Új hozzászólás Aktív témák
-
turho
addikt
Beírtam ide segítőleg. Erre te letámadtál. Az még hagyján. Kifacsartad az összes szavamat. Átrendezted a mondatokat. Belekötöttél a hajam színébe. Egyet mondhatok, a te fajtádat azt kibaszottul rühellem. Adja meg neked az isten hogy egyszer életedben valamihez alázatos, segítő szándékkal tudj közeledni. Csak a zsebemet nem fordítottad ki. Nem tudom, mi volt vele a célod, de egy T. Mod kiírhatná a neved alá hogy a ph házi műszerésze.
Az se érdekelne ezek után ha tízszer többet tudsz elektronikából mint én.
De szerintem ezt az egészet ki lehet töröltetni a francba.
Majd elkerülöm azokat a helyeket ahol szintén ily módon tiszteletedet teszed.
Mondjuk én sose voltam olyan életemben, hogy belemásztam a mások pofájába, még ha tévedtek is valamiben.
Sok sikert a továbbiakban. -
mr_ricsi
veterán
''Itt teljesen másról beszélsz mint én, szerintem.''
Szerintem Te sem tudod, miről beszélsz.
Kérdezd meg a Tvszerelő ismerősödet, hogy az elöregedett elkokat legtöbbször nem lehet kapacitásméréssel kiszúrni.
''Ha a terhelés állandó, ahhoz viszonyítva csökken a kapacitás.''
A kapacitás nem változik, mert az az adott kondira jellemző állandó. A feszültség egy része esik az ESR-en.
''A táp általában egy, esetleg 2 ágat figyel, sohga nem az összeset, Még a 40 ezer ft-os sem. Ezt az állításomat fenntartom.''
Akkor elég ócska tápot vettél sok pénzért, ugyanis legtrébb Vargáné, Acorp, Codegen tápokban is van olyan, hogy ''overvoltage measuring circuit''. Itt tartom a kezemben az Acorp kapcsrajzát, és arról sorolom neked, hogy melyik feszültségeket figyeli az áramkör: +12V, -5V, -12V, +5V és +3,3V. Ha ezek közül valamelyik túllépi a megengedett értéket, akkor az áramkör leállítja a fő vezérlő IC-t.
Vezérlés szempontjából pedig 1 ellenálláson keresztül megkapja a +5V-ot, és egy másikon a +12V valamint a -12V különbségét, mint korrekciós feszültséget.
A +3,3V pedig kapott egy külön szabályzó IC-t (TL431C)
A Vargáné és Codegen tápomban ugyanez benne van...
''Zárlatos kondit írtram, az szerintem nem 5 w. És igen, felhevül, illetve elpukkan többnyire. Mi a probléma?''
Az, hogy a tápot egy hibás elko nem képes leterhelni.
''Megint azt tudom mondani, hogy a műszerészek éhenhalnának, ha a tápok zárlatvédelme mindig a toppon lenne. Az 1 kilósaké pláne''
Erről az ''urban legend''-ről már én is hallottam, ezért egy Vargáné tápon ki is próbáltam (94 dkg, tehát a követelményeknek megfelel.)
Semmi baja sem lett. (Meg a Codegen is túlélte, de az már pár dekával 1kg felett van.)
Szóval: biztosan van olyan táp is, ami nem éli túl, de...
''Ha akad, akkor mi a gond? 54 ezerért vettem a tápomat. Na basszameg, 4 féle védelem van benne. Ritka, mert ritka kevesen adnak ennyi zsét tápért.''
Ha egy átlagos utasszállító repülőgépet kell ismertetned, akkor -ugye- csakis a Concord lehet az?
Hivatkozol arra, hogy nem szakembereknek szántad az írásod. Az olvasóidnak hasznos, ha olyan védelmet ismernek meg, ami jó ha 100db táp közül 1-ben van?
''Nem könnyű ám 5 illetve 3.3 v-ot hagyományos trafóval 3 %-on belül lestabilizálni, úgy hogy 15-20 ampert is leadjanak, akár impulzusszerűen, nemde?''
