Új hozzászólás Aktív témák

• #27 Kaiku senior tag E.Kaufmann #14

  Új Válasz 2025-05-09 19:20:09 #27

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kaiku

  senior tag

  válasz E.Kaufmann #14 üzenetére

  A hidrogént mint erőművekben használatos üzemanyagot felejtsük már el! Nem tudunk olcsón, környezetkímélően hidrogént előllítani, bányászni meg nem lehet!
  Ki azaz idióta aki az édes vizet képes elhasználni arra, hogy hidrogén legyen belőle!
  Másik nagyon nagy baj a hidrogénnel, hogy nagyon reagens és nagyon nehéz tömíteni.
  Inkább a rendelkezésre álló metánt, olajkisérő gázokat, biogázokat kellene nagyobb mértékben is hatékonyan felhasználni, hogy az atomerűművek mellé, nem pedig elkáklyázni.

• #22 TR3 tag E.Kaufmann #14

  Új Válasz 2025-05-09 13:35:42 #22

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  TR3

  tag

  válasz E.Kaufmann #14 üzenetére

  Kína tavaly szeptemberben 111.49 GW tárolókapacitással rendelkezett, ez előző évhez képest ez 48%-os növekedés volt, úgyhogy nem hiszem, hogy ezzel nekik problémájuk lesz. Egyébként egész kísérletező kedvűek, így ennek 2-3%-át mindenféle egzotikus megoldások adják (pl. sűrített levegő, lendkerék, sóolvadékos, gravitációs energiatárolás).

  Mivel úgy néz ki, ez elég gyorsan tud bővülni, így most nem tudok hinni benne, hogy a világ energiaproblémáira a 10+ évig épülő, pár gigawattos atomerőművek adják majd a megoldást.

• #19 Robitrix senior tag E.Kaufmann #14

  Új Válasz 2025-05-09 12:23:51 #19

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Robitrix

  senior tag

  válasz E.Kaufmann #14 üzenetére

  Az ár-apály erőművek teljesítménye alapvetően nem olyan nagy. a komolyabb teljesítmény. eléréséhez igen komoly beruházás és környezet átalakítás kell. A világ legnagyobb árapály erőműve dél-koreában van az elméleti teljesítménye 254 MW. Ez egy gátrendszeren van ami egy 12,5 kmes tengeri gáton van. 8 m körüli a szint változás. van a gát mögött egy mesterséges tó ami úgy 30 négyzet kilométar abba és abból engedig ki be a vizet a szint változáskor turbinákon át. Azért az nem ugyan az, mint mikor egy hegyifolyó feéduzasztott vizát eresztik át egy 100 méteres duzzasztó gáton. a max 8 méter különbség azért nem ad hatalmas energia mennyiséget. ráadásul van amikor semmit nem ad, mikor éppen kivan egyenlitve a gát mögötti tó és a tenger szintje. azért a sok méternyi vizszint különbség csak napi kétszer alakul ki pár órát.... Csak naponta van apály és dagály. ráadásul eltérő erővel. a dagály akkor a legerősebb, mikor éppen arra az oldalra esik a hold. a másik dagály kisebb, mikor a föld túl oldalán van éppen a hold. Réadésul nem lehet folymatosan csak befele engedni a tengert a tóba valahová középre kell belönni a szintet, hogy van amikor befele folyik a viz van amikor kifele.... Szóval igen csak hatalmas költség és környezeti átalakítás 250 MW max áramért. Némileg olyan mint a nap és a szél. nem mindig sütm a nap nem mindig fúj a szél és nem mindig müködik az árapályerőmű. nem is minden helyszin alaklmas árapály erőművek építésére.

Új hozzászólás Aktív témák