Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • :AMF:

    senior tag

    válasz liszi70 #98539 üzenetére

    Valóban dölyfös magabiztosságnak tűnhet. Elsőre.

    Saját magamból kiindulva: 15 éve ha elém áll valaki és elkezd szub basszusról, vagy felső középről beszélni, azt sem tudtam volna, hogy a zenének melyik végén keressem. Ha az akkori hallásommal leültetnek vaktesztelni, valószínű, hogy a kerítésdrót meg a tiszta ezüst között sem tudtam volna különbséget tenni. Mit állapít meg ilyenkor a vakteszt?

    Többször és többen leírták már, hogy a hallást tanulni kell és lehet fejleszteni. Igazuk van. Szerintem ez a vakteszt szempontjából sem lényegtelen. Ha tapasztalatból tudom mi a szub basszus, akkor meg tudom ítélni annak a változását. Ugyanez igaz szerintem a zene többi jellemzőjére is. De ehhez tudni kell, hogy egyáltalán mi az, amit épp hallasz az adott zenében. Meg hogy képes vagy-e meghallani a változást akkor is, ha komplexebb zenét hallgatsz. Az, hogy valaki mérnök, szerintem ehhez kevés. Attól még lehet "süket".
    Ha valaki azt írja, hogy "vakteszten nem lehetett kimutatni a kettő közötti különbséget", az nekem önmagában nem mond semmit. Ki volt a tesztelő? A 15 évvel ezelőtti "süket" énem, vagy a mostani?
    Amikor arról írsz, hogy köddé válik a magabiztosság és csak a hallás marad egy vakteszt során, akkor végső soron mire derül fény? Hogy nincs hallható különbség pl. két kábel között, vagy, hogy a tesztelő valójában "süket"? Ha van tapasztalatod (a tudás mellett), megfelelő eszközeid és képes vagy objektíven megítélni a hallott változást, akkor nekem az a "dölyfös magabiztosság" inkább józan paraszti észnek tűnik (némi csípős humorral). Ha a magabiztosságot az árcédula, önigazolás, mások véleménye, grafikonok, stb adják, akkor előállhat az, amiről Te beszélsz.

Új hozzászólás Aktív témák