnek az Uno is bőven sok lehetőséget ad de ha van rááldozható kereted a Mega-val biztosan nem bánod meg. Sajna azt nem tudom hogy a shield-ek kompatibilisek-e az Uno és Mega között. Az Uno-nál kisebbekkel tutira nem. -
DarkByte
addikt
A példák között linkelt fényre menő robotnál is direktben az Arduino-ra van kötve a stepper. Elmenni elmegy, de látszik az Arduino power LED-jén hogy jócskán leterheli. Igazából valószínűleg az se jó hogy ilyesmit az USB-re terhelsz. Ezeket külön tápról (pl. DC táp, akku) kellene üzemeltetni és az Arduino-nak csak jelszintű kapcsolást csinálnia.
-
DarkByte
addikt
válasz
Flashback
#77
üzenetére
Ha csak egyszerű szenzorokat akarsz meghajtani elvileg nem kell hozzá semmi külső táplálás. A gépről amit az USB-n keresztül kap az elég. Szenzorok illesztéséről elég sok infó van erre: [link] Viszont ha elsősorban szenzorokkal akarsz foglalkozni lehet érdemes beruházni egy sensor shield-re is: [link]
-
-
DarkByte
addikt
Ok, simán csak megtévesztő a rajz mert ugyanazt a színt használja több eltérő feladatú vezetékhez. A kék és zöld vezetékek külön külön mennek egy-egy lapra az Arduino külön portjaitól. Az egyik vezeték a léptetést indítja, a másik pedig az irányt mondja meg. Elég egyszerű cuccnak néz ki. EasyDriver a neve a lapnak és a SparkFun-nál kapható például.
-
DarkByte
addikt
Keresgéltem és ezt találtam hirtelen: [link] Videó is van: [link] A driver panelt kell 4 kábellel összekötnöd az Arduino-val, illetve kell egy külön 5V-os táplálás a panelnak ami utána ellátja a motort is (motrokat jellemzően nem szabad Arduino-ról működtetni direktben, az ATmega portjai nem bírnak el ekkora terhelést). Ehhez pl. venni kell egy dugasz tápot külön. Ez amúgy is kelleni fog mert a CNC-ben lévő összes cuccot tuti nem hajtja el az Arduino egymaga.
Itt van egy külön kapcsolás is forráskóddal ami a ULN2003 driver chipet közvetlenül használja egy próba NYÁKon: [link] Ez lehet még olcsóbb is. Arduino-s hivatalos tutorial is van hozzá: [link]
-
DarkByte
addikt
Továbbra is tartom azt a nézetemet hogy az Arduino kiváló ugródeszka a későbbi projektek felé. Lehet hogy árban hasonló egy ARM Cortex M3 alapú lap, de azokhoz közel sem látok akkora közösséget mint az Arduino-hoz. Illetve egy kezdő nem fogja az Arduino-t kevésnek érezni elég sokáig. Az a 16KB flash memória elég sok úgy hogy nincs OS a gépen.
Ha már ARM egyébként van a Maple nevű ARM megfelelője az Arduino-nak ami ráadásul láb kompatibilis is vele: [link] Csak én itt már úgy érzem hogy pár ezressel többet rádobok és kapok egy Papilio-t ami egy FPGA és egy teljesen új dimenziót nyit meg.
-
DarkByte
addikt
Sok sikert!
Illetve azért szerintem érdemes jobban körüljárni a témát. Az Arduino filléres tétel de gondolom a CNC-hez való cuccok már nem ennyire olcsóak. Legrosszabb esetben a linkelt ReplicatorG tervezővel tudsz dolgozni, bár ötletem sincs az mennyire jó program. Én utoljára AutoCAD-el csináltam pár dolgot még középsuliban de az még a CNC-zéstől elég messze van. A témától függetlenül azrét még bőven lehet mit csinálni Arduino-val. Nekem most egy Commodore 1541 floppy emulátor projektem fut: [link] Már firmware-be égetett programot be tudok tölteni a C64-en, ha lesz időm folytatom a CBM DOS és a floppy szektor szintű felépítésének emulációjával.
Illetve ha már Floppy, neten számos ember zenélteti Arduino-n keresztül a 3,5"-os floppy drive-jait mintha MIDI hangszerek lennének. Ez például kimondottan álkoppanós: [link] Ezt is szeretném után építeni, 3 floppy-t és egy ATX tápot már el is különítettem a célra
-
DarkByte
addikt
Úgy látom van hozzá interpreter firmware: [link] Elvileg csak annyi hogy ezt letöltöd, a leírás alapján beállítod a megfelelő értékeket a sketch-ben, feltöltöd az Arduino-ra, ezután pedig össze kell kapcsolni az Arduino-t a Mach3 programmal. Az Arduino virtuális soros portként látszik a gépen, a legtöbb géppel kapcsolatot tartó firmware ezt használja ki. Vagyis itt a G-Code-al leírt fájlt kellene tudnia az általad linkelt programnak küldenie a soros port felett az Arduino-nak. A listában szerepel az RS232 kommunikáció (bár segédeszközt emleget, szóval csak óvatosan), tehát valószínűleg ez is pipa, viszont gondolom alaposan be kell kalibrálni. Viszont ezzel a tervező progival tutira megy, ezt írja is a Wiki: [link]
Persze mivel nincsenek CNC készítéséhez eszközeim, így csak a Google alapján tudok nyilatkozni.