5%-on belül, és nem nehéz, csak gazdaságtalan. (Nagyon rossz a hatásfoka.)
''Hegesztőtrafónak mi köze van ehhez az egészhez?''
Ez jutott eszembe: nagy trafó van benne, és bele tudnék építeni egy PC-tápot.
''Alacsony kapacitású elkó magas üzemi feszültség mellett, és kis méretben: ez az igazi mumus.''
Abban igazad van, egy ilyen elkonak magas az ESR-je. De ez már újonnan is így van, ezért a tervezésnél figyelembe lehet venni.
Viszont minél kisebb méretű egy elko, annál gyorsabban öregszik, azaz annál gyorsabban nő az ESR-je, és gyorsabban szárad ki. (I ♥ miniatűr elkok )
''Totál másra írtam.''
Má' bocs, de mire?
Azt vezetted le, hogy a standby tápokban van egy mütyűr kondi, ez meghibásodik, ettől a táp szabályozási rendszere felborul, és leggyakrabban bekapcsoláskor megfut. -
mr_ricsi
veterán
''hogyan hívják ezt a megfutásvédelmet angolul, hogy ellenőrizni tudjam a Coolink 350x nevű 300W-os tápomat, hogy tud-e ilyet.''
A ''megfutás'' elleni védelmet a tápokban ''túlfeszültség védelemnek'' nevezik. (Angolban: Overvoltage Protection)
COOL ATX12V/ ATX 2.03 KAPCSOLÓ ÜZEMŰ SZÁMÍTÓGÉP TÁPEGYSÉG
- Hõszabályzott csendes ventilátor
- túlfeszültség / túlterhelés / rövidzár védelem
Túlfeszültség védelem:
+5V: 5.74~7.0V
+12V: 13.4~15.6V
+3.3V: 3.76~4.3V
(Mondjuk: nem írják, hogy milyen fürge a védelem, és 7V-tól egy Maxtor vinyó biztosan kikakukkol. De hozzáteszem, a chieftecnél vagy az enermaxnál is hasonló értékeket adnak meg.) -
mr_ricsi
veterán
válasz
Jim Tonic
#33
üzenetére
''ami Zolinak kellett, és amit megfutásnak neveznek a köznyelvben az a túlfesz, ezt leírtam az elején. ''
Mielőtt magadnak adományoznád a ''Közművelődésért'' érdemérmet, olvasd el Zoltán #20 hozzászólását. Csak itt árulta el, hogy mit akar tudni, és miért. (Hűűű, erre még nem is válaszolt senki!
Egyébként szerintem a magyar szaknyelvben is ''megfutásnak'' hívják, de ennek károsító hatása elleni védelmet a tápokban ''túlfeszültség védelemnek'' nevezik. (Angolban: Overvoltage Protection)
Szerintem olyan, hogy ''megfutásvédelem'' a tápokban nincs! (Illetve: hőmegfutásvédelem lehet, de itt senki sem erre gondolt.)
Egyébként az általad idelinkelt honlap is azt írja, hogy ''Ezzel megakadályozva a túl magas feszültségek kialakulását.''
Tehát a maxx is túlfeszültség-védelem.
''Azért elolvashattad volna a cikket. ''
Az nem csökkenti a bűnöm súlyát, hogy az ott leírtakat ismerem a saját tulajdonomat képező eredeti Maxx tápvédő csomagolásáról?![[kép]](http://alag3.mfa.kfki.hu/vendeg/index/mr_ricsi/ric_66maxxlei.jpg "[kép]")
-
turho
addikt
''A szakadt illetve kapacitáscsökkent kondenzátor feszültségsimítási-és tárolási képessége csökken ... Nagyon nagy mértékű kapacitáscsökkenés esetén a táp vezérlése felborulhat terhelés hatására, alacsonyabb vagy nagyobb feszt adhat le, mint kellene.''
A tapasztalatok szerint az elektrolitkondik nem így ''öregszenek'' el, hanem az ESR-jük (Equivalent Series Resistance) nő meg.
Az elkoknál az aluoxid nem tökéletes szigetelő, egy kicsit mindig átvezet. Az elkokat ezért úgy modellezik, hogy egy ideális kondi sorbakötve egy ellenállással.
o---II-----(==)----o
---Itt teljesen másról beszélsz mint én, szerintem.
Ez az ellenállás ideális esetben nagyon kicsi, a ''low ESR'' jelű elkokat speciálisan úgy gyártják, hogy még kisebb legyen.
Öregedés hatására ez az ellenállás nő meg, miközben a kapacitás általában alig csökken. (A tapasztalatok szerint 80%-ra esik.)
A hibás kondikat legtöbbször emiatt nem is tudják kapacitásmérővel kimérni.
A gyakorlatban az ESR kb. 2000 üzemóra alatt megduplázódik.
----Tudom mi az az ESR. Ha a terhelés állandó, ahhoz viszonyítva csökken a kapacitás. Egy lemerült ceruzaelem is 1.5 v-os üresjáratban. De ha terheled....
''A túlterhelődő táp próbálja az adott túlterhelt ágon a feszültséget helyreállítani, esetenként a terheletlenebb ágon feszültség-megfutást okozva ezzel.''
A tápok vezérlése figyeli az összes kimenetet, és ha bármelyik túl magas lenne, a táp leállítja magát. Tehát ilyen nem fordulhat elő, hogy mondjuk a +12V miatt aggódik, és eközben nem veszi észre, hogy a +5V túl magas lett.
------A táp általában egy, esetleg 2 ágat figyel, sohga nem az összeset, Még a 40 ezer ft-os sem. Ezt az állításomat fenntartom. A szekunder ágon pl. egy különálló tekercs figyeli a kialakult feszültséget, vagy az egyik ághoz viszonyítva próbál szabályozni. Szerinted amúgy miért lenne az, hogy ha a 12 v-os ág nagyon le van terhelve, a feszültsége mondjuk leesik 11.5 v-ra, miküzben az 5 v megnő 5.4 v-ra.
''A saját ágán is történhet feszültség-megfutás, amennyiben a zárlatossá váló tag hirtelen megszakad, elpukkan.''
Az eddig leírtakból következik, hogy ez a tag egy hibás elko akar lenni. Egy ilyen elko kb. 1cm x 3cm méretű. Ha ennek 5W-ot kell eldisszipálni, egy pillanat alatt felrobban.
Viszont 5W terhelés nem tud jelentősen hatni egy 300-400W-os tápra. (Az AMD procikban van olyan funkció, hogy szemvillanás alatt kikapcsolja a nemhasznált részeit, és így akár 20-30W-tal is képes a tápot rángatni. A gyakorlatban próbáltam, és még a Codegeneket sem hozza ez ki a sodrából.
----Zárlatos kondit írtram, az szerintem nem 5 w. És igen, felhevül, illetve elpukkan többnyire. Mi a probléma?
''Ekkor hirtelen az eddig erőlködve dolgozó táp a terhelés megszűnésének hatására szintén feszültség-megugrással válaszol.''
A tápteszterekben van olyan funkció, amikor ki-be kapcsolják a terhelést. Nem hallottam olyanról, hogy így tesztelve a tápokat, megengedett a feszültségmegfutás.
----Nem hát. Elméletben. Ha így lenne, 200.000 ft lenne egy táp, mert soha nem menne tönkre egy sem. A Codegened sem
''A túlfeszültségvédő áramkör /illetve a tápok egy részében ez beépítve is megvan''
Túlfeszvédő minden tápban van, mert az ATX szabvány a kezdetektől előírja! (A megvalósítása és a fürgesége már másik kérdés.)
-----Én sem az alap figyelésről írtam, hanem a komolyabbakról. Maga a szabályozás is figyelés ilyen alapon.
''A tápegység természetesen ezt nem mindig éli túl, de a gép többi része igen. ''
A zárlatvédelem is ATX előírás.
Induljunk ki abból, hogy a védelem akkor lép működésbe, ha a táp meghibásodik. Ha később nem indul, az miért nem attól van, hogy a táp meghibásodott?
-------Megint azt tudom mondani, hogy a műszerészek éhenhalnának, ha a tápok zárlatvédelme mindig a toppon lenne. Az 1 kilósaké pláne
''Ez a védelem egyes tápokban beépítve is megvan, ha nem akkora méretben, mit a külső áramkör.''
A szövegkörnyezetből úgy sejtem, hogy a tirisztoros védelemről írsz.
Az pedig tápokba építve ritka, mint a fehér holló. (De azért akad olyan is.)
-------Ha akad, akkor mi a gond? 54 ezerért vettem a tápomat. Na basszameg, 4 féle védelem van benne. Ritka, mert ritka kevesen adnak ennyi zsét tápért.
''Egy 300 w-os táp 200 mikrofarád/250 V-os elektrolitkondenzátora kb. 20x10 méter nagyságot érne el, ha kerámiakondenzátor-elven készítenék el ''
A példádnak nem néztem utána, de miért pont a bemeneti puffer-elkot hozod példának, amikor arra (kicsi) 100Hz-es lüktető egyenfesz jut, tehát ez egy ideális alkalmazási terület az elkok számára.
-----Mert csak egy példát írtam azért. Itt nem mindenki híradástechnikus.
''Az elektrolit-kondikat feltekercselt vékony fóliaszerkezettel állítják elő. Tekercselt mivoltuk miatt magas az induktivitásuk,''
Biztosan a tekercselt szerkezet miatt van? A papírkondik szintén tekercselve vannak, és MHz-es frekiken is alkalmazták a régi rádiókban.
---------Nem mindegy a tekercselés menetszáma és módja. Ja és a szigetelés sem.
''az induktivitás pedig fordítottan arányos a frekvenciával.''
Ez az állítás már jobb középiskolákban is karót eredményezett volna!
Az induktivitás (mértékegysége: Henry) egy fizikai jellemzője a tekercsnek (vagy itt az elkonak).
----------Rosszul fogalmaztam vagy nemtom..... Minél magasabb a frekvencia amit simítani kívánunk, annál kisebb induktivitásra kell törekednünk: így értettem. Sorry.
''egyébként egy pc-táp akkora lenne hagyományos elven mint egy nagyobb hűtőszekrény''
Ez túlzás! Egy 4kW-os barkácshegesztő belefér egy 25x25x40cm-es dobozba. (25liter) Egy ekkora helyre bármelyik villanyász bele tud tenni 2db 350VA-es trafót, áteresztőtarnyókat hűtőbordával, 4-5 szellőztető ventillátort, és atöbbi apróságot.
A nagyobb hűtő pedig számomra a 50x60x190-es, ami 570liter. Szóval, van kis(?) különbség.
----------A 2 db 350 w-os trafódnak nem szabad nagyon ingadoznia feszültségügyileg, szóval a stabilizátoroknak és a pártízezer mikrofarádnyi szűrésnek csak kell még egy kis hely, nemde? Én láttam egy P3-as pc-t egy fanatikus hifiőrültnél, amit emberes méretű dobozba épített hagyományos táppal tápláltak. Merthogy az ürge pc-n is zenélt de tagadta a kapcsolóüzemű tápot szőröstül-bőröstül, mivel az zavarja a hangminőséget. Nem könnyű ám 5 illetve 3.3 v-ot hagyományos trafóval 3 %-on belül lestabilizálni, úgy hogy 15-20 ampert is leadjanak, akár impulzusszerűen, nemde?
Hegesztőtrafónak mi köze van ehhez az egészhez? Az aztán a stabil /Persze nagy áramot ad le, arra jó amire kitalálták./
''Más esetben a helyi melegedés miatt .... valós ellenállást is mutat.''
Mint az elején leírtam, az elko mindig mutat valós ellenállást, nem csak melegedés hatására.
-------Ez megint túl szakszöveg, itt 1000 emberből 5 van aki műszerész is, de azt mindenki tudja hogy tökéletes alkatrész nincs. Ha az ellenállás számottevő növekedést mutat arról a gyári igen piciről - erről van szó.
''Harmadik táphiba /a legjellemzőbb az olcsó szegmensben/:''
A stand-by táphiba nem a legjellemzőbb. Ez gyakorlatilag csak azon tápokban fordul elő, ahol a standby táp kondiját közvetlenül a standby tranyó bordája mellé ültették.
----------Meg abba a kb. 15 %-ba, amibe szemét 2 ft-os szűrőkondit tettek. 85 fokig alapba bírnia kellene minden elkónak, de nem fogadnak ám mindig szót
''Egy miniatűr kapcsolóüzemű rész, egy picike trafó, és egy mütyürke kondenzátos látja el ilyenkor ezt a szerepet.''
Azért egy félvezető is szokott kelleni.
A jobb tápokban ez nem így van megvalósítva: van egy speciális SPS IC, ami a hálózati 230-ból közvetlenül állítja elő az 5V-ot.
-------Csak passzív elemek szempontjából elemeztem, persze hogy van ic is. Bocsesz, de a kondikról szólt a szösszenet, így nem említettem a csavarokat sem.
''A mütyürke kondenzátor olcsó tápokban nem igazán áll a helyzet magaslatán''
Nem csak az olcsóbb tápokban. Ugyanannak a gyártónak minél kisebb fizikai méretű elkoját nézzük, annál ócskább.
-------Fizikai méret hogy jön ide? Ugyanakkora kb. a 100 mikro/ 10 v-os és az 1 mikro/200 v-os kondi is. Totál máshogy viselkednek. Alacsony kapacitású elkó magas üzemi feszültség mellett, és kis méretben: ez az igazi mumus. De ez több jellemzős kérdés.
''Legjellemzőbb okozta: bekapcsoláskor elhalálozik a táp''
Korábban azt írtad, hogy a standby táphiba a legjellemzőbb. Ez miért a gép bekapcsolásakor jön elő, amikor a standby táp mindig működik, amikor a táp áram alatt van?
-------Totál másra írtam.
Na szal bírom én a kritikát, de ez így kerek szerintem. Nem szakdolgozatot írtam amint láttad, de szerintem nincs benne egy valótlan állításom sem, attól, hogy hétköznapiasabbra vettem. Félre meg végképp nem vezettem senkit. -
-
Mellesleg, Mr. Ricsi, jól teleírtad hülyeséggel a topikot hülyeséggel, mikor az elején leírtam, mi a lényeg. Aztán meg bemásoltatok részeket az általam adott linkről. Gratula.
''A tudást nem nézem le. A ''nemtudást'' sem. Csak a ''rosszul tudást''
Itt szó sem volt erről, írtál egy vödör sületlenséget.
[Szerkesztve] -
mr_ricsi
veterán
''előszeretettel kötekedik''
Igaz: imádok kötekedni! (Mert így egy vita kevésbé unalmas.)
''és nézi le mások tudását''
A tudást nem nézem le. A ''nemtudást'' sem. Csak a ''rosszul tudást''.
''a legkülönbözőbb topikokban, legyen az merevlemez vagy tápos topik ''
Mutass -légyszi- hozzászólást tőlem pl. a VGA-s, a multimédiás, a monitoros, a fotós, és a notebook témákban, és ezután megbeszélhetjük, hogy mihez szólok hozzá, és mihez nem! -
mr_ricsi
veterán
''A szakadt illetve kapacitáscsökkent kondenzátor feszültségsimítási-és tárolási képessége csökken ... Nagyon nagy mértékű kapacitáscsökkenés esetén a táp vezérlése felborulhat terhelés hatására, alacsonyabb vagy nagyobb feszt adhat le, mint kellene.''
A tapasztalatok szerint az elektrolitkondik nem így ''öregszenek'' el, hanem az ESR-jük (Equivalent Series Resistance) nő meg.
Az elkoknál az aluoxid nem tökéletes szigetelő, egy kicsit mindig átvezet. Az elkokat ezért úgy modellezik, hogy egy ideális kondi sorbakötve egy ellenállással.
o---II-----(==)----o
Ez az ellenállás ideális esetben nagyon kicsi, a ''low ESR'' jelű elkokat speciálisan úgy gyártják, hogy még kisebb legyen.
Öregedés hatására ez az ellenállás nő meg, miközben a kapacitás általában alig csökken. (A tapasztalatok szerint 80%-ra esik.)
A hibás kondikat legtöbbször emiatt nem is tudják kapacitásmérővel kimérni.
A gyakorlatban az ESR kb. 2000 üzemóra alatt megduplázódik.
''A túlterhelődő táp próbálja az adott túlterhelt ágon a feszültséget helyreállítani, esetenként a terheletlenebb ágon feszültség-megfutást okozva ezzel.''
A tápok vezérlése figyeli az összes kimenetet, és ha bármelyik túl magas lenne, a táp leállítja magát. Tehát ilyen nem fordulhat elő, hogy mondjuk a +12V miatt aggódik, és eközben nem veszi észre, hogy a +5V túl magas lett.
''A saját ágán is történhet feszültség-megfutás, amennyiben a zárlatossá váló tag hirtelen megszakad, elpukkan.''
Az eddig leírtakból következik, hogy ez a tag egy hibás elko akar lenni. Egy ilyen elko kb. 1cm x 3cm méretű. Ha ennek 5W-ot kell eldisszipálni, egy pillanat alatt felrobban.
Viszont 5W terhelés nem tud jelentősen hatni egy 300-400W-os tápra. (Az AMD procikban van olyan funkció, hogy szemvillanás alatt kikapcsolja a nemhasznált részeit, és így akár 20-30W-tal is képes a tápot rángatni. A gyakorlatban próbáltam, és még a Codegeneket sem hozza ez ki a sodrából.
''Ekkor hirtelen az eddig erőlködve dolgozó táp a terhelés megszűnésének hatására szintén feszültség-megugrással válaszol.''
A tápteszterekben van olyan funkció, amikor ki-be kapcsolják a terhelést. Nem hallottam olyanról, hogy így tesztelve a tápokat, megengedett a feszültségmegfutás.
''A túlfeszültségvédő áramkör /illetve a tápok egy részében ez beépítve is megvan''
Túlfeszvédő minden tápban van, mert az ATX szabvány a kezdetektől előírja! (A megvalósítása és a fürgesége már másik kérdés.)
''A tápegység természetesen ezt nem mindig éli túl, de a gép többi része igen. ''
A zárlatvédelem is ATX előírás.
Induljunk ki abból, hogy a védelem akkor lép működésbe, ha a táp meghibásodik. Ha később nem indul, az miért nem attól van, hogy a táp meghibásodott?
''Ez a védelem egyes tápokban beépítve is megvan, ha nem akkora méretben, mit a külső áramkör.''
A szövegkörnyezetből úgy sejtem, hogy a tirisztoros védelemről írsz.
Az pedig tápokba építve ritka, mint a fehér holló. (De azért akad olyan is.)
''Egy 300 w-os táp 200 mikrofarád/250 V-os elektrolitkondenzátora kb. 20x10 méter nagyságot érne el, ha kerámiakondenzátor-elven készítenék el ''
A példádnak nem néztem utána, de miért pont a bemeneti puffer-elkot hozod példának, amikor arra (kicsi) 100Hz-es lüktető egyenfesz jut, tehát ez egy ideális alkalmazási terület az elkok számára.
''Az elektrolit-kondikat feltekercselt vékony fóliaszerkezettel állítják elő. Tekercselt mivoltuk miatt magas az induktivitásuk,''
Biztosan a tekercselt szerkezet miatt van? A papírkondik szintén tekercselve vannak, és MHz-es frekiken is alkalmazták a régi rádiókban.
''az induktivitás pedig fordítottan arányos a frekvenciával.''
Ez az állítás már jobb középiskolákban is karót eredményezett volna!
Az induktivitás (mértékegysége: Henry) egy fizikai jellemzője a tekercsnek (vagy itt az elkonak).
''egyébként egy pc-táp akkora lenne hagyományos elven mint egy nagyobb hűtőszekrény''
Ez túlzás! Egy 4kW-os barkácshegesztő belefér egy 25x25x40cm-es dobozba. (25liter) Egy ekkora helyre bármelyik villanyász bele tud tenni 2db 350VA-es trafót, áteresztőtarnyókat hűtőbordával, 4-5 szellőztető ventillátort, és atöbbi apróságot.
A nagyobb hűtő pedig számomra a 50x60x190-es, ami 570liter. Szóval, van kis(?) különbség.
''Más esetben a helyi melegedés miatt .... valós ellenállást is mutat.''
Mint az elején leírtam, az elko mindig mutat valós ellenállást, nem csak melegedés hatására.
''Harmadik táphiba /a legjellemzőbb az olcsó szegmensben/:''
A stand-by táphiba nem a legjellemzőbb. Ez gyakorlatilag csak azon tápokban fordul elő, ahol a standby táp kondiját közvetlenül a standby tranyó bordája mellé ültették.
''Egy miniatűr kapcsolóüzemű rész, egy picike trafó, és egy mütyürke kondenzátos látja el ilyenkor ezt a szerepet.''
Azért egy félvezető is szokott kelleni.
A jobb tápokban ez nem így van megvalósítva: van egy speciális SPS IC, ami a hálózati 230-ból közvetlenül állítja elő az 5V-ot.
''A mütyürke kondenzátor olcsó tápokban nem igazán áll a helyzet magaslatán''
Nem csak az olcsóbb tápokban. Ugyanannak a gyártónak minél kisebb fizikai méretű elkoját nézzük, annál ócskább.
''Legjellemzőbb okozta: bekapcsoláskor elhalálozik a táp''
Korábban azt írtad, hogy a standby táphiba a legjellemzőbb. Ez miért a gép bekapcsolásakor jön elő, amikor a standby táp mindig működik, amikor a táp áram alatt van? -
mr_ricsi
veterán
válasz
Red Rebcs
#24
üzenetére
''Ez a sci-fi sokkal normálisabb és elfogadhatobb válasz volt''
Attól függ, hogy hol. A műegyetemen pl. simán UV lenne a ''jutalma''.
''mint a te hozzászolásaid másokhoz v máshoz''
Azért ne általánosítsunk. A legtöbb dologhoz normálisan is hozzá tudok szólni, de az ''urban legend''-áltudomány-hülyeség terjesztőknél mindig kinyílik a bicska a zsebemben.
Viszont így URL nagyon korlátozottak a lehetőségeim -pl. lelőni se' tudom őket
-, de azért a stílusommal megpróbálom kifejezni a megvetésem.
Van egy mondás, ami úgy hangzik, hogy ''tudatlanságunk felismerése a bölcsesség kezdete''.
Nos, akik még eddig nem jutottak el, azoknak majd felteszek egy olyan kekec kérdést, amitől ez derengeni kezd...
[Szerkesztve] -
turho
addikt
A szakadt illetve kapacitáscsökkent kondenzátor feszültségsimítási-és tárolási képessége csökken, ezért instabilitást okoz. Nagyon nagy mértékű kapacitáscsökkenés esetén a táp vezérlése felborulhat terhelés hatására, alacsonyabb vagy nagyobb feszt adhat le, mint kellene.
Zárlatos kondenzátor vagy legalábbis részlegesen átvezető kondenzátor esetén a táp könnyen túlterhelődik. Különösen magasabb frekvenciákon.
A túlterhelődő táp próbálja az adott túlterhelt ágon a feszültséget helyreállítani, esetenként a terheletlenebb ágon feszültség-megfutást okozva ezzel. A saját ágán is történhet feszültség-megfutás, amennyiben a zárlatossá váló tag hirtelen megszakad, elpukkan. Ekkor hirtelen az eddig erőlködve dolgozó táp a terhelés megszűnésének hatására szintén feszültség-megugrással válaszol.
A túlfeszültségvédő áramkör /illetve a tápok egy részében ez beépítve is megvan/ ezt hivatott kompenzálni. Tirisztor és megfelelő feszültségű zener-dióda használatával ez javarészt kivédhető. Pl. az 5 Voltos ágon egy 6 V-os zenert alkalmazva, ha a kimeneti feszültség eléri a 6 V-ot akár egy pici időre is, a zener nyit, és a tirisztort mint terhelést rákapcsolja a kimenetre, ezzel azonnal rövidre zárja a tápegységet. A tápegység természetesen ezt nem mindig éli túl, de a gép többi része igen. Ez a védelem egyes tápokban beépítve is megvan, ha nem akkora méretben, mit a külső áramkör.
Szóval feszültségmegfutás fogalma mint olyan, létezik.
Az elektrolit-kondenzátorok még gondos gyártás esetén sem ideális eszközök magasabb frekvenciákra. Nagy a belső induktivitásuk, mivel nagy kapacitást kell kis méretben megvalósítani. Egy 300 w-os táp 200 mikrofarád/250 V-os elektrolitkondenzátora kb. 20x10 méter nagyságot érne el, ha kerámiakondenzátor-elven készítenék el
Az elektrolit-kondikat feltekercselt vékony fóliaszerkezettel állítják elő. Tekercselt mivoltuk miatt magas az induktivitásuk, az induktivitás pedig fordítottan arányos a frekvenciával.
A kapcsolóüzemű tápokban a hálózati 50 hz helyett 10-100 kilohertz frekvencián üzemel a trafó /egyébként egy pc-táp akkora lenne hagyományos elven mint egy nagyobb hűtőszekrény/ és ez a freki a kondiknak nem tesz jót, melegszenek, ezáltalkiszáradnak, és púposodnak is a belső hő hatására. Más esetben a helyi melegedés miatt részleges zárlat alakul ki a kondenzátor fegyverzetében, és átvezet, illetve valós ellenállást is mutat.
Harmadik táphiba /a legjellemzőbb az olcsó szegmensben/:
Az atx tápoknak van standby-állapotuk, tehát gombnyomással intelligensen indíthatók. Ezt csak egyféle módon lehet megvalósítani: a tápegység egy része kikapcsolt állapotban is működik, amolyan ''táp a tápban''. Egy miniatűr kapcsolóüzemű rész, egy picike trafó, és egy mütyürke kondenzátos látja el ilyenkor ezt a szerepet.
A mütyürke kondenzátor olcsó tápokban nem igazán áll a helyzet magaslatán, általában kiszárad, ezáltalk felborul a táp szabályozási rendszere. Legjellemzőbb okozta: bekapcsoláskor elhalálozik a táp, magával rántva legkedvesebb hardvereinket. Ritkább, amikor a táp már el sem indul. Általában elindul, és pusztít.
Na most kiírtam magamból a szakmait
-
-
Loha
veterán
''Az ATX tápegységek egy gyakori hibája az úgynevezett ''megfutás''. A táp meghibásodásakor a +5V helyett kb. 25-30V-ot ad le, ezzel párhuzamosan a többi leadott feszültség is megemelkedik. Ez a folyamat néhány század másodperc alatt játszódik le, visszafordíthatatlan, mivel a tápegység kontroláló része válik elsőként működésképtelenné. A feszültség addig növekszik, amíg valamely a tápegység által tönkretett eszköz rövidzárlata le nem égeti a tápegység végfokozati részét. Ez a hiba általában bekapcsoláskor jelentkezik.
'' -
-
Nem mondta, hogy a tápokban.
Viszont lehet kapni ilyet ATX tápokhoz. Keresek linket.
Meg is van: Bővebben: link
Itt kapható pl.: Bővebben: link
[Szerkesztve]
-, de azért a stílusommal megpróbálom kifejezni a megvetésem.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Magyarország piacvezető szoftver webáruháza
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- 127 - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX9H) - Intel Core i9-14900HX, RTX 4080
- REFURBISHED és ÚJ - Lenovo ThinkPad Ultra Docking Station (40AJ)
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest