Aktív témák

• #1529 fokukac nagyúr

  2004-08-11 18:29:30 #1529

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  fokukac

  nagyúr

  na, megtaláltam a cikket, amit erről a kérdésről írt a napi gazdaság.
  
  íme :
  
  -------------------------------------------------------------------------
  Nem csúcs a magyar adó, legfeljebb, ha közepes
  04.7.21 14:03
  napi.hu
  
  
  Már megint ez a marhaság. A magyar értelmiség szentül hiszi, hogy a
  világon, de Európában mindenképp a magyar adózik a legtöbbet. Csakhogy
  ez
  butaság.
  
  -----------------------------------------------
  
  Nem lehet abból kiindulni, hogy az magyar átlagkereset adóterhe 38
  százalék, mert az bizony kevesebb, mint 21 százalék. Nem lehet a magyar
  átlagkeresetet más európai jövedelemadó táblákba illesztgetni
  büntetlenül,
  mert a 6768 eurós éves magyar átlagkereset bizony messze lemarad néhány
  Eu-tagország 35 ezer eurót meghaladó értékétől. Érdemesebb azzal
  számolni,
  hogy mennyi az adóterhelése egy-egy országban az átlagjövedelemnek.
  
  Először is a 140 ezer forintos magyar átlagkereset adója gyermektelen
  alkalmazottnál nem éri el a 21 százalékot, egygyermekesnél a 19-et,
  kétgyermekesnél a 16-ot, három vagy több gyermeket nevelő alkalmazott
  esetében pedig az átlagkereset adója 0 forint. A legfelső kucsban adózó
  átlagjövedelmről beszélők ott tévednek, hogy a jövedelemadó tábla
  progresszióját úgy kezelik, mintha azok, aki évi másfél millió
  forintnál
  többet keresnek minden megkeresett forintjuk után 38 százalékot
  fizetnének. Csakhogy a magyar adótábla szerint évi másfél millió
  forintig
  az adó 326 ezer forint, és csak az e fölötti részt terheli 38
  százalékos
  adó. Ez az átlagkereset szintjén az utolsó 192 ezer forintra igaz,
  ezért a
  sokszor emlegetett 38 százaléknál lényegesen alacsonyabb a tényleges
  adóterhelés.
  
  A másik végzetes tévedés az, hogy sokan nem veszik figyelembe az
  automatikusan járó gyermekkedvezményt, holott az csökkenti az
  adóterhet.
  Amint azt a fenti számok mutatják, Magyarországon legalábbis az
  átlagkereset alatti, és nem sokkal a fölötti jövedelmi sávokban
  egyáltalán
  nem mindegy, hogy kinek hány gyereke van. Node sebaj, három gyereke
  tényleg keveseknek van, ráadásul egy családban egy kereső írhatja le a
  kedvezményt, számoljunk mondjuk 19 százalékos átlagos adóterheléssel az
  átlagjövedelemmel rendelkezők esetében, ezzel is inkább fölfelé
  csalunk.
  
  Nézzük hogy állunk így. A magyar átlagjövedelmet az európai adótáblákba
  illesztve azt látjuk, hogy ennyi pénz után a most csatlakozó
  országokban
  ugyanennyit, vagy inkább többet kellene adózni, az egyetlen szép
  kivétel
  Csehország, ahol a 6768 eurónk adója csak 9,7 százalék lenne. De
  Lengyelországban és Szlovákiában 19, Szlovéniában 20, Lettországban
  23,6,
  Észtországban 23 százalékot kellene pengetnünk, és néhány tőzsgyökös
  EU-tagországban is jobban megfejik a magyar átlagkeresetet, mint
  idehaza
  (Belgium 25, Olaszország 23, a nem annyira tőzsgyökös Írország 20
  százalék.)
  
  Egy ilyen összehasonlítás szerint lennének persze boldog tagországok,
  amelyekben a fizetendő adó 0 forint lenne (Németország, Görögország,
  Finnország, Hollandia), vagy lényegesen alacsonyabb mint nálunk
  (Portugália, Ausztria, Nagy-Britannia, Spanyolország, Svédország,
  Franciaország) de ez az összehasonlítás csal. A magyar átlagkeresetet
  ugyanis nálunknál jóval nagyobb átlagkeresetű országok adótábláiba
  illesztettük bele. Szép dolog azt mondani, hogy Németországban az
  átlagmagyar 6768 eurója nem is lenne adóköteles, de ennél sokkal
  értelmesebb azon elmerengeni, hogy az átlagnémet adója miként viszonyul
  az
  átlagmagyaréhoz. Márpedig így az előző metódus szerint nagyon is szimpi
  országok közül fölzárkózna Magyarországhoz Nagy Britannia (21
  százalék),
  Franciaország (20 százalék) Portugália (18,7 százalék), Spanyolország
  (15
  százalék), és kenterbe vernének minket a sógorokat a maguk kb. 30
  százalékával.
  
  Igaz a görög vagy holland átlagkereső 10, a finn 9, vagy a nullához
  közelítő svéd adóterhelést még mindig irigykedve figyelhetjük, de ez
  azért
  nem esik egybe azzal az állítással, hogy magyart még az ág is húzza.
  Legalábbis, ami a személyi jövedelemadó rendszert illeti. Merthogy az
  szja-t és a társadalombiztosítást tekintve Magyarországon az elvonások
  még
  mindig nagyon magasak. A járulékokkal kiegészített rendszerek
  összevetése
  ugyanakkor azért nehézkes, mert a járulékokban keveredik a magánszemély
  és
  a munkáltatója által fizetett hozzájárulás. Azt meg már egyenesen
  inkább a
  profi tanácsadó cégekre bíznánk, hogy az szja és járulék terheket
  együttesen bemutató összehasonlításokat kiegészítsék a nem szja alatt
  adózó jövedelmekkel, a forrásadóval, az egyszerűsített adókkal, mint
  amilyen a mi evánk, vagy akár az árfolyamnyereség adóval.

Aktív témák