-
DarkByte
addikt
Megteheted azt is hogy magát az Arduino progit írod meg úgy hogy fixen egy valamit tudsz vele kimaratni. Viszont ha több mindenre akarod használni a gépedet akkor hosszútávon ez nem valami jó megoldás. Illetve gondolom hogy direkt erre kitalált CNC progival jóval könnyebb grafikusan megtervezni amit szeretnél mint hogy leprogramozod pontról-pontra a marási algoritmust.
Viszont szerintem ilyen programot találsz készen az Arduino fórumban amit valószínűleg csak fel kell töltened az Arduino-ra plusz elindítani a PC oldali programját ami fogadja a CNC fájlt. Ezeknél viszont megvan hogy a szervókat az Arduino melyik tűjeire kell rádugni.
-
-
-
DarkByte
addikt
Automata sebességváltós kerékpár. Ez tetszik
Inkább arra lennék kíváncsi van-e olyan szervó ami 5V-ról ki tud váltani akkora erőhatást hogy a váltást kezelje. Egyébként miért nem jó a kerék sebessége alapján váltani föl-le? Leméred hogy milyen sebességek között melyik fozokat kényelmes és ahhoz igazítod. Azt kell valahogy lekelezni hogy ha megállsz és még nem váltott totál vissza akkor ne váltson álló helyzetben. Bár lehet ez sem gond igazából. -
DarkByte
addikt
Egyébként gondolom a bringa sebességét szeretnéd mérni. Kicsit gugliztam, egy Reed kapcsolóra lesz szükséged. A normáli bicikli számítógépek is ezt használják ahogy nézem, ezt kell fixen a villára felrakni és a keréken lévő mágnes közelségében vagy zárja az áramkört vagy megszakítja, attól függően hogy milyen fajtát veszel. A dolgod csak annyi hogy ezt figyeled a programodból, a kapcsoláshoz az Arduino oldalán ott az egyszerű gombos példa (kell egy le vagy felhúzó ellenállás pluszban de semmi más). Annyi a különbség hogy most itt a Reed kapcsolót rakod a mikrokapcsoló helyére. A mérést kétféleképpen csinálhatod. Vagy a loop() függvényben figyeled folyamatosan a változást a bemeneti tűn (sima digitalRead függvény elég), vagy használod az attachInterupt függvényt ami mellet még mást is tudsz csinálni (pl. LCD kijelzőre kiírkálni kiegészítő infókat). Az utóbbi annyit csinál hogy amikor elhalad a mágnesed a szenzor előtt akkor meghívja valamelyik általad definiált kódsort (függvényt), ott pedig ki tudod számolni hogy mennyi idő telt el az előző érzékelés óta (millis() függvény van erre ami a bekapcsolás óta eltelt milliszekundumok számát méri, ebből kell mindig eltenni a korábbit és deltát számolni). A különbségből utána már csak ki kell számítani az aktuális sebességet, amihez ismerni kell a kerék átmérőjét. Ehhez pedig keresni kell valamilyen függvényt a neten, nem hiszem hogy túl bonyolult lenne, elvégre egyszerű fizika.
Én ennyivel indulnék el elsőnek, ha ez megvan akkor lehet mindenféle plusz funkciót ráaggatni
-
DarkByte
addikt
Jaj. Sikerült beleszántanom a lelkivilágodba úgy látom. Elnézésedet kérem. Igen, úgy tűnik tényleg nem tudom miről szól a Lego. Azért ha a legtöbb embert megkérdezed mi a Lego nyilván először a játék fog eszébe jutni. Az előtt pedig csak fejet tudok emelni ha Te ezt ilyen szinten űzöd.
Egyébként nyilván mivel programozó vagyok elsősorban a kód részét szeretem csinálni de a hardvert bütykölni is jó dolog. Teljese más dolog úgy programozni valamit hogy amin fut azt saját két kezeddel rakod össze. (nyilván itt is bele lehetne kötni hogy az Arduino eléggé készen alád ad mindent de valahol el kell kezdeni. Külön vettem már egy ATtiny-t amit ki is próbáltam. Az tényleg csak egy chip, minden mást neked kell köré építeni).
#22: Azt nem értem miért is erőlködünk ezen. Én tudom hogy a mikrokontrollereknél létezik komolyabb dolog a világon. Az FPGA témában elég közel vagyok ahhoz hogy tényleg veszek valami kezdő készletet és abba olyan procit szintetizálok magamnak amit nem szégyellek. ARM témában pedig majdnem lett Raspberry Pi de aztán meguntam a várakozást rá. Mostanság pedig Beagleboard vagy a pont ma talált Gooseberry között vacillálok. Arra van Linux, lehet berhelni az OS-t. (bár ezt megmondom őszintén meguntam mostanra, pár éve saját magam raktam össze egy router OS-t mobilnetes modemhez és az elég kiégető volt, persze sokat tanultam közben).
Viszont ez a téma most az Arduino-t akarta bemutatni, mert úgy láttam a többségnek itt Prohardveren ez újdonság. Ráadásul olcsó, kezdőbarát és kevesebbet kockáztat vele aki ezzel indul. A közösség is jó nagy köré.
Én nem értem csak mit akarunk kihozni ebből?
-
DarkByte
addikt
Sziasztok!
Örülök hogy ennyiőtöknek tetszett az írás.
tvamos: Nézd, aki most ismerkedik a területtel annak az Arduino is sok kellemes percet tud okozni. Én is kacsintgatok ARM és FPGA irányba, de egyelőre még ezen a területen is van olyan amit nem próbáltam ki. Személy szerint én közel két évig tanultam programozó technikusi oktatásban kiegészítőleg mikoelektronikát és nagyon érintőlegesen mikrovezérlőkről is tanultunk de gyakorlatba átültetve sosem sikerült kipróbálni a dolgot, a középsulinak nem voltak rá eszközei. Egy ilyen Arduino lap viszont már van olyan olcsó hogy simán bevállalható próbaképpen. Nekem a kezdő készletem (Uno + próbanyák + dugdosós kábelek egy tucat LED, speaker, mikrokapcsoló) kijött 10 ezer alatt. Ez nem elhanyagolandó tényező.
Másrészt a mikrovezérlők világa érdekes terület azoknak is akik nagygépes programozási nyelvek felől merészkednek a területre (pl. én főleg Java-val keresem a kenyerem) mert teljesen más. Meg kell tanulni spórolni az erőforrásokkal, megtanulni hogyan működnek a megszakítások, ha a projekt megkívánja időzítéseket pontosan követni. Arról nem is beszélve hogy az elektronika területe is viszonylag újdonság. Többségünk tanult alap kapcsolásokat, illetve fizikából is ismeri az alapfogalmakat. De kitalálni egy kapcsolást majd azt működő formába önteni általában jó kis logikai feladvány A kezdőknek pedig egyébként is kell a segítség és ezt az Arduino maximálisan megadja. Elég megnézni a hivatalos fórumot. Többször volt már kérdésem és rekord sebesség alatt válaszoltak rá, pedig lehet már más is feltette ugyanazt egyéb formában (példa értékű a hozzállás).szaszlaci: Így van. Főleg Deal Extreme-en. 4 ezer forint körül jött ki az én Uno-m ha jól emlékszem. Igaz a szállításra várni kell, de ennyit megér hogy ingyen küldik el.
lapa: a Lego-nál természetesen a márkát is busásan megfizeti az ember. Illetve azért a Lego tényleg elsősorban gyerekeknek van kitalálva erős marketinggel, az Arduino-val pedig hobbisták prototípizálnak és egy közösségi projektről beszélünk. Viszont mindkettő kiváló szabadidős tevékenység
PPatrik: a videók között kollégám robotját látjátok amit még az én lapommal üzemelt be amíg a sajátja nem érkezett meg. Azóta vett egy Bluetooth modult Deal Extreme-ről és meg akarja csinálni hogy Android-os app-al lehessen távirányítani.
hibavissza: gyakorlatiasabb és érdekesebb lenne az oktatás, ami szerintem nagyon jól ki tudná egészíteni az elméletet.
Duracellm...: ha tetszik nyugodtan vágj bele. Nagyon egyszerű nyelve van és mondjuk ha a Jeremy Blum videók alapján haladsz ott el is magyarázza hogy a program miért működik úgy ahogyan.
vtechun: az tuti. Mikrovezérlővel már nagyon sok mindent megcsináltak. Igazából ha belegondolsz az új mosógépeknél a program vezérlést is egy ilyen uC csinálja. Ha valaki nagyon elszántnak érzi magát simán felújíthat egy régi analóg órás mosógépet úgy hogy egy Arduino vezényelje le a mosóprogramot
De neten láttam valahol csirkeól ajtó nyitó/záró szerkezetet is, ami figyelte egyrészt a mozgást, másrészt pedig fényérzékelővel a világosságot, és annak függvényében magától nyitotta/zárta a baromfikra az ólat.
Kitartás és meg fogja hálálni 
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Steam Deck
- Formula-1
- Dell notebook topic
- iPhone topik
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Villanyszerelés
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Vélemény: nem úgy tűnik, de Lip-Bu Tan most menti meg az Intelt
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Forrmell.enn
- További aktív témák...
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 7500F 32/64GB DDR5 RTX 5060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bitcoin Miner Eladó Bitmain Antminer S19 JPro 104 Th 3150 watt
- Bomba ár! Dell Latitude 3550 - i5-5GEN I 4GB I 500GB I 15,6" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 7 9700X 32/64GB RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest