Új hozzászólás Aktív témák

• #20 razorbenke92 őstag Traktor800 #16

  Új Válasz 2020-05-06 17:22:00 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  razorbenke92

  őstag

  válasz Traktor800 #16 üzenetére

  viszont az állandó de különböző árammal terhelt akksik is más és más értékűek
  Persze, pont ezért van az, hogy a kapacitásukat több konstans terhelés mellett adják meg. A kép amit linkeltem nem több akksi volt, hanem egy akksi több árammal terhelve. Illetve általam berajzolva a változó árammal terheléssel.
  
  Viszont én folyamatosan integrálok és mérem a feszültség csökkenést, nem csak a végén csinálok egy szorzást az idővel, így pontos értéket kapok.
  Ezzel csak annyi a bibi, hogy nem folyamatosan integrálsz, hanem integrál közelítést végzel egy nemlineáris függvényen 15sec szélességű téglalapokkal. Ennek csak infinitezimálisan kicsi szélességű ablakokkal nem lenne hibája. A konstans függvény integráljával viszont nincs ilyen probléma, mert ahogy mondtad is, csak a végén egy szorzás.

• #12 razorbenke92 őstag Traktor800 #9

  Új Válasz 2020-05-06 10:42:17 #12

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  razorbenke92

  őstag

  válasz Traktor800 #9 üzenetére

  Azért lehet még célszerű a konstans terhelés, mert más terheléssel más a kapacitása az akkuknak. Ezért szokták megadni, hogy hány C (nem coulomb hanem 1h alatt leadott áram az akkun) vagy hány (m)A mellett akkora a kapacitása.

  Csupán ellenállással terhelve a terhelő áram 30%-al csökken a ciklus végére (4.2V-ról 3V-ra merítve).
  Alacsonyabb terheléssel tesztelve ez a 30% nem túl sok, de 2C indulónál a végére 200mAh-t is csalhat egy újszerű cellán.
  Persze ez a különbség semmi, ha egyesével vannak a cellák használva, de ha párhuzamosan vannak pakkba rendezve, akkor sokat számíthat.
  
  
  Ugyanazzal a módszerrel mérve közeli értéket kapva nem biztos, hogy közeli a valós kapacitás. Egy nagyobb belső ellenállású akkun a feszültség ugyanazzal a fix ellenállással mérve hamarabb leesik (discharge capacity 0 értéknél lehet látni, hogy , tehát a váltás gyorsabb 2C-ről 1.4C-re, így kicsit plusszba csal. Az erősebb akkun pedig minuszba fog.
  
  Persze megint mondom, normál DIY körülményeknél ez ritkán számít, inkább csak érdekességként vetettem fel. Ha valaki tudja, hogy számolnia kell vele, akkor azt is tudja hogyan tegye.

• #5 razorbenke92 őstag

  Új Válasz 2020-05-05 19:45:11 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  razorbenke92

  őstag

  Nagyon hasonló cipőben járunk.

  Nekem is van egy rakat bontott cellám, ami nagyon jól jön mindenféle projektekben, és a szükség jellegétől függően jó azt is tudni, hogy melyik milyen állapotban van.

  Én is dolgozom egy ilyen ketyerén, ami talán extra, hogy én töltést is integrálok bele töltőáram méréssel, hogy még automatizálhatóbb legyen a tesztelés. Csak be kelljen pattintani a cellát, és a teszter eltöltögeti-merítgeti, különös tekintettel az önmerülés tesztelésére, és a töltési energia kinyerhető energiához hasonlítására.

  A max471-re meg a Hobby Elektronika topikra rajtad keresztül találtam rá, ezekért külön köszönet!

  A relével kapcsolatban: Hamlin 712 ezzel megtrükköztél, mert kerestem, és nem találtam. A képről jöttem rá, hogy Hamlin 721

Új hozzászólás Aktív témák