Hirdetés
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- OLED TV topic
- AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kirúgással fenyegeti mérnökeit az Intel vezére
- Apple asztali gépek
- Megkezdte a Zen 7 tömeggyártására való felkészülést az AMD
- Még két évnyi memóriaparát jósol az AMD globális alelnöke
- Projektor topic
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sztem hülyeség/felesleges itt nekünk azon agonizálni, hogy mennyi műhold van/lesz odafönn, meg összeütköznek, eltakarják a napot, agyonüt a lepottyanó vasdarab...mindmeghalunk!
Nem a mi fogjuk eldönteni, megakadályozni...inkább élvezzük az előnyeit, amíg lehet!
Engem jobban érdekel az, hogy milyen fénnyel (lézerrel) akarnak kommunikálni a földről a 8-24.000km távolságra? Azért a légkör tud gondot jelenteni...meg a repülők/madarak se fognak örülni ha esetleg a látható fény spektrumába eső "lézerkardok" kezdik el a földről követni a műholdakat. Persze éjszaka baromi jól nézne ki...ja, nem is.
(Ugyan a magyar szövegből nem egyértelmű, de az ismertetőből világos, hogy a 6Tbites optikai kapcsolatot nemcsak "backbone" célra használnák, hanem a földi bázisállomásokkal vagy akár felhasználókkal való kapcsolódásra is.
[kép] -
Rover623
félisten
Sztem hülyeség/felesleges itt nekünk azon agonizálni, hogy mennyi műhold van/lesz odafönn, meg összeütköznek, eltakarják a napot, agyonüt a lepottyanó vasdarab...mindmeghalunk!
Nem a mi fogjuk eldönteni, megakadályozni...inkább élvezzük az előnyeit, amíg lehet!
Engem jobban érdekel az, hogy milyen fénnyel (lézerrel) akarnak kommunikálni a földről a 8-24.000km távolságra? Azért a légkör tud gondot jelenteni...meg a repülők/madarak se fognak örülni ha esetleg a látható fény spektrumába eső "lézerkardok" kezdik el a földről követni a műholdakat. Persze éjszaka baromi jól nézne ki...ja, nem is.(Ugyan a magyar szövegből nem egyértelmű, de az ismertetőből világos, hogy a 6Tbites optikai kapcsolatot nemcsak "backbone" célra használnák, hanem a földi bázisállomásokkal vagy akár felhasználókkal való kapcsolódásra is.
[kép] -
"Ez valós veszély, de messze nem akkora, mint ahogy egyesek vizionálják."
Szóval ez is egy külső szemlélői vélemény, konkrét ismeretek nélkül. Szerintem meg messze akkora. Melyikünknek lehet igaza?
A törmelék pályasíkja meg pályagörbéje a körtől a durván nyújtott ellipszisig bármi lehet, így tényleg komoly kihívás a követésük. Feltételezések alapján próbáljuk győzködni egymást, kevés rálátással a valós helyzetre... -
Ha ugyanazon a Föld körüli pályán van két műhold, akkor mindegyiknek 8km/sec sebességgel kell haladnia, különben nem tudnának pályán maradni. Azaz az egymáshoz mért relatív sebességük 0-hoz közeli. Ha az egyik valamilyen meghibásodás miatt irányíthatatlanná válik, akkor az csak nagyon lassan veszít a sebességéből, így nem másodpercek, hanem hetek vagy hónapok állnak rendelkezésre a szomszédos műholdak pályamódosításához.
A kitérés meg ugye 3 dimenzióban értendő, azaz elég átmenetileg pár száz méterrel alacsonyabb vagy magasabb pályára állni és máris elkerülhető az ütközés.Űrszemét esetén persze más a felállás, mert ott random irányból random sebességgel érkező objektumok elől kell kitérni, de most üzemszerűen irányított műholdakról van szó.
Innentől viszont a szükséges számításokat sem másodpercek alatt kell elvégezni.Ütközés esetén sem az történik, mint a közutakon, hogy az egyik műhold nekimegy a másiknak, mire azok megállnak egy helyben, a többi meg beléjük szalad, hanem néhány darabka az ütközés hatására kirepül, a törmelék nagy része meg hosszú ideig ugyanazon a pályán halad.
A probléma tehát nem az, hogy egy ütközés műhold-tömegkarambolt okoz, hanem hogy túlterhelik a jelenlegi űrszemét figyelő kapacitásokat, ezzel nő a további ütközések kockázata, ami még tovább terheli a rendszert és így tovább. Ez valós veszély, de messze nem akkora, mint ahogy egyesek vizionálják.
"Ez valós veszély, de messze nem akkora, mint ahogy egyesek vizionálják."
Szóval ez is egy külső szemlélői vélemény, konkrét ismeretek nélkül. Szerintem meg messze akkora. Melyikünknek lehet igaza?
A törmelék pályasíkja meg pályagörbéje a körtől a durván nyújtott ellipszisig bármi lehet, így tényleg komoly kihívás a követésük. Feltételezések alapján próbáljuk győzködni egymást, kevés rálátással a valós helyzetre... -
ez tok jo szamolas, ha matektanar lennek, tolem megkapnad az otost!
de a logikadbol kihagytad hogy ezek a cuccok 8km/sec sebesseggel szaguldanak. az a bizonyos 2880km2 terulet egy 53x53km-es kockat jelent, amit 6 masodperc alatt vegigszaguld. van 6 seced:
* eszrevenni hogy utkozes lesz
* kitalalni hogy merre menekulj (itt praktikus lenne ha nem masik muhold ele tancolnank be, aki esetleg ugyanugy "menekul" valaki elol)
* es vegrehajtani a menekulo manovert.ha egy muholdnak 8 szomszedot veszuk, akkor kb 240ezer szamitast kene csinalni, minden egyes masodpercben, hogy _idoben_ elkeruljuk az utkozest.
ha ez a 6 sec keves, mondjuk duplaja, akkor mar 24 "szomszeddal" kell szamolni, az (60k*24/2) = ~720ezer szamolas.
1 perces (ami szerintem meg mindig keves) idoablaknal (21*21-1) 440 potencialisan veszelyes szomszed van, 13.200 millio szamolas. es az urben nem percekben hanem orakban kene szamolni, mekkora farm kell ehhez? -
Akkor számoljunk:
A Föld sugara átlagban 6371 km.
A gömb felszíne: 4pi*r^2, azaz a Föld felülete kb. 510 millió négyzetkilométer.
A LEO pálya a 400-2000km közötti sáv, azaz ha a legalacsonyabb pályát nézzük, akkor az 6771 km, azaz 576 millió km2, ha a legmagasabbat, akkor 880 millió km2.
A legnagyobb műhold, amit valaha felbocsátottak 15m hosszú, a biztonság kedvéért számoljunk ennek a négyzetével: 225m2 (egy Starlink v2 műhold kb. 116m2 lesz nyitott napelemmel).
Tehát azon aggódni, hogy túl sok lesz a műhold kb. egyenértékű azzal, mintha azon paráznál, hogy ha pár tíz- vagy akár százezer nyergesvontatót arányosan szétszórnának a Föld felszínén (óceánokat is beleértve), akkor nem találnál miattuk parkolóhelyet. (Kb. 23 millió hasonló méretű járművet gyártanak évente(!) és valahova csak lerakják őket ugyebár.)De legyünk óvatosak, mert mi van, ha ütköznek ugye.
Ha a legalacsonyabb pályával számolva minden irányban 100km távolságot engedélyezünk csak a műholdak között, akkor is 5.76 millió műholdat lehetne LEO-ra fellőni.
Ha a legvérmesebb tervek mind megvalósulnak, mondjuk projektenként az eddig belengetett max. műholdszámú konstellációkkal, akkor USA 60 ezer (30 ezer SpaceX, ugyanennyi Amazon + BO), meg mondjuk a kínaiak, ruszkik, indiaiak és az EU is ráfeküdne a témára, akkor fellőnének még 120 ezret, azaz 180-200 ezer műholdról beszélünk. Nyilván nem teljesen arányosan oszlanának el a kontinensek és az óceánok felett, így számoljunk csak a LEO pálya harmadával, akkor minden 2880 négyzetkilométerre jutna egy műhold.
Tehát amikor valaki Wall-E szerű forgatókönyvet vizionál, akkor nem igazán érti a nagyságrendeket.De persze ott a Kessler szindróma, hogy ugye elég egy baleset és az egész pályát beteríti az űrszemét.
LEO esetén ez sem egészen így működik.
Először is, 4-500km magasan még van légköri ellenállás, így bármilyen objektum pár év alatt lelassulna és elégne a légkörben. Starlinkek esetén ez pl. 2-3 év, ha a műhold teljesen irányíthatatlanná válna, de pont emiatt a Starlink-ek élettartama 5 év.
Tehát eleve csak a MEO vagy GEO pályák esetében kellene bármilyen komolyabb utóhatástól tartanunk.
De magát a Kessler szindrómát sem úgy kell elképzelni, hogy két műhold egymásnak ütközik és másnaptól kakukk az űrkutatásnak. Az egész eleve évtizedek alatt alakul ki, ha egyáltalán, ráadásul a törmelék nem arányosan szóródna szét egy gömb felszínen, hanem a Szaturnusz gyűrűihez hasonlóan egy viszonylag jól behatárolható sávon belül mind szélességben, mind magasságban.
Ez mindenképpen rossz lenne az űrkutatásnak, de nem lehetetlenítené el sem a műhold felbocsátásokat, sem az egyéb űrtevékenységet, csak megnehezítené és többe kerülne.ez tok jo szamolas, ha matektanar lennek, tolem megkapnad az otost!
de a logikadbol kihagytad hogy ezek a cuccok 8km/sec sebesseggel szaguldanak. az a bizonyos 2880km2 terulet egy 53x53km-es kockat jelent, amit 6 masodperc alatt vegigszaguld. van 6 seced:
* eszrevenni hogy utkozes lesz
* kitalalni hogy merre menekulj (itt praktikus lenne ha nem masik muhold ele tancolnank be, aki esetleg ugyanugy "menekul" valaki elol)
* es vegrehajtani a menekulo manovert.ha egy muholdnak 8 szomszedot veszuk, akkor kb 240ezer szamitast kene csinalni, minden egyes masodpercben, hogy _idoben_ elkeruljuk az utkozest.
ha ez a 6 sec keves, mondjuk duplaja, akkor mar 24 "szomszeddal" kell szamolni, az (60k*24/2) = ~720ezer szamolas.
1 perces (ami szerintem meg mindig keves) idoablaknal (21*21-1) 440 potencialisan veszelyes szomszed van, 13.200 millio szamolas. es az urben nem percekben hanem orakban kene szamolni, mekkora farm kell ehhez? -
tothzoltan
tag
Akkor számoljunk:
A Föld sugara átlagban 6371 km.
A gömb felszíne: 4pi*r^2, azaz a Föld felülete kb. 510 millió négyzetkilométer.
A LEO pálya a 400-2000km közötti sáv, azaz ha a legalacsonyabb pályát nézzük, akkor az 6771 km, azaz 576 millió km2, ha a legmagasabbat, akkor 880 millió km2.
A legnagyobb műhold, amit valaha felbocsátottak 15m hosszú, a biztonság kedvéért számoljunk ennek a négyzetével: 225m2 (egy Starlink v2 műhold kb. 116m2 lesz nyitott napelemmel).
Tehát azon aggódni, hogy túl sok lesz a műhold kb. egyenértékű azzal, mintha azon paráznál, hogy ha pár tíz- vagy akár százezer nyergesvontatót arányosan szétszórnának a Föld felszínén (óceánokat is beleértve), akkor nem találnál miattuk parkolóhelyet. (Kb. 23 millió hasonló méretű járművet gyártanak évente(!) és valahova csak lerakják őket ugyebár.)De legyünk óvatosak, mert mi van, ha ütköznek ugye.
Ha a legalacsonyabb pályával számolva minden irányban 100km távolságot engedélyezünk csak a műholdak között, akkor is 5.76 millió műholdat lehetne LEO-ra fellőni.
Ha a legvérmesebb tervek mind megvalósulnak, mondjuk projektenként az eddig belengetett max. műholdszámú konstellációkkal, akkor USA 60 ezer (30 ezer SpaceX, ugyanennyi Amazon + BO), meg mondjuk a kínaiak, ruszkik, indiaiak és az EU is ráfeküdne a témára, akkor fellőnének még 120 ezret, azaz 180-200 ezer műholdról beszélünk. Nyilván nem teljesen arányosan oszlanának el a kontinensek és az óceánok felett, így számoljunk csak a LEO pálya harmadával, akkor minden 2880 négyzetkilométerre jutna egy műhold.
Tehát amikor valaki Wall-E szerű forgatókönyvet vizionál, akkor nem igazán érti a nagyságrendeket.De persze ott a Kessler szindróma, hogy ugye elég egy baleset és az egész pályát beteríti az űrszemét.
LEO esetén ez sem egészen így működik.
Először is, 4-500km magasan még van légköri ellenállás, így bármilyen objektum pár év alatt lelassulna és elégne a légkörben. Starlinkek esetén ez pl. 2-3 év, ha a műhold teljesen irányíthatatlanná válna, de pont emiatt a Starlink-ek élettartama 5 év.
Tehát eleve csak a MEO vagy GEO pályák esetében kellene bármilyen komolyabb utóhatástól tartanunk.
De magát a Kessler szindrómát sem úgy kell elképzelni, hogy két műhold egymásnak ütközik és másnaptól kakukk az űrkutatásnak. Az egész eleve évtizedek alatt alakul ki, ha egyáltalán, ráadásul a törmelék nem arányosan szóródna szét egy gömb felszínen, hanem a Szaturnusz gyűrűihez hasonlóan egy viszonylag jól behatárolható sávon belül mind szélességben, mind magasságban.
Ez mindenképpen rossz lenne az űrkutatásnak, de nem lehetetlenítené el sem a műhold felbocsátásokat, sem az egyéb űrtevékenységet, csak megnehezítené és többe kerülne.Végre valaki képben van.
-
Akkor számoljunk:
A Föld sugara átlagban 6371 km.
A gömb felszíne: 4pi*r^2, azaz a Föld felülete kb. 510 millió négyzetkilométer.
A LEO pálya a 400-2000km közötti sáv, azaz ha a legalacsonyabb pályát nézzük, akkor az 6771 km, azaz 576 millió km2, ha a legmagasabbat, akkor 880 millió km2.
A legnagyobb műhold, amit valaha felbocsátottak 15m hosszú, a biztonság kedvéért számoljunk ennek a négyzetével: 225m2 (egy Starlink v2 műhold kb. 116m2 lesz nyitott napelemmel).
Tehát azon aggódni, hogy túl sok lesz a műhold kb. egyenértékű azzal, mintha azon paráznál, hogy ha pár tíz- vagy akár százezer nyergesvontatót arányosan szétszórnának a Föld felszínén (óceánokat is beleértve), akkor nem találnál miattuk parkolóhelyet. (Kb. 23 millió hasonló méretű járművet gyártanak évente(!) és valahova csak lerakják őket ugyebár.)De legyünk óvatosak, mert mi van, ha ütköznek ugye.
Ha a legalacsonyabb pályával számolva minden irányban 100km távolságot engedélyezünk csak a műholdak között, akkor is 5.76 millió műholdat lehetne LEO-ra fellőni.
Ha a legvérmesebb tervek mind megvalósulnak, mondjuk projektenként az eddig belengetett max. műholdszámú konstellációkkal, akkor USA 60 ezer (30 ezer SpaceX, ugyanennyi Amazon + BO), meg mondjuk a kínaiak, ruszkik, indiaiak és az EU is ráfeküdne a témára, akkor fellőnének még 120 ezret, azaz 180-200 ezer műholdról beszélünk. Nyilván nem teljesen arányosan oszlanának el a kontinensek és az óceánok felett, így számoljunk csak a LEO pálya harmadával, akkor minden 2880 négyzetkilométerre jutna egy műhold.
Tehát amikor valaki Wall-E szerű forgatókönyvet vizionál, akkor nem igazán érti a nagyságrendeket.De persze ott a Kessler szindróma, hogy ugye elég egy baleset és az egész pályát beteríti az űrszemét.
LEO esetén ez sem egészen így működik.
Először is, 4-500km magasan még van légköri ellenállás, így bármilyen objektum pár év alatt lelassulna és elégne a légkörben. Starlinkek esetén ez pl. 2-3 év, ha a műhold teljesen irányíthatatlanná válna, de pont emiatt a Starlink-ek élettartama 5 év.
Tehát eleve csak a MEO vagy GEO pályák esetében kellene bármilyen komolyabb utóhatástól tartanunk.
De magát a Kessler szindrómát sem úgy kell elképzelni, hogy két műhold egymásnak ütközik és másnaptól kakukk az űrkutatásnak. Az egész eleve évtizedek alatt alakul ki, ha egyáltalán, ráadásul a törmelék nem arányosan szóródna szét egy gömb felszínen, hanem a Szaturnusz gyűrűihez hasonlóan egy viszonylag jól behatárolható sávon belül mind szélességben, mind magasságban.
Ez mindenképpen rossz lenne az űrkutatásnak, de nem lehetetlenítené el sem a műhold felbocsátásokat, sem az egyéb űrtevékenységet, csak megnehezítené és többe kerülne.Nem számoltam utána, hogy mennyire valósak a számításaid (feltételezem, hogy azok) de ezt a hsz-t be lehetne linkelni minden műhódos cikk alá, hogy elejét vegyük az űrszemét parának.
-
De már van épp elég. És mire az összes nagyhatalom és azokon belül gigacégek többesen felküldik a saját arzenáljukat, mert nehogymár nekik ne jusson a tortából, akkor még gondok is lesznek belőle. Mivel elégnek a légkörben a fejemre esés nem kifejezetten aggaszt és amatőrcsillagászkodni sem szoktam, de mikor néhány ilyen fostalicska ledarál létfontosságú műholdakat is, az szopacs lesz. Persze küldetünk fel mindenből négyet és akkor redundáns lesz ha kettő ütközik.
-
Janika(1982)
senior tag
" világűr felé indul"
kérdés, hogy az ütközés után mekkora lesz a mozgási energiája? Ha le tudja győzni a gravitációs vonzást, akkor igen. Ez viszont kevésbé valószínű, szóval a törmelék nagy része földkörüli pályán marad, max lesz olyan alkatrész, ami a sebessége és irányvektora miatt magasabb pályára fog beállni, de nemigen fog tudni kiszökni a föld gravitációs vonzásából és azon az új magasságon rombolja tovább mindazt, amivel találkozik. Szóval de, az exponenciális hatás garantált egy bizonyos eszközsűrűség fölött. Részben eiatt is nem véletlenül nem merik lelövöldözni egymás kémműholdjait a nagyhatalmak...Hagyd,nem érti,majd a napocskánk böffent egy nagyot-aztán elsöpri a szemetet a szél.
-
" világűr felé indul"
kérdés, hogy az ütközés után mekkora lesz a mozgási energiája? Ha le tudja győzni a gravitációs vonzást, akkor igen. Ez viszont kevésbé valószínű, szóval a törmelék nagy része földkörüli pályán marad, max lesz olyan alkatrész, ami a sebessége és irányvektora miatt magasabb pályára fog beállni, de nemigen fog tudni kiszökni a föld gravitációs vonzásából és azon az új magasságon rombolja tovább mindazt, amivel találkozik. Szóval de, az exponenciális hatás garantált egy bizonyos eszközsűrűség fölött. Részben eiatt is nem véletlenül nem merik lelövöldözni egymás kémműholdjait a nagyhatalmak... -
vaakuum
addikt
nem fog exponenciálisan nőni a törmelék száma egy ütközéstől. a törmelék ugyanis a tér midnen irányába szóródik szét, azaz a törmelék egyik fele lefelé, a légkör felé megy és elég a légkörben vagy belezuhan a földbe, a másik fele meg kifelé a világűr felé indul és tűnik el a világűrben. csak nagyon kevés rész maradhat a pálya síkjában.
-
Hatszorhat
csendes tag
Nem lesz redundáns hosszú távon akkor sem, mert ha véletlenül ütköznek akkora sebességgel, exponenciálisan fog nőni a törmelék száma, ami idővel mindent is ledarál. Lehet erre szüksége is lenne az emberiségnek, hogy rádöbbenjen, hogy egyedi érdekek mentén nem vár ránk szép jövő.
Aztán majd oda is eljutunk lassan, hogy végül rakétát sem tudunk felküldeni a sok szemét miatt néhány évszázadig. -
De már van épp elég. És mire az összes nagyhatalom és azokon belül gigacégek többesen felküldik a saját arzenáljukat, mert nehogymár nekik ne jusson a tortából, akkor még gondok is lesznek belőle. Mivel elégnek a légkörben a fejemre esés nem kifejezetten aggaszt és amatőrcsillagászkodni sem szoktam, de mikor néhány ilyen fostalicska ledarál létfontosságú műholdakat is, az szopacs lesz. Persze küldetünk fel mindenből négyet és akkor redundáns lesz ha kettő ütközik.
-
De már van épp elég. És mire az összes nagyhatalom és azokon belül gigacégek többesen felküldik a saját arzenáljukat, mert nehogymár nekik ne jusson a tortából, akkor még gondok is lesznek belőle. Mivel elégnek a légkörben a fejemre esés nem kifejezetten aggaszt és amatőrcsillagászkodni sem szoktam, de mikor néhány ilyen fostalicska ledarál létfontosságú műholdakat is, az szopacs lesz. Persze küldetünk fel mindenből négyet és akkor redundáns lesz ha kettő ütközik.
Új hozzászólás Aktív témák
- Ubuntu Linux
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Háborút indított a Google az AI árak ellen
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Béta iOS-t használók topikja
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Fogyjunk le!
- Milyen okostelefont vegyek?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG XBOX Ally X 24GB/1TB kézikonzol garanciával, hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 5 825GB SSD lemezes konzol játékkal garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 5 825GB SSD lemezes konzol garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Microsoft XBOX Series X 1TB SSD fekete játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- 22 hónap gyári garis Lenovo Ideapad (i5 12th, 16 Gb 1 TB) AkciÓÓ!
- Baofeng UV-5R Mini kézi amatőr rádió
- GAMER PC! Ryzen 9600X / RX 9700 / 32GB DDR5 / Strix B650e-i / 1TB NVMe / 750W! BeszámítOK
- 27% - GIGABYTE B760M GAMING X DDR4
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- LG UltraGear 27GR95QE-B 240 Hz OLED 2560x1440 Gamer Monitor 6 hó garancia Házhozszállítás
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